nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 35/2004. (IX.30.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2004-09-30 -tól
Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 35/2004. (IX.30.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról

Munkaszám: Rp.I.221-2

                                                                      














  ENYING VÁROS

       TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

     SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

        VÉGLEGESÍTÉS ELŐTTI DOKUMENTÁCIÓ

    

Felelős tervezők:



Pekkerné Szabó Piroska                                  Ügyvezető igazgató

okl. táj- és kertépítész                                        Településrendezés tervező

okl. táj- és környezetrendezési szakmérnök         Táj-, természet és környezetvédelem tervező

táj- és kertépítész vezető tervező              

irányító településtervező                                      ....................................................................

                                                                         Tervezői névjegyzék szám.: K1-08-0073/99

                                                                         Tervezői névjegyzék szám.: TT1-08-0073/2001


Varga László                                                    Településrendezés tervező

okl. építészmérnök

építész vezető tervező

irányító településtervező                                       ..............................................................................

                                                                         Tervezői névjegyzék szám: É1-08-0118/99

                                                                         Tervezői névjegyzék szám: TT1-08-0118/2001


Németh Gergely                                               Településrendezés társtervező

településmérnök

                                                                         ...................................................................


Ferenczi Huba                                                  Közműrendszer tervező

okl. gépészmérnök                                      

                                                                        ................................................................................

                                                                        Tervezői névjegyzék szám: G-2-08-0253


Réder Tibor                                                     Közlekedési szakág tervező

okl. közlekedésépítőmérnök

okl. forgalomtechnikai

szakmérnök                                                       ...............................................................................

                                                                        Tervezői névjegyzék szám: K1d-1/08-0133



Munkatársak:


                                     Ficzek Istvánné, Juhász Mária, Vargáné Márk Ildikó, Szeredi Gábor


                                                                          GYŐR, 2004. 07. HÓ


                    Felelős tervezőink a Győr-Moson-Sopron Megyei Építész ill. Mérnök Kamarának tagjai.


ENYING VÁROS

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV


SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT


VÉGLEGESÍTÉS ELŐTTI DOKUMENTÁCIÓ



TARTALOMJEGYZÉK




Jóváhagyásra kerülő munkarész


Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (belterület)         SZ-J1              M 1:4.000

Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (külterület)        SZ-J2              M 1:10.000

Telekalakítási javaslat (Madarász utca)                         SZ-A1              M 1:2.000


Rendelet tervezet


Telekalakítási javaslat (Madarász utca)                        SZ-A1             M 1:2.000


Rendelet tervezet



Enying város Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16.§ /1/ bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6.§ /3/ bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli el:


I. FEJEZET

Általános előírások
1.§ 
[1]


A rendelet

a) az SZ-J1 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz I. (továbbiakban: SZ-J1 terv)

b) az SZ-J2 jelű, Szabályozási és övezeti helyszínrajz II. (továbbiakban: SZ-J2 terv)

c) az SZ-J3 jelű, Közterületrendezési helyszínrajz (továbbiakban: SZ-J3 terv)

d) az SZ-J4 jelű, Mértékadó épületek helyszínrajza (továbbiakban: SZ-J4 terv)

című, Rp.I.221-3 munkaszámú tervlapokkal, mint mellékletekkel együtt alkalmazandó.


[1] Módosította a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.


A rendelet hatálya

2.§


/1/  A rendelet hatálya Enying város közigazgatási területére terjed ki.


/2/  A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.


Szabályozási elemek

3.§


/1/   Kötelező szabályozási elem

           -  beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területek határvonala

           -  a belterület határvonala

           -  módosult belterületi határvonal

           -  a szabályozási vonal

           -  az eltérő területfelhasználási egységek határvonala

           -  az építési övezetek határvonala

           -  az építési hely határa

           -  az építési vonal.


/2/   A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához a szabályozási terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása szükséges figyelembe véve a külön jogszabály[2] szerinti előírásokat.


/3/  Ahol az SZ-J1 terv tervezett belterület határvonala jellel belterületbe vonást jelöl, ott a megváltozott területfelhasználásnak megfelelő telekalakítás és beépítés feltétele a belterületbe vonás.


/4/   Irányadó szabályozási elem az azonos területfelhasználású és övezeti besorolású telkek egymás közötti meglévő, vagy az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt határvonala.


/5/   Az irányadó szabályozási elemek helye az övezeti előírások keretei között megváltoztatható.


/6/   Amely övezetekben az SZ-J1 terv és/vagy a helyi építési szabályzat kizárólagos funkciót jelöl, attól eltérő funkciójú épület csak az SZ-J1 terv és/vagy a helyi építési szabályzat módosítása után építhető.



[2] 1997. évi LXXVIII. tv. 12.§ /3/


A telekalakítás általános szabályai

4.§


/1/ Ahol az SZ-J1 terv irányadó telekhatár vonallal telekmegosztást jelöl, ott a telekmegosztások iránya meg kell, hogy egyezzen az irányadó telekhatár vonal irányával.


/2/  A kedvező utcakép kialakulása, megtartása érdekében


a.,    Az új területfelhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbökben egy telektömbön belül a telkek közül a legnagyobb és a legkisebb telekszélességű telkek szélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.


b.,   A már kialakult telekosztású lakóterületi és vegyes területfelhasználású telektömbben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatár-rendezés) a kialakult telkek megváltoztatását eredményezi, a telek-átalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet.

Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telek-átalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telek-átalakítás engedélyezhető.


/3/  A kialakult telekosztású, nem megváltozó lakóterületi és vegyes területfelhasználású tömbben a kialakítható telek legkisebb átlagos szélességére vonatkozó övezeti előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását.

Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.


/4/      Telekcsoport újraosztása estén a telekalakítás telektömbönként ütemezhető. A telek-átalakítással érintett telkek telektömbön kívüli visszamaradó részei nem kell, hogy az építési telekre vonatkozó előírásoknak megfeleljenek.


/5/   Kialakult telekosztású lakó és vegyes területfelhasználású telektömb saroktelkei, vagy a saroktelek a vele szomszédos telekkel együtt az övezetre vonatkozó előírásoktól eltérő mérettel és módon is alakítható az alábbiak szerint:

A telekalakítás eredményeként létrejövő új építési telek megengedett legkisebb telekmélysége 30,0 m, valamint a visszamaradó építési telek megengedett legkisebb területe 400 m2.


/6/  A külön[3] rendeletben foglaltak szerinti telekalakítási terv kötelezettségével érintett területeken a telekalakítási tervben az SZ-J1 terven rögzített keretek között a közlekedési területek helye és mérete pontosítható.


/7/   Az SZ-J1 terven az övezeti jelben és/vagy a helyi építési szabályzatban „SZT” jellel jelölt telekméret SZ-J1 terv szerint kialakítandó telekméretet jelent.


/8/  Az SZ-J1 terven és/vagy a helyi építési szabályzatban az övezeti jelben „K” jellel jelölt telekméret kialakult telekállapotot jelent. Az így jelölt övezetbe tartozó telkek „K” jellel jelölt mérete nem csökkenthető, kivéve az út céljára történő lejegyzést, és a telekhatár kiigazítást.


[3] 85/2000.(XI.8.) FVM rendelet


A telek beépítésének általános szabályai

5.§


/1/  A közterület bővítés céljából szabályozási vonallal érintett, már beépített építési telkekre a közterület lejegyzése, a telekalakítás végrehajtása nélkül is adható építési engedély. Ez esetben az építési hely határait az új közterülethatártól kell számítani.


/2/   Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J1 terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.




/3/   Kialakult, oldalhatáron álló építésű telektömbökben minden esetben, az újonnan kialakított, oldalhatáron álló beépítésű telektömbökben a 18,0 m-nél keskenyebb telkeken az épületeket az oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell elhelyezni.


/4/  Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen tömbben – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a keleti oldalhatáron, ÉK-DNy-i telekfekvésnél az észak-keleti oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési hely a tömbre jellemző építési oldalon áll.


/5/  Az 1. sz. függelékben megjelölt csúszásveszélyes területen az építési engedélyezési eljárás során figyelembe kell venni a külön jogszabály[4] szerinti előírásokat.


[4] 45/1997.(XII.29.) KTM rendelet 5.§ /13/


A létesítmények elhelyezésének általános szabályai

6.§


/1/   Az építési hely határvonalait az SZ-J1 terv vagy a helyi építési szabályzat tartalmazza.


/2/  Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J1 terv nem jelöl építési hely határvonalat, az épületek elhelyezésére szolgáló területet (építési hely) az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek előírásai szerint kell meghatározni.


/3/  Az SZ-J1 terven jelölt hátsókerti építési hely határa és az övezeti határvonal közé eső telken, telekrészen épület nem építhető.


/4/  Ahol a helyi építési szabályzat, vagy az SZ-J1 terv építési vonalat jelöl, az épület legalább egy pontjának illeszkednie kell erre a vonalra.

Ha az oldalsó telekhatárok az utcai építési vonallal a merőlegestől eltérő szöget zárnak be, egy telektömbön belül az épületek egységesen fogazottan is elhelyezhetők.


/5/   A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi és a vegyes területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága* és utcai homlokzatszélesség** a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 25%-kal térhet el.

Funkcionális indokoltságból vagy városképi érdekből ettől eltérést az önkormányzati tervtanács engedélyezhet.


/6/   Az épületek tető hajlásszöge 30°-45° között lehet.[5][6]


/7/   Az építési telken lévő, az elsődleges használatot jelentő, a fő funkciót magukban hordozó épületek egymástól való távolsága nem lehet kevesebb a nagyobbik építménymagasságának mértékénél.


