nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Jászfényszaru Város Képviselő-testületének 25/2017 (XII.14..) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-01-01 -tól
Jászfényszaru Város Képviselő-testületének 25/2017 (XII.14..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

Jászfényszaru Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint Jászfényszaru Város Képviselő-testületének Jászfényszaru Város Partnerségi Egyeztetési Szabályzatáról szóló 13/2017. (VI. 29.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével

a következőket rendeli el:



I. Fejezet

Bevezető rendelkezések


  1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1.§

(1)     Jászfényszaru város településkép védelméről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet) célja Jászfényszaru város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő megőrzése és alakítása. A Város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása, a helyi védelem alatt álló építészeti örökség, mint a nemzeti közös kulturális kincs része, fenntartásának, védelmével összhangban lévő használatának és bemutatásának biztosítása:

a)      a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,

b)      a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c)       a településképi követelmények szabályozásával,

d)      a településkép-védelmi szakmai konzultációval,

e)      a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények rögzítésével,

f)       a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

g)      településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2)     A Rendelet területi hatálya – a 21.§ (2) bekezdés a) pontjában foglalt eltérésekkel – Jászfényszaru város teljes közigazgatási területe.

(3)     A Rendelet mellékletei:

1. melléklet         Jászfényszaru város egyedi védelem alatt álló helyi építészeti öröksége

1.1. melléklet      Védett egyedi értékeknek helyet adó ingatlanok lehatárolása

1.2. melléklet      Védett egyedi értékek jegyzéke

2. melléklet         Jászfényszaru város településkép védelme szempontjából kiemelt területei

2.1. melléklet      A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi lehatárolása

2.2. melléklet      A településkép védelme szempontjából kiemelt területek jegyzéke

                            A./ Műemlék és műemléki környezet területe

                            B./ Régészeti lelőhely területe

                            C./ Védett egyedi értékeknek helyet adó ingatlanok területe

                            D./ Natura 2000 terület

                            E./ Országos ökológiai hálózat magterülete

                            F./ Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe

                            G./ Ex lege védett kunhalom,

                            H./ Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület

3. melléklet         Jászfényszaru város településképi szempontból meghatározó területei

3.1. melléklet      Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása

3.2. melléklet      Településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

                            A./ Településkép védelme szempontjából kiemelt terület

                            B./ Történeti települési terület

                            C./ Áthaladás szempontjából meghatározó terület

4. melléklet         Ültetési távolságok

5. melléklet         Tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke

5.1. melléklet      Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet alapján

5.2. melléklet      A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet alapján

5.3. melléklet      A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet alapján

6. melléklet         Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke

6.1. melléklet      Lombos fafajok

6.2. melléklet      Tűlevelű fajok

6.3. melléklet      Lombos cserjék

(4)     A Rendelet alkalmazásában:

1.       Áthaladás szempontjából meghatározó terület: A településen áthaladó/településre érkező szemszögéből jelentkező látvány területe.

2.       Áttört kerítés: A legalább 50 %-os átláthatóságot biztosító kerítés.

3.       Településkapu: a különböző közlekedési eszközzel érkezők települési szövetbe való belépési pontja.

4.       Történeti települési terület: a Második Katonai Felmérés térképén települési térségként ábrázolt terület.



II. Fejezet

A helyi védelem


  1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

2.§

(1)     A helyi védelem feladatkörébe tartozik a védelmet igénylő építészeti örökség:

a)      meghatározása, dokumentálása,

b)      védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c)       megőrzése, megőriztetése, valamint

d)      a lakossággal történő megismertetése

(2)     Helyi védelem alá helyezés általános szabályai:

a)      Védelem alá helyezést Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jászfényszaru Város Partnerségi Egyeztetési Szabályzatáról szóló 13/2017. (VI. 29.) önkormányzati rendeletében (továbbiakban: Partnerségi Egyeztetési Szabályzat) nevesített partner, valamint Jászfényszaru Város Önkormányzata kezdeményezhet.

b)      A kezdeményezés tartalma:

ba)    az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltüntetés)

bb)    a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi)

bc)     a kezdeményezés rövid indoklása

bd)    a kezdeményező adatai, elérhetősége, aláírása, valamint

be)    a védendő elem ismert további adatai (tulajdonosa, története, korábbi állapota).

