nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Akasztó Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (VI.30.) rendelete
Hatályos:2004-06-30 -tól
Akasztó Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004. (VI.30.) rendelete
a helyi építési szabályokról Egységes szerkezetben

AKASZTÓ KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

[1]9/2004. (VI.30.)  rendelete a helyi építési szabályokról




Akasztó Község Képviselő-testülete az 1999. Évi CXV. törvénnyel módosított 1997.évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv) 6.§ (3)a) alapján biztosított jogkörében a következő helyi építési szabályokat állapítja meg:


 A RENDELET HATÁLYA



1. § (1) E rendelet Akasztó közigazgatási területére terjed ki.


(2) a) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt : építési munka) valamint zöldfelületet alakítani és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és annak mellékletét képező szabályozási tervek alapján lehet.


b) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló módosított 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet ) és a hatósági előírások az érvényesek.


[2](3) A rendelet csak az alábbi mellékletekkel együtt érvényes és alka1mazható:

a) Igazgatási terület szabályozásának 1:16.000 méretarányú (SZ-1) átnézeti lapja

b) Belterület 1:  2.000 méretarányú (SZ-2) szabályozási terve (továbbiakban szabályozási terv)


[3](4) A jegyző által engedélyezett kutak talpmélysége, régészeti lelőhelyek és belvízjárta területek e rendelet mellékletei.


SZABÁLYOZÁSI ELEMEK


2. § (1) Kötelező szabályozási elemek, amelyek a település egésze szempontjából legfontosabbak ezért módosításuk csak a szabályozási és övezeti terv felülvizsgálatával és módosításával lehetséges.

Ezek    - beépítésre szánt területek lehatárolása és azok építési övezeti besorolása

- közterületek (utak) szabályozása


(2) A szabályozási terven jelölt építési telkeket elválasztó határvonal az övezeti előírások figyelembevételével építésügyi hatósági eljárásban módosítható.




BELTERÜLETI HATÁRVONAL


3.§ (1) [4]A község tervezett belterületi határát a szabályozási terv ábrázolja.



BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI


4.§ (1) A meglévő telkek méretei (hossz, szélesség, terület) és beépítése (beépítettségi % és telepítési távolság) a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes övezetekben előírtaktól, de (új) telket alakítani, (telket megosztani) csak az övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet és új beépítés is csak az övezeti előírások szerint engedhető.


(2) Közmű és hírközlési létesítmények elhelyezése e rendelet és a szakhatósági előírások figyelembevételével lehetséges.


[5](3) -



BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK


Telekalakítás

5.§(1) Nyúlványos (nyeles) telek a gazdasági terület kivételével nem alakítható.


Járművek elhelyezése

6.§ Beépítésre szánt területen a parkolási rendelet megállapításáig járművek elhelyezésére az alábbi vonatkozik: az építési telekhez kapcsolódó közterületen a közterület kezelőjének engedélyével akkor helyezhető el a gépjármű, ha a telken igazoltan

-ki és behajtás forgalmi okokból nem engedélyezhető

-a már meglévő épület ill. telek méretei a telken belüli parkolást nem teszik lehetővé


Területfelhasználás

7.§ (1) Építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak:

a) Lakóterület (Lf)     Falusias lakóterület

b) Vegyes terület       (Vt)     Településközpont vegyes terület

c) Gazdasági terület, amely

ca) (Gksz) Kereskedelmi szolgáltató terület

cb) (Gip) Ipari terület

d) Különleges terület, amely

da) (Kt) Temető

db) (Ksp) Sportterület

dc)            (Kh) Hulladéklerakó

dd) (Kb) Vásártér

de)            (Khm) Honvédelmi terület

[6]  df) (Ksz-o) szabadidős és oktatási övezet

[7]dg) (Km) mezőgazdasági üzem


(2) A mellékleten az övezetet leíró kiegészítő jel az alábbiakat tartalmazza:

Területfelhasználás jele

Beépítési mód

max beépítettség %


Max építménymagasság(m)

min telekterület (m2)


Épületek, építmények elhelyezése

8.§ (1) Lakóterületen a lakások egy épületben helyezendők el. A lakás háztartással kapcsolatos helyiségei kerülhetnek különálló építménybe is.


[8](2) -


(3) Terepszint alatti önálló létesítmény - amely a telek építési helyén belül helyezhető el - a falusias lakóterületen és gazdasági területen nem szabályozott, településközponti vegyes-, és különleges területen csak földtakarásban növényzettel fedve valósítható meg.


(4) a) Lakóterületen elhelyezhető állatlétszámokra külön önkormányzati rendelet vonatkozik.


b) Lakóépülettől való védőtávolság legalább az alábbi:

ló, szarvasmarha   15 m

juh, kecske, sertés            10 m

broiler baromfi     ketreces             5 m

                             almos              10 m

tojótyúk (ketreces)                       10 m

viziszárnyas                                 15 m

pulyka                                          10 m

anyanyúl és szaporulata               10 m


(5) Lakóterületen csak zárt trágyatároló létesíthető.


[9](6) Meglévő beépítésben telekalakításnál -lakóterület kivételével- az övezetre előírt beépítési módtól függetlenül: a zártsorú építési hely vehető figyelembe a szomszédos telek felé tűzfalas vagy a telepítési távolsággal való kapcsolat egyidejű biztosításával, hátsókert nélkül.


Zöldfelületi, növénytelepítési előírások


9.§ (1) A zöldterületi mutatóba csak a min 0,6 m-es földtakarású területrészek számítók be.


