nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Semjénháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2015 (VI.30.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2015-07-10 -tól
Semjénháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2015 (VI.30.) önkormányzati rendelete
A köztisztaság, a településtisztaság fenntartásáról, az egyes ingatlanok tisztántartásának, és az égetés rendjéről


Semjénháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) pontjában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (1) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 153. § (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



1. A rendelet célja, hatálya


1. §


(1) A rendelet hatálya Semjénháza Község közigazgatási területére terjed ki.


(2) A rendelet személyi hatálya Semjénháza Község közigazgatási területén lakó (tartózkodó) természetes személyekre, a község területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező, állandó vagy ideiglenes jelleggel tevékenységet folytató egyéni vállalkozókra, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.


(3) A rendelet tárgyi hatálya a közterületek és egyéb ingatlanok tisztántartásával, a köztisztasággal összefüggő tevékenységekre, valamint az avar - és kerti hulladék égetésére terjed ki.



2. Értelmező rendelkezések


2. §


E rendelet alkalmazásában:

a) ingatlan tulajdonosa: az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója, haszonélvezője, bérlője, albérlője, szívességi lakáshasználója és üzemeltetője;

b) közegészségügyi szempontból veszélytelen szóróanyag: különösen a fűrészpor, homok, hamu, zeolit és kalcium-klorid;

c) közterület:  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2.§ 13. pontjában, és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 29. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott fogalom; 

d) köztéri szobor: a művészeti-, kegyeleti szobor, emlékmű, emlékkő, emlékoszlop;

e) játszótér: játszótéri eszközök elhelyezésére, használatára létesítetett közterület;

f) közterületi berendezés: a közterületeken felállított utcabútorok (padok, parkbútorok, kerítés, hulladékgyűjtő edények, táblák, kandeláber, ) és egyéb műszaki létesítmények;

g) tisztán tartás: az egyes ingatlanok és a közterületek tisztítása, folyamatos gyommentesítése, pormentesítése, hó- és síkosságmentesítése, a hulladék eltávolítása.

h) járda: köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt, kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatártól az úttest széléig (szegélyéig) terjed.



3. Köztisztasági feladatok


3. §


(1) A közterületek és berendezései – ideértve a rajtuk levő nyílt- és zárt árkokat és ezek műtárgyait is – szervezett, rendszeres tisztán tartásáról Semjénháza Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) gondoskodik.


(2) Az Önkormányzat a közterületek tisztán tartásával kapcsolatos feladatait az érintett ingatlantulajdonosok e rendeletben meghatározott közreműködésével látja el.


(3) Az országos közutak belterületi szakaszainak tisztántartásáról a közút kezelője, magánutak tisztántartásáról annak tulajdonosa köteles gondoskodni.


(4) Az összegyűjtött szilárd hulladék elhelyezése a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott önkormányzati társulás tagjainak közös tulajdonában lévő Zalabér-i hulladékártalmatlanító létesítményben történik, melyet a településen hulladékgazdálkodást folytató közszolgáltató köteles igénybe venni.


(5) A közterületen elhelyezett vagy ott keletkezett szennyeződés megszüntetése a szennyeződést okozó személy vagy szerv feladata.



4. Ingatlantulajdonosok közterület tisztántartásával kapcsolatos feladatai


4. §


(1) Az egyes ingatlanok előtti közterület tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa vagy tényleges használója köteles gondoskodni a (2) bekezdésben meghatározottak szerint.


(2) Az ingatlan tulajdonosa illetőleg használója köteles gondoskodni:

a) az ingatlan közterülettel határolt oldalánál lévő  járdaszakasz, zöldsáv úttestig terjedő teljes területének gondozásáról, gyommentesítéséről, tisztántartásáról, a zöldsáv karbantartásáról,

b) az ingatlan előtti járdaszakasz hó- és síkosság - mentesítéséről,

c) az ingatlan előtti árok, híd és áteresz tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról,

d) az ingatlanról, vagy az ingatlan előtti területről a járda és az úttest fölé nyúló ágak megfelelő nyeséséről, úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, kerékpárúton a kerékpáros, illetve a közúti forgalom zavartalanságát, a közúti jelzések és úttartozékok láthatóságát, valamint a megfelelő védőtávolságot az elektromos hálózat vezetékeitől,

e) a járda mellett felnövő gyom kiírtásáról.


