nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-11-27 -tól
Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelete
Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról









Kamut Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

14/2014. (XI. 28.)

Önkormányzati rendelete







Kamut Község Önkormányzata

 Képviselő-testületének

 Szervezeti és Működési Szabályzatáról














A rendelet hatálybalépésének időpontja: 2014. november hó 28. nap






TARTALOMJEGYZÉK

Bevezető rész                                                                                                    

I. fejezet

          Általános rendelkezések                                                                        

          (Az önkormányzat megnevezése, székhelye,

            bélyegzője, jelképe, működési területe, képviselő-testület hivatala,

            testvértelepülése)                                                                                         

II. fejezet Feladatok és hatáskörök                                                                   

           A helyi önkormányzás általános szabályai                                                        

            - Az önkormányzat feladata és hatásköre                                                 

            - Önkormányzati hatósági ügyek                                                              

            - Az önkormányzati egyéb feladatai                                                          

III. fejezet A képviselő-testület működése                                                        

 - Az önkormányzat szervei, az önkormányzati szervek működése             

            - A képviselő-testület alapvető működési szabályai                               

- A települési képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció          

- a képviselő-testület munkaterve                                                             

- A képviselő-testület összehívása                                                            

- A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai                                 

- Előterjesztések                                                                                     

- A döntéshozatali eljárás                                                                      

- Az önkormányzati rendeletalkotás                                                       

- Önkormányzati határozatok                                                                

- A képviselő-testület jegyzőkönyve                                                      

- Lakossági fórumok                                                                                

- Közmeghallgatás                                                                                   

IV. fejezet A polgármester, az alpolgármester, a jegyző                                

- A polgármester                                                                                     

- Az alpolgármester                                                                                 

- A jegyző                                                                                               

V. fejezet Az önkormányzati hivatal                                                                

- A Közös Önkormányzati hivatal                                                            

VI. fejezet Bizottságok                                                                                   

-  A képviselő-testület bizottságai                                                             

VII. fejezet Az önkormányzat társulásai és együttműködése                                         

           -  A társulások                                                                                          

           -  A tanyagondnoki szolgálat                                                         

VIII. fejezet Az önkormányzat költségvetése, vagyona        

            -  Az önkormányzat költségvetése, vagyona                                              

            - A gazdasági program

            - Szociális étkeztetés                                                                                

            - A költségvetés                                                                                      

            - Az önkormányzat vagyona                                                                     

            - A gazdálkodás ellenőrzése                                                                     

IX. fejezet

            -  Média                                                                                                  

X. fejezet

            - Záró rendelkezés                                                                                   

            - A rendelethez tartozó mellékletek, függelékek felsorolása



Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének

14/2014. (XI. 28.)

 önkormányzati  rendelete


Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének

 Szervezeti és Működési Szabályzatáról


 Bevezető rész


Kamut Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 43.§ (3) bekezdésében, a 42.§ 2. pontja, és a 53.§ meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) vonatkozóan következőket rendeli el:


I. fejezet


Általános rendelkezések


1. §


  1. Az Önkormányzat

      a) hivatalos megnevezése:   Kamut Község Önkormányzata

      b) székhelye:                          5673 Kamut, Petőfi Sándor u. 106. sz.

      c) bélyegzője:                        körívben Kamut község Önkormányzata, középen a

                                                   Magyar Köztársaság címere.

      d) jelképe:                            A helyi címer és zászló pontos leírását az 1. számú melléklet tartalmazza.

      e) működési területe:           Kamut Község közigazgatási területe (6.048 ha)

    f) az önkormányzat szervei: A polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, a képviselő-testület  társulásai,

      g)  a  képviselő-testület  hivatalának a neve: Kamuti Közös Önkormányzati Hivatal            

                                                                             (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal)


(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése:


                            Kamut Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

                                                    (a továbbiakban: képviselő-testület)


(3) Kamut Község Önkormányzata testvérkapcsolatot tart fenn:

          Ditró Község Önkormányzatával (Gyergyóditró)

         Címe: Románia, Hargita Megye, Ditró község (Gyergyóditró) 537090, Szabadság út 9.







II. fejezet


Feladatok és Hatáskörök



A helyi önkormányzás általános szabályai


Az önkormányzat feladata és hatásköre



2. §



(1) Az Önkormányzat jogi személy, gazdálkodását tekintve pedig önállóan gazdálkodó

   szervezet.


(2) Az önkormányzatot megillető jogosítványokat a képviselő-testület gyakorolja.


(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.



3. §


  1. Az önkormányzati feladat- és hatásköröket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 10.§-13.§-ai tartalmazzák. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.


(3) Az önkormányzat önként vállalt feladataként gondoskodik egyéb helyi szociális 

      ellátásokról kistérségi társulás keretében, továbbá tanyagondnoki szolgálat

      működtetéséről.



 (4) A képviselő-testület által a polgármesterre, bizottságokra és jegyzőre átruházott hatásköröket e rendelet mellékletei (2. és 5. számú mellékletei) tartalmazzák.

 A hatáskör átruházást a képviselő-testület félévente /évente/ ellenőrzi, beszámoló   

 keretében.


(5) A képviselő-testület által át nem ruházható feladat és hatáskörök teljes körét, megnevezését a hatályos Mötv. 42.§ tartalmazza.




4. §


 A képviselő-testület az önként vállalt feladatokról az ahhoz szükséges költségvetési fedezetbiztosításával egyidejűleg dönt.


Önkormányzati hatósági ügyek


5. §


  1. Az önkormányzati hatósági hatáskörben, annak átruházása esetén az eljárás teljes szakaszában – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt kell megfelelően alkalmazni.


  1. Önkormányzati hatósági hatáskörben hozott közigazgatási határozatot a polgármester –  illetőleg bizottsági hatáskör esetén – a bizottság elnöke írja alá. 


Az önkormányzat egyéb feladatai


6. §


 Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége keretében:


  1. a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel, stb.) vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.
  2. Az önkormányzat közvetlen vállalkozási tevékenységet nem folytat.


7. §


Az önkormányzat aktív részese és formálója a kistérségi együttműködésnek.



III. fejezet


A képviselő-testület működése


Az önkormányzat szervei, az önkormányzati szervek működése


8. §


A képviselő-testület alapvető működési szabályai


(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő, (a névsort e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza).

(2) A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők (7 fő) több mint a fele, vagyis 4 fő képviselő jelen van.

(3) A képviselő-testület működése során a minősített többséghez, a megválasztott képviselők (7 fő) több, mint a felének, azaz 4 fő képviselő szavazata szükséges.

(4) A Képviselő-testület alakuló ülésén, az adott ülésen levezetési feladatokat a polgármester látja el.