c)       A kezdeményező a védelem alá helyezést Jászfényszaru város polgármesterének (továbbiakban: Polgármester) címzett e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet értékelő felületére feltöltött, jelen bekezdés b) pontjában szereplő tartalmi követelményeknek megfelelő, írásos javaslattal kezdeményezi.

d)      A helyi védelem alá helyezéshez szükséges, okl. építészmérnök által készített értékvizsgálati lap tartalma:

da)    cím,

db)    helyrajzi szám,

dc)     védelemre javasolt elem megnevezése, funkciója,

dd)    védelemre javasolt elem történeti, műszaki bemutatása,

de)    védelem alá helyezés indoklása, tervezett védelmi kategória megnevezése,

df)     a védelemre javasolt elemet bemutató legalább 3 db fénykép, valamint

dg)    a védelemre javasolt elem elhelyezkedését jelölő alaptérképi kivágat.

(3)     Helyi védelem megszüntetésének általános szabályai:

a)      A védelem megszüntetését a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített partner, valamint Jászfényszaru Város Önkormányzata kezdeményezheti.

b)      A kezdeményezés tartalma:

ba)    a védett elem beazonosítására alkalmas adatok (hrsz., cím, térképi feltűntetés),

bb)    a helyi védelem jellege (területi, egyedi),

bc)     a megszüntetés kezdeményezésének rövid indoklása, valamint

bd)    a megszüntetést kezdeményező adatai.

c)       A kezdeményező a védelem megszüntetését a Polgármesternek címzett e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet értékelő felületére feltöltött, jelen bekezdés b) pontjában szereplő tartalmi követelményeknek megfelelő írásos javaslattal kezdeményezi.

d)      Helyi védelem megszüntetésére:

a)      műszaki indokok alapján,

b)      életveszély-elhárítása miatt,

c)       a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése okán, vagy

d)      jelentős települési érdekből

kerülhet sor.

e)      Helyi védelem alatt álló épület, építmény, vagy annak védett része csak a védelem megszűntetését követően bontható el.

(4)     A Rendelet mellékletében szereplő helyi védett elemeket a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Eljr.) 23/D.§-ában szereplő tartalommal, értékkataszteri lap formájában, Jászfényszaru Város Önkormányzatának iratkezelési szabályai szerint kell nyilvántartani. A nyilvántartás vezetőséről a Polgármester gondoskodik.

(5)     A helyi védelem alatt álló érték megjelölésére vonatkozó követelmények:

a)      A helyi védelem alatt álló értéket – a tulajdonossal egyeztetve – táblával lehet megjelölni, amely a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját tartalmazza („Jászfényszaru Város Önkormányzata védetté nyilvánította – dátum”).

b)      A tábla elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik.


  1. A helyi védett építmények felújításához igénybe vehető önkormányzati támogatás

3.§

(1)     A védett épület tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokat meghaladó mértékű, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást nyújthat.

(2)     A támogatás mértékét és részletes feltételeit a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.


  1. Az egyedi védelem meghatározása

4.§

          Jászfényszaru város egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségét a Rendelet 1. melléklete tartalmazza.


  1. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

5.§

(1)     Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát a következő kötelezettség terheli:

a)      A védett elem, elemrészlet használatával nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását.

b)      A védett elem, elemrészlet jókarban-tartása, állapotának megőrzése. A kötelezettség kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem.

c)       A védett elemen, elemrészleten végzett építési munka során a védett elem, elemrészlet értékóvó átalakítása, karakterének megőrzése, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartása.

d)      A helyi védelem alatt álló értéket megjelölő tábla megőrzése és karbantartása.

(2)     A védett elem bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor.


  1. A helyi védett építmények felújításához igénybe vehető önkormányzati támogatás

6.§

(1)     A védett épület tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokat meghaladó mértékű, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást nyújthat.

(2)     A támogatás mértékét és részletes feltételeit a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.


III. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek


  1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

7.§

(1)     Jászfényszaru város településképi szempontból meghatározó területét a Rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2)     Településképi szempontból meghatározó területnek tekintjük:

a)      a településkép védelme szempontjából kiemelt terület,

b)      a történeti települési terület, valamint

c)       az áthaladás szempontjából meghatározó terület

együttes halmazát.

