nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Elek Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2018. (IX.25.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-09-26 -tól
Elek Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2018. (IX.25.) önkormányzati rendelete
Elek Város településképének védelméről


Elek Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörben eljáró Békés Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 29/A. § (1)-(2) bekezdésében előírt partnerségi egyeztetésben a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 15/2017. (IX. 26.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. Értelmező rendelkezések


1. §


E rendelet alkalmazásában:

  1. Jelentős esemény: valamely esemény, ha az a város lakosságának széles körét érinti és közérdeket szolgál.
  2. Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: Értékvizsgálat készítésére jogosult szakértő által készített olyan vizsgálat, amelynek végső következtetése az, hogy a védelem alapját képező okok már nem állnak fenn vagy azok olyan állagúak, hogy további fenntartásuk felújítással sem lehetséges vagy az állapot életveszélyes.


2. A rendelet célja


2. §


A rendelet célja Elek város sajátos településképének védelme és alakítása



II. Fejezet

Helyi védelem


3. A helyi védelem célja, fajtái és azok megállapítása


3. §


A helyi védelem célja Elek településképének, építészeti és természeti értékeinek megőrzése, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

A helyi értékvédelem általános feladata az oltalmat igénylő építészeti, történeti, képző- és iparművészeti, ipartörténi és természeti szempontból értékes területek, építmények, köz- és műtárgyak számbavétele, meghatározása és nyilvántartása. Feladat ezek megismertetése a nyilvánossággal.


4. §


  1. A helyi védelem lehet:
  1. A területi védelem a helyileg értékes, egy összefüggő területen elhelyezkedő azt meghatározó elemek egészére vonatkozik. A védett területen belül egyedi védett értékek is elhelyezkedhetnek. A védett területek határvonalát az 1. melléklet tartalmazza.
  2. A helyi egyedi védelem a jellegzetes, egyedi helyi értéket, hagyományt hordozó

terjedhet ki.

  1. A helyi védelem olyan, a 4. § (2) és (3) bekezdésében részletezett elemekre állapítható meg, amely a település

meghatározó jelentőséggel rendelkezik.

  1. Az egyedi védett értékeket a 2. melléklet tartalmazza.
  2. A helyi védett értékek nyilvántartását az Önkormányzat a főépítészen keresztül a következő eszközökkel biztosítja:


5. §


  1. A helyi védelem megállapítását illetve annak megszüntetését bármely Elek közigazgatási területén ingatlannal rendelkezni jogosult magánszemély, a közigazgatási területre bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet főépítészénél, továbbá hivatalból az Önkormányzat Képviselő-testülete kezdeményezheti.
  2. A helyi védelem megállapítására vonatkozó kezdeményezést írásban lehet előterjeszteni az Hivatalánál.
  3. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:
  1. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
  1. A védelem elrendelésére vagy megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés tartalmazhatja az értékvizsgálatot is. Értékvizsgálat hiányában a polgármester dönt arról, hogy az értékvizsgálat – védelem megszüntetésére irányuló kérelem esetén a védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény – elkészíttetését döntésre a Képviselő-testület elé terjeszti.


6. §


  1. A védelem alá helyezési eljárásról vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás megindításáról írásban legalább az alábbi érdekelteket kell tájékoztatni:
  1. Helyi védelem elrendeléséről vagy törléséről írásban értesíteni kell:
  1. Amennyiben valamely helyi érték országos egyedi védettséget kap, úgy a helyi védelem megszüntetését az Önkormányzat Képviselő-testülete vizsgálat nélkül elrendeli.
  2. Amennyiben valamely helyi védettség nem a 6. § (3) bekezdése miatt szűnik meg és a védett érték bontásra kerül, úgy a bontás előtt el kell rendelni:
  1. A 6. § (4) a) pontjában ismertetett dokumentáció elkészíttetése a bontást kérő feladata és kötelezettsége.