(3) Közös tulajdonban álló ingatlanok esetében a (1)-(2) bekezdésben meghatározott kötelezettség a tulajdonosokat egyetemlegesen terheli.


(4) Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmú területsáv, átjáró esetén a tisztántartási kötelezettség az érintett ingatlanok tulajdonosai között egyenlő arányban oszlik meg.


5. §


(1) A szórakozó-, vendéglátó- és elárusítóhelyek, üzletek, kereskedelmi és szolgáltató egységek körüli köz- és magánterületet az ingatlan tulajdonosa köteles naponta nyitásig, de legkésőbb 8.00 óráig feltakarítani és azt a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, a hulladékot eltávolítani, a havat eltakarítani, a síkosságmentességet biztosítani, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagokat eltávolítani.


(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése során keletkezett hulladékok gyűjtéséről, hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról az ingatlan tulajdonosa a hulladékgazdálkodásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint köteles gondoskodni.


(3) Az ingatlan tulajdonosának (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége nem terjed ki arra az esetre, ha az (1) bekezdésben meghatározott terület a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet alapján tartott rendezvénnyel összefüggésben szennyeződik. Ebben az esetben a közterület rendezvény alatti folyamatos tisztántartásáról és azt követően a közterület megtisztításáról és az eredeti állapot helyreállításáról a rendezvény szervezője köteles gondoskodni.



5. Az ingatlantulajdonos ingatlana tisztántartásával kapcsolatos egyes kötelezettségei


6. §


(1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni úgy, hogy az ingatlan állapota a gondozott utcaképet ne rontsa. Az ingatlan állapota a gondozott utcaképet rontja, ha az ingatlanon a fű és a gyomnövényzet magassága a 40 centiméteres magasságot meghaladja.


(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles a tulajdonában lévő ingatlant karbantartani, az ingatlanán a füvet és a gyomnövényzetet a 40 centiméteres magasság elérését megelőzően rendszeresen levágni.


(3) A beépítetlen, vagy időszakosan használt ingatlan tulajdonosa az ingatlan tisztántartásáról és gyommentesítéséről a (2) bekezdésben foglaltak szerint köteles gondoskodni.


(4) Az ingatlan tulajdonosa köteles a rágcsálók és egyéb kártevők irtásáról és búvóhelyük felszámolásáról az ingatlanán gondoskodni.



6. Hó- és síkosságmentesítés


7. §


(1) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan közterülettel határolt részénél lévő járdáról a havat letakarítani, az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált burkolatot síkosságmentessé tenni, e §-ban meghatározottak szerint. A havat hóesés után azonnal el kell takarítani.


(2) Síkosság elleni védekezés során a területet közegészségügyi szempontból veszélytelen szóróanyaggal kell felhinteni, a feloldott havat el kell távolítani és e tevékenységeket szükség szerint naponta többször meg kell ismételni. Tilos a kősóval történő felszórás. A szóróanyag beszerzéséről az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.


(3) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy az se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza. A gyalogos- és közúti forgalom zavartalansága érdekében tilos havat felhalmozni:

a) útkereszteződésekben, úttorkolatban

b) útburkolati jeleken,

c) tömegközlekedési járművek megállóhelyén,

d) közüzemi, közszolgáltatási felszerelési tárgyakon (vízelzáró csap, stb.),

e) egyéb közérdekű létesítmény körül,

f) közúton, járdán és egyéb, közlekedésre szolgáló felületen,

g) kapubejárat elé, annak szélességében.


(4) A járdák és gyalogutak tisztítása, hó- és síkosságmentesítése során ügyelni kell arra, hogy azok burkolata ne rongálódjék meg.


(5) A járda és a közút síkosságmentessítését a tisztántartására kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.



7. Építési és bontási területek tisztán tartása


8. §


(1) Építés, bontás vagy felújítás alatt álló ingatlan, valamint az ingatlan előtti terület tisztán tartásáról az építtető és a kivitelező köteles gondoskodni e §-ban meghatározottak szerint.


(2) Építési, bontási, felújítási munkáknál, valamint az úttest és járdaszakasz felbontásánál keletkezett por és más szennyeződés elterjedését meg kell akadályozni.


(3) Az építési- vagy bontási anyagot, kitermelt földet úgy kell elhelyezni, hogy az ne szennyezze a közterületet. Az építési- vagy bontási anyag közterületen történő tárolására a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak az irányadók.


