nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Hosszúvíz Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 5/2014. (III.13.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2014-03-14 -tól
Hosszúvíz Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 5/2014. (III.13.) önkormányzati rendelete
a környezetvédelemről és a közterületek használatáról

Hosszúvíz Községi Önkormányzat Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és 48. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



I. Fejezet


Értelmező rendelkezések


1. A rendelet hatálya


1. § A rendelet hatálya kiterjed Hosszúvíz község közigazgatási területén minden

         a) természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre,

         b) ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, a közterületekre, a közcélú zöldterületekre, parkokra.



2. Értelmező rendelkezések


2. § E rendelet alkalmazásában:

a) alkalmi árusítás: közterületi értékesítés keretében az ünnepeken (húsvét, karácsony, halottak napja, szilveszter) és a községi rendezvényeken, kizárólag az adott ünnepen, rendezvényen és az azt megelőző 20 napban a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 5. mellékletében meghatározott termékeken túl az adott ünneppel, illetve az adott alkalomhoz kapcsolódó helyi hagyománnyal összefüggő termékek, forgalmazása;

b) hangosító berendezés: bármely hangszóró vagy műsorforrás, beleértve az élő zene, élő műsor szolgáltatására alkalmas eszközt, berendezést is;

c) háttérhangosítás: olyan járulékos jellegű elektronikus zeneszolgáltatás, amelyet az azt szolgáltató nem elsősorban zenehallgatás céljából nyújt, hatása csak a közvetlen környezetben észlelhető és a zajtól védendő épületeknél zavaró hatást nem okoz;

d) idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusító helyen végzett, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra, eseményre szóló árusító tevékenység;

e) ingatlan használója: az ingatlant ténylegesen használó személy (ingatlanbérlet esetén a bérleti joggal rendelkező személy, intézmény esetén az intézmény vezetője, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egység esetén az egység üzemeltetője), ennek hiányában az ingatlan tulajdonosa;

f) járda (köztisztasági szempontból): köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed;

g) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti terület és a belterületi földrészletek, vagy építmények közhasználatra átadott része;

h) magánerős építkezés: olyan építkezés, melyben az ingatlan építtetője magánszemély, az építkezés költségeit, mint magánszemély fizeti ki saját tőkéből vagy magánszemélyként felvett hitelből;

i) magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenység: olyan zajhatással járó, háztartáson belüli tevékenység, amely alkalmas mások nyugalmának megzavarására, így különösen lakásfelújítással, építéssel, bontással kapcsolatos tevékenységek, kertépítéssel, zöldfelület-fenntartással, mezőgazdasági feladatokkal kapcsolatos tevékenységek, motoros fűnyírás, favágás, fűrészelés traktor üzemeltetése, egyéb motoros gép üzemeltetése, zenélés, zenehallgatás, sporttevékenység, játék;

j) mobil hangreklám: olyan hangszóró reklámberendezés, amely információ közvetítés közben változtatja a helyét;

k) rendezvény: hangosítást igénylő, szervezett formában, meghatározott célból szervezett, művészeti, tudományos, közművelődési, társadalmi, sport, szórakoztató, vendéglátó és kulturális célú esemény;

l) zöldterület: növényzettel fedett közterület. Zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, és a szobrok környéke. Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy parkosítás munkáit már megkezdték.



II. Fejezet


Ingatlanok, közterületek tisztántartására és a szennyező anyagok szállítására vonatkozó szabályok


3. Az ingatlanok, közterületek tisztántartása


3. § (1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlan használója köteles gondoskodni az ingatlan telekhatárától az úttestig terjedő teljes terület – ide értve a járdát, a nyílt árkot és ennek műtárgyait is – tisztántartásáról, kaszálásáról, gyomirtásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, a járda hótól, jégtől való mentesítéséről, járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről.


(2) Az intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt az ingatlan használójának kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szennyeződés az ingatlan használójának tevékenységéből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarításával, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.


