nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2014 (XII.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Hatályos:2015-09-29 - 2016-08-15
GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2014 (XII.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében, valamint a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:


I.    Fejezet
Általános rendelkezések


1.     § Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.


II.    Fejezet
Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye


2.     §
(1)    Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gyöngyöstarján Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2)    Az önkormányzat székhelye: Gyöngyöstarján. Címe: 3036 Gyöngyöstarján, Jókai Mór tér 3.


III.    Fejezet
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai


3.     § A Képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a Pénzügyi és Szociális Bizottság,
c) a Kulturális és Településfejlesztési Bizottság,
d) a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal,
e) a jegyző,
f) az önkormányzat társulásai.


IV.    Fejezet
A polgármester [Mötv. 63-70. §]


4.     §
(1)    A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2)    A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket: 
a)    a jutalmazás,
b)    összeférhetetlenség kimondása,
c)    a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,
d)    az anyagi felelősség megállapítása.
(3)    A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a Pénzügyi és Szociális Bizottság elnöke gyakorolja a következőket:
a)    a képviselő-testület döntését követően a kinevezési okirat elkészíttetése és aláírása,
b)    javaslattétel a képviselő-testület részére a polgármester bérének és egyéb juttatásainak, jutalmának megállapítására.
(4)    A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül az alpolgármester gyakorolja a szabadságok kiadását és engedélyezését.
(5)    A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő egyéb feladatai:
a)    segíti a képviselő-testület bizottságainak és tagjainak munkáját,
b)    szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,
c)    biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
d)    együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(6)    A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a)    gondoskodik az önkormányzat és intézményei folyamatos működtetéséről,
b)    ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,
c)    nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,
d)    gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,
e)    irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,
f)    ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a képviselő-testület a hatáskörébe utal.
(7)    A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben különösen
a)    indítványozhatja a bizottság összehívását,
b)        felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.


V.    Fejezet
Az alpolgármester [Mötv. 74-78. §]


5.     §
(1)    A képviselő-testület egy alpolgármestert választ, aki a Képviselő-testület tagja.
(2)    Az alpolgármester a polgármester akadályoztatása, illetve tartós távolléte esetén látja el a polgármesteri feladatokat, illetve a helyettesítést.
(3)    Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
(4)    Az alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
a)    megválasztás,
b)    a tiszteletdíj megállapítása, 
c)    összeférhetetlenség kimondása,
d)    a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,
e)    az anyagi felelősség megállapítása.
(5)    Az önkormányzatok azon társulásának Társulási Tanácsában, melynek tagja a polgármester, a polgármestert akadályoztatása esetén teljes jogkörrel, a Képviselő-testület részére beszámolási kötelezettséggel helyettesíti az alpolgármester.
(6)    A polgármester a helyettesítések számáról, valamint a helyettesítésben történő döntésekről a képviselő-testületnek – a kötelező beszámolók alkalmával – beszámol.


VI.    Fejezet
A jegyző és az aljegyző [Mötv. 81-83. §]


6.     §
(1)    A jegyző egyéb feladatai:
a)    a polgármester útmutatásával előkészíti a képviselő-testületek és a bizottság(ok) elé kerülő előterjesztéseket,
b)    ellátja a Hivatal tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
c)    ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is,
d)    véleményt nyilvánít a polgármester, az alpolgármester és bizottsági elnökök kérésére jogértelmezési kérdésekben,
e)    javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,
f)    figyelemmel kíséri a pályázatok és egyéb külső források igénybevételi lehetőségeit, és azokról folyamatosan tájékoztatja a képviselő-testületet.
(2)    Az aljegyző a jegyző általános helyettese, és ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.
(3)    A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a székhely település szociális ügyek intézésével megbízott igazgatási előadója látja el.


VII.    Fejezet
A képviselő-testület bizottságai [Mötv. 57-61. §]


7.     §
(1)    A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre
a)    Pénzügyi és Szociális Bizottság,
b)    Kulturális és Településfejlesztési Bizottság
(2)    Az (1) bekezdésben meghatározott bizottságok 5 tagból állnak: 3 fő választott képviselő, 2 fő külső tag.
(3)    A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.
(4)    [3] A Bizottság munkáját az elnök irányítja, aki a megfelelő fórumokon képviseli a Bizottságot. Az elnök helyettesét a Képviselő-testület választja meg. A helyettes kizárólag választott képviselő lehet.
(5)    Az Elnök a hatáskörileg illetékes témákban előkészíti a képviselő testület döntéseit és ellenőrzi a döntések végrehajtását.
(6)    Az Elnök ellenőrzi a képviselő testület hivatalának a képviselő testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját saját hatáskörében.
(7)    A Bizottság munkatervéről maga dönt, tájékoztatás céljából azt a képviselő-testület elé terjesztheti.
(8)    A Bizottság feladata ellátása érdekében szükség szerint ülésezik.
(9)    A Bizottság elnökét az SZMSZ-ben meghatározott ülésvezetői jogosítványok illetik meg.
(10)    A Bizottság írásos dokumentumait a jegyző kijelölése alapján a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal arra illetékes dolgozója kezeli.
(11)    A Bizottság elnöke beszámolási kötelezettséggel tartozik a polgármester felé a Bizottság munkájáról.
(12)    A Bizottság az Önkormányzat intézményei tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljától való eltérést, az Önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
(13)    A Bizottság működése közben főbb kapcsolatai:
a)    testület egyéb bizottságai,
b)    jegyző,
c)    polgármester,
d)    alpolgármester.
(14)    A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű többséggel hoz döntést. A bizottság döntéseiről annak elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese kettős akadályoztatás esetén az elnök által kijelölt személy adhat tájékoztatást.
(15)    A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(16)    A bizottság a tevékenységéről a képviselő-testület rendes ülésén napirend előtt beszámol.
(17)    A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.
(18)    A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. Az eredeti előterjesztés tekintetében bármely települési képviselő módosító indítványt tehet, illetve joga van további javaslat tételére.
(19)    A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(20)    A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.