(3)     A településkép védelme szempontjából kiemelt területet a Rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4)     Az áthaladás szempontjából meghatározó terület:

a)      az országos közutak, térségi jelentőségű kerékpárutak esetében az utat szegélyező, belterületi 1-1- teleksor, valamint

b)      a településkapuk.

(5)     A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részei:

a)      a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken belül:

          1. a műemlék és a műemléki környezet területe,

          2. a régészeti lelőhely területe,

          3. a védett egyedi értéknek helyet adó ingatlan területe,

b)      a történeti települési terület, valamint

c)       az áthaladás szempontjából meghatározó terület.

(6)     A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részei a településkép védelme szempontjából kiemelt területen belül:

a)      a NATURA 2000 terület,

b)      az országos ökológiai hálózat magterülete,

c)       az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe,

d)      az ex lege védett kunhalom, valamint

e)      a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület.

(7)     Amennyiben egy elem művi és táji, természeti elemekkel egyaránt érintett, úgy a követelmények közül a művi elemekre vonatkozókat kell vele szemben alkalmazni. Régészeti lelőhelyek esetén, amennyiben az érintett ingatlan további művi elemekkel nem érintett, úgy a követelmények közül a táji, természeti elemekre vonatkozókat kell vele szemben alkalmazni.

(8)     A településképi szempontból meghatározó terület művi elemekkel érintett – (5) bekezdés szerinti – részén:

a)      a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését,

b)      az épületek összhangot mutató elhelyezését,

c)       a minőségi anyaghasználatot,

d)      a kialakult állapothoz igazodó színezést,

e)      az előkertek rendezettségét,

f)       a telek rendezett, az épület rendben tartott állapotát,

g)      a kerítések kialakításának összhangját,

h)      az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását, valamint

i)       a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését

el kell érni.

(9)     A településképi szempontból meghatározó terület táji, természeti elemekkel érintett – (6) bekezdés szerinti – részén:

a)      a tájkarakter megőrzését,

b)      a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét,

c)       az építmények tájba-illeszkedését,

d)      az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését,

e)      a minőségi és természetes anyaghasználatot,

f)       a visszafogott színezést,

g)      a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését, valamint

h)      az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését

el kell érni.



IV. Fejezet

A településképi követelmények


  1. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

8.§

(1)     A homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók:

a)      erős, élénk színű anyagok, valamint

b)      túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek.

(2)     A tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók:

a)      hullámpala,

b)      rozsdásodó bádog, valamint

c)       műanyag.

(3)     A nyílászáróknál nem alkalmazhatók:

a)      egymással nem harmonizáló anyagok, valamint

b)      igénytelen formai kialakítású elemek.

(4)     A világításnál nem alkalmazható:

a)      gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé irányított fény,

b)      égbolt felé irányuló, talajszintbe épített fényvető,

c)       egyenetlen, villogó, vibráló, magas intenzitású világítás,

d)      a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, különösen az éjfél utáni fényerő-csökkentés hiánya, valamint a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása.


  1. A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

9.§

(1)     A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, területi építészeti követelmények:

a)      a beépítés telepítési módjának tekintetében:

aa)    oldalhatáron álló beépítési módnál a keresztutcák csatlakozási pontja közötti utcaszakaszonként egységes oldalkerti épület-elhelyezést kell alkalmazni.

ab)    a településen megjelenő, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni.

b)      kerti építmény(eke)t, műtárgya(ka)t hátsókertben kell elhelyezni a következő kivételek figyelembevételével:

ba)    közműbecsatlakozási műtárgy elsősorban az épület falsíkjában, vagy növényzettel takartan előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.

bb)    pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.

c)       kerítéskialakítás tekintetében:

ca)     közterület, vagy magánút menti telekhatáron áttört kerítést kell létesíteni a következő kivételek figyelembevételével:

1.       forgalmi terhelések mérséklésére,

2.       történeti hagyományok megtartására,

3.       utcaképi illeszkedés biztosítására,

4.       átlátás megakadályozására, valamint

5.       építészeti koncepció érvényesítésére

tömör kerítés is kialakítható.

cb)     a kerítést a következő előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

1.       az épülettel összhangot mutató anyagok és színek használata,

2.       tartós, minőségi anyagok használata,

3.       erős, élénk, telített színek kerülése,

4.       elsősorban természetes anyagok (különösen kő, tégla, fa) használata,

5.       növényzet alkotta kerítés lehetősége, valamint

6.       balesetveszélyt okozó kialakítás kerülése.