(3) Az ingatlan használója köteles az ingatlanát rendben tartani, az aktuális növényápolási feladatokat (különösen: fű folyamatos kaszálása, gyomtalanítás, kártevő rovarok és állatok irtása, útra kihajló, közlekedést, kilátást zavaró ágak folyamatos nyesése) elvégezni.


(4) Az ingatlan utcáról látható részén a településképet zavaró építmény, tárgy, anyag (pl.: viskó, ól, kiselejtezett gép, építőanyag) elhelyezése tilos.


(5) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, pótlásáról, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.


(6) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyezést okozó szerv, vagy személy feladata.


(7) Amennyiben gépjármű szilárd burkolatú útra földet, sarat hord fel, úgy a gépjármű vezetője haladéktalanul köteles az úttestet a gépjárműve által felhordott sártól megtisztítani.


(8) Tilos közúton, útpadkán salakot, építési törmeléket, szemetet, tűzifát elhelyezni.


(9) A település területén található szelektív hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőedényei mellé szemetet elhelyezni tilos.


(10) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozóhelyek beszennyezése tilos.


(11) A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében a (10) bekezdésében foglalt területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, vagy eldobni tilos, a szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttárolóba lehet elhelyezni.


(12) Aki a (10) bekezdésében foglalt területet, valamint az ott elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.



4. Síkosság-mentesítés


4. § (1) Az ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát szükség szerint, naponként többször fel kell hinteni.


(2) A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyag (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) vagy kereskedelmi forgalomban kapható, a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelelő síkosság-mentesítő anyag használható.


(3) Szóróanyagként tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyag nem használható. A szóróanyag beszerzéséről, és a téli időszak elmúltával a terület szóróanyagtól való megtisztításáról a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.


(4) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.


(5) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.


(6) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

        a) a gyalogos közlekedési útvonalon,

        b) az útkereszteződésben,

        c) az úttorkolatban,

        d) a kapubejárat elé, annak szélességében, és

        e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között.



5. Építési és bontási területek tisztántartása


5. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.


(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.


(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.


(4) Építési és területrendezési munkák során tilos az élő- és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása.


(5) Magánterületen csak olyan építési, bontási anyag tárolható, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.


(6) Amennyiben a munkálatok végzése során közterületen építési törmelék, vagy hulladék keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, meg kell tisztítani.



6. Szennyező, porképző és bűzös anyagok szállítása


6. § (1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállítás során a szennyező anyagból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen.


(2) Ha a szennyező anyag szállítása közben a terület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.


(3) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után azonnal meg kell tisztítania.


(4) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat lehetőség szerint rögzített ponyvával, zárt állapotban szabad szállítani, tárolni.


(5) Bűzös anyagot csak zárt tárolóban szabad szállítani és tárolni.



7. Hirdetők kötelezettségei


7. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.


(2) Az idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles a hirdetett esemény időpontját követően haladéktalanul, de legkésőbb a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) felhívásának kézhezvételétől számított 3 napon belül eltávolítani, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.


(3) Közerkölcsöt vagy közízlést sértő hirdetés sem köz, sem magánterületen nem helyezhető el.



III. Fejezet


A víz minőségének védelme


8. A víz minőségének védelmére vonatkozó szabályok


8. § (1) A község közigazgatási területén meg kell akadályozni mindenfajta szennyező anyag vagy hulladék talajba, vagy vízbe jutását, beszivárgását. Ilyen szennyező anyagot talajba, vagy vízbe juttatni (elásni) tilos.


(2) Az ingatlan használójának kötelessége:

       a) az ingatlan előtti szakaszra terjedően a közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek                            tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása,

       b) a járműbehajtók átereszeinek jó karban és tisztántartása,

       c) az épület tetőzetéről az esővíz és a hólé a járdára folyásának megakadályozása.


(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, vagy kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.


(4) Csapadékelvezető árokba, használaton kívüli kútba, a település területén lévő élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba, talajvízbe tilos bevezetni, beleszórni, beleönteni, beleseperni, azokban elhelyezni vagy gyűjteni

         a) szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet,

         b) tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet,

         c) dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és                              robbanásveszélyes anyagot).