/8/   Az építési telken lévő egyéb funkciójú épületek és a /6/ bekezdésbeli épületek – figyelemmel a védőtávolságokra is – közvetlenül egymáshoz csatlakoztathatók, vagy közöttük legalább 3,0 m távolságot kell tartani.


/9/  Kerítésépítés


a.,  Utcai kerítést a telek meglévő, megmaradó vagy szabályozási vonallal megjelölt közterületi határára kell építeni. Ettől a kapubehajtó szélességében a telek belseje felé legfeljebb 3,0 m mélységig a kerítés (kapu) beljebb építhető.


b.,  Lakó-, és vegyes területen


ba., Előkert nélküli beépítésnél az épület utcai homlokzati falának folytatásában a telek teljes szélességében legfeljebb 2,5 m magas, tömör, falazott, vakolt kerítés is építhető.


bb., Előkertes beépítésnél az utcai kerítés legfeljebb 1,8 m magas és legfeljebb 75%-ban tömör lehet. Ettől eltérni különösen indokolt vagyonvédelmi szempontokra figyelemmel önkormányzati tervtanácsi támogatással lehet. Ez esetben a kerítés tömör, magassága legfeljebb 2,5 m lehet.


c.,  Különleges, gazdasági és üdülőházas üdülőterület telkeinek telekhatárán legfeljebb 2,5 m magas, tömör kerítés is építhető.



* Utcai homlokzatmagasság: az utcai telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30°-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat függőleges vetülete, amelybe a tűzfalat és az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.


** Utcai homlokzatszélesség: az utcai telekhatárral 60°-nál kisebb szöget bezáró függőleges, vagy a függőlegestől legfeljebb 30°-kal eltérő a terepcsatlakozás és a tető metszésvonala közötti homlokzat vízszintes vetülete, amelybe az utcához legközelebb álló homlokzatszélesség mértékén túli udvari keresztszárnyat nem kell beleszámítani.


[5] Módosította a 14/2013. (V. 30.) önk. rendelet

[6] Módosította a 21/2013. (XI. 04.) önk. rendelet


Védőtávolságok, védőterület

7.§


/1/   A település meglévő és tervezett lakóterületei, vegyes területei, üdülőterületei, zöldterületei és különleges területei (kivéve a hulladékudvart) körüli


-  500 m-es területsávon belül szagos, bűzös, fertőzésveszélyes tevékenység céljára szolgáló új építményt építeni, vagy ilyen meglévő építményen kapacitásnövelő építési beavatkozást végezni csak az építtető által beszerzett, az illetékes szakhatóságok jóváhagyó véleményével, az általuk meghatározott védőtávolság betartásával lehet.


/2/  Villamos távvezetékek biztonsági övezete a szélső vezetékszáltól mérten

-20 kV-os vezeték:                                     5,0 -   5,0 m

-120 kV-os vezeték:                                   13,0 - 13,0 m

-400 kV-os vezeték                                     28,0 - 28,0 m.

A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos[7] jogszabályok tartalmazzák.


/3/  Gázvezeték védőtávolsága a csőtengelytől mérten:


-nagynyomású gázvezeték:                                                      28,0 - 28,0 m 

-nagyközépnyomású gázvezeték (Alsótekeresnél):                     30,0-30,0 m

-nagyközépnyomású gázvezeték (Lajoskomáromhoz):             9,0-9,0 m

-nagyközépnyomású gázvezeték (enyingi gázfogadóhoz):             5,0-5,0 m.

A biztonsági övezetre vonatkozó előírásokat a hatályos[8] jogszabályok tartalmazzák.


/4/   A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró építmény nem építhető.


/5/   A vízfolyások, csatornák, vízfelületek parti sávja a partvonaluk mentén húzódó 6,0-6,0 m területsáv.

A parti sávra vonatkozó előírásokat a hatályos[9] jogszabályok tartalmazzák


/6/   Az oktatási, szociális, egészségügyi intézmény védőterülete a telekhatártól mért 20,0 m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető.[10]


/7/   A meglévő szennyvíztisztító védőtávolsága a telekhatártól mért 50,0 m széles területsáv. A tervezett szennyvíztisztító védőterülete a telekhatárától mért 500 m széles területsáv. A védőterületen belül lakó-, intézményi, gazdasági (a jelentős mértékű zavaró hatású ipari kivételével) üdülő és különleges területi besorolást igénylő építmény nem építhető.


/8/   A 7. sz. főút tengelyétől mért 45,5 m-es területsávon belüli épülethomlokzaton a legfeljebb 45 dB beltéri zajterhelési határértékű helyiségen nyílászáró nem létesíthető.


/9/   Az SZ-J2 terven vízjárta, mély fekvésű területként megjelölt területen olyan építmény, amely állagát, használatát a fakadóvíz veszélyezteti, korlátozza, nem építhető.[11]


[7] 11/1984.(VIII.22.) IpM r.

[8] 6/1982.(V.6.) IpM rendelet

[9] 46/1999.(III.18.) Korm. rendelet

[10] Módosította a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.

[11] Kiegészítette a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.


Értékvédelem

8.§


/1/    A rendelet hatálya alá tartozó területen helyi védettség alatt álló építmények felsorolását a 2. sz. függelék tartalmazza.


a.,   Az önkormányzati védelem alatt álló épületekkel kapcsolatos építési, átalakítási tevékenységet csak a jelen szakasz (2) bekezdésben meghatározott szakmai-műszaki előírások szerint szabad végezni.


b., Az önkormányzati védelem alatt álló épületen, vagy annak telkén végzendő építési munka csak az építésztörténeti leírást, a fellelhető archív dokumentumok, építési tervek másolatát, az esetleges átalakítások terveit és fotósorozatot tartalmazó kutatási dokumentáció alapján engedélyezhető.


c.,  A helyi védelem alatt álló épületek listájára való felvétel és az onnan való törlés építész-szakértő által készített értékvizsgálat alapján lehetséges.


d., A védelem alá vont épületek tulajdonosát Enying Város Önkormányzata tájékoztatni köteles a helyi védelem hatásáról és a várható következményekről. A helyi védelem alá helyezésről, illetőleg annak megszüntetéséről tájékoztatni kell:

                    -  az ingatlan tulajdonosát,

                    -  a védettség nyilvántartására, illetőleg a megszüntetésére javaslattevőt,

                    -  az építésügyi hatóságot,

                    -  a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt,

                    -  érintett közművek, utak és közterületek fenntartóit.


e.,  A helyi védelem alatt álló épületeket 15 cm átmérőjű, az épület falába falazott fémcsappal – „helyi építészeti emlék” – kell megjelölni. A jelölés elhelyezéséről Enyingi Polgármesteri Hivatal gondoskodik. [12]


f.,    A fémcsap elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles, valamint a tulajdonos feladata annak karbantartása.


/2/  A helyi védelem alatt álló építmény helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél az alábbi előírások betartása kötelező:


a.,   Az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz.


b.,   Az épületnek a közterületről látható összes homlokzatait eredeti formájukban kell megőrizni, illetve szakszerű munkával helyreállítani.



c.,   Az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők. Ennek érdekében az önkormányzati tervtanács szakvéleményében állást foglal.


/3/   a.,  Az SZ-J1 terven városépítészeti szempontból kiemelt jelentőségű területként jelölt területen épülő, átépülő, külsejében felújításra kerülő, funkciója, épülettömege, megjelenése következtében a városképre jelentős hatást gyakorló építmények,  az intézményi, vagy intézményt is tartalmazó épületek, a négynél több lakást tartalmazó lakóházak terveit az önkormányzati tervtanácsnak véleményezésre be kell nyújtani.


b.,  A területen épülő, épületnek minősülő építmények közterületről látható határoló falainak homlokzatalakítása, felületképzése és színezése környezetével harmonizálódó, ahhoz igazodó legyen.

Ezen épületek tetőfedő anyaga hullámpala nem lehet.


/4/  Területi helyi védelem alatt áll az SZ-J1 terven ekként megjelölt terület.


a.,    A helyi védelem alatt álló területen meg kell őrizni a kialakult közterületi rendet, telekszerkezetet, a jellemző terepalakulatokat, rézsűket, támfalakat.


b.,  A védett területen új közút nem alakítható ki. A telekbelsők feltárására magánút, vagy nyeles telek létesíthető. A magánút területének szélessége meg kell, hogy egyezzen annak a közútnak a szélességével, amelyhez kapcsolódik.


c.,    A védett területen telket összevonni, telekhatár-rendezést végrehajtani csak az övezetre vonatkozó kialakítható legkisebb telekméret elérése érdekében lehet.


/5/     A területi helyi védelem alatt álló terület SZ-J1 terven jelölt közterület-rendezési tanulmányterv kötelezettségével érintett területén a közterületi építési engedélyköteles tevékenység egy-egy utcára kiterjedő közterület-rendezési tanulmánytervnek megfelelően engedélyezhető.


a.,  A közterület-rendezési tanulmányterv kötelező minimális tartalma

       -  burkolati rend meghatározása

       -  köztéri berendezések, föld feletti műtárgyak meghatározása

       -  utca növénytelepítésének meghatározása

       -  közműrend meghatározása.


/6/   Régészeti értékek előkerülése esetén a külön jogszabály[13] szerint kell eljárni.


/7/  Helyi értékvédelmi terület a volt Batthyány kastély körüli parkterület SZ-J1 terven megjelölt területe.

A területen a meglévő növényzet megőrzéséről, értékőrző fejlesztéséről gondoskodni kell.

A területen építési engedély köteles a kertépítési tevékenység.

A területen lévő fát, cserjét kivágni, újat ültetni kertrekonstrukciós terv alapján lehet.