(2) Telekhatártól való ültetési távolságok az alábbiak lehetnek:

a) szőlő: min 0,8 m

b) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb bokor esetén: min 1,5m

c) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs-, és egyéb fa esetében: min 3,0 m

d) erdei fafaj esetében: min 8,0 m



Lakóterületre vonatkozó előírások


Általános előírás


10.§[10] (1) Oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert: min 4,0m.

 

Falusias lakóterület


11.§ (1) Falusias lakóterület a belterület lakóterületen az építési övezeti előírások figyelembevételével elhelyezhető:-max 2 lakásos lakóépület    és/vagy

-kereskedelmi , szolgáltató és vendéglátó épület

-szálláshely szolgáltató épület

-kézműipari építmény

-helyi igazgatási , egyházi , oktatási, egészségügyi , szociális épület

-sportépítmény

kivételesen -mező és erdőgazdasági - a terület alaprendeltetését nem zavaró- üzemi és tároló építmény


(2) A falusias lakóterület a beépítési jellemzők alapján szabályozási terv szerint az alábbi övezetekre tagolódik:

(Lf-1) halmazos szerkezet kistelkes övezete

(Lf-2) fésűs beépítés övezete

(Lf-3) hosszútelkes építési övezet


(3) Falusias lakóterület általános előírásai

a) Környezetterhelési határértékként a falusias lakóterületre előírtak tartandók.

b) Foghíjbeépítésnél a szabályozási terv szerinti tetőidomok veendők figyelembe.

c) Új beépítéseknél a tetőidom utcaszakaszonként egységesen határozandó meg.

d) Telekösszevonás, az övezeti előírásoknak figyelembevételével nem korlátozott.


Falusias lakóterület egyes építési övezeteire vonatkozó előírások


(4) (Lf-1) halmazos szerkezet kistelkes övezete

a) Telek: területe: kialakult helyzet szerint, új osztás min 600 m2

b) Beépítés módja: a kialakult helyzetnek megfelelően az elbontott épület helyére, új telekalakításnál oldalhatáros építési hely figyelembevételével utcavonalon vagy a kialakult méret szerinti előkerttel.

c) Beépítettség: max 30%

d) Építménymagasság: min 3,5 m, max 4,5 m

         a háztartással kapcsolatos önálló épület: min 2,0 max 3,6m

e) Zöldfelület: min 40%

(5) (Lf-2) fésűs beépítés övezete

a) Telek: szélessége: min 16,0 m

területe:      min 900 m

b) Beépítés módja: oldalhatáron álló az építési hely figyelembevételével és a kialakult helyzetnek megfelelően utcavonalon vagy előkerttel

c) Beépítettség: max 30 %

d) Építménymagasság: min 3,6 m, max 6,0 m,

e) Zöldfelület: min 40%

[11]f) két utcára forduló telekre vonatkozó külön előírás:

fa) telek területe:  min 550m2

fb) hátsókert: 0, a szomszédos telek felé tűzfalas vagy a telepítési távolsággal való kapcsolat egyidejű biztosításával

[12]g) Z-1 jelű zöldterületi övezettel határos telekoldalon min 1,5 m, max 3,5 m magasságú tömör falazott-, vagy deszkakerítés építése kötelező.

(6) (Lf-3) hosszútelkes beépítés övezete

a) Telek: szélessége: min 16,0 m

                 területe:     min 1500 milletve a kialakult helyzet

b) Beépítés módja: oldalhatáron álló az építési hely figyelembevételével és a kialakult helyzetnek megfelelően utcavonalon a szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettséggel.

c) Beépítettség: max 30 %, amely a beültetési kötelezettségen kívüli telekrészre számítandó.

d) Építménymagasság: min 3,6m, max 6,0 m,

e) Zöldfelület: min 40%

f) Az övezet beépítésének nem feltétele a belterületi bevonás.

g) Hátsókertben vízgyűjtő felület kialakításától független feltöltés nem végezhető.

[13]h) Lk-3* építési övezet beépítési módja:  oldalhatáros, kötelező építési vonal nélkül, a szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettséggel.



Vegyes terület

Településközpont vegyes terület


12.§ A településközponti vegyes terület a szorosan vett településközponti beépítés területe.

(1) A településközponti vegyes terület az alábbi övezetekre tagolódik:

      (Vt-1) intézményi övezet

      (Vt-2) ellátási övezet

(2) Településközpont vegyes területen környezetterhelési határértékként a vegyes területre előírtak tartandók.


Településközponti vegyes terület övezeti előírásai

[14](3) (Vt-1) intézményi övezet

a) Elhelyezhető az övezeti előírások figyelembevételével

-szolgálati lakás

-igazgatási épület

-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

-egyházi, oktatási, egészségügyi , szociális épület

-sportépítmény

b) Telek területe: min 900m2 ill. a kialakult helyzet

c) Beépítés módja: oldalhatáros építési hely figyelembevételével

d) Beépítettség : max 70%

e) Építménymagasság: max 7,5m

f) Zöldfelület: min 40%

(4) (Vt-2) ellátási övezet

a) Elhelyezhető: az övezeti előírások figyelembevételével

-lakóépület

-iroda

-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

-egyházi, oktatási, egészségügyi , szociális épület

-sportépítmény

-kézműipari épület

b) Kialakítható telek : min 600 m2

[15]c) Beépítés módja: oldalhatáros építési hely szerint,

hátsókert amennyiben településképi szempontok azt indokolják kivételesen: 0, a szomszédos telek felé tűzfalas vagy a telepítési távolsággal való kapcsolat egyidejű biztosításával

[16]d) Beépítettség : max 70%

e) Építménymagasság: min 3,6m, max 7,5m

f) Zöldfelület: min 20%

g) Az övezetben elvi építési engedély alapján az övezetben zártudvaros beépítés és közterület alakítható.