9. §


A települési képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció



(1) Az önkormányzati képviselő jogait és kötelezettségeit a Mötv. 32.§ részletesen tartalmazza. A települési képviselők jogai és kötelezettségi azonosak. A képviselő részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

           

(2) A település képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követően esküt tesz.


(3) A képviselővel szemben főbb követelmények:


a)   tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában;

b)   olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre;

c)   felkérés alapján részvétel a képviselő-testületi döntések előkészítésében, valamint a

      különböző vizsgálatokban;

d)   kapcsolattartás a választó polgárokkal, illetve a különböző lakossági közösségekkel;

e)   a személyes érintettség bejelentése; (Mötv.49.§ (2) bek.)

f)  Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos

     eljárási rendről szóló részletes szabályokat külön szabályzat tartalmazza.

     (4. sz melléklet)


(4) A képviselő-testület döntéshozatalából minősített többségi szavazással kizárható az a képviselő, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Amennyiben a képviselő a személyes vagy hozzátartozója érintettségének bejelentését előzetesen elmulasztja, úgy 4 havi képviselői tiszteletdíj megvonására (folyósításának átmeneti felfüggesztésére) kerül sor. Ismételt kötelességszegés esetén újabb 4 havi képviselői tiszteletdíj megvonására (folyósításának átmeneti felfüggesztésére) kerülhet sor. A döntés a képviselő-testület hatásköre.


 (5) A képviselő írásban vagy szóban köteles jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.


(6) A képviselő-testület a képviselő előzetes bejelentése ellenére igazolatlannak minősítheti az üléstől a távollétet, amennyiben a távolmaradását utólagos felkérésre igazolással nem menti ki vagy a szándékosság a képviselőnek felróható magatartás miatt fennáll és ezzel határidős önkormányzati döntés meghozatalát akadályozza.


 (7) A Képviselő az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott éves képviselői alap keretösszegből támogatást, hozzájárulást biztosíthat helyi civilszervezet, helyi oktatási-nevelési intézmény részére. A képviselői alap felhasználásának részletes szabályait az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.



10. §


(1) A képviselő kérdéseiket, interpellációikat szóban vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg. (Nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt és a testület által elfogadott interpelláció, amennyiben újabb körülmény nem merült fel).


(2) A települési képviselő a képviselő-testület ülésének – napirend lezárása után – 


  1. a polgármesterhez,
  2. az alpolgármesterhez,
  3. a jegyzőhöz,
  4. a bizottságok elnökeihez,


önkormányzati ügyekben interpellációt intézhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.


(3) Amennyiben az interpelláció benyújtására az ülést megelőző legalább 15 nappal került sor, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.


(4) A testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról csak az interpelláló jelenlétében vagy írásbeli nyilatkozatának ismeretében lehet dönteni. Az elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd a testület vita nélkül és véglegesen dönt az adott kérdésben. Ha a testület nem fogadja el a választ annak kivizsgálását a tárgy szerint érintett bizottságra, ennek hiányában e célra létrehozott ad hoc bizottságra kell bízni. Az interpellációról a jegyző külön nyilvántartást vezet.


(5) A képviselő az (1) bekezdésben megjelölt személyhez a testületi ülésen, a napirendek lezárása után, önkormányzati hatáskörben tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű kérdést tehet fel, melyre a megkérdezett a testületi ülésen köteles választ adni.


 (6) Az interpelláció és a kérdés csak testületi ülésen ismertethető. Az ülés kezdetekor ad tájékoztatást a polgármester a képviselők által már benyújtott kérdésekről. A képviselők az interpellációkat a napirendek megtárgyalását követően mondják el.  A testület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ, e válasz másolatát egyidejűleg minden képviselő megkapja. A válasz elfogadásáról a soron következő testületi ülésen kell döntenie a képviselő-testületnek.


(7) Az interpelláció, kérdés tárgyának kivizsgálásába be lehet vonni az interpelláló (kérdést feltevő) képviselőt is. A Képviselő-testület az interpelláció, kérdés alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Ezzel megbízhatja a polgármester, a testület valamely bizottságát is.


(8) A képviselő 5 nappal az ülést megelőzően kezdeményezheti írásban a képviselő-testülettől - a konkrét kérdés megjelölésével -, hogy vizsgálja felül az önkormányzati ügyben – átruházott hatáskörben – hozott polgármesteri, bizottsági döntését.







11.§


A képviselő-testület munkaterve


(1) A képviselő-testület működésének alapja az éves/féléves munkaterv.


(2)A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és azt a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a munkatervet határozati formában fogadja el.


(3) A munkaterv összeállításakor javaslatot kell kérni;

            a) a képviselőktől,

            b) a képviselő-testület bizottságaitól;

c) az illetékes országgyűlési képviselőtől;

d) a településen működő jelentősebb szolgáltató, érdekképviseleti és társadalmi

    szervezetek vezetőitől pedig javaslatot lehet kérni.


(4) A munkaterv főbb tartalmi elemei:


            a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontja, napirendje;

            b) azoknak a napi rendeknek a feltüntetése, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást

                kell tartani;

            c) a napirend előterjesztőjének (felelősének) a megjelölése, a napirend előkészítésében

                résztvevők megjelölése;

d) azon témaköröknek tételes megnevezése, amelyeket valamilyen bizottság nyújt be,  

   illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni;

e) az egyes ülésekre meghívandók felsorolása;

f) valamint az egyéb szervezési teendők rögzítése.


12. §


A képviselő-testület összehívása



 (1)A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 alkalommal ülésezik. A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. A munkatervben szereplő ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni a meghívottaknak. Az írásos meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét, az egyes napirendek tárgyalásának kezdési időpontját, a napirend címének és előadójának a megjelölését továbbá a polgármester aláírását és az önkormányzat pecsétlenyomatát. A képviselőknek a meghívó elektronikus úton (e-mail címre) is megküldésre kerül.


(2)A képviselő-testület ülésének a napját és időpontját e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.








A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai


13. §


  1. A képviselő-testület ülése nyilvános.


  1. Az ülés időpontjáról, helyéről, valamint a tervezett napirendről a lakosságot, a helyi sajtót, a helyi hirdetőtáblák útján tájékoztatni kell. A meghívó egy példányát az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni az ülést megelőző 5. napon.


  1.  A munkatervben rögzített, közmeghallgatást igénylő napirendet tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt – a helyi újságban, helyi hirdetőkben – nyilvánosságra kell hozni.


  1. A képviselő-testület üléseinek nyilvánosságát, valamint az ülések előterjesztéseibe és jegyzőkönyveibe való állampolgári betekintést illetően a Polgári Törvénykönyv, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, valamint a Információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII.  törvénynek a magántitok és a személyi adatok védelmére vonatkozó törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.


  1. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van, Kamut esetében ez 4 fő képviselő. Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 5 napon belül újból össze kell hívni.

Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni

kell a határozatképtelenség okait.


 (6) A képviselő-testület kizáróan a Mötv. 46.§ (2) bekezdésében meghatározott esetekben tart, vagy tarthat zárt ülést. A zárt ülésen csak a Mötv. 46.§ (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt. A képviselő-testület a soron következő ülésén (a bejelentések napirend keretében) biztosítja az előző zárt ülésen elhangzott közérdekű adatok megismerését.


(7) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti az ülést. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületet az Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottsági elnöke hívja össze, illetve vezeti az ülést.


(8) A polgármester a testületi ülés vezetése során:


  1. megállapítja, hogy a képviselő-testületet az SZMSZ szerint hívták-e össze;
  2. megállapítja az ülés határozatképességét, melyet az ülés ideje alatt folyamatosan köteles ellenőrizni;
  3. tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásának állásáról;
  4. tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről, az általa tett intézkedésekről;
  5. beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről;

f)   előterjeszti a sürgősségi indítványt;

g)  javaslatot tesz az ülés napirendjére;

h)  napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát;

i)   napirendi pontonként szavazásra bocsátja a javaslatot és kihirdeti a döntést;

j)   biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogát;

k)  biztosítja az ülés rendjét;

l)   berekeszti az ülést.


(9) A képviselő-testület a napirend tárgyalása előtt minden esetben megtárgyalja a polgármester          beszámolóit, tájékoztatóit, majd ezt követően a napirend kérdésében külön határoz. A tájékoztató napirendek felett nem kell vitát nyitni.


(10) A képviselő-testületi ülésen a megjelent hallgatóság szabályozott keretekben hozzászólhat az ülésen elhangzottakhoz, annak napirendjéhez. A hozzászólást az ülésen a Polgármester engedélyezheti, személyenként legfeljebb 3 perces időtartamban. A polgármester az ülésen jelenlévő hallgatóságot indokolt esetben rendre utasíthatja, rendkívül indokolt esetben (pl. állapotuk, megjelenésük, magatartásuk folytán, ha az ülés méltóságát sértik) az ülésteremből eltávolíthatja.


14. §


  1. A polgármester, alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. E sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indoklásával - legkésőbb a testületi ülés napjának 12.00 órájáig lehet a polgármesterhez írásban benyújtani.


  1. Amennyiben a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.


  1. Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, az első napirendi pontként tárgyalja.


  1. Amennyiben a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi pontként kell kezelni, s a napirend meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy tárgyalja-e a testület azt az adott testületi ülésén vagy sem.

Előterjesztések


15. §


(1) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:


a) Első rész:

           

aa) a tárgy pontos meghatározása; annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e

      már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született; a meghozandó döntés

      indokainak bemutatása; a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése;

      az előkészítésben résztvevők megnevezése


ab) azoknak az új követelményeknek, összefüggéseknek, lakossági véleményeknek az elemzése, amelyek új intézkedést, testületi döntést igényelnek;


ac) mindazon körülmények, összefüggések, tények, adatok ismertetése, amelyek a döntést indokolják;


ad) az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatai ismertetése a különböző szervekkel vagy személyekkel történt egyeztetés, az ennek során felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek bemutatása, ha ezt a kisebbségben maradt fél kéri;


ae) a feladatok, a megvalósításhoz szükséges feltételek és a végrehajtás során elérendő eredmények konkrét megjelölése;


af) a határozati javaslat indokolása


b) Második rész:


Az előterjesztés második fő része az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza, amelynek fontosabb tartalmi követelményei a következők;

ba) logikusan épüljön az előterjesztés első részének megállapításaira;

bb) legyen szakszerű és végrehajtható;

bc) törekedni kell – ahol ez lehetséges – alternatív javaslatok kidolgozására;

bd) meg kell határozni a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtási határidőt, a végrehajtásról szóló beszámolásra vonatkozó határidőt, részhatáridőt;

be) utalni kell a tárgyban korábban hozott határozatok további sorsára (hatályon kívül helyezés, módosítás, stb.) arra törekedve, hogy adott témakörben csak egy testületi határozat legyen hatályban.


(2)  A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés előterjesztőjeként, valamint a képviselő-testület határozatai végrehajtásáért felelősként a következők lehetnek megjelölve:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) bizottsági elnök,

d) jegyző,

e) mindaz, akit a képviselő-testület előterjesztés készítésére kötelez,


(3) Egyéb követelmények:

     

  1. A napirendi előterjesztést írásban kell benyújtani. Kivételes esetben – az ügy fontosságára, sürgősségére tekintettel – szóbeli előterjesztés tehető a képviselő-testület ülésén, a bejelentéseknél, melyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt jelezni kell a polgármesternek. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a képviselők rendelkezésére bocsátani. Az előterjesztések elektronikus úton, e-mailben is minden képviselőnek megküldésre kerülnek.
  2. Csak írásban kerülhet sor:

ba) a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek,

bb) a költségvetés módosítását érintő javaslat,

bc) az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyek,

bd) a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyek előterjesztésére.

  1. Az előterjesztéseket - előzetesen - a jegyző a törvényességi szempontjából megvizsgálja.
  2. Pénzügyi fedezetet igénylő képviselő-testületi előterjesztések csak valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével, az Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság állásfoglalásával terjeszthetők be a képviselő-testület elé.
  3. A képviselő-testület elé kerülő – a költségvetés előirányzatait érintő – előterjesztések formai megjelenése a következő: előkészítő, véleményező.
  4. A költségvetéssel kapcsolatos előterjesztést aláírja a polgármester, jegyző.
  5. A képviselő-testületi előterjesztés eredeti példányának az előterjesztő aláírását kell tartalmaznia, „sk” jelölésű előterjesztés a képviselő-testület elé nem kerülhet.
  6. Zárt, illetve a nyilvános üléshez szükséges hozzájáruló nyilatkozat beszerzéséről az előterjesztés előkészítője gondoskodik. A nyilatkozat formáját az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza.
  7. Az előterjesztés jobb felső sarkában „NYILVÁNOS ÜLÉS NAPIRENDJE” vagy „ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE” megjelölést kell alkalmazni.
  8. A határozati javaslatot tartalmazó előterjesztésben meg kell jelölni, hogy a döntéshozatal egyszerű vagy minősített többséggel történik-e.
  9. A kitüntetési javaslatokra vonatkozó képviselő-testületi előterjesztések esetében: az előterjesztő bizottság javaslatot tesz a kitüntetési javaslatok sorrendjére – figyelemmel a szakmai szempontokra – azon személyek esetében, akik a bizottságban többséget kaptak; az előterjesztéshez csatolja – részleteiben – a kitüntetéshez beérkezett valamennyi javaslatot.             