/8/[14]


    a.) A védendő, mezővárosi karakterű területeket az SZ-J1 terv tartalmazza.


b) A védendő, mezővárosi karakterű területen lévő mértékadó építészeti karakterű épületeket az SZ-J4 terv tartalmazza.


c) A mértékadó építészeti karakterű épületek jellegzetes építészeti motívumait meg kell őrizni. A védendő, mezővárosi karakterű területeken épülő, átépülő épületek építészeti formálásánál a mértékadó építészeti karakterű épületek jellegzetes építészeti motívumaihoz igazodni kell.


     d) A védendő, mezővárosi karakterű területekre vonatkozó sajátos előírások:


da) A beépítés jellege

Előkert nélküli, zártsorú, vagy zártsorú jellegűvé tett oldalhatáron álló.


db) A kerítés

Legalább 2,5 m tömör, vakolt, az épület utcai homlokzatának felületképzésével és színével azonos. A kapu legalább 75%-ban tömör, faburkolatú.


dc) Szintszám

Az utcai telekhatáron álló épület, vagy épületrész földszintes, a földszinti padló magassága a közterületi járdatőhöz képest legfeljebb +0,45 m lehet. A földszintes épület tetőtere beépíthető, a tetőn az utca felé nyílás nem nyitható A telek belsejében, az utcai telekhatártól 8,0 m-en túl álló épület, vagy épületrész legfeljebb egy emeletes lehet, a tetőtér beépíthető.


dd) Párkánymagasság

A párkány magassága a tömbben meghatározó jelentőségű épülethez igazodik, kissé megemelt -4,0-5,0 m.


df) A tető

Utcával párhuzamos gerincű, oldalirányból kontyolt, illetve oromfalas nyeregtető, hajlásszöge 35-45˚ közötti, fedése cserépfedés.


dg) A homlokzatképzés

Vakolt, kötelező a tagolt párkány és a nyíláskeretezés. A falfelület színezése pasztell árnyalatú lehet. Az épületek utcai homlokzatán, utcáról látható tetőfelületén légkondicionáló berendezés, parabola antenna, gázkészülék szellőző nyílása nem helyezhető el, nem létesíthető. Az utcai homlokzaton az üzletek reklámozására a benne folyó tevékenység fenntartására a közterület fölé belógó cégér létesíthető. Az üzletek utcai homlokzatán az üzlet megnevezését és tevékenységi körét tartalmazó reklám és információs tábla helyezhető el. Egy épületen a reklám és cégtáblákat egységesen kell megtervezni, kialakítani és elhelyezni.


dh)  Nyílászárók

Az utcai homlokzaton nyílászárók a teljes homlokzati felület legfeljebb 15%-nak mértékéig nyithatók. Az utcai homlokzaton az ablakok osztott felületűek, magasságuk és szélességük aránya 2:1. Az utcai homlokzaton az üzletek megközelítésére bejárat nyitható. Az üzletek megközelítésére szolgáló előlépcső a közterületbe legfeljebb egy lépcsőfok szélességben nyúlhat be. Az üzletek megközelítésére szolgáló bejárati nyílás aránya legalább 2:1 legyen.


di)   Egyéb

A közterületről látható területeken, felületeken óriásplakát nem, plakát, hirdetés, reklám, csak az arra kijelölt berendezéseken helyezhető el.


/9[15]/  Műemlékek


a.,  Műemlék:   Batthyány kastély                (1474/41 hrsz)

Öregek Otthona                   (1470 hrsz)

Katolikus templom és kertje  (2295/1 hrsz)


b.,  Műemléki környezet: az SZ-J1 jelű terven jelölt terület.


c.,  A műemlékeket és a műemléki környezetet érintő, a telekalakításra, építésre, bontásra, felújításra, korszerűsítésre (fakivágás, faültetés) irányuló engedélyezési folyamatba a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi hatóságot be kell vonni.



[12] Módosította a 3/2013. (III. 01.) önk. rendelet.

[13] 2001. évi LXIV. tv.

[14] Kiegészítette a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.

[15] Módosította a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.


Környezetvédelem

9.§


/1/  Enying város légszennyezettségi zónabesorolását külön jogszabály tartalmazza.[16]


/2/  A település területe a nitrátszennyezés szempontjából érzékeny terület.[17]


/3/  A közigazgatási területen lévő zöldfelületek kialakításával és gondozásával biztosítani kell, hogy a közterület levegőjében az emberi szervezet allergiás reakcióit okozó növényfajtáktól származó virágpor részecskék mennyisége az alábbi értékeket ne haladja meg:

-fák, bokrok        100 pollen/m3

-fűfélék                 30 pollen/m3


/4/  A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.


/5/   A közigazgatási területen hulladéklerakó hely – hulladékudvar kivételével – nem alakítható ki.


/6/ A közigazgatási területen keletkező kommunális és egyéb szilárd és folyékony hulladékot rendszeres gyűjtés keretében lerakó, illetve ártalmatlanító telepre kell szállítani.



[16] Jelenleg 4/2002. (X. 7.) KvVM r.

[17] Jelenleg 49/2001. (IV.3.) Korm. r.


Táj- és természetvédelem
10.§


/1/ Természeti területek a vízfolyásokat, patakokat kísérő, az SZ-J terveken jelölt, természetközeli vegetációjú területek.
A természeti területen épület nem építhető.
A területre vonatkozó természetvédelmi előírásokat külön jogszabály[18] tartalmazza.


/2/ Az ökológiai (zöld) folyosó területe az SZ-J terveken jelölt területek.
Az övezet nem minősíthető beépítésre szánt területté.


/3/  Az alsóbbrendű kisebb forgalmú utak (országos mellékút, jelentős mezőgazdasági feltáró út) külterületi szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.



[18] 1996. évi LIII. tv.


Zöldfelületek

11.§


/1/  A közterületi zöldfelületeket az SZ-J1 terven megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani.

A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.


/2/ A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.


/3/  A gazdasági területek telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.


/4/  Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.


/5/  AZ SZ-J1 terven telken belüli kötelező fásításként megjelölt területen háromszintes növénytelepítést kell létrehozni.[19]



[19] Kiegészítette a 18/2010.(IX. 01.) helyi rendelet.


TERÜLETFELHASZNÁLÁS, ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK


Területfelhasználás az általános és a sajátos használat szerint

12.§


/1/  A település közigazgatási területe a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:


a.,  Beépített és beépítésre szánt terület

Lakóterület

   kisvárosias lakóterület                                           Lk

   kertvárosias lakóterület                                          Lke

   falusias lakóterület                                                Lf


Vegyes terület

   központi vegyes terület                                          Vk

   településközpont vegyes terület                              Vt


Gazdasági terület

   kereskedelmi, szolgáltató terület                          Gksz

   jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület        Gipz

   ipari terület                                                          Gip


Különleges terület                                                    K

   temető

   sportterület

   szabadidőpark

   kegyeleti park

   hulladékudvar


Üdülőterület

   üdülőhazás                                                           Üü


b.,  Beépítésre nem szánt terület


Közlekedési és közműterület

   útterület                                                              KÖu

   kötöttpályás közlekedési terület                            Kök

   közműterület                                                       Köm


Zöldterület                                                               Z


Erdőterület                                                              E


Mezőgazdasági terület                                             M


Vízgazdálkodási terület                                            V


Az övezeti jel értelmezése
13.§


                                         beépítési mód                megengedett legnagyobb              legkisebb kötelezőzöldfelület

területfelhasználási           (oldalhatáron álló,                       beépítettség                                         ( %)

          elem                         szabadonálló)                              (%)                                                


                                                                                      kialakítható                    kialakítható                  kialakítható
                                        megengedett                             legkisebb                       legkisebb                     legkisebb

                                          legnagyobb                                építési                          építési                          építési

                                  építménymagasság (m)              telekszélesség(m)            telekmélység (m)          telekterület(m2)


BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET


LAKÓTERÜLET


A kisvárosias lakóterület építési előírásai

14.§


/1/   A kisvárosias lakóterületen – ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik – telkenként elhelyezhető


a.,  két darab egyenként legfeljebb kétlakásos lakóépület,

b.,  a helyi lakosság alapellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c.,  a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.


/2/  Övezeti előírások



                                    


Lk1


Lk2


Az építési hely


elhelyezkedése



előkert




oldalkert



hátsókert

kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló


kialakult, ettől eltérni  a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet


kialakult, ha ez  >6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m,


ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m

kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló


kialakult, ettől eltérni  a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet


6,0 m



ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m



Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség /%/






legkisebb

zöldfelület %

30%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető


50%

50%








30%




Telekalakítás


legkisebb

telekszélesség /m/ legnagyobb

telekszélesség /m/



az illeszkedés szabályai szerint  figyelemmel a 4.§ /2/ b. pontjára, valamint a /3/ és /5/ bekezdésre



az illeszkedés szabályai szerint  figyelemmel a 4.§ /2/ b. pontjára, valamint a /3/ és /5/ bekezdésre


alakítható

legkisebb telekmélység /m/


legkisebb telekterület /m2/


-


500 m2


-


1000 m2


Épület


megengedett legnagyobb építménymagasság


az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6.§ /6/ bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m




6,5 m

Egyéb



az övezetben egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóház építhető



Közműellátás



Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvízvezetékkel

-  a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvízvezetékkel

-  a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Környezet-védelem


zajvédelem





szennyvízelbánás

lakóterület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A

éjjel     40 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés

lakóterület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/

éjjel    40 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés




[20]

                                     


Lk1*



Az építési hely


elhelyezkedése


előkert


oldalkert


hátsókert

oldalhatáron álló


3,0m, egyben építési vonal


6,0 m


20,0 m



Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség /%/


legkisebb

zöldfelület %

30%



50%




Telekalakítás


legkisebb

telekszélesség /m/ legnagyobb

telekszélesség /m/





-


alakítható

legkisebb telekmélység /m/


legkisebb telekterület /m2/


-


kialakult


Épület


megengedett legnagyobb építménymagasság


4,5 m

Egyéb



Az övezetben telkenként egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóház építhető.

