nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Ságvár Község Önkormányzata képviselő testületének 18/2014 (XI.27..) önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-02-26 - 2016-09-22
Ságvár Község Önkormányzata képviselő testületének 18/2014 (XI.27..) önkormányzati rendelete
Ságvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének önkormányzati rendelete a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról

Ságvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


  1. Az Önkormányzat megnevezése, működési területe


1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ságvár Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).


(2) Az Önkormányzat székhelye, pontos címe: 8654 Ságvár, Fő utca 16.


(3) Az Önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Ságvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). 


(4) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése: Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).


2. § Az Önkormányzat működési területe: Ságvár község közigazgatási területe.


3. § Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának a rendjét a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.


4. § Az Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkothat.


5. § Az Önkormányzatnak nincs hivatalos lapja. Az Önkormányzat hivatalos honlapja www.sagvar.hu.


  1. Az Önkormányzat feladatai, hatáskörei


6. § (1) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. §-a által, valamint egyéb törvényben megállapított kötelező, valamint önként vállalt feladatait

a) a Képviselő-testület és szervei útján,

b) az Önkormányzat által alapított gazdasági társaság útján,

c) a Mötv. 87. §-ban meghatározott társulás útján,

d) természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: a szervezet) útján, a szervezet és a Képviselő-testület vagy annak valamely szerve között létrejött szerződés alapján

látja el.


(2) A kötelező és önként vállalt feladatok ellátása, koordinálása, fejlesztése érdekében együttműködik a Somogy Megyei Önkormányzattal, más önkormányzattal, a helyi civil és más szervezetekkel.


(3)[1]Az Önkormányzat által ellátandó tevékenységek kormányzati funkciók szerinti felsorolását a 3. melléklet, az Önkormányzat által végzett egyéb tevékenységek TEÁOR szám szerinti felsorolását a 3/A. melléklet tartalmazza.


3. A Képviselő-testületi feladat-és hatáskörök átruházásának alapelvei


7. § A Képviselő-testület feladat-és hatásköreit a Mötv. 42. §-ába foglalt hatáskörök kivételével a polgármesterre, bizottságára vagy társulására, a jegyzőre rendeleti formában vagy minősített többséggel hozott határozatával ruházhatja át.


8. § (1) A Képviselő-testület a rendeleti szabályozást nem igénylő ügyekben feladat-és hatásköreit a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozatával ruházhatja át.


(2)[2] A Képviselő-testület átruházott önkormányzati hatósági hatásköreit az 5. melléklet, tartalmazza.


9. § A Képviselő-testület feladat-és hatáskörei átruházásának alapelvei:

a) kollektív döntést igénylő ügyekben feladat- és hatáskörét az adott témában kellő jártassággal és szakismerettel rendelkező bizottságára ruházza át,

b) operatív kérdésekben, azonnali döntést igénylő ügyekben feladat- és hatáskörét a polgármesterre vagy a jegyzőre ruházza át.


10. § Az egyes feladat-és hatásköreinek átruházásával egyidejűleg a Képviselő-testület rendelkezik az adott átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos követelményeiről, a hatáskör gyakorlásának feltételeiről és korlátairól, a hatáskör gyakorlásának ellenőrzéséről. Ezek lehetnek különösen: döntést megelőző kötelező vélemény – vagy javaslatkérési kötelezettség a Képviselő-testület által meghatározott bizottságtól, a hatáskör gyakorlójának a Képviselő-testület vagy valamely bizottság felé történő utólagos tájékoztatási kötelezettsége a döntéséről vagy intézkedéséről, a hatáskör gyakorlásának értékhatárhoz való kötése, meghatározott időszakonkénti tájékoztatási vagy beszámolási kötelezettség előírása a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban, egyéb konkrét feltételek meghatározása.


II. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE


4. A Képviselő-testület ülései


11. § A Képviselő-testület képviseletére a Mötv. 32. § (2) bekezdés e) pontjában, a 41. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.


12. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart. A Képviselő-testület üléseit elsősorban a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal nagytermében tartja. Indokolt esetben a polgármester a Képviselő-testület ülését egyéb ságvári helyszínre is összehívhatja.

5. Alakuló ülés


13. § Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai az Mötv.-ben meghatározottakon túl:

a) a helyi választási bizottság elnökének beszámolója a választás eredményéről,

b) a polgármester ciklusprogramjának ismertetése,

c) a Képviselő-testület gazdasági programjának felülvizsgálata.


6. Rendes ülés


14. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart.


(2) A rendes ülések időpontját és tervezett napirendi pontjait a munkaterv rögzíti.


(3) A Képviselő-testület rendes ülései általában szerdai napokon 14.00 órakor kezdődnek és legkésőbb 18.00 óráig tartanak. A Képviselő-testület ülésein a polgármester kétóránként tíz perces szünetet rendelhet el.


(4) Amennyiben az ülés 18.00 óráig nem érne véget, az ülés elnökének 18.00 órakor – a tárgyalt napirendet megszakítva – ügyrendi szavazást kell tartania az alábbi kérdésekben:

a) az ülést be kell rekeszteni,

b) az ülést az elnök által még aznap megtárgyalásra javasolt napirendek után be kell rekeszteni.


(5) Az ügyrendi döntés egyszerű szótöbbséggel történik, az ülést a szavazás eredményének megfelelően kell folytatni. Ezen témában újbóli szavazásnak nincs helye.


7. Rendkívüli ülés


15. § (1) A Képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban, a 14. § (3) bekezdésében meghatározott időponttól eltérően is össze lehet hívni (rendkívüli ülés).


(2) Az Mötv. 68. § (1) bekezdése alapján összehívott rendkívüli ülés napirendjére az összehívás alapjául szolgáló döntés újbóli megvitatásán kívül más napirendi pont nem vehető fel.