Gazdasági területek


13.§ (1) Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak.


(2) A gazdasági terület :

-kereskedelmi, szolgáltató terület

-ipari terület


(3) Gazdasági területek útügyi előírásoknak megfelelő közúti forgalmi kapcsolata a közútkezelői állásfoglalás szerint biztosítandó.



Kereskedelmi, szolgáltató terület

14.§ (1) Kereskedelmi, szolgáltató területbe a község nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületekkel beépített ill. beépíthető területe sorolt, amelyben az övezeti előírások figyelembevételével elhelyezhető:

-a nagylétszámú állattartó építmények kivételével mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

-szolgálati lakás

-igazgatási és egyéb irodaépület

-üzemanyagtöltő

-sportépítmény

kivételesen - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

 - egyéb közösségi szórakoztató épület


[17](2) Kereskedelmi szolgáltató terület

1. (Gksz-1) általános építési övezet

2. (Gksz-2) lakóterülettel határos építési övezet

3. (Gksz-3) építési övezet


[18](4) (Gksz-1) általános építési övezetben

a) Telek: min 1000m2

b) Beépítés módja: szabadonállóan min 5-es előkert, ill. az adott oldalon mért, de legalább a homlokzatmagasságnak megfelelő oldal-, és hátsókerttel.

c) Beépítettség: max 50%

d) Építménymagasság: max 9 m, toronyszerű, siló építmények: max 30m.

e) Zöldfelület: min  25 %

f) *-gal jelölt építési övezeti telkek és az 53. számú főút kapcsolata csak szervízúton, engedélyezett útcsatlakozáson keresztül vagy engedélyezett úton  biztosítható.


h) **-gal jelölt övezetben az övezeti előírások szerinti beépítés csak részletes szabályozási terv alapján természetvédelmi és vízügyi szakhatósági támogatással

[19]g) Az építési övezetben magánút alakítható.


(5) (Gksz-2) lakóterülettel határos építési övezetben

a) Telek: szélessége: min 20,0m

mélysége: min 50 m

területe: min 1000m2

b) Beépítés módja: szabadonállóan min 5-es előkert, ill. az adott oldalon mért, de legalább a homlokzatmagasságnak megfelelő oldal-, és hátsókerttel a szabályozási terv szerinti beültetési kötelezettség figyelembevételével.

c) Beépítettség: max 50%

d) Építménymagasság: min 3,6 m, max 7,5 m, ami a technológia függvényében változhat.

e) Zöldfelület: min 25 %

f) Az övezetben a lakóterületre előírt környezetterhelési határértékek tartandók.


[20](6) (Gksz-3) építési övezetben

a) Telek: min 1000m2

b) Beépítés módja: zártsorú, elő-, oldal és hátsókert nélkül, a szabályozási terv szerinti beültetési kötelezettség figyelembevételével.

c) Beépítettség: max 60%

d) Építménymagasság: max 9 m

e) Zöldfelület: min 20 %

f) Az övezetben a lakóterületre előírt környezetterhelési határértékek tartandók.


Ipari terület

15.§ (1) Ipari területbe a gazdasági tevékenységi célú épületekkel beépített ill. beépíthető majorok területe sorolt, amelyben az övezeti előírások figyelembevételével elhelyezhető:

-mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület, beleértve a nagylétszámú állattartó építményeket is

-szolgálati lakás

-igazgatási és egyéb irodaépület

-üzemanyagtöltő

-sportépítmény

kivételesen - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

 - egyéb közösségi szórakoztató épület


(2) Ipari terület általános előírásai:

a) A közművesítés a szakhatósági állásfoglalások szerint egyedileg határozandó meg.

b) Környezetterhelési határértékként a gazdasági területre előírtak tartandók.

c) Amennyiben a létesítmény védőterületet igényel az saját telken belül alakítandó ki, védőterület kialakításával az övezeti határ kiterjeszthető.



[21](3) A gazdasági terület a következőkre tagolódik:

(Gip-1) majorsági építési övezet

(Gip-2) településgazdasági építési övezet

(Gip-3) építési övezet


(4) (Gip-1) majorsági építési övezetben

a) Telek: szélessége: min 20,0 m

mélysége: min 50 m

területe: min 1000 m2

b) Beépítés módja: szabadonállóan min 5-es előkerttel, de legalább a homlokzatmagasságnak megfelelő oldal-, és hátsókerttel

c) Beépítettség: max 30%

d) Építménymagasság min 3,6 m, max 7,5 m, ami a technológia függvényében változhat.

e) Közművesítés egyedileg határozandó meg.

f) Zöldfelület: min 25%

g) *-gal jelölt övezetben csak a természetvédelmi (gyep) fenntartást szolgáló építmények helyezhetők el max 3,6m-es építménymagassággal.

[22]h) **-gal jelölt övezetben csak a természetvédelmi (gyep) fenntartást szolgáló építmények helyezhetők el.


(5) (Gip-2) településgazdasági övezetben

a) A telek, a beépítés, a beépítettség, a terepszint alatti létesítmény az ágazati szabványok figyelembevételével az illeszkedési szabály szerint határozandó meg.

b) Építménymagasság, közművesítettség, zöldfelület, környezetterhelési határérték a környezeti illeszkedés biztosításával a szakhatósági állásfoglalások figyelembevételével egyedileg határozandó meg.


[23](6) (Gip-3) építési övezetben

a) Telek területe: min 1000 m2

b) Beépítés módja: szabadonálló, legalább az adott oldali homlokzatmagasságnak megfelelő elő-, oldal-, és hátsókerttel.

c) Beépítettség: max 50%

d) Építménymagasság max 12 m, amelybe a toronyszerű építmények (bortartály, siló) nem számítandók bele.

e) Zöldfelület: min 25%

f) Országos közútra új csatlakozás nem nyitható.

g) A 035 hrsz-ú út tengelyétől mért 8m-en belüli telekrész nem keríthető.