A főépület körüli járdatő szint a789/3 hrsz-ú út telek előtti koronaszintjénél alacsonyabb nem lehet.

A telkek Cinca-patakkal határos 20,0 m széles sávját védőfásításként kell kialakítani és fenntartani. A védőfásítás területén a felszín gyeppel való borítottságát biztosítani kell, gyümölcsfák, díszfák ültethetők. A védőfásítás előírások szerinti kialakítása az épületek használatba vételének feltétele.

Közműellátás



Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvízvezetékkel

-  a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Környezet-védelem


zajvédelem





szennyvízelbánás

lakóterület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A

éjjel     40 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés




[20] Kiegészítette a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.


A falusias lakóterület építési előírásai

15.§


/1/  A falusias lakóterületen – kivéve, ahol az övezeti előírás másként rendelkezik[21] – telkenként elhelyezhető:

-fő funkciót hordozó épületként


a.,  egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület


b.,   önállóan, vagy az egyik lakás helyén kialakított, az alapfokú ellátást szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, kézműipari épület


c.,    a lakókörnyezetet zajjal, rezgéssel, porral és légszennyező anyaggal nem zavaró, a szabályozott terület lakótömbjeiben szokásos mértékű gépjármű és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy átlagos lakóteleknyi területet igénylő kisipari, kisüzemi (mezőgazdasági vagy ipari) építmény


-a fő funkciót kiegészítő épületként


d.,   gépjármű és egyéb tároló


e.,   pince


f.,    állattartó épület figyelemmel a külön állattartási rendeletben foglaltakra


g.,   kisipari műhely



/2/  A telkeken a d, e, f, g. pontokban felsorolt építmények csak az a, b, c. pontban felsorolt építmények egyidejű építése vagy megléte esetén építhetők.


/3/  Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a, b, c. pontban felsorolt épületek építhetők.


/4/   Önálló épületként a b., c. pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra illeszkedően kell építeni. Amennyiben a b; c. pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb a b; c. pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.


/5/[22]  a)  Kabókapusztán kívüli falusias lakóterületek övezeteiben állattartó épület az előkerti építési hely határvonaltól mérten 20,0 m-en túl építhető azzal, hogy az (1) a), b) pont szerinti épületek és az állattartó épületek között legalább 5,0 m távolságot kell tartani.


b) Kabókapuszta falusias lakóterületi övezeteiben állattartó épület az előkerti építési hely határvonaltól mérten 30,0 m-en túl építhető azzal, hogy az (1) a), b) pont szerinti épületek és az állattartó épületek között legalább 15,0 m távolságot kell tartani.”


/6/  Övezeti előírások



                                    


Lf



Az építési hely


elhelyezkedése



előkert



oldalkert




hátsókert

kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló


kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni  a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet


kialakult, ha ez  >6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m, 14 m vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m


ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m



Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség /%/




legkisebb

zöldfelület %

30%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető


50%




Telekalakítás

alakítható

legkisebb

telekszélesség /m/ legnagyobb

telekszélesség /m/



14,0 m,  figyelemmel a 4.§ /2/ b. pontjára, valamint a /3/ és /5/ bekezdésére


legkisebb telekmélység /m/


legkisebb telekterület /m2/


-


900 m2


Épület


megengedett legnagyobb építménymagasság


az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6.§ /6/ bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m

Közműellátás



Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvízvezetékkel

-  a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Környezet-védelem


zajvédelem




szennyvízelbánás

falusias lakóterület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A

                                                 éjjel      40 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés






                                    


Lf    O      30/50

       4,5  18/50/900

Lf            O       30/50   

               4,5     14/K/-


Az építési hely


elhelyezkedése



előkert




oldalkert




hátsókert

oldalhatáron álló



5,0 m, egyben építési vonal



6,0 m

kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló


kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni  a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet


kialakult, ha ez  >6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m, 14 m, vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m


ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m



Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség /%/





legkisebb

zöldfelület %

30%







50%

30%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető


50%




Telekalakítás

alakítható

legkisebb

telekszélesség /m/


legnagyobb

telekszélesség /m/


18,0 m




50,0 m


14,0 m,  figyelemmel a 4.§ /2/ b. pontjára, valamint a /3/ és /5/ bekezdésére

kialakult


legkisebb telekmélység /m/


legkisebb telekterület /m2/




900 m2


kialakult


900 m2


Épület


megengedett legnagyobb építménymagasság



4,5 m


az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6.§ /6/ bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m

Közműellátás



Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvízvezetékkel

-  a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvízvezetékkel

-  a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Környezetvédelem


zajvédelem






szennyvízelbánás

falusias lakóterület

üzemi zaj megengedett értéke:

nappal  50 dB/A

éjjel     40 dB/A

a csatornahálózat


kiépítése után kötelező rákötés

falusias lakóterület

üzemi zaj megengedett értéke:

nappal  50 dB/A

éjjel     40 dB/A



a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés






                                     


Lf    O      30/50

       4,5  18/K/-

Lf    O        30/50

       4,5  18/SZT/900

Lf    O       30/50

        4,5  18/-/800


Az építési hely


elhelyezkedése


előkert



oldalkert


hátsókert

oldalhatáron álló


5,0 m, egyben építési vonal


6,0 m


SZ-J1 terv szerint

oldalhatáron álló


5,0 m, egyben építési vonal


6.0 m


6,0 m

oldalhatáron álló


5,0 m, egyben építési vonal


6,0 m


6,0 m



Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség /%/



legkisebb

zöldfelület %

30%





50%

30%





50%

30%





50%




Telekalakítás

alakítható

legkisebb

telekszélesség /m/


legnagyobb

telekszélesség /m/


18,0 m




kialakult


18,0 m




SZ-J1 terv szerint

18,0 m




-



legkisebb telekmélység /m/

legkisebb telekterület /m2/




értelem szerint




900 m2




800 m2


Épület


megengedett legnagyobb építménymagasság



4,5 m



4,5 m



4,5 m

Közműellátás



Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvízvezetékkel

-  a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvízvezetékkel

-  a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvízvezetékkel

-  a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Környezetvédelem


zajvédelem






szennyvízelbánás

falusias lakóterület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A

éjjel     40 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés

falusias lakóterület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A

éjjel     40 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés

falusias lakóterület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A

éjjel     40 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés





                                    


Lf    SZ      30/50

       4,5    -/-/2500


Az építési hely


elhelyezkedése


előkert

oldalkert

hátsókert

szabadonálló


5,0 m

6,0 m

6,0 m



Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség /%/



legkisebb

zöldfelület %


30%




50%




Telekalakítás

alakítható

legkisebb

telekszélesség /m/


legnagyobb

telekszélesség /m/


-




-


legkisebb telekmélység /m/

legkisebb telekterület /m2/




2500 m2


Épület


megengedett legnagyobb építménymagasság



4,5 m

Közműellátás



Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvízvezetékkel

-  a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Környezetvédelem


zajvédelem






szennyvízelbánás

falusias lakóterület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A

éjjel    40 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés

Egyéb



Az övezet építési telkeinek megköze-lítésére legalább 8,0 m széles, nem közforgalmú, önálló telekként lejegyzett magánút alakítható.







[23]

                                    


Lf    SZ    20/60

       7,5    -/-/2500

Lf    O     30/50

       4,5    -/-/2000


Az építési hely


elhelyezkedése


előkert

oldalkert

hátsókert

szabadonálló


5,0 m

4,0 m

6,0 m

Az épület az építési helyen belül szabadon elhelyezhető.

oldalhatáron álló


3,0 m

SZ-J1 terv szerint, illetve 4,5 m


SZ-J1 terv szerint



Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség /%/



legkisebb

zöldfelület %


20%




60%


30%




50%




Telekalakítás

alakítható

legkisebb

telekszélesség /m/


legnagyobb

telekszélesség /m/


-




-


-




-


legkisebb telekmélység /m/

legkisebb telekterület /m2/




2500 m2




2000 m2


Épület


megengedett legnagyobb építménymagasság



7,5 m



4,5 m

Közműellátás



Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvízvezetékkel

-  a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvízvezetékkel

-  a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Környezetvédelem


zajvédelem






szennyvízelbánás

falusias lakóterület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A

éjjel    40 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés

falusias lakóterület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A

éjjel    40 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés

Egyéb



Az övezetben kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, sportlétesítmény, bemutatás és lovagoltatás célját szolgáló állattartó épület, növényház, szórakoztató építmény és telkenként legfeljebb kétlakásos lakóház, vagy a felsorolt funkciójú épületekben –amennyiben egyéb jogszabálynak megfelel- telkenként legfeljebb két lakás építhető.


A 2500m2, vagy annál nagyobb méretű telken lakóház, vagy lakás csak a felsorolt funkciók valamelyikét is tartalmazó épület egyidejű építse, vagy annak megléte esetén építhető.


A felsorolt funkciók valamelyikét tartalmazó épület építése nélkül lakóház csak a 2500 m2-nél kisebb méretű telken építhető.


A 2500 m2-es, vagy annál nagyobb méretű telkek beépítésével kapcsolatos követelményeket a külön rendelet szerinti elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni.



Az övezetben az épületek használatba vételének, illetve a telephely-engedély köteles tevékenységek engedélyezésének feltétele az SZ-J1 tervszerinti helyen legalább egy sor lombos fából, egy sor magas cserjéből és egy sor alacsony cserjéből ültetett, tömör védőfásítás megléte.