(2)     A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények:

a)      az anyaghasználat tekintetében:

aa)    időtálló,

ab)    minőséget képviselő,

ac)     elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint

ad)    nem telített és környezetétől nem elütő színű

anyag használható.

b)      a tömegformálás tekintetében:

ba)    építészeti minőséget tükröző,

bb)    arányos, valamint

bc)     funkciójával összhangot mutató,

tömegformálás használható.

c)       a homlokzatkialakítás tekintetében:

ca)     a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

cb)     tagozatokat visszafogottan használó,

cc)     díszítésében egyszerűségre törekvő,

cd)     nyílásrendszerében rendezett, valamint

ce)     elsősorban természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazó

homlokzat alakítható ki.

d)      a zöldfelületek kialakítása tekintetében:

da)    a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,

db)    az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,

dc)     a művi értékekkel egységben kezelt,

dd)    a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,

de)    a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,

df)     a Rendelet 5. mellékletében szereplő növényeket mind közterületen, mind magánkertekben kizáró, sem allergén, sem invazív fajokat nem alkalmazó, valamint

dg)    közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő

növényzet telepíthető.

e)      a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:

ea)    egységes arculatot kialakító,

eb)    zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,

ec)     az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,

ed)    a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,

ee)    a táji látványt előtérbe helyező, valamint

ef)     építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő

metódus alkalmazható.

f)       a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – a következő előírásokat kell betartani:

fa)     a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését, növényzet telepíthetőségét figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,

fb)     a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,

fc)     az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.


  1. A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

10.§

(1)     A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, területi építészeti követelmények:

a)      a beépítés telepítési módjának tekintetében:

aa)    a történetileg kialakult, egyedi tájjelleg megőrzését biztosító,

ab)    a tájba-simulásra legalkalmasabb helyet elfoglaló

épület-elhelyezést kell alkalmazni.

b)      a beépítés jellemző szintszámának tekintetében:

ba)    földszintes, legfeljebb tetőtér-beépítéses,

bb)    pinceszintet opcionálisan tartalmazó

épület alakítható ki.

c)       a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:

ca)     a táji látványt nem zavaró,

cb)     a növényzettel harmonikus,

cc)     elsősorban természetes anyagokból készülő,

cd)     az épületek, építmények összhangjára ügyelő

kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el.

d)      kerítéskialakítás tekintetében:

da)    áttört, vagy növényekből álló kerítést kell létesíteni,

db)    a kerítést a következő előírások figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

1.       az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,

2.       időtálló, minőségi anyagok használata,

3.       élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen színek alkalmazása,

4.       elsősorban természetes anyagok (különösen kő, tégla, fa) használata,

5.       növényzet alkotta kerítés lehetősége,

6.       balesetveszélyt okozó kialakítás kerülése, valamint

7.       a kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

(2)     A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények:

a)      az anyaghasználat tekintetében:

aa)    időtálló,

ab)    minőséget képviselő,

ac)     elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint

ad)    nem telített és környezetétől nem elütő színű

anyag használható.

b)      a tömegformálás tekintetében:

ba)    építészeti minőséget tükröző,

bb)    arányos, valamint

bc)     funkciójával összhangot mutató

tömegformálás használható, továbbá markáns stílusjegyeket hordozó, ám funkciójában a környezetét szolgáló építmény (különösen magasles) is engedélyezhető.

c)       a homlokzatkialakítás tekintetében:

ca)     a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

cb)     tagozatokat visszafogottan használó,

cc)     díszítésében egyszerűségre törekvő,

cd)     nyílásrendszerében rendezett, valamint

ce)     elsősorban természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazó

homlokzat alakítható ki.

d)      a zöldfelületek kialakítása tekintetében:

da)    a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,

db)    az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,

dc)     a művi értékekkel egységben kezelt,

dd)    a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,

de)    a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,

df)     a Rendelet 5. mellékletében szereplő növényeket mind közterületen, mind magánkertekben kizáró, sem allergén, sem invazív fajokat nem alkalmazó, valamint

dg)    táji megjelenésében, közterületen keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő

növényzet telepíthető.

e)      a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:

ea)    egységes arculatot kialakító,

eb)    zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,

ec)     az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,

ed)    a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,

ee)    a táji látványt előtérbe helyező, valamint

ef)     építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő

metódus alkalmazható.

f)       a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – a következő előírásokat kell betartani:

fa)     a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését, növényzet telepíthetőségét figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,

fb)     a táji feltárulást, a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,

fc)     az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) táji látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.