     

(4) A Polgármester a napirendek tárgyalásakor a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:


a)  az előterjesztő a napirendhez – a vita előtt – szóban új információkat tartalmazó kiegészítést tehet;

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, és a napirendi ponthoz meghívott résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előterjesztő köteles rövid választ adni;

      c) a kérdések és az azokra adott válaszok elhangzása után a napirendi pontot véleményező

      bizottságok elnökei ismertetik a bizottságok határozatait;

      d) ezt követően felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor; (a felszólalás időtartalma legfeljebb 2 perc, ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg, az idő túllépés esetén a polgármester figyelmezteti a felszólalót, hogy röviden fejezze be a felszólalást);

      e)  a polgármester soron kívül és rendkívüli felszólalást is engedélyezhet, a képviselő-testület ülésén jelen lévő hallgatóság részére személyenként  maximum 3 perc időtartamra hozzászólási jogot a polgármester biztosíthat;

      f)  az előterjesztő a javaslatát, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig                  bármikor megváltoztathatja, és azt a szavazás megkezdéséig vissza is vonhatja;

      g) a polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület – egyszerű szótöbbséggel – a polgármester vagy bármely képviselő javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartják;

      h)  a vita lezárása után a napirend előterjesztője reagálhat a vitában elhangzottakra;

      i) a képviselőt az őt ért úgynevezett „személyes megjegyzés” miatt (a személyes érintettség jogán) egyszer, 2 perces hozzászólás illeti meg;

      j)  a jegyzőnek bármikor szót kell adni, ha törvényességet illetően észrevételt kíván tenni;

      k) a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A testület először - az elhangzás sorrendjében - a módosító és kiegészítő indítványokról, majd az eredeti határozati javaslatról dönt a szavazati arányok rögzítésével.


(5) A képviselő-testület ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:


  1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozás során a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezést használ;
  2. rendre utasítja azt, aki a testületi ülés rendjét zavaró magatartást tanúsít, a hallgatóság tagjait – végső soron – ilyen magatartás esetén a terem elhagyására is kötelezheti;
  3. a polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
  4. A széksértés megállapítását kezdeményezheti, a széksértés tényét a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel állapítja meg.(sértő magatartás esetén a települési képviselővel szemben)
  5. Az ülést határozott időre félbeszakíthatja a képviselő-testület a polgármester javaslatára, ha az ülésen olyan jellegű rendzavarás történik, amely a tanácskozást ellehetetleníti. Ha az ülés félbeszakad, csak újabb polgármesteri összehívásra folytatódhat.



A döntéshozatali eljárás


16. §


(1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.

(Mötv. 48.§ (2) bek.)


(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy  személyesen érint. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett kezdeményezésére, vagy bármelymás települési képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.


(3) Minősített többség szükséges az Mötv. 50.§ - ban meghatározott esetekben.


 (4) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének azonos tartalmú szavazata szükséges. Kamut Község önkormányzata esetén 7 fő megválasztott képviselőből 4 fő képviselő egyhangú - azonos tartalmú - szavazata szükséges a minősített többséghez.


(5) Név szerinti szavazást kell elrendelni az Mötv. 48.§ (3) bekezdésében előírt esetekben.

A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, és a jelen lévő képviselők a nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel, vagy „tartózkodóm”- mal szavaznak. E névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


 (6) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat a Mötv. 48.§ (4) bekezdése alapján a képviselők felének (4 fő) a kezdeményezésére. A titkos szavazás lebonyolítása: a szavazás idejére szünet elrendelése, zárt borítékba elhelyezett szavazólapok felhasználásával, külön helységben elhelyezett urnába történik. A titkos szavazás körülményeit biztosítani kell.(szavazóhelyiség vagy szavazófülke) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző bizottság végzi.



Az önkormányzati rendeletalkotás


17. §

(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.


(2) A rendelet megalkotására az SZMSZ rendelkezéseit az ebben a címben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A tervezet szakmai előkészítésével a képviselő-testület a jegyzőt bízza meg, szükség esetén más szakértőket is felkérhet, vagy előkészítő csoportot hozhat létre.


(3) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

      a) a polgármester

      b) a képviselő

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,

e) a civil szervezet képviselője.


      A kezdeményezéseket a polgármesternél kell benyújtani, aki az érintett bizottságok és a

      hivatal bevonásával beterjeszti azokat a képviselő-testület elé.


(4) A rendelet - tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmazni kell:


  1. a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,
  2. az elérni kívánt célt,
  3. a lefolytatott hatásvizsgálat eredményét,
  4. az egyes szabályzási megoldások indokait,
  5. a tervezetbe beépített, illetve elvetett véleményeket, javaslatokat,
  6. a rendelet tervezet teljes szövegét.


(5) A rendelet tervezetek esetében az előzetes hatásvizsgálat lefolytatásáról a jegyző gondoskodik. A hatásvizsgálat eredményeiről összegzést készít és beterjeszti az előterjesztéssel együtt a képviselő-testületnek. A jegyző feladatai a rendelet szakmai előkészítése során:

  a) a közreműködők között a munka  elosztása,

  b) a tervezetek bizottsági véleményeztetéséről és az észrevételek feldolgozásáról való gondoskodás

  c) az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének biztosítása,

  d) az érintett társszervekkel való koordináció,

  e) az adminisztrációs munka megszervezése,

 f) a tervezet testület előtti megvitatásában való részvétel


(6) A rendelet tervezet csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha azt előzetesen a tárgy szerint érintett Bizottság megtárgyalta. A rendelet tervezet elfogadása előtt a tervezet törvényességéről a jegyző nyilatkozik.


A (7) és (8) bekezdések hatályukat vesztik.



(9)  A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt. Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület - egyszerű többségű szavazással – részenkénti szavazást is elrendelhet. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.


(10) A rendelet kihirdetésének a módja az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés, a rendelet megalkotását követő munkanapon. A rendeletek naprakész nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik. A rendeleteket külön-külön naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni


(11)  Az önkormányzati rendelet megjelölésének kell tartalmaznia:

  1. a rendelet megalkotójának teljes megnevezését,
  2. a rendelet sorszámát (arab számmal)
  3. a rendelet kihirdetésének idejét,
  4. az önkormányzati kifejezést,
  5. a rendelete kifejezést,
  6. a rendelet címét.

A rendeletet létrehozó jogalkotó szerv megnevezése: Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testülete.

Minta a rendeletek jelöléséhez:

”Kamut Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2011.(I.12.) önkormányzati rendelete a ….(a rendelet címe)…ról/ről.”




Önkormányzati határozatok


18. §


(1) Az önkormányzat a döntéseit - a rendeletek mellett - határozat formájában hozza. A határozatok fajtái az alábbiak:

   a) normatív határozatok,

   b) önkormányzati hatósági határozatok,

   c) egyéb határozatok.