Különleges területek


16.§ Akasztó különleges területei az alábbiak:

1. Temető (Kt)

2. Sportterület (Ksp)

3. Hulladéklerakó (Kh)

4. Vásártér (Kv)

5. Honvédelmi terület (Khm)

[24]6. Szabadidős és oktatási övezet (Ksz-o)

[25]7. Ásványvízpalackozó (Ká)

[26]8. Mezőgazdasági üzem (Km)

Temető

17.§ (1) Temető (Kt) a szabályozási terven jelölt méretben alakítandó ki.

(2) A területen ravatalozó, kápolna, urnafal és síremlék helyezhető el.

(3) A terület kertészeti eszközökkel való fenntartásáról kell gondoskodni.


Sportterületek

18.§ (1) Sportterület (Ksp) a sport- , szabadidős-, pihenés-, és a testedzés céljára szolgáló szabályozási terven jelölt területek.

(2) A területen:

-sportépítmény

-az alaprendeltetéshez, a sportcentrum működéséhez kapcsolódó épület helyezhető el.

(3) Beépítettség: max 10 %

(4) Zöldfelület : min 40%


Hulladéklerakó

19.§ A 0152/4 hrsz-ú telken (Kh) lévő szilárd hulladéklerakó a környezetvédelmi felülvizsgálat szerint rekultiválandó építési törmeléklerakón és dögkonténeren kívüli létesítmény ott nem helyezhető el.


Vásártér

20.§ (1) Vásártér (Kv) terület a szabályozási terven lehatárolt, amelyen az alaprendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el.

(2) Beépítettség: max 10%

(3) Zöldfelület : min 40%


Honvédelmi terület

21.§ Honvédelmi terület (Khm) a szabályozási terven lehatárolt, amelyen az alaprendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el.


[27]21/A.§

(1) (Ksz-o) övezetben az ökoturizmushoz kapcsolódó oktatási-, szálláshely szolgáltató, vendéglátó építmények és szolgálati lakás helyezhető el.

(2) Kialakítható telek: min 500 m2

(3) Beépítés szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel

(4) Beépítettség max 30%.

(5) Építménymagasság max 4,5 m

(6) Zöldfelület min 40%, amely jelentősebb mértékű vízfelületet is tartalmaz.


Ásványvízpalackozó

[28]21/B § (1) A (Ká) építési övezetben az ásványvízpalackozással, raktározással és az azokkal kapcsolatos szociális és logisztikai építmények elhelyezhetők.

(2) Kialakítható telek: min 1500m2

(3) Beépítés módja: szabadonálló

(4) Építménymagasság : max 7,5m, ami technológiai szükségszerűségből növelhető.

(5) Beépítettség: max 40%

(6) Zöldfelület: min 40%

(7) A terület közterületi kapcsolata a 0197 hrsz-ú útról biztosítandó.


Mezőgazdasági üzem

[29]21/C. § (Km) mezőgazdasági üzemi terület előírásai

(1) A területen az előírások figyelembevételével

a) szolgálati lakás,

b) iroda,

c) üzemanyagtöltő,

d) kereskedelmi, szolgáltató épület,

e) mindenfajta gazdasági tevékenységi célú építmény elhelyezhető.

(2) Telek területe: min. 1000 m2

(3) Beépítés módja: szabadonállóan legalább az adott oldalon mért homlokzatmagasságnak megfelelő elő-, oldal- és hátsókerttel.

(4) Beépítettség: max 40%

(5) Építménymagasság: max 9 m, toronyszerű technológiai építmények és siló magassága. max 30m.

(6) Zöldfelület: min. 40%



BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK


22.§ A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységbe soroltak:

a) Közlekedési, hírközlési és közmű-elhelyezési terület

b) Zöldterület

c) Erdőterület

d) Mezőgazdasági terület

e) Vízgazdálkodási terület



Közlekedési-, hírközlési és közműelhelyezési területek


23.§ (1) A közlekedési-, hírközlési-, és közműelhelyezési területek az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a hírközlés és a közművek építményeinek elhelyezésére szolgálnak.


(2) Területen az OTÉK 26.§ (3) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el.


(3) A területek szerepkörük alapján a szabályozási terv szerint az alábbi övezetekre tagolódnak: (KÖu-1) országos fő és mellékutak övezete

(KÖu-2) helyi gyűjtő és lakóutak övezete

(KÖu -3) egyéb utak övezete




Közlekedési -, és közműterületek általános előírásai


(4) Közlekedési területen belül műtárgyakat , közvilágítási és közlekedési jelzőlámpákat, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az útfelületek láthatóságát ne akadályozzák.


(5) Közlekedési terület kialakításakor zöldterületek csökkentése csak műszakilag indokolt esetben: a fasor távlati pótlási -bővítési lehetőségeinek megtartásával lehetséges.


Közlekedési-, és közműterületek övezeti előírásai

(6) a) (KÖu-1) országos fő és mellékutak övezetbe tartozik:

-53 sz. országos főút

-5306.jelű összekötőút

b) Gépjármű forgalomra min 6m-es burkolati szélesség alakítandó ki.

c) Kétoldali járda és kerékpárút alakítandó ki.

d) A belterület határán „települési közlekedési kapuk” létesítendők, ahol középsziget létesítése mellett a befelé haladó sávok kis sugarú ívekkel kerülnek kialakításra.

e) A kijelölt gyalogátkelőhelyek száma növelendő a buszmegállók és fontosabb keresztező gyalogos irányok térségében középső védőszigetekkel.

f) (KÖu-1*) övezetben kertészeti és vízrendezési terv készítendő

[30]g) (Köu-1**) övezetben kertészeti és vízrendezési terv alapján a kapcsolódó beépítésre szánt terület parkoló-szükséglete kielégíthető az országos közút már meglévő csatlakozásainak figyelembevételével.