8.     §
(1)    A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(2)    A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő indítványozhatja.
(3)    Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
(4)    Az ideiglenes bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. 
(5)    Az ideiglenes bizottságokra egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 


9.     §
(1)    A bizottság éves munkaterv alapján működik, amely kialakításánál figyelembe veszi az önkormányzat éves programját. 
(2)    A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(3)    A Bizottság munkatervére javaslatot tehet:
a)    bármelyik képviselő, 
b)    a bizottság tagja,
c)    a polgármester,
d)    az alpolgármester,
e)    a jegyző.
(4)    A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(5)    A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(6)    A bizottsági ülésekre állandó meghívott 
a)    polgármester,
b)    alpolgármester,
c)    települési képviselők,
d)    jegyző,
e)    a munkatervben szereplő személyek,
f)    akiket a Bizottság elnöke megjelöl.


10.     §
(1)    A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(2)    A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.


VIII.    Fejezet
A képviselő-testület átruházott hatáskörei


11.     §
(1)    A képviselő-testület hatásköreit a (2) bekezdésben foglaltak szerint, vagy más önkormányzati rendelettel átruházhatja:
a)    a polgármesterre,
b)    a bizottságára,
c)    a jegyzőre,
d)    a társulására.
(2)    Az átruházott hatáskörben eljáró minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(3)    A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.


12.     §
(1)    A képviselő-testület által átruházott hatáskörében a polgármester:
a)    engedélyezi a - mindenkori költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű értékhatárig - az Önkormányzatot megillető behajthatatlan követelés leírását a számviteli jogszabályoknak megfelelően,
b)    a vagyongazdálkodás körébe tartozó önkormányzati követelések behajtása során részlefizetést engedélyez,
c)    dönt az önkormányzatok, önkormányzati intézmények számára kiírt pályázatok benyújtásáról és az Önkormányzat költségvetési rendeletében pályázati alapként elkülönített céltartalék felhasználásáról, a költségvetési rendeletben meghatározott feladatok, beruházások, felújítások körében,
d)    dönt az önkormányzati kötelezettségvállalást nem igénylő pályázatok benyújtásáról,
e)    [2] a szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben dönt
ea)    lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásról,
eb)    gyermek fogadásának előkészítéshez nyújtható rendkívüli települési támogatást,
ec)    halálesethez kapcsolódó kiadásokhoz nyújtható rendkívüli települési támogatást,
ed)    elemi kár elhárítására nyújtható rendkívüli települési támogatást,
ee)    köztemetésről,
ef)    a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ügyekben.
f)    dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről,
g)    az egészségügyi alapellátás biztosítására vonatkozóan feladatellátási, vagy feladatátvállalási szerződést köt az egészségügyi szolgáltatóval, továbbá megteszi a szerződéssel kapcsolatos egyéb jognyilatkozatokat,
h)    dönt Gyöngyöstarján Község címere használatának engedélyezéséről,
i)    Gyöngyöstarján Község címerének használatára vonatkozó engedélyt visszavonja,
j)    dönt a díszsírhelyek kijelöléséről,
k)    gondoskodik az ideiglenes elhelyezésről, ha az önkormányzati tulajdonban álló lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisül, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni, 
l)    a bérlő szerződésszegő magatartása esetén a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Ltv.) 24.§. (1) bekezdésére alapítottan a lakásbérleti szerződést felmondja,
m)    útépítési és közművesítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezhet, 
n)    véleményt nyilváníthat a területi közlekedési hatóságnak kijelölt gyalogos-átkelőhely kijelölésének, létesítésének, áthelyezésének és megszüntetésének hatósági engedélyezése előtt,
o)    tulajdonosi jogkörben hozzájárul az országos közúthoz nem csatlakozó helyi utak, a helyi utak részét képező járdák, valamint a helyi kerékpárutak és gyalogutak építéséhez, korszerűsítéséhez, forgalomba helyezéséhez és megszüntetéséhez,
p)    a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (5) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 29. § (4) és (9) bekezdésében, 29/B. § (2) bekezdésének a) pontjában, 33. § (2) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésében, és 43. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörben eljár,  
q)    engedélyezi az önkormányzati tulajdonú erdőben a kijelölt tűzrakóhelyen kívüli tűzgyújtást,
r)    az önkormányzati tulajdonú erdőben az elhalt fekvő fa és gally gyűjtésének, kidőlt fáról történő fenyőgally, toboz, és díszítő lomb gyűjtésének, valamint a bot, nád, sás, gyékény termelésének fű kaszálásának jogát átengedheti,
s)    önkormányzati tulajdonú területen gomba, vagy gyümölcs virág, gyógynövény egyéni szükségletet meghaladó mennyiségű gyűjtését engedélyezheti, 
t)    az önkormányzati tulajdonú erdőben hozzájárulhat 24 órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célú tartózkodáshoz, táborozáshoz, sátor felveréséhez, lakókocsi felállításához, turista útvonal kijelöléséhez és létesítéséhez, turisztikai berendezés, létesítmény építéséhez, fenntartásához, ideiglenes árusítóhely üzemeltetéséhez, sportverseny rendezéséhez,
u)    megtérítteti az Önkormányzat tulajdonában álló vizek és vízi létesítmények közérdekű fenntartásának körébe nem tartozó munkálatok költségét az abban érdekelt személyekkel, igénylőkkel,
v)    hozzájárul a - külön jogszabályban meghatározott hatósági engedélyek megléte esetén - a közérdek mértékét meghaladó, illetve a fenntartással összefüggő vízi munka elvégzéséhez,
w)    hozzájárul a közérdek mértékét meghaladó, a meder szabályozását és a partok védelmét szolgáló létesítmények fenntartásával kapcsolatos feladatok elvégzéséhez,
x)    közterületnek nem minősülő önkormányzati tulajdonú ingatlanon javaslatot tehet tulajdonosi jogkörben eljárva egy, vagy két fa kivágására
y)    véleményezi a szomszédos települések településszerkezeti tervét,
z)    dönt az intézmény használatában lévő nettó 300.000 Forintot meg nem haladó forgalmi értékű ingó vagyon elidegenítéséről,
aa)    dönt az intézmények használatában lévő ingó vagyon intézmények közötti ingyenes átadásának engedélyezéséről értékhatártól függetlenül,
bb)    az önkormányzati tulajdonú ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásban a tulajdonost megillető jogokat gyakorolja,
cc)    hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jogorvoslati jogot gyakorolja
dd)    dönt mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok haszonbérbe adásáról, és a haszonbérleti jogviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatok megtételéről,
ee)    az Önkormányzat javára jelzáloggal, vagy elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlan vonatkozásában a jelzálog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom jogosultját megillető jogokat gyakorolja,
ff)    dönt a törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak fenntartására, gondozására vonatkozó megállapodás megkötéséről, és az azzal kapcsolatos egyéb jogok gyakorlásáról,
gg)    dönt az Önkormányzat részvételével működő gazdasági vagy közhasznú társaság vonatkozásában a felügyelő bizottsági tag személyének kijelöléséről,
hh)    kötelezi az ingatlan tulajdonosát a gondozatlan járdaterület tisztán tartására, hótól vagy jégtől való megtisztítására, portalanítására, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítására, és szabálysértési eljárást kezdeményez a jegyzőnél,
ii)    dönt évi bruttó 100.000 Forint értékhatárig - kulturális, művészeti pályázatok, versenyek résztvevői, díjazottjai számára - pénzbeli juttatás vagy ingó vagyontárgy adományozásáról,
jj)    dönt a vagyontárgy értékétől függetlenül forgalomképes vagyoni körben használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog alapításáról,