(2) A képviselő-testület a meghozott határozatait külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal látja el. A határozat megjelölése tartalmazza a sorszámot, az évet, hónapját, napját (pl.: 1/2011.(I.12.) számú KT. határozat) A számozás minden e szakasz (1) bekezdésben felsorolt határozatra vonatkozik. A határozatoknak minden esetben kell tartalmaznia felelős személyt és pontos határidőt (év,hó,nap), vagy tejesítésre utalást (azonnal, értelem szerint stb.).

Az önkormányzati hatósági határozatok esetében – a Mötv. eltérő rendelkezése hiányában - figyelemmel kell lenni A közigazgatási hatósági eljárásról és a szolgáltatás szabályairól szóló (KET.) 2004. évi CXL. törvény vonatkozó rendelkezéseire.


(3) A lejárt idejű határozatokról szóló beszámolót, jelentést, félévente kell beterjeszteni, előterjesztés formájában a képviselő-testület elé. Az előterjesztő a polgármester és az adott bizottságok elnökei, határozatok megjelölt felelősei.


(4) Az átruházott hatáskörben meghozott önkormányzati döntésekre, határozatokra is vonatkozik a (2) bekezdésben foglaltak. A nyilvántartás vezetése elkülönülten történik.


(5) A határozatok, megfelelő nyilvántartásáról, továbbá az önkormányzati normatív határozatok kihirdetéséről, közzétételéről az önkormányzati hivatal helyi hirdetőtábláján a jegyző gondoskodik. A zárt ülésen meghozott önkormányzati képviselő-testületi határozatokat

elkülönítetten kell nyilvántartani, és fokozottan figyelemmel kell lenni az adatvédelmi szabályokra.


A képviselő-testület jegyzőkönyve


19. §


(1) A képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet az Mötv. 52.§-a alapján kell elkészíteni.


(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve az Mötv. 52.§-án túlmenően tartalmazza:


         a) a távol maradt képviselő nevét, a távollét okát amennyiben ismert (illetve, hogy      azt nem jelezte)

               b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid

                   tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét,

               c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal

                    kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,

         d) a képviselő kérésére véleményének rögzítését,

         e) aláírásokat, dátumot, pecsétet.


(3) A választópolgárok a nyílt ülés képviselő-testületi előterjesztési anyagába és a jegyzőkönyvbe betekinthetnek. A képviselő-testület a választópolgárok számára biztosítja a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a zárt ülés jegyzőkönyvéből. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a polgármesteri hivatalba. A kérelemben foglaltakat az önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyben a jegyző teljesíti, annak beérkezésétől számított 15 napon belül.


(4) A polgármester vagy a képviselők ¼- nek a az  indítványára testületi ülés egészéről vagy egy-egy napirendjének a tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.


(5) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni, ebből:


  1. az eredeti példányt a jegyző kezeli,
  2. egy eredeti példányt a hivatali belső jegyzőkönyvi nyilvántartásokhoz kell csatolni, későbbi bekötés céljából
  3. egy másolati példányt – a zárt ülés jegyzőkönyveinek kivételével – a települési Könyvtárban is el kell helyezni.



(6) A jegyzőkönyv minden példányához csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, a rendelet és a határozat-tervezetek egy-egy példányát, valamint a jelenléti ívet (Mötv. 52.§). A képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólást is mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz. A jegyzőkönyvekből egy másolati példányt elektronikus úton kell 15 napon belül megküldeni az NJT rendszeren keresztül a Békés Megyei Kormányhivatalnak.


(7) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A választópolgárok a zárt ülés kivételével – melyről külön jegyzőkönyvet kell készíteni – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyveibe. A zárt ülésekről évenként az adatvédelmi szabályok betartása mellett külön nyilvántartást kell vezetni.


(8) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület üléséről kép-, és hangfelvételt is lehet készíteni. Az önkormányzat által az ülésről készített kép vagy hangfelvétel nem selejtezhető, annak őrzéséről a jegyző gondoskodik.



Lakossági fórumok


20. §


(1)  A településen élő valamennyi állampolgárt érintő közérdekű tárgykörben, illetve jelentősebb          döntések sokoldalú előkészítése érdekében az állampolgárok közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlés hívható össze.

 (2) A falugyűlés összehívásáról szóló lakossági tájékoztatás szabályai értelemszerűen meg- egyeznek a közmeghallgatás összehívásánál leírtakkal.

 (3) A falugyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt. A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek készítéséről a jegyző gondoskodik.


A közmeghallgatás


21. §


(1)  A képviselő-testület a munkatervében meghatározott időpontban, a Mötv. 54.§ alapján évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.


(2)  A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyéb civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a            bizottság elnökéhez, a települési képviselőhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, vagy a   jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.


(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgyalásra kerülő napirendről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a településen elhelyezett egyéb hirdetőtáblákon – legkésőbb a rendezvény előtt 15 nappal – tájékoztatni kell az állampolgárokat, valamint a (2) bekezdésben említett egyéb szerveket. A lakosság az előzetesen leírt kérdéseit, javaslatait az ülés napjáig eljuttathatja az önkormányzati hivatalba. Ezen kívül az ülésen lehetőség van a szóban történő lakossági kérdések felvetésére is.


(4)  A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok.



IV. fejezet


A Polgármester, az alpolgármester, a jegyző



A polgármester


22. §


(1)  A polgármester megbízatását főállásban látja el.

    A főállású polgármester rendszeresen fogadónapot tart, a fogadónapja, időpontja és helye:

a) Minden hónapban az utolsó keddi napon 8.00 -12.00 óráig,

b) Helye: Önkormányzati Hivatal 5673 Kamut, Petőfi S.u.106.szám, Polgármesteri iroda


(2)  A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. Megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.


(3)  A polgármester a képviselő-testület, a bizottságok és a önkormányzati hivatal működésével összefüggő feladatait a hatályos Mötv. szabályai tartalmazzák részletesen.


(4) A polgármester egyéb foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a Mötv. törvény határozza meg.


(5) Az összeférhetetlenségi eljárást - az Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság (továbbiakban: ÜPE Bizottság) közreműködésével - a képviselő-testület folytatja le és hozza meg a döntést. A polgármester lemondását a Mötv. 69.§ (2) bekezdése szabályozza. A polgármester fegyelmi és kártérítési felelősségére vonatkozó ügyek kivizsgálását, a testület tagjaiból megválasztott háromfős fegyelmi bizottság végzi, és a vizsgálat eredményét ismerteti a testülettel. A döntést a képviselő-testület hozza.


(6) A polgármesteri jutalom megállapítására, kifizetésére az Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság / vagy alpolgármester / tesz javaslatot és a képviselő-testület hozza meg a döntését. A polgármesteri illetményt és költségátalányt a Mötv. 71.§ szabályozza.