(5) Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos.


(6) Szennyvizet csak az előírásoknak megfelelően létesített szennyvíztárolóba, lehet gyűjteni, elhelyezni.


(7) A tulajdonos köteles ingatlanán a megtisztított szennyvíz elszikkasztásáról gondoskodni vagy résmentes födéllel, oldalán és aljzatán vízzáró módon kialakított gyűjtőaknát telepíteni.


(8) A szikkasztó vagy gyűjtőakna kiürítéséről, a szennyvíz elszállításáról az ingatlan használójának kell szükség szerint, igazolható módon gondoskodni. A szennyvíz elszállítását és az elszállítást igazoló számlákat a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) két évre visszamenőleg ellenőrizheti.



9. § (1) A Hosszúvíz község közigazgatási határán belül lévő ingatlanokon kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolóban lehet növényvédő szert tárolni.


(2) Műtrágyát – az egyéni felhasználók alkalmi készleteit kivéve – csak zárt, szivárgásmentes tároló helyiségben lehet tárolni.


(3) Hosszúvíz község közterületén tilos gépjárművet, munkagépet mosni, olajcserét, vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.


(4) Magánterületen a (3) bekezdésében foglalt munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre, csapadékvíz csatornába ne kerüljön, az ingatlan talaját ne szennyezze, a talajvizet ne veszélyeztesse.



10. § (1) Vízfolyások, a nyílt csapadék-, és belvíz elvezető árkok szennyezése, ezekbe, valamint ezek partjaira hulladék és törmelék lerakása tilos.


(2) Törekedni kell a szemét árokba, vízfolyásba jutásának megakadályozására.


(3) Csapadék-, és szennyvízelvezető rendszer rongálása, állagának megváltoztatása, megszüntetése, rendeltetésszerű működésének akadályozása tilos.


(4) Az ingatlan használója köteles:

a) a vízfolyások, árkok partjain lévő növényzetet rendszeresen kaszálni és gondoskodni a terület tisztántartásáról,

b) az élővizek által a partra kihordott, és közvetlenül a vízparton, továbbá a parti vizek sávján található szemét,                      uszadék és hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról haladéktalanul gondoskodni,

c) a csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében az árok (vízfolyás) kitisztítását elvégezni, ha a csapadékvíz                    árokba történő akadálytalan lefolyását az árokba, vízfolyásokba került szemét vagy hordalék akadályozza,

d) a vízfolyásokat szükség szerint folyamatosan karbantartani, tisztítani.


(5) A község területén lévő vízcsobogókat, kutakat, vizes medencéket rendeltetésellenes célokra – mosdásra, fogmosásra, fürdésre stb. – használni tilos.



IV. Fejezet


A levegő minőségének védelme


9. A tűzgyújtásra vonatkozó szabályok


11. § (1) Hosszúvíz község területén tilos a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendeletben meghatározott levegőterheltségi és légszennyezőanyag-kibocsátási határértéket meghaladó légszennyezést, illetve légszennyezettséget okozó tevékenység folytatása.


(2) Az avar és a kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történjen.


(3) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni úgy, hogy az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.


(4) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, vagy ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék).


(5) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.


(6) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.


(7) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, a tűz eloltható.


(8) A hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.


(9) Avar és kerti hulladékok égetésénél figyelembe kell venni, hogy

         a) kizárólag kis nedvességtartalmú anyagok égethetők,

         b) égetés csak szélcsendes időben (5 m/s-nál kisebb szélsebesség),

         c) tűzvédelmi előírások betartásával végezhető.


(10) Tűzgyújtás és égetés munkanapokon 9.00-18.00 óra között és szombati napokon 9.00-12.00 óra között, szélcsendes időben megengedett, tartós füstölés viszont nem megengedett.


(11) Tilos nyílt téren vagy bármilyen berendezésben veszélyes hulladékot, vagy égetése során veszélyessé váló anyagot (műanyag, gumi, fáradt olaj, vegyszeres és festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, száraz elem stb.) égetni.