[21] Kiegészítette a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.

[22] Módosította a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.

[23] Kiegészítette a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.


A kertvárosias lakóterület építési előírásai

16.§


/1/[24]  A kertvárosias lakóterületen telkenként elhelyezhető

fő funkciót hordozó épületként

a) egy darab legfeljebb kétlakásos, vagy két darab egylakásos lakóépület, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik

b)  önállóan vagy az egyik lakás helyén a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató épület

c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület fő funkciót kiegészítő épületként

d)  gépjármű és egyéb tároló épület, pince

    e)ahol az övezeti előírás lehetővé teszi, állattartó épület.


/2/  A telkeken a d; e. pontokban felsorolt építmények csak az a, b, c., pontban felsorolt építmények egyidejű építése, vagy megléte esetén építhetők.


/3/  Az építési helyen belül az előkerti építési hely határvonalon, vagy ahhoz legközelebb csak az a, b, c. pontban felsorolt épületek építhetők.


/4/  Önálló épületként a b., c. pontban felsorolt épületeket az előkerti építési hely határa vonalra kell építeni. Amennyiben a b., c. pontban foglaltak az egyik lakás helyén létesülnek, az utcához közelebb a b., c. pontokban felsorolt funkciók kerülhetnek.


/5/  Övezeti előírások



                                    


Lke1[25]


Lke2


Az építési hely


elhelyezkedése




előkert






oldalkert






hátsókert

kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló


kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet


kialakult, ha ez  >6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m, 14 m, vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m

kialakult, vagy ettől eltérő szándék esetén oldalhatáron álló


kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet



kialakult, ha ez  >6,0 m, akkor új építés esetén 6,0 m, 14 m, vagy annál keskenyebb telek esetén 4,5 m


ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m



Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség /%/











legkisebb

zöldfelület %

30%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető


50%

30%, vagy ha az építési hely ennél kisebb, akkor legfeljebb annak területe, ha a kialakult állapot ezt meghaladja bontás és új építés esetén az ehhez való közelítéssel a túllépés megengedhető





50%




Telekalakítás

alakítható

legkisebb

telekszélesség /m/




14,0 m,  figyelemmel a 4.§ /2/ b. pontjára, valamint a /3/ és /5/ bekezdésére 


14,0 m,  figyelemmel a 4.§ /2/ b. pontjára, valamint a /3/ és /5/ bekezdésére


legkisebb telekmélység /m/


legkisebb telekterület /m2/


kialakult

  800 m2


kialakult



800 m2


Épület


megengedett legnagyobb építmény-magasság

az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6.§ /6/ bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m

az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6.§ /6/ bekezdésére, de legfeljebb 4,5 m




Egyéb



Állattartó épület az előkerti építési hely határvonaltól mérten 20,0 m-en túl építhető azzal, hogy az (1) a), b) pont szerinti épületek és az állattartó épületek között legalább 10,0 m távolságot kell tartani.


Közműellátás



Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvíz-vezetékkel

-  a közüzemi szennyvíz-csatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvíz-vezetékkel

-  a közüzemi szennyvíz-csatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Környezetvédelem


zajvédelem





szennyvízelbánás

lakóterület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A

éjjel                40 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés

lakóterület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A

éjjel                40 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés




                                     


Lke3

Lke4

Lke    O      30/50

          4,5  18/-/900


Az építési hely


elhelyezkedése



előkert



oldalkert


hátsókert

szabadonálló



5,0 m egyben építési vonal


3,0 m


6,0 m


oldalhatáron álló



5,0 m, egyben építési vonal


6,0 m


6,0 m

oldalhatáron álló



5,0 m, egyben építési vonal


6,0 m


6,0 m



Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség /%/



legkisebb

zöldfelület %

30%





50%

30%





50%

30%





50%




Telekalakítás

alakítható

legkisebb

telekszélesség /m/


kialakult

18,0 m



18,0 m



legkisebb telekmélység /m/


legkisebb telekterület /m2/


kialakult



kialakult


kialakult, vagy SZ-J1 terv szerint alakítandó


-


-



900 m2


Épület


megengedett legnagyobb építmény-magasság



4,5 m



4,5 m



4,5 m

Egyéb



telkenként egy darab, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető

az övezet telkei a telekcsoport újraosztása után építhetők be


Közműellátás



Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvíz-vezetékkel

-  a közüzemi szennyvíz-csatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvíz-vezetékkel

-  a közüzemi szennyvíz-csatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvíz-vezetékkel

-  a közüzemi szennyvíz-csatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Környezetvédelem


zajvédelem






szennyvízelbánás

lakóterület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A

éjjel     40 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés

lakóterület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A

éjjel     40 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés

lakóterület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A

éjjel     40 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés




                                    


Lke    O      30/50

          4,5  18/-/840


Az építési hely


elhelyezkedése



előkert



oldalkert


hátsókert

oldalhatáron álló



5,0 m, egyben építési vonal


6,0 m


6,0 m



Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség /%/



legkisebb

zöldfelület %

30%





50%




Telekalakítás

alakítható

legkisebb

telekszélesség /m/


18,0 m



legkisebb telekmélység /m/


legkisebb telekterület /m2/


-



840 m2


Épület


megengedett legnagyobb építmény-magasság



4,5 m

Egyéb




Közműellátás



Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvíz-vezetékkel

-  a közüzemi szennyvíz-csatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Környezetvédelem


zajvédelem






szennyvízelbánás

lakóterület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 50 dB/A

éjjel     40 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés




[24] Módosította a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.

[25] Módosította a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.



VEGYES TERÜLET


Központi vegyes terület építési előírásai

17.§


/1/  A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek építésére szolgál.


/2/  A központi vegyes terület telkein elhelyezhető


a.,    igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, közösségi szórakoztató, kulturális, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, illetve ezekkel egy épületben elhelyezve legfeljebb négy lakás

 b.,  egy darab, legfeljebb négylakásos lakóépület

    c.,  nem zavaró hatású gazdasági építmények.


/3/  Övezeti előírások



[26]

                                    


Vk


Vk1


Vk2



Az építési hely


elhelyezkedése


előkert



oldalkert


hátsókert

a tömbre jellemzően kialakult


kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet


kialakult


ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m

szabadonálló


SZ-J1 terv szerint



SZ-J1 terv szerint


SZ-J1 terv szerint

zártsorú keretes


SZ-J1 terv szerint



SZ-J1 terv szerint


SZ-J1 terv szerint



Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség /%/


legkisebb

zöldfelület %

50%



25%

50%



25%

50%



25%




Telekalakítás

alakítható

legkisebb

telekszélesség /m/


14,0 m



-



14,0 m


legkisebb telekmélység /m/


legkisebb telekterület /m2/


-


800 m2 vagy SZ-J1 terv szerint


-


SZ-J1 terv szerint


-


800 m2 vagy SZ-J1 terv szerint


Épület


megengedett legnagyobb építménymagasság


az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6.§ /6/ bekezdésére, de legfeljebb
10,5[27] m


7,5 m


7,5 m

Közműellátás



Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvízvezetékkel

-  a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvízvezetékkel

-  a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvízvezetékkel

-  a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Környezet-védelem


zajvédelem





szennyvízelbánás

vegyes terület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A

éjjel     45 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés

vegyes terület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A

éjjel     45 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés

vegyes terület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A

éjjel     45 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés

Egyéb




A fásítás háromszintes növényzetből –lombkoronaszint, cserjeszint, gyepszint álljon.





                                    


Vk3


Vk4


Vk5



Az építési hely


elhelyezkedése


előkert



oldalkert


hátsókert

szabadonálló


SZ-J1 terv szerint



SZ-J1 terv szerint


SZ-J1 terv szerint

szabadonálló


SZ-J1 terv szerint



SZ-J1 terv szerint


SZ-J1 terv szerint

szabadonálló


6,0m



6,0m


6,0m



Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség /%/


legkisebb

zöldfelület %

55%



22,5%

50%



25%

50%



25%




Telekalakítás

alakítható

legkisebb

telekszélesség /m/


-



-



-


legkisebb telekmélység /m/


legkisebb telekterület /m2/


-


SZ-J1 terv szerint


-


SZ-J1 terv szerint


-


SZ-J1 terv szerint


Épület


megengedett legnagyobb építménymagasság


7,5 m


11,0 m


11,0 m

Közműellátás



Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvízvezetékkel

-  a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvízvezetékkel

-  a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvízvezetékkel

-  a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Környezet-védelem


zajvédelem





szennyvízelbánás

vegyes terület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A

éjjel     45 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés

vegyes terület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A

éjjel     45 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés

vegyes terület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A

éjjel     45 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés

Egyéb



Az övezetben a városi piac, vásárcsarnok épülete helyezhető el.

A nyitott piactéren a piac számára kialakított burkolat minden 40 m2 –rére számolva egy közepes lombkoronájú fát kell ültetni.

Az övezetben kerítés csak az épület gazdasági udvara körül építhető.

Az épületeken magastető létesíthető, a tetőtérben lakások alakíthatók ki.

Az övezetben a városi szakrendelő intézet épülete helyezhető el.




[26] Módosította a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.

[27] Módosította a 14/2006. (VI. 31.) helyi rendelet.


A településközpont vegyes terület építési előírásai

18.§


/1/  A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgál.


/2/  A településközpont vegyes terület telkein elhelyezhető


a.,  telkenként összesen legfeljebb négy lakást tartalmazó lakóépületek


b.,  helyi szintű intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, a megengedett lakásszámot meg nem haladó szobaszámú szálláshely-szolgáltató, egyházi, oktatási, igazgatási, egészségügyi, szociális szórakoztató épület és sportépítmények


c.,  nem zavaró hatású gazdasági építmények.


