nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2015. (III.26.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-03-01 -tól
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2015. (III.26.) önkormányzati rendelete
a közterületek rendjéről és használatáról

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 14/2015. (III.26.) önkormányzati rendelete

a közterületek rendjéről és használatáról


Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, továbbá a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,  Budapest-Csepel városképi, városrendezési és esztétikai, valamint közlekedés-biztonsági szempontjainak érvényesítése érdekében - figyelemmel a helyi sajátosságokra, ezen belül kiemelten a kerület lakosságának ellátására, továbbá a közterületek fenntartására és rendjére vonatkozó fokozott igényre - az Önkormányzat tulajdonában levõ közterületek használatáról és rendjéről a következőket rendeli el:


Általános rendelkezések

  1. § (1) E rendelet hatálya – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat) közigazgatási területén lévõ,
  1. az ingatlannyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként nyilvántartott földrészletre, valamint
  2. a földrészlet és építmény közhasználatra vagy gyalogos forgalom részére átadott részeire (a továbbiakban együtt: közterület) terjed ki.

(2) Az Önkormányzat közterületei városszerkezeti, közlekedési, infrastuktúrális adottságai, illetve használatának intenzitásával összefüggő piaci értéke szerint

a) “A” kategóriába – kiemelt jelentőségű,

b) “B” kategóriába – jelentős,

c) “C” kategóriába – egyéb közterületek

sorolandók a rendelet 1. sz. melléklete szerint.

(3) Az egyes közterületi kategóriákban a közterület-használati díj eltérő összegben kerülhet meghatározásra a 2. sz. melléklet szerint.

(4) A Képviselő-testület egyedi döntésével, a közterület használójának erre vonatkozó kérelme alapján, közérdekből a 2. sz. mellékletben meghatározott díjtételektől eltérő közterület-használati díjat állapíthat meg.

(5) Nem terjed ki a rendelet hatálya a Rákóczi Kert Civil és Közösségi Háznak helyt adó Budapest XXI. Kerület Rákóczi tér 34. szám alatti (208397/5 hrsz) alatti ingatlanra

(6) E rendelet alkalmazásában

   a) idényjellegű árusítás: a közterületre kihelyezett árusítóhelyen, legfeljebb május 1. és szeptember 30. napja közötti időtartam egésze vagy egy része alatt, legalább 15 nm alapterületen folyamatosan végzett, a szokásos kiskereskedelmi mennyiséget meghaladó zöldség gyümölcs kereskedelmi tevékenység.

b) alkalmi árusítás: az idényjellegű árusítás körén kívül eső, az egyes társadalmi vagy nemzeti ünnepekhez kapcsolódó, legfeljebb az adott ünnep első napját megelőző 20. naptól az ünnep utolsó napjáig tartó kereskedelmi tevékenység.

c) koldulás: közterületen vagy nyilvános helyen pénz vagy egyéb dolog átadására szóban, írásban vagy ráutaló magatartással történő felhívás, amennyiben a cselekmény nem minősül a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott zaklató módon történő, illetve gyermekkel koldulásnak.


Játszóterek használatára vonatkozó szabályok


2. § (1) A játszóterek – kivéve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló eltérő használat engedélyezése esetét – elsősorban gyermekek és kísérőik számára az ott elhelyezett játszóeszközök rendeltetésszerű használatára, játék, pihenés céljából látogathatók oly módon, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.

(2) A zárható kerítéssel ellátott játszóterek az alábbi időpontokban látogathatók: október 1-től március 31-ig naponta 9.00 órától – 16.00 óráig, április 1-től szeptember 30-ig naponta 8.00 órától 20.30 óráig. A nyitva tartási időről a kezelő a játszótéren tájékoztató táblát helyez ki.

(3) Az Önkormányzat közigazgatási határain belül elhelyezkedő játszótereken tilos a dohányzás.


A kutyafuttatók használatára vonatkozó szabályok


3. § (1) A kijelölt  kutyafuttatók oly módon használhatók, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.

(2) A zárható kerítéssel ellátott kutyafuttatókat használni az év minden napján reggel 6.00 órától este 21.00 óráig lehet. A nyitvatartási időről a kezelő a kutyafuttatón tájékoztató táblát helyez ki.

A közterület-használat és a közterület-használati hozzájárulás

4. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához – az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a tulajdonos hozzájárulása, illetve a hozzájárulást is tartalmazó szerződés megkötése (a továbbiakban együtt: közterület-használati hozzájárulás) szükséges. Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatároztt esetben a földrészlet vagy építmény közhasználatra, vagy gyalogos forgalom részére átadott részének rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos előzetes hozzájárulását is be kell szerezni.

(2) A közterület-használati hozzájárulás nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb – hatósági, illetve szakhatósági – engedélyek (pl. építésügyi, egészségügyi, rendészeti szakhatóságok engedélyei) beszerzését.

(3) A közút besorolású közterület nem közlekedési célú igénybevételéhez a közút kezelőjének hozzájárulását kell kérni a közutak igazgatásáról szóló többször módosított 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 6. § (1) bekezdése alapján.

(4) Amennyiben a közterület-használat jellegéből, vagy időtartamából adódóan a közterület károsodásával járhat, a közterület-használati hozzájárulásban a közterület-használati díj tízszereséig terjedő kaució köthető ki.

(5) A Képviselő-testület minősített többségű döntésével különös méltánylást érdemlő indok alapján, közérdekből vagy önkormányzati érdekből e rendelet szabályaitól eltérhet.

5. § (1) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni:

a) közterületbe nyúló védőtető, előtető, ernyőszerkezet, hirdetőberendezés, reklámhordozó (ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezést, óriásplakátot) elhelyezéséhez, fennmaradásához,

b) hirdetőberendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, fennmaradásához, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés közterületen történő elhelyezését, fennmaradását is, továbbá a közterületre jogszerűen - különösen hozzájárulás vagy jogszabály rendelkezése alapján - kihelyezett bármilyen építményre vagy tárgyra, különösen pavilonra, nyílt szerkezetű elárusítópultra vagy építési, illetve egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám, illetve reklámhordozó berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához; továbbá bármilyen képek, vagy reklámok közterületre történő vetítéséhez, és az erre a célra szolgáló berendezések közterületre történő elhelyezéséhez, fennmaradásához,

c) árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltatófülke, pavilon, épület, üzlet létesítéséhez, fennmaradásához, illetve a már meglévő árusítóhelyek, pavilonok, épületek, üzletek működéséhez, árubemutató kihelyezéséhez, fennmaradásához, mozgó árusítóhely létesítéséhez, fennmaradásához,

d) a közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyeken létesített fülke és várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás, üzemanyag-egységárat jelző berendezés és iparvágány létesítéséhez, fennmaradásához, továbbá a dunai rakparton hajók kikötését szolgáló rögzítő eszközök, feljárók elhelyezéséhez, fennmaradásához,

e) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai,

f) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez, fennmaradásához,

g) utcabútor, figyelmeztető és tájékoztató tábla, köztéri óra, kivetítő- és videofal-berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához,

h) totó-lottó, valamint egyéb engedélyezett szerencsejáték célját szolgáló láda elhelyezéséhez, fennmaradásához, továbbá az utcai árusító és egyéb automaták (például: pénzváltó, ital, BKV-jegy, telefonkártya, bármilyen bankautomata, ATM stb.) felállításához, fennmaradásához,

i) építési munkával kapcsolatos létesítmények (például: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, konténer és tartozékai stb.), valamint építmények és törmelékek elhelyezéséhez, fennmaradásához, tárolásához,

j) alkalmi és mozgóárusításhoz, szórólap osztásához, szolgáltató tevékenység végzéséhez, szórakoztató tevékenység folytatásához, valamint a portrérajzoláshoz,

k) film-, fénykép-, televízió-, video- és hangfelvétel készítéséhez akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza,

l) sport-, kulturális és családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények, kiállítások, vásárok, piacok (a továbbiakban együtt: rendezvények) megtartásához szükséges közterületi helyszín használathoz, valamint mutatványos tevékenység folytatásához, továbbá az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, elhelyezéséhez, fennmaradásához,

m) a közlekedésben a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdése alapján a részvétel feltételeivel nem rendelkező, vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek reklámhordozó céllal való elhelyezéséhez, tárolásához,

n) a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (például: vendéglátó-ipari terasz, előkert),

o) fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához,

p) zöldterületek ideiglenes igénybevételéhezr) lakossági jellegű őrzött parkoló létesítéséhez, fennmaradásához,

s) a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 7. §-ában foglalt esetben,

t) utcazenéléshez,

u) az alkalmankénti rakodáshoz, költözéshez szükséges közterületi helyszín kizárólagos használatához.

ü) lakótelepi úszótelkes környezetben hulladékgyűjtő konténertároló építmény elhelyezéséhez,

v) közhasználatra még át nem adott közterületek ideiglenes hasznosításához és használatához,

x) cím- és cégtábla elhelyezéséhez, fennmaradásához, kivéve, ha az a közterületbe az épület falának síkjától 10 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha azok közterülettel érintkező felülete az 1 négyzetmétert nem haladja meg.

(2) Nem kell közterület-használati hozzájárulás:

a) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) elektronikus hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez,

d) előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, ha az a közterületbe az épület azon falának síkjától, amelyre rögzítették, 10 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha annak közterülettel érintkező felülete a 2 négyzetmétert nem haladja meg,

e) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez,

f) politikai rendezvényekhez, kivéve az ehhez kapcsolódó a kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység végzését,

g) futóversenyek útvonalának kijelöléséhez és biztosításához,

h) közparkban tartott rendezvények kapcsán a résztvevők által használt zöldterületek, kivéve az elkerített területek igénybevételéhez.

6. § Az (5) § (2) bekezdés a) c) és f) pontjában meghatározott esetekben az Önkormányzat vagyonkezelője, a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt., valamint Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Városépítési Irodája felé a kivitelező köteles bejelenteni a kivitelezési munkák megkezdését, legkésőbb a munkák megkezdésének időpontjában. A bejelentéshez csatolni kell a műszaki hiba részletes leírását, az elhárításhoz szükséges intézkedések részletes felsorolásával együtt. A bejelentést és a közterület jogos igénybevétele indokainak fennállását a Polgármesteri Hivatal a helyszínen jogosult ellenőrizni.

7. § (1) Nem adható közterület-használati hozzájárulás:

a) tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, vagy az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja,

b) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,

c) közutak területén gazdasági reklámtevékenységre,

d) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat,

e) a közút és a járda felületén reklám (ideértve a politikai reklámot is) elhelyezése céljából,

f) főútvonalak mentén árusító és az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület létesítésére, kivéve a virág- és hírlapárusítást és a tömegközlekedési eszközök igénybevételére szolgáló jegyárusítást, továbbá az alkalmi könyvárusítást,

g) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,

h) kereskedelmi vagy szolgáltató célokat szolgáló és 12 négyzetméter alapterületet meghaladó épületek létesítéséhez, kivéve, ha a hatályos Kerületi Szabályozási Terv ezt lehetővé teszi,

i) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,

j) olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg,

k) jármű iparszerű javítására,

l) építési reklámháló elhelyezéséhez olyan épület vonatkozásában, amelynek homlokzatfelújítása kapcsán 10 éven belül építési reklámháló került kihelyezésre, kivéve, ha az időközben szükségessé váló felújítási munkákat kiemelt városképi, élet- és balesetvédelmi, műemlékvédelmi szempontok indokolják,

m) lakó- vagy középületek homlokzatától 3 méteren belül pavilon vagy a hozzá tartozó szerkezeti elemek elhelyezésére,

n) országos vagy helyi védelem alatt álló épületeken hirdetőberendezések, illetve reklámfelületek elhelyezésére,

o) közúti közlekedési szolgáltatáshoz, illetve nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt 3500 kg össztömegű, vagy annál nagyobb súlyú gépjárművek tárolásához 30 napon túli időszakra,

p) gépkocsi tárolására szolgáló építmények, beleértve az ún. sátorgarázst is, valamint ipari raktározási objektumok elhelyezésére,

q) építési törmelék lerakására 72 órán túli időszakra, kivéve a konténerben történő tárolást,

r) kijelölt kutyafuttató helyeken és 50 méteres környezetükben (4. sz. melléklet szerint)

s) élelmiszer árusítására a közúttól számított 10 méteres körzeten belül,

t) jármű iparszerű mosására,

u) új vállalkozási jellegű, kerített őrzött parkoló kialakítására, kivéve, ha a területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzat erre külön lehetőséget biztosít,

ü) zöldterület üzemképes és üzemképtelen jármű tárolás, parkolás céljára történő igénybevételéhez, reklámtábla elhelyezéséhez,

v) folyamatos emberi felügyelet nélküli, helyhez kötött árusító automata berendezés üzemeltetéséhez,

x) gépjárműből, lakókocsiból, utánfutóból történő árusításra, szolgáltatás nyújtására tekintet nélkül arra, hogy a jármű rendszámmal ellátott, illetve rendszám nélküli – kivéve, ha az árusítás időtartama egy helyszínen a 30 perc időtartamot nem haladja meg és a közterület használati hozzájárulást kérő olyan útvonaltervet csatol be a kérelméhez, amely egy naptári napon belül legalább 10 tervezett megállási helyszínt tartalmaz,

y) azoknak a személyeknek, akiknek Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatával szemben – az Önkormányzat által megállapított közterület használati ügyből kifolyólag tartozása áll fenn (közterület-használati díjhátralék, közterület eredeti állapotba történő helyreállítási kötelezettsége, stb.)

(2) Az Önkormányzat közigazgatási határain belül elhelyezkedő közterületen szeszesital fogyasztása tilos, kivéve

a) az engedélyezett vendéglátó egységi kitelepülés területén,

b) engedélyezett rendezvény területén.

(3) Tilos

  1. a közterületeket életvitelszerű lakhatás céljára használni, a közterületen az életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságokat a közterületen tárolni,
  2. a közterületeken koldulni,

  c) a közterületre kihelyezett hulladékgyűjtőket – ideérve a szemétgyűjtő edényeket, valamint a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket is – rendeltetéstől eltérően használni, felhatalmazás nélkül, jogosulatlanul elmozdítani, azokból kommunális és egyéb hulladékot kivenni.

8. § (1) Zöldség-gyümölcs árusítás (ideértve az idényjellegű árusítást is) céljára közterület-használati hozzájárulás kizárólag e rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott helyszínekre adható ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az egyes helyszínekre vonatkozó közterület-használati hozzájárulások kiadása – figyelemmel a 7. sz. mellékletben meghatározott maximális területértékekre – a hiánytalan kérelmek benyújtásának sorrendjében történik.

A közterület-használati hozzájárulás kérelmezése

9. § (1) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkálatokkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetében pedig az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület-használati hozzájárulást beszereznie (a továbbiakban együttesen: kérelmező).

(2) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet az önkormányzat ügyfélszolgálatán (1211 Budapest, Petz Ferenc utca 1-3.) a közterületi ügyintézőhöz kell benyújtani.

 (3) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének és telephelyének címét, jogi személy kérelmező esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatot és az őt képviselő felelős személy nevét és címét, telefonos elérhetőségét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének helyrajzi szám szerinti, pontos területnagyságának, módjának meghatározását és helyszínrajzon történő megjelölését, rendezvények esetén a tervezett résztvevői létszámot és a tervezett illemhelyek - külön megjelölve az akadálymentesítettek - helyét és darabszámát,

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát és

e) a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységben részt vevők nevét és lakcímét,

f) építési engedélyhez kötött építmény esetében vagy építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőtől kapott meghatalmazást és a jogszabályban előírt esetekben a jogerős építésügyi hatósági engedélyt,

g) közút igénybevétele esetén a közút érintett szakaszának keretszelvényét, a forgalomkorlátozás, vagy indokolt esetben a forgalomelterelés tervét, a Budapesti Közlekedési Központ által kiadott forgalomtechnikai hozzájárulást,

h) a 7. § (1) bekezdés x) pontjában meghatározott esetben a részletes útvonaltervet,

i) érvényes őstermelői igazolvány másolatát, amennyiben zöldség-gyümölcs árusítás céljából kívánja igénybe venni a közterületet a 3. sz. mellékletben felsorolt helyszíneket.

(4) Amennyiben a közterület-használati hozzájárulás közterületen történő értékesítés – ideérve az őstermelői, az idényjellegű és alkalmi árusítást is – céljára kerül kiadásra, úgy a kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell valamely, az értékesítés tervezett helyétől számítva legfeljebb 100 méteres körzeten belüli ingatlan tulajdonosának, vagy bérlőjének írásos nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közterületen értékesítést végző személy részére mosdó és illemhely használatát biztosít. 

A közterület-használati hozzájárulás megadása

10. § (1) A közterület-használathoz szükséges közterület-használati hozzájárulás megadásáról a polgármester önkormányzati hatósági eljárásban határozattal dönt.

(2) Közterület használati hozzájárulás határozott időre, legfeljebb 1 év időtartamra adható. Kivételesen a polgármester 1 évnél hosszabb, de 5 évet meg nem haladó idejű közterület használatot engedélyezhet, ha a közterület használat – jogszabályban előírt feltétel teljesítéséhez – nevelési, oktatási intézmény működéséhez szükséges.

(3) A közterület használat a használt területre bérleti jogviszonyt nem létesít.

(4) A kérelem elbírálása során elsőbbséget kell biztosítani az építmények építésével, javításával és karbantartásával kapcsolatos közterület-használatnak.

(5) A reklám, illetve a hirdetés céljából engedélyezett közterület-használat nem akadályozhatja az állami és önkormányzati ünnepekkel, megemlékezésekkel és az állami és önkormányzati rendezvényekkel kapcsolatos lobogózási kötelezettségek teljesítését.

(6) A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a jogosult nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét,

b) a tulajdonos hozzájárulását,

c) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,

d) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,

e) utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,

f) a hozzájárulás megszűnése esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét, illetve az ennek elmulasztása esetén irányadó eljárást,

g) közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, egyéb esetben a díjmentesség tényét,

h) a jogosult közterületet érintő tevékenységében részt vevők nevét és lakcímét,

i) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,

j) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,

k) a közterület-használati hozzájárulás átengedésének tilalmát annak rögzítésével, hogy a közterület-használati hozzájárulás kizárólag a jogosult részére szól, azonban lehetősége van a közterület-használathoz közreműködőket igénybe venni, de a közterület-használat joga tovább nem ruházható,

l) a kérelmező nyilatkozatát, miszerint  az eredeti állapot helyreállítása körében  az Önkormányzat jogosult a kérelmező helyett és nevében eljárni a közműszolgáltatókkal fennálló szerződések megszüntetése vonatkozásban, mely kapcsán felmerülő költségek is kérelmezőt terhelik.

(7) A közterület-használati hozzájárulást meg kell küldeni:

a) a kérelmezőnek,

b) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervnek,

(8) A közterület-használati hozzájárulásról értesíteni kell:

a) Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal Közerület Felügyeleti Csoportját,zolgáltatók relés stb. irányában:


b) rendezvények esetében a kerületi Budapesti Rendőr-főkapitányságot.

 (9) A közterület-használati hozzájárulás megtagadását közölni kell:

a) a kérelmezővel,

b) Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal Közerület Felügyeleti Csoportjával.

(10) A közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.

(11) A közterület-használati hozzájárulás alapján a közterületet a jogosult, valamint a 10. § (6) bekezdés h) pontjában felsoroltak használhatják. A közterület-használati hozzájárulás harmadik személy részére át nem engedhető, az kizárólag a jogosult részére szól, azonban ez nem korlátozza a jogosult azon jogát, hogy a közterület-használathoz közreműködőket vegyen igénybe.

(12) A hozzájárulás időtartamának lejárta után a kérelmező 30 napon belül köteles az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.


A közterület-használati díj

11. § (1) A kérelmező közterület-használati hozzájárulás esetén a közterület használatáért – a (2)-(3) bekezdés szerinti kivétellel - a 2. számú mellékletben meghatározott mértékű közterület-használati díjat köteles fizetni. A díjat a kérelmező a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül a közterület-használati hozzájárulásbanmeghatározott időtartamra előre köteles megfizetni.

(2) Közút igénybevétele esetén a fizetendő közterület-használati díj összegére az 5. sz. mellékletben foglaltak az irányadók. Az Önkormányzat tulajdonában álló közutak esetében a közterület-használati díjat a mellékletben szereplő felső határon kell megállapítani, és a díjat a közút kezelője számlájára kell befizetni.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló közutak úttestjét építési munkaterületként használók közterület-használati díjat kötelesek fizetni. A díj összege – a 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet 3. számú melléklete szerinti kérelem benyújtásakor – a 6. sz. melléklet szerint kerül megállapításra.

(4) A közterület-használati díjat a közterület-használati hozzájárulásban foglaltak szerint az Önkormányzat számlájára postautalványon, vagy átutalással kell megfizetni.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

12. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért, berendezésekért,

b) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,

c) a homlokzatból a közterület fölé kinyúló cégér után, ha az a cégtábla előírásain túl nem tartalmaz reklámot és kivitelezése során kellő magasságban került elhelyezésre ahhoz, hogy nem zavarja a közterület használatot,

d) az önkormányzat által kijelölt alkalmi zöldség-gyümölcs árusítóhelyeken őstermelői igazolvánnyal rendelkező természetes személyeknek 2 m2-ig terjedő területen - az őstermelők részére kijelölt árusító helyeket a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza -,

e) az Önkormányzat saját vagy szervezetei (intézményei) által szervezett rendezvények esetében, valamint az általuk folytatni kívánt tevékenységek esetén,

f) a nem önkormányzati tulajdonú, de közterületként használt ingatlanok használóinak,

g) építési törmelékek konténerben való elhelyezéséhez, valamint építési anyag lerakásához 72 óra időtartamon belül,

h) lakótelepi úszótelkes környezetben hulladékgyűjtó konténertároló építmény elhelyezéséhez,

i) Az Önkormányzat közigazgatási területén működő közhasznú szervezetek reklámelhelyezése esetén, maximum 0,5 m2 alapterületen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterület-használati díj megfizetése alóli mentesség esetén is csak köterület-használati hozzájárulás birtokában használható a közterület..

(3) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben – azonos közigazgatási címen lakó magánszemélyek esetében a lakásban lakó személyek számára tekintet nélkül – a kérelmező egy folyamatos építési tevékenység végzése során – tekintet nélkül arra, hogy a tevékenység építési engedélyhez kötött-e vagy sem – egy esetben mentesül 72 órai időtartamra a közterület-használati díj megfizetése alól.

(4) Ugyanazon közigazgatási címen lakó építtetőket 30 naptári napon belül az (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerinti mentesség az építési tevékenység befejezése vagy megszakadása esetén is csak egy esetben illeti meg.

(5) Az (1) bekezdés i) pontjának hatálya alá tartozó szervezetek közhasznú jogállásukat a közhasznúsági nyilvántartásba vételről szóló igazolás benyújtásával kötelesek igazolni.


Jogosulatlan közterület-használat


13. § (1) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ, köteles a polgármester felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.

(2) A polgármester az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély, vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében, vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének minősül, ha a jogellenes közterület-használat a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező [1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdése], vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek reklámhordozó céllal való elhelyezése, tárolása útján valósul meg. Ebben az esetben a polgármester az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(4) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően használ, azzal szemben a terület besorolására, a ténylegesen használt időtartamra és területre tekintettel megállapítható e rendelet szerinti közterület-használati díj tízszerese is megállapítható. A mérték megállapításánál figyelembe kell venni a jogszerűtlenül használt időtartamot, terület nagyságát, valamint a felróhatóság mértékét.

(5) A jogosulatlan közterület-használat következményeiről a 10. § (1) bekezdés szerint döntésre jogosult dönt.

14. § A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelők, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek, továbbá a polgármester által megbízott egyéb személyek a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik.


Filmalkotás forgatása céljából történő igénybevételre vonatkozó speciális szabályok


15. § (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmek elbírálására vonatkozó rendelkezéseket a filmalkotás forgatása céljából történő igénybevétel esetén az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A filmalkotás forgatása céljából történő igénybevétel esetén a polgármester – átruházott – önkormányzati hatósági jogkörben

a) meghatározza a közterület-használati díj mértékét a mozgóképekről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 3. melléklete alapján,

b) mentességet vagy kedvezményt állapíthat meg a közterület-használati díj mértékével összefüggésben a Mktv. 35/A. § (4) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembe vételével,

c) egyedi feltételeket állapíthat meg,

d) jóváhagyja a fővárosi kormányhivatal és a kérelmező között kötendő hatósági szerződést.