4. A helyi védelemmel összefüggő kötelezettségek


7. §


  1. A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
  2. A védett érték eredeti külső megjelenését, azaz:

a megalapozó értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

  1. Ha a védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt:

kell helyreállítani.

  1. A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő vagy az építési telkének terepviszonyait és az építési telek beépítettségét megváltoztató

lefolytatása alapján lehet.






5. A helyi védett területen betartandó előírások


8. §


  1. Ófalu védett területen belül tilos megváltoztatni az utcák nyomvonalvezetését, az utcai telekhatárok vonalát.
  2. A védett területen belül az utcaképet meghatározó főépületet – az építési módtól függetlenül – minden esetben ténylegesen az oldalhatárvonalra és az utcai telekhatárra kell telepíteni.
  3. Az utcaképet meghatározó épületeket 32-450-os nyeregtetővel kell építeni.
  4. Anyaghasználatra vonatkozó előírások:
  1. A közterület felé néző homlokzaton tilos elhelyezni:

Klímaberendezés kondenzvizét közterületre csak úgy lehet kivezetni, ha az zárt rendszerben érkezik vagy a járdaszintnél legfeljebb 0,30m-rel magasabban van a kiömlési nyílás.

  1. A közterületről látható további homlokzatokon az (5) bekezdésben részletezett építményeket csak úgy szabad elhelyezni, ha azok:


9. §


  1. A területi védelem másik típusa az utcaképek védettségére vonatkozik, melyet a rendelet 3. melléklete tartalmaz. Védett utcaképek esetében meg kell tartani az azt alkotó épületek tömegeinek:







6. Az Önkormányzat helyi védelemmel kapcsolatos feladatai


10. §


  1. Az önkormányzati főépítésze rendelettel helyi védetté nyilvánított értékekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásra az iratkezelés helyi szabályai vonatkoznak, melyen belül:
  1. A Képviselő-testület műemléki alapot hozhat létre, melyből vissza nem térítendő támogatás adható a védettséggel összefüggő többletmunkákra, amelyek a védett érték fenntartása vagy felújítása során keletkeznek. A támogatás éves összegét az önkormányzat tárgyévi költségvetése tartalmazza.
  2. A költségvetés elfogadását követően a pályázati lehetőséget a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A közzétételnek tartalmaznia kell legalább:
  1. A pályázati dokumentációnak tartalmaznia kell legalább:
  1. Támogatásban részesülhet a tervezett beruházás elvégzésére jogosult

Nem nyújthat be támogatást gazdasági társaság és 100%-os önkormányzati és/vagy állami tulajdonban levő intézmény.

  1. A támogatás odaítéléséről a főépítész előkészítése alapján a Képviselő-testület dönt a beadási időpontot követő 45 napon belül. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a tervezett beruházás 50%-át.



III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek és településképi követelmények


11. §


  1. A településen az eltérő karakterű területek egyben településképi szempontból meghatározó területek.
  2. Településképi szempontból eltérő karakterű területek:
  1. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 4. melléklet tartalmazza.
  2. A beépítés telekhatárai kivételével tömör kerítés betonból és fémlemezből nem létesíthető.


12. §

Ófalu területén betartandó előírások


  1. Az utcaképet meghatározó épületeket 32-450-os nyeregtetővel kell építeni.
  2. Anyaghasználatra vonatkozó előírások:
  1. A közterület felé néző homlokzaton tilos elhelyezni:

Klímaberendezés kondenzvizét közterületre csak úgy lehet kivezetni, ha az zárt rendszerben érkezik vagy a járdaszintnél legfeljebb 0,30 m-rel magasabban van a kiömlési nyílás.

  1. A zártsorú és zártsorú jellegű beépítési módok esetében csak tömör utcai kerítés építhető. A kerítés-kapu kialakítását az 1. függelék mutatja be.
  2. A gyalogos és kerékpáros közlekedésre szolgáló felületeket kiselemes burkolatokból kell kialakítani.