/3/  Övezeti előírások



                                    


Vt



Az építési hely


elhelyezkedése


előkert



oldalkert


hátsókert

a tömbre jellemzően kialakult


kialakult, egyben építési vonal ettől eltérni a telek belseje felé legfeljebb 3 m-rel lehet


kialakult


ahol az SZ-J1 terv nem jelöli 6,0 m



Beépíthetőség

megengedett

legnagyobb beépítettség /%/


legkisebb

zöldfelület %

50%



25%




Telekalakítás

alakítható

legkisebb

telekszélesség /m/


14,0 m


legkisebb telekmélység /m/


legkisebb telekterület /m2/


-


800 m2


Épület


megengedett legnagyobb építménymagasság


az illeszkedés szabályai szerint, figyelemmel a 6.§ /6/ bekezdésére, de legfeljebb 7,5 m

Közműellátás



Az övezet telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni

-  közműves villamos energia vezetékkel

-  közműves ivóvízvezetékkel

-  a közüzemi szennyvízcsatorna megépültéig zárt szennyvíztározóval

Környezet-védelem


zajvédelem




szennyvízelbánás

vegyes terület

üzemi zaj megengedett értéke: nappal 55 dB/A

                                                 éjjel     45 dB/A


a csatornahálózat kiépítése után kötelező rákötés



Gazdasági terület

19.§


/1/  A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:


          -  kereskedelmi, szolgáltató terület            Gksz

          -  ipari terület                                           Gip

          -  zavaró hatású ipari terület                      Gipz


Kereskedelmi, szolgáltató terület

20.§


/1/ A területen jelentősen nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül lakások, igazgatási és iroda épület, egészségügyi, szociális, oktatási épület, üzemanyagtöltő állomás építhető.[28]


/2/  Övezeti előírások





Gksz1


Gksz2

Az építési  hely

elhelyezkedése tömbönként

szabadonálló


szabadonálló


Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/


50%


50%


legkisebb zöldfelület /%/


30%


30%


Épület

legnagyobb építmény-magasság /m/



4,5 m



6,0 m


szélesség /m/

-

-

Telekalakítás

mélység /m/

-

-


telekméret /m2/

1500 m2

2000 m2

Építési hely határai:

előkert /m/

oldalkert /m/

hátsókert /m/


SZ-J1 terv szerint

közterülettel határos telekhatárok mentén: 10,0 m

az azonos területfelhasználású telkek között:

oldalkert: 5,0 m

hátsókert: 6,0 m

az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m

Közműellátás


A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

-  közüzemi villamos energia vezetékkel

- közüzemi ivóvíz-vezetékkel

-  közüzemi szennyvíz-vezetékkel.

A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.

A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

-  közüzemi villamos energia vezetékkel

- közüzemi ivóvíz-vezetékkel

-  közüzemi szennyvíz-vezetékkel.

A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.

Környezetvédelem


A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

-  zajvédelmi besorolás: gazdasági terület

-  kötelező hulladék-elszállítás

A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

-  zajvédelmi besorolás: gazdasági terület

-  kötelező hulladék-elszállítás












Gksz   SZ      50/30

           6,0   -/-/ 2000

Gksz   SZ      50/30

           6,0   -/-/3000

Az építési  hely

elhelyezkedése tömbönként

szabadonálló


szabadonálló


Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/


50%


50%


legkisebb zöldfelület /%/


30%


30%


Épület

legnagyobb építmény-magasság /m/



6,0 m



6,0 m


szélesség /m/

-

-

Telekalakítás

mélység /m/

-

-


telekméret /m2/

2000 m2

3000 m2

Építési hely határai:

előkert /m/

oldalkert /m/

hátsókert /m/

közterülettel határos telekhatárok mentén: 20,0 m

az azonos területfelhasználású telkek között:

oldalkert: 5,0 m

hátsókert: 6,0 m

az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m


közterülettel határos telekhatárok mentén: 20,0 m

az azonos területfelhasználású telkek között:

oldalkert: 5,0 m

hátsókert: 6,0 m

az eltérő területfelhasználású területek között: 10,0 m

Közműellátás


A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

-  közüzemi villamos energia vezetékkel

- közüzemi ivóvíz-vezetékkel

-  közüzemi szennyvíz-vezetékkel.

A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.

A kereskedelmi, szolgáltató terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

-  közüzemi villamos energia vezetékkel

- közüzemi ivóvíz-vezetékkel

-  közüzemi szennyvíz-vezetékkel.

A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.

Környezetvédelem


A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

-  zajvédelmi besorolás: gazdasági terület

-  kötelező hulladék-elszállítás

A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

-  zajvédelmi besorolás: gazdasági terület

-  kötelező hulladék-elszállítás



[28] Módosította a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.


A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület építési előírásai

21.§


/1/  A területbe (jele:  Gipz ) az állattartó telephely tartozik.


/2/   A területen az állattartó tevékenységhez, valamint a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó géptároló, terménytároló, kezelő épületek, igazgatási és szociális épületek építhetők.


/3/  A terület telkeinek eltérő területfelhasználású területtel érintkező telekhatárai mentén legalább 10,0 m széles, háromszintes zárt, (lombkorona, magas cserje, alacsony cserje) takaró-védőfásítást kell létrehozni. A takaró, -védőfásítás növényanyagát a tájra jellemző fafajok közül kell kiválasztani.


/4/  Övezeti előírások:








Gipz    SZ        30/50

            9,0      K/K/K


Az építési hely

beépítési mód

szabadonálló


Beépíthetőség

megengedett legnagyobb beépítettség:


30%


kialakítandó legkisebb zöldfelület:


50%


Épület

megengedett legnagyobb építménymagasság:


9,0 m


Telekalakítás

kialakítható legkisebb telekterület: szélesség /m/

mélység/m/

telekméret /m2/


Kialakult

Kialakult

Kialakult

Építési hely határai:


előkert /m/

oldalkert /m/

hátsókert /m/



SZ-J1 terv szerint



igazgatási, szociális épület a telekhatároktól 5,0 m elhagyásával építhető

Közműellátás


Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület telkeit el kell látni:

- közüzemi villamos energia vezetékkel

- legalább saját kútról táplált ivóvízvezetékkel

- legalább zárt kommunális szennyvíztárolóval,

- csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokkal.

Környezetvédelem


A területre vonatkozó környezetvédelmi előírások:

- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület

- kötelező hulladék-elszállítás

- elhullott állatok kötelező elszállítása.



Az ipari terület építési előírásai

22.§


/1/   Az ipari területen a feldolgozóipar, az építőipar, a nagykereskedelem, a javítás, szállítás, raktározás, a mezőgazdasági és erdőgazdasági termények tárolása céljára szolgáló épületek és az ezeket kiszolgáló igazgatási, szociális, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási épületek építhetők.


/2/  Az ipari terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelület összes területét számítva legalább 150 m2-ként egy lombos fát kell elültetni.


/3/  Övezeti előírások




GipE

GipE   SZ      50/30

           9,0   50/100/5000

GipE   SZ      50/30

           9,0   30/-/ 2500

Az építési  hely

elhelyezkedése tömbönként

szabadonálló


szabadonálló

szabadonálló


Beépíthetőség

legnagyobb beépítettség /%/


50%


50%


50%


legkisebb zöldfelület /%/


30%


30%


30%


Épület

legnagyobb építmény-magasság /m/

7,5 m

tároló műtárgy esetén: kialakult



9,0 m



9,0 m


szélesség /m/

-

50,0 m

30,0 m

Telekalakítás

mélység /m/

-

100,0 m

-


telekméret /m2/

4000 m2

5000 m2

2500 m2

Építési hely határai:

előkert /m/

oldalkert /m/


hátsókert /m/

közterülettel határos telekhatárok mentén:

15,0 m

az azonos területfelhasználású telkek között:

oldalkert: 10,0 m

hátsókert: 10,0 m

az eltérő területfelhasználású területek között:

15,0 m

közterülettel határos telekhatárok mentén:

15,0 m

az azonos területfelhasználású telkek között:

oldalkert: 10,0 m

hátsókert: 10,0 m

az eltérő területfelhasználású területek között:

15,0 m

közterülettel határos telekhatárok mentén:

15,0 m

az azonos területfelhasználású telkek között:

oldalkert: 10,0 m

hátsókert: 10,0 m

az eltérő területfelhasználású területek között:

15,0 m

Közműellátás


Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közüzemi villamos energia vezetékkel

-  közüzemi ivóvíz-vezetékkel

-  közüzemi szennyvíz-vezetékkel.

A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.

Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közüzemi villamos energia vezetékkel

-  közüzemi ivóvíz-vezetékkel

-  közüzemi szennyvíz-vezetékkel.

A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.

Az ipari terület telkeit legkésőbb az épületek használatba vételéig el kell látni:

- közüzemi villamos energia vezetékkel

-  közüzemi ivóvíz-vezetékkel

-  közüzemi szennyvíz-vezetékkel.

A telekről csapadékvíz közterületre nem vezethető.









Környezetvédelem


A területre vonatozó környezetvédelmi előírások:

- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület

- kötelező hulladék-szállítás.

A területre vonatozó környezetvédelmi előírások:

- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület

- kötelező hulladék-szállítás.

A területre vonatozó környezetvédelmi előírások:

- zajvédelmi besorolás: gazdasági terület

- kötelező hulladék-szállítás.



Különleges terület

23.§


/1/  A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint


-temető                         K   T

-sportterület                  K    Sp

-hulladékudvar K    H 

-szabadidőpark             K  Szi

-kegyeleti park              K  Kegy


/2/  A temető területén a sírkert és kiszolgáló épületek helyezhetők el.