(3) Közterület-használati díj megfizetése alóli mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

(4) A közterület-használati díjkedvezmény mértéke az Mktv. 3. sz. melléklete szerint fizetendő díj 70%-a.

(5) Az egyedi feltételek meghatározásakor figyelembe kell venni különösen az igénybevétellel érintett közterület funkcióját, elhelyezkedését, környezetét, a filmforgatás időtartamát, a filmforgatással érintett terület nagyságát.


Záró rendelkezések


16. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelt hatályba lépésével egyidejűleg Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat a közterületek rendjéről és használatáról szóló 29/2011 (IX.29.)Ör. hatályát veszti.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Fõvárosi rendelet rendelkezései az irányadóak.


17. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.




Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, továbbá a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,  Budapest-Csepel városképi, városrendezési és esztétikai, valamint közlekedés-biztonsági szempontjainak érvényesítése érdekében - figyelemmel a helyi sajátosságokra, ezen belül kiemelten a kerület lakosságának ellátására, továbbá a közterületek fenntartására és rendjére vonatkozó fokozott igényre - az Önkormányzat tulajdonában levõ közterületek használatáról és rendjéről a következőket rendeli el:


Általános rendelkezések

  1. § (1) E rendelet hatálya – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat) közigazgatási területén lévõ,
  1. az ingatlannyilvántartás helyrajzi számmutatójában közterületként nyilvántartott földrészletre, valamint
  2. a földrészlet és építmény közhasználatra vagy gyalogos forgalom részére átadott részeire (a továbbiakban együtt: közterület) terjed ki.

(2) Az Önkormányzat közterületei városszerkezeti, közlekedési, infrastuktúrális adottságai, illetve használatának intenzitásával összefüggő piaci értéke szerint

a) “A” kategóriába – kiemelt jelentőségű,

b) “B” kategóriába – jelentős,

c) “C” kategóriába – egyéb közterületek

sorolandók a rendelet 1. sz. melléklete szerint.

(3) Az egyes közterületi kategóriákban a közterület-használati díj eltérő összegben kerülhet meghatározásra a 2. sz. melléklet szerint.

(4) A Képviselő-testület egyedi döntésével, a közterület használójának erre vonatkozó kérelme alapján, közérdekből a 2. sz. mellékletben meghatározott díjtételektől eltérő közterület-használati díjat állapíthat meg.

(5) Nem terjed ki a rendelet hatálya a Rákóczi Kert Civil és Közösségi Háznak helyt adó Budapest XXI. Kerület Rákóczi tér 34. szám alatti (208397/5 hrsz) alatti ingatlanra

(6) E rendelet alkalmazásában

   a) idényjellegű árusítás: a közterületre kihelyezett árusítóhelyen, legfeljebb május 1. és szeptember 30. napja közötti időtartam egésze vagy egy része alatt, legalább 15 nm alapterületen folyamatosan végzett, a szokásos kiskereskedelmi mennyiséget meghaladó zöldség gyümölcs kereskedelmi tevékenység.

b) alkalmi árusítás: az idényjellegű árusítás körén kívül eső, az egyes társadalmi vagy nemzeti ünnepekhez kapcsolódó, legfeljebb az adott ünnep első napját megelőző 20. naptól az ünnep utolsó napjáig tartó kereskedelmi tevékenység.

c) koldulás: közterületen vagy nyilvános helyen pénz vagy egyéb dolog átadására szóban, írásban vagy ráutaló magatartással történő felhívás, amennyiben a cselekmény nem minősül a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott zaklató módon történő, illetve gyermekkel koldulásnak.


Játszóterek használatára vonatkozó szabályok


2. § (1) A játszóterek – kivéve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló eltérő használat engedélyezése esetét – elsősorban gyermekek és kísérőik számára az ott elhelyezett játszóeszközök rendeltetésszerű használatára, játék, pihenés céljából látogathatók oly módon, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.

(2) A zárható kerítéssel ellátott játszóterek az alábbi időpontokban látogathatók: október 1-től március 31-ig naponta 9.00 órától – 16.00 óráig, április 1-től szeptember 30-ig naponta 8.00 órától 20.30 óráig. A nyitva tartási időről a kezelő a játszótéren tájékoztató táblát helyez ki.

(3) Az Önkormányzat közigazgatási határain belül elhelyezkedő játszótereken tilos a dohányzás.


A kutyafuttatók használatára vonatkozó szabályok


3. § (1) A kijelölt  kutyafuttatók oly módon használhatók, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.

(2) A zárható kerítéssel ellátott kutyafuttatókat használni az év minden napján reggel 6.00 órától este 21.00 óráig lehet. A nyitvatartási időről a kezelő a kutyafuttatón tájékoztató táblát helyez ki.

A közterület-használat és a közterület-használati hozzájárulás

4. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához – az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a tulajdonos hozzájárulása, illetve a hozzájárulást is tartalmazó szerződés megkötése (a továbbiakban együtt: közterület-használati hozzájárulás) szükséges. Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatároztt esetben a földrészlet vagy építmény közhasználatra, vagy gyalogos forgalom részére átadott részének rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos előzetes hozzájárulását is be kell szerezni.

(2) A közterület-használati hozzájárulás nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb – hatósági, illetve szakhatósági – engedélyek (pl. építésügyi, egészségügyi, rendészeti szakhatóságok engedélyei) beszerzését.

(3) A közút besorolású közterület nem közlekedési célú igénybevételéhez a közút kezelőjének hozzájárulását kell kérni a közutak igazgatásáról szóló többször módosított 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 6. § (1) bekezdése alapján.

(4) Amennyiben a közterület-használat jellegéből, vagy időtartamából adódóan a közterület károsodásával járhat, a közterület-használati hozzájárulásban a közterület-használati díj tízszereséig terjedő kaució köthető ki.

(5) A Képviselő-testület minősített többségű döntésével különös méltánylást érdemlő indok alapján, közérdekből vagy önkormányzati érdekből e rendelet szabályaitól eltérhet.

5. § (1) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni:

a) közterületbe nyúló védőtető, előtető, ernyőszerkezet, hirdetőberendezés, reklámhordozó (ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezést, óriásplakátot) elhelyezéséhez, fennmaradásához,

b) hirdetőberendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, fennmaradásához, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés közterületen történő elhelyezését, fennmaradását is, továbbá a közterületre jogszerűen - különösen hozzájárulás vagy jogszabály rendelkezése alapján - kihelyezett bármilyen építményre vagy tárgyra, különösen pavilonra, nyílt szerkezetű elárusítópultra vagy építési, illetve egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám, illetve reklámhordozó berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához; továbbá bármilyen képek, vagy reklámok közterületre történő vetítéséhez, és az erre a célra szolgáló berendezések közterületre történő elhelyezéséhez, fennmaradásához,

c) árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltatófülke, pavilon, épület, üzlet létesítéséhez, fennmaradásához, illetve a már meglévő árusítóhelyek, pavilonok, épületek, üzletek működéséhez, árubemutató kihelyezéséhez, fennmaradásához, mozgó árusítóhely létesítéséhez, fennmaradásához,

d) a közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyeken létesített fülke és várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás, üzemanyag-egységárat jelző berendezés és iparvágány létesítéséhez, fennmaradásához, továbbá a dunai rakparton hajók kikötését szolgáló rögzítő eszközök, feljárók elhelyezéséhez, fennmaradásához,

e) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai,

f) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez, fennmaradásához,

g) utcabútor, figyelmeztető és tájékoztató tábla, köztéri óra, kivetítő- és videofal-berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához,

h) totó-lottó, valamint egyéb engedélyezett szerencsejáték célját szolgáló láda elhelyezéséhez, fennmaradásához, továbbá az utcai árusító és egyéb automaták (például: pénzváltó, ital, BKV-jegy, telefonkártya, bármilyen bankautomata, ATM stb.) felállításához, fennmaradásához,

i) építési munkával kapcsolatos létesítmények (például: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, konténer és tartozékai stb.), valamint építmények és törmelékek elhelyezéséhez, fennmaradásához, tárolásához,

j) alkalmi és mozgóárusításhoz, szórólap osztásához, szolgáltató tevékenység végzéséhez, szórakoztató tevékenység folytatásához, valamint a portrérajzoláshoz,

k) film-, fénykép-, televízió-, video- és hangfelvétel készítéséhez akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza,

l) sport-, kulturális és családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények, kiállítások, vásárok, piacok (a továbbiakban együtt: rendezvények) megtartásához szükséges közterületi helyszín használathoz, valamint mutatványos tevékenység folytatásához, továbbá az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, elhelyezéséhez, fennmaradásához,

m) a közlekedésben a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdése alapján a részvétel feltételeivel nem rendelkező, vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek reklámhordozó céllal való elhelyezéséhez, tárolásához,

n) a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (például: vendéglátó-ipari terasz, előkert),

o) fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához,

p) zöldterületek ideiglenes igénybevételéhezr) lakossági jellegű őrzött parkoló létesítéséhez, fennmaradásához,

s) a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 7. §-ában foglalt esetben,

t) utcazenéléshez,

u) az alkalmankénti rakodáshoz, költözéshez szükséges közterületi helyszín kizárólagos használatához.

ü) lakótelepi úszótelkes környezetben hulladékgyűjtő konténertároló építmény elhelyezéséhez,

v) közhasználatra még át nem adott közterületek ideiglenes hasznosításához és használatához,

x) cím- és cégtábla elhelyezéséhez, fennmaradásához, kivéve, ha az a közterületbe az épület falának síkjától 10 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha azok közterülettel érintkező felülete az 1 négyzetmétert nem haladja meg.

(2) Nem kell közterület-használati hozzájárulás:

a) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) elektronikus hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez,

d) előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, ha az a közterületbe az épület azon falának síkjától, amelyre rögzítették, 10 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha annak közterülettel érintkező felülete a 2 négyzetmétert nem haladja meg,

e) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez,

f) politikai rendezvényekhez, kivéve az ehhez kapcsolódó a kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység végzését,

g) futóversenyek útvonalának kijelöléséhez és biztosításához,

h) közparkban tartott rendezvények kapcsán a résztvevők által használt zöldterületek, kivéve az elkerített területek igénybevételéhez.

6. § Az (5) § (2) bekezdés a) c) és f) pontjában meghatározott esetekben az Önkormányzat vagyonkezelője, a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt., valamint Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Városépítési Irodája felé a kivitelező köteles bejelenteni a kivitelezési munkák megkezdését, legkésőbb a munkák megkezdésének időpontjában. A bejelentéshez csatolni kell a műszaki hiba részletes leírását, az elhárításhoz szükséges intézkedések részletes felsorolásával együtt. A bejelentést és a közterület jogos igénybevétele indokainak fennállását a Polgármesteri Hivatal a helyszínen jogosult ellenőrizni.

7. § (1) Nem adható közterület-használati hozzájárulás:

a) tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, vagy az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja,

b) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,

c) közutak területén gazdasági reklámtevékenységre,

d) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat,

e) a közút és a járda felületén reklám (ideértve a politikai reklámot is) elhelyezése céljából,

f) főútvonalak mentén árusító és az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület létesítésére, kivéve a virág- és hírlapárusítást és a tömegközlekedési eszközök igénybevételére szolgáló jegyárusítást, továbbá az alkalmi könyvárusítást,

g) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,

h) kereskedelmi vagy szolgáltató célokat szolgáló és 12 négyzetméter alapterületet meghaladó épületek létesítéséhez, kivéve, ha a hatályos Kerületi Szabályozási Terv ezt lehetővé teszi,

i) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,

j) olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg,

k) jármű iparszerű javítására,

l) építési reklámháló elhelyezéséhez olyan épület vonatkozásában, amelynek homlokzatfelújítása kapcsán 10 éven belül építési reklámháló került kihelyezésre, kivéve, ha az időközben szükségessé váló felújítási munkákat kiemelt városképi, élet- és balesetvédelmi, műemlékvédelmi szempontok indokolják,

m) lakó- vagy középületek homlokzatától 3 méteren belül pavilon vagy a hozzá tartozó szerkezeti elemek elhelyezésére,

n) országos vagy helyi védelem alatt álló épületeken hirdetőberendezések, illetve reklámfelületek elhelyezésére,

o) közúti közlekedési szolgáltatáshoz, illetve nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt 3500 kg össztömegű, vagy annál nagyobb súlyú gépjárművek tárolásához 30 napon túli időszakra,

p) gépkocsi tárolására szolgáló építmények, beleértve az ún. sátorgarázst is, valamint ipari raktározási objektumok elhelyezésére,

q) építési törmelék lerakására 72 órán túli időszakra, kivéve a konténerben történő tárolást,

r) kijelölt kutyafuttató helyeken és 50 méteres környezetükben (4. sz. melléklet szerint)

s) élelmiszer árusítására a közúttól számított 10 méteres körzeten belül,

t) jármű iparszerű mosására,

u) új vállalkozási jellegű, kerített őrzött parkoló kialakítására, kivéve, ha a területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzat erre külön lehetőséget biztosít,

ü) zöldterület üzemképes és üzemképtelen jármű tárolás, parkolás céljára történő igénybevételéhez, reklámtábla elhelyezéséhez,

v) folyamatos emberi felügyelet nélküli, helyhez kötött árusító automata berendezés üzemeltetéséhez,

x) gépjárműből, lakókocsiból, utánfutóból történő árusításra, szolgáltatás nyújtására tekintet nélkül arra, hogy a jármű rendszámmal ellátott, illetve rendszám nélküli – kivéve, ha az árusítás időtartama egy helyszínen a 30 perc időtartamot nem haladja meg és a közterület használati hozzájárulást kérő olyan útvonaltervet csatol be a kérelméhez, amely egy naptári napon belül legalább 10 tervezett megállási helyszínt tartalmaz,

y) azoknak a személyeknek, akiknek Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatával szemben – az Önkormányzat által megállapított közterület használati ügyből kifolyólag tartozása áll fenn (közterület-használati díjhátralék, közterület eredeti állapotba történő helyreállítási kötelezettsége, stb.)

(2) Az Önkormányzat közigazgatási határain belül elhelyezkedő közterületen szeszesital fogyasztása tilos, kivéve

a) az engedélyezett vendéglátó egységi kitelepülés területén,

b) engedélyezett rendezvény területén.

(3)[1] Tilos a közterületre kihelyezett hulladékgyűjtőket – ideérve a szemétgyűjtő edényeket, valamint a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket is – rendeltetéstől eltérően használni, felhatalmazás nélkül, jogosulatlanul elmozdítani.

8. § (1) Zöldség-gyümölcs árusítás (ideértve az idényjellegű árusítást is) céljára közterület-használati hozzájárulás kizárólag e rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott helyszínekre adható ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az egyes helyszínekre vonatkozó közterület-használati hozzájárulások kiadása – figyelemmel a 7. sz. mellékletben meghatározott maximális területértékekre – a hiánytalan kérelmek benyújtásának sorrendjében történik.

A közterület-használati hozzájárulás kérelmezése

9. § (1) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkálatokkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetében pedig az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület-használati hozzájárulást beszereznie (a továbbiakban együttesen: kérelmező).

(2) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet az önkormányzat ügyfélszolgálatán (1211 Budapest, Petz Ferenc utca 1-3.) a közterületi ügyintézőhöz kell benyújtani.

 (3) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének és telephelyének címét, jogi személy kérelmező esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatot és az őt képviselő felelős személy nevét és címét, telefonos elérhetőségét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének helyrajzi szám szerinti, pontos területnagyságának, módjának meghatározását és helyszínrajzon történő megjelölését, rendezvények esetén a tervezett résztvevői létszámot és a tervezett illemhelyek - külön megjelölve az akadálymentesítettek - helyét és darabszámát,

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát és

e) a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységben részt vevők nevét és lakcímét,

f) építési engedélyhez kötött építmény esetében vagy építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőtől kapott meghatalmazást és a jogszabályban előírt esetekben a jogerős építésügyi hatósági engedélyt,

g) közút igénybevétele esetén a közút érintett szakaszának keretszelvényét, a forgalomkorlátozás, vagy indokolt esetben a forgalomelterelés tervét, a Budapesti Közlekedési Központ által kiadott forgalomtechnikai hozzájárulást,

h) a 7. § (1) bekezdés x) pontjában meghatározott esetben a részletes útvonaltervet,

i) érvényes őstermelői igazolvány másolatát, amennyiben zöldség-gyümölcs árusítás céljából kívánja igénybe venni a közterületet a 3. sz. mellékletben felsorolt helyszíneket.

(4) Amennyiben a közterület-használati hozzájárulás közterületen történő értékesítés – ideérve az őstermelői, az idényjellegű és alkalmi árusítást is – céljára kerül kiadásra, úgy a kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell valamely, az értékesítés tervezett helyétől számítva legfeljebb 100 méteres körzeten belüli ingatlan tulajdonosának, vagy bérlőjének írásos nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közterületen értékesítést végző személy részére mosdó és illemhely használatát biztosít. 

A közterület-használati hozzájárulás megadása

10. § (1) A közterület-használathoz szükséges közterület-használati hozzájárulás megadásáról a polgármester önkormányzati hatósági eljárásban határozattal dönt.

(2) Közterület használati hozzájárulás határozott időre, legfeljebb 1 év időtartamra adható. Kivételesen a polgármester 1 évnél hosszabb, de 5 évet meg nem haladó idejű közterület használatot engedélyezhet, ha a közterület használat – jogszabályban előírt feltétel teljesítéséhez – nevelési, oktatási intézmény működéséhez szükséges.

(3) A közterület használat a használt területre bérleti jogviszonyt nem létesít.

(4) A kérelem elbírálása során elsőbbséget kell biztosítani az építmények építésével, javításával és karbantartásával kapcsolatos közterület-használatnak.

(5) A reklám, illetve a hirdetés céljából engedélyezett közterület-használat nem akadályozhatja az állami és önkormányzati ünnepekkel, megemlékezésekkel és az állami és önkormányzati rendezvényekkel kapcsolatos lobogózási kötelezettségek teljesítését.

(6) A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a jogosult nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét,

b) a tulajdonos hozzájárulását,

c) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,

d) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,

e) utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,

f) a hozzájárulás megszűnése esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét, illetve az ennek elmulasztása esetén irányadó eljárást,

g) közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, egyéb esetben a díjmentesség tényét,

h) a jogosult közterületet érintő tevékenységében részt vevők nevét és lakcímét,

i) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,

j) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,

k) a közterület-használati hozzájárulás átengedésének tilalmát annak rögzítésével, hogy a közterület-használati hozzájárulás kizárólag a jogosult részére szól, azonban lehetősége van a közterület-használathoz közreműködőket igénybe venni, de a közterület-használat joga tovább nem ruházható,

l) a kérelmező nyilatkozatát, miszerint  az eredeti állapot helyreállítása körében  az Önkormányzat jogosult a kérelmező helyett és nevében eljárni a közműszolgáltatókkal fennálló szerződések megszüntetése vonatkozásban, mely kapcsán felmerülő költségek is kérelmezőt terhelik.

(7) A közterület-használati hozzájárulást meg kell küldeni:

a) a kérelmezőnek,

b) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervnek,

(8) A közterület-használati hozzájárulásról értesíteni kell:

a) Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal Közerület Felügyeleti Csoportját,zolgáltatók relés stb. irányában:


b) rendezvények esetében a kerületi Budapesti Rendőr-főkapitányságot.

 (9) A közterület-használati hozzájárulás megtagadását közölni kell:

a) a kérelmezővel,

b) Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal Közerület Felügyeleti Csoportjával.

(10) A közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.

(11) A közterület-használati hozzájárulás alapján a közterületet a jogosult, valamint a 10. § (6) bekezdés h) pontjában felsoroltak használhatják. A közterület-használati hozzájárulás harmadik személy részére át nem engedhető, az kizárólag a jogosult részére szól, azonban ez nem korlátozza a jogosult azon jogát, hogy a közterület-használathoz közreműködőket vegyen igénybe.

(12) A hozzájárulás időtartamának lejárta után a kérelmező 30 napon belül köteles az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.


A közterület-használati díj

11. § (1) A kérelmező közterület-használati hozzájárulás esetén a közterület használatáért – a (2)-(3) bekezdés szerinti kivétellel - a 2. számú mellékletben meghatározott mértékű közterület-használati díjat köteles fizetni. A díjat a kérelmező a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül a közterület-használati hozzájárulásbanmeghatározott időtartamra előre köteles megfizetni.

(2) Közút igénybevétele esetén a fizetendő közterület-használati díj összegére az 5. sz. mellékletben foglaltak az irányadók. Az Önkormányzat tulajdonában álló közutak esetében a közterület-használati díjat a mellékletben szereplő felső határon kell megállapítani, és a díjat a közút kezelője számlájára kell befizetni.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló közutak úttestjét építési munkaterületként használók közterület-használati díjat kötelesek fizetni. A díj összege – a 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet 3. számú melléklete szerinti kérelem benyújtásakor – a 6. sz. melléklet szerint kerül megállapításra.

(4) A közterület-használati díjat a közterület-használati hozzájárulásban foglaltak szerint az Önkormányzat számlájára postautalványon, vagy átutalással kell megfizetni.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

12. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért, berendezésekért,

b) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,

c) a homlokzatból a közterület fölé kinyúló cégér után, ha az a cégtábla előírásain túl nem tartalmaz reklámot és kivitelezése során kellő magasságban került elhelyezésre ahhoz, hogy nem zavarja a közterület használatot,

d) az önkormányzat által kijelölt alkalmi zöldség-gyümölcs árusítóhelyeken őstermelői igazolvánnyal rendelkező természetes személyeknek 2 m2-ig terjedő területen - az őstermelők részére kijelölt árusító helyeket a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza -,

e) az Önkormányzat saját vagy szervezetei (intézményei) által szervezett rendezvények esetében, valamint az általuk folytatni kívánt tevékenységek esetén,

f) a nem önkormányzati tulajdonú, de közterületként használt ingatlanok használóinak,

g) építési törmelékek konténerben való elhelyezéséhez, valamint építési anyag lerakásához 72 óra időtartamon belül,

h) lakótelepi úszótelkes környezetben hulladékgyűjtó konténertároló építmény elhelyezéséhez,

i) Az Önkormányzat közigazgatási területén működő közhasznú szervezetek reklámelhelyezése esetén, maximum 0,5 m2 alapterületen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterület-használati díj megfizetése alóli mentesség esetén is csak köterület-használati hozzájárulás birtokában használható a közterület..

(3) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben – azonos közigazgatási címen lakó magánszemélyek esetében a lakásban lakó személyek számára tekintet nélkül – a kérelmező egy folyamatos építési tevékenység végzése során – tekintet nélkül arra, hogy a tevékenység építési engedélyhez kötött-e vagy sem – egy esetben mentesül 72 órai időtartamra a közterület-használati díj megfizetése alól.

(4) Ugyanazon közigazgatási címen lakó építtetőket 30 naptári napon belül az (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerinti mentesség az építési tevékenység befejezése vagy megszakadása esetén is csak egy esetben illeti meg.

(5) Az (1) bekezdés i) pontjának hatálya alá tartozó szervezetek közhasznú jogállásukat a közhasznúsági nyilvántartásba vételről szóló igazolás benyújtásával kötelesek igazolni.


Jogosulatlan közterület-használat


13. § (1) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ, köteles a polgármester felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.

(2) A polgármester az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély, vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében, vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének minősül, ha a jogellenes közterület-használat a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező [1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdése], vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek reklámhordozó céllal való elhelyezése, tárolása útján valósul meg. Ebben az esetben a polgármester az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(4) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően használ, azzal szemben a terület besorolására, a ténylegesen használt időtartamra és területre tekintettel megállapítható e rendelet szerinti közterület-használati díj tízszerese is megállapítható. A mérték megállapításánál figyelembe kell venni a jogszerűtlenül használt időtartamot, terület nagyságát, valamint a felróhatóság mértékét.