10. Allergén növények elleni védekezés


12. § (1) Az ingatlan gyom és allergiát okozó növényektől való mentesítése az ingatlan használójának kötelessége. A parlagfű irtásáról virágzás előtt legkésőbb az adott év június 30- ig, majd folyamatosan, a vegetációs időszak végéig kell gondoskodni.


(2) A parlagfű irtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszeres), és engedélyezett készítmények felhasználásával kell elvégezni.


(3) Az ingatlan telekhatárától az út széléig terjedő közterület gyom és allergiát okozó növényektől való mentesítése az ingatlan használójának kötelessége.



V. Fejezet


Zajvédelem


11. A zajkibocsátással járó tevékenységekre vonatkozó szabályok


13. § (1) E rendelet 13-15. §-aiban meghatározott tevékenységek zajforrásaitól származó környezeti zajterhelés nem haladhatja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékeket.


(2) E rendelet 13-14. §-aiban foglalt korlátozások nem terjednek ki:

          a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységre,

          b) a december 31. napján 18.00 órától január 1. napján 08.00 óráig tartó rendezvényekre,

          c) a közérdekből, kárelhárítási, katasztrófavédelmi céllal figyelemfelkeltésre, tájékoztatásra használt hangosító                     berendezés és zajforrás üzemeltetésére.


(3) Hosszúvíz község belterületének ingatlanain a településen tartózkodók nyugalmának biztosítása érdekében a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő, zajjal zajkibocsátással járó tevékenység

        a) munkanapokon 7.00 és 20.00 óra között végezhető,

         b) szombaton 8.00 és 20.00 óra között végezhető,

         c) vasárnap és munkaszüneti napokon 09.00 – 12.00 óra és 15.00 – 20.00 óra között végezhető.


(4) Az azonnali kár- és balesetveszély elhárítására irányuló munkavégzés a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő időpontban is végezhető.


(5) A Hosszúvíz község belterületén található vendéglátó egység – épületen kívüli – kerthelyiségében, teraszán hangosító berendezés

          a) munkanapokon 8.00 és 21.00 óra között,

          b) szombaton, vasárnap és munkaszüneti nap 8.00 és 22.00 óra között üzemeltethető.


(6) A Hosszúvíz község belterületén található magáningatlan – épületen kívüli – kerthelyiségében, teraszán hangosító berendezést alkalmazó, legalább 20 főből álló, nem üzletszerű és nem szolgáltató jellegű rendezvény

           a) munkanapokon 7.00 és 20.00 óra között,

           b) szombaton 8.00 és 22.00 óra között,

           c) vasárnap és munkaszüneti nap 8.00 és 20.00 között tartható.


(8) Zajt keltő pirotechnikai terméket 10.00 - 22.00 óráig lehet felhasználni, alkalmanként legfeljebb 30 percig terjedő időtartamban.



12. Közterületi, sport és szabadidős rendezvényekre vonatkozó zajvédelmi szabályok


14. § (1) A közterületi rendezvény hangosító berendezései 8.00 - 22.00 óra között üzemeltethetőek.


(2) A közterületi rendezvény helyszínét úgy kell kiválasztani, a zajforrásokat úgy kell elhelyezni, hogy az a lehető legkisebb mértékben zavarja a környéken élők, valamint az egészségügyi, köznevelési és szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények, valamint a vallás gyakorlására szolgáló épületekben tartózkodók nyugalmát.


(3) A település önkormányzata által támogatott rendezvények hangosító berendezései pénteken és szombaton, valamint a munkaszüneti napokat megelőző napon 24.00 óráig, további napokon 23.00 óráig üzemeltethetők.


(4) A (3) bekezdésében foglalt rendezvények esetében a hangosító berendezések üzemeltetésének időtartamát a Jegyző eltérően engedélyezheti.


(5) A (3) bekezdés hatálya alá tartozó közterületi rendezvények esetében kivételt képez a háttérhangosítást biztosító berendezés, amely 08.00 - 01.00 óra között üzemeltethető.