kk) dönt a selejtezésre javasolt vagyontárgyak selejtezéséről.
(2)    A képviselő-testület a következő hatásköreit a jegyzőre ruházza át:
a)    a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében, 7. §-ának (3) bekezdésében, 14. §-ának (1) bekezdésében, 34. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben, 36. §-ának (1) és (3) és (4) bekezdéseiben, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 39. §-ában, 41. §-ának (2) bekezdésében meghatározott hatáskörben eljár, 
b)    a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott hatáskörben eljár, 
(3)    A képviselő-testület a következő hatásköreit a Pénzügyi és Szociális Bizottságra ruházza át:
a)    pénzügyi hatáskörében
aa)    előzetesen megtárgyalja és véleményezi a rendelet 22. §-ában felsorolt pénzügyi-gazdasági témájú előterjesztéseket,
ab)    figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását (különös tekintettel a saját bevételekre), a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
ac)    véleményezi a hitelfelvételt, vizsgálja annak indokát és gazdasági megalapozottságát,
ad)    ellenőrizheti Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal és Gyöngyöstarján Község Önkormányzata intézményeinél a pénzügyi-gazdasági jellegű szabályzatok betartását, érvényesülését, a gazdálkodás menetét, szabályszerűségét,
ae)    tájékoztatást kérhet a képviselő-testület által anyagi támogatásban részesített egyesületekről, szervezetekről a támogatás felhasználására vonatkozóan,
af)    a Bizottság, vagy tagjai részt vesznek az Önkormányzat által meghirdetett versenytárgyalásokon,
ag)    a pályázatok pénzügyi hátterének vizsgálata.
b)    vagyonnyilatkozatok kezelésével összefüggő
ba)    vagyonnyilatkozatok kezelése, vizsgálata,
bb)    a helyhatósági választást követően a képviselő-testület alakuló ülésen megalakult Bizottság, a megalakulását követő 2 napon belül visszaküldi annak a személynek a vagyonnyilatkozatot, aki nem került újraválasztásra. Azon képviselők tekintetében, akik megválasztására az adott ciklusban sor került, az előző ciklusban leadott - kivéve a választás évét - vagyonnyilatkozatot visszaadja.
c)    szociális hatáskörében
ca)    javaslatot tesz a szociális, egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos feladatokra,
cb)    elrendeli a jogtalanul felvett segélyek visszafizetését,
cc)    [2] dönt Bursa Hungarica ösztöndíjként nyújtható települési támogatás megállapításáról,
cd)  [2] dönt gyógyszerkiadáshoz nyújtható települési támogatásról, rendkívüli települési támogatásról, gyógyászati segédeszköz és gyógykezeléshez kapcsolódó igazolt kiadásokhoz nyújtható rendkívüli települési támogatásról, tankönyv- és tanszervásárlás támogatásként nyújtható települési támogatásról, gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtható települési támogatásról,
ce)    elbírálja a gyermekek napközbeni ellátását igénybe vevő gyermek egyéni rászorultsága alapján a törvény által nyújtott normatív kedvezményen túl biztosítható további kedvezményt,
cf)    figyelemmel kíséri a gazdasági jellegű döntések szociálpolitikai kihatását, a helyi szociálpolitika alakulását,
cg)    előzetesen megtárgyalja és véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő szociális témájú előterjesztéseket,
ch)    javaslattal élhet a helyi szociálpolitika változtatására, a szociális rendeletben rögzített ellátási formák javítását illetően.
d)    ügyrendi hatáskörében
da)    megtárgyalja és véleményezi a hatáskörébe tartozó rendelettervezeteket, 
db)    folyamatosan figyelemmel kíséri az Önkormányzat SZMSZ-ének hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz módosítására, illetve új szabályzat alakítására, 
dc)    ellátja a testületi-üléseken a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket,
dd)    összeférhetetlenségi ügyben történő intézkedés, 
(4)    A képviselő-testület a következő hatásköreit a Kulturális és Településfejlesztési Bizottságra ruházza át:
a)    településrendezési hatásköreit:
aa)    javaslatot tesz a Településrendezési Terv felülvizsgálatára, módosítására és véleményezi az elkészült tervezeteket, részt vesz a témában megtartott lakossági fórumon, elmondja javaslatait,
ab)    részt vesz a településrendezési terv módosításának véleményezésében, illetve véleményezi a település közúti forgalmi rendjének kialakításával kapcsolatos előterjesztéseket, javaslatot tesz a forgalmi rend megváltoztatásával kapcsolatos kérelmek elbírálásánál, javaslatot tesz a mezőgazdasági területekhez tartozó utak, padkák, árkok, rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát megtartó intézkedések kidolgozására,
ac)    véleményezi a belterületbe vonások tervezetét, költségvetési kihatását,
ad)    javaslatot tesz építési tilalom elrendelésére, fenntartására, feloldására,
ae)    véleményezi az önkormányzati beruházások tervezetét,
af)    javaslatot tesz a település életét jelentősen befolyásoló, arculatát meghatározó épületek, építmények kialakítására, megjelenési formájának megtartására,
ag)    javaslatot tesz és véleményez állattartási ügyekben.
b)    kulturális hatásköreit:
ba)    segíti a településen működő önszerveződő közösségek tevékenységét,
bb)    gondoskodik az érintett közösségek bevonásáról a település életét meghatározó döntések előkészítésében, véleményezésében való részvételről,
bc)    az Önkormányzat alapfokú oktatási, nevelési, intézményrendszerének kialakításában előkészítő feladatokat lát el és javaslatot tesz,
bd)    véleményezi az iskola és az óvoda vezetői álláshelyére kiírt pályázati kiírást, a beérkező pályázatokat, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a vezető személyére,
be)    segíti a képviselő-testület döntését művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról, és gondoskodik fenntartásáról és felújításáról; közreműködik a döntéshez szükséges műalkotás művészi értékére vonatkozó szakvélemény beszerzésében,
bf)    támogatja és segíti a képviselő-testület munkáját abban, hogy a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolása, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenysége, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósulhassanak,
bg)    a törvény keretei között javaslatot tesz a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására,
bh)    közreműködik a községi ünnepek megszervezésében, dönt lebonyolításuk ügyében,
bi)    véleményezi a képviselő-testület elé terjesztett díszpolgári és egyéb cím adományozására tett javaslatokat,
bj)    a Bizottság a Pénzügyi és Szociális Bizottsággal közösen javaslatot tesz a kulturális, hagyományőrző és sport alapítványok, egyesületek, nem önkormányzati fenntartású intézmények anyagi támogatására,
bk)    véleményezi az Önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmény éves munkatervét,
bl)    folyamatosan kapcsolatot tart a község területén működő egyházközséggel.
c)    A sporttal kapcsolatos hatásköreit:
ca)    közreműködik a szabadidősport szervezésében,
cb)    kapcsolatot tart a község sportegyesületeivel, s azok munkáját segíti,
cc)    javaslatot tesz a község sportolási lehetőségeit biztosító intézményeinek kialakítására és működtetésére,
cd)    működési területén figyelemmel kíséri a sportban meghatározott célkitűzésekre, fejlesztési elvekre, irányokra vonatkozó döntések végrehajtását.