(5) A jogosulatlan közterület-használat következményeiről a 10. § (1) bekezdés szerint döntésre jogosult dönt.

14. § A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelők, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek, továbbá a polgármester által megbízott egyéb személyek a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik.


Filmalkotás forgatása céljából történő igénybevételre vonatkozó speciális szabályok


15. § (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmek elbírálására vonatkozó rendelkezéseket a filmalkotás forgatása céljából történő igénybevétel esetén az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A filmalkotás forgatása céljából történő igénybevétel esetén a polgármester – átruházott – önkormányzati hatósági jogkörben

a) meghatározza a közterület-használati díj mértékét a mozgóképekről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 3. melléklete alapján,

b) mentességet vagy kedvezményt állapíthat meg a közterület-használati díj mértékével összefüggésben a Mktv. 35/A. § (4) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembe vételével,

c) egyedi feltételeket állapíthat meg,

d) jóváhagyja a fővárosi kormányhivatal és a kérelmező között kötendő hatósági szerződést.

(3) Közterület-használati díj megfizetése alóli mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

(4) A közterület-használati díjkedvezmény mértéke az Mktv. 3. sz. melléklete szerint fizetendő díj 70%-a.

(5) Az egyedi feltételek meghatározásakor figyelembe kell venni különösen az igénybevétellel érintett közterület funkcióját, elhelyezkedését, környezetét, a filmforgatás időtartamát, a filmforgatással érintett terület nagyságát.


Záró rendelkezések

16. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelt hatályba lépésével egyidejűleg Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat a közterületek rendjéről és használatáról szóló 29/2011 (IX.29.)Ör. hatályát veszti.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Fõvárosi rendelet rendelkezései az irányadóak.


17. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.





Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, továbbá a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,  Budapest-Csepel városképi, városrendezési és esztétikai, valamint közlekedés-biztonsági szempontjainak érvényesítése érdekében - figyelemmel a helyi sajátosságokra, ezen belül kiemelten a kerület lakosságának ellátására, továbbá a közterületek fenntartására és rendjére vonatkozó fokozott igényre - az Önkormányzat tulajdonában levõ közterületek használatáról és rendjéről a következőket rendeli el:


Általános rendelkezések

  1. § (1) E rendelet hatálya – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat) közigazgatási területén lévõ,
  1. az ingatlannyilvántartás helyrajzi szám mutatójában közterületként nyilvántartott földrészletre, valamint
  2. a földrészlet és építmény közhasználatra vagy gyalogos forgalom részére átadott részeire (a továbbiakban együtt: közterület) terjed ki.

(2) Az Önkormányzat közterületei városszerkezeti, közlekedési, infrastuktúrális adottságai, illetve használatának intenzitásával összefüggő piaci értéke szerint

a) “A” kategóriába – kiemelt jelentőségű,

b) “B” kategóriába – jelentős,

c) “C” kategóriába – egyéb közterületek

sorolandók a rendelet 1. sz. melléklete szerint.

d)[2] Az Önkormányzat közterületei közül különös szabályok érvényesek a Görgey Artúr térre vonatkozóan. A tér díszburkolattal fedett részének használata vonatkozásában e rendelet szabályait a 7. § (1) bekezdés z) pontjában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az egyes közterületi kategóriákban a közterület-használati díj eltérő összegben kerülhet meghatározásra a 2. sz. melléklet szerint.

(4) A Képviselő-testület egyedi döntésével, a közterület használójának erre vonatkozó kérelme alapján, közérdekből a 2. sz. mellékletben meghatározott díjtételektől eltérő közterület-használati díjat állapíthat meg.

(5) Nem terjed ki a rendelet hatálya a Rákóczi Kert Civil és Közösségi Háznak helyt adó Budapest XXI. Kerület Rákóczi tér 34. szám alatti (208397/5 hrsz) alatti ingatlanra

(6) E rendelet alkalmazásában

   a) idényjellegű árusítás: a közterületre kihelyezett árusítóhelyen, legfeljebb május 1. és szeptember 30. napja közötti időtartam egésze vagy egy része alatt, legalább 15 nm alapterületen folyamatosan végzett, a szokásos kiskereskedelmi mennyiséget meghaladó zöldség gyümölcs kereskedelmi tevékenység.

b) alkalmi árusítás: az idényjellegű árusítás körén kívül eső, az egyes társadalmi vagy nemzeti ünnepekhez kapcsolódó, legfeljebb az adott ünnep első napját megelőző 20. naptól az ünnep utolsó napjáig tartó kereskedelmi tevékenység.

c) koldulás: közterületen vagy nyilvános helyen pénz vagy egyéb dolog átadására szóban, írásban vagy ráutaló magatartással történő felhívás, amennyiben a cselekmény nem minősül a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott zaklató módon történő, illetve gyermekkel koldulásnak.

d)[3] önkormányzati célú rendezvény: előre meghatározott, helyen és időben, közérdekű célból, az Önkormányzat intézményei, valamint gazdasági társaságai által szervezett, vagy az Önkormányzat által előzetesen jóváhagyott  formában megtartandó esemény – különösen karitatív (mint pl. ételosztás, egészségnap) vagy kulturális, szabadidős, szórakoztató, sportjellegű összejövetel.

e)[4] tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz: a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 47. § 34. pontjában meghatározottak szerinti berendezés, melynek mérete nem haladhatja meg a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdésében előírt méretet.


Játszóterek használatára vonatkozó szabályok


2. § (1) A játszóterek – kivéve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló eltérő használat engedélyezése esetét – elsősorban gyermekek és kísérőik számára az ott elhelyezett játszóeszközök rendeltetésszerű használatára, játék, pihenés céljából látogathatók oly módon, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.

(2) A zárható kerítéssel ellátott játszóterek az alábbi időpontokban látogathatók: október 1-től március 31-ig naponta 9.00 órától – 16.00 óráig, április 1-től szeptember 30-ig naponta 8.00 órától 20.30 óráig. A nyitva tartási időről a kezelő a játszótéren tájékoztató táblát helyez ki.

(3) Az Önkormányzat közigazgatási határain belül elhelyezkedő játszótereken tilos a dohányzás.


A kutyafuttatók használatára vonatkozó szabályok


3. § (1) A kijelölt  kutyafuttatók oly módon használhatók, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.

(2) A zárható kerítéssel ellátott kutyafuttatókat használni az év minden napján reggel 6.00 órától este 21.00 óráig lehet. A nyitvatartási időről a kezelő a kutyafuttatón tájékoztató táblát helyez ki.

A közterület-használat és a közterület-használati hozzájárulás

4. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához – az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a tulajdonos hozzájárulása, illetve a hozzájárulást is tartalmazó szerződés megkötése (a továbbiakban együtt: közterület-használati hozzájárulás) szükséges. Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatároztt esetben a földrészlet vagy építmény közhasználatra, vagy gyalogos forgalom részére átadott részének rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos előzetes hozzájárulását is be kell szerezni.

(2) A közterület-használati hozzájárulás nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb – hatósági, illetve szakhatósági – engedélyek (pl. építésügyi, egészségügyi, rendészeti szakhatóságok engedélyei) beszerzését.


(3)[5] A közterület rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatosan a közútkezelő jár el az alábbi esetekben:

a) A közút besorolású közterület nem közlekedési célú igénybevételéhez a közút kezelőjének hozzájárulását kell kérni a közutak igazgatásáról szóló többször módosított 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 6. § (1) bekezdése alapján.

b) A tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz közutak melletti elhelyezése esetén az eszköz elhelyezője köteles az elhelyezés tényét az elhelyezést megelőző 15 nappal korábban bejelenteni az elhelyezéssel érintett közvilágítási-, villany- és telefonoszlop elhelyezkedése szerinti közút kezelője részére a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján.

(4) Amennyiben a közterület-használat jellegéből, vagy időtartamából adódóan a közterület károsodásával járhat, a közterület-használati hozzájárulásban a közterület-használati díj tízszereséig terjedő kaució köthető ki.

(5) A Képviselő-testület minősített többségű döntésével különös méltánylást érdemlő indok alapján, közérdekből vagy önkormányzati érdekből e rendelet szabályaitól eltérhet.

5. § (1) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni:

a) közterületbe nyúló védőtető, előtető, ernyőszerkezet, hirdetőberendezés, reklámhordozó (ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezést, óriásplakátot) elhelyezéséhez, fennmaradásához,

b) hirdetőberendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, fennmaradásához, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés közterületen történő elhelyezését, fennmaradását is, továbbá a közterületre jogszerűen - különösen hozzájárulás vagy jogszabály rendelkezése alapján - kihelyezett bármilyen építményre vagy tárgyra, különösen pavilonra, nyílt szerkezetű elárusítópultra vagy építési, illetve egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám, illetve reklámhordozó berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához; továbbá bármilyen képek, vagy reklámok közterületre történő vetítéséhez, és az erre a célra szolgáló berendezések közterületre történő elhelyezéséhez, fennmaradásához,

c) árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltatófülke, pavilon, épület, üzlet létesítéséhez, fennmaradásához, illetve a már meglévő árusítóhelyek, pavilonok, épületek, üzletek működéséhez, árubemutató kihelyezéséhez, fennmaradásához, mozgó árusítóhely létesítéséhez, fennmaradásához,

d) a közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyeken létesített fülke és várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás, üzemanyag-egységárat jelző berendezés és iparvágány létesítéséhez, fennmaradásához, továbbá a dunai rakparton hajók kikötését szolgáló rögzítő eszközök, feljárók elhelyezéséhez, fennmaradásához,

e) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai,

f) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez, fennmaradásához,

g) utcabútor, figyelmeztető és tájékoztató tábla, köztéri óra, kivetítő- és videofal-berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához,

h) totó-lottó, valamint egyéb engedélyezett szerencsejáték célját szolgáló láda elhelyezéséhez, fennmaradásához, továbbá az utcai árusító és egyéb automaták (például: pénzváltó, ital, BKV-jegy, telefonkártya, bármilyen bankautomata, ATM stb.) felállításához, fennmaradásához,

i) építési munkával kapcsolatos létesítmények (például: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, konténer és tartozékai stb.), valamint építmények és törmelékek elhelyezéséhez, fennmaradásához, tárolásához,

j) alkalmi és mozgóárusításhoz, szórólap osztásához, szolgáltató tevékenység végzéséhez, szórakoztató tevékenység folytatásához, valamint a portrérajzoláshoz,

k) film-, fénykép-, televízió-, video- és hangfelvétel készítéséhez akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza,

l) sport-, kulturális és családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények, kiállítások, vásárok, piacok (a továbbiakban együtt: rendezvények) megtartásához szükséges közterületi helyszín használathoz, valamint mutatványos tevékenység folytatásához, továbbá az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, elhelyezéséhez, fennmaradásához,

m) a közlekedésben a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdése alapján a részvétel feltételeivel nem rendelkező, vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek reklámhordozó céllal való elhelyezéséhez, tárolásához,

n) a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (például: vendéglátó-ipari terasz, előkert),

o) fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához,

p) zöldterületek ideiglenes igénybevételéhezr) lakossági jellegű őrzött parkoló létesítéséhez, fennmaradásához,

s) a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 7. §-ában foglalt esetben,

t) utcazenéléshez,

u) az alkalmankénti rakodáshoz, költözéshez szükséges közterületi helyszín kizárólagos használatához.

ü) lakótelepi úszótelkes környezetben hulladékgyűjtő konténertároló építmény elhelyezéséhez,

v) közhasználatra még át nem adott közterületek ideiglenes hasznosításához és használatához,

x) cím- és cégtábla elhelyezéséhez, fennmaradásához, kivéve, ha az a közterületbe az épület falának síkjától 10 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha azok közterülettel érintkező felülete az 1 négyzetmétert nem haladja meg.

(2) Nem kell közterület-használati hozzájárulás:

a) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) elektronikus hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez,

d) előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, ha az a közterületbe az épület azon falának síkjától, amelyre rögzítették, 10 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha annak közterülettel érintkező felülete a 2 négyzetmétert nem haladja meg,

e) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez,

f) politikai rendezvényekhez, kivéve az ehhez kapcsolódó a kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység végzését,

g) futóversenyek útvonalának kijelöléséhez és biztosításához,

h) közparkban tartott rendezvények kapcsán a résztvevők által használt zöldterületek, kivéve az elkerített területek igénybevételéhez.

6. §[6] Az 5. § (2) bekezdés a) c) és f) pontjában meghatározott esetekben az Önkormányzat vagyonkezelője, a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt., valamint Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal közútkezelője felé a kivitelező köteles bejelenteni a kivitelezési munkák megkezdését, legkésőbb a munkák megkezdésének időpontjában. A bejelentéshez csatolni kell a műszaki hiba részletes leírását, az elhárításhoz szükséges intézkedések részletes felsorolásával együtt. A bejelentést és a közterület jogos igénybevétele indokainak fennállását a Polgármesteri Hivatal a helyszínen jogosult ellenőrizni.

7. § (1) Nem adható közterület-használati hozzájárulás:

a) tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, vagy az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja,

b) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,

c) közutak területén gazdasági reklámtevékenységre,

d) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat,

e) a közút és a járda felületén reklám (ideértve a politikai reklámot is) elhelyezése céljából,

f) főútvonalak mentén árusító és az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület létesítésére, kivéve a virág- és hírlapárusítást és a tömegközlekedési eszközök igénybevételére szolgáló jegyárusítást, továbbá az alkalmi könyvárusítást,

g) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,

h) kereskedelmi vagy szolgáltató célokat szolgáló és 12 négyzetméter alapterületet meghaladó épületek létesítéséhez, kivéve, ha a hatályos Kerületi Szabályozási Terv ezt lehetővé teszi,

i) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,

j) olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg,

k) jármű iparszerű javítására,

l) építési reklámháló elhelyezéséhez olyan épület vonatkozásában, amelynek homlokzatfelújítása kapcsán 10 éven belül építési reklámháló került kihelyezésre, kivéve, ha az időközben szükségessé váló felújítási munkákat kiemelt városképi, élet- és balesetvédelmi, műemlékvédelmi szempontok indokolják,

m) lakó- vagy középületek homlokzatától 3 méteren belül pavilon vagy a hozzá tartozó szerkezeti elemek elhelyezésére,

n) országos vagy helyi védelem alatt álló épületeken hirdetőberendezések, illetve reklámfelületek elhelyezésére,

o) közúti közlekedési szolgáltatáshoz, illetve nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt 3500 kg össztömegű, vagy annál nagyobb súlyú gépjárművek tárolásához 30 napon túli időszakra,

p) gépkocsi tárolására szolgáló építmények, beleértve az ún. sátorgarázst is, valamint ipari raktározási objektumok elhelyezésére,

q) építési törmelék lerakására 72 órán túli időszakra, kivéve a konténerben történő tárolást,

r) kijelölt kutyafuttató helyeken és 50 méteres környezetükben (4. sz. melléklet szerint)

s) élelmiszer árusítására a közúttól számított 10 méteres körzeten belül,

t) jármű iparszerű mosására,

u) új vállalkozási jellegű, kerített őrzött parkoló kialakítására, kivéve, ha a területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzat erre külön lehetőséget biztosít,

ü) zöldterület üzemképes és üzemképtelen jármű tárolás, parkolás céljára történő igénybevételéhez, reklámtábla elhelyezéséhez,

v) folyamatos emberi felügyelet nélküli, helyhez kötött árusító automata berendezés üzemeltetéséhez,

x) gépjárműből, lakókocsiból, utánfutóból történő árusításra, szolgáltatás nyújtására tekintet nélkül arra, hogy a jármű rendszámmal ellátott, illetve rendszám nélküli – kivéve, ha az árusítás időtartama egy helyszínen a 30 perc időtartamot nem haladja meg és a közterület használati hozzájárulást kérő olyan útvonaltervet csatol be a kérelméhez, amely egy naptári napon belül legalább 10 tervezett megállási helyszínt tartalmaz,

y) azoknak a személyeknek, akiknek Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatával szemben – az Önkormányzat által megállapított közterület használati ügyből kifolyólag tartozása áll fenn (közterület-használati díjhátralék, közterület eredeti állapotba történő helyreállítási kötelezettsége, stb.)

z)[7] a Görgey Artúr tér területére, a közterület rendeltetéstől eltérő célra történő használatára, kivéve az 1. § (6) bekezdés d) pontjában értelmezett önkormányzati célú rendezvény tartását.

(2) Az Önkormányzat közigazgatási határain belül elhelyezkedő közterületen szeszesital fogyasztása tilos, kivéve

a) az engedélyezett vendéglátó egységi kitelepülés területén,

b) engedélyezett rendezvény területén.

(3)[8] Tilos a közterületre kihelyezett hulladékgyűjtőket – ideérve a szemétgyűjtő edényeket, valamint a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket is – rendeltetéstől eltérően használni, felhatalmazás nélkül, jogosulatlanul elmozdítani.

8. § (1) Zöldség-gyümölcs árusítás (ideértve az idényjellegű árusítást is) céljára közterület-használati hozzájárulás kizárólag e rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott helyszínekre adható ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az egyes helyszínekre vonatkozó közterület-használati hozzájárulások kiadása – figyelemmel a 7. sz. mellékletben meghatározott maximális területértékekre – a hiánytalan kérelmek benyújtásának sorrendjében történik.

A közterület-használati hozzájárulás kérelmezése

9. § (1) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkálatokkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetében pedig az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület-használati hozzájárulást beszereznie (a továbbiakban együttesen: kérelmező).

(2) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet az önkormányzat ügyfélszolgálatán (1211 Budapest, Petz Ferenc utca 1-3.) a közterületi ügyintézőhöz kell benyújtani.

 (3) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének és telephelyének címét, jogi személy kérelmező esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatot és az őt képviselő felelős személy nevét és címét, telefonos elérhetőségét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének helyrajzi szám szerinti, pontos területnagyságának, módjának meghatározását és helyszínrajzon történő megjelölését, rendezvények esetén a tervezett résztvevői létszámot és a tervezett illemhelyek - külön megjelölve az akadálymentesítettek - helyét és darabszámát,

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát és

e) a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységben részt vevők nevét és lakcímét,

f) építési engedélyhez kötött építmény esetében vagy építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőtől kapott meghatalmazást és a jogszabályban előírt esetekben a jogerős építésügyi hatósági engedélyt,

g) közút igénybevétele esetén a közút érintett szakaszának keretszelvényét, a forgalomkorlátozás, vagy indokolt esetben a forgalomelterelés tervét, a Budapesti Közlekedési Központ által kiadott forgalomtechnikai hozzájárulást,

h) a 7. § (1) bekezdés x) pontjában meghatározott esetben a részletes útvonaltervet,

i) érvényes őstermelői igazolvány másolatát, amennyiben zöldség-gyümölcs árusítás céljából kívánja igénybe venni a közterületet a 3. sz. mellékletben felsorolt helyszíneket.

(4) Amennyiben a közterület-használati hozzájárulás közterületen történő értékesítés – ideérve az őstermelői, az idényjellegű és alkalmi árusítást is – céljára kerül kiadásra, úgy a kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell valamely, az értékesítés tervezett helyétől számítva legfeljebb 100 méteres körzeten belüli ingatlan tulajdonosának, vagy bérlőjének írásos nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közterületen értékesítést végző személy részére mosdó és illemhely használatát biztosít. 

A közterület-használati hozzájárulás megadása

10. § (1) A közterület-használathoz szükséges közterület-használati hozzájárulás megadásáról a polgármester önkormányzati hatósági eljárásban határozattal dönt.

(2) Közterület használati hozzájárulás határozott időre, legfeljebb 1 év időtartamra adható. Kivételesen a polgármester 1 évnél hosszabb, de 5 évet meg nem haladó idejű közterület használatot engedélyezhet, ha a közterület használat – jogszabályban előírt feltétel teljesítéséhez – nevelési, oktatási intézmény működéséhez szükséges.

(3) A közterület használat a használt területre bérleti jogviszonyt nem létesít.

(4) A kérelem elbírálása során elsőbbséget kell biztosítani az építmények építésével, javításával és karbantartásával kapcsolatos közterület-használatnak.

(5) A reklám, illetve a hirdetés céljából engedélyezett közterület-használat nem akadályozhatja az állami és önkormányzati ünnepekkel, megemlékezésekkel és az állami és önkormányzati rendezvényekkel kapcsolatos lobogózási kötelezettségek teljesítését.

(6) A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a jogosult nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét,

b) a tulajdonos hozzájárulását,

c) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,

d) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,

e) utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,

f) a hozzájárulás megszűnése esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét, illetve az ennek elmulasztása esetén irányadó eljárást,

g) közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, egyéb esetben a díjmentesség tényét,

h) a jogosult közterületet érintő tevékenységében részt vevők nevét és lakcímét,

i) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,

j) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,

k) a közterület-használati hozzájárulás átengedésének tilalmát annak rögzítésével, hogy a közterület-használati hozzájárulás kizárólag a jogosult részére szól, azonban lehetősége van a közterület-használathoz közreműködőket igénybe venni, de a közterület-használat joga tovább nem ruházható,

l) a kérelmező nyilatkozatát, miszerint  az eredeti állapot helyreállítása körében  az Önkormányzat jogosult a kérelmező helyett és nevében eljárni a közműszolgáltatókkal fennálló szerződések megszüntetése vonatkozásban, mely kapcsán felmerülő költségek is kérelmezőt terhelik.

(7) A közterület-használati hozzájárulást meg kell küldeni:

a) a kérelmezőnek,

b) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervnek,

(8) A közterület-használati hozzájárulásról értesíteni kell:

a)[9] Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Közerület-felügyeletét ,zolgáltatók relés stb. irányában:

b) rendezvények esetében a kerületi Budapesti Rendőr-főkapitányságot.

 (9) A közterület-használati hozzájárulás megtagadását közölni kell:

a) a kérelmezővel,

b)[10] Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Közerület- felügyeletével .

(10) A közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.

(11) A közterület-használati hozzájárulás alapján a közterületet a jogosult, valamint a 10. § (6) bekezdés h) pontjában felsoroltak használhatják. A közterület-használati hozzájárulás harmadik személy részére át nem engedhető, az kizárólag a jogosult részére szól, azonban ez nem korlátozza a jogosult azon jogát, hogy a közterület-használathoz közreműködőket vegyen igénybe.

(12)[11] A hozzájárulás időtartamának lejárta után a kérelmező haladéktalanul köteles az eredeti állapotot kártalanítási igény nélküli helyreállítani. E kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett nem tesz eleget.


A közterület-használati díj

11. § (1) A kérelmező közterület-használati hozzájárulás esetén a közterület használatáért – a (2)-(3) bekezdés szerinti kivétellel - a 2. számú mellékletben meghatározott mértékű közterület-használati díjat köteles fizetni. A díjat a kérelmező a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül a közterület-használati hozzájárulásban meghatározott időtartamra előre köteles megfizetni.

(2) Közút igénybevétele esetén a fizetendő közterület-használati díj összegére az 5. sz. mellékletben foglaltak az irányadók. Az Önkormányzat tulajdonában álló közutak esetében a közterület-használati díjat a mellékletben szereplő felső határon kell megállapítani, és a díjat a közút kezelője számlájára kell befizetni.

(3)[12] A közterület rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatosan a közútkezelő jár el és a közterület-használati díjat a közút kezelője számlájára kell befizetni az alábbi esetekben:

a) Az Önkormányzat tulajdonában álló közutak úttestjét építési munkaterületként használók közterület-használati díjat kötelesek fizetni. A díj összege – a 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet 3. számú melléklete szerinti kérelem benyújtásakor – a jelen rendelet 6. sz. melléklete szerint kerül megállapításra.

b) A tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz közutak melletti elhelyezése esetén az elhelyezéssel érintett közvilágítási-, villany- és telefonoszlop elhelyezkedése szerinti közút kezelője állapítja meg a díjat a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § alapján, a Korm. rendelet  1. mellékletében előírt díjszabásnak megfelelően, melyet a közút kezelője számlájára kell befizetni.