(7) A képviselő-testület által a polgármesterre ruházott önkormányzati hatásköröket az SZMSZ melléklete tartalmazza. (5. sz. melléklet)


(8) A polgármester vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat a Mötv. 39.§-a tartalmazza.


(9) A Polgármester esetében tartós távollétének /indoknak/ minősül, amennyiben a feladatkörét, munkakörét folyamatosan, 1 hónapot meghaladóan nem képes ellátni. A 1 hónapot meghaladó távollét esetén az alpolgármester külön megbízás nélkül is jogosult a polgármester helyett, annak feladatkörében eljárni.



Az alpolgármester


23. §


(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.


(2) Az alpolgármester megválasztása és megbízatásának visszavonása tekintetében a képviselő testület, a polgármester javaslatára titkos szavazással dönt. A titkos szavazást az erre a célra - a képviselők közül - megválasztott szavazatszámláló bizottság folytatja le, biztosítva a titkos szavazás általános követelményeit. (szavazóurna, szavazóhelyiség stb.)


(3) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

A társadalmi megbízatású megválasztott - egy fő - alpolgármester fogadóórája, és a hivatali munkarendje az alábbiak szerint alakul:

a) Minden hónapban egy alkalommal 2 órás ügyfélfogadást, fogadóórát tart a hónap utolsó péntekén    13.00 -15,00 óráig,

b) Helye: Önkormányzati Hivatal 5643 Kamut, Petőfi S.u.106. szám, tanácskozó terem.


(4) Az alpolgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat (pl.: bizottsági döntés felfüggesztése, testületi ülés összehívása, vezetése stb.) az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja. Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.


(5) Az alpolgármester vagyonnyilatkozat tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat a Mötv. 39.§-a tartalmazza.



A jegyző


24. §


(1) A Polgármester – pályázat alapján határozatlan időre - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően jegyzőt nevez ki. A jegyzői tisztség esetleges betöltetlensége, tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a hivatal megbízott köztisztviselője látja el.


(2)   A jegyző vezeti az önkormányzati hivatalt, megszervezi annak munkáját.


(3)   A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok és egyéb fontosabb feladatok ellátásáról az Mötv.81.§ (1) bekezdése alapján.


(4) A jegyző főbb feladatait a Mötv. 81.§ és 83.§ tartalmazza.


 (5)  A jegyző munkaidejében fogadóórát tart az alábbiak szerint:

       Az önkormányzati hivatalban a jegyzői fogadóórák:

                  Kamut székhely településen hétfői napokon ügyfélfogadást tart:   

                                      Fogadó órája: 10.00 – 12.00-ig

                  Helye: 5673 Kamut Petőfi S. utca 106. szám,


                  Bélmegyer kirendeltségi településen, keddi napokon ügyfélfogadást tart:

                                      Fogadó órája: kedd 10.00 – 12.00 óráig

                  Helye: 5643 Bélmegyer Petőfi u. 2. szám


V. fejezet


Önkormányzati hivatal


25. §


(1)  A képviselő-testület önkormányzati hivatala – Kamuti Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – ellátja az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésére való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat Kamut és Bélmegyer településeken.


(2)  Az önkormányzati hivatal önállóan működő költségvetési szerv, jogállása tekintetében önálló jogi személy. Kamut Község Önkormányzata Bélmegyer Község Önkormányzatával közös önkormányzati hivatalt tart fenn. A közös önkormányzati hivatal fenntartásáról és működtetéséről külön megállapodás rendelkezik (a megállapodást a 6. számú függelék tartalmazza).


  1. Az önkormányzati hivatal szervezeti működési szabályzatát a 6. sz. melléklet tartalmazza. A polgármester, alpolgármester és a jegyző fogadóóráit e rendelet 22.§, 23.§ és a 24.§ megfelelő fejezetei tartalmazzák.


(4)  Az önkormányzati hivatal igény és szükség szerint köteles adatot szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és bizottságoknak.


(5) A hivatal dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései alapján – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is.



VI. Bizottságok


A képviselő-testület bizottságai


26. §


 (1) A képviselő-testület állandó bizottságai – a Mötv. 57.§ (1) bekezdés alapján - az alábbiak:


  1. Ügyrendi, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság 3 fővel,
  2. Egészségügyi és Szociális Bizottság 3 fővel.

      A bizottságok névsorát (képviselő és nem képviselő tagok) az SZMSZ 5. sz függeléke tartalmazza.

(2) Az egyes bizottságok által ellátandó feladatokat az SZMSZ 7. sz. melléklet tartalmazza.


(3)  A bizottságok a belső működési szabályaikat az ügyrendjükben maguk állapítják meg.


(4) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.


27. §


(1)  A bizottság összetételének és működésének főbb szabályai a Mötv. 57.§ - 61.§-ok szabályozzák:


  1. a képviselő-testület munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő- testülethez.


(2)  A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A jegyzőt a bizottság ülése előtt legalább öt nappal az ülés helyéről, idejéről, napirendjéről értesíteni kell.


      A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottság ülését:

a) a képviselő-testület döntése alapján;

       b) a polgármester indítványára;

c) a bizottsági tagok bármelyikének indítványára.


(3)  Bármelyik képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke köteles az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszteni, melyre az indítványozottat meg kell hívni.


(4)  A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az adott ügy           személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A bizottsági elnök kizárásról a Mötv. 60.§ rendelkezik.


 (5) A bizottság az Mötv. 46.§ (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben köteles zárt ülést tartani, ezen kívül zárt ülést tarthat a 46.§ (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben. A zárt ülésen meghozott döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.


(6)  A bizottság üléséről a Mötv. 52.§, továbbá e rendelet 19.§-a alapján jegyzőkönyv készül. A bizottság minden esetben jegyzőkönyvet készít, amennyiben az átruházott hatáskörben önkormányzati döntést hoz. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. (Mötv. 60.§). A jegyzőkönyv egy-egy példányát meg kell küldeni a polgármesternek, a jegyzőnek, illetve egy példányt el kell helyezni a hivatali nyilvántartásban.


(7)  A bizottsági ülések nyilvánosak. A bizottságok üléséről kép-, és hangfelvételt is lehet készíteni, amely őrzéséről a jegyző gondoskodik. Az ülésről készült kép-, és hangfelvételt a hivatalban megfelelő zárható helyen kell tartani.