13. §

Újelek területén betartandó előírások


  1. A területen belül az utcaképet meghatározó főépületet előkert nélküli beépítés esetén ténylegesen az oldalhatárra és az utcavonalra, előkertes beépítés esetén ténylegesen az oldalhatárra és az előkert vonalára kell telepíteni.
  2. Az utcaképet meghatározó főépületet 32-450 közötti hajlásszögű nyeregtetővel kell építeni. A tető gerincvonalát új utcai főépület esetében úgy kell kialakítani, hogy az a két-két szomszédos épület közül a többségben levővel legyen azonos. Sátortetős környezetben a kontyolt nyeregtető megfelelő.
  3. Klímaberendezés kondenzvizét közterületre csak úgy lehet kivezetni, ha az zárt rendszerben érkezik vagy a járdaszintnél legfeljebb 0,30 m-rel magasabban van a kiömlési nyílás.

14.§

Betyárváros területén betartandó előírások


  1. A területen belül az utcaképet meghatározó főépületet – az építési módtól függetlenül – minden esetben ténylegesen az oldalhatárvonalra és az utcai telekhatárra kell telepíteni.
  2. Az utcaképet meghatározó épületeket 32-450-os nyeregtetővel kell építeni. A nyeregtető gerincvonala az utcára merőleges kell legyen; az utcai homlokzatot oromfalasra kell kialakítani.
  3. Klímaberendezés kondenzvizét közterületre csak úgy lehet kivezetni, ha az zárt rendszerben érkezik vagy a járdaszintnél legfeljebb 0,30 m-rel magasabban van a kiömlési nyílás.


15. §

Újtelep-kertváros területén betartandó előírások


  1. A területen belül az utcaképet meghatározó főépületet – az építési módtól függetlenül – minden esetben ténylegesen az oldalhatárvonalra, utcavonalas beépítés esetén az utcai telekhatárra, előkertes beépítés esetén az előkert határvonalára kell telepíteni.
  2. Az utcaképet meghatározó főépületet 32-450 közötti hajlásszögű nyeregtetővel kell építeni. A tető gerincvonalát új utcai főépület esetében úgy kell kialakítani, hogy az a két-két szomszédos épület közül a többségben levővel legyen azonos. Sátortetős környezetben a kontyolt nyeregtető megfelelő.
  3. Klímaberendezés kondenzvizét közterületre csak úgy lehet kivezetni, ha az zárt rendszerben érkezik vagy a járdaszintnél legfeljebb 0,30 m-rel magasabban van a kiömlési nyílás.


16. §

A Vasút sori városrész területén betartandó előírások


  1. A területen belül az utcaképet meghatározó főépületet – az építési módtól függetlenül – minden esetben ténylegesen az oldalhatárvonalra és az utcai telekhatárra kell telepíteni.
  2. Az utcaképet meghatározó épületeket 32-450-os nyeregtetővel kell építeni. A nyeregtető gerincvonala az utcára merőleges kell legyen; az utcai homlokzatot oromfalasra kell kialakítani.
  3. Klímaberendezés kondenzvizét közterületre csak úgy lehet kivezetni, ha az zárt rendszerben érkezik vagy a járdaszintnél legfeljebb 0,30 m-rel magasabban van a kiömlési nyílás.


17. §

Beépítésre nem szánt területen betartandó előírások


  1. Tanyaudvar létesítésére, lakóépület kialakítására vonatkozó szabályok:
  1. Közutak burkolattal történő ellátása esetén min. az egyik oldalon fasort kell telepíteni. A fasorok telepítésekor őshonos fajokat kell alkalmazni.
  2. Major, birtokközpont területének kialakításakor alkalmazni kell a tanyaudvarra leírtakat.


7. Eltérések a településképi követelményektől


18. §


  1. Jelen rendeletből nem kell betartani:

építmény, épület építése esetén, ha a tervező valamely Magyarországon adományozható építészeti szakmai díj birtokosa és egy legalább 5 főből álló eseti szakmai tervtanács egyetért az eltéréssel.