  1. A helyi egyedi védelemben részesülő ingatlanokra vonatkozó építészeti követelmények

11.§

(1)     Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti –területére vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények:

a)      az anyaghasználat tekintetében:

aa)    időtálló,

ab)    minőséget képviselő,

ac)     elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint

ad)    nem telített és környezetétől nem elütő színű

anyag használható.

b)      a tömegformálás tekintetében meg kell őrizni:

ba)    az épülettömeget,

bb)    a geometriai formát, az arányrendszert, az épületkaraktert, valamint

bc)     a tetőformát. E követelmény teljesítésére tetősík-ablak helyett csak abban az esetben létesíthető felálló tetőablak, amennyiben az nem jelent zavaró hatást sem a védett épületre, sem az utcaképre.

c)       a homlokzatkialakítás tekintetében meg kell őrizni:

ca)     a homlokzatképzést a részletekkel,

cb)     az anyaghasználatot,

cc)     a tető kialakítását, vízelvezetését, tetőépítményeit,

cd)     a nyílászárók arányrendjét, osztásrendszerét, anyaghasználatát, díszítettségét, szerkezeti kialakítását, valamint

ce)     az épülettartozékokat.

d)      a zöldfelületek kialakítása tekintetében:

da)    a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,

db)    az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,

dc)     a művi értékekkel egységben kezelt,

dd)    a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,

de)    a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,

df)     a Rendelet 5. mellékletében szereplő növényeket mind közterületen, mind magánkertekben kizáró, sem allergén, sem invazív fajokat nem alkalmazó, valamint

dg)    közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő

növényzet telepíthető.

e)      a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:

ea)    egységes arculatot kialakító,

eb)    zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,

ec)     az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,

ed)    a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító, valamint

ee)    építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő

metódus alkalmazható.

f)       a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – a következő előírásokat kell betartani:

fa)     a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését, növényzet telepíthetőségét figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,

fb)     a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,

fc)     az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.


  1. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, sajátos területi és egyedi építészeti követelmények

12.§

Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jászfényszaru Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 11/2005. (V. 26.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: HÉSZ) szerinti lakóterületre vonatkozó követelmények:

(1)     Utcai homlokzaton sem tornác, sem emeleti ki- vagy visszaugrás, erkély, oromfali loggia nem engedélyezhető.

(2)       Az épületek tetőidoma csak 38-45° közötti tetőhajlásszöggel alakítható ki.


13.§

A HÉSZ szerinti Különleges területekre vonatkozó követelmények:

(1)     Az építési övezetben lapos tetős épület nem építhető, a nyeregtetős, vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 5-38° között lehet.


14.§

A HÉSZ szerinti Mezőgazdasági területre vonatkozó követelmények:

(1)     Mezőgazdasági területen csak tájba illő, magastetős, maximum 45° tetőhajlásszögű épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos tetőkialakítást kell alkalmazni.






  1. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

15.§

(1)     A település alábbi területei alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:

a)      gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari, általános) területek,

b)      különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges közműterületek) területek,

c)       közlekedési és közműterületek,

d)      különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges beépítésre nem szánt közműterületek)

(2)     A település alábbi területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:

a)      lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek,

b)      vegyes (településközpont, intézményi) területek,

c)       üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,

d)      az (1) b) pontba nem sorolható különleges területek

e)      zöldterületek,

f)       erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek

g)      vízgazdálkodási területek

h)      természetközeli területek,

i)       az (1) d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek


  1. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

16.§

(1)     A település közigazgatási területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények:

a)      Óriásplakát a település belterületén nem helyezhető el.

b)      a reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények:

ba)    nem rozsdásodó,

bb)    állékony,

bc)     könnyen karbantartható, valamint

bd)    élénk színeket nem használó

kialakítás alkalmazható.

(2)     A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben rögzített országos rendelkezésektől való eltérési lehetőségek esetei és időtartama:

a)      építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, a település teljes területén megengedett, valamint

b)      a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, a település teljes területén megengedett.