Beépítési mód:                                                     szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség:                    3%

Kialakítandó zöldfelület minimuma:                         80%

Megengedett legnagyobb építménymagasság:         6,0 m

Építési hely határai:                                               minden telekhatártól 10,0 m.


/3/  a.,  A sportterületen sportpályák és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló építmények, parkolók építhetők.


b.,  Övezeti előírások


Sp1


Beépítési mód:                                                     szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség:                    25%

Kialakítandó zöldfelület minimuma:                         60%

Megengedett legnagyobb burkolt felület:                  15%

Megengedett legnagyobb építménymagasság:        12,0 m (porta épület: 3,5 m)

Alakítható telek:                                                   SZ-J1 terv szerint

Építési hely határai:                                               a telekhatároktól mérten 10,0 m, de legalább az építmény terepszinttől mért legmagasabb pontjának távolsága, kivéve a porta épületet, amely legfeljebb 50 m2-nyi mértékig a telekhatártól 3,0 m-re építhető.



Sp2


Beépítési mód:                                                     szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség:                   10%

Kialakítandó zöldfelület minimuma:                         70%

Megengedett legnagyobb burkolt felület:                  10%

Megengedett legnagyobb építménymagasság:        4,5 m

Alakítható telek:                                                   kialakult

Építési hely határai:                                               a telekhatároktól mérten 6,0 m, de legalább az építmény terepszinttől mért legmagasabb pontjának távolsága.

Egyéb:                                                                  A parkolási szükséglet közterületen biztosítható.


/4/[29] 


/5/  A kegyeleti parkban épület nem építhető. A telekhatárokon legfeljebb 2,5 m magas tömör kerítés építhető.


/6/   A    K    H  jellel ellátott területen hulladékudvar alakítható ki.


A hulladékudvar számára kijelölt területen a községi szelektív hulladékgyűjtés építményei és szociális-iroda épületek építhetők.

Beépítési mód:                                                     szabadonálló

Megengedett legnagyobb beépítettség:                    10%

Kialakítandó legkisebb zöldfelület:                           40%

Megengedett legnagyobb építménymagasság:          4,5 m

Építési hely határai: a telekhatártól mért     10,0 m

A telek határai mentén 5,0 m széles takaró-védő fásítást kell az épületek használatba vételének időpontjáig kialakítani.


/7/  A különleges terület telkeit a hulladékudvar és a kegyeleti park területét kivéve el kell látni:

-közműves villamosenergia vezetékkel,

-közműves ivóvízvezetékkel,

-közműves szennyvízvezetékkel

                    -a telkekről csapadékvíz a közterületre nem vezethető.



[29] Hatályon kívül helyezte a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.


Üdülőterület

24.§


/1/  Az üdülőterület besorolása a sajátos használat szerint:


a.,  üdülőházas terület  Üü


/2/  Az üdülőházas területen üdülőtábor számára szolgáló épületek építhetők.


/3/  Övezeti előírások


Beépítési mód:                                                                 szabadonálló

Építési hely határai:                                                           kialakult, új épület építése esetén a telekhatároktól 8,0-8,0 m

Megengedett legnagyobb beépítettség:                                30%

Kialakítandó legkisebb zöldfelület:                                       40%

Megengedett legnagyobb építménymagasság:                      6,0 m

Alakítható legkisebb telek:                                                 kialakult


Közműellátás:                                                                   közüzemi villany

      ivóvíz

     a szennyvízcsatorna elkészül-téig zárt szennyvíztároló műtárgy

Környezetvédelem:  zajvédelem:                                         üdülőterület

üzemi zaj:                                     nappal 45 dB/A

     éjjel: 35 dB/A


BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET


Közlekedési és közműterület

25.§


/1/  Közlekedési és közműterületek besorolása sajátos használat szerint

-közútterület                                      KÖu

-vasúti terület                                     KÖk

-közműterület                                     Köm



/2/  A közúti területek szabályozási szélességeit az SZ-J1 és SZ-J2 tervek tartalmazzák.


          -  a tervezett, illetve módosított szabályozási szélességet számadat jelöli

          -  a meglévő, megmaradó szabályozási szélesség jele: „M”


/3/ A szabályozási tervlapokon KÖu jellel ellátott közlekedési területek közlekedéshálózatban betöltött szerepük szerinti besorolása:


a.,  Országos közúthálózatba tartozó utak


            -  főút                                               KÖu  F

-  mellékút                                        KÖu  M


b.,  Helyi utak


-települési mellékút (településközi út)  KÖu  TE

-kerékpárút                                        Köu  Kp

-mezőgazdasági út                             KÖu  MG

-gyűjtőút                                            KÖu  GY

-kiszolgálóút                                      KÖu

-vegyeshasználatú út                          KÖu  V

-gyalogút                                           KÖu GYA

-kerékpáros út                                    KÖu KP

            -autóbusz pályaudvar                          KÖu  B

            -parkosított közlekedési terület            KÖu  ft


/4/   A közutak területén a 3. sz. függelékben /mintakeresztszelvények/ ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.



/5/ Enying közigazgatási területén a helyi közúthálózatba tartozó utak az alábbi tervezési osztályba tartoznak.


a.,  Külterületi utak

-Enying - Ágostonpuszta települési mellékút:                  K.VIII.A.60

-Enying - Alsótekeres települési mellékút:                       K.VIII.A.60


b.,  Belterületi utak


ba.,  Gyűjtőutak


                 -  B. V. C. A. 50


bb.,  Kiszolgáló utak,  tervezett kiszolgáló utak


     -B. VI. d. A. 40


bc.,  Kerékpárút


                 -  B. IX.


bd.,  Gyalogutak


     - B. X.


/6/  Az 6,5 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak mentén új lakótelek kialakítása, illetve építésengedély köteles tevékenység esetén a kapubehajtónál, de legalább 50,0 m-ként 5,0x2,0 méter méretű járműöblöt kell kialakítani.

A járműöböl kialakítását az építési hatóság a meglévő és beépített telkek esetében is elrendelheti a közlekedés biztonsága érdekében.


/7/    A lakótelekre a kapubehajtót legkésőbb az épület használatbavételi engedélykérelmének benyújtásáig ki kell alakítani.


/8/  Az SZ-J1 tervlapon a  KÖu  V  jellel ellátott utakat gyalogos elsőbbséggel rendelkező korlátozott forgalmú /”vegyeshasználatú”/ útként kell figyelembe venni.


/9/   A gyalogos elsőbbséggel rendelkező utakon, ahol azok forgalmi, vagy gyűjtőúti rangú úthoz csatlakoznak, az útcsatlakozásnál sebességcsökkentő küszöböt kell kialakítani.


/10/  Keresztmetszeti elrendezések


a.,  Helyi gyűjtőút esetében az út szabályozási szélességén belül elhelyezendők:



b.,  Kiszolgáló utak esetén az út szabályozási szélességén belül elhelyezendő:


ba.,  gyalogos elsőbbséggel rendelkező kiszolgáló utak esetében


bb.,  egyéb kiszolgáló utak esetében


/10/ A szabályozással érintett területen 150 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható, az 50 m-nél hosszabb zsákutcákat járműfordulóval kell ellátni.


/11/ A vasúti területen a vasúti közlekedés üzemi és fenntartó építmények, utaskiszolgáló kereskedelmi, szolgáltató építmények, raktárépítmények építhetők.

Az épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 6,0 m.


/12/ Közműterületek a  Köm  jellel jelzett területek. A telek területet igénylő közművek számára az SZ-J1 tervben jelölt közműterületeket csak a terven megjelölt célra lehet felhasználni.


/14/[30]  Az SZ-J3 terven közterületrendezési szabályozás területeként megjelölt területre vonatkozó sajátos előírások:


a)      A területen az SZ-J3 terven és a 3. sz. függelékben rögzített rend szerint és méretekkel kell elhelyezni az alábbi útépítési elemeket:

           aszfalt rendszerű útburkolat

           aszfalt rendszerű, vagy színezett kiselemes beton burkolatú kerékpárút

           a Bástya utcától a Hősök teréig terjedő szakaszon színezett kiselemes beton burkolatú gyalogjárda

parkoló területek

csekély alakváltozású burkolatú buszöblök

forgalomcsillapító szigetek

csomópontok

fasor


Az SZ-J3 terven és a 3. sz. függelékben rögzítettektől eltérni az útburkolatok nyomvonalának - tengelyvonaluk helyének legfeljebb 0,5 m-nyi megváltoztatása - pontosítása és szélességének legfeljebb 0,25 m-nyi mértékben való növelése vagy csökkentése érdekében, az összes útépítési elemre kiterjedő vizsgálat alapján, műszakilag indokolt esetben lehet.


b)    A területen az SZ-J3 terven csomóponti területként megjelölt területen a közúti csomópont alakításának szabályai:


ba) Csp1 első ütemű kiépítésben jelzőlámpás szabályozású, második ütemű kiépítésben körforgalmi szabályozású csomópont


bb) CSp2 körforgalmi szabályozású csomópont


bc) CSp3 jelzőlámpás szabályozású csomóponttá átépíthető geometriájú csomópont


c)    A területen a buszöblökhöz kapcsolódóan legalább három ülőhelyes, fedett, átlátszó anyagú buszváró építményt kell építeni.


d)    A területen burkolható területként megjelölt területeken színezett kiselemes beton vagy természetes kő burkolattal szabadtéri tartózkodás céljára szolgáló burkolt felületek létesíthetők.