(4) Az építési területekről a közterületre történő sárfelhordás és egyéb szennyeződés letakarításáról a kivitelező köteles haladéktalanul gondoskodni. A munkálatok megkezdése előtt köteles a kivitelező gondoskodni a szükséges jelzések kihelyezéséről.


(5) Amennyiben a munkálatok elvégzése során építési törmelék vagy más hulladék keletkezik, azt a közterületről folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésétől számított 24 órán belül el kell szállítani és a közterület eredeti állapotát vissza kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.


(6) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.


(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni.


(8) A keletkezett hulladék gyűjtéséről, hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról az építtető az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet és hulladékgazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet szerint köteles gondoskodni.



8. Anyagok szállítása és a közlekedés során keletkező szennyeződések eltávolítása


9. §


(1) Mindennemű anyag szállítását úgy kell végezni, hogy a közterület ne szennyeződjön és a szállítási útvonalon a szállítmányból semmi ne hulljon ki, és csepegés ne keletkezzen. Könnyen kihulló anyag (pl.: homok, murva, salak, papír stb.) csak olyan járművön szállítható, amelynél a lehullás megakadályozása biztosított.


(2) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásánál, közútra történő felhajtás és szállítás során a közterület beszennyeződik, annak feltakarításáról a szennyeződés előidézője, a jármű üzembentartója, üzemeltetője köteles haladéktalanul gondoskodni, és további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.


10. §


(1) Ha közúti jármű, munkagép üzemelése, parkolása, vagy javítása során a közterület szennyeződik, a jármű/munkagép üzembentartója, üzemeltetője haladéktalanul köteles a szennyeződést eltávolítani, a balesetveszélyt minden lehetséges eszközzel elhárítani.


(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység során veszélyes anyag, illetve veszélyes hulladék kerül a közterületre, erről értesíteni kell az illetékes katasztrófavédelmi szervet és közterület fenntartóját. A veszélyes anyag ártalmatlanítását a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell elvégezni.


(3) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.



9. A közterületen történő ideiglenes tárolással kapcsolatos szabályok


11. §


(1) Tüzelő-, építő- és egyéb ömlesztett anyagot közterületen ideiglenesen tárolni a járda és az úttest közötti területen, szükség esetén a járdán, a gyalogos közlekedés és a csapadékvíz elvezetésének folyamatos biztosításával lehet, a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint.


(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység során elhelyezett anyag szétszóródik, annak feltakarításáról, eltávolításáról, valamint a további szétszóródás megakadályozásáról az ingatlan tulajdonosa köteles haladéktalanul gondoskodni.


(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység befejezését, időtartam lejártát követően a tárolt anyag által elfoglalt közterület feltakarításáról az ingatlan tulajdonosa köteles haladéktalanul gondoskodni.



10. Mezőgazdasági művelésből adódó szennyeződés


12. §


(1) A mezőgazdasági célra használt területek művelését az ingatlan tulajdonosa - e §-ban meghatározottak szerint - köteles úgy végezni, hogy az ne eredményezze a közterületek szennyeződését.


(2) Amennyiben a mezőgazdasági célra használt területek művelése a közterület szennyeződésével jár, a szennyeződés előidézője köteles azt haladéktalanul eltávolítani és a közterületet a szennyeződéstől maradéktalanul megtisztítani és az eredeti állapotot helyreállítani.


(3) A mezőgazdasági területek művelése során tilos minden olyan tevékenység, amely az árkokat eltömíti, a csapadékvíz zavartalan elfolyását megakadályozza, és azt eredményezi, hogy a víz a közútra kifolyjon.



11. Közterület-használók köztisztasági feladatai


13. §


(1) A közterület rendeltetésétől eltérő célra történő használata esetén az igénybe vett közterület tisztántartásáról a használatba vevő/ hozzájárulás jogosultja köteles gondoskodni e §-ban meghatározottak szerint.


(2) A használatba vevő/hozzájárulás jogosultja köteles az általa igénybe vett közterületet és annak közvetlen környezetét a szennyeződéstől megóvni, folyamatosan tisztán tartani, a keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról a közszolgáltatás keretei között gondoskodni.


(3) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni, és azt saját költségén elszállítani vagy elszállíttatni.