(3)     A nyilvánosság biztosítására – különösen a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített célok teljesítésére –, továbbá közérdeket is szolgáló önkormányzati információs vagy más célú berendezés időkorlát nélkül, a település teljes területén elhelyezhető.


  1. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

17.§

(1)     A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

a)      az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:

aa)    a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,

ab)    arányos,

ac)     a funkciót tükröző

ad)    a településképet kedvezőtlenül nem érintő,

ae)    a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, különösen látványát növényzettel eltakaró

kialakítás alkalmazható.

b)      az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

ba)    nem rozsdásodó,

bb)    minőséget képviselő,

bc)     könnyen karbantartható,

bd)    élénk színeket nem használó,

be)    az épület, építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló

kialakítás alkalmazható.



V. Fejezet

Szakmai konzultáció


  1. Rendelkezés a szakmai konzultációról

18.§

(1)     Szakmai konzultációt kell lefolytatni Jászfényszaru közigazgatási területen tervezett építési tevékenység megkezdése előtt – független annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára.

(2)     Szakmai konzultáció kötelezettségével érintett a település teljes közigazgatási területe.

(3)     A szakmai konzultáció általános szabályai:

a)      A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész, vagy – jelenlétének hiányában – a Polgármester feladata.

b)      A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:

ba)    tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím),

bb)    tervezett tevékenység rövid leírása,

bc)     fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,

bd)    beépítési koncepció vázlatos bemutatása.

c)       A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:

ca)     a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények,

cb)     felvetett javaslatok,

cc)     a települési főépítész, vagy a Polgármester lényegi nyilatkozata.



VI. Fejezet

Településképi véleményezési eljárás


  1. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

19.§

(1)     Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében nem szereplő, építési engedélyhez kötött építési tevékenységek esetében, a (2) bekezdés területi hatályával.

(2)     Településképi véleményezési eljárással érintett a település teljes közigazgatási területe.

(3)     Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó, engedélyköteles építési tevékenységek esetén.


  1. A véleményezési eljárás részletes szabályai

20.§

(1)     A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az általa meghatalmazott tervező kérelmére indul. A kérelmet a Polgármesterhez az Eljr. 26/A. § (1), (2) (3) bekezdésében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.

(2)     A Polgármester a településképi véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.

(3)     A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:

a)      a településképi követelményeknek való megfelelést,

b)      a közterület mentén az épület kialakításának (tömeg, tetőzet, homlokzat tagolása, nyílászárók kiosztása) módját és feltételeit,

c)       több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítésénél

ca)     biztosított-e az előírásoknak, illetve az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

cb)     a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

d)      a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,

e)      közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.





VII. Fejezet

Településképi bejelentési eljárás


  1. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

21.§

(1)     Településképi bejelentési eljárással érintett, a (2) bekezdés területi hatályával – a nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez, vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével:

a)      az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység,

b)      építmények rendeltetésének megváltoztatása, valamint

c)       reklámok és reklámhordozók elhelyezése.

(2)     Településképi bejelentése eljárással érintett:

a)      az (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében a település – a Rendelet 3. melléklete szerinti – településképi szempontból meghatározó területe, valamint

b)      az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területe.


  1. A bejelentési eljárás részletes szabályai

22.§

(1)     A településképi bejelentése eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa kérelmére indul. A kérelmet a Polgármesterhez az Eljr. 26/B. § (2), (3) bekezdésében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.

(2)     A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, rendeltetésváltoztatás, vagy reklám- és reklámhordozó-elhelyezés:

a)      illeszkedik-e a településképbe,

b)      megfelel-e a településképi követelményeknek, valamint

c)       megfelel-e a reklám-elhelyezési kormányrendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.



VIII. Fejezet

A településképi kötelezés, településképi bírság


  1. A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei

23.§

Jogkövetkezmények:

a)      településképi kötelezés, valamint

b)      településképi bírság.


  1. A településképi kötelezési eljárás

24.§

(1)     A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai:

a)      A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és a következő eseteket vizsgálja:

aa)    szakmai konzultáció elmulasztása,

ab)    településképi véleményezési eljárás elmulasztása,

ac)     településképi bejelentési eljárás elmulasztása,

ad)    településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,

ae)    településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása, vagy

af)     a Rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.

b)      A településképi kötelezési eljárást a Polgármester folytatja le, és – szükség esetén, önkormányzati hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.

c)       A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény, építményrész

ca)     felújítására,

cb)     átalakítására, vagy

cc)     elbontására

kötelezheti.