  1. Az eseti tervtanács összehívására a polgármester jogosult, ha azt a településképi szakmai konzultáció során az építtető, a beruházó és a tervező kezdeményezi.


8. Egyes sajátos építményekre, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó előírások


19. §


  1. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási, közmű és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az ilyen célra kijelölt különleges és a gazdasági területek. Közvetlenül a vezetékhálózatok részét képező felszíni létesítményeket közterületen kell elhelyezni.
  2. Új légvezeték létesítésekor elsősorban a már meglevő oszlopokat kell használni. A helyi védett területen tilos légvezetéket létesíteni.



IV. Fejezet

Reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályok a közterületen és a közterületről látható magánterületen


20. §


  1. Utcai homlokzaton kizárólag saját rendeltetéshez kapcsolódó felirat helyezhető el – kivéve utcai portál üvegfelületét – ahol a saját felirat mellett az ahhoz kapcsolódó grafikai elemek is elhelyezhetők.
  2. Más célú berendezés – a közterület fölé nyúló árnyékoló kivételével – reklám elhelyezésére nem használható.
  3. Építési reklámháló az építés idejére létesíthető.


21. §


  1. Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
  1. Az információs célú berendezés felületének legfeljebb egyharmada igénybe vehető reklám közzétételére.
  2. E rendelet 1. mellékletében szereplő helyi védett területeken reklám, reklámhordozó berendezés nem helyezhető el. Ugyancsak tilos reklám, reklámhordozó berendezés elhelyezése a 2. melléklet szerinti helyi védett épületek telkein és azok telekszomszédjain.


22. §


  1. Reklámhordozó berendezés anyaga lehet:
  1. A reklámfelület megvilágítására fényforrás alkalmazható.


23. §


  1. A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
  2. A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
  3. A reklám közzétevője az eltérést a



V. fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök


9. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció


24. §


  1. A településképi szakmai konzultáció a főépítész feladata. A konzultáció az építtető, beruházó kérésére indul. Kötelező szakmai konzultációt lefolytatni Ófalu területén kezdeményezett valamennyi építési beruházás esetében.
  2. A szakmai konzultáció helyszíne az Önkormányzat épülete. Kérés esetén a konzultáció a beruházás helyszínén is lefolytatható.
  3. A konzultáció a tartalma az építéssel érintett ingatlanra vonatkozó településképi követelmények ismertetése, amely kérésre kiegészíthető a helyi építési szabályzatban megfogalmazott előírások ismertetésével.
  4. A konzultációról feljegyzést kell készíteni, melyet a helyi iratkezelési szabályoknak megfelelően meg kell őrizni.


11. Településképi bejelentési eljárás


25. §


  1. A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését Elek Város főépítésze készíti elő.
  2. Amennyiben az érdekelt a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget vagy nem tartja be az írásban meghatározott feltételeket, akkor erről értesíti a Békés Megyei Kormányhivatalt.


12. Településképi kötelezés és bírság


26. §


  1. A polgármester településképi kötelezés formájában, önkormányzati hatósági döntéssel elrendeli a településképet rontó reklámok, hirdetőberendezések felújítását, átalakítását, áthelyezését vagy megszüntetését és eltávolítását, ha azok:
  1. A településképi kötelezés helyi védett értékek esetén is elrendelhető, ha a védett objektum:


27. §


  1. A polgármester önkormányzati döntés alapján településkép-védelmi bírságot szab ki, ha az érintett fél nem tesz eleget a településképi kötelezésben foglalt rendelkezéseknek. A közigazgatási bírságnak minősülő településképvédelmi bírság legkisebb összege 50.000,- forint.
  2. A bírság összegének megállapításánál mérlegelni kell különösen:
  1. A kiszabott bírságot a jogsértést elkövető a döntés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül köteles az Önkormányzat számlájára megfizetni. A meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül és adók módjára behajtható.




Csatolmányok

Megnevezés méret
Melléklet
3.13 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!