A burkolható területeken fedett, nyitott, átlátszó fallal, vagy legfeljebb 1,0 m magas mellvéddel és/vagy növényráccsal határolt, a járdaszinthez képest legfeljebb 15 cm-rel megemelt padozatú vendéglátó teraszépítmények, legfeljebb 60%-nyi homlokzati felületen átlátszatlan árusító pavilonok építhetők. Az építmények építménymagassága legfeljebb 3,0 m lehet. Az építmények a telkekre történő gépjármű-behajtást nem akadályozhatják.


e)    Az SZ-J3 terven jelölt fasor egyidőben ültetett, azonos fajtájú, a 4.sz. függelékben felsorolt fajták közül kiválasztott, közepes lombkoronájú, lombos díszfákból állhat. A fasort úgy kell kialakítani, hogy az úton haladók számára a református és a katolikus templom látványának feltárulása biztosított legyen.

       A területen fenyő és 1,5 m-nél magasabbra növő cserje nem ültethető.

Az SZ-J3 terven jelölt fasoron kívül a zöldfelületeken legalább egy-egy útcsatlakozás közötti szakaszon létesülő fasor ugyanabból a fajta lombos fából létesülhet.


f)     A területen a Bástya utcától a Hősök teréig terjedő szakaszon a közterületi berendezések és építmények - padok, hulladékgyűjtők, hirdető- és információs táblák és oszlopok, kerékpártárolók, forgalomterelő oszlopok és korlátok, közvilágítási oszlopok és lámpatestek, autóbuszvárók – azonos anyaghasználatúak és formájúak legyenek.


g)    A területen óriásplakát nem, plakát, hirdetés, reklám, csak az arra kijelölt berendezéseken helyezhető el.


h)    A Bástya utcától a Hősök teréig terjedő szakaszon a 20 kV-os légvezetéket legkésőbb korszerűsítése, átépítése során földkábeles rendszerre kell átépíteni. Új 20 kV-os vezeték csak földkábelben létesíthető.

       A Bástya utcától a Hősök teréig terjedő szakaszon a kisfeszültségű légvezetéket legkésőbb korszerűsítése, átépítése során földkábeles rendszerre kell átépíteni. Új kisfeszültségű vezeték csak földkábelben létesíthető.

A Bástya utcától a Hősök teréig terjedő szakaszon a közvilágítást kandeláberekre szerelt energiatakarékos lámpatestekkel kell megoldani.

A területen Balatonbozsok városrészben és a Rákóczi utcai szakaszon a kisfeszültségű légvezetéket legkésőbb korszerűsítése, átépítése során légkábeles, a házi bekötéseket földkábeles rendszerre kell átépíteni. Új kisfeszültségű vezeték csak légkábelben, új házi bekötés csak földkábelben létesíthető.

A területen a távbeszélő hálózat és a kábel TV földkábeles rendszerben vezethető.



[30] Kiegészítette a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.


Mezőgazdasági terület

26.§


/1/  Mezőgazdasági terület az SZ-J2 tervlapon   M  jellel jelölt terület.


/2/  A mezőgazdasági terület besorolása

-  általános mezőgazdasági terület             Má

-  farmgazdasági terület                             Mg  Farm 

-  kertgazdálkodási terület                          Mk


/3/  Általános mezőgazdasági terület

a.,  A terület elsősorban növénytermesztésre szolgál. A területen a 10 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú földrészleten, annak max. 3,0%-os beépítésével, de max. 3000 m2 földszinti alapterületű a termelés folytatásához szükséges gazdasági épületek, géptároló szín, a saját területen megtermelt termény és takarmány tárolására szolgáló épület, állattartó épület építhetők.


b.,  A területen a külön jogszabály[31] szerint birtokközpont kialakítható.


/4/  Farmgazdasági terület

A területen a 6000 m2-t meghaladó területű telken, annak 3%-ának beépítésével gazdasági épületek és lakóház építhető.


/5/  Kertgazdasági terület 


a.,  A kertgazdasági területen a telekterület 3%-ának mértékéig, de legfeljebb 80 m2-nyi alapterülettel pihenő-, és a telken megtermelt termény tárolására szolgáló épület építhető.


b.,  Az épületeket legalább 5,0 m előkert, 10,0 m hátsókert, 3,0-3,0 m oldalkert elhagyásával lehet elhelyezni.


c.,    Az épületek tömegének, formájának, anyaghasználatának, színezésének alakításánál a területre jellemző hagyományos beépítéshez kell alkalmazkodni.

Az épületek udvari homlokzathossza legalább 1,5-szerese legyen az utcai homlokzatszélességnek.

Az épületek földszintesek, oromfalas nyeregtetősek legyenek.

A földszinti padlóvonal a telek terepszintjénél 0,45 m-nél nem kerülhet magasabbra.

Az épülethez kapcsolódva, vagy alatta pince, pinceszint építhető. A pince területe az épület területének mértékét nem haladhatja meg.

Az épületek tetőfedő anyaga piros cserép, nád, zsup lehet.

Az épületek falának színezése fehér, vagy világos pasztell lehet.


d.,   Kerítés drótfonatból, vagy sövényből készülhet. Kerítést az utcai telekhatártól legalább 5,0 m-re kell építeni.


e.,   Fa az utcai telekhatárhoz 5,0 m-nél közelebb nem ültethető.


f.,   A területen 1200 m2-nél kisebb telek nem alakítható.


g.,   Közműellátás:                                             közüzemi villany

ivóvíz

zárt szennyvíztároló műtárgy



[31] 253/1997.(XII. 20.) Korm. r


Erdőterület

27.§


/1/  Az erdőterületek besorolását az SZ-J2 terv tartalmazza.


/2/  Övezetek:


a.,   Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdők övezete:  Eg

Az övezetben épület nem építhető.


b.,   Elsődlegesen védelmi célú erdők övezete:  Ev

Az övezetben épület nem építhető, közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.


c.,   Elsődlegesen egészségügyi-, szociális-, turisztikai erdők övezete: Ee

Az övezetben 5%-os beépítettséggel erdei melléképítmények, sport-, játék-, játszó- és pihenőszerek építhetők, kerti építmények, szobrok helyezhetők el.


Zöldterület

28.§


/1/   A zöldterületek legfőbb alkotóeleme a növény, ezért azokat a funkciójuknak megfelelően kell növényzettel beültetni.


/2/   A zöldterületi közparkok területén sport-, játék-, játszó- és pihenőszerek építhetők, kerti építmények, szobrok elhelyezhetők.


/3/  A  Z  KP1 jelű övezetben a /2/ bekezdésben foglaltakon túl a terület fenntartását szolgáló épület és vendéglátó épület építhető.

Az épületekre vonatkozó előírások:


-  építési hely határa:                                                        a telekhatároktól 10,0 m

-  megengedett legnagyobb építménymagasság:                 3,5 m

-  megengedett legnagyobb beépítettség:                           2%


A    Z  KP1*  övezetben a meglévő növényzet védelme érdekében fafelvételi és favédelmi tervet  kell készíteni.[32]


/4/[33]  A ZKk jelű közkert övezetben kerti utak, pihenőhelyek építhetők, díszkerti építmények helyezhetők el. A közkert zöldfelületét magas díszértékű növényzet alkalmazásával kell kialakítani.



[32] Kiegészítette a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.

[33] Kiegészítette a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.


Vízgazdálkodási terület

29.§


/1/  Vízgazdálkodási terület az SZ-J1 és SZ-J2 terven  V  jellel jelölt terület az alábbiak szerint

-  Cinca – Csíkgát patak

-  Enyingi ér

-  Józsefkúti-árok

       -  halastavak


Természetközeli terület[34]

29/A.§


A természetközeli területen (jele: Tk) épület nem építhető.



[34] Kiegészítette a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.


Közműellátás

30.§


/1/  A belterületi közterületeken, közlekedési területeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a területen a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek:

térszín alatt:           ivóvíz vezeték

szennyvíz vezeték

gázvezeték

távbeszélő földkábel

villamos energia vezeték

telefon vezeték

kábel TV vezeték

nyílt vagy fedett csapadékvíz elvezető árok


/2/  a.,  A tervezési területen megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 46.§-49.§ szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani.


     b.,  A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.


/3/[35] 


/4/[36]      


/5/[37]



[35] Hatályon kívül helyezte a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.

[36] Hatályon kívül helyezte a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.

[37] Hatályon kívül helyezte a 18/2010. (IX. 01.) helyi rendelet.


Átmeneti szabályozási előírások

31.§


/1/  A településszerkezeti terven jelölt területfelhasználásnak megfelelő szabályozási terv jóváhagyásáig:


a.,  Az  Á1 jelű területre a 15.§ /1/-/5/ bekezdése és a /6/ bekezdés  Lf  jelű övezetre vonatkozó előírásai vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy a meglévő telkek méretei, kivéve az SZ-J1/1 terven jelölt közterület-alakításokat, nem változathatók.


b.,  Az Á2 jelű terültre a 25.§ /5/ bekezdésében foglaltak vonatkoznak.


c.,  Az Á3 jelű terültre a 25.§ /3/ bekezdésében foglaltak vonatkoznak.


d.,[38]



[38] Hatályon kívül helyezte a 22/2012. (IX. 20.) önk. rendelet.


Hatályba léptető és záró rendelkezések

32.§


/1/  Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 9/1997. (IV. 23.) sz. és a 16/1999. (VI. 30.) sz. rendelet hatályát veszti.


/2/  A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.


/3/ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.[39]



[39] Kiegészítette a 49/2009. (X. 01.) sz. rendelet.


Enying, 2004. szeptember 29.


 Tóth Dezső                                                 Szörfi István

polgármester                                                    jegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
2.sz. Függelék
12 KB
3.sz. Függelék
11.86 KB
4.sz Függelék
11.31 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!