IX.    Fejezet
Az önkormányzat társulásai [Mötv. 87-95. §-hoz]


13.     §
(1)    A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik más önkormányzatokkal és önkormányzatok társulásaival. Az együttműködés célja a tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, illetve azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.
(2)    A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a képviselő-testületet.


X.    Fejezet
A képviselő-testület működésének általános szabályai


14.     §
(1)    A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő + 1 fő polgármester.
(2)    A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.
(3)    A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
(4)    A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(5)    Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a bizottság(ok) nem képviselő tagjait;
b) a jegyzőt;
c) a lakossági szervezetek képviselőit,
d) az aljegyzőt.


XI.    Fejezet

A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, tanácskozási rendje [Mötv. 45. §-ához]


15.     §
(1)    A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester; a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása vagy mindkét tisztség betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.
(2)    A képviselő-testületi ülést a munkatervben meghatározott napokon kell összehívni. Elháríthatatlan akadály esetén a munkatervtől eltérő időpontban is összehívható a képviselő-testületi ülés.
(3)    A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a)    a képviselőket;
b)    a bizottság(ok) nem képviselő tagjait;
c)    a jegyzőt;
d)    a gyöngyöstarjáni székhelyű civil szervezetek vezetőit;
e)    az önkormányzati intézmények vezetőit;
f)    a 2 millió forintot meghaladó beruházások tekintetében az árajánlatot tevő cég vezetőjét, illetve érdemi ügyintézőjét;
g)    mindazokat, akiket a polgármester, a bizottság elnöke, illetve a jegyző indokoltnak tart.
(4)    A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának a kezdeményezésére. A rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is.
(5)    A képviselő-testületi ülés meghívóját a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, illetve azoknak a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek – akik a napirendi témában érdekeltek – olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(6)    A meghívót az (1) bekezdésben megjelölt személy írja alá.
(7)    A meghívó tartalmazza
a)    az ülés helyét,
b)    az ülés kezdési időpontját,
c)    a javasolt napirendeket,
d)    a napirendek előterjesztőit.
(8)    Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát a meghívottal közölni kell.
(9)    A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 6 nappal a Hivatal hirdetőtábláján a meghívó kifüggesztésével tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.


16.     §
(1)    Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető engedélyével felszólalhat.
(2)    A képviselő-testület nyilvános üléséről engedéllyel hang- illetve képfelvétel készíthető. Az engedélyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
(3)    Nyilvános ülésen az állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el.
(4)    A meghívóval nem rendelkező állampolgár közbeszólásaival a testületi ülést nem zavarhatja. Ismételt zavarás esetén a ülésvezető utasítja a terem elhagyására. Az állampolgár véleményét elmondhatja szóban, amennyiben az ülésvezető erre engedélyt ad az ülés közben, illetve írásos felszólalási jegyet is tölthet ki, amely az összegyűjtés után az ülésvezetőhöz kerül.
(5)    A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
(6)    Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak a bizottságok üléseire is vonatkoznak.
(7)    A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester vagy annak akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.
(8)    A polgármester a testületi-ülés vezetése során:
a)    megnyitja, illetve berekeszti az ülést,
b)    megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor,
c)    számszerűen megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt,
d)    előterjeszti az ülés napirendjét,
e)    tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről,
f)    beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
g)    beszámol az esetleges sürgősségi indítványról,
h)    minden előterjesztés felett külön vitát nyit,
i)    indítványozza a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében a hozzászólások időtartamának korlátozását,
j)    indítványozza a vita lezárását, tárgyalási szünet elrendelését, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény elhárulása esetén, illetve az ülés meghatározott időre történő félbeszakítását.


17.     §
(1)    A képviselő-testület éves munkatervet köteles készíteni. A képviselő-testület az éves munkaterv alapján végzi munkáját.
(2)    A következő év munkatervének tervezetét az adott év november 30. napjáig a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a munkaterv elfogadásáról decemberi ülésén dönt.
(3)    A munkaterv tervezetével kapcsolatosan az adott év november 15. napjáig javaslatot tehetnek
a)    a települési képviselők,
b)    a bizottság(ok),
c)    az alpolgármester,
d)    a jegyző,
e)    az intézmények vezetői.
(4)    A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(5)    A munkaterv
a)    a tárgyidőszak fő feladatait megjelöli,
b)    a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjét meghatározza,
c)    a napirend előadóit meghatározza,
d)    az egyes napirend előkészítésében részt vevő bizottságokat, illetve más szerveket megnevezi,
e)    meghatározza azokat a témákat, amelyekhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni
f)    rögzíti a jelentések elkészítésének határidejét,
g)    ülésre meghívottakat jelölhet meg,
h)    egyéb szervezési feladatokat, lakossági fórumokat határozhat meg.
(6)    A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni
a)    az önkormányzati képviselőknek, 
b)    a bizottság(ok) nem képviselő tagjainak,
c)    a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének,
d)    a lakossági szervezetek vezetőinek.


XII.    Fejezet
Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről


18.     §
(1)    A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2)    A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie
a)    figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
b)    rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja. A rendre utasított felszólalótól a szót megvonja.


XIII.    Fejezet
A nyilvánosság biztosításáról [Mötv. 46. §-ához]


19.     § A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerinti esetekben tart zárt ülést.


XIV.    Fejezet
A döntéshozatali eljárás [Mötv. 47. §-ához]


20.     §
(1)    A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
(2)    A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3)    Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására és újratárgyalására, illetve a napirendi sorrend módosítására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, melyet köteles indokolni.
(4)    A (3) bekezdés szerinti javaslat elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.


21.     §
(1)    Előterjesztésnek minősül 
a)    minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;
b)    a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2)    Előterjesztés benyújtására jogosult:
a)    a polgármester;
b)    a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i);
c)    a jegyző;
d)    települési képviselő.
(3)    A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 10 napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4)    Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
(5)    Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság(ok) véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre. Szóbeli előterjesztés esetén a bizottság(ok) véleményét a bizottság(ok) elnöke(i) alakíthatják ki, melyet kötelesek megindokolni.
(6)    Az előterjesztés képviselő-testülethez történő beterjesztésének határideje
a)    önkormányzati hatósági ügyben 30 nap, de legkésőbb a következő testületi ülés,
b)    önkormányzati ügyben legkésőbb a következő testületi ülés.
(7)    Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei
a) Az előterjesztés első része tartalmazza: 
aa)    a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
ab)    a tárgykört érintő jogszabályokat, 
ac)    az előkészítésben részt vevők véleményét,
ad)    mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják,
ae)    több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érvek, valamint a várható következményeik ismertetését;
b) Az előterjesztés második része tartalmazza:
ba)    az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,
bb)    a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét, 
bc)    az esetleges részhatáridők rögzítését.


22.     §
(1)    A következő előterjesztések csak a Pénzügyi és Szociális Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be: 
a)    az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelettervezet,
b)    az Önkormányzat költségvetési koncepciójáról szóló előterjesztés,
c)    az önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezetei,
d)    helyi adók megállapításáról, módosításáról vagy megszüntetéséről szóló rendelettervezetek,
e)    egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendelettervezetek, ideértve az új rendeletet és a hatályos rendelet módosítását is.
f)    szociális ellátásokra vonatkozó pályázati kiírásban történő önkormányzati részvételről szóló előterjesztések,
g)    a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelettervezet. 
(2)    A következő előterjesztések csak a Kulturális és Településfejlesztési Bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be: 
a)    az Önkormányzat költségvetéséről és zárszámadásáról szóló rendelettervezet,
b)    a helyi építési szabályzat és településrendezési terv elfogadásáról és módosításáról szóló előterjesztések,
c)    település közúti forgalmi rendjének kialakításával kapcsolatos előterjesztések,
d)    építési tilalom elrendeléséről, fenntartásáról, feloldásáról szóló előterjesztések,
e)    az Önkormányzat köznevelési intézmények átszervezéséről, alapításáról szóló előterjesztések,
f)    a köznevelési intézmények vezetői pályázatának kiírásáról és elbírálásáról szóló előterjesztések,
g)    díszpolgári és egyéb cím alapításáról, adományozásáról szóló előterjesztések,
h)     Önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmény éves munkatervéről szóló előterjesztések.


23.     §
(1)    Önálló indítvány a képviselő által benyújtott olyan indítvány, amely a napirendi javaslatban szerepeltetett témákhoz nem kapcsolódik.
(2)    Az önálló indítványokat a polgármesterhez kell benyújtani, az ülést megelőzően legalább 10 nappal.
(3)    Az önálló indítvány napirendre történő felvételéről a képviselő-testület határozathozatal nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4)    Az indítványozó kérésére az önálló indítványt szóban kiegészítheti.


24.     §
(1)    A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.
(2)    Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 16:00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
(3)    Sürgősségi indítványt nyújthatnak be
a)    a polgármester, 
b)    az alpolgármester, 
c)    a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i), 
d)    a képviselő-testület tagja, 
e)    a jegyző.
(4)    Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
(5)    Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.


25.     §
(1)    A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során
a)    az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 3 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia,
b)    az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt az előterjesztő köteles választ adni.
(2)    A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
(3)    Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.


26.     §
(1)    Az önkormányzat bizottsága(i), valamint a képviselő-testület tagja(i) a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthat(nak) be a képviselő-testülethez.
(2)    Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.


27.     §
(1)    Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(2)    A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.
(3)    A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.
(4)    Az Önkormányzat létrehozza a személyes megjegyzés intézményét. Erre a vita lezárása után van lehetősége annak, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani.


XV.    Fejezet
A szavazás módja [Mötv. 48. §-ához]


28.     §
(1)    Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.
(2)    Az illetékes bizottság elnöke vagy képviselő tagja ismerteti a bizottság indítvánnyal kapcsolatos véleményét.
(3)    A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(4)    Amennyiben a képviselő a döntéshozatal során a szavazást megelőzően nem teljesíti (2) bekezdésben foglalt kötelezettségét, a polgármester intézkedik a képviselő egyhavi tiszteletdíjának megvonásáról.
(5)    A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség – 4 fő képviselő-testületi tag “igen” szavazata – szükséges.
a)    az Mötv. 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt ügyekben ;
b)    az Mötv. 55. § (1) bekezdése szerinti döntéshez  ,
c)    az Mötv. 88. § (2) és 89. § (2) bekezdése szerinti döntéshez ,
d)    a közmeghallgatás tartalmának és időpontjának elfogadásához;
e)    kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,
f)    testületi hatáskör átruházásához,
g) 2 millió forintot meghaladó beruházás eldöntéséhez.


29.     § A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül, jegyzőkönyvi rögzítés mellett dönt
a)    napirend meghatározásáról,
b)    a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
d)    ügyrendi kérdésekről,
e)    a képviselői felvilágosításról, valamint
f)    a kérdésre adott válasz elfogadásáról.
        
30.     §
(1)    A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza meg. A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni.
(2)    Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát ABC-rendben, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel, illetve „tartózkodom”-mal adja meg. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
(3)    Név szerinti szavazást kell tartani:
a)    a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről,
b)    az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről,
c)    a hitelfelvételről,
d)    az önkormányzati kötvénykibocsátásról,
e)    az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára.
(4)    A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(5)    A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.
        
31.     §
(1)    A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.
(2)    A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
(3)    A titkos szavazás lebonyolításáról a Pénzügyi és Szociális Bizottság gondoskodik.
(4)    A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a)    a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b)    a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c)    a szavazásra jogosult képviselők számát,
d)    az urnában található szavazólapok számát,
e)    az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,
f)    a választás végeredményét.


XVI.    Fejezet
A rendeletalkotásról és határozathozatalról [Mötv. 51. §-ához]


32.     §
(1)    Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti 
a)    a képviselő-testület tagja,
b)    az önkormányzat bizottságai,
c)    a polgármester, az alpolgármester,
d)    a jegyző,
e)    a helyi társadalmi szervezetek vezetői, illetve vezető testületei. 
(2)    A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.
(3)    A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós megtárgyalására is.
(4)    Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.
(5)    A rendelettervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
a)    a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg,
b)    a tervezetet - a jegyző véleményével együtt - megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni,
c)    a Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet az erre feljogosított bizottság készíti el,
d)    a képviselők a rendelet tervezethez kapcsolódó módosító indítványaikat írásban vagy szóban kötelesek a rendelet tárgya szerint érintett bizottsághoz benyújtani, a bizottság pedig köteles az indítványt megvitatni és véleményével együtt a testület elé terjeszteni. A testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
(6)    A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(7)    A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: „Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének xxx/xxxx (xx. xx.) önkormányzati rendelete”, a rendelet tárgyának a megjelölésével.
(8)    Az önkormányzati rendeleteket a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. E bekezdés alkalmazásában helyben szokásos mód a rendelet kihirdetéséről szóló jegyzői hirdetmény kifüggesztése a Hivatal hirdetőtábláján és a rendelet közzététele az Önkormányzat honlapján.
(9)    A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. 
(10)    Az önkormányzati rendeleteket ciklusonként felül kell vizsgálni.


33.     §
(1)    A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának x/xxxx. (xx. xx.) határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.
(2)    A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.
(3)    A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.


XVII.    Fejezet
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve [Mötv. 52. §-ához]


34.     §
(1)    A képviselő-testület üléséről egy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a)    az Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakat ,
b)    a határozatképesség megállapítását,
c)    a jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölését,
d)    a szavazás számszerű eredményét,
e)    az ülésvezető intézkedéseit a rend fenntartására,
f)    az elhangzott kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos döntéseket, intézkedéseket.
(2)    A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, név szerinti szavazás esetén a névsort, az írásban benyújtott interpellációt, a jelenléti ívet és amennyiben a szavazásra feltett döntési javaslat terjedelme indokolja, a jegyzőkönyvben az erre történő utalással a szavazásra feltett döntési javaslat módosító indítványokkal egységes szerkezetbe foglalt pontos szövegét. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
(3)    A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző, illetve a jegyzőkönyv-hitelesítők írják alá.
(4)    A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv
a)    nyomtatott és hitelesített példányát a jegyző kezeli, a mellékleteivel együtt évente bekötteti és elhelyezi a Hivatal irattárában és biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára,
b)    elektronikusan hiteles másolatát meg kell küldeni 15 napon belül a Heves Megyei Kormányhivatalnak.
(5)    A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, a polgármester javaslatára a saját tagjai közül két fő jegyzőkönyv-hitelesítőt választ.


XVIII.    Fejezet
A közmeghallgatás [Mötv. 54. §-ához]


35.     §
(1)    A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 8 nappal a közmeghallgatás előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
(2)    A lakosság nagyobb részét érintő ügyeket a polgármester utasítására vagy a jegyző egyedi döntése alapján hangosbemondón kell kihirdetni, illetve ha a hirdetmény elhelyezéséhez az intézmény vezetője hozzájárul nem önkormányzati intézményben az ügyről készített hirdetményt kell elhelyezni.
(3)    A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével
a)    a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
b)    a közmeghallgatás(ok) idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor; 
c)    a közmeghallgatás(ok) pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;
d)    a közmeghallgatás(ok)ra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben azon kívül is sor kerülhet;
e)    a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
(4)    A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(5)    A közmeghallgatás során felvetett közérdekű kérdések megválaszolásáról, az ott felmerült javaslatok feldolgozásáról a polgármester köteles gondoskodni és arról a következő testületi ülésen beszámolni.
(6)    A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. 


XIX.    Fejezet
A falugyűlés


36.     § A Képviselő-testület a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében a Képviselő-testület által határozattal meghatározott ügyekben falugyűlést tarthat. A falugyűlés állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.


XX.    Fejezet
A jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről


37.     § A jegyző köteles a döntést követően haladéktalanul jelezni a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének vagy a polgármesternek, ha döntésük vagy működésük jogszabálysértő.


XXI.    Fejezet
Az önkormányzat társadalmi kapcsolatai [Mötv. 53. § (3) bekezdéséhez]


38.     § Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik az alábbi közösségekkel és biztosítja részvételüket tanácskozási joggal a Képviselő-testület ülésein:
a) Gyöngyöstarjáni Községi Sportkör,
b) Világos Szándékkal Gyöngyöstarjánért Egyesület,
c) Gyöngyöstarján Polgárőrség,
d) Gyöngyöstarján Községi Tűzoltó Egyesület,
e) Gyöngyöstarjáni Egyházközség.


XXII.    Fejezet
Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása [Mötv. 106-124. §-ához]


39.     §
(1)    Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.
(2)    Az önkormányzat szabad kapacitása terhére, önként vállalt feladata:
a)    munkahelyi étkeztetés,
b)    vendégétkeztetés,
c)    családi napköziben étkezés biztosítása.
(3)    Az Önkormányzat közfeladatát, szakmai alaptevékenységeit, továbbá ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését, és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását a Képviselő-testület Szervezeti és működési szabályzatának függelékeként állapítja meg.


40.     §
(1)    Az önkormányzat vagyona tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön rendelet tartalmazza.
(2)    A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről – erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.


41.     §
(1)    A Képviselő-testület novemberi vagy decemberi ülésén, a költségvetési törvény vagy annak tervezete ismeretében határozatot hoz a következő év költségvetési rendelettervezet koncepciójáról.
(2)    A koncepció meghatározza
a)    a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit, a bevételek 
b)    a kiadási szükségleteket (helyi közösségi igények), azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezését,
c)    az igények és célkitűzések egyeztetésének rendjét,
d)    a döntések több évre szóló ismert hatásait,
e)    a feladatvállalás sorrendjét,
f)    a döntések hatásvizsgálatait.
(3)    A képviselő-testület bizottsági elnökeinek, akadályoztatása esetén elnök-helyettesük útján véleményezik a költségvetés koncepcióját, melyet a képviselő-testület ülésén szóban ismertetnek. A jegyző a képviselő-testület bizottságainak véleményét a koncepcióhoz a képviselő-testület jegyzőkönyvébe vételével csatolja
(4)    A költségvetési rendelettervezethez csatolt indokolásban a bevételi források növelésének lehetőségeit be kell mutatni
(5)    Forráskiesés, többletfeladat, áremelkedés fedezetéül a képviselő-testület által meghatározott költségvetési tartalékot képez
(6)    Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 27. § (1) bekezdése szerinti egyeztetésről készült dokumentumokat a jegyző a bizottságok elnökei részére eljuttatja
(7)    A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a bizottságok kötelesek megtárgyalni.
(8)    A képviselő-testület a költségvetési rendelettervezetet egy fordulóban tárgyalja meg.


XXIII.    Fejezet
Az önkormányzat által alapított lap 


42.     §
(1)    Az önkormányzat hivatalos lapja: Gyöngyöstarjáni Hírmondó.
(2)    Az önkormányzat hivatalos lapja megjelenik: negyedévente.
(3)    Az önkormányzat hivatalos lapjának felelős szerkesztője a Kulturális és Településfejlesztési Bizottság elnöke.
(4)    Az önkormányzat hivatalos lapját szerkeszti a Kulturális és Településfejlesztési Bizottság.
(5)    Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:
a)    a képviselő-testület fontosabb döntéseit kivonatos formában;
b)    közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat;
c)    a fontosabb társadalmi eseményeket;
d)    a község lakosságának többségét érintő felhívásokat, továbbá mindent amit a képviselő-testület meghatároz.


XXIV.    Fejezet
Az Önkormányzat vagy a polgármester által közalkalmazottként vagy köztisztviselőként foglalkoztatott, a 2007. évi CLII. törvény szabályai szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek 


43.     § Az Önkormányzat vagy a polgármester által közalkalmazottként vagy köztisztviselőként foglalkoztatott, a 2007. évi CLII. törvény szabályai szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett:
a)    jegyző - kétévente
b)    aljegyző - kétévente
c)    önkormányzati fenntartású intézmények vezetői - kétévente


XXV.    Fejezet
A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíja, juttatása, költségtérítése [Mötv. 35. §-hoz]


44.     §
(1)    A képviselő-testület tiszteletdíjat állapít meg – a polgármester és az alpolgármester kivételével – Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Képviselő-testülete tagjainak (e fejezetben a továbbiakban: képviselő), valamint a bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak.
(2)    A bizottsági elnök vagy tag e minőségében akkor is csak egy tiszteletdíjra jogosult, ha két vagy több bizottságnak is tagja.
(3)    Képviselőként tiszteletdíjra a polgármester és az alpolgármester nem jogosult.


45.     §
(1)    A képviselő tiszteletdíja (alapdíj) 44.500 Ft/hó
(2)    A bizottsági tag képviselő az alapdíjon felül jogosult az alapdíj 10 %-ára, amelynek összege 4.450 Ft/hó
(3)    Nem képviselő bizottsági tag az alapdíj 18 %-ára jogosult, összege 8.000 Ft/hó
(4)    A bizottsági elnökök az alapdíj 15 %-ára jogosultak, ennek összege  6.700 Ft/hó.
(5)    A tiszteletdíj minden tárgyhót követő 5. napjáig esedékes, kifizetéséről a jegyző gondoskodik.
(6)    A bizottsági tagsági, elnöki díj több bizottsági tagság esetén is kizárólag egyszer adható.
(7)    Az önkormányzati képviselő, a bizottság elnöke és a bizottság tagja tiszteletdíjának egészéről vagy meghatározott részéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondhat.


46.     §
(1)    A képviselő, bizottsági elnök, tag tiszteletdíját 25%-kal csökkenteni kell, amennyiben a képviselő-testületi, illetve bizottsági munkáját önhibájából elhanyagolja, és két egymást követő testületi ülésen, illetve bizottsági ülésen előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt.
(2)    Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek esetén a jelen rendelet 4. §-ában meghatározott természetbeni juttatást meg kell vonni. A megvonás időtartama nem haladhatja meg a (3) bekezdésben meghatározott időtartamot.
(3)    Az (1) bekezdésben meghatározott csökkentést legfeljebb folyamatosan 12 hónap időtartamban lehet meghatározni.
(4)    A csökkentést, illetve a (2) bekezdésben meghatározott megvonást meg kell szüntetni, amennyiben a képviselő, bizottsági elnök, tag újra eleget tesz a képviselő-testületi, illetve bizottsági munkájának.
(5)    Az (1) bekezdés szerinti tiszteletdíj csökkentéséről, valamint a (2) bekezdésben meghatározott megvonásról bármely képviselő, illetőleg bizottsági elnök vagy a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.
(6)    A tiszteletdíj elszámolását és kifizetését a Pénzügyi és Szociális Bizottság évente ellenőrzi

XXVI.    Fejezet
A helyi népszavazást kezdeményező választópolgárok számáról [2013. évi CCXXXVIII. tv. 34. § (1) c] pontjához]


47.     § Helyi népszavazást legalább 260, az önkormányzat területén választójoggal rendelkező választópolgár kezdeményezhet.


XXVII.    Fejezet
Záró rendelkezések


48.     §

(1)    A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)    Jelen rendelet kihirdetésekor hatályát veszti a 8/2011. (III. 25.) rendelet, a 22/2011. (IX. 9.) rendelet, a 15/2012. (VI. 22.) rendelet, a 35/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet és a 11/2013. (VI. 28.) önkormányzati rendelet.
(3)    Jelen rendelet kihirdetésekor hatályát veszti a 8/2013. (IV. 26.) önkormányzati rendelet 1-29. §-a.
(4)    Jelen rendelet kihirdetésekor hatályát veszti a 16/2013. (IX. 9.) önkormányzati rendelet 6-10. §-a.
(5)    Jelen rendelet kihirdetésekor hatályát veszti a 17/2013. (IX. 9.) önkormányzati rendelet 2. §-a.
(6)    [2]
(7)    Jelen rendelet kihirdetésekor hatályát veszti az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának mértékéről és természetbeni juttatásokról szóló 16/2006. (X. 13.) önkormányzati rendelet és a 12/2010. (X. 15.) önkormányzati rendelet.
(8)    Jelen rendelet kihirdetésekor hatályát veszti a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 5/2004. (II. 20.) önkormányzati rendelet.


[1] A 14/2014. (XII. 1.) önkormányzati rendelet kihirdetve: 2014. december 1 .

[2] A 2/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet hatályba lép: 2015. március 1-jén.

[3] A 13/2015. (IX. 28.) önkormányzati rendelet hatályba lép: 2015. szeptember 29-én.



GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 

közfeladatai, szakmai alaptevékenységei és főtevékenysége

1. számú függelék a Képviselő-testület Szervezeti és működési szabályzatáról szóló 14/2014. (XII. 1.) önkormányzati rendelethez

6/2014. (II. 4.) határozat egységes szerkezetű szövege


Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Önkormányzat közfeladatát, szakmai alaptevékenységeit, továbbá ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését, és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását a Képviselő-testület Szervezeti és működési szabályzatának függelékeként, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § alapján 2014. január 1-jétől az alábbiak szerint állapítja meg:


1. Az Önkormányzat közfeladatai és szakmai alaptevékenységei kormányzati funkció szerinti megjelölése


011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320

Köztemető-fenntartás és – működtetés

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013360

Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások

016010

Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

016020

Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

016080

Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

022010

Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése

041231

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232

Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

042180

Állat-egészségügy

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047120

Piacok üzemeltetésével, fenntartásával, fejlesztésével felügyeletével összefüggő feladatok ellátása

047410

Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

051030

Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

052080

Szennyvízcsatorna építéssel fenntartása, üzemeltetése

063020

Víztermelés, -kezelés, -ellátás

063080

Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

064010

Közvilágítás

066010

Zöldterület-kezelés

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072112

Háziorvosi ügyeleti ellátás

072311

Fogorvosi alapellátás

074031

Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

081030

Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

082044

Könyvtári szolgáltatások (Mozgókönyvtári feladatok ellátása, könyvtárak közönségkapcsolati és egyéb tevékenységék (kiállítás rendezése, ismeretterjesztő előadás, tanfolyamszervezés, vetélkedő, író-olvasó találkozó, kiadványok megjelentetése stb).

082091

Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092

Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

084070

A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése

096010

Óvodai intézményi étkeztetés (A konyha biztosítja az óvodai, iskolai menza, iskolai napközi, valamint a költségvetési szervben dolgozó alkalmazottak étkeztetését. A konyha vendégétkeztetést is ellát.)

096020

Iskolai intézményi étkeztetés

101221

Fogyatékossággal élők nappali ellátása

102030

Idősek, demens betegek nappali ellátása

102050

Az időskorúak társadalmi integrációját célzó programok

104012

Gyermekek átmeneti ellátása

104042

Gyermekjóléti szolgáltatások

107051

Szociális étkeztetés

107052

Házi segítségnyújtás

107054

Családsegítés


2. Az Önkormányzat főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása

841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége


3. Az Önkormányzat az óvodai intézményi étkeztetés, iskolai intézményi étkeztetés és szociális étkeztetés feladatait a konyha szervezeti egységén keresztül látja el.


4. A munkahelyi étkeztetés és vendégétkeztetés feladatokat az Önkormányzat szabad kapacitás terhére, a Konyha szervezeti egységén keresztül látja el.


Az Önkormányzat  közfeladatát, szakmai alaptevékenységeit, továbbá ezek kormányzati funkció szerinti megjelölését, és főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolását a Képviselő-testület a 6/2014. (II. 4.) számú határozatával állapította meg, 2014. január 1-jétől hatályos.

A 15/2013. (III. 7.) számú határozat 2013. december 31-én hatályát veszti.


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!