(6) Sport és szabadidős létesítmények területén szabadtéri rendezvény hangosító berendezései pénteken és szombaton, valamint a munkaszüneti napokat megelőző napon 08.00 - 24.00 óra között, további napokon 08.00 – 22.00 óra között üzemeltethetők.



13. Mobil hangreklámokra vonatkozó szabályok


15. § (1) Mobil hangreklám hangteljesítményét úgy kell szabályozni, hogy a kívánt figyelemfelkeltő hatás csak a közvetlen környezetben érvényesüljön és a közvetlen környezetében élők nyugalmát ne zavarja.


(2) Mobil hangreklám munkaszüneti napokon 10.00-12.00 óra és 15.00-20.00 óra között, további napokon 08.00-20.00 óra között működtethető.


(3) Mobil hangreklám álló helyzetben nem üzemeltethető.


(4) Mobil hangreklám kizárólag gazdasági reklámtevékenység céljából üzemeltethető.


(5) A Jegyző a mobil hangreklám üzemeltetését megtilthatja, ha az az útvonala által érintett köznevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben, vallás gyakorlására szolgáló épületben, egyéb közintézményben és temető területén folytatott tevékenység zavarására alkalmas.



VI. Fejezet


Zöldterületek védelme


14. A zöldterületek védelmére vonatkozó szabályok


16. § (1) Gondozott zöldterületre gépjárművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.


(2) A gyermekjátszóterek felszereléseit 14 éven aluli gyermekek használhatják. A gyermekjátszóterek területén kutyát sétáltatni tilos.


(3) A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell a mások pihenésének, nyugalmának zavarására alkalmas magatartástól.


(4) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, tilos a fák virágok és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása.


(5) Hosszúvíz község közterületén fát kivágni csak az erre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával, a Jegyző engedélyével szabad. Közterületen a fakivágás engedélyezésével egyidejűleg minden esetben elő kell írni a fa pótlásának kötelezettségét a fajta és a mennyiség meghatározásával.


(6) Tilos a gyeptakaróval borított árkok gyep-felületét gyomirtóval kezelni.


(7) A zöldterületek eredeti rendeltetésüktől eltérő célra történő igénybe vétele, felbontása csak rendkívül indokolt esetben, az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségével, a Jegyző engedélyével lehetséges.


(8) Aki a zöldterületet felbontja, köteles a felbontott zöldterületet helyreállítani.


(9) A zöldterület károsodása esetén a zöldterület károsítója köteles a károsított közterületet helyreállítani.



17. § (1) Tilos a gondozott zöldterületeken elhelyezett műtárgyakat elmozdítani, megrongálni, a zöldterületeken élő madarakat vagy egyéb állatokat pusztítani, zavarni, befogni, kínozni. Az állatok elpusztítója a mindenkor érvényes kártérítési jegyzék szerint köteles kártalanítást fizetni.


(2) Tilos a közterületeken elhelyezett szobrokra, emlékművekre felmászni, azokat rongálni, beszennyezni az emlékművek, szobrok, környezetébe nem illő tárgyakat elhelyezni.


(3) Parkokban, zöldterületeken sétálni csak a kijelölt utakon, sétányokon lehet.


(4) Tilos a zöldterületeket beszennyezni, környékükön szemetet elszórni.



18. § (1) A zöldterületek létesítéséről, fenntartásáról, kezeléséről, felügyeletéről az önkormányzat a vonatkozó rendelkezések figyelembevételével gondoskodik.


(2) A parkok és egyéb zöldterületek játszó- és pihenőkertek felügyeletére, gondozására a vállalatok, intézmények és társadalmi szervezetek védnökséget vállalhatnak.



VII. Fejezet


A közterületek használatának szabályai


15. A közterületek használatának rendje


19. § (1) Közterületet elfoglalni, azt rendeltetésétől eltérő célra használni csak közterület-bérleti szerződés vagy közterület-használati hozzájárulás, és – a 22. §-ban meghatározott eseteket kivéve – az 1. mellékletben meghatározott közterület-bérleti díj fizetése alapján lehet.