(4)[13] A közterület-használati díjat az (1) bekezdés esetén a közterület-használati hozzájárulásban foglaltak szerint az Önkormányzat számlájára postautalványon, vagy átutalással kell megfizetni.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

12. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért, berendezésekért,

b) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,

c) a homlokzatból a közterület fölé kinyúló cégér után, ha az a cégtábla előírásain túl nem tartalmaz reklámot és kivitelezése során kellő magasságban került elhelyezésre ahhoz, hogy nem zavarja a közterület használatot,

d) az önkormányzat által kijelölt alkalmi zöldség-gyümölcs árusítóhelyeken őstermelői igazolvánnyal rendelkező természetes személyeknek 2 m2-ig terjedő területen - az őstermelők részére kijelölt árusító helyeket a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza -,

e) az Önkormányzat saját vagy szervezetei (intézményei) által szervezett rendezvények esetében, valamint az általuk folytatni kívánt tevékenységek esetén,

f) a nem önkormányzati tulajdonú, de közterületként használt ingatlanok használóinak,

g) építési törmelékek konténerben való elhelyezéséhez, valamint építési anyag lerakásához 72 óra időtartamon belül,

h) lakótelepi úszótelkes környezetben hulladékgyűjtó konténertároló építmény elhelyezéséhez,

i) Az Önkormányzat közigazgatási területén működő közhasznú szervezetek reklámelhelyezése esetén, maximum 0,5 m2 alapterületen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterület-használati díj megfizetése alóli mentesség esetén is csak köterület-használati hozzájárulás birtokában használható a közterület.

(3) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben – azonos közigazgatási címen lakó magánszemélyek esetében a lakásban lakó személyek számára tekintet nélkül – a kérelmező egy folyamatos építési tevékenység végzése során – tekintet nélkül arra, hogy a tevékenység építési engedélyhez kötött-e vagy sem – egy esetben mentesül 72 órai időtartamra a közterület-használati díj megfizetése alól.

(4) Ugyanazon közigazgatási címen lakó építtetőket 30 naptári napon belül az (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerinti mentesség az építési tevékenység befejezése vagy megszakadása esetén is csak egy esetben illeti meg.

(5) Az (1) bekezdés i) pontjának hatálya alá tartozó szervezetek közhasznú jogállásukat a közhasznúsági nyilvántartásba vételről szóló igazolás benyújtásával kötelesek igazolni.


Jogosulatlan közterület-használat


13. § (1)[14] Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ, köteles a polgármester felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett nem tesz eleget.

(2)[15] A polgármester az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély, vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében, vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(3)[16] A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének minősül, ha a jogellenes közterület-használat a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező [1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdése], vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek reklámhordozó céllal való elhelyezése, tárolása útján valósul meg. Ebben az esetben a polgármester az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállíthatja. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(4) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően használ, azzal szemben a terület besorolására, a ténylegesen használt időtartamra és területre tekintettel megállapítható e rendelet szerinti közterület-használati díj tízszerese is megállapítható. A mérték megállapításánál figyelembe kell venni a jogszerűtlenül használt időtartamot, terület nagyságát, valamint a felróhatóság mértékét.

(5) A jogosulatlan közterület-használat következményeiről a 10. § (1) bekezdés szerint döntésre jogosult dönt.

14. § A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelők, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek, továbbá a polgármester által megbízott egyéb személyek a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik.


Filmalkotás forgatása céljából történő igénybevételre vonatkozó speciális szabályok


15. § (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmek elbírálására vonatkozó rendelkezéseket a filmalkotás forgatása céljából történő igénybevétel esetén az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A filmalkotás forgatása céljából történő igénybevétel esetén a polgármester – átruházott – önkormányzati hatósági jogkörben

a) meghatározza a közterület-használati díj mértékét a mozgóképekről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 3. melléklete alapján,

b) mentességet vagy kedvezményt állapíthat meg a közterület-használati díj mértékével összefüggésben a Mktv. 35/A. § (4) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembe vételével,

c) egyedi feltételeket állapíthat meg,

d) jóváhagyja a fővárosi kormányhivatal és a kérelmező között kötendő hatósági szerződést.

(3) Közterület-használati díj megfizetése alóli mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

(4) A közterület-használati díjkedvezmény mértéke az Mktv. 3. sz. melléklete szerint fizetendő díj 70%-a.

(5) Az egyedi feltételek meghatározásakor figyelembe kell venni különösen az igénybevétellel érintett közterület funkcióját, elhelyezkedését, környezetét, a filmforgatás időtartamát, a filmforgatással érintett terület nagyságát.

Záró rendelkezések

16. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelt hatályba lépésével egyidejűleg Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat a közterületek rendjéről és használatáról szóló 29/2011 (IX.29.)Ör. hatályát veszti.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Fõvárosi rendelet rendelkezései az irányadóak.


17. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.








Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, továbbá a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,  Budapest-Csepel városképi, városrendezési és esztétikai, valamint közlekedés-biztonsági szempontjainak érvényesítése érdekében - figyelemmel a helyi sajátosságokra, ezen belül kiemelten a kerület lakosságának ellátására, továbbá a közterületek fenntartására és rendjére vonatkozó fokozott igényre - az Önkormányzat tulajdonában levõ közterületek használatáról és rendjéről a következőket rendeli el:


Általános rendelkezések

  1. (1) E rendelet hatálya – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat) közigazgatási területén lévõ,

(2) Az Önkormányzat közterületei városszerkezeti, közlekedési, infrastuktúrális adottságai, illetve használatának intenzitásával összefüggő piaci értéke szerint

a) “A” kategóriába – kiemelt jelentőségű,

b) “B” kategóriába – jelentős,

c) “C” kategóriába – egyéb közterületek

sorolandók a rendelet 1. sz. melléklete szerint.

d) Az Önkormányzat közterületei közül különös szabályok érvényesek a Görgey Artúr térre vonatkozóan. A tér díszburkolattal fedett részének használata vonatkozásában e rendelet szabályait a 7. § (1) bekezdés z) pontjában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az egyes közterületi kategóriákban a közterület-használati díj eltérő összegben kerülhet meghatározásra a 2. sz. melléklet szerint.

(4) A Képviselő-testület egyedi döntésével, a közterület használójának erre vonatkozó kérelme alapján, közérdekből a 2. sz. mellékletben meghatározott díjtételektől eltérő közterület-használati díjat állapíthat meg.

(5) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) a Rákóczi Kert Civil és Közösségi Háznak helyt adó Budapest XXI. Kerület Rákóczi tér 34. szám alatti (208397/5 hrsz) alatti ingatlanra;

b) alapterülettől függetlenül azon kereskedelmi vagy szolgáltató célokat szolgáló épületek közterületen történő létesítésére és használatára, melyek esetén a közterület és a felépítmény együttes használatára bérleti jogviszonyt létesít a tulajdonos Önkormányzat.

(6) E rendelet alkalmazásában

   a) idényjellegű árusítás: a közterületre kihelyezett árusítóhelyen, legfeljebb május 1. és szeptember 30. napja közötti időtartam egésze vagy egy része alatt, legalább 15 nm alapterületen folyamatosan végzett, a szokásos kiskereskedelmi mennyiséget meghaladó zöldség gyümölcs kereskedelmi tevékenység.

b) alkalmi árusítás: az idényjellegű árusítás körén kívül eső, az egyes társadalmi vagy nemzeti ünnepekhez kapcsolódó, legfeljebb az adott ünnep első napját megelőző 20. naptól az ünnep utolsó napjáig tartó kereskedelmi tevékenység.

c) koldulás: közterületen vagy nyilvános helyen pénz vagy egyéb dolog átadására szóban, írásban vagy ráutaló magatartással történő felhívás, amennyiben a cselekmény nem minősül a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott zaklató módon történő, illetve gyermekkel koldulásnak.

d) önkormányzati célú rendezvény: előre meghatározott, helyen és időben, közérdekű célból, az Önkormányzat intézményei, valamint gazdasági társaságai által szervezett, vagy az Önkormányzat által előzetesen jóváhagyott  formában megtartandó esemény – különösen karitatív (mint pl. ételosztás, egészségnap) vagy kulturális, szabadidős, szórakoztató, sportjellegű összejövetel.

e) tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz: a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 47. § 34. pontjában meghatározottak szerinti berendezés, melynek mérete nem haladhatja meg a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdésében előírt méretet.


Játszóterek használatára vonatkozó szabályok


2. § (1) A játszóterek – kivéve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló eltérő használat engedélyezése esetét – elsősorban gyermekek és kísérőik számára az ott elhelyezett játszóeszközök rendeltetésszerű használatára, játék, pihenés céljából látogathatók oly módon, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.

(2) A zárható kerítéssel ellátott játszóterek az alábbi időpontokban látogathatók: október 1-től március 31-ig naponta 9.00 órától – 16.00 óráig, április 1-től szeptember 30-ig naponta 8.00 órától 20.30 óráig. A nyitva tartási időről a kezelő a játszótéren tájékoztató táblát helyez ki.

(3) Az Önkormányzat közigazgatási határain belül elhelyezkedő játszótereken tilos a dohányzás.


A kutyafuttatók használatára vonatkozó szabályok


3. § (1) A kijelölt  kutyafuttatók oly módon használhatók, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.

(2) A zárható kerítéssel ellátott kutyafuttatókat használni az év minden napján reggel 6.00 órától este 21.00 óráig lehet. A nyitvatartási időről a kezelő a kutyafuttatón tájékoztató táblát helyez ki.

A közterület-használat és a közterület-használati hozzájárulás

4. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához – az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a tulajdonos hozzájárulása, illetve a hozzájárulást is tartalmazó szerződés megkötése (a továbbiakban együtt: közterület-használati hozzájárulás) szükséges. Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatároztt esetben a földrészlet vagy építmény közhasználatra, vagy gyalogos forgalom részére átadott részének rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos előzetes hozzájárulását is be kell szerezni.

(2) A közterület-használati hozzájárulás nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb – hatósági, illetve szakhatósági – engedélyek (pl. építésügyi, egészségügyi, rendészeti szakhatóságok engedélyei) beszerzését.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatosan a közútkezelő jár el az alábbi esetekben:

a) A közút besorolású közterület nem közlekedési célú igénybevételéhez a közút kezelőjének hozzájárulását kell kérni a közutak igazgatásáról szóló többször módosított 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 6. § (1) bekezdése alapján.

b) A tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz közutak melletti elhelyezése esetén az eszköz elhelyezője köteles az elhelyezés tényét az elhelyezést megelőző 15 nappal korábban bejelenteni az elhelyezéssel érintett közvilágítási-, villany- és telefonoszlop elhelyezkedése szerinti közút kezelője részére a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján.

(4) Amennyiben a közterület-használat jellegéből, vagy időtartamából adódóan a közterület károsodásával járhat, a közterület-használati hozzájárulásban a közterület-használati díj tízszereséig terjedő kaució köthető ki.

(5) A Képviselő-testület minősített többségű döntésével különös méltánylást érdemlő indok alapján, közérdekből vagy önkormányzati érdekből e rendelet szabályaitól eltérhet.

5. § (1) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni:

a) közterületbe nyúló védőtető, előtető, ernyőszerkezet, hirdetőberendezés, reklámhordozó (ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezést, óriásplakátot) elhelyezéséhez, fennmaradásához,

b) hirdetőberendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, fennmaradásához, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés közterületen történő elhelyezését, fennmaradását is, továbbá a közterületre jogszerűen - különösen hozzájárulás vagy jogszabály rendelkezése alapján - kihelyezett bármilyen építményre vagy tárgyra, különösen pavilonra, nyílt szerkezetű elárusítópultra vagy építési, illetve egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám, illetve reklámhordozó berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához; továbbá bármilyen képek, vagy reklámok közterületre történő vetítéséhez, és az erre a célra szolgáló berendezések közterületre történő elhelyezéséhez, fennmaradásához,

c) árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltatófülke, pavilon, épület, üzlet létesítéséhez, fennmaradásához, illetve a már meglévő árusítóhelyek, pavilonok, épületek, üzletek működéséhez, árubemutató kihelyezéséhez, fennmaradásához, mozgó árusítóhely létesítéséhez, fennmaradásához,

d) a közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyeken létesített fülke és várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás, üzemanyag-egységárat jelző berendezés és iparvágány létesítéséhez, fennmaradásához, továbbá a dunai rakparton hajók kikötését szolgáló rögzítő eszközök, feljárók elhelyezéséhez, fennmaradásához,

e) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai,

f) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez, fennmaradásához,

g) utcabútor, figyelmeztető és tájékoztató tábla, köztéri óra, kivetítő- és videofal-berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához,

h) totó-lottó, valamint egyéb engedélyezett szerencsejáték célját szolgáló láda elhelyezéséhez, fennmaradásához, továbbá az utcai árusító és egyéb automaták (például: pénzváltó, ital, BKV-jegy, telefonkártya, bármilyen bankautomata, ATM stb.) felállításához, fennmaradásához,

i) építési munkával kapcsolatos létesítmények (például: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, konténer és tartozékai stb.), valamint építmények és törmelékek elhelyezéséhez, fennmaradásához, tárolásához,

j) alkalmi és mozgóárusításhoz, szórólap osztásához, szolgáltató tevékenység végzéséhez, szórakoztató tevékenység folytatásához, valamint a portrérajzoláshoz,

k) film-, fénykép-, televízió-, video- és hangfelvétel készítéséhez akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza,

l) sport-, kulturális és családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények, kiállítások, vásárok, piacok (a továbbiakban együtt: rendezvények) megtartásához szükséges közterületi helyszín használathoz, valamint mutatványos tevékenység folytatásához, továbbá az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, elhelyezéséhez, fennmaradásához,

m) a közlekedésben a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdése alapján a részvétel feltételeivel nem rendelkező, vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek reklámhordozó céllal való elhelyezéséhez, tárolásához,

n) a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (például: vendéglátó-ipari terasz, előkert),

o) fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához,

p) zöldterületek ideiglenes igénybevételéhezr) lakossági jellegű őrzött parkoló létesítéséhez, fennmaradásához,

s) a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 7. §-ában foglalt esetben,

t) utcazenéléshez,

u) az alkalmankénti rakodáshoz, költözéshez szükséges közterületi helyszín kizárólagos használatához.

ü) lakótelepi úszótelkes környezetben hulladékgyűjtő konténertároló építmény elhelyezéséhez,

v) közhasználatra még át nem adott közterületek ideiglenes hasznosításához és használatához,

x) cím- és cégtábla elhelyezéséhez, fennmaradásához, kivéve, ha az a közterületbe az épület falának síkjától 10 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha azok közterülettel érintkező felülete az 1 négyzetmétert nem haladja meg.

(2) Nem kell közterület-használati hozzájárulás:

a) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) elektronikus hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez,

d) előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, ha az a közterületbe az épület azon falának síkjától, amelyre rögzítették, 10 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha annak közterülettel érintkező felülete a 2 négyzetmétert nem haladja meg,

e) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez,

f) politikai rendezvényekhez, kivéve az ehhez kapcsolódó a kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység végzését,

g) futóversenyek útvonalának kijelöléséhez és biztosításához,

h) közparkban tartott rendezvények kapcsán a résztvevők által használt zöldterületek, kivéve az elkerített területek igénybevételéhez.

6. § (1) Az 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak közül  alapterülettől függetlenül, a közterületen lévő kereskedelmi vagy szolgáltató célokat szolgáló épületek (pavilonok, üzletek) 2016. június 30. napját követő fennmaradásához a helyszíni adottságok függvényében egyedi feltételeket meghatározó, előzetes, külön tulajdonosi hozzájárulás beszerzése szükséges.

(2) Az 5. § (2) bekezdés a) c) és f) pontjában meghatározott esetekben az Önkormányzat vagyonkezelője, a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt., valamint Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal közútkezelője felé a kivitelező köteles bejelenteni a kivitelezési munkák megkezdését, legkésőbb a munkák megkezdésének időpontjában. A bejelentéshez csatolni kell a műszaki hiba részletes leírását, az elhárításhoz szükséges intézkedések részletes felsorolásával együtt. A bejelentést és a közterület jogos igénybevétele indokainak fennállását a Polgármesteri Hivatal a helyszínen jogosult ellenőrizni.

7. § (1) Nem adható közterület-használati hozzájárulás:

a) tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, vagy az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja,

b) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,

c) közutak területén gazdasági reklámtevékenységre,

d) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat,

e) a közút és a járda felületén reklám (ideértve a politikai reklámot is) elhelyezése céljából,

f) főútvonalak mentén árusító és az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület létesítésére, kivéve a virág- és hírlapárusítást és a tömegközlekedési eszközök igénybevételére szolgáló jegyárusítást, továbbá az alkalmi könyvárusítást,

g) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,

h) alapterülettől függetlenül, jelen rendelet hatálya alá tartozó, a már meglévőkön felül új kereskedelmi vagy szolgáltató célokat szolgáló épületek közterületen történő létesítésére;

i) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,

j) olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg,

k) jármű iparszerű javítására,

l) építési reklámháló elhelyezéséhez olyan épület vonatkozásában, amelynek homlokzatfelújítása kapcsán 10 éven belül építési reklámháló került kihelyezésre, kivéve, ha az időközben szükségessé váló felújítási munkákat kiemelt városképi, élet- és balesetvédelmi, műemlékvédelmi szempontok indokolják,

m) lakó- vagy középületek homlokzatától 3 méteren belül pavilon vagy a hozzá tartozó szerkezeti elemek elhelyezésére,

n) országos vagy helyi védelem alatt álló épületeken hirdetőberendezések, illetve reklámfelületek elhelyezésére,

o) közúti közlekedési szolgáltatáshoz, illetve nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt 3500 kg össztömegű, vagy annál nagyobb súlyú gépjárművek tárolásához 30 napon túli időszakra,

p) gépkocsi tárolására szolgáló építmények, beleértve az ún. sátorgarázst is, valamint ipari raktározási objektumok elhelyezésére,

q) építési törmelék lerakására 72 órán túli időszakra, kivéve a konténerben történő tárolást,

r) kijelölt kutyafuttató helyeken és 50 méteres környezetükben (4. sz. melléklet szerint)

s) élelmiszer árusítására a közúttól számított 10 méteres körzeten belül,

t) jármű iparszerű mosására,

u) új vállalkozási jellegű, kerített őrzött parkoló kialakítására, kivéve, ha a területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzat erre külön lehetőséget biztosít,

ü) zöldterület üzemképes és üzemképtelen jármű tárolás, parkolás céljára történő igénybevételéhez, reklámtábla elhelyezéséhez,

v) folyamatos emberi felügyelet nélküli, helyhez kötött árusító automata berendezés üzemeltetéséhez,

x) gépjárműből, lakókocsiból, utánfutóból történő árusításra, szolgáltatás nyújtására tekintet nélkül arra, hogy a jármű rendszámmal ellátott, illetve rendszám nélküli – kivéve, ha az árusítás időtartama egy helyszínen a 30 perc időtartamot nem haladja meg és a közterület használati hozzájárulást kérő olyan útvonaltervet csatol be a kérelméhez, amely egy naptári napon belül legalább 10 tervezett megállási helyszínt tartalmaz,

y) azoknak a személyeknek, akiknek Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatával szemben – az Önkormányzat által megállapított közterület használati ügyből kifolyólag tartozása áll fenn (közterület-használati díjhátralék, közterület eredeti állapotba történő helyreállítási kötelezettsége, stb.)

z) a Görgey Artúr tér területére, a közterület rendeltetéstől eltérő célra történő használatára, kivéve az 1. § (6) bekezdés d) pontjában értelmezett önkormányzati célú rendezvény tartását.

(2) Az Önkormányzat közigazgatási határain belül elhelyezkedő közterületen szeszesital fogyasztása tilos, kivéve

a) az engedélyezett vendéglátó egységi kitelepülés területén,

b) engedélyezett rendezvény területén.

(3) Tilos a közterületre kihelyezett hulladékgyűjtőket – ideérve a szemétgyűjtő edényeket, valamint a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket is – rendeltetéstől eltérően használni, felhatalmazás nélkül, jogosulatlanul elmozdítani.

8. § (1) Zöldség-gyümölcs árusítás (ideértve az idényjellegű árusítást is) céljára közterület-használati hozzájárulás kizárólag e rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott helyszínekre adható ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az egyes helyszínekre vonatkozó közterület-használati hozzájárulások kiadása – figyelemmel a 7. sz. mellékletben meghatározott maximális területértékekre – a hiánytalan kérelmek benyújtásának sorrendjében történik.

A közterület-használati hozzájárulás kérelmezése

9. § (1) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkálatokkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetében pedig az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület-használati hozzájárulást beszereznie (a továbbiakban együttesen: kérelmező).

(2) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet az önkormányzat ügyfélszolgálatán (1211 Budapest, Petz Ferenc utca 1-3.) a közterületi ügyintézőhöz kell benyújtani.

 (3) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének és telephelyének címét, jogi személy kérelmező esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatot és az őt képviselő felelős személy nevét és címét, telefonos elérhetőségét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének helyrajzi szám szerinti, pontos területnagyságának, módjának meghatározását és helyszínrajzon történő megjelölését, rendezvények esetén a tervezett résztvevői létszámot és a tervezett illemhelyek - külön megjelölve az akadálymentesítettek - helyét és darabszámát,

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát és

e) a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységben részt vevők nevét és lakcímét,

f) építési engedélyhez kötött építmény esetében vagy építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőtől kapott meghatalmazást és a jogszabályban előírt esetekben a jogerős építésügyi hatósági engedélyt,

g) közút igénybevétele esetén a közút érintett szakaszának keretszelvényét, a forgalomkorlátozás, vagy indokolt esetben a forgalomelterelés tervét, a Budapesti Közlekedési Központ által kiadott forgalomtechnikai hozzájárulást,

h) a 7. § (1) bekezdés x) pontjában meghatározott esetben a részletes útvonaltervet,

i) érvényes őstermelői igazolvány másolatát, amennyiben zöldség-gyümölcs árusítás céljából kívánja igénybe venni a közterületet a 3. sz. mellékletben felsorolt helyszíneket.

(4) Amennyiben a közterület-használati hozzájárulás közterületen történő értékesítés – ideérve az őstermelői, az idényjellegű és alkalmi árusítást is – céljára kerül kiadásra, úgy a kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell valamely, az értékesítés tervezett helyétől számítva legfeljebb 100 méteres körzeten belüli ingatlan tulajdonosának, vagy bérlőjének írásos nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közterületen értékesítést végző személy részére mosdó és illemhely használatát biztosít.

(5) A 6. § (1) bekezdése esetében csatolni szükséges a helyszíni adottságok függvényében egyedi feltételeket meghatározó, külön tulajdonosi hozzájárulást, melyet Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról és vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 11/2012. (V.03.) ör. számú rendeletben (továbbiakban: vagyonrendelet) meghatározottak szerint a polgármester jogosult kiadni és a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. készít elő a vagyonrendeletben előírt tartalommal.

A közterület-használati hozzájárulás megadása

10. § (1) A közterület-használathoz szükséges közterület-használati hozzájárulás megadásáról a polgármester önkormányzati hatósági eljárásban határozattal dönt.

(2) Közterület használati hozzájárulás határozott időre, legfeljebb 1 év időtartamra adható. Kivételesen a polgármester 1 évnél hosszabb, de 5 évet meg nem haladó idejű közterület használatot engedélyezhet, ha a közterület használat – jogszabályban előírt feltétel teljesítéséhez – nevelési, oktatási intézmény működéséhez szükséges.

(3) A közterület használat a használt területre bérleti jogviszonyt nem létesít.

(4) A kérelem elbírálása során elsőbbséget kell biztosítani az építmények építésével, javításával és karbantartásával kapcsolatos közterület-használatnak.

(5) A reklám, illetve a hirdetés céljából engedélyezett közterület-használat nem akadályozhatja az állami és önkormányzati ünnepekkel, megemlékezésekkel és az állami és önkormányzati rendezvényekkel kapcsolatos lobogózási kötelezettségek teljesítését.