(4) Rendezvény tartása esetén a rendezvény szervezője köteles a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, a rendezvény ideje alatt a közterület folyamatos tisztántartásáról, azt követően a közterület megtisztításáról és az eredeti állapot helyreállításáról gondoskodni.


(5) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élő fákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.


(6) Épületen (kapun, ablakon, stb..), egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.



12. A közterületek tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések


14. §


(1) Tilos a keletkezett hulladékot a közterületen – a hulladékgazdálkodásról szóló önkormányzati rendeletben foglaltaktól eltérő módon – elhelyezni, kezelni. Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és kihelyezett hulladéktárolóba, szelektív hulladéktárolóba lehet elhelyezni.


(2) Tilos a csapadékvíz-elvezető árokrendszerbe, valamint a településen lévő vízfolyásokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb...) vizet, tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezetni vagy egyéb módon bejuttatni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékvíz-elvezető árokrendszerbe és a településen lévő vízfolyásokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos.


(3) Tilos a közterületi berendezést, köztéri szobrot beszennyezni, megrongálni, eltulajdonítani, állatokat, növényeket pusztítani, élőhelyüket károsítani. Aki közterületet, valamint a közterületen elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról haladéktalanul gondoskodni.


(4) Az (3) bekezdés nem vonatkozik a kártevők közegészségügyi okból történő irtására.


(5) Közterületet fekáliával és állati ürülékkel szennyezni tilos. A közterületen sétáltatott háziállatok ürülékét az állat tulajdonosa haladéktalanul köteles feltakarítani.


(6) Állatokat a belterületen lévő közterületen legeltetni tilos.


(7) Állati tetemet és olyan szerves vagy szervetlen anyagot, amely a környezetet szennyezheti, az egészséget veszélyeztetheti, vagy az élősdiek számára táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad. Az elhullott állati tetem elszállításáról és ártalmatlanná tételéről a vonatkozó jogszabályokban előírt módon, a tulajdonos saját költségére köteles gondoskodni. Közterületen talált állati tetem elszállításáról és ártalmatlanná tételéről az önkormányzat köteles gondoskodni. Amennyiben a közterületen talált állati tetem tulajdonosa ismerté válik, úgy a tulajdonos köteles az önkormányzat részére az elhullott állati tetem és ártalmatlanítás költségeit megtéríteni.


(8) Tilos a gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani, megrongálni.


(9) Az épület tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről a csapadékvíz, hólé a közterületre, járdára ne kerüljön.



13. Avar és kerti hulladék égetésével összefüggő szabályok


15. §


 (1) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen, a szomszédos telken lévő épületektől 10 m, saját telken lévő épülettől 5 m távolságon kívül, úgy szabad égetni, hogy az, az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása a környezetben (növényekben, fákban, bokrokban) kárt ne okozzon.


(2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (pl. műanyag, gumi, vegyszer, festék, egyéb veszélyes hulladék).


(3) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. Szeles időben illetőleg nedves, füstölő hulladékot égetni tilos.


(4) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.


(5) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.


(6) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető. Kerti szerves hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.


(7) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.


(8) A tűzgyújtási napok:

         Semjénháza: hétfő – szerda – péntek /időkorlát nélkül!/


(9) Tilos avart és kerti hulladékot égetni:

  1. a (8) bekezdésben meghatározott napokon kívül,
  2. e § (1) - (4) pontjaiban meghatározottak megszegésével,
  3. közterületen, kivéve az arra kijelölt helyeket.



14. A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése,

jogkövetkezmények


16. §


A köztisztasággal kapcsolatos, e rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítését a Semjénházai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője – szükség esetén az érintett hatóságok bevonásával – ellenőrzi.


17. §


Az e rendeletben foglalt kötelezettségek és tiltások megszegése esetén a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII.21.) kormányrendeletben meghatározottak szerint a jegyző hulladékgazdálkodási bírságot szabhat ki.


18. §


(1) Közösségi együttélést sértő magatartást követ el és a 20. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott összegű helyszíni vagy közigazgatási bírsággal sújtható az, aki, vagy amely szerv jelen rendelet 5. § (1), 6. § (2)-(3), 8. § (7), 9. §, 10. §, 13. § (1) 14. § (1) - (8) és a 15. § (9) rendelkezéseiben meghatározott kötelezettségének nem, vagy nem megfelelő módon tesz eleget, vagy a tiltást megszegi.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetése miatti eljárás - amennyiben az nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek - kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha azt természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be. Az eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit, e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.