(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek használatáról szóló közterület-bérleti szerződéseket, és közterület-használati hozzájárulásokat átruházott hatáskörben a polgármester írja alá és adja ki.


(3) A közterület-bérleti szerződések, és a közterület-használati hozzájárulások előkészítése a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal feladata.


(4) A nem önkormányzati tulajdonú közterületek esetében a közterület-használati hozzájárulás megadását megelőzően az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonos írásbeli engedélyét a kérelmezőnek be kell szerezni.


(5) A nem önkormányzati tulajdonú ingatlanokra megállapított, és az ingatlanrészre eső közterület-bérleti díj bevétel megosztása egyedi megállapodás alapján történik. A megállapodást az önkormányzat nevében átruházott hatáskörben a település polgármestere köti meg.


(6) Közterület-bérleti szerződést, és közterület-használati hozzájárulást az alábbi célokra lehet kötni illetve kiadni:

       a) árusító és egyéb pavilon (fülke) elhelyezésére,

       b) önálló hirdető és reklámberendezésre,

       c) építési munkával kapcsolatos állvány, építő, tüzelő és egyéb ömlesztett anyag tárolására,

       d) idényjellegű árusításra,

       e) alkalmi árusításra,

       f) vendéglátó-ipari előkertre,

       g) mutatványos tevékenységre,

       h) kiállítás és vásár céljára,

       i) cirkusz felállítására,

       j) sport- és kulturális rendezvényre,

       k) közhasználatra át nem adott terület ideiglenes hasznosítására,

       l) egyéb célra.



20. § (1) Közterület-bérleti szerződést vagy közterület-használati hozzájárulást

            a) meghatározott idő elteltéig,

            b) megállapított feltétel bekövetkeztéig, vagy

            c) visszavonásig lehet kötni illetve kiadni.


(2) A meghatározott időre szóló közterület-bérleti szerződés vagy közterület-használati hozzájárulás naptári évre, hónapra, vagy napra szólhat.


(3) A közterület-bérleti szerződés vagy közterület-használati hozzájárulás érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre vonatkozó jogosultság megszűnik.


(4) A meghatározott időre szóló közterület-bérleti szerződés vagy közterület-használati hozzájárulás a meghatározott idő lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelemmel hosszabbítható, amennyiben a közterület-használat az e rendeletben foglalt feltételeknek továbbra is megfelel.


(5) A homlokzattól számított 30 cm-en túli hirdető berendezésekre közterület-bérleti díjat kell fizetni.


(6) Szeszesital forgalmazása céljából közterület-bérleti szerződés nem köthető, közterület-használati hozzájárulás nem adható, kivéve meghatározott alkalomra, pl.: majális, búcsú, egyéb rendezvény és vendéglátó-ipari előkertre.


(7) A lakosság egészséges életfeltételeinek és életkörülményeinek, továbbá helyes életmód kialakításának elősegítése érdekében a közterületen olyan önálló hirdető- és reklámberendezés elhelyezésére nem köthető közterület-bérleti szerződés és nem adható közterület-használati hozzájárulás, amely szeszesital fogyasztására ösztönöz.


(8) Közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt gépjármű, járműszerelvény, üzemképtelen gépjármű, pótkocsi, lakókocsi és utánfutó közterületen 12 órán túl nem tárolható.


(9) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz használt gépek, járművek közterületen történő tárolása tilos.


(10) Az árusításból keletkező hulladék eltávolítása a területet árusítás céljára használó személy kötelessége.


(11) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati hozzájárulásban meghatározott területen, módon és időtartamig szabad tárolni.


(12) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a Jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.



16. A közterület-bérleti díj megállapítása


21. § (1) A közterület-bérleti díjat a közterület használója a közterület tényleges igénybevételétől függetlenül, a közterület-bérleti szerződésben vagy közterület-használati hozzájárulásban meghatározott időtartamra köteles fizetni.