(6) A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a jogosult nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét,

b) a tulajdonos hozzájárulását,

c) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,

d) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,

e) utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,

f) a hozzájárulás megszűnése esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét, illetve az ennek elmulasztása esetén irányadó eljárást,

g) közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, egyéb esetben a díjmentesség tényét,

h) a jogosult közterületet érintő tevékenységében részt vevők nevét és lakcímét,

i) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,

j) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,

k) a közterület-használati hozzájárulás átengedésének tilalmát annak rögzítésével, hogy a közterület-használati hozzájárulás kizárólag a jogosult részére szól, azonban lehetősége van a közterület-használathoz közreműködőket igénybe venni, de a közterület-használat joga tovább nem ruházható,

l) a kérelmező nyilatkozatát, miszerint  az eredeti állapot helyreállítása körében  az Önkormányzat jogosult a kérelmező helyett és nevében eljárni a közműszolgáltatókkal fennálló szerződések megszüntetése vonatkozásban, mely kapcsán felmerülő költségek is kérelmezőt terhelik.

(7) A közterület-használati hozzájárulást meg kell küldeni:

a) a kérelmezőnek,

b) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervnek,

(8) A közterület-használati hozzájárulásról értesíteni kell:

a) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Közerület-felügyeletét,zolgáltatók relés stb. irányában:

b) rendezvények esetében a kerületi Budapesti Rendőr-főkapitányságot.

 (9) A közterület-használati hozzájárulás megtagadását közölni kell:

a) a kérelmezővel,

b) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Közerület- felügyeletével .

(10) A közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.

(11) A közterület-használati hozzájárulás alapján a közterületet a jogosult, valamint a 10. § (6) bekezdés h) pontjában felsoroltak használhatják. A közterület-használati hozzájárulás harmadik személy részére át nem engedhető, az kizárólag a jogosult részére szól, azonban ez nem korlátozza a jogosult azon jogát, hogy a közterület-használathoz közreműködőket vegyen igénybe.

(12) A hozzájárulás időtartamának lejárta után a kérelmező haladéktalanul köteles az eredeti állapotot kártalanítási igény nélküli helyreállítani. E kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett nem tesz eleget.


A közterület-használati díj

11. § (1) A kérelmező közterület-használati hozzájárulás esetén a közterület használatáért – a (2)-(3) bekezdés szerinti kivétellel - a 2. számú mellékletben meghatározott mértékű közterület-használati díjat köteles fizetni. A díjat a kérelmező a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül a közterület-használati hozzájárulásban meghatározott időtartamra előre köteles megfizetni.

(2) Közút igénybevétele esetén a fizetendő közterület-használati díj összegére az 5. sz. mellékletben foglaltak az irányadók. Az Önkormányzat tulajdonában álló közutak esetében a közterület-használati díjat a mellékletben szereplő felső határon kell megállapítani, és a díjat a közút kezelője számlájára kell befizetni.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatosan a közútkezelő jár el és a közterület-használati díjat a közút kezelője számlájára kell befizetni az alábbi esetekben:

a) Az Önkormányzat tulajdonában álló közutak úttestjét építési munkaterületként használók közterület-használati díjat kötelesek fizetni. A díj összege – a 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet 3. számú melléklete szerinti kérelem benyújtásakor – a jelen rendelet 6. sz. melléklete szerint kerül megállapításra.

b) A tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz közutak melletti elhelyezése esetén az elhelyezéssel érintett közvilágítási-, villany- és telefonoszlop elhelyezkedése szerinti közút kezelője állapítja meg a díjat a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § alapján, a Korm. rendelet  1. mellékletében előírt díjszabásnak megfelelően, melyet a közút kezelője számlájára kell befizetni.

(4) A közterület-használati díjat az (1) bekezdés esetén a közterület-használati hozzájárulásban foglaltak szerint az Önkormányzat számlájára postautalványon, vagy átutalással kell megfizetni.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

12. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért, berendezésekért,

b) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,

c) a homlokzatból a közterület fölé kinyúló cégér után, ha az a cégtábla előírásain túl nem tartalmaz reklámot és kivitelezése során kellő magasságban került elhelyezésre ahhoz, hogy nem zavarja a közterület használatot,

d) az önkormányzat által kijelölt alkalmi zöldség-gyümölcs árusítóhelyeken őstermelői igazolvánnyal rendelkező természetes személyeknek 2 m2-ig terjedő területen - az őstermelők részére kijelölt árusító helyeket a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza -,

e) az Önkormányzat saját vagy szervezetei (intézményei) által szervezett rendezvények esetében, valamint az általuk folytatni kívánt tevékenységek esetén,

f) a nem önkormányzati tulajdonú, de közterületként használt ingatlanok használóinak,

g) építési törmelékek konténerben való elhelyezéséhez, valamint építési anyag lerakásához 72 óra időtartamon belül,

h) lakótelepi úszótelkes környezetben hulladékgyűjtó konténertároló építmény elhelyezéséhez,

i) Az Önkormányzat közigazgatási területén működő közhasznú szervezetek reklámelhelyezése esetén, maximum 0,5 m2 alapterületen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterület-használati díj megfizetése alóli mentesség esetén is csak köterület-használati hozzájárulás birtokában használható a közterület.

(3) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben – azonos közigazgatási címen lakó magánszemélyek esetében a lakásban lakó személyek számára tekintet nélkül – a kérelmező egy folyamatos építési tevékenység végzése során – tekintet nélkül arra, hogy a tevékenység építési engedélyhez kötött-e vagy sem – egy esetben mentesül 72 órai időtartamra a közterület-használati díj megfizetése alól.

(4) Ugyanazon közigazgatási címen lakó építtetőket 30 naptári napon belül az (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerinti mentesség az építési tevékenység befejezése vagy megszakadása esetén is csak egy esetben illeti meg.

(5) Az (1) bekezdés i) pontjának hatálya alá tartozó szervezetek közhasznú jogállásukat a közhasznúsági nyilvántartásba vételről szóló igazolás benyújtásával kötelesek igazolni.


Jogosulatlan közterület-használat


13. § (1) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ, köteles a polgármester felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett nem tesz eleget.

(2) A polgármester az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély, vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében, vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének minősül, ha a jogellenes közterület-használat a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező [1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdése], vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek reklámhordozó céllal való elhelyezése, tárolása útján valósul meg. Ebben az esetben a polgármester az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállíthatja. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(4) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően használ, azzal szemben a terület besorolására, a ténylegesen használt időtartamra és területre tekintettel megállapítható e rendelet szerinti közterület-használati díj tízszerese is megállapítható. A mérték megállapításánál figyelembe kell venni a jogszerűtlenül használt időtartamot, terület nagyságát, valamint a felróhatóság mértékét.

(5) A jogosulatlan közterület-használat következményeiről a 10. § (1) bekezdés szerint döntésre jogosult dönt.

14. § A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelők, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek, továbbá a polgármester által megbízott egyéb személyek a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik.


Filmalkotás forgatása céljából történő igénybevételre vonatkozó speciális szabályok


15. § (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmek elbírálására vonatkozó rendelkezéseket a filmalkotás forgatása céljából történő igénybevétel esetén az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A filmalkotás forgatása céljából történő igénybevétel esetén a polgármester – átruházott – önkormányzati hatósági jogkörben

a) meghatározza a közterület-használati díj mértékét a mozgóképekről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 3. melléklete alapján,

b) mentességet vagy kedvezményt állapíthat meg a közterület-használati díj mértékével összefüggésben a Mktv. 35/A. § (4) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembe vételével,

c) egyedi feltételeket állapíthat meg,

d) jóváhagyja a fővárosi kormányhivatal és a kérelmező között kötendő hatósági szerződést.

(3) Közterület-használati díj megfizetése alóli mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

(4) A közterület-használati díjkedvezmény mértéke az Mktv. 3. sz. melléklete szerint fizetendő díj 70%-a.

(5) Az egyedi feltételek meghatározásakor figyelembe kell venni különösen az igénybevétellel érintett közterület funkcióját, elhelyezkedését, környezetét, a filmforgatás időtartamát, a filmforgatással érintett terület nagyságát.

Záró rendelkezések

16. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelt hatályba lépésével egyidejűleg Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat a közterületek rendjéről és használatáról szóló 29/2011 (IX.29.)Ör. hatályát veszti.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Fõvárosi rendelet rendelkezései az irányadóak.


17. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (1) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

Módosította a 14/2016. (V.11.) önkormányzati rendelet 1 § (1) bekezdése. Hatályos 2016. július 1. napjától.

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (2) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (3) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (4) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

Módosította a 14/2016. (V.11.) önkormányzati rendelet 1 § (2) bekezdése. Hatályos 2016. július 1. napjától.

Módosította a 14/2016. (V.11.) önkormányzati rendelet 1 § (3) bekezdése. Hatályos 2016. július 1. napjától.

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (6) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

Módosította a 19/2015. (VI.3.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2015. június 4. napjától.

Beiktatta a 14/2016. (V.11.) önkormányzati rendelet 1 § (4) bekezdése. Hatályos 2016. július 1. napjától.

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (7) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (8) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (9) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (10) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (11) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (12) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (13) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (14) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.


Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, továbbá a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,  Budapest-Csepel városképi, városrendezési és esztétikai, valamint közlekedés-biztonsági szempontjainak érvényesítése érdekében - figyelemmel a helyi sajátosságokra, ezen belül kiemelten a kerület lakosságának ellátására, továbbá a közterületek fenntartására és rendjére vonatkozó fokozott igényre - az Önkormányzat tulajdonában levõ közterületek használatáról és rendjéről a következőket rendeli el:


Általános rendelkezések

  1. § (1) E rendelet hatálya – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat) közigazgatási területén lévõ,
  1. az ingatlannyilvántartás helyrajzi szám mutatójában közterületként nyilvántartott földrészletre, valamint
  2. a földrészlet és építmény közhasználatra vagy gyalogos forgalom részére átadott részeire (a továbbiakban együtt: közterület) terjed ki.

(2) Az Önkormányzat közterületei városszerkezeti, közlekedési, infrastuktúrális adottságai, illetve használatának intenzitásával összefüggő piaci értéke szerint

a) “A” kategóriába – kiemelt jelentőségű,

b) “B” kategóriába – jelentős,

c) “C” kategóriába – egyéb közterületek

sorolandók a rendelet 1. sz. melléklete szerint.

d)[17] Az Önkormányzat közterületei közül különös szabályok érvényesek a Görgey Artúr térre vonatkozóan. A tér díszburkolattal fedett részének használata vonatkozásában e rendelet szabályait a 7. § (1) bekezdés z) pontjában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az egyes közterületi kategóriákban a közterület-használati díj eltérő összegben kerülhet meghatározásra a 2. sz. melléklet szerint.

(4) A Képviselő-testület egyedi döntésével, a közterület használójának erre vonatkozó kérelme alapján, közérdekből a 2. sz. mellékletben meghatározott díjtételektől eltérő közterület-használati díjat állapíthat meg.

(5)[18] Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) a Rákóczi Kert Civil és Közösségi Háznak helyt adó Budapest XXI. Kerület Rákóczi tér 34. szám alatti (208397/5 hrsz) alatti ingatlanra;

b) alapterülettől függetlenül azon kereskedelmi vagy szolgáltató célokat szolgáló épületek közterületen történő létesítésére és használatára, melyek esetén a közterület és a felépítmény együttes használatára bérleti jogviszonyt létesít a tulajdonos Önkormányzat.

(6) E rendelet alkalmazásában

   a) idényjellegű árusítás: a közterületre kihelyezett árusítóhelyen, legfeljebb május 1. és szeptember 30. napja közötti időtartam egésze vagy egy része alatt, legalább 15 nm alapterületen folyamatosan végzett, a szokásos kiskereskedelmi mennyiséget meghaladó zöldség gyümölcs kereskedelmi tevékenység.

b) alkalmi árusítás: az idényjellegű árusítás körén kívül eső, az egyes társadalmi vagy nemzeti ünnepekhez kapcsolódó, legfeljebb az adott ünnep első napját megelőző 20. naptól az ünnep utolsó napjáig tartó kereskedelmi tevékenység.

c)[19]

d)[20] önkormányzati célú rendezvény: előre meghatározott, helyen és időben, közérdekű célból, az Önkormányzat intézményei, valamint gazdasági társaságai által szervezett, vagy az Önkormányzat által előzetesen jóváhagyott  formában megtartandó esemény – különösen karitatív (mint pl. ételosztás, egészségnap) vagy kulturális, szabadidős, szórakoztató, sportjellegű összejövetel.

e)[21] tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz: a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 47. § 34. pontjában meghatározottak szerinti berendezés, melynek mérete nem haladhatja meg a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdésében előírt méretet.

f)[22] Információs célú berendezés: az önkormányzati faliújság, az önkormányzati hirdetőtábla, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló rendelete szerint.


Játszóterek használatára vonatkozó szabályok


2. § (1) A játszóterek – kivéve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló eltérő használat engedélyezése esetét – elsősorban gyermekek és kísérőik számára az ott elhelyezett játszóeszközök rendeltetésszerű használatára, játék, pihenés céljából látogathatók oly módon, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.

(2)[23] A zárható kerítéssel ellátott játszóterek a kezelő által kihelyezett táblán megjelölt időpontban látogathatók.

(3) Az Önkormányzat közigazgatási határain belül elhelyezkedő játszótereken tilos a dohányzás.


A kutyafuttatók használatára vonatkozó szabályok


3. § (1) A kijelölt  kutyafuttatók oly módon használhatók, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.

(2) A zárható kerítéssel ellátott kutyafuttatókat használni az év minden napján reggel 6.00 órától este 21.00 óráig lehet. A nyitvatartási időről a kezelő a kutyafuttatón tájékoztató táblát helyez ki.

A közterület-használat és a közterület-használati hozzájárulás

4. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához – az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a tulajdonos hozzájárulása, illetve a hozzájárulást is tartalmazó szerződés megkötése (a továbbiakban együtt: közterület-használati hozzájárulás) szükséges. Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatároztt esetben a földrészlet vagy építmény közhasználatra, vagy gyalogos forgalom részére átadott részének rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos előzetes hozzájárulását is be kell szerezni.

(2) A közterület-használati hozzájárulás nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb – hatósági, illetve szakhatósági – engedélyek (pl. építésügyi, egészségügyi, rendészeti szakhatóságok engedélyei) beszerzését.

(3)[24] A közterület rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatosan a közútkezelő jár el az alábbi esetekben:

a) A közút besorolású közterület nem közlekedési célú igénybevételéhez a közút kezelőjének hozzájárulását kell kérni a közutak igazgatásáról szóló többször módosított 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 6. § (1) bekezdése alapján.

b) A tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz közutak melletti elhelyezése esetén az eszköz elhelyezője köteles az elhelyezés tényét az elhelyezést megelőző 15 nappal korábban bejelenteni az elhelyezéssel érintett közvilágítási-, villany- és telefonoszlop elhelyezkedése szerinti közút kezelője részére a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján.

(4) Amennyiben a közterület-használat jellegéből, vagy időtartamából adódóan a közterület károsodásával járhat, a közterület-használati hozzájárulásban a közterület-használati díj tízszereséig terjedő kaució köthető ki.

(5) A Képviselő-testület minősített többségű döntésével különös méltánylást érdemlő indok alapján, közérdekből vagy önkormányzati érdekből e rendelet szabályaitól eltérhet.

5. § (1) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni:

a) közterületbe nyúló védőtető, előtető, ernyőszerkezet, hirdetőberendezés, reklámhordozó (ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezést, óriásplakátot) elhelyezéséhez, fennmaradásához,

b) hirdetőberendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, fennmaradásához, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés közterületen történő elhelyezését, fennmaradását is, továbbá a közterületre jogszerűen - különösen hozzájárulás vagy jogszabály rendelkezése alapján - kihelyezett bármilyen építményre vagy tárgyra, különösen pavilonra, nyílt szerkezetű elárusítópultra vagy építési, illetve egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám, illetve reklámhordozó berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához; továbbá bármilyen képek, vagy reklámok közterületre történő vetítéséhez, és az erre a célra szolgáló berendezések közterületre történő elhelyezéséhez, fennmaradásához,

c) árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltatófülke, pavilon, épület, üzlet létesítéséhez, fennmaradásához, illetve a már meglévő árusítóhelyek, pavilonok, épületek, üzletek működéséhez, árubemutató kihelyezéséhez, fennmaradásához, mozgó árusítóhely létesítéséhez, fennmaradásához,

d) a közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyeken létesített fülke és várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás, üzemanyag-egységárat jelző berendezés és iparvágány létesítéséhez, fennmaradásához, továbbá a dunai rakparton hajók kikötését szolgáló rögzítő eszközök, feljárók elhelyezéséhez, fennmaradásához,

e) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai,

f) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez, fennmaradásához,

g) utcabútor, figyelmeztető és tájékoztató tábla, köztéri óra, kivetítő- és videofal-berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához,

h) totó-lottó, valamint egyéb engedélyezett szerencsejáték célját szolgáló láda elhelyezéséhez, fennmaradásához, továbbá az utcai árusító és egyéb automaták (például: pénzváltó, ital, BKV-jegy, telefonkártya, bármilyen bankautomata, ATM stb.) felállításához, fennmaradásához,

i) építési munkával kapcsolatos létesítmények (például: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, konténer és tartozékai stb.), valamint építmények és törmelékek elhelyezéséhez, fennmaradásához, tárolásához,

j) alkalmi és mozgóárusításhoz, szórólap osztásához, szolgáltató tevékenység végzéséhez, szórakoztató tevékenység folytatásához, valamint a portrérajzoláshoz,

k) film-, fénykép-, televízió-, video- és hangfelvétel készítéséhez akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza,

l) sport-, kulturális és családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények, kiállítások, vásárok, piacok (a továbbiakban együtt: rendezvények) megtartásához szükséges közterületi helyszín használathoz, valamint mutatványos tevékenység folytatásához, továbbá az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, elhelyezéséhez, fennmaradásához,

m) a közlekedésben a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdése alapján a részvétel feltételeivel nem rendelkező, vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek reklámhordozó céllal való elhelyezéséhez, tárolásához,

n) a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (például: vendéglátó-ipari terasz, előkert),

o) fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához,

p) zöldterületek ideiglenes igénybevételéhezr) lakossági jellegű őrzött parkoló létesítéséhez, fennmaradásához,

s) a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 7. §-ában foglalt esetben,

t) utcazenéléshez,

u) az alkalmankénti rakodáshoz, költözéshez szükséges közterületi helyszín kizárólagos használatához.

ü) lakótelepi úszótelkes környezetben hulladékgyűjtő konténertároló építmény elhelyezéséhez,

v) közhasználatra még át nem adott közterületek ideiglenes hasznosításához és használatához,

x) cím- és cégtábla elhelyezéséhez, fennmaradásához, kivéve, ha az a közterületbe az épület falának síkjától 10 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha azok közterülettel érintkező felülete az 1 négyzetmétert nem haladja meg.

(2) Nem kell közterület-használati hozzájárulás:

a) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) elektronikus hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez,

d) előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, ha az a közterületbe az épület azon falának síkjától, amelyre rögzítették, 10 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha annak közterülettel érintkező felülete a 2 négyzetmétert nem haladja meg,

e) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez,

f) politikai rendezvényekhez, kivéve az ehhez kapcsolódó a kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység végzését,

g) futóversenyek útvonalának kijelöléséhez és biztosításához,

h) közparkban tartott rendezvények kapcsán a résztvevők által használt zöldterületek, kivéve az elkerített területek igénybevételéhez.

6. §[25] (1) Az 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak közül  alapterülettől függetlenül, a közterületen lévő kereskedelmi vagy szolgáltató célokat szolgáló épületek (pavilonok, üzletek) 2016. június 30. napját követő fennmaradásához a helyszíni adottságok függvényében egyedi feltételeket meghatározó, előzetes, külön tulajdonosi hozzájárulás beszerzése szükséges.

(2) Az 5. § (2) bekezdés a) c) és f) pontjában meghatározott esetekben az Önkormányzat vagyonkezelője, a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt., valamint Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal közútkezelője felé a kivitelező köteles bejelenteni a kivitelezési munkák megkezdését, legkésőbb a munkák megkezdésének időpontjában. A bejelentéshez csatolni kell a műszaki hiba részletes leírását, az elhárításhoz szükséges intézkedések részletes felsorolásával együtt. A bejelentést és a közterület jogos igénybevétele indokainak fennállását a Polgármesteri Hivatal a helyszínen jogosult ellenőrizni.

7. § (1) Nem adható közterület-használati hozzájárulás:

a) tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, vagy az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja,

b) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,

c) közutak területén gazdasági reklámtevékenységre,

d) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat,

e) a közút és a járda felületén reklám (ideértve a politikai reklámot is) elhelyezése céljából,

f) főútvonalak mentén árusító és az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület létesítésére, kivéve a virág- és hírlapárusítást és a tömegközlekedési eszközök igénybevételére szolgáló jegyárusítást, továbbá az alkalmi könyvárusítást,

g) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,

h)[26] alapterülettől függetlenül, jelen rendelet hatálya alá tartozó, a már meglévőkön felül új kereskedelmi vagy szolgáltató célokat szolgáló épületek közterületen történő létesítésére;

i) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,

j) olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg,

k) jármű iparszerű javítására,

l) építési reklámháló elhelyezéséhez olyan épület vonatkozásában, amelynek homlokzatfelújítása kapcsán 10 éven belül építési reklámháló került kihelyezésre, kivéve, ha az időközben szükségessé váló felújítási munkákat kiemelt városképi, élet- és balesetvédelmi, műemlékvédelmi szempontok indokolják,

m) lakó- vagy középületek homlokzatától 3 méteren belül pavilon vagy a hozzá tartozó szerkezeti elemek elhelyezésére,

n) országos vagy helyi védelem alatt álló épületeken hirdetőberendezések, illetve reklámfelületek elhelyezésére,

o) közúti közlekedési szolgáltatáshoz, illetve nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt 3500 kg össztömegű, vagy annál nagyobb súlyú gépjárművek tárolásához 30 napon túli időszakra,

p) gépkocsi tárolására szolgáló építmények, beleértve az ún. sátorgarázst is, valamint ipari raktározási objektumok elhelyezésére,

q) építési törmelék lerakására 72 órán túli időszakra, kivéve a konténerben történő tárolást,

r) kijelölt kutyafuttató helyeken és 50 méteres környezetükben (4. sz. melléklet szerint)

s) élelmiszer árusítására a közúttól számított 10 méteres körzeten belül,

t) jármű iparszerű mosására,

u) új vállalkozási jellegű, kerített őrzött parkoló kialakítására, kivéve, ha a területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzat erre külön lehetőséget biztosít,

ü) zöldterület üzemképes és üzemképtelen jármű tárolás, parkolás céljára történő igénybevételéhez, reklámtábla elhelyezéséhez,

v) folyamatos emberi felügyelet nélküli, helyhez kötött árusító automata berendezés üzemeltetéséhez,

x) gépjárműből, lakókocsiból, utánfutóból történő árusításra, szolgáltatás nyújtására tekintet nélkül arra, hogy a jármű rendszámmal ellátott, illetve rendszám nélküli – kivéve, ha az árusítás időtartama egy helyszínen a 30 perc időtartamot nem haladja meg és a közterület használati hozzájárulást kérő olyan útvonaltervet csatol be a kérelméhez, amely egy naptári napon belül legalább 10 tervezett megállási helyszínt tartalmaz,

y) azoknak a személyeknek, akiknek Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatával szemben – az Önkormányzat által megállapított közterület használati ügyből kifolyólag tartozása áll fenn (közterület-használati díjhátralék, közterület eredeti állapotba történő helyreállítási kötelezettsége, stb.)

z)[27] a Görgey Artúr tér területére, a közterület rendeltetéstől eltérő célra történő használatára, kivéve az 1. § (6) bekezdés d) pontjában értelmezett önkormányzati célú rendezvény tartását.

zs)[28] útbaigazító hirdetmény kivételével információs célú berendezés létesítésére, üzemeltetésére, működtetésére, kivéve Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata, költségvetési szerve, vagy gazdasági társasága részére.

(2) Az Önkormányzat közigazgatási határain belül elhelyezkedő közterületen szeszesital fogyasztása tilos, kivéve

a) az engedélyezett vendéglátó egységi kitelepülés területén,

b) engedélyezett rendezvény területén.

(3)[29] Tilos a közterületre kihelyezett hulladékgyűjtőket – ideérve a szemétgyűjtő edényeket, valamint a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket is – rendeltetéstől eltérően használni, felhatalmazás nélkül, jogosulatlanul elmozdítani.