  1. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

25.§

(1)     A településképi bírság kiszabásának részletes szabályai:

a)      Településképi bírság a következő esetekben szabható ki:

aa)    szakmai konzultáció elmulasztása,

ab)    településképi véleményezési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,

ac)     településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,

ad)    a bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,

ae)    a településképi követelmények be nem tartása.

b)      A településképi bírság:

ba)    felső határa 1.000.000,- forint,

bb)    alsó határa 10.000,- forint,


  1. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

26.§

(1)     A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.

(2)     A településképi bírság megfizetésének módja:

a)      közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.

b)      az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.







IX. Fejezet

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer


  1. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

27.§

(1)     A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat anyagi támogatás nyújthat.

(2)     Az ösztönzési rendszer nagyságáról – a pénzügyi lehetőségek függvényében – a mindenkori költségvetési rendeletben dönt a Képviselő-testület.

(3)     Az ösztönzési rendszer pontos feltételeit a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.



X. Fejezet

Záró rendelkezések


  1. Hatálybalépés

28.§

(1)     A Rendelet 2018. január 01.-én lép hatályba.

(2)     Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


  1. Hatályon kívül helyező rendelkezések

29.§

(1)     Hatályát veszíti Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jászfényszaru Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 11/2005. (V. 26.) önkormányzati rendeletének:

1.       8.§ (2) bekezdés az „Utcavonalon álló, oromfalas…”-szövegrésszel kezdődő 5 egymást követő mondata,

2.       11.§ (1) bekezdés az „oromfalas, nyeregtetős, az utcavonalra merőleges gerincű, magastetős beépítésű”-szövegrésze,

3.       11.§ (1) bekezdés b) pontja,

4.       11.§ (2) bekezdés első mondata,

5.       12.§ (1) bekezdés „a történetileg kialakult épülettömegeknek megfelelő”-szövegrésze,

6.       12.§ (1) bekezdés utolsó mondata,

7.       12.§ (3) bekezdése,

8.       13.§ (7) bekezdése,

9.       15.§ (6) bekezdés ec) alpontja,

10.     19.§ (1) bekezdés utolsó két mondata,

11.     23.§ (11) bekezdése,

12.     24.§ (16) bekezdés a „település hosszútávú arculatformálása és a”-szövegrésze,

13.     24.§ (20), (21), (26), (28), (29) bekezdései, valamint (30) bekezdés c) pontja,

14.     26.§ (5)-(12) bekezdései,

15.     27.§ (6) bekezdése,

16.     „Függelék 3.” című függeléke.

(2)     Hatályát veszíti Jászfényszaru Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jászfényszaru Város területén található lakóépületek homlokzati felújításának és lakóépületek rehabilitációjának támogatásához kapcsolódó feladatok ellátásáról, lakóépület homlokzat-felújítási és lakóépület rehabilitációs alap létrehozásáról szóló 8/2010. (V. 21.) önkormányzati rendeletének:

1.       2.§ 7. pontja,

2.       3.§ (2) a) pontja,

3.       4.§ (3) bekezdés a) pontban az „amennyiben az érintett lakóépület a város kiemelt Történelmi Városmag akcióterületén található a tervezett homlokzat felújítás összköltségének 40 %-a, de legfeljebb 400.000 Ft lehet” szövegrész,

4.       4.§ (3) bekezdés b) pontban „a tervezett lakóépület rehabilitáció (korszerűsítés) összköltségének 30 %-a, de legfeljebb 600.000 Ft,” szövegrész,

5.       5.§ (2) bekezdés b) pontban „a tervezett felújítás költségeinek 70 %-a, a kiemelt akcióterületeken (Történelmi Városmag akcióterület” szövegrész.





                        …………………………………………..                              …………………………………………..

                         Győriné Dr. Czeglédi Márta                                         Dr. Voller Erika

                                    polgármester                                                            jegyző



A kihirdetés napja: 2017. december 14.




                        …………………………………………..

                                   Dr. Voller Erika

                                          jegyző




Csatolmányok

Megnevezés méret
1.melléklet
1.18 MB
2. melléklet
938.48 KB
3. melléklet
1.05 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!