(3) A rendkívüli ülést össze kell hívni a Mötv. 44. §-ában foglalt esetekben, valamint egyéb azonnali döntést, intézkedést igénylő ügyekben.


(4) Rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely a rendkívüli ülés összehívását indokolja.


(5) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó képviselői indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés javasolt napirendjét, helyét és idejét, valamint a rendkívüli ülés összehívását megalapozó körülményeket. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.


(6) Amennyiben a Képviselő-testület összehívására a (3) bekezdésben meghatározottak miatt kerül sor, akkor az ülés elnöke az indítvány benyújtásától számított 8 napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról. A rendkívüli ülés időpontjáról az ülés elnöke - a Mötv. 44. §-ában meghatározott határidő figyelembevételével dönt és közli a kezdeményezőkkel.


8. Közmeghallgatás


16. § (1) A Képviselő-testület évente a Mötv.-ben előírtak szerint, előre meghirdetett  időpontban közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatást a polgármester hívja össze és vezeti le. A közmeghallgatás keretén belül tesznek eleget a képviselők az Mötv. 32. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségüknek.


(2) A közmeghallgatás időpontját és helyszínét a munkatervben kell meghatározni. A közmeghallgatás időpontjáról és témájáról a választópolgárokat legalább öt nappal a közmeghallgatás előtt értesíteni kell a meghívó kifüggesztésével a Hivatal, valamint Ságvár település hirdetőtábláin.


9. A Képviselő-testület munkaterve


17. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervben rögzíti feladatait. A munkaterv elkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.


(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot lehet kérni:

a) valamennyi képviselőtől,

b) a Képviselő-testület bizottságaitól,

c) a jegyzőtől,

d) az aljegyzőtől.


(3) A véleményeket, javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani a tárgyévet megelőző év december 31-ig.


18. § (1) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülésnapok várható időpontját,

b) a napirendek címét,

c) a közmeghallgatások időpontját és helyszínét.


(2) A következő évi munkaterv elfogadásáról a Képviselő-testület minden év első rendes ülésnapján határoz.


(3) A munkaterv tartalmazza Ságvár település éves rendezvénynaptárát.


10. A Képviselő-testület összehívásának rendje


19. § (1) A Képviselő-testület összehívása a Mötv. 45. §-ának megfelelően történik azzal, hogy a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jogi és ügyrendi bizottság elnöke gondoskodik a Képviselő-testület összehívásáról és az ülés levezetéséről.


(2) A Képviselő-testület tagjait az ülés helyének, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is.


(3) A rendes ülésre szóló meghívót és az ülés anyagának írásos előterjesztéseit a képviselők a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább öt nappal előbb kapják meg elsősorban elektronikus úton e-mail címükre, vagy hivatali kézbesítés útján papír alapon.


(4) Nem küldhető ki azon előterjesztés,

a) amely a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott minősített adatot tartalmaz,

b) amely zárt ülésen tárgyalandó, vagy amelyet az előterjesztő zárt ülésen való tárgyalásra javasol.


(5) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott előterjesztésbe kizárólag azon személy tekinthet be, aki a minősített adat megismerésére a minősített adat védelméről szóló törvény alapján jogosult. A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott előterjesztésbe kizárólag azon személy tekinthet be, aki az Mötv. 46. § (3) bekezdése alapján, az adott előterjesztést tárgyaló zárt ülésen jogosult részt venni.


20. §  (1) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan, lehetőség szerint írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.


(2) Indokolt esetben a rendkívüli ülésen szóbeli előterjesztés is lehetséges.


(3) Indokolt esetben lehetőség van a Képviselő-testületi ülés összehívására

 a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

 b) elektronikus levélben (e-mailben),

 c) egyéb módon, szóbeli meghívással.


(4) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását, ellenkező esetben az ülésen szóbeli előterjesztés történik.


21. § A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, valamint az üléseken tárgyalt, előre ismert napirendi pontokról a lakosságot az erről szóló hirdetménynek az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztésével, továbbá a Képviselő-testületi ülésre szóló meghívónak, a nyílt ülésen tárgyalt napirendi pontok rendelkezésre álló írásos előterjesztéseinek az Önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelentetése útján is lehet értesíteni.


22. § A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

a) a települési képviselőket,

b) a jegyzőt, az aljegyzőt,

c) a bizottság nem képviselő tagját, amennyiben a tárgyalt napirendi pont az adott bizottság feladatkörét érinti,

d) amennyiben a tárgyalt napirendi alapján indokolt a térség országgyűlési képviselőjét,

e) a Siófoki Járási Hivatal vezetőjét,

f) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

g) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit,

h) akiket a polgármester esetenként indokoltnak tart.


11. A Képviselő-testület üléseinek nyilvánossága


23. § (1) A Képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára az Mötv. 46. §–ában foglaltak az irányadók.


(2) A Képviselő-testület üléseinek nyilvánosságát e rendelet 21. §-ában foglaltak szerint biztosítja.


24. § (1) A Képviselő-testületi ülések ideje alatt a teremben dohányozni, étkezni, bekapcsolt mobiltelefont és személyi hívót használni, valamint az ülés rendjét egyéb módon zavarni nem szabad.


(2) A hallgatóság a Képviselő-testületi ülést nem zavarhatja, nyilvános ülésen tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthat. A zavarás tényéről a Képviselő-testület vita nélkül, szótöbbséggel dönt. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.


(3) A nyilvános üléseken részt kell venniük:

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek vagy az aljegyzőnek,

c) a napirenddel érintett vagy a napirendi pont írásos előterjesztésének előkészítésében részt vevő személyeknek, illetve indokolt távollétük esetében helyetteseiknek.