8. § (1) Zöldség-gyümölcs árusítás (ideértve az idényjellegű árusítást is) céljára közterület-használati hozzájárulás kizárólag e rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott helyszínekre adható ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az egyes helyszínekre vonatkozó közterület-használati hozzájárulások kiadása – figyelemmel a 7. sz. mellékletben meghatározott maximális területértékekre – a hiánytalan kérelmek benyújtásának sorrendjében történik.

A közterület-használati hozzájárulás kérelmezése

9. § (1) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkálatokkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetében pedig az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület-használati hozzájárulást beszereznie (a továbbiakban együttesen: kérelmező).

(2) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet az önkormányzat ügyfélszolgálatán (1211 Budapest, Petz Ferenc utca 1-3.) a közterületi ügyintézőhöz kell benyújtani.

 (3) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének és telephelyének címét, jogi személy kérelmező esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatot és az őt képviselő felelős személy nevét és címét, telefonos elérhetőségét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének helyrajzi szám szerinti, pontos területnagyságának, módjának meghatározását és helyszínrajzon történő megjelölését, rendezvények esetén a tervezett résztvevői létszámot és a tervezett illemhelyek - külön megjelölve az akadálymentesítettek - helyét és darabszámát,

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát és

e) a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységben részt vevők nevét és lakcímét,

f) építési engedélyhez kötött építmény esetében vagy építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőtől kapott meghatalmazást és a jogszabályban előírt esetekben a jogerős építésügyi hatósági engedélyt,

g) közút igénybevétele esetén a közút érintett szakaszának keretszelvényét, a forgalomkorlátozás, vagy indokolt esetben a forgalomelterelés tervét, a Budapesti Közlekedési Központ által kiadott forgalomtechnikai hozzájárulást,

h) a 7. § (1) bekezdés x) pontjában meghatározott esetben a részletes útvonaltervet,

i) érvényes őstermelői igazolvány másolatát, amennyiben zöldség-gyümölcs árusítás céljából kívánja igénybe venni a közterületet a 3. sz. mellékletben felsorolt helyszíneket.

(4) Amennyiben a közterület-használati hozzájárulás közterületen történő értékesítés – ideérve az őstermelői, az idényjellegű és alkalmi árusítást is – céljára kerül kiadásra, úgy a kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell valamely, az értékesítés tervezett helyétől számítva legfeljebb 100 méteres körzeten belüli ingatlan tulajdonosának, vagy bérlőjének írásos nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közterületen értékesítést végző személy részére mosdó és illemhely használatát biztosít.

(5)[30] A 6. § (1) bekezdése esetében csatolni szükséges a helyszíni adottságok függvényében egyedi feltételeket meghatározó, külön tulajdonosi hozzájárulást, melyet Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról és vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 11/2012. (V.03.) ör. számú rendeletben (továbbiakban: vagyonrendelet) meghatározottak szerint a polgármester jogosult kiadni és a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. készít elő a vagyonrendeletben előírt tartalommal.

A közterület-használati hozzájárulás megadása

10. § (1) A közterület-használathoz szükséges közterület-használati hozzájárulás megadásáról a polgármester önkormányzati hatósági eljárásban határozattal dönt.

(2) Közterület használati hozzájárulás határozott időre, legfeljebb 1 év időtartamra adható. Kivételesen a polgármester 1 évnél hosszabb, de 5 évet meg nem haladó idejű közterület használatot engedélyezhet, ha a közterület használat – jogszabályban előírt feltétel teljesítéséhez – nevelési, oktatási intézmény működéséhez szükséges.

(3) A közterület használat a használt területre bérleti jogviszonyt nem létesít.

(4) A kérelem elbírálása során elsőbbséget kell biztosítani az építmények építésével, javításával és karbantartásával kapcsolatos közterület-használatnak.

(5) A reklám, illetve a hirdetés céljából engedélyezett közterület-használat nem akadályozhatja az állami és önkormányzati ünnepekkel, megemlékezésekkel és az állami és önkormányzati rendezvényekkel kapcsolatos lobogózási kötelezettségek teljesítését.

(6) A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a jogosult nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét,

b) a tulajdonos hozzájárulását,

c) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,

d) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,

e) utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,

f) a hozzájárulás megszűnése esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét, illetve az ennek elmulasztása esetén irányadó eljárást,

g) közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, egyéb esetben a díjmentesség tényét,

h) a jogosult közterületet érintő tevékenységében részt vevők nevét és lakcímét,

i) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,

j) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,

k) a közterület-használati hozzájárulás átengedésének tilalmát annak rögzítésével, hogy a közterület-használati hozzájárulás kizárólag a jogosult részére szól, azonban lehetősége van a közterület-használathoz közreműködőket igénybe venni, de a közterület-használat joga tovább nem ruházható,

l) a kérelmező nyilatkozatát, miszerint  az eredeti állapot helyreállítása körében  az Önkormányzat jogosult a kérelmező helyett és nevében eljárni a közműszolgáltatókkal fennálló szerződések megszüntetése vonatkozásban, mely kapcsán felmerülő költségek is kérelmezőt terhelik.

(7) A közterület-használati hozzájárulást meg kell küldeni:

a) a kérelmezőnek,

b) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervnek,

(8) A közterület-használati hozzájárulásról értesíteni kell:

a)[31] Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Közerület-felügyeletét,zolgáltatók relés stb. irányában:

b) rendezvények esetében a kerületi Budapesti Rendőr-főkapitányságot.

 (9) A közterület-használati hozzájárulás megtagadását közölni kell:

a) a kérelmezővel,

b)[32] Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Közerület- felügyeletével .

(10) A közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.

(11) A közterület-használati hozzájárulás alapján a közterületet a jogosult, valamint a 10. § (6) bekezdés h) pontjában felsoroltak használhatják. A közterület-használati hozzájárulás harmadik személy részére át nem engedhető, az kizárólag a jogosult részére szól, azonban ez nem korlátozza a jogosult azon jogát, hogy a közterület-használathoz közreműködőket vegyen igénybe.

(12)[33] A hozzájárulás időtartamának lejárta után a kérelmező haladéktalanul köteles az eredeti állapotot kártalanítási igény nélküli helyreállítani. E kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett nem tesz eleget.


A közterület-használati díj

11. § (1) A kérelmező közterület-használati hozzájárulás esetén a közterület használatáért – a (2)-(3) bekezdés szerinti kivétellel - a 2. számú mellékletben meghatározott mértékű közterület-használati díjat köteles fizetni. A díjat a kérelmező a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül a közterület-használati hozzájárulásban meghatározott időtartamra előre köteles megfizetni.

(2) Közút igénybevétele esetén a fizetendő közterület-használati díj összegére az 5. sz. mellékletben foglaltak az irányadók. Az Önkormányzat tulajdonában álló közutak esetében a közterület-használati díjat a mellékletben szereplő felső határon kell megállapítani, és a díjat a közút kezelője számlájára kell befizetni.

(3)[34] A közterület rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatosan a közútkezelő jár el és a közterület-használati díjat a közút kezelője számlájára kell befizetni az alábbi esetekben:

a) Az Önkormányzat tulajdonában álló közutak úttestjét építési munkaterületként használók közterület-használati díjat kötelesek fizetni. A díj összege – a 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet 3. számú melléklete szerinti kérelem benyújtásakor – a jelen rendelet 6. sz. melléklete szerint kerül megállapításra.

b) A tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz közutak melletti elhelyezése esetén az elhelyezéssel érintett közvilágítási-, villany- és telefonoszlop elhelyezkedése szerinti közút kezelője állapítja meg a díjat a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § alapján, a Korm. rendelet  1. mellékletében előírt díjszabásnak megfelelően, melyet a közút kezelője számlájára kell befizetni.

(4)[35] A közterület-használati díjat az (1) bekezdés esetén a közterület-használati hozzájárulásban foglaltak szerint az Önkormányzat számlájára postautalványon, vagy átutalással kell megfizetni.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

12. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért, berendezésekért,

b) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,

c) a homlokzatból a közterület fölé kinyúló cégér után, ha az a cégtábla előírásain túl nem tartalmaz reklámot és kivitelezése során kellő magasságban került elhelyezésre ahhoz, hogy nem zavarja a közterület használatot,

d) az önkormányzat által kijelölt alkalmi zöldség-gyümölcs árusítóhelyeken őstermelői igazolvánnyal rendelkező természetes személyeknek 2 m2-ig terjedő területen - az őstermelők részére kijelölt árusító helyeket a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza -,

e) az Önkormányzat saját vagy szervezetei (intézményei) által szervezett rendezvények esetében, valamint az általuk folytatni kívánt tevékenységek esetén,

f) a nem önkormányzati tulajdonú, de közterületként használt ingatlanok használóinak,

g) építési törmelékek konténerben való elhelyezéséhez, valamint építési anyag lerakásához 72 óra időtartamon belül,

h) lakótelepi úszótelkes környezetben hulladékgyűjtó konténertároló építmény elhelyezéséhez,

i) Az Önkormányzat közigazgatási területén működő közhasznú szervezetek reklámelhelyezése esetén, maximum 0,5 m2 alapterületen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterület-használati díj megfizetése alóli mentesség esetén is csak köterület-használati hozzájárulás birtokában használható a közterület.

(3) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben – azonos közigazgatási címen lakó magánszemélyek esetében a lakásban lakó személyek számára tekintet nélkül – a kérelmező egy folyamatos építési tevékenység végzése során – tekintet nélkül arra, hogy a tevékenység építési engedélyhez kötött-e vagy sem – egy esetben mentesül 72 órai időtartamra a közterület-használati díj megfizetése alól.

(4) Ugyanazon közigazgatási címen lakó építtetőket 30 naptári napon belül az (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerinti mentesség az építési tevékenység befejezése vagy megszakadása esetén is csak egy esetben illeti meg.

(5) Az (1) bekezdés i) pontjának hatálya alá tartozó szervezetek közhasznú jogállásukat a közhasznúsági nyilvántartásba vételről szóló igazolás benyújtásával kötelesek igazolni.


Jogosulatlan közterület-használat


13. § (1)[36] Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ, köteles a polgármester felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett nem tesz eleget.

(2)[37] A polgármester az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély, vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében, vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(3)[38] A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének minősül, ha a jogellenes közterület-használat a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező [1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdése], vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek reklámhordozó céllal való elhelyezése, tárolása útján valósul meg. Ebben az esetben a polgármester az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállíthatja. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(4) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően használ, azzal szemben a terület besorolására, a ténylegesen használt időtartamra és területre tekintettel megállapítható e rendelet szerinti közterület-használati díj tízszerese is megállapítható. A mérték megállapításánál figyelembe kell venni a jogszerűtlenül használt időtartamot, terület nagyságát, valamint a felróhatóság mértékét.

(5) A jogosulatlan közterület-használat következményeiről a 10. § (1) bekezdés szerint döntésre jogosult dönt.

14. § A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelők, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek, továbbá a polgármester által megbízott egyéb személyek a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik.


Filmalkotás forgatása céljából történő igénybevételre vonatkozó speciális szabályok


15. § (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmek elbírálására vonatkozó rendelkezéseket a filmalkotás forgatása céljából történő igénybevétel esetén az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A filmalkotás forgatása céljából történő igénybevétel esetén a polgármester – átruházott – önkormányzati hatósági jogkörben

a) meghatározza a közterület-használati díj mértékét a mozgóképekről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 3. melléklete alapján,

b) mentességet vagy kedvezményt állapíthat meg a közterület-használati díj mértékével összefüggésben a Mktv. 35/A. § (4) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembe vételével,

c) egyedi feltételeket állapíthat meg,

d) jóváhagyja a fővárosi kormányhivatal és a kérelmező között kötendő hatósági szerződést.

(3) Közterület-használati díj megfizetése alóli mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

(4) A közterület-használati díjkedvezmény mértéke az Mktv. 3. sz. melléklete szerint fizetendő díj 70%-a.

(5) Az egyedi feltételek meghatározásakor figyelembe kell venni különösen az igénybevétellel érintett közterület funkcióját, elhelyezkedését, környezetét, a filmforgatás időtartamát, a filmforgatással érintett terület nagyságát.

Záró rendelkezések

16. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelt hatályba lépésével egyidejűleg Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat a közterületek rendjéről és használatáról szóló 29/2011 (IX.29.)Ör. hatályát veszti.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Fõvárosi rendelet rendelkezései az irányadóak.


17. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.


Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, továbbá a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,  Budapest-Csepel városképi, városrendezési és esztétikai, valamint közlekedés-biztonsági szempontjainak érvényesítése érdekében - figyelemmel a helyi sajátosságokra, ezen belül kiemelten a kerület lakosságának ellátására, továbbá a közterületek fenntartására és rendjére vonatkozó fokozott igényre - az Önkormányzat tulajdonában levõ közterületek használatáról és rendjéről a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

  1. (1) E rendelet hatálya – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat) közigazgatási területén lévõ,

(2) Az Önkormányzat közterületei városszerkezeti, közlekedési, infrastuktúrális adottságai, illetve használatának intenzitásával összefüggő piaci értéke szerint

a) “A” kategóriába – kiemelt jelentőségű,

b) “B” kategóriába – jelentős,

c) “C” kategóriába – egyéb közterületek

sorolandók a rendelet 1. sz. melléklete szerint.

d) Az Önkormányzat közterületei közül különös szabályok érvényesek a Görgey Artúr térre vonatkozóan. A tér díszburkolattal fedett részének használata vonatkozásában e rendelet szabályait a 7. § (1) bekezdés z) pontjában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az egyes közterületi kategóriákban a közterület-használati díj eltérő összegben kerülhet meghatározásra a 2. sz. melléklet szerint.

(4) A Képviselő-testület egyedi döntésével, a közterület használójának erre vonatkozó kérelme alapján, közérdekből a 2. sz. mellékletben meghatározott díjtételektől eltérő közterület-használati díjat állapíthat meg.

(5) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) a Rákóczi Kert Civil és Közösségi Háznak helyt adó Budapest XXI. Kerület Rákóczi tér 34. szám alatti (208397/5 hrsz) alatti ingatlanra;

b) alapterülettől függetlenül azon kereskedelmi vagy szolgáltató célokat szolgáló épületek közterületen történő létesítésére és használatára, melyek esetén a közterület és a felépítmény együttes használatára bérleti jogviszonyt létesít a tulajdonos Önkormányzat.

(6) E rendelet alkalmazásában

   a) idényjellegű árusítás: a közterületre kihelyezett árusítóhelyen, legfeljebb május 1. és szeptember 30. napja közötti időtartam egésze vagy egy része alatt, legalább 15 nm alapterületen folyamatosan végzett, a szokásos kiskereskedelmi mennyiséget meghaladó zöldség gyümölcs kereskedelmi tevékenység.

b) alkalmi árusítás: az idényjellegű árusítás körén kívül eső, az egyes társadalmi vagy nemzeti ünnepekhez kapcsolódó, legfeljebb az adott ünnep első napját megelőző 20. naptól az ünnep utolsó napjáig tartó kereskedelmi tevékenység.

c)

d) önkormányzati célú rendezvény: előre meghatározott, helyen és időben, közérdekű célból, az Önkormányzat intézményei, valamint gazdasági társaságai által szervezett, vagy az Önkormányzat által előzetesen jóváhagyott  formában megtartandó esemény – különösen karitatív (mint pl. ételosztás, egészségnap) vagy kulturális, szabadidős, szórakoztató, sportjellegű összejövetel.

e) tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz: a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 47. § 34. pontjában meghatározottak szerinti berendezés, melynek mérete nem haladhatja meg a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdésében előírt méretet.

f) Információs célú berendezés: az önkormányzati faliújság, az önkormányzati hirdetőtábla, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Csepel településkép védelméről és alakításáról szóló rendelete szerint.

  1. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: Csepel településkép-védelméről és alakításáról szóló önkormányzati rendelet 4. § 13. pontja szerinti fogalom.

h) utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1.§ 19. pont szerinti fogalom.



Játszóterek használatára vonatkozó szabályok


2. § (1) A játszóterek – kivéve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló eltérő használat engedélyezése esetét – elsősorban gyermekek és kísérőik számára az ott elhelyezett játszóeszközök rendeltetésszerű használatára, játék, pihenés céljából látogathatók oly módon, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.

(2) A zárható kerítéssel ellátott játszóterek a kezelő által kihelyezett táblán megjelölt időpontban látogathatók.

(3)

Fitnesz parkok használatára vonatkozó szabályok


2/A. § A fitnesz parkok – kivéve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló eltérő használat engedélyezése esetét – az ott elhelyezett eszközök rendeltetésszerű használata mellett, sportolás céljából látogathatók oly módon, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.

(2) A fitnesz-parkok a kezelő által kihelyezett táblán megjelölt időpontban látogathatók az eszközök rendeletésszerű használata mellett.

(3) Az  fitnesz parkok területén tilos a dohányzás.“


A kutyafuttatók használatára vonatkozó szabályok


3. § (1) A kijelölt  kutyafuttatók oly módon használhatók, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.

(2) A zárható kerítéssel ellátott kutyafuttatókat használni az év minden napján reggel 6.00 órától este 21.00 óráig lehet. A nyitvatartási időről a kezelő a kutyafuttatón tájékoztató táblát helyez ki.

A közterület-használat és a közterület-használati hozzájárulás

4. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához – az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a tulajdonos hozzájárulása, illetve a hozzájárulást is tartalmazó szerződés megkötése (a továbbiakban együtt: közterület-használati hozzájárulás) szükséges. Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatároztt esetben a földrészlet vagy építmény közhasználatra, vagy gyalogos forgalom részére átadott részének rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos előzetes hozzájárulását is be kell szerezni.

(2) A közterület-használati hozzájárulás nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb – hatósági, illetve szakhatósági – engedélyek (pl. építésügyi, egészségügyi, rendészeti szakhatóságok engedélyei) beszerzését.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatosan a közútkezelő jár el az alábbi esetekben:

a) A közút besorolású közterület nem közlekedési célú igénybevételéhez a közút kezelőjének hozzájárulását kell kérni a közutak igazgatásáról szóló többször módosított 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 6. § (1) bekezdése alapján.

b) A tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz közutak melletti elhelyezése esetén az eszköz elhelyezője köteles az elhelyezés tényét az elhelyezést megelőző 15 nappal korábban bejelenteni az elhelyezéssel érintett közvilágítási-, villany- és telefonoszlop elhelyezkedése szerinti közút kezelője részére a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján.

(4) Amennyiben a közterület-használat jellegéből, vagy időtartamából adódóan a közterület károsodásával járhat, a közterület-használati hozzájárulásban a közterület-használati díj tízszereséig terjedő kaució köthető ki.

(5) A Képviselő-testület minősített többségű döntésével különös méltánylást érdemlő indok alapján, közérdekből vagy önkormányzati érdekből e rendelet szabályaitól eltérhet.

5. § (1) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni:

a) közterületbe nyúló védőtető, előtető, ernyőszerkezet, elhelyezéséhez, fennmaradásához,

b) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés - a választási kampány időszakán kívül - közterületen történő elhelyezését, fennmaradását is, továbbá a közterületre - különösen hozzájárulás vagy jogszabály rendelkezése alapján - kihelyezett utcabútoron reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához; továbbá bármilyen képek, vagy reklámok közterületre történő vetítéséhez, és az erre a célra szolgáló berendezések közterületre történő elhelyezéséhez, fennmaradásához

c) árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltatófülke, pavilon,  kioszk, épület, üzlet létesítéséhez, fennmaradásához, illetve a már meglévő árusítóhelyek, pavilonok, épületek, üzletek működéséhez, árubemutató kihelyezéséhez, fennmaradásához, mozgó árusítóhely létesítéséhez, fennmaradásához,

d) utasváró, üzemanyagtöltő állomás, üzemanyag-egységárat jelző berendezés és iparvágány létesítéséhez, fennmaradásához, továbbá a dunai rakparton hajók kikötését szolgáló rögzítő eszközök, feljárók elhelyezéséhez, fennmaradásához,

e) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai,

f) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez, fennmaradásához,

g) utcabútor, figyelmeztető és tájékoztató tábla, köztéri óra, kivetítő- és videofal-berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához,

h) totó-lottó, valamint egyéb engedélyezett szerencsejáték célját szolgáló láda elhelyezéséhez, fennmaradásához, továbbá az utcai árusító és egyéb automaták (például: pénzváltó, ital, BKV-jegy, telefonkártya, bármilyen bankautomata, ATM stb.) felállításához, fennmaradásához,

i) építési munkával kapcsolatos létesítmények (például: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, konténer és tartozékai stb.), valamint építmények és törmelékek elhelyezéséhez, fennmaradásához, tárolásához,

j) alkalmi és mozgóárusításhoz, szórólap osztásához, szolgáltató tevékenység végzéséhez, szórakoztató tevékenység folytatásához, valamint a portrérajzoláshoz,

k) film-, fénykép-, televízió-, video- és hangfelvétel készítéséhez akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza,

l) sport-, kulturális és családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények, kiállítások, vásárok, piacok (a továbbiakban együtt: rendezvények) megtartásához szükséges közterületi helyszín használathoz, valamint mutatványos tevékenység folytatásához, továbbá az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, elhelyezéséhez, fennmaradásához,

m)

n) a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (például: vendéglátó-ipari terasz, előkert),

o) fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához,

p) zöldterületek ideiglenes igénybevételéhezr) lakossági jellegű őrzött parkoló létesítéséhez, fennmaradásához,

s) a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 7. §-ában foglalt esetben,

t) utcazenéléshez,

u) az alkalmankénti rakodáshoz, költözéshez szükséges közterületi helyszín kizárólagos használatához.

ü) lakótelepi úszótelkes környezetben hulladékgyűjtő konténertároló építmény elhelyezéséhez,

v) közhasználatra még át nem adott közterületek ideiglenes hasznosításához és használatához,

x) cím- és cégtábla elhelyezéséhez, fennmaradásához, kivéve, ha az a közterületbe az épület falának síkjától 10 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha azok közterülettel érintkező felülete az 1 négyzetmétert nem haladja meg.

(2) Nem kell közterület-használati hozzájárulás:

a) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) elektronikus hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez,

d) előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, ha az a közterületbe az épület azon falának síkjától, amelyre rögzítették, 10 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha annak közterülettel érintkező felülete a 2 négyzetmétert nem haladja meg,

e) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez,

f) politikai rendezvényekhez, kivéve az ehhez kapcsolódó a kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység végzését,

g) futóversenyek útvonalának kijelöléséhez és biztosításához,

h) közparkban tartott rendezvények kapcsán a résztvevők által használt zöldterületek, kivéve az elkerített területek igénybevételéhez.

6. § (1) Az 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak közül  alapterülettől függetlenül, a közterületen lévő kereskedelmi vagy szolgáltató célokat szolgáló épületek (pavilonok, üzletek) 2016. június 30. napját követő fennmaradásához a helyszíni adottságok függvényében egyedi feltételeket meghatározó, előzetes, külön tulajdonosi hozzájárulás beszerzése szükséges.

(2) Az 5. § (2) bekezdés a) c) és f) pontjában meghatározott esetekben az Önkormányzat vagyonkezelője, a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt., valamint Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal közútkezelője felé a kivitelező köteles bejelenteni a kivitelezési munkák megkezdését, legkésőbb a munkák megkezdésének időpontjában. A bejelentéshez csatolni kell a műszaki hiba részletes leírását, az elhárításhoz szükséges intézkedések részletes felsorolásával együtt. A bejelentést és a közterület jogos igénybevétele indokainak fennállását a Polgármesteri Hivatal a helyszínen jogosult ellenőrizni.