(2) A díjat az elfoglalt terület nagysága és a területhasználat időtartama alapján kell meghatározni. Az elfoglalt terület meghatározásánál minden megkezdett négyzetmétert egésznek kell tekinteni. Az időtartam meghatározásánál minden megkezdett naptári napot, hónapot és évet egésznek kell tekinteni.


(3) A közterület-bérleti díj mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.



17. Mentesség a közterület-bérleti díj fizetése alól


22. § (1) Nem kell közterület-bérleti díjat fizetni:

a) a fegyveres erők és fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezésére;

b) a közműveknek (elektromos, gáz, távhő szolgáltatási, víz- és csatornázási művek), valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezésére;

c) postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezésére;

d) közforgalmú közúti, vízi- és légi-közlekedési szervezetek a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezésére;

e) a szobrok, emlékművek, dísz-kutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és a köztárgyak elhelyezésére;

f) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek után;

g) ellenérték nélkül végzett lakossági ellátás, szolgáltatás után;

h) ha elháríthatatlan külső ok miatt a használó a területet nem veheti igénybe;

i) magánerős építkezés esetén az építőanyag közterületen történő tárolásáért az építési engedély kiadásától számított 18 hónapig, ha az építési telek nem alkalmas az építési anyag tárolására;

j) tüzelőanyag közterületen történő tárolása esetén 10 napig;

k) egyéb ömlesztett anyag közterületen történő tárolása esetén 2 napig.


(2) A közterület használatának megkezdése előtt az (1) bekezdésben felsorolt esetekben is be kell szerezni a polgármester által kiállított közterület-használati hozzájárulást és figyelembe kell venni a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályok ide vonatkozó előírásait.



18. A közterület-bérlet megszüntetése, a közterület-használati hozzájárulás visszavonása


23. § (1) A polgármester 30 napos határidővel felbonthatja a közterület-bérleti szerződést, vagy visszavonhatja a közterület-használati hozzájárulást, ha a közterületre

     a) a településrendezési terv végrehajtása,

     b) magas- és mélyépítési, valamint nyomvonalas létesítmények elhelyezése,

     c) parképítés,

     d) kedvezőbb település- és utcakép kialakítása miatt van szükség, vagy

     e) ha a közterületen elhelyezett építmény már nem felel meg a korszerű építészeti követelményeknek és esztétikai              elvárásoknak.


(2) A polgármester 15 napos határidővel felbonthatja a közterület-bérleti szerződést, vagy visszavonhatja a közterület-használati hozzájárulást, ha a közterület használója a közterületet nem a közterület-bérleti szerződésben vagy a közterület-használati hozzájárulásban meghatározott célra, az abban meghatározott módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget.


(3) A közterület használója a közterület igénybevételének megszűnése előtt legalább 15 nappal a polgármesterhez írásban benyújtott nyilatkozatban köteles bejelenteni a közterület igénybevételének megszűntetését a megszűntetés dátumának megjelölésével.


(4) Ha a közterület-bérleti szerződés, vagy a közterület-használati hozzájárulás érvényét veszti, a közterület használója – eltérő megállapodás hiányában – haladéktalanul köteles a közterületet az eredeti állapotnak megfelelő módon, saját költségén – minden kártérítési igény nélkül – helyreállítani.


(5) Ha a közterület-bérleti szerződés, vagy a közterület-használati hozzájárulás az (1) bekezdésében említett módon szűnt meg, a közterület használója részére a bérleti díj időarányos része visszajár.


(6) Ha a közterület-bérleti szerződés, vagy a közterület-használati hozzájárulás a (2) vagy (3) bekezdésében említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált, befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.



19. A közterület hozzájárulás nélküli használatának jogkövetkezményei


24. § (1) A közterület közterület-bérleti szerződés, vagy a közterület-használati hozzájárulás nélküli használata esetén a közterület használója a polgármester felhívására haladéktalanul köteles a használatot megszüntetni és – eltérő megállapodás hiányában – a közterületet az eredeti állapotnak megfelelő módon, saját költségén – minden kártérítési igény nélkül – helyreállítani.