25. § A Képviselő-testület

a) zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjában,

b) zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában

meghatározott esetekben.


26. § (1) A Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, ha a zárt ülés tartása az érintett kérésétől függ, az érintettet, ha személye előre ismert, írásbeli nyilatkozattételre kell felkérni. A nyilatkozatból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az érintett az adott ügyben kéri-e zárt ülés tartását.


(2) Amennyiben az érintett személye előre nem ismert, vagy az (1) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozatot előre nem teszi meg, de az adott Képviselő-testületi ülésen jelen van, az írásbeli nyilatkozatot a Képviselő-testület előtt tett, jegyzőkönyvbe foglalt szóbeli nyilatkozat is helyettesítheti.


27. § A zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt. „Érintett és a szakértő” alatt kell érteni különösen a könyvvizsgálót és a pénzügyi gondnokot is.


28. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén a Képviselő-testület a zárt ülésen hozott határozatok nyilvánosságra hozatal útján biztosítja.


(2) A zárt ülésen hozott határozatoknak a nyilvánosságra nem hozható részeit – így különösen az esetleges személyes adatokat – a nyilvánosságra hozatalt megelőzően felismerhetetlenné kell tenni.


(3) A Mötv. 52. § (3) bekezdésében megfogalmazott betekintési jog gyakorlása során a választópolgárok részére a (2) bekezdésben foglaltak szerint előkészített jegyzőkönyvet és határozatot kell biztosítani.


12. A Képviselő-testületi ülés vezetése


29. § A Képviselő-testület ülésének vezetése a Mötv. 45. §-ának megfelelően történik azzal, hogy a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség együttes betöltetlensége, a polgármester és az alpolgármester együttes távolléte vagy akadályoztatása esetén e rendelet 19. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.


13. Az ülés megnyitása és a napirend elfogadása


30. § A Képviselő-testületi ülés elnöke

a) az ülést megnyitja,

b) megállapítja a határozatképességet, számba veszi az előre bejelentett és bejelentés nélkül távollévőket,

c) javaslatot tesz a napirendekre,

d) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.


31. § (1) Az elnök a meghívóban szereplő napirendektől való eltéréseket – így különösen napirendi pont levételét, meghatározott, a meghívóban szereplőtől eltérő időpontban vagy sorrendben való tárgyalását – ismerteti, további javaslatokat kér a Képviselő-testület tagjaitól. A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz a napirenddel kapcsolatos módosító javaslatokról, majd a teljes – szükség szerint módosított – napirendről. A Képviselő-testület a napirendi pontok sorrendjét egyszerű szótöbbséggel az ülés során módosíthatja.


(2) A szavazás során levett napirendi pontokat, valamint az ülés során javasolt napirendi témákat a Képviselő-testület egyszerű többségi szavazata alapján a következő ülés elé kell terjeszteni.


(3) Azon napirendi pont javaslatokat, amelyeket négy képviselő aláírásával támogat, a következő ülés elé kell terjeszteni. A polgármester a napirend összeállításánál figyelembe veszi az előző ülés során tett napirendi javaslatokat.


(4) A meghívóban nem szereplő, új napirendi pont felvételére sürgősségi indítvány előterjesztésével van lehetőség.


32. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, bármely bizottság, legalább négy települési képviselő és a jegyző terjeszthet elő. A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület minősített többségű döntést hoz.


(2) Sürgősségi indítvány a polgármesterhez írásban kell benyújtani, az adott Képviselő-testületi ülés megkezdéséig. Az indítványban meg kell jelölni a sürgősség alátámasztásául szolgáló tényeket. Indokolt esetben sürgősségi indítvány szóban is előterjeszthető.


(3) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a Képviselő-testület első, ugyanazon ülésen előterjesztett több sürgősségi indítvány elfogadása esetén az első és az azt követő napirendi pontjaiként tárgyalja.


33. § (1) Napirend előtti felszólalásra előzetes jelentkezés alapján bármelyik képviselő lehetőséget kaphat. Rendkívüli ülésen napirend előtti felszólalásra nincs lehetőség.


(2) A felszólalás csak közérdekű problémákra vonatkozhat, továbbá nem terjedhet ki olyan kérdésre, melyet a Képviselő-testület tárgyi ülés keretében, mint napirendi pontot tárgyal.


(3) Jelentkezni a meghívóban közölt helyen és időpontban az ülést levezető elnöknél írásban lehet az ülés megnyitásáig.


(4) A napirend előtti felszólalásra lehetőség szerint szóban azonnal, ennek hiányában tizenöt napon belül írásban kell választ adni, a válaszból – kérelemre – bármelyik képviselő kaphat.


(5) A napirend előtti felszólalás ideje személyenként három perc, az arra adott válasz időtartama legfeljebb két perc, viszontválasz legfeljebb egy perc lehet.


14. Az egyes napirendi pontok tárgyalásának általános rendje


34. § (1) Az elnök minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.


(2) Először a bizottságok véleményét kéri, amennyiben az adott napirendi ponthoz a bizottság előzetes állásfoglalása szükséges. Ezt követően az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, majd a tanácskozási joggal meghívottak, illetve rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(3) A kérdések és válaszok elhangzása után az elnök megnyitja a napirend vitáját.


(4) Ezt követően – figyelembe véve a jelentkezések sorrendjét – a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak szólhatnak a tárgyhoz.


(5) Bármely képviselőnek joga van ügyrendi kérdésben legfeljebb két perc időtartamra soron kívül szót kérni. Az elnök a kérések teljesítését nem tagadhatja meg.


(6) Ügyrendi javaslat a Képviselő-testület ülésének vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.


35.§ (1) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van az elnök döntésétől függően, a felszólalást követően nyomban, vagy a napirendi pont lezárása után legfeljebb három perc időtartamban észrevételt tenni.