7. § (1) Nem adható közterület-használati hozzájárulás:

a) tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, vagy az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja,

b) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,

c) közutak területén gazdasági reklámtevékenységre,

d) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat,

e) a közút és a járda felületén reklám (ideértve a politikai reklámot is) elhelyezése céljából,

f) főútvonalak mentén árusító és az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület létesítésére, kivéve a virág- és hírlapárusítást és a tömegközlekedési eszközök igénybevételére szolgáló jegyárusítást, továbbá az alkalmi könyvárusítást,

g) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,

h) alapterülettől függetlenül, jelen rendelet hatálya alá tartozó, a már meglévőkön felül új kereskedelmi vagy szolgáltató célokat szolgáló épületek közterületen történő létesítésére;

i) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,

j) olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg,

k) jármű iparszerű javítására,

l) építési reklámháló elhelyezéséhez olyan épület vonatkozásában, amelynek homlokzatfelújítása kapcsán 10 éven belül építési reklámháló került kihelyezésre, kivéve, ha az időközben szükségessé váló felújítási munkákat kiemelt városképi, élet- és balesetvédelmi, műemlékvédelmi szempontok indokolják,

m) lakó- vagy középületek homlokzatától 3 méteren belül pavilon vagy a hozzá tartozó szerkezeti elemek elhelyezésére,

n) olyan tevékenység végzéséhez, építmény, felépítmény berendezés elhelyezéséhez, létesítéséhez, fennmaradásához, mely közterületen történő végzése, elhelyezése, telepítése, fennmaradása jogszabályba ütközik,

o) közúti közlekedési szolgáltatáshoz, illetve nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt 3500 kg össztömegű, vagy annál nagyobb súlyú gépjárművek tárolásához 30 napon túli időszakra,

p) gépkocsi tárolására szolgáló építmények, beleértve az ún. sátorgarázst is, valamint ipari raktározási objektumok elhelyezésére,

q) építési törmelék lerakására 72 órán túli időszakra, kivéve a konténerben történő tárolást,

r) kijelölt kutyafuttató helyeken és 50 méteres környezetükben (4. sz. melléklet szerint)

s) élelmiszer árusítására a közúttól számított 10 méteres körzeten belül,

t) jármű iparszerű mosására,

u) új vállalkozási jellegű, kerített őrzött parkoló kialakítására, kivéve, ha a területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzat erre külön lehetőséget biztosít,

ü) zöldterület üzemképes és üzemképtelen jármű tárolás, parkolás céljára történő igénybevételéhez,

v) folyamatos emberi felügyelet nélküli, helyhez kötött árusító automata berendezés üzemeltetéséhez,

x) gépjárműből, lakókocsiból, utánfutóból történő árusításra, szolgáltatás nyújtására tekintet nélkül arra, hogy a jármű rendszámmal ellátott, illetve rendszám nélküli – kivéve, ha az árusítás időtartama egy helyszínen a 30 perc időtartamot nem haladja meg és a közterület használati hozzájárulást kérő olyan útvonaltervet csatol be a kérelméhez, amely egy naptári napon belül legalább 10 tervezett megállási helyszínt tartalmaz,

y) azoknak a személyeknek, akiknek Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatával szemben – az Önkormányzat által megállapított közterület használati ügyből kifolyólag tartozása áll fenn (közterület-használati díjhátralék, közterület eredeti állapotba történő helyreállítási kötelezettsége, stb.)

z) a Görgey Artúr tér területére, a közterület rendeltetéstől eltérő célra történő használatára, kivéve az 1. § (6) bekezdés d) pontjában értelmezett önkormányzati célú rendezvény tartását.

zs) útbaigazító hirdetmény kivételével információs célú berendezés létesítésére, üzemeltetésére, működtetésére, kivéve Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata, költségvetési szerve, vagy gazdasági társasága részére.

(2) Az Önkormányzat közigazgatási határain belül elhelyezkedő közterületen szeszesital fogyasztása tilos, kivéve

a) az engedélyezett vendéglátó egységi kitelepülés területén,

b) engedélyezett rendezvény területén.

(3) Tilos a közterületre kihelyezett hulladékgyűjtőket – ideérve a szemétgyűjtő edényeket, valamint a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket is – rendeltetéstől eltérően használni, felhatalmazás nélkül, jogosulatlanul elmozdítani.

8. § (1) Zöldség-gyümölcs árusítás (ideértve az idényjellegű árusítást is) céljára közterület-használati hozzájárulás kizárólag e rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott helyszínekre adható ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az egyes helyszínekre vonatkozó közterület-használati hozzájárulások kiadása – figyelemmel a 7. sz. mellékletben meghatározott maximális területértékekre – a hiánytalan kérelmek benyújtásának sorrendjében történik.

A közterület-használati hozzájárulás kérelmezése

9. § (1) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkálatokkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetében pedig az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület-használati hozzájárulást beszereznie (a továbbiakban együttesen: kérelmező).

(2) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet papír alapon az önkormányzat ügyfélszolgálatán (1211 Budapest, Petz Ferenc utca 1-3.) a közterületi ügyintézőhöz, postai úton vagy elektonikus úton rendszeresített űrlapon lehet benyújtani, legalább a tervezett közterület használat előtti 8 nappal.

 (3) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének és telephelyének címét és az őt képviselő felelős személy nevét és címét, telefonos elérhetőségét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének helyrajzi szám szerinti, pontos területnagyságának, módjának meghatározását és helyszínrajzon történő megjelölését, rendezvények esetén a tervezett résztvevői létszámot és a tervezett illemhelyek - külön megjelölve az akadálymentesítettek - helyét és darabszámát,

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát és

e) a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységben részt vevők nevét és lakcímét,

f) építési engedélyhez kötött építmény esetében vagy építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőtől kapott meghatalmazást és a jogszabályban előírt esetekben a jogerős építésügyi hatósági engedélyt,

g) közút igénybevétele esetén a közút érintett szakaszának keretszelvényét, a forgalomkorlátozás, vagy indokolt esetben a forgalomelterelés tervét, a Budapesti Közlekedési Központ által kiadott forgalomtechnikai hozzájárulást,

h) a 7. § (1) bekezdés x) pontjában meghatározott esetben a részletes útvonaltervet,

i) érvényes őstermelői igazolvány másolatát, amennyiben zöldség-gyümölcs árusítás céljából kívánja igénybe venni a közterületet a 3. sz. mellékletben felsorolt helyszíneket.

(4) Amennyiben a közterület-használati hozzájárulás közterületen történő értékesítés – ideérve az őstermelői, az idényjellegű és alkalmi árusítást is – céljára kerül kiadásra, úgy a kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell valamely, az értékesítés tervezett helyétől számítva legfeljebb 100 méteres körzeten belüli ingatlan tulajdonosának, vagy bérlőjének írásos nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közterületen értékesítést végző személy részére mosdó és illemhely használatát biztosít.

(5) A 6. § (1) bekezdése esetében csatolni szükséges a helyszíni adottságok függvényében egyedi feltételeket meghatározó, külön tulajdonosi hozzájárulást, melyet Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról és vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 11/2012. (V.03.) ör. számú rendeletben (továbbiakban: vagyonrendelet) meghatározottak szerint a polgármester jogosult kiadni és a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. készít elő a vagyonrendeletben előírt tartalommal.

(6) A közterület használati kérelem benyújtása, a közterület használati díj előzetes megfizetése önmagában nem jogosítja a kérelmezőt a közterület használatára, a közterület-használat kizárólag közterület használati hozzájárulás birtokában, az abban foglalt feltételek megtartása esetén kezdhető meg vagy folytatható jogszerűen

A közterület-használati hozzájárulás megadása

10. § (1) A közterület-használathoz szükséges közterület-használati hozzájárulás megadásáról, a jogosulatlan közterület használat megállapításáról, a végrehajtás foganatosításáról a polgármester, önkormányzati hatósági ügyben dönt, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint.

(2) Közterület használati hozzájárulás határozott időre, legfeljebb 1 év időtartamra adható. Kivételesen a polgármester 1 évnél hosszabb, de 5 évet meg nem haladó idejű közterület használatot engedélyezhet, ha a közterület használat – jogszabályban előírt feltétel teljesítéséhez – nevelési, oktatási intézmény működéséhez szükséges.

(3) A közterület használat a használt területre bérleti jogviszonyt nem létesít.

(4) A kérelem elbírálása során elsőbbséget kell biztosítani az építmények építésével, javításával és karbantartásával kapcsolatos közterület-használatnak.

(5) A reklám, illetve a hirdetés céljából engedélyezett közterület-használat nem akadályozhatja az állami és önkormányzati ünnepekkel, megemlékezésekkel és az állami és önkormányzati rendezvényekkel kapcsolatos lobogózási kötelezettségek teljesítését.

(6) A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a jogosult nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét,

b) a tulajdonos hozzájárulását,

c) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,

d) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,

e) utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,

f) a hozzájárulás megszűnése esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét, illetve az ennek elmulasztása esetén irányadó eljárást,

g) közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, egyéb esetben a díjmentesség tényét,

h) a jogosult közterületet érintő tevékenységében részt vevők nevét és lakcímét,

i) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,

j) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,

k) a közterület-használati hozzájárulás átengedésének tilalmát annak rögzítésével, hogy a közterület-használati hozzájárulás kizárólag a jogosult részére szól, azonban lehetősége van a közterület-használathoz közreműködőket igénybe venni, de a közterület-használat joga tovább nem ruházható,

l) a kérelmező nyilatkozatát, miszerint  az eredeti állapot helyreállítása körében  az Önkormányzat jogosult a kérelmező helyett és nevében eljárni a közműszolgáltatókkal fennálló szerződések megszüntetése vonatkozásban, mely kapcsán felmerülő költségek is kérelmezőt terhelik.

(7) A közterület-használati hozzájárulást meg kell küldeni:

a) a kérelmezőnek,

b) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervnek,

(8) A közterület-használati hozzájárulásról értesíteni kell:

a) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Közerület-felügyeletét,zolgáltatók relés stb. irányában:

b) rendezvények esetében a kerületi Budapesti Rendőr-főkapitányságot.

 (9) A közterület-használati hozzájárulás megtagadását közölni kell:

a) a kérelmezővel,

b) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Közerület- felügyeletével .

(10) A közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.

(11) A közterület-használati hozzájárulás alapján a közterületet a jogosult, valamint a 10. § (6) bekezdés h) pontjában felsoroltak használhatják. A közterület-használati hozzájárulás harmadik személy részére át nem engedhető, az kizárólag a jogosult részére szól, azonban ez nem korlátozza a jogosult azon jogát, hogy a közterület-használathoz közreműködőket vegyen igénybe.

(12) A hozzájárulás időtartamának lejárta után a kérelmező haladéktalanul köteles az eredeti állapotot kártalanítási igény nélküli helyreállítani. E kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett nem tesz eleget.

A közterület-használati díj

11. § (1) A kérelmező közterület-használati hozzájárulás esetén a közterület használatáért – a (2)-(3) bekezdés szerinti kivétellel - a 2. számú mellékletben meghatározott mértékű közterület-használati díjat köteles fizetni. A díjat a kérelmező a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül a közterület-használati hozzájárulásban meghatározott időtartamra előre köteles megfizetni.

(2) Közút igénybevétele esetén a fizetendő közterület-használati díj összegére az 5. sz. mellékletben foglaltak az irányadók. Az Önkormányzat tulajdonában álló közutak esetében a közterület-használati díjat a mellékletben szereplő felső határon kell megállapítani, és a díjat a közút kezelője számlájára kell befizetni.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatosan a közútkezelő jár el és a közterület-használati díjat a közút kezelője számlájára kell befizetni az alábbi esetekben:

a) Az Önkormányzat tulajdonában álló közutak úttestjét építési munkaterületként használók közterület-használati díjat kötelesek fizetni. A díj összege – a 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet 3. számú melléklete szerinti kérelem benyújtásakor – a jelen rendelet 6. sz. melléklete szerint kerül megállapításra.

b) A tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz közutak melletti elhelyezése esetén az elhelyezéssel érintett közvilágítási-, villany- és telefonoszlop elhelyezkedése szerinti közút kezelője állapítja meg a díjat a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § alapján, a Korm. rendelet  1. mellékletében előírt díjszabásnak megfelelően, melyet a közút kezelője számlájára kell befizetni.

(4) A közterület-használati díjat az (1) bekezdés esetén a közterület-használati hozzájárulásban foglaltak szerint az Önkormányzat számlájára postautalványon, vagy átutalással kell megfizetni.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

12. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért, berendezésekért,

b) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,

c) a homlokzatból a közterület fölé kinyúló cégér után, ha az a cégtábla előírásain túl nem tartalmaz reklámot és kivitelezése során kellő magasságban került elhelyezésre ahhoz, hogy nem zavarja a közterület használatot,

d) az önkormányzat által kijelölt alkalmi zöldség-gyümölcs árusítóhelyeken őstermelői igazolvánnyal rendelkező természetes személyeknek 2 m2-ig terjedő területen - az őstermelők részére kijelölt árusító helyeket a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza -,

e) az Önkormányzat saját vagy szervezetei (intézményei), gazdasági társaságai által szervezett rendezvények esetében, valamint az általuk folytatni kívánt tevékenységek esetén,

f) a nem önkormányzati tulajdonú, de közterületként használt ingatlanok használóinak,

g) építési törmelékek konténerben való elhelyezéséhez, valamint építési anyag lerakásához 72 óra időtartamon belül,

h) lakótelepi úszótelkes környezetben hulladékgyűjtó konténertároló építmény elhelyezéséhez,

i) Az Önkormányzat közigazgatási területén működő közhasznú szervezetek reklámelhelyezése esetén, maximum 0,5 m2 alapterületen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterület-használati díj megfizetése alóli mentesség esetén is csak köterület-használati hozzájárulás birtokában használható a közterület.

(3) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben – azonos közigazgatási címen lakó magánszemélyek esetében a lakásban lakó személyek számára tekintet nélkül – a kérelmező egy folyamatos építési tevékenység végzése során – tekintet nélkül arra, hogy a tevékenység építési engedélyhez kötött-e vagy sem – egy esetben mentesül 72 órai időtartamra a közterület-használati díj megfizetése alól.

(4) Ugyanazon közigazgatási címen lakó építtetőket 30 naptári napon belül az (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerinti mentesség az építési tevékenység befejezése vagy megszakadása esetén is csak egy esetben illeti meg.

(5)

Jogosulatlan közterület-használat


13. § (1) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ, köteles a polgármester felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett nem tesz eleget.

(2) A polgármester az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély, vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében, vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének minősül, ha a jogellenes közterület-használat a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező [1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdése], vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek reklámhordozó céllal való elhelyezése, tárolása útján valósul meg. Ebben az esetben a polgármester az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállíthatja. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(4) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően használ, azzal szemben a terület besorolására, a ténylegesen használt időtartamra és területre tekintettel megállapítható e rendelet szerinti közterület-használati díj tízszerese is megállapítható. A mérték megállapításánál figyelembe kell venni a jogszerűtlenül használt időtartamot, terület nagyságát, valamint a felróhatóság mértékét.

(5)

14. § A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelők, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek, továbbá a polgármester által megbízott egyéb személyek a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik.


Filmalkotás forgatása céljából történő igénybevételre vonatkozó speciális szabályok


15. § (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmek elbírálására vonatkozó rendelkezéseket a filmalkotás forgatása céljából történő igénybevétel esetén az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A filmalkotás forgatása céljából történő igénybevétel esetén a polgármester – átruházott – önkormányzati hatósági jogkörben

a) meghatározza a közterület-használati díj mértékét a mozgóképekről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 3. melléklete alapján,

b) mentességet vagy kedvezményt állapíthat meg a közterület-használati díj mértékével összefüggésben a Mktv. 35/A. § (4) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembe vételével,

c) egyedi feltételeket állapíthat meg,

d) dönt  a filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződés jóváhagyásáról.

(3) Közterület-használati díj megfizetése alóli mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

(4) A közterület-használati díjkedvezmény mértéke az Mktv. 3. sz. melléklete szerint fizetendő díj 70%-a.

(5) Az egyedi feltételek meghatározásakor figyelembe kell venni különösen az igénybevétellel érintett közterület funkcióját, elhelyezkedését, környezetét, a filmforgatás időtartamát, a filmforgatással érintett terület nagyságát.

Záró rendelkezések

16. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelt hatályba lépésével egyidejűleg Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat a közterületek rendjéről és használatáról szóló 29/2011 (IX.29.)Ör. hatályát veszti.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Fõvárosi rendelet rendelkezései az irányadóak.

17. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.


Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, továbbá a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,  Budapest-Csepel városképi, városrendezési és esztétikai, valamint közlekedés-biztonsági szempontjainak érvényesítése érdekében - figyelemmel a helyi sajátosságokra, ezen belül kiemelten a kerület lakosságának ellátására, továbbá a közterületek fenntartására és rendjére vonatkozó fokozott igényre - az Önkormányzat tulajdonában levõ közterületek használatáról és rendjéről a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

  1. (1) E rendelet hatálya – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat) közigazgatási területén lévõ,

(2) Az Önkormányzat közterületei városszerkezeti, közlekedési, infrastuktúrális adottságai, illetve használatának intenzitásával összefüggő piaci értéke szerint

a) “A” kategóriába – kiemelt jelentőségű,

b) “B” kategóriába – jelentős,

c) “C” kategóriába – egyéb közterületek

sorolandók a rendelet 1. sz. melléklete szerint.

d) Az Önkormányzat közterületei közül különös szabályok érvényesek a Görgey Artúr térre vonatkozóan. A tér díszburkolattal fedett részének használata vonatkozásában e rendelet szabályait a 7. § (1) bekezdés z) pontjában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az egyes közterületi kategóriákban a közterület-használati díj eltérő összegben kerülhet meghatározásra a 2. sz. melléklet szerint.

(4) A Képviselő-testület egyedi döntésével, a közterület használójának erre vonatkozó kérelme alapján, közérdekből a 2. sz. mellékletben meghatározott díjtételektől eltérő közterület-használati díjat állapíthat meg.

(5) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a) a Rákóczi Kert Civil és Közösségi Háznak helyt adó Budapest XXI. Kerület Rákóczi tér 34. szám alatti (208397/5 hrsz) alatti ingatlanra;

b) alapterülettől függetlenül azon kereskedelmi vagy szolgáltató célokat szolgáló épületek közterületen történő létesítésére és használatára, melyek esetén a közterület és a felépítmény együttes használatára bérleti jogviszonyt létesít a tulajdonos Önkormányzat.

     c) a közlekedési szolgáltatással összefüggő magállóhelyek felépítményeire, és a felépítményen elhelyezett reklámhordozó tartó berendezésekre és reklámhordozókra, melyek esetén a közterület használatára külön szerződést köt a tulajdonos önkormányzat.

(6) E rendelet alkalmazásában

   a) idényjellegű árusítás: a közterületre kihelyezett árusítóhelyen, legfeljebb május 1. és szeptember 30. napja közötti időtartam egésze vagy egy része alatt, legalább 15 nm alapterületen folyamatosan végzett, a szokásos kiskereskedelmi mennyiséget meghaladó zöldség gyümölcs kereskedelmi tevékenység.

b) alkalmi árusítás: az idényjellegű árusítás körén kívül eső, az egyes társadalmi vagy nemzeti ünnepekhez kapcsolódó, legfeljebb az adott ünnep első napját megelőző 20. naptól az ünnep utolsó napjáig tartó kereskedelmi tevékenység.

c)

d) önkormányzati célú rendezvény: előre meghatározott, helyen és időben, közérdekű célból, az Önkormányzat intézményei, valamint gazdasági társaságai által szervezett, vagy az Önkormányzat által előzetesen jóváhagyott  formában megtartandó esemény – különösen karitatív (mint pl. ételosztás, egészségnap) vagy kulturális, szabadidős, szórakoztató, sportjellegű összejövetel.

e) tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz: a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 47. § 34. pontjában meghatározottak szerinti berendezés, melynek mérete nem haladhatja meg a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdésében előírt méretet.

f) Információs célú berendezés: az önkormányzati faliújság, az önkormányzati hirdetőtábla, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Csepel településkép védelméről és alakításáról szóló rendelete szerint.

  1. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: Csepel településkép-védelméről és alakításáról szóló önkormányzati rendelet 4. § 13. pontja szerinti fogalom.

h) utcabútor: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 1.§ 19. pont szerinti fogalom.



Játszóterek használatára vonatkozó szabályok


2. § (1) A játszóterek – kivéve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló eltérő használat engedélyezése esetét – elsősorban gyermekek és kísérőik számára az ott elhelyezett játszóeszközök rendeltetésszerű használatára, játék, pihenés céljából látogathatók oly módon, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.

(2) A zárható kerítéssel ellátott játszóterek a kezelő által kihelyezett táblán megjelölt időpontban látogathatók.

(3)

Fitnesz parkok használatára vonatkozó szabályok


2/A. § A fitnesz parkok – kivéve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló eltérő használat engedélyezése esetét – az ott elhelyezett eszközök rendeltetésszerű használata mellett, sportolás céljából látogathatók oly módon, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.

(2) A fitnesz-parkok a kezelő által kihelyezett táblán megjelölt időpontban látogathatók az eszközök rendeletésszerű használata mellett.

(3) Az  fitnesz parkok területén tilos a dohányzás.“


A kutyafuttatók használatára vonatkozó szabályok


3. § (1) A kijelölt  kutyafuttatók oly módon használhatók, hogy az mások nyugalmát szükségtelenül ne zavarja.

(2) A zárható kerítéssel ellátott kutyafuttatókat használni az év minden napján reggel 6.00 órától este 21.00 óráig lehet. A nyitvatartási időről a kezelő a kutyafuttatón tájékoztató táblát helyez ki.

A közterület-használat és a közterület-használati hozzájárulás

4. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához – az (5) bekezdés szerinti kivétellel - a tulajdonos hozzájárulása, illetve a hozzájárulást is tartalmazó szerződés megkötése (a továbbiakban együtt: közterület-használati hozzájárulás) szükséges. Az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatároztt esetben a földrészlet vagy építmény közhasználatra, vagy gyalogos forgalom részére átadott részének rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos előzetes hozzájárulását is be kell szerezni.

(2) A közterület-használati hozzájárulás nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb – hatósági, illetve szakhatósági – engedélyek (pl. építésügyi, egészségügyi, rendészeti szakhatóságok engedélyei) beszerzését.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatosan a közútkezelő jár el az alábbi esetekben:

a) A közút besorolású közterület nem közlekedési célú igénybevételéhez a közút kezelőjének hozzájárulását kell kérni a közutak igazgatásáról szóló többször módosított 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet 6. § (1) bekezdése alapján.

b) A tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz közutak melletti elhelyezése esetén az eszköz elhelyezője köteles az elhelyezés tényét az elhelyezést megelőző 15 nappal korábban bejelenteni az elhelyezéssel érintett közvilágítási-, villany- és telefonoszlop elhelyezkedése szerinti közút kezelője részére a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján.

(4) Amennyiben a közterület-használat jellegéből, vagy időtartamából adódóan a közterület károsodásával járhat, a közterület-használati hozzájárulásban a közterület-használati díj tízszereséig terjedő kaució köthető ki.

(5) A Képviselő-testület minősített többségű döntésével különös méltánylást érdemlő indok alapján, közérdekből vagy önkormányzati érdekből e rendelet szabályaitól eltérhet.