(7) (KÖu-2) belterületi lakó és gyűjtőutak övezete

a) Szabályozási szélessége: min 12 m

b) Gépjármű forgalomra min 4m-es burkolati szélesség alakítandó ki.

c) Legalább egyoldali járda és kerékpárút építendő.


(8) (KÖu-3) egyéb utak övezete

a) Az övezetbe tartozik minden egyéb külön jel nélküli út.

b) Szabályozási szélessége min 8m az alábbi kivételekkel:

legfeljebb 3 db telek kiszolgálására szolgáló út: min 4,0 m,

hálózati jelentőségű dűlőút: min 12m


Zöldterület


24.§ (1) Zöldterületek az alábbi övezetekre tagolódnak:

(Z-1) településközponti park

(Z-2) védelmi jellegű zöldterület

(Z-3) mezőgazdaságilag hasznosítható védelmi zöldterület


(2) (Z-1) településközponti park

a) A községi szintű zöldfelületi ellátás övezete , amelyet a településközponti elhelyezkedés, az intenzív használat és jelentős településképi érték jellemez.

b) Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, pihenést szolgáló kerti berendezés, köztéri berendezés elhelyezhető.




(3) (Z-2) védelmi jellegű zöldterület

a) Az övezet természetes növényállománnyal rendelkező és fenntartandó zöldterület

b) Az övezetben feltöltéssel járó tereprendezés nem végezhető

c) Az övezetben épület nem helyezhető el.


(4) (Z-2*) szabadidős közjóléti rendeltetésű alövezet

Az alövezetre rekultivációs terv készítendő.


(5) (Z-3) mezőgazdaságilag hasznosítható védelmi zöldterület

a) Az övezetben feltöltéssel járó tereprendezés nem végezhető

b) Az övezetben épület nem helyezhető el.

c) Az övezet mezőgazdasági hasznosítása nem korlátozott


(6) Közterületi játszótér beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen a szabályozási terv kijelölése nélkül is kialakítható.


Erdőterület


25.§ (1) Erdőterületbe az erdőtörvény hatálya alá tartozó területek soroltak, amelyek a szabályozási terven lehatároltak vagy mezőgazdasági területen művelési ág váltással jöttek létre.


(2) Az erdőterület (Eg) általános erdőövezetbe sorolt.


(3) Az (Eg) övezetben az erdőterületeken való általános építési előírások alkalmazandók.


Mezőgazdasági terület


26.§ (1) Mezőgazdasági területnek minősül a község teljes beépítésre nem szánt külterülete az erdő -, a közlekedési-, hírközlési és közmű elhelyezési és vízgazdálkodási területek kivételével.


[31](2) A mezőgazdasági terület általános mezőgazdasági terület és kertes mezőgazdasági terület


(3) Kialakult telekhatártól és új telkek határától az alábbi minimális ültetési távolságokat kell biztosítani:

a) gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, szőlő, ribizke, egres és málnabokor valamint minden 1m-nél magasabbra nem növő bokor és élősövény esetében: 0,8 m

b) minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró) esetében: 2,0m

c) birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében: 2,5m

d) törpealanyra oltott alma-, és körtefa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében: 3,5m

vadalanyra oltott alma -, és körtefa, továbbá kajszifa esetében: 4,0m

e) cseresznyefa esetében: 5,0m

f) dió és gesztenyefa , továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében: 8,0m

g) erdei fafajoknál: 8,0m




[32](4) Az általános mezőgazdasági terület az alábbi övezetekre tagolódik:

(Má-1) általános övezet

(Má-2) védelmi övezet

(Má-3) halászati tevékenységgel összefüggő övezet

(Má-4) halgazdasági övezet


Mezőgazdasági terület övezeti előírásai

(5) (Má-1) általános övezetben

a) Elhelyezhető az övezeti előírások figyelembevételével:

aa) mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemi jellegű építmények

- különböző mezőgazdasági szolgáltatások ( javító műhelyek,  fafeldolgozók )

- termény-, és állatfelvásárlás, tejbegyűjtő, élőállat-, zöldség-, gyümölcsfelvásárlás

- élelmiszeripari  feldolgozás , sütöde, savanyítóüzem, pince , hűtőház, vágóhíd,  élelmiszeraktárak

ab) mezőgazdasági építmények

-állattartó épületek

-növénytermesztés épületei

ac) Az ellátással kapcsolatos építmények az alábbiak rendelteltetéssel:

-kiskereskedelem

-vendéglátás

-szálláshely

-sport

-falusi turizmus

-ismeretterjesztés

ad) lakóépület és háztartással kapcsolatos helyiségek


b) Az építési munka közművesítettségi feltétele, hogy az építtető oldja meg az ivóvíz-, és  villamosenergia ellátást, hulladékelszállítást, szennyvízkezelést.


c) Birtokközpont az OTÉK 29.§(6) bekezdése szerinti ingatlanbejegyzésekkel együtt kialakítható.


d) Az a) szerinti építmények az OTÉK 29.§(3)-(4) szerinti feltételekkel elhelyezhetők.