(8)  A bizottságok működésével kapcsolatos ügyintézői és ügyviteli teendőket a önkormányzati hivatal látja el. Főbb feladatai ennek keretében:


  1. a képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztések előkészítése,
  2. a bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéstervezetének előkészítése,
  3. jegyzőkönyv készítése a bizottság döntéseiről, állásfoglalásairól, a bizottság tevékenységének alapvető dokumentálása.
  4. A meghozott döntések, határozatok kikézbesítése, közlése



28. §


(1) A bizottság ülésének meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági tagoknak az ülés előtt legalább 3 nappal meg kell kapniuk.


(2)  A bizottság minden esetben határozatot hoz, ha a képviselő-testület által átruházott hatáskörben, illetve a részére biztosított döntési jogkörben jár el. A meghozott bizottsági határozatokat évente külön-külön folyamatos sorszámmal kell ellátni.


(3) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról az érintett bizottság elnöke szükség szerint, de legalább félévente/évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek.


(4) A bizottság tagja köteles a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrizni. A titoktartási kötelezettség a megbízatás lejárta után is fennáll.      



VII. Az önkormányzati társulásai és együttműködése


Társulások


29. §


(1) A települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak (Mötv. IV. fejezete).

  

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.


(3) A képviselő-testület több önkormányzati társulásban és együttműködésben is közvetlenül érdekelt. A társulások felsorolását e rendelet 6. számú függeléke tartalmazza.



A tanyagondnoki szolgálat

30. §


(1) Kamut község Önkormányzata tanyagondnoki szolgálatot működtet az önkormányzata közigazgatási területén. A tanyagondnoki feladatokat a tanyagondnoki szolgálatról szóló külön önálló helyi rendelet és a testület által elfogadott szakmai program állapítja meg. A tanyagondnok feletti munkáltatói jogkör gyakorlója Kamut község polgármestere. A tanyagondnok közvetlen irányítását, egyéb munkáltatói jogok gyakorlását Kamut község Polgármestere gyakorolja.


(2) A tanyagondnoki szolgálat működtetésével, üzemeltetésével kapcsolatos költségvetési bevételeket-kiadásokat, egyéb költségvetési elszámolásokat, Kamuti Közös Önkormányzati Hivatal látja el. Az évenkénti tanyagondnoki költségvetés és beszámoló a Kamut község önkormányzatának költségvetésében épül be - külön szakfeladaton - és annak részét képezi.



A család és gyermekjóléti szolgálat

30/A. §


(1) Kamut Község Önkormányzata család és gyermekjóléti szolgálatot működtet Kamut és Bélmegyer településeken. A család és gyermekjóléti szolgálat feladatellátását a képviselő-testület által elfogadott szakmai program határozza meg. A munkavállaló közvetlen irányítását és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlását Kamut község polgármestere gyakorolja.


(2) A család és gyermekjóléti szolgálat éves működtetésével, üzemeltetésével kapcsolatos költségvetési bevételeket-kiadásokat, egyéb költségvetési és gazdálkodási feladatokat, Kamuti Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A család és gyermekjóléti szolgálatot érintő éves költségvetés és beszámoló, Kamut Község Önkormányzatának költségvetésébe épül be és annak részét képezi. Az önkormányzat költségvetésében család és gyermekjóléti szolgálat elkülönül kormányzati funkció alapján.”


Közterület-felügyelet

30/B. §


(1) Kamut Község Önkormányzata közterület-felügyeletet működtet az önkormányzata közigazgatási területén. A közterület-felügyelet feladat ellátását a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXXXI. törvény előírásain túl, a közterület-felügyeletről szóló külön önálló helyi önkormányzati rendelet és az önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata állapítja meg. A közterület-felügyelő, mint köztisztviselő feletti munkáltatói jogkör gyakorlója Kamuti Közös Önkormányzati Hivatal vezetője, a jegyző. A közterület-felügyelő munkaköri feladatainak a leírását az önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.


(2) A közterület-felügyelet működtetésével, üzemeltetésével kapcsolatos költségvetési bevételeket-kiadásokat, egyéb költségvetési elszámolásokat, Kamuti Önkormányzati Hivatal látja el. A közterület-felügyelet éves költségvetése és beszámolója Kamut Község Önkormányzatának költségvetésébe épül be és annak részét képezi. Az önkormányzat költségvetésében a közterület-felügyelet – mint közterület rendjének fenntartása - elkülönül kormányzati funkció alapján.”



VIII. fejezet


Az önkormányzat költségvetése, vagyona


31. §


(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket különálló önkormányzati rendelet határozza meg, melyben elő kell írni a különböző gazdasági vállalkozásokban való részvétel formájára és módjára vonatkozó fontosabb szabályokat is.


(2) A képviselő-testület hitelt abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.


(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról az állampolgárokat a közmeghallgatáson tájékoztatja.


(4)  Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős. Az önkormányzatnak szakfeladati rend szerinti megbontásban kell meghatároznia a feladatellátását a hatályos jogszabály alapján. (Szakmai alaptevékenységek kormányzati funkció szerinti megjelölése kormányzati rendet a 8. sz. melléklet tartalmazza).


(5)  A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat részéről, indokolt esetben 500.000,- Ft HUF összeghatárig pénzügyi kötelezettséget vállaljon. A kötelezettségvállalásról a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.


A gazdasági program


32. §


(1)  Az önkormányzat önmaga határozza meg a gazdasági programját és költségvetését.


(2) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembe vételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.   


  1. A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül felülvizsgálja, illetve fogadja el, ha az csak egy választási ciklus idejére szól.



Közművelődési feladatok

32/B. §


(1) Kamut Község Önkormányzata a közművelődési feladatellátás keretében művelődési ház és könyvtár fenntartásáról gondoskodik az önkormányzata közigazgatási területén. Az képviselő-testület a helyi közművelődési feladatok ellátását külön helyi önkormányzati rendeletben állapítja meg. A közművelődési feladatellátásban foglalkoztatott személyek közvetlen irányítását és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlását Kamut község Polgármestere gyakorolja.


(2) A közművelődési feladatellátás működtetésével, üzemeltetésével kapcsolatos költségvetési bevételeket-kiadásokat, egyéb költségvetési elszámolásokat, Kamuti Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A közművelődési feladatellátás éves költségvetése és beszámolója a Kamut község önkormányzatának költségvetésében szerepel. Az önkormányzat a költségvetésében a közművelődési feladatellátás - művelődési ház és könyvtár - működtetése és fenntartása elkülönül kormányzati funkció alapján.”



Szociális étkeztetés

33. §


(1) Kamut Község Önkormányzata szociális étkeztetési feladatellátást működtet az önkormányzata közigazgatási területén. A szociális étkeztetési feladatokat a szociális igazgatási és szociális ellátásokról szóló helyi önkormányzati rendelet és a testület által elfogadott szakmai program állapítja meg. A szociális étkeztetési feladat ellátásban foglalkoztatott feletti munkáltatói jogkör gyakorlója Kamut község polgármestere. A szociális étkeztetési feladat ellátásban foglalkoztatott közvetlen irányítását, egyéb munkáltatói jogok gyakorlását Kamut község Polgármestere gyakorolja.