(2) Az elnöki engedély megtagadása esetén az érintett képviselő kívánságára e tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Viszontválasznak helye nincs.


(3) Ha a napirendhez több hozzászóló nincs, az elnök a vitát lezárja. Bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárást, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.


(4) A vita lezárása után a napirendi pont előterjesztője válaszol a hozzászólásokra és szót kell adni azon képviselőknek, akik felszólalási szándékukat a javaslat elhangzása előtt jelezték.


(5) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kíván elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével a képviselő egy napirendi pont tárgyalásánál csak egy alkalommal élhet, legfeljebb egy perc időtartamban.


(6) A vita lezárását követően, a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak helye nincs, kivéve a személyes érintettség bejelentését.


36. § (1) A napirendi pont tárgyalása során, rendbontás esetén a levezető elnök:

a) figyelmezteti azt, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ,

b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselőhöz és a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) azzal a képviselővel szemben, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, a Képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti - ha bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja, továbbá a sértettet, illetőleg a Képviselő-testületet meg nem követi - kezdeményezheti a széksértés megállapítását. A széksértés tényét a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozatával állapítja meg, és a széksértő képviselőt ugyanezen határozatában 5.000 forinttól 30.000 forint összegig terjedő rendbírsággal szankcionálhatja.


(2) A rendbírságot a képviselő a testületi ülést követő nyolc napon belül az Önkormányzat költségvetési számlájára köteles befizetni.


(3) A képviselővel szemben olyan szankció, mely a testület munkájában való részvételét, különösen a döntéshozatalban való részvételét akadályozná, nem alkalmazható.


(4) Ha a Képviselő-testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést tizenöt percre félbeszakítja.

(5) Az elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, így különösen a napirend előtti felszólalás, a hozzászólás, az interpelláció és a bejelentés időkorlátjának a betartása. Amennyiben az ügyrendi felszólalás nem ügyrendi jellegű, az elnök köteles megvonni a szót.


15. A szavazás rendje


37. § A Képviselő-testület a vita lezárása és a zárszó után szavaz.


38. § Az elnök a szavazás előtt köteles szót adni a jegyzőnek, ha törvényességi észrevétele van.


39. § (1) Amennyiben a Mötv. 49. § (1) bekezdése alapján az elnök szavazásból való kizárására kerül sor, az elnök akadályoztatásánál irányadó szabályok alkalmazandók az ülésvezetés körében.


(2) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja az ülés elnöke figyelmeztetésben részesíti és felhívja a képviselő figyelmét az ismételt mulasztás (3) bekezdés szerinti jogkövetkezményeire.


(3) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét ismételten elmulasztja a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját három hónapra 25 %-kal csökkenti.


(4) Az (3) bekezdés szerinti csökkentésről a Képviselő-testület határozatot hoz.


40. § Az elnök a szavazás előtt az alternatív döntési lehetőségekre felhívja a figyelmet.


41. § Az elnök a szavazás során előbb a vitában elhangzott új, módosító vagy kiegészítő indítványokat, ezek hiányában az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat bocsátja szavazásra.


42. § Nem kell szavazásra bocsátani a javaslatot, ha az

a) a korábbi szavazás eredményeként értelmét veszti, vagy

b) azt az előterjesztő visszavonja és annak megszavaztatásához egyetlen képviselő sem ragaszkodik.


16. A szavazás módja


43.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Szavazni csak személyesen lehet.


(2) A szavazatok összeszámlálásáról a jegyző – a Hivatal jelen lévő dolgozóinak bevonásával – gondoskodik.


(3) A szavazás eredményének megállapítására a Mötv. 48. § (5) bekezdése az irányadó.


44. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 74. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben.


(2) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben titkos szavazást tarthat. Titkos szavazást a polgármester rendelhet el, titkos szavazás tartására javaslatot tehet az alpolgármester, bármely képviselő.


(3) A titkos szavazás lebonyolítása a Jogi és Ügyrendi Bizottság feladata.


(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik.


(5) A Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke a szavazás megkezdése előtt ismerteti a szavazás rendjét és az érvényesség feltételét.


(6) A Jogi és Ügyrendi Bizottság értékeli és összegzi a szavazás eredményét és azt jegyzőkönyvbe foglalja.


45.§ (1) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét és időpontját,

b) a Jogi és Ügyrendi Bizottság tagjainak nevét,

c) a szavazás eredményét.


(2) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke, tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.


(3) A szavazás eredményét a jegyzőkönyv alapján a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel.


46. § (1) Az Mötv. 55. § (1) bekezdésében foglalt esetben, illetve bármely ügyben, ha azt a települési képviselők legalább egynegyede kéri, név szerinti szavazást kell tartani.


(2) Ügyrendi kérdésekben név szerinti szavazást kérni nem lehet.


(3) Név szerinti szavazásnál „igen”, „nem”, „tartózkodom” szavazat lehetséges. Név szerinti szavazásnál az elnök utoljára szavaz.


(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, összeszámolja az eredményt, és azt átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


17. Határozathozatal


47. § A Képviselő-testület határozatképességét az elnök az ülés megkezdésekor megállapítja, majd a határozatképesség fennállását folyamatosan figyeli. Határozatképes a Képviselő-testület ülése, ha legalább négy képviselő jelen van.


48. § A határozatképtelen testületi ülést nyolc napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újból össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni.


49. § A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.