(6) (Má-2) védelmi övezet

a) A vízügyi és természetvédelmi kezelést és kutatást szolgáló létesítmények korlátozás nélkül elhelyezhetők

b) Lakó és gazdasági épület csak az (Má-2*) alövezetben és meglévő tanyatelekre helyezhető el a meglévő beépítettség mértékét nem meghaladó értékben.



(7) (Má-3) halászattal összefüggő övezet

[33] a) Az övezetben a halászattal és e rendelet 26.§(5)ac) szerinti - és azokkal kapcsolatos termékfeldolgozást-, ill. tárolást és az élelmiszer előállítást szolgáló- építmények elhelyezhetők.

b) az övezetben üdülőfalu részletes szabályozási terv alapján természetvédelmi és tájvédelmi szempontok érvényesítésével szakhatósági állásfoglalás figyelembevételével elhelyezhető.


[34](8) Az (Mk) övezetben épület nem helyezhető el.


[35](9) Az (Má-4) halgazdasági övezetben a (7)a) pont szerintiek az általános előírások szerint elhelyezhetők.



Vízgazdálkodási területek


[36]27.§ (1) Vízgazdálkodási terület (V) jelű általános és (Vh) jelű halastó övezetekre tagolódik.

(2) (V) jelű övezettel határos és annak 50m-es érdekeltségi sávján belül épület nem építhető.


KÖZTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI


28.§ (1) A közterületek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza: azt terület-felhasználási határvonalként vagy szabályozási vonalként ábrázolja.


(2) Önálló övezetbe tartozó közterületekre vonatkozó építési, környezetalakítási szabályokat a közlekedési terület övezeti előírásai tartalmazzák.


(3) Utcai fasor az alábbiak figyelembevételével telepítendő:

telekhatártól, épülettől kiskoronájú fa:       min 2,0m

középkoronájú fa: min2,5m

nagykoronájú fa: min3,5m


(4) Magas és mélyépítési munkák miatt a növényzetben keletkezett kárra a faérték számítás alapján megváltási ár szabható ki.


(5) Az országos közutak átkelési szakaszán és a települési gyűjtőutakon egységes utcafásítás valósítandó meg.


MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI


29.§ (1) Országos védettségű műemlékjellegű épület: rk. templom (2/1hrsz)

(2)a) Helyi védettségű a belterület nőtt településszerkezete, amely az alábbi utcákat foglalja magába:

Csengődi utca a Sallai utcától délre

Sallai utca,

Tubáni utca a Sallai utcától délre,

Mártírok útja,

Dózsa Gy. utca,

Bajcsy Zsilinszky utca,

Dózsa Gy. utca

József Attila utca,

Hunyadi utca,

Szent István utca a Hunyadi utcától északra

b) Az a) szerinti utcák szabályozási vonala, törései a közterület rovására nem csökkenthetők.

c) Nyúlványos telek nem alakítható.


d) Helyi védettségű építmények:

iskola (3hrsz)

II. világháborús emlékmű

közterületi keresztek


[37](3) Régészeti lelőhelyeket a szabályozási terv ábrázolja és e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

[38](4) Belvízjárta területek lehatárolását e rendelet 5. melléklete tartalmazza.



VÉDETT ÉS VÉDŐTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI


30.§ (1) A természetvédelem érdekében szükséges építési korlátozásokat a mezőgazdasági terület vonatkozó övezeti előírásai tartalmazzák.


(2) Az egyes vonalas létesítmények védősávjában építés csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehetséges:


a) vízügyi védőterületek vonatkozó jogszabályok és rendelkezések szerint

b) közlekedési védőterület külterületen

      az 53. számú II. rendű főútnál az út tengelyétől: 100-100

      5306. jelű út tengelyétől: 50-50m

c) távvezeték hálózati energiaellátó és közműlétesítmények védőterületi az illető szabványnak megfelelően:

földgáz távvezeték ( NA 150 ) 60 -63 bar , 20 -20 m

elektromos távvezeték  120 kV            13 - 13 m

                                            25 -30 kV         5 - 5m

d) közművek védőtávolságai: vízvezeték MSZ 7482/2-80 szerint

gázvezeték MSZ 7487 szerint

e) nagy és kisfeszültségű föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos 4m-nél magasabb mezőgazdasági kultúrák telepítése.

f) Nagylétszámú állattartás védőterülete szakhatósági állásfoglalás szerint jelölhető ki és saját telken belül biztosítandó.


Környezetvédelmi előírások


31. § (1) A rendelet alá tartozó terület felszín alatti vízvédelmi besorolása: III. fokozottan érzékeny („A”) terület.

(2) Az építési munkával érintett telkeken légszennyezettségi határértékként az egészségügyi határértékek tartandók be.

(3)

a) Azon mély fekvésű területeken, ahol időnként belvíz/felszíni víz megjelenésével kell számolni, a telek csak engedélyezett felszíni vízrendezés végrehajtása után építhető be.

b) Olyan területeken, ahol magas talajvíz jelenlétével, vagy időszaki megemelkedésével kell számolni, csak szakszerű víznyomás elleni szigeteléssel ellátott pince épülhet.

c) A már meglevő és az újonnan beépítendő területeken a felszíni vízelvezetést az élővizek veszélyeztetése nélkül meg kell oldani, illetve folyamatosan fenn kell tartani.

A (belvízrendezési tervben kijelölt) befogadó vízfelületek építési terület céljára való igénybevétele (feltöltéssel is) tilos.

d) A feltölthető és az erre a célra alkalmas anyagokkal feltöltött területek vízrendezését használatbavétel előtt meg kell oldani.

e) Vízfolyások mentén meglevő gyepek, (csalitosok, erdősávok, vízjárta (nádas) területek) a csatornapart mentén 100-100 m-en belül vízvédelmi övezetként megőrizendők, beépítésük, feltörésük tilos. Ezen sávon belül állattartó épület, karám sem létesíthető, jelentős felszínformáló terepalakítási munka, műtrágyázás, vegyszerezés sem végezhető. Ahol ilyen puffer zóna még nincsen, ott mielőbbi kialakítására kell törekedni.

f) A csapadékgyűjtő árkokban a víz folyását, szabad levonulását akadályozni tilos.

g) Tilos az ingatlanok szennyvizét, vagy egyéb szennyező anyagát (vegyszermaradék, trágyalé, iszap, stb) nyílt árokba, vagy zárt csapadékcsatornába, illetőleg használaton kívüli (ásott) kútba vezetni.



TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK


32.§ (1) Akasztó Község Képviselő-testülete e rendelet elfogadásával egyidejűleg az alábbi sajátos jogintézményekkel él és rendelkezik azokról:

a) tilalmak

b) útépítési és közművesítési hozzájárulás

c) helyi közút céljára történő lejegyzés

d) településrendezési kötelezések, amely:  beépítési kötelezettség

helyrehozatali kötelezettség

beültetési kötelezettség

Tilalmak

(2)

[39]a)


b) A tervezett belvízelvezető rendszer kiépítése érdekében zárt csapadékcsatorna átvezetését kell biztosítani az alábbi telkeken:

Sallai utca 27 (132 hrsz), Sallai utca 20. (321/1 hrsz)

c) útnyitás érdekében építési tilalom van az alábbi telkeken:

Rákóczi utca 1862 hrsz

Szabadság utca 1922 hrsz


Útépítési és közművesítési hozzájárulás

(3) A települési önkormányzat az útépítési és közművesítési hozzájárulásról külön rendelkezik.


Helyi közút céljára történő lejegyzés

(4) Helyi közút céljára lejegyzésre kerülhetnek a szabályozási tervben szerinti KÖu jellel lehatárolt területek.


Beépítési kötelezettség

(5) Beépítési kötelezettség vonatkozik a szabályozási terv szerint kialakított építési telkekre, amelynek a bontástól ill. a be nem épített építési telek megszerzésétől számított 5 éven belül eleget kell tenni.


Helyrehozatali kötelezettség

(6) „Településkép védelme érdekében helyrehozatali kötelezettség elrendelésére felhatalmazza a polgármestert az alábbi esetekben:

  1. szélsőséges időjárás esetén balesetveszélyes tetőhéjazat, homlokzatburkolat helyreállítására,
  2. homlokzatvakolat 50%-nál nagyobb hiánya esetén,
  3. pikkelyes fedés (cserép, pala) szerkezet bitumenes feketelemezzel való pótlására,
  4. közízlést sértő homlokzati festés-, illetve ábrázolás megszüntetésére.”[40]




Beültetési kötelezettség

(7) Beültetési kötelezettség vonatkozik a szabályozási terv szerinti telekrészekre, ahol vízgyűjtő felület és közterület alakítható.


ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK


33. §[41](1) Jelen rendelet alkalmazása tekintetében:


a)iroda: Jellemzően információk feldolgozásával közvetítésével, kereskedelmével (hivatal, adminisztráció, kutatás, fejlesztés, tervezés, szolgáltatás stb.) kapcsolatos tevékenység céljára szolgáló helyiség, épület, létesítmény)

b)kialakult állapot: az építési övezeti előírásoktól különböző, a korábbi szabályoknak megfelelően kialakult beépítés

c)meglévő épület: Jogerős építési ill. használatbavételi engedéllyel rendelkező ill. több mint    10 éve használatba vett épület

d)szolgálati lakás: a tulajdonos-, használó-, és a személyzet számára lakás, amelyhez önálló     telek nem tartozhat.

e)háztartással kapcsolatos épület: a lakáshoz kapcsolódó nyárikonyha, mosókonyha, szárító, barkácsműhely, tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, szín, fészer,magtár, góré, csűr, pajta és más tároló) állattartó épületek, jármű tároló       (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép            stb.)

f)homlokzatmagasság: a rendezett terepszinttől a fal és a tetőszerkezet metszéspontja között mért függőleges távolság

g)meglévő tanyatelek: külterület lakóházhoz tartozó telek „kivett” illetve „udvar”       nyilvántartású része

h)kézműipari épület: jelentősebb foglalkoztatási létszámmal nem rendelkező, jelentős kiszolgáló (teher) forgalommal nem rendelkező nem rendelkező vállalkozás folytatására alkalmas építmény

i)szálláshely szolgáltató épület: kizárólag vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös vagy egyéni használatú helyiségeket tartalmazó épület (gyermek, diák, nevelőotthon, szociális otthon, panzió, szálloda…stb)

j)zártudvar: telekhatárokon álló épületrészek által közrezárt udvar.


k) Meglévő beépítés: építmények építési telken belüli elhelyezhetősége a 2013. április 1-jén jogszerűen álló építmények figyelembevételével.


l) Természetvédelmi (gyep) fenntartást szolgáló építmény: legeltető állattartás istálló és pajta építményei és a legeltető állattartáshoz kötődő szociális épületek.



(2) Jelen rendelet kihirdetését követő hónap 1. napján lép hatályba.


(3) Kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik.


(4) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg a község összevont rendezési tervéhez kapcsolódó a községrendezési és helyi építésügyi előírásokról szóló rendelet hatályát veszti.