5. § (1) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni:

a) közterületbe nyúló védőtető, előtető, ernyőszerkezet, elhelyezéséhez, fennmaradásához,

b) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés - a választási kampány időszakán kívül - közterületen történő elhelyezését, fennmaradását is, továbbá a közterületre - különösen hozzájárulás vagy jogszabály rendelkezése alapján - kihelyezett utcabútoron reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához; továbbá bármilyen képek, vagy reklámok közterületre történő vetítéséhez, és az erre a célra szolgáló berendezések közterületre történő elhelyezéséhez, fennmaradásához

c) árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltatófülke, pavilon,  kioszk, épület, üzlet létesítéséhez, fennmaradásához, illetve a már meglévő árusítóhelyek, pavilonok, épületek, üzletek működéséhez, árubemutató kihelyezéséhez, fennmaradásához, mozgó árusítóhely létesítéséhez, fennmaradásához,

d) üzemanyagtöltő állomás, üzemanyag-egységárat jelző berendezés és iparvágány létesítéséhez, fennmaradásához, továbbá a dunai rakparton hajók kikötését szolgáló rögzítő eszközök, feljárók elhelyezéséhez, fennmaradásához,

e) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai,

f) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez, fennmaradásához,

g) utcabútor, figyelmeztető és tájékoztató tábla, köztéri óra, kivetítő- és videofal-berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához,

h) totó-lottó, valamint egyéb engedélyezett szerencsejáték célját szolgáló láda elhelyezéséhez, fennmaradásához, továbbá az utcai árusító és egyéb automaták (például: pénzváltó, ital, BKV-jegy, telefonkártya, bármilyen bankautomata, ATM stb.) felállításához, fennmaradásához,

i) építési munkával kapcsolatos létesítmények (például: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, konténer és tartozékai stb.), valamint építmények és törmelékek elhelyezéséhez, fennmaradásához, tárolásához,

j) alkalmi és mozgóárusításhoz, szórólap osztásához, szolgáltató tevékenység végzéséhez, szórakoztató tevékenység folytatásához, valamint a portrérajzoláshoz,

k) film-, fénykép-, televízió-, video- és hangfelvétel készítéséhez akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza,

l) sport-, kulturális és családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények, kiállítások, vásárok, piacok (a továbbiakban együtt: rendezvények) megtartásához szükséges közterületi helyszín használathoz, valamint mutatványos tevékenység folytatásához, továbbá az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, elhelyezéséhez, fennmaradásához,

m)

n) a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (például: vendéglátó-ipari terasz, előkert),

o) fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához,

p) zöldterületek ideiglenes igénybevételéhezr) lakossági jellegű őrzött parkoló létesítéséhez, fennmaradásához,

s) a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 7. §-ában foglalt esetben,

t) utcazenéléshez,

u) az alkalmankénti rakodáshoz, költözéshez szükséges közterületi helyszín kizárólagos használatához.

ü) lakótelepi úszótelkes környezetben hulladékgyűjtő konténertároló építmény elhelyezéséhez,

v) közhasználatra még át nem adott közterületek ideiglenes hasznosításához és használatához,

x) cím- és cégtábla elhelyezéséhez, fennmaradásához, kivéve, ha az a közterületbe az épület falának síkjától 10 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha azok közterülettel érintkező felülete az 1 négyzetmétert nem haladja meg,

 (2) Nem kell közterület-használati hozzájárulás:

a) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) elektronikus hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez,

d) előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, ha az a közterületbe az épület azon falának síkjától, amelyre rögzítették, 10 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha annak közterülettel érintkező felülete a 2 négyzetmétert nem haladja meg,

e) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez,

f) politikai rendezvényekhez, kivéve az ehhez kapcsolódó a kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység végzését,

g) futóversenyek útvonalának kijelöléséhez és biztosításához,

h) közparkban tartott rendezvények kapcsán a résztvevők által használt zöldterületek, kivéve az elkerített területek igénybevételéhez.

6. § (1) Az 5. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak közül  alapterülettől függetlenül, a közterületen lévő kereskedelmi vagy szolgáltató célokat szolgáló épületek (pavilonok, üzletek) 2016. június 30. napját követő fennmaradásához a helyszíni adottságok függvényében egyedi feltételeket meghatározó, előzetes, külön tulajdonosi hozzájárulás beszerzése szükséges.

(2) Az 5. § (2) bekezdés a) c) és f) pontjában meghatározott esetekben az Önkormányzat vagyonkezelője, a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt., valamint Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal közútkezelője felé a kivitelező köteles bejelenteni a kivitelezési munkák megkezdését, legkésőbb a munkák megkezdésének időpontjában. A bejelentéshez csatolni kell a műszaki hiba részletes leírását, az elhárításhoz szükséges intézkedések részletes felsorolásával együtt. A bejelentést és a közterület jogos igénybevétele indokainak fennállását a Polgármesteri Hivatal a helyszínen jogosult ellenőrizni.

7. § (1) Nem adható közterület-használati hozzájárulás:

a) tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, vagy az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja,

b) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,

c) közutak területén gazdasági reklámtevékenységre,

d) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat,

e) a közút és a járda felületén reklám (ideértve a politikai reklámot is) elhelyezése céljából,

f) főútvonalak mentén árusító és az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület létesítésére, kivéve a virág- és hírlapárusítást és a tömegközlekedési eszközök igénybevételére szolgáló jegyárusítást, továbbá az alkalmi könyvárusítást,

g) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,

h) alapterülettől függetlenül, jelen rendelet hatálya alá tartozó, a már meglévőkön felül új kereskedelmi vagy szolgáltató célokat szolgáló épületek közterületen történő létesítésére;

i) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,

j) olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg,

k) jármű iparszerű javítására,

l) építési reklámháló elhelyezéséhez olyan épület vonatkozásában, amelynek homlokzatfelújítása kapcsán 10 éven belül építési reklámháló került kihelyezésre, kivéve, ha az időközben szükségessé váló felújítási munkákat kiemelt városképi, élet- és balesetvédelmi, műemlékvédelmi szempontok indokolják,

m) lakó- vagy középületek homlokzatától 3 méteren belül pavilon vagy a hozzá tartozó szerkezeti elemek elhelyezésére,

n) olyan tevékenység végzéséhez, építmény, felépítmény berendezés elhelyezéséhez, létesítéséhez, fennmaradásához, mely közterületen történő végzése, elhelyezése, telepítése, fennmaradása jogszabályba ütközik,

o) közúti közlekedési szolgáltatáshoz, illetve nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt 3500 kg össztömegű, vagy annál nagyobb súlyú gépjárművek tárolásához 30 napon túli időszakra,

p) gépkocsi tárolására szolgáló építmények, beleértve az ún. sátorgarázst is, valamint ipari raktározási objektumok elhelyezésére,

q) építési törmelék lerakására 72 órán túli időszakra, kivéve a konténerben történő tárolást,

r) kijelölt kutyafuttató helyeken és 50 méteres környezetükben (4. sz. melléklet szerint)

s) élelmiszer árusítására a közúttól számított 10 méteres körzeten belül,

t) jármű iparszerű mosására,

u) új vállalkozási jellegű, kerített őrzött parkoló kialakítására, kivéve, ha a területre vonatkozó Kerületi Építési Szabályzat erre külön lehetőséget biztosít,

ü) zöldterület üzemképes és üzemképtelen jármű tárolás, parkolás céljára történő igénybevételéhez,

v) folyamatos emberi felügyelet nélküli, helyhez kötött árusító automata berendezés üzemeltetéséhez,

x) gépjárműből, lakókocsiból, utánfutóból történő árusításra, szolgáltatás nyújtására tekintet nélkül arra, hogy a jármű rendszámmal ellátott, illetve rendszám nélküli – kivéve, ha az árusítás időtartama egy helyszínen a 30 perc időtartamot nem haladja meg és a közterület használati hozzájárulást kérő olyan útvonaltervet csatol be a kérelméhez, amely egy naptári napon belül legalább 10 tervezett megállási helyszínt tartalmaz,

y) azoknak a személyeknek, akiknek Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatával szemben – az Önkormányzat által megállapított közterület használati ügyből kifolyólag tartozása áll fenn (közterület-használati díjhátralék, közterület eredeti állapotba történő helyreállítási kötelezettsége, stb.)

z) a Görgey Artúr tér területére, a közterület rendeltetéstől eltérő célra történő használatára, kivéve az 1. § (6) bekezdés d) pontjában értelmezett önkormányzati célú rendezvény tartását.

zs) útbaigazító hirdetmény kivételével információs célú berendezés létesítésére, üzemeltetésére, működtetésére, kivéve Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata, költségvetési szerve, vagy gazdasági társasága részére.

(2) Az Önkormányzat közigazgatási határain belül elhelyezkedő közterületen szeszesital fogyasztása tilos, kivéve

a) az engedélyezett vendéglátó egységi kitelepülés területén,

b) engedélyezett rendezvény területén.

(3) Tilos a közterületre kihelyezett hulladékgyűjtőket – ideérve a szemétgyűjtő edényeket, valamint a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket is – rendeltetéstől eltérően használni, felhatalmazás nélkül, jogosulatlanul elmozdítani.

8. § (1) Zöldség-gyümölcs árusítás (ideértve az idényjellegű árusítást is) céljára közterület-használati hozzájárulás kizárólag e rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott helyszínekre adható ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az egyes helyszínekre vonatkozó közterület-használati hozzájárulások kiadása – figyelemmel a 7. sz. mellékletben meghatározott maximális területértékekre – a hiánytalan kérelmek benyújtásának sorrendjében történik.

A közterület-használati hozzájárulás kérelmezése

9. § (1) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkálatokkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetében pedig az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterület-használati hozzájárulást beszereznie (a továbbiakban együttesen: kérelmező).

(2) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet papír alapon az önkormányzat ügyfélszolgálatán (1211 Budapest, Petz Ferenc utca 1-3.) a közterületi ügyintézőhöz, postai úton vagy elektonikus úton rendszeresített űrlapon lehet benyújtani, legalább a tervezett közterület használat előtti 8 nappal.

 (3) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének és telephelyének címét és az őt képviselő felelős személy nevét és címét, telefonos elérhetőségét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének helyrajzi szám szerinti, pontos területnagyságának, módjának meghatározását és helyszínrajzon történő megjelölését, rendezvények esetén a tervezett résztvevői létszámot és a tervezett illemhelyek - külön megjelölve az akadálymentesítettek - helyét és darabszámát,

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát és

e) a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységben részt vevők nevét és lakcímét,

f) építési engedélyhez kötött építmény esetében vagy építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőtől kapott meghatalmazást és a jogszabályban előírt esetekben a jogerős építésügyi hatósági engedélyt,

g) közút igénybevétele esetén a közút érintett szakaszának keretszelvényét, a forgalomkorlátozás, vagy indokolt esetben a forgalomelterelés tervét, a Budapesti Közlekedési Központ által kiadott forgalomtechnikai hozzájárulást,

h) a 7. § (1) bekezdés x) pontjában meghatározott esetben a részletes útvonaltervet,

i) érvényes őstermelői igazolvány másolatát, amennyiben zöldség-gyümölcs árusítás céljából kívánja igénybe venni a közterületet a 3. sz. mellékletben felsorolt helyszíneket.

(4) Amennyiben a közterület-használati hozzájárulás közterületen történő értékesítés – ideérve az őstermelői, az idényjellegű és alkalmi árusítást is – céljára kerül kiadásra, úgy a kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell valamely, az értékesítés tervezett helyétől számítva legfeljebb 100 méteres körzeten belüli ingatlan tulajdonosának, vagy bérlőjének írásos nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közterületen értékesítést végző személy részére mosdó és illemhely használatát biztosít.

(5) A 6. § (1) bekezdése esetében csatolni szükséges a helyszíni adottságok függvényében egyedi feltételeket meghatározó, külön tulajdonosi hozzájárulást, melyet Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról és vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 11/2012. (V.03.) ör. számú rendeletben (továbbiakban: vagyonrendelet) meghatározottak szerint a polgármester jogosult kiadni és a Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. készít elő a vagyonrendeletben előírt tartalommal.

(6) A közterület használati kérelem benyújtása, a közterület használati díj előzetes megfizetése önmagában nem jogosítja a kérelmezőt a közterület használatára, a közterület-használat kizárólag közterület használati hozzájárulás birtokában, az abban foglalt feltételek megtartása esetén kezdhető meg vagy folytatható jogszerűen

A közterület-használati hozzájárulás megadása

10. § (1) A közterület-használathoz szükséges közterület-használati hozzájárulás megadásáról, a jogosulatlan közterület használat megállapításáról, a végrehajtás foganatosításáról a polgármester, önkormányzati hatósági ügyben dönt, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint.

(2) Közterület használati hozzájárulás határozott időre, legfeljebb 1 év időtartamra adható. Kivételesen a polgármester 1 évnél hosszabb, de 5 évet meg nem haladó idejű közterület használatot engedélyezhet, ha a közterület használat – jogszabályban előírt feltétel teljesítéséhez – nevelési, oktatási intézmény működéséhez szükséges.

(3) A közterület használat a használt területre bérleti jogviszonyt nem létesít.

(4) A kérelem elbírálása során elsőbbséget kell biztosítani az építmények építésével, javításával és karbantartásával kapcsolatos közterület-használatnak.

(5) A reklám, illetve a hirdetés céljából engedélyezett közterület-használat nem akadályozhatja az állami és önkormányzati ünnepekkel, megemlékezésekkel és az állami és önkormányzati rendezvényekkel kapcsolatos lobogózási kötelezettségek teljesítését.

(6) A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a jogosult nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét,

b) a tulajdonos hozzájárulását,

c) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,

d) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,

e) utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,

f) a hozzájárulás megszűnése esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét, illetve az ennek elmulasztása esetén irányadó eljárást,

g) közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, egyéb esetben a díjmentesség tényét,

h) a jogosult közterületet érintő tevékenységében részt vevők nevét és lakcímét,

i) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,

j) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,

k) a közterület-használati hozzájárulás átengedésének tilalmát annak rögzítésével, hogy a közterület-használati hozzájárulás kizárólag a jogosult részére szól, azonban lehetősége van a közterület-használathoz közreműködőket igénybe venni, de a közterület-használat joga tovább nem ruházható,

l) a kérelmező nyilatkozatát, miszerint  az eredeti állapot helyreállítása körében  az Önkormányzat jogosult a kérelmező helyett és nevében eljárni a közműszolgáltatókkal fennálló szerződések megszüntetése vonatkozásban, mely kapcsán felmerülő költségek is kérelmezőt terhelik.

(7) A közterület-használati hozzájárulást meg kell küldeni:

a) a kérelmezőnek,

b) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervnek,

(8) A közterület-használati hozzájárulásról értesíteni kell:

a) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Közerület-felügyeletét,zolgáltatók relés stb. irányában:

b) rendezvények esetében a kerületi Budapesti Rendőr-főkapitányságot.

 (9) A közterület-használati hozzájárulás megtagadását közölni kell:

a) a kérelmezővel,

b) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Közerület- felügyeletével .

(10) A közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.

(11) A közterület-használati hozzájárulás alapján a közterületet a jogosult, valamint a 10. § (6) bekezdés h) pontjában felsoroltak használhatják. A közterület-használati hozzájárulás harmadik személy részére át nem engedhető, az kizárólag a jogosult részére szól, azonban ez nem korlátozza a jogosult azon jogát, hogy a közterület-használathoz közreműködőket vegyen igénybe.

(12) A hozzájárulás időtartamának lejárta után a kérelmező haladéktalanul köteles az eredeti állapotot kártalanítási igény nélküli helyreállítani. E kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett nem tesz eleget.

A közterület-használati díj

11. § (1) A kérelmező közterület-használati hozzájárulás esetén a közterület használatáért – a (2)-(3) bekezdés szerinti kivétellel - a 2. számú mellékletben meghatározott mértékű közterület-használati díjat köteles fizetni. A díjat a kérelmező a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül a közterület-használati hozzájárulásban meghatározott időtartamra előre köteles megfizetni.

 (2) Közút igénybevétele esetén a fizetendő közterület-használati díj összegére az 5. sz. mellékletben foglaltak az irányadók. Az Önkormányzat tulajdonában álló közutak esetében a közterület-használati díjat a mellékletben szereplő felső határon kell megállapítani, és a díjat a közút kezelője számlájára kell befizetni.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatosan a közútkezelő jár el és a közterület-használati díjat a közút kezelője számlájára kell befizetni az alábbi esetekben:

a) Az Önkormányzat tulajdonában álló közutak úttestjét építési munkaterületként használók közterület-használati díjat kötelesek fizetni. A díj összege – a 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet 3. számú melléklete szerinti kérelem benyújtásakor – a jelen rendelet 6. sz. melléklete szerint kerül megállapításra.

b) A tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz közutak melletti elhelyezése esetén az elhelyezéssel érintett közvilágítási-, villany- és telefonoszlop elhelyezkedése szerinti közút kezelője állapítja meg a díjat a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § alapján, a Korm. rendelet  1. mellékletében előírt díjszabásnak megfelelően, melyet a közút kezelője számlájára kell befizetni.

(4) A közterület-használati díjat az (1) bekezdés esetén a közterület-használati hozzájárulásban foglaltak szerint az Önkormányzat számlájára postautalványon, vagy átutalással kell megfizetni.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

12. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért, berendezésekért,

b) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,

c) a homlokzatból a közterület fölé kinyúló cégér után, ha az a cégtábla előírásain túl nem tartalmaz reklámot és kivitelezése során kellő magasságban került elhelyezésre ahhoz, hogy nem zavarja a közterület használatot,

d) az önkormányzat által kijelölt alkalmi zöldség-gyümölcs árusítóhelyeken őstermelői igazolvánnyal rendelkező természetes személyeknek 2 m2-ig terjedő területen - az őstermelők részére kijelölt árusító helyeket a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza -,

e) az Önkormányzat saját vagy szervezetei (intézményei), gazdasági társaságai által szervezett rendezvények esetében, valamint az általuk folytatni kívánt tevékenységek esetén,

f) a nem önkormányzati tulajdonú, de közterületként használt ingatlanok használóinak,

g) építési törmelékek konténerben való elhelyezéséhez, valamint építési anyag lerakásához 72 óra időtartamon belül,

h) lakótelepi úszótelkes környezetben hulladékgyűjtó konténertároló építmény elhelyezéséhez,

i) Az Önkormányzat közigazgatási területén működő közhasznú szervezetek reklámelhelyezése esetén, maximum 0,5 m2 alapterületen.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közterület-használati díj megfizetése alóli mentesség esetén is csak köterület-használati hozzájárulás birtokában használható a közterület.

(3) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben – azonos közigazgatási címen lakó magánszemélyek esetében a lakásban lakó személyek számára tekintet nélkül – a kérelmező egy folyamatos építési tevékenység végzése során – tekintet nélkül arra, hogy a tevékenység építési engedélyhez kötött-e vagy sem – egy esetben mentesül 72 órai időtartamra a közterület-használati díj megfizetése alól.

(4) Ugyanazon közigazgatási címen lakó építtetőket 30 naptári napon belül az (1) bekezdés g) pontjában foglaltak szerinti mentesség az építési tevékenység befejezése vagy megszakadása esetén is csak egy esetben illeti meg.

(5)

Jogosulatlan közterület-használat


13. § (1) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ, köteles a polgármester felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett nem tesz eleget.

(2) A polgármester az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély, vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében, vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének minősül, ha a jogellenes közterület-használat a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező [1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdése], vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek reklámhordozó céllal való elhelyezése, tárolása útján valósul meg. Ebben az esetben a polgármester az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállíthatja. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(4) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően használ, azzal szemben a terület besorolására, a ténylegesen használt időtartamra és területre tekintettel megállapítható e rendelet szerinti közterület-használati díj tízszerese is megállapítható. A mérték megállapításánál figyelembe kell venni a jogszerűtlenül használt időtartamot, terület nagyságát, valamint a felróhatóság mértékét.

 (5)

14. § A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelők, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek, továbbá a polgármester által megbízott egyéb személyek a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik.


Filmalkotás forgatása céljából történő igénybevételre vonatkozó speciális szabályok


15. § (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmek elbírálására vonatkozó rendelkezéseket a filmalkotás forgatása céljából történő igénybevétel esetén az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A filmalkotás forgatása céljából történő igénybevétel esetén a polgármester – átruházott – önkormányzati hatósági jogkörben

a) meghatározza a közterület-használati díj mértékét a mozgóképekről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 3. melléklete alapján,

b) mentességet vagy kedvezményt állapíthat meg a közterület-használati díj mértékével összefüggésben a Mktv.34. § (5) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembe vételével,

c) egyedi feltételeket állapíthat meg,

d) dönt  a filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződés jóváhagyásáról.

(3) Közterület-használati díj megfizetése alóli mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

(4) A közterület-használati díjkedvezmény mértéke az Mktv. 3. sz. melléklete szerint fizetendő díj 70%-a.

(5) Az egyedi feltételek meghatározásakor figyelembe kell venni különösen az igénybevétellel érintett közterület funkcióját, elhelyezkedését, környezetét, a filmforgatás időtartamát, a filmforgatással érintett terület nagyságát.

(6) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt a kérelmező újabb kifejezett kérelmére olyan időtartamban kell meghosszabbítani   és   a   közterület-használatot   engedélyezni, ameddig a   filmforgatás   akadályozott volt.  A közterület -használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után   azonnal, természeti   esemény   esetén   az   esetleges   kárelhárítást   és   helyreállítást   követően 5 napon belül újra biztosítani kell, kivéve, ha a tárgyi közterület használatára a hatóság harmadik személy részére ezen időtartamra engedélyt adott, vagy más, az Önkormányzatnak nem felróható okból a közterület használata ezen időtartamon belül nem biztosítható. A felek ebben az esetben is kötelesek egyeztetést lefolytatni a közterület-használat mielőbbi ismételt biztosítása érdekében.

(7) Közterület filmforgatási célú használatára a közterület tulajdonosától jóváhagyással rendelkező kérelmező köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul az Önkormányzatnak e-mail útján bejelenteni, és hitelt érdemlően igazolni, ha a filmforgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható esemény vagy rendkívüli természeti esemény bekövetkezte miatt a közterületet nem tudja használni. A kérelmező a fenti bejelentés elmaradása esetén, és abban az esetben is, ha a közterületet önhibájából nem használta, vagy tudta használni a hatósági szerződésben jóváhagyott közterület-használati díjat megfizetni köteles és ez esetben nem jogosult a közterület meghosszabbított használatára vagy a közterület használat ismételt biztosítására.

(8) Amennyiben az 15.§ (6) bekezdésében meghatározott időtartamon belül nem kerül sor a filmforgatásra, úgy a kérelmező csak új kérelem benyújtása és a hatósági szerződés Önkormányzat általi jóváhagyása esetén forgathat.

(9) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogosan vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá. A kérelmező a tevékenysége gyakorlása során köteles tartózkodni a közterület más használóinak szükségtelen zavarásától.

 (10) Meg kell tagadni a hatósági szerződés jóváhagyását annak a kérelmezőnek, aki a kérelem benyújtását megelőző egy évben a közterületet jogellenesen, a jóváhagyott hatósági szerződéstől eltérően használta, vagy a kérelem benyújtásakor az Önkormányzat felé díjtartozása van.”

Záró rendelkezések

16. § (1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelt hatályba lépésével egyidejűleg Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat a közterületek rendjéről és használatáról szóló 29/2011 (IX.29.)Ör. hatályát veszti.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Fõvárosi rendelet rendelkezései az irányadóak.

17. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.



[1]

Módosította a 19/2015. (VI.3.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2015. június 4. napjától.

[2]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (1) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[3]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (2) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[4]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (3) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[5]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (4) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[6]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (5) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[7]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (6) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[8]

Módosította a 19/2015. (VI.3.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2015. június 4. napjától.

[9]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (7) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[10]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (8) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[11]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (9) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[12]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (10) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[13]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (11) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[14]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (12) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[15]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (13) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[16]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (14) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[17]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (1) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[18]

Módosította a 14/2016. (V.11.) önkormányzati rendelet 1 § (1) bekezdése. Hatályos 2016. július 1. napjától.

[19]

Hatályon kívül helyezte a 24/2017. (XI.02.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos 2017. november 3. napjától.

[20]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (2) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[21]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (3) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[22][23]

Beiktatta a 24/2017. (XI02.) rendelet 1.§-a. hatályos 2017. november 3. napjától.

[24]

Módosította a 24/2017. (XI.02.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2017. november 3. napjától.

[25]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (4) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[26]

Módosította a 14/2016. (V.11.) önkormányzati rendelet 1 § (2) bekezdése. Hatályos 2016. július 1. napjától.

[27]

Módosította a 14/2016. (V.11.) önkormányzati rendelet 1 § (3) bekezdése. Hatályos 2016. július 1. napjától.

[28]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (6) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[29]

Beiktatta a 24/2017. (XI02.) rendelet 3.§-a. hatályos 2017. november 3. napjától.

[30]

Módosította a 19/2015. (VI.3.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2015. június 4. napjától.

[31]

Beiktatta a 14/2016. (V.11.) önkormányzati rendelet 1 § (4) bekezdése. Hatályos 2016. július 1. napjától.

[32]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (7) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[33]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (8) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[34]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (9) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[35]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (10) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[36]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (11) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[37]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (12) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[38]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (13) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[39]

Módosította a 5/2016. (II.29.) önkormányzati rendelet 1 § (14) bekezdése. Hatályos 2016. március 1. napjától.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1-8 sz.
1.65 MB
1-8 sz.
1.34 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!