(2) Aki a közterületet közterület-bérleti szerződés, vagy a közterület-használati hozzájárulás nélkül, vagy az azokban foglalt feltételektől eltérő módon használja, a szerződés vagy hozzájárulás nélküli, vagy az attól eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj másfélszeresének megfizetésére köteles.


(3) Ha a közterületet közterület-bérleti szerződés, vagy a közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy a szerződéstől vagy hozzájárulástól eltérő módon használó a hozzájárulás kiadása feltételeinek egyébként megfelel, kérelmére a közterület-bérlethez vagy közterület-használathoz hozzá lehet járulni, ezzel azonban a közterület-használó nem mentesül a (2) bekezdésben említett következmények alól.



20. A közterület filmforgatási célú használatára vonatkozó szabályok


25. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában e rendelet szabályait a 25. és 26. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.


(2) A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mktv-ben meghatározott képviselőtestületi hatásköröket átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.


(3) A filmforgatás célú közterület-használat időtartama nem haladhatja meg egybefüggően a 10 napot.


(4) A közterület-használat naponta 07.00 óra és 21.00 óra közötti időtartamra vonatkozik.


(5) Ünnepnapokra vonatkozó közterület-használat nem hagyható jóvá.


(6) A filmforgatás célú közterület-használat díját a rendelet 1. melléklete tartalmazza.


(7) Mentes a filmforgatás célú közterület-használatnak díja alól, a közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatásához szükséges közterület használat. Közérdekű célokat szolgálnak az oktatási, tudományos az ismeretterjesztő témájú és a filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő filmalkotások.


(8) A fizetendő díj 50 %-kal csökken, ha a film forgatásának célja Hosszúvíz község történelmének, kulturális örökségének, egyházi életének, gazdasági, tudományos, művészeti értékeinek, sportjának, kulturális életének, közművelődési kínálatának, közösségi szintereinek, civil szervezetinek és tevékenységüknek az épített és természeti környezet értékeinek, turisztikai nevezetességeinek bemutatása.


(9) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, vagy rendkívüli természeti események miatt elmaradó közterület-használatot a kérelmező köteles haladéktalanul jelezni az önkormányzatnak.


(10) A (9) bekezdésben meghatározott okok miatt elmaradt közterület-használatot az önkormányzat az ok megszűnésétől számított 3 napon belül újra biztosítja.


(11) A képviselőtestület turisztikailag kiemelt közterületeket nem határoz meg.


(12) A filmforgatás célú közterület-használatával kapcsolatos eljárásra a Mktv. és a települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatára vonatkozó eljáráshoz kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 16/2013. (VII.11.) KIM rendelet rendelkezései az irányadóak.



26. § (1) Amennyiben a közterületre vonatkozóan már közterület-használat iránt kérelmet nyújtottak be a már benyújtott kérelem az elbírálás során elsőbbséget élvez.


(2) Ha a hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-bérleti szerződés vagy közterület-használati hozzájárulás van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.


(3) A kérelmező – eltérő megállapodás hiányában – a filmforgatás célú közterület-használatot követően haladéktalanul köteles a közterületet az eredeti állapotnak megfelelő módon, saját költségén – minden kártérítési igény nélkül – helyreállítani.



VIII. Fejezet


Záró rendelkezések


27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló közterültek filmforgatási célú igénybevételéről szóló 13/2013. (IX.13.) önkormányzati rendelet, a közterületek használatáról szóló 8/2005. (VI.10.) önkormányzati rendelet és a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 6/2004. (VII.21.) önkormányzati rendelet.


(3) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.


(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.




Hosszúvíz, 2014. március 12.




                      Csizmadia Attila                                                              Károlyné Csobod Hajnalka

                        polgármester                                                                              jegyző





Záradék:


A rendelet 2014. március 13. napján kihirdetésre került.



Hosszúvíz, 2014. március 13.


                                                                                                          Károlyné Csobod Hajnalka

                                                                                                                       jegyző




Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
35.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!