Suhajda Antal                                                                                             Varga Béláné

Polgármester                                                                                                 Jegyző




E rendelet mellékletei

1. melléklet     Igazgatási terület szabályozásának átnézeti lapja      m=1:16 000    SZ-1

2. melléklet     Belterület szabályozási terve                                     m=1: 2 000     SZ-2A,B,C

3. melléklet     Jegyző által engedélyezhető kutak talpmélysége

4. melléklet     Régészeti lelőhelyek

5. melléklet     Belvízjárta területek



Záradék:


Kihirdetve: 2016.augusztus 10.


                                                                                              Varga Béláné

                                                                                                   jegyző



[1]

módosításokkal egységes szerkezetben                Hatályba lépésének ideje: 2016. augusztus 10.

[2]

23/2015.(XI.13.) rendelet 9.§(1)-(2)bekezdései módosították  2015. december 12-i hatállyal

[3]

23/2015.(XI.13.) rendelet 8.§-a módosította 2015. december 12-i hatállyal


[4]

7/2016. (VIII.10.) rendelet 1.§-a módosította; ideje: 2016. augusztus 10.

[5]

16/2012.(IX.27.) rendelet 6.§(2)bekezdése hatályon kívül helyezte Ideje: 2012. október 28.

[6]

9/2008.(V.13.) rendelet 1.§-a iktatta be 2008. május 13-ai hatállyal

[7]

23/2015.(XI.13.) rendelet 1.§-a iktatta be 2015. december 12-i hatállyal

[8]

16/2012.(IX.27.) rendelet 6.§(2) bekezdése hatályon kívül helyezte                Ideje: 2012. október 28.

[9]

10/2013.(IX.25.) rendelet 1.§-a iktatta be                Hatályba lépésének ideje: 2013. október 26.


[10]

16/2012.(IX.27.)önkormányzati rendelet 1.§-a módosította                Hatályba lépésének ideje: 2012. október 28.

[11]

9/2008.(V.13.) rendelet 2.§-a iktatta be 2008. május 13-ai hatállyal

[12]

16/2012.(IX.27.) rendelet 2.§-a iktatta be                Hatályba lépésének ideje: 2012. október 28.

[13]

23/2015.(XI.13.) rendelet 2.§-a iktatta be 2015. december 12-i hatállyal

[14]

  d-e) pontokat 23/2015.(XI.13.) önkormányzati rendelet 3.§-a módosította 2015. december 12-i hatállyal

[15]

9/2008.(V.13.)rendelet 3.§-a iktatta be 2008. május 13-ai hatállyal

[16]

9/2008.(V.13.)rendelet 3.§-a iktatta be 2008. május 13-ai hatállyal

[17]

23/2015.(XI.13.) rendelet 4.§(1) módosította 2015. december 12-i hatállyal

[18]

a),d) és f) pontokat 23/2015.(XI.13.) önkormányzati rendelet 4.§(2) módosította 2015. december 9-i hatállyal

[19]

23/2015.(XI.13.) rendelet 4.§(2) bekezdés iktatta be 2015. december 9-i hatállyal

[20]

23/2015.(XI.13.) rendelet 4.§(3) bekezdés iktatta be 2015. december 9-i hatállyal

[21]

10/2013.(IX.25.) rendelet 2.§(1)bekezdés módosította       Hatályba lépésének ideje: 2013. október 26.

[22]

23/2015.(XI.13.) rendelet 5.§-a módosította 2015. december 12-i hatállyal.

[23]

10/2013.(IX.25.) rendelet 2.§(2)bekezdés iktatta be            Hatályba lépésének ideje: 2013. október 26.

[24]

9/2008.(V.13.)rendelet 4.§-a iktatta be 2008. május 13-ai hatállyal

[25]

10/2013.(IX.25.) rendelet 3.§-a módosította          Hatályba lépésének ideje: 2013. október 26.

[26]

23/2015.(XI.13.) rendelet 6.§-a iktatta be 2015. december 9-i hatállyal

[27]

9/2008.(V.13.)rendelet 5.§-a iktatta be 2008. május 13-ai hatállyal

[28]

10/2013.(IX.25.) rendelet 4.§-a iktatta be              Hatályba lépésének ideje: 2013. október 26.


[29]

23/2015.(XI.13.) rendelet 7.§-a iktatta be 2015. december 12-i hatállyal

[30]

9/2008.(V.13.)rendelet 6.§-a iktatta be 2008. május 13-ai hatállyal


[31]

9/2008.(V.13.)rendelet 7.§ (1) bek. iktatta be 2008. május 13-ai hatállyal

[32]

16/2012.(IX.27.) rendelet 4.§(1) bekezdése módosította

[33]

9/2008.(V.13.)rendelet 7.§ (2) bek. iktatta be 2008. május 13-ai hatállyal

[34]

9/2008.(V.13.) rendelet 7.§ (3) bek. iktatta be 2008. május 13-ai hatállyal

[35]

16/2012.(IX.27.) rendelet 4.§(2) bekezdése módosította      Hatályba lépésének ideje: 2012. október 28.

[36]

16/2012.(IX.27.) rendelet 5.§-a módosította                           Hatályba lépésének ideje: 2012. október 28.

[37]

23/2015.(XI.13.) rendelet 8.§-a módosította 2015. december 12-i hatállyal

[38]

23/2015.(XI.13.) rendelet 8.§-a iktatta be 2015. december 12-i hatállyal

[39]

9/2008.(V.13.)rendelet 8.§ hatályon kívül helyezte 2008. május 13-án

[40]

7/2016. (VIII.10.) rendelet 2. §-a módosította 2016. augusztus 10-i hatállyal

[41]

k)-l) pontokat 10/2013.(IX.25.) rendelet 6.§-a iktatta be     Hatályba lépésük ideje: 2013. október 26.



Csatolmányok

Megnevezés méret
HESZ 3-5 mellékletei
782.29 KB
1.melléklet
4.19 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!