50. § Minősített többség szükséges a Mötv. 50. §-ában, 55. § (1) bekezdésében, 68. § (1) bekezdésében, 88. § (2) bekezdésében, 89. § (2) bekezdésében foglalt ügyeken kívül:

a) a Mötv. 42. § 3., 4., 8., 9.,10., 11., 12., 13., 14., 15., 16. pontjaiban meghatározott, a Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatáskörökben történő döntés esetén,

b) a polgármester, az alpolgármester fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához,

c) az e rendeletben leírt esetekben,

d) önkormányzati társulásból való kizárás tárgyában,

e) helyi népszavazás kiírására irányuló kezdeményezés elutasítása esetén,

f) az önkormányzati vagyon ingyenes átruházásához értékhatártól függetlenül, kivéve a települési nemzetiségi önkormányzatok számára ingyenes használatba átadott ingó és ingatlanvagyont,

g) közpénzekből nyújtott támogatás odaítélése, vagy pályázatból való kizárás tárgyában,

h) hitelfelvételhez,

i) díszpolgári cím, önkormányzati kitüntetés és elismerés adományozásához, megvonásához.


51. § Minősített többséghez legalább négy képviselő egybehangzó igen szavazata szükséges.


52. § A határozati javaslat megfogalmazásakor az egyszerűségre, közérthetőségre kell törekedni úgy, hogy arra szavazás esetén egyértelmű „igen” vagy „nem” válasz legyen adható.


53. § A határozatok számozása naptári évenként 1-es sorszámmal kezdődik. A határozat megjelölése az alábbiak szerint történik: Ságvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének ……/………………. (………) önkormányzati határozata a (z) ……………………….ról/ről.


54. § A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét és a végrehajtás határidejét.


18. A rendeletalkotás


55. § A Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjába és (2) bekezdésébe foglaltak szerint önkormányzati rendeletet alkot.


56.§. (1) Rendeletalkotási javaslatot tehetnek a Képviselő-testület tagjai, a Képviselő-testület bizottságainak elnökei, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző.


(2) A javaslatot a polgármesterhez kell írásban benyújtani, melyet a következő Képviselő-testületi ülés elé kell terjeszteni. A javaslatot a benyújtástól számítva legkésőbb 60 napon belül a Képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni.


57. § Amennyiben nem a jegyző, vagy az aljegyző a rendelettervezet előterjesztője vagy előkészítője, úgy az csak az ellenjegyzésükkel kerülhet a Képviselő-testület elé.


58. §  A rendelet szakmai előkészítése a jegyző feladata, aki:

a) kijelöli a rendelettervezet előkészítésében közreműködők körét,

b) gondoskodik a rendelettervezet bizottsági véleményeztetéséről,

c) biztosítja az elvi kérdések érvényesülését,

d) biztosítja a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntését,

e) megszervezi a rendelettervezet elkészítésével kapcsolatos adminisztrációs munkát,

f) gondoskodik a rendelettervezetnek az érintett vagy érdekelt körökben való megismertetéséről, nyilvánosságra hozataláról,

g) gondoskodik a rendelettervezettel kapcsolatos észrevételek feldolgozásáról,

h) részt vesz a rendelettervezet Képviselő-testület előtti megvitatásában.


59. § A rendelettervezethez kapcsolódó képviselői, bizottsági módosító indítványt írásban lehet benyújtani a polgármesternél, vagy a jegyzőnél. A módosító indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanap 16.00 óráig, írásban nyújtható be.


60. § A Képviselő-testület előbb a módosító javaslatokról, majd a rendeleti javaslat egészéről dönt.


61. § Amennyiben a Képviselő-testület valamely rendelete ellentmond a testület korábban hozott rendeletének, úgy ezt az ellentmondást rendezni kell. Amíg ez nem történik meg, a későbbi időpontban hozott rendelet alapján kell eljárni.


62. § Az önkormányzati rendelet hitelesítésére a Mötv. 51. § (1) bekezdésébe foglalt rendelkezés az irányadó.


63. § (1) A rendelet hatályba lépésének napja a Képviselő-testület által meghatározott időpont. A rendelet akkor tekinthető kihirdetettnek, ha az a Hivatal központi hirdetőtábláján 30 napra kifüggesztésre kerül. A határidőbe a kifüggesztés és levétel napja nem számít be. A kihirdetésről és annak nyilvántartásról a jegyző gondoskodik.


(2) Az önkormányzati rendeletnek a www.sagvar.hu honlapján történő közzétételéről a jegyző gondoskodik.


64. § A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.


65. § A tárgyévben megalkotott rendeletek hatályosságának felülvizsgálatáról a jegyző a tárgyévet követő március 31. napjáig tájékoztatja a Képviselő-testületet. A tárgyévet megelőzően alkotott rendeletek hatályosságát a jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség szerint gondoskodik a rendeletek módosításának, hatályon kívül helyezésének kezdeményezéséről.


66.§ Az önkormányzati rendeletet a jegyző megküldi azon szerveknek és szervezeteknek, amelyek részére az feladat-, vagy hatáskört állapít meg.


19. Tanácskozás, hozzászólás


67. § A nyilvános üléseken tanácskozási joggal jogosult részt venni:

a) a jegyző, aljegyző,

b) a bizottság nem képviselő tagja,

c) az illetések országgyűlési képviselő,

d) az önszerveződő közösségek képviselő,

e) a vonatkozó napirendhez kapcsolódóan az önkormányzati intézmény vezetője, illetve

f) akit az adott napirendi pont tárgyalására hívtak meg.


68. § Bármikor szót kérhet:

a) az előterjesztő,

b) bármely képviselő ügyrendi kérdésben,

c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni,

d) a Hivatal jelen lévő köztisztviselője a szakterületét érintő napirendi ponthoz.


69. § A Képviselő-testület tagjai az egyes napirendi pontok tárgyalása során egyszer szólalhatnak fel. A hozzászólás ideje napirendenként legfeljebb öt perc. Az elnök engedélyezhet további hozzászólási lehetőséget, legfeljebb kettő perc időtartamban.

70.§ A polgármester az ülésen megjelent állampolgároknak, a napirenden szereplő ügyben, hozzászólási lehetőséget adhat, amennyiben az állampolgár írásban szándékát és annak rövid tartalmát a polgármesternek a testületi ülést megelőzően jelezte. A felszólalás időtartama legfeljebb három perc.


20. Önálló képviselői indítvány


71. § (1) Bármely képviselőnek joga van önálló képviselői indítvány előterjesztésére.


(2) Az előterjesztő az indítványt a jegyzőnek nyújtja be, aki azt törvényességi észrevételével együtt juttatja el a polgármesterhez.


(3) Az indítványt a benyújtásától számított harminc napon belül kell napirendre tűzni.


(4) Az indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület dönt.


21. Kérdés


72.§ (1) A Képviselő-testület tagjai a Képviselő-testületi ülésen a polgármesternek, alpolgármesternek, jegyzőnek, aljegyzőnek, bizottság elnökének kérdést tehetnek fel. Kérdés benyújtható az ülés megkezdéséig írásban, vagy feltehető az ülésen szóban.


(2) A kérdésre az ülésen szóban, vagy ha ez nem lehetséges, tizenöt napon belül írásban kell választ adni.


(3) Kérdés jelen rendelet alkalmazásában az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tájékozódás.


22. Interpelláció


73. § (1) A Képviselő-testületi ülésen önkormányzati ügyben a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez interpelláció intézhető. Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely önkormányzati irányítású szervezet hatáskörébe kell tartoznia.


(2) A Képviselő-testület csak rendes ülésen, képviselőnként legfeljebb egy interpellációval és ülésenként legfeljebb fél óra időtartamban foglalkozik. Az interpellációk napirendre tűzéséről a polgármester a beérkezés sorrendjének figyelembevételével dönt.


(3) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőzően öt nappal írásban kell bejelenteni és lehetőséget kell adni az ülésen szóban történő előadásra. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát.


(4) A szabályszerűen előterjesztett interpelláció a napirend része.


(5) Interpellálni csak képviselőnek van joga.


(6) Az interpelláció ideje legfeljebb öt perc, az arra adott válasz időtartama legfeljebb öt perc, a viszontválasz és nyilatkozat időtartama legfeljebb két perc lehet.


74.§ (1) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadta el, az interpellációra adott válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.


(2) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából az elnök a kérdést az illetékes bizottság elé utalja. A bizottság az állásfoglalását a következő Képviselő-testületi ülésen terjeszti elő.


(3) Azon interpellációkra, amelyeket az ülésen idő hiányában nem volt mód megtárgyalni, az interpellált írásban az ülést követő tizenöt napon belül köteles megválaszolni. A választ írásban el kell juttatni minden képviselőhöz.


(4) Az interpelláció és az interpellációra adott válasz, valamint az arra adott képviselői nyilatkozat ismeretében a következő rendes Képviselő-testületi ülésen az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.


(5) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról, amennyiben azzal kapcsolatban kétség merül fel, a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.


23. Beszámoló


75. § (1) Beszámoló készíthető a Képviselő-testület határozata alapján:


(2) A beszámolók benyújtására a polgármester, jegyző, a Képviselő-testület bizottságai feladatkörükben, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak. A beszámoló elfogadásáról a Képviselő-testület határozatot hoz.


24. Bejelentések


76. § (1) A Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők bejelentést tehetnek döntést nem igénylő kérdésekben, tájékoztatás céljából, amelynek időtartama legfeljebb öt perc lehet. Vita esetén szavazással kell határozni arról, hogy a következő ülésen napirendi pontként tárgyalásra kerüljön-e a téma.


(2) A rendes ülésen az utolsó napirendi pontként kerül megtárgyalásra esetlegesen a bizottságok beszámolója és a bizottsági tagcserék, kérdések, bejelentések, legfeljebb fél óra időtartamban. E napirendi pont tárgyalása során egy képviselő egy alkalommal, legfeljebb kettő perc időtartamban kaphat szót.


25.Az előterjesztések


77. § Az előterjesztés lehet:

a) rendelettervezet,

b) határozati javaslat,

c) beszámoló,

d) döntést igénylő egyéb kérdés,

e) tájékoztató.


78. § Előterjesztést benyújtására jogosult:

a) a Képviselő-testület tagja (önálló képviselői indítvány)

b) a polgármester, alpolgármester

c) a Képviselő-testület bizottságának elnöke

d) a jegyző, aljegyző

e) az Önkormányzat intézményeinek vezetői.


79. § (1) A rendes ülés napirendi pontjait írásban kell előterjeszteni és az ülés meghívójával együtt az érintetteknek előzetesen meg kell küldeni. Kivételes és indokolt esetben szóbeli előterjesztést is be lehet terjeszteni. A szóbeli előterjesztés elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.


(2) Az írásos előterjesztésben fel kell tüntetni, hogy a Képviselő-testület vagy a bizottsága az anyagot döntési vagy véleményezési hatáskörben tárgyalja.


80. § A rendes ülés helyszínén kiosztott előterjesztés a Képviselő-testület vagy bizottság elé indokolt esetben kerülhet. Az előzetes írásos anyag hiányát az előterjesztőnek meg kell indokolnia. A helyszínen kiosztásra kerülő előterjesztés napirendre vételét minden esetben napirendenként külön meg kell szavaztatni. A döntést a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozza. A kiosztásra kerülő előterjesztés szóbeli előterjesztésnek minősül. A napirendi pontban való döntés fontosságát az előterjesztőnek meg kell indokolni.


81. § (1) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyat és a pontos tényállást,

b) az ügyben hozott esetleges korábbi döntéseket,

c) a döntési lehetőségeket,

d) a meghozandó döntés indokait,

e) az előterjesztés készítésében résztvevők megnevezését és javaslataikat,

f) az illetékes bizottság véleményét,

g) a könyvvizsgáló írásos véleményét a hatáskörébe tartozó ügyekben.


(2) Az előterjesztésnek – a tájékoztató kivételével – tartalmaznia kell továbbá:

a) a határozati javaslatot esetleges alternatívák feltüntetésével,

b) szükség szerint a felelős megnevezését,

c) a végrehajtási határidőt, az azonnali és a folyamatos határidő megjelölés lehetőség szerinti mellőzésével.


82. § (1) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti, ha azt az anyag leadása és a Képviselő-testületi ülés közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. A határozat vagy rendelettervezet kiegészítésének van helye, ha a határozat vagy a rendelet nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a rendelkezés jogszabály értelmében kötelező.


(2) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kijavíthatja, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás történt az előterjesztésben, a határozatban vagy rendelet-tervezetben.


(3) A napirendet az előterjesztő legkésőbb a határozathozatalt megelőzően visszavonhatja, ez esetben a Képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel határoz az előterjesztés napirendről történő levételéről. Amennyiben az előterjesztő a napirendet nem vonja vissza, de a visszavonást a polgármester indokoltnak tartja, határozathozatal előtt ő is javasolhatja a Képviselő-testületnek a napirendről levételt, mely erről külön, egyszerű szótöbbséggel dönt.


83. § A Képviselő-testület az ugyanazon tartalmú előterjesztést legfeljebb kettő alkalommal tárgyalhatja meg, ettől való eltéréshez a Képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges.


84. § (1) A zárt ülésen tárgyalásra kerülő előterjesztések a zárt ülés elrendelését követően kerülnek kiosztásra. A zárt ülés kezdetét követően a polgármester legfeljebb harminc időtartamú olvasási szünetet rendelhet el.

(2) A zárt ülés vége előtt a polgármester gondoskodik arról, hogy a zárt ülés előterjesztéseinek kiosztott példányai a képviselőktől visszavételre kerüljenek.


26. A jegyzőkönyv


85. § A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére, hitelesítésére, nyilvánosságára, kezelésére a Mötv. jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezései az irányadók.


86. § A Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon felül tartalmazza továbbá:

a) azt, hogy az ülés nyilvános vagy zárt,

b) a levezető elnök nevét,

c) a távolmaradt képviselők nevét,

d) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

e) a Képviselő-testület számszerűen megállapított határozatképességét,

f) a polgármesteri tájékoztatót,

g) a napirend előtti felszólalásokat,

h) az elhangzott interpellációkat, felvilágosítás kéréseket, bejelentéseket,

i) a napirendi pont tárgyalása során az előterjesztőket, a hozzászólók nevét, az elhangzott kérdéseket és az arra adott válaszok lényegét, a hozzászólások lényegét, szóban előterjesztett határozati javaslatokat, a döntéshozatal módját,

j) a képviselő kérésére véleményének rögzítését, hozzászólásának az Mötv. 32. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelő rögzítését,

k) szükség esetén az elnök intézkedéseit,

l) az ülésen történt fontosabb eseményeket,

m) az ülés bezárásának idejét,

n) a jegyzőkönyv hitelesítésére szolgáló aláírásokat és pecséteket,

o)[3] amennyiben a nyilvános és a zárt testületi ülés ugyanazon a napon, egymást követően kerülnek megtartásra, a nyilvános ülés jegyzőkönyve tartalmazza a zárt ülésen hozott határozatok számát és tárgyát.


87. §[4] Az ülésen elhangzottak hangfelvételen rögzítésre kerülnek. A hangfelvétel csak a jegyzőkönyv könnyebb elkészítésére szolgál, abba csak a képviselő, a jegyző és a jegyzőkönyvvezető hallgathat bele. A hangfelvételt a jegyzőkönyvnek a Somogy Megyei Kormányhivatalhoz történő megküldését követően törölni kell.


88. § (1) A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a Somogy Megyei Kormányhivatal vezetőjének.


(2) A nyílt ülésről készített jegyzőkönyvet a Hivatal honlapján közzé kell tenni.


89. § A választópolgárok – a zárt ülés kivételével, melyről külön jegyzőkönyv készül – betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztéseibe és üléseinek jegyzőkönyveit megtekinthetik www.sagvar.hu honlapon. A zárt ülés jegyzőkönyveinek betekintése során a

28. § rendelkezéseit kell alkalmazni.


90. § A Képviselő-testület döntéseiről szükség esetén jegyzőkönyvkivonatot kell készíteni, melyet a jegyző köteles megküldeni mindazoknak, akik a döntés végrehajtásában intézkedésre kötelezettek, különösen a döntés végrehajtásáért felelősként megjelölt személyek, szervek részére.


91. § A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) az előre megküldött és az ülésen kiosztott előterjesztések, továbbá az ülésen írásba foglalt határozati javaslat,

c) az ülésen alkotott rendeletek,

d) a Képviselő-testület tagjának kérésére az írásban benyújtott hozzászólása,

e) a jelenléti ív.


III. fejezet

A KÉPVISELŐ, ÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI


27. A települési képviselő


92. § (1) A képviselő jogai és kötelességei az Mötv. 32. §-ban foglaltakon felül:

a) interpellációt terjeszthet elő, kérdést tehet fel a Képviselő-testület ülésén,

b) bejelentéseket tehet a Képviselő-testület ülésén,

c) hivatalos iratokba - az egyedi hatósági ügyek kivételével - betekinthet a külön jogszabályban foglaltak szerint.


(2) A települési-képviselő köteles:

               a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a Képviselő-testület

                   működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint legkésőbb az ülést megelőző napon írásban vagy szóban előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

               c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a Képviselő-testület és szervei

                   tekintélyét, hitelét óvni,


28.A képviselői jogok és kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményei


93. § Amennyiben a képviselő az Mötv. 32. §-ában, és jelen rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegi, a külön önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíja az alábbi alcímben részletezett szabályok szerint csökkentésre, illetve megvonásra kerül.


94. § (1) A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott kötelezettség megszegése esetén, amennyiben a testületi ülésen nem jelenik meg és távolmaradását nem tudja a (3) bekezdésben meghatározott módon igazolni, az adott hónapra járó tiszteletdíjának 70%-ára jogosult.


(2) Amennyiben a képviselő a (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség megszegését követően a soron következő testületi ülésen ismételten nem jelenik meg, tiszteletdíja megvonásra kerül mindaddig, amíg a soron következő testületi ülésen nem jelenik meg.


(3) A testületi ülésről való távolmaradás az alábbi esetekben tekinthető igazoltnak:

a) orvosi kezelés, betegség, kórházi tartózkodás esetén, orvosi igazolás birtokában,

b) a képviselő családjában bekövetkező haláleset esetén,

c) a rendkívüli ülésről való távolmaradás abban az esetben, ha a rendkívüli testületi ülésre szóló meghívó az ülést megelőző öt napon belül kerül közlésre,

d)[5] utazás megkezdése előtt legalább öt naptári nappal előbb bejelentett külföldi tartózkodás, belföldi üdülés, kiküldetés, továbbképzés, valamint hatósági, bírósági idézésen való megjelenési kötelezettség.


(4) A jelen szakaszban szabályozott kérdéseket a Képviselő-testület bizottságainak üléseire és tagjaira is értelemszerűen alkalmazni kell.


95. § A képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdés j) és k) pontjaiban és egyéb rendelkezéseiben, valamint a jelen rendeletben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén az adott hónapra járó tiszteletdíjának 70%-ára jogosult.


95/A. §[6] (1) A képviselő az ülésről történő távolmaradását az ülés megkezdéséig szóban köteles bejelenteni polgármesternek.


(2) A 94. § (3) bekezdésben meghatározott esetekben a képviselő köteles, legkésőbb az ülést követő 5. napig hitelt érdemlő módon igazolni az ülésről történt távollétét.


(3) A külön rendeletben meghatározott tiszteletdíj pontos elszámolása és kifizetése érdekében a képviselőnek a Képviselő-testület ülésén történő igazolt, vagy igazolatlan hiányzását az ülésről készítendő jegyzőkönyvben és jelenléti íven minden esetben rögzíteni kell. Ennek végrehajtásáért a jegyző felelős.


(4) A 94. § (1) és (2) bekezdésében és a 95. §-ban meghatározott tiszteletdíj csökkentéséről a jegyző egyedi határozattal dönt.


(5) A tiszteletdíj kifizetéséről havonta utólag, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig a jegyző gondoskodik. 


(6) A tiszteletdíj számfejtése és kifizetése a jegyző által havonta összeállított kimutatás alapján történik, melyet a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek, valamint a tiszteletdíj csökkentéséről szóló jogerős határozat felhasználásával kell elkészíteni.  A kimutatás összeállítása során csak a tiszteletdíj csökkentését már jogerősen megállapító egyedi határozat vehető figyelembe.  A kifizetést engedélyező havonkénti kimutatást a polgármester és a jegyző írják alá. A csökkentéssel érintett havi kimutatáshoz csatolni kell a tiszteletdíj csökkentése ügyében hozott jogerős határozat másolatát is.


(7) A jelen szakaszban szabályozott kérdéseket a Képviselő-testület bizottságainak üléseire és tagjaira is értelemszerűen alkalmazni kell.


29. A Képviselő-testület bizottságai


96. § A Képviselő-testület állandó bizottságot és ideiglenes bizottságot (a továbbiakban együtt: bizottság) hozhat létre.


97. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságai:

         a) a jogi és ügyrendi bizottság,

         b) a pénzügyi bizottság,

         c) a szociális bizottság.


(2) A Képviselő-testület az alábbi ideiglenes bizottságokat hozhatja létre:

a) a közbeszerzési szabályzat alapján közbeszerzési bíráló bizottságot. A bizottság feladatait a közbeszerzésekről szóló törvény, valamint Ságvár Község Önkormányzata Közbeszerzési Szabályzata alapján látja el, megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

b) a Képviselő-testület feladatkörébe tartozó kiemelt jelentőségű feladattal kapcsolatos döntés előkészítésére, nagyobb jelentőségű feladat végrehajtásának megszervezésére, javaslattervezet kidolgozására, meghatározott kérdés megvizsgálására egyéb ideiglenes bizottságot.


98. § Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, elnöki tisztséget azonban csak egy bizottságban tölthet be.


99. § (1) A bizottságok feladatai a Mötv. 59. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül általában:

a) véleményezik a Képviselő-testület elé kerülő jelen rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörükbe tartozó előterjesztéseket,

b) intézkedéseket kezdeményezhetnek, ajánlással fordulhatnak az érintett önkormányzati szervekhez.


(2) A Képviselő-testület megbízása alapján:

a) figyelemmel kísérik a Hivatal, az önkormányzati intézmények tevékenységét, javaslattal élhetnek fejlesztésükre,

b) szervezik a lakosság közreműködését az önkormányzati feladatok végrehajtásában,

c) döntenek a Képviselő-testület által átruházott hatáskörökbe tartozó ügyekben.

100. § A Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja illetékes bizottságaira. Az önkormányzati hatósági hatáskörök átruházásáról az egyes helyi önkormányzati rendelet rendelkezik.


101. § (1) A bizottság valamennyi tagja szavazati joggal vesz részt a bizottsági üléseken.


(2) A bizottság döntéshozatalából való kizárás feltételeire és szabályaira a Mötv. 60