(2) A szociális étkeztetési alapszolgáltatási feladatok működtetésével, üzemeltetésével kapcsolatos költségvetési bevételeket-kiadásokat, egyéb költségvetési elszámolásokat, Kamuti Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A szociális étkeztetési alapszolgáltatási feladatok évenkénti költségvetése és beszámolója a Kamut község önkormányzatának költségvetésében szerepel, külön szakfeladaton és annak részét képezi.


A költségvetés


34. §


(1) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, valamint az állami költségvetési törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.


(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletét legkésőbb a központi költségvetés kihirdetését követő 45. napig terjeszti be a Képviselő-testületnek. Az önkormányzat a költségvetési rendeletét a képviselő-testület – részletes bizottságok általi megtárgyalás és véleményezést követően egy fordulóban tárgyalja. A tárgyévi költségvetést megelőzően a Képviselő-testület az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkothat.


(3)  A költségvetés összeállítása során figyelembe kell venni az alábbi szempontokat:


      a)   a  kormány  által  rendelkezésre   bocsátott  költségvetési  irányelv   tartalmának

            figyelembe vételével koncepció készítése;

b)   az önkormányzat részére kötelezően előírt szabadon felvállalható feladatok

      körültekintő és alapos elemzése;         

c)   bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok

      gazdaságos célszerű megoldásainak meghatározása;

d)   az igények és célkitűzések egyeztetése;

e)   a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása;

f)    a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

(4) A költségvetési koncepciót követően a költségvetési rendelet tervezetet először az érintett bizottságok tárgyalják meg. A polgármester köteles gondoskodni a külön jogszabályban előírt egyeztetésekről. A költségvetést tárgyaló képviselő-testületi ülésen más napirend – kivéve a sürgősségi ügyeket – nem tárgyalható.


(5) A képviselő-testület dönt a költségvetési pénzeszközök átcsoportosításról, valamint a tartalékok felhasználásáról. Továbbá a testület engedélye szükséges a jóváhagyott kiadási, bevételi és létszám előirányzatok közötti átcsoportosításhoz.


(6) A képviselő-testület költségvetési zárszámadását önkormányzati rendeletben határozza meg. A jegyző által elkészített zárszámadás rendelet-tervezet és annak mellékletei tartalmára vonatkozó feltételeket az államháztartási törvény írja elő.



Az önkormányzat vagyona


35.§


(1)Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll. A képviselő-testület - a jogszabály rendelkezésein túlmenően - saját rendeletében állapítja meg a törzsvagyonát.


(2)A képviselő-testület törzsvagyonába a forgalomképtelen, forgalomképes és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tartoznak, amelyekre vonatkozó egyéb feltételeket külön önkormányzati rendelet (vagyonrendelet) tartalmazza.


(3)Az önkormányzat a meglévő forgalomképes és a korlátozottan forgalomképes vagyonával gazdasági társaságban, egyéb vállalkozásban részt vehet, ehhez a képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges.


A gazdálkodás ellenőrzése


36. §


(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi, míg a saját intézményi pénzügyi belső ellenőrzését, a közös önkormányzati hivatal útján külső megfelelő szakember (belső ellenőrzését) bevonásával látja el.

(2) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület a tárgyévet megelőző év november 15. napjáig hagyja jóvá. Az ellenőrzést az önkormányzat a külön jogszabályok szerint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) útján is biztosítja. A FEUVE ellenőrzés leírását önálló szabályzat tartalmazza.


IX. Média


37. §


Az önkormányzat gazdálkodásával és tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást kizárólag a   képviselő-testület előzetes felhatalmazása alapján, a polgármester, az alpolgármester, illetve a testület által megbízott települési képviselő adhat a médiáknak. A jegyző az önkormányzat feladatkörébe tartozó ügyben nem adhat tájékoztatást a média részére, a jegyző csak az államigazgatási feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben adhat tájékoztatást.



X. fejezet


Záró rendelkezés


38. §


(1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti a Kamut Község Önkormányzati Képviselő-testületének Szervezeti és Működési szabályzatáról (SZMSZ) szóló többször módosított 6/2011.(IV. 01.) önkormányzati rendelete, továbbá a 18/2011.(XI.25.) ö. r., 8/2013.(V.31.) ö. r., 11/2013.(XI.22.) ö. r., 2/2014.(II.28.) ö. r., 4/2014(III.18.) ö. r. és a 12/2014.(IX.16.) ö. r.  módosító rendeletek.


(3) Az SZMSZ rendelet mellékletei, függelékei:



Mellékletek:

 l. sz           Az önkormányzat jelképeinek, a zászlónak és a címernek a leírása.

2. sz           A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzéke.

3. sz           Szabályzat a Kamut községi önkormányzati képviselők által az éves költségvetésben megállapított „ Képviselői Alap” felhasználásáról.

4. sz          Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat leadásának szabályzata

5. sz          A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke.

6. sz          A   Kamuti Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti működési szabályzata   

7. sz          A Képviselő-testület bizottságai által ellátandó feladatok jegyzéke.

8. sz          Az Önkormányzati alaptevékenységek (kormányzati funkció kódok)



Függelék:


l. sz                  A képviselő-testület tagjainak névsora.

2.sz                  A képviselő-testületi ülések napja és időpontja

3.sz                 Nyílt ülésen történő tárgyalás megtartásához hozzájáruló nyilatkozat

4.sz                 A polgármesteri nyilatkozat - egyetértési jogról

5.sz                 A Képviselő-testület bizottsági tagjainak a névsora

6.sz                 Társulási Megállapodások (KÖH megállapodása Kamut-Bélmegyer))


Kamut, 2014. november hó 28.


PH.


                        Balog Imréné   sk.                                         Hegedűs László sk.

                         polgármester                                                      jegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. sz. melléklet
26.5 KB
2.sz. melléklet
20 KB
3. sz. melléklet
23 KB
4. sz. melléklet
25 KB
5. sz. melléklet
22.5 KB
6. sz. melléklet
68.5 KB
1. sz. melléklet KÖH SZMSZ
19.5 KB
2.sz. melléklet KÖH SZMSZ
19.5 KB
3. sz. melléklet KÖH SZMSZ
21 KB
1 sz. függelék KÖH SZMSZ
32.5 KB
2.sz. függelék KÖH SZMSZ
28 KB
7. sz. melléklet
25 KB
1. sz. függelék
21 KB
2. sz. függelék
20 KB
3. sz. függelék
20.5 KB
4. sz. függelék
21 KB
5. sz. függelék
20.5 KB
6. sz. függelék
52 KB
8. sz. melléklet
58.88 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!