(3) Az (1) bekezdésben meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetése miatt induló eljárás lefolytatása és bírság kiszabása tekintetében Semjénháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hatáskör gyakorlását a Jegyzőre ruházza át.


(4) Az (2) bekezdés hatálya alá tartozó eljárások során a Ket. rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

  1. közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény az elkövetés körülményeire tekintettel csekély súlyú és a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható,
  2. fiatalkorúval szemben elsődlegesen figyelmeztetés alkalmazható, kirívó cselekmény elkövetése esetén - a fiatalkorú és törvényes képviselőjének együttes meghallgatását követően - helyszíni vagy közigazgatási bírság szabható ki, amennyiben a fiatalkorú önálló keresettel rendelkezik, vagy a fiatalkorú illetőleg törvényes képviselője annak befizetését a meghallgatás során nyilatkozattal vállalja.


19. §


(1) Amennyiben e rendelet hatálya alá tartozó szerv vagy személy jelen rendeletben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a 18. (1) bekezdésben foglaltak szerint közösségi együttélést sértő magatartást követ el, a Jegyző a közigazgatási bírság kiszabása előtt egy alkalommal felhívhatja, hogy e rendeletben foglalt kötelezettségének legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül tegyen eleget, vagy e rendeletben foglalt tiltott magatartást haladéktalanul fejezze be, egyúttal felhívja figyelmét a teljesítés elmaradásának a e § (2) bekezdésében és a 20. § (2) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeire.


(2) Amennyiben e rendelet hatálya alá tartozó szerv vagy személy az (1) bekezdés szerinti felhívásban foglaltaknak nem, vagy nem határidőben tesz eleget, a Jegyző megfelelő határidő kitűzésével – a 20. § (2) bekezdésben meghatározott közigazgatási bírság kiszabása mellett - határozatban kötelezi a kötelezettsége teljesítésére.


(4) Amennyiben a kötelezett a Jegyzői határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, úgy a határozatban foglalt kötelezettség végrehajtásáról a Jegyző gondoskodik a Ket. rendelkezései szerint.


20. §


(1) A 18. § (1) bekezdésében meghatározott közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás tanúsítójával szemben

            a) természetes személy esetén ötvenezer forintig,

            b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén százezer forintig terjedő helyszíni bírság szabható ki.


(2) A 18. § (1) bekezdésében meghatározott közösségi együttélés alapvezető szabályaiba ütköző magatartás tanúsítójával szemben

            a) természetes személlyel szemben százezer forintig,

            b) jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben kétszázezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.


(3) A bírság ismételten is kiszabható, amennyiben a 19. § (2) bekezdés szerinti határozatba foglalt kötelezettségnek a kötelezett nem, vagy nem határidőben tesz eleget.


(4) A közigazgatási bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az elkövető személyi és jövedelmi viszonyait, amennyiben azokat az elkövető az eljárás során - felhívásra - igazolja.


(5) A kiszabott helyszíni bírságot 15 napon belül kell megfizetni az elkövető számára átadott készpénzfizetési utalványon vagy az Önkormányzat házipénztárába történő befizetéssel. A határozatban kiszabott közigazgatási bírságot készpénz átutalási megbízáson, utalással, vagy az Önkormányzat házipénztárába történő befizetéssel kell megfizetni a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül.



14. Záró rendelkezések


21. §


(1) E rendelet 2015. július 10. napján lép hatályba.


(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a helyi környezet védelméről, az ingatlanok és közterületek tisztántartásáról, a helyi hulladékgazdálkodásról, helyi közszolgáltatás igénybevételéről szóló 6/2012. (V.22.), és a módosítására kiadott 10/2012. (XII.27.) önkormányzati rendeletek, valamint a köztisztaságról valamint a települési szilárd és folyékony hulladék elhelyezéséről szóló 12/2007. (IX.26.) önkormányzati rendelet hatályukat vesztik.


(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző helyben szokásos módon gondoskodik.


Semjénháza, 2015. június 29.




Preksen László

polgármester

Kónyáné Józsa Csilla

jegyző




Záradék:


A rendelet 2015. június 30. napján került kihirdetésre.




                                                                                                         Kónyáné Józsa Csilla

                                                                                                                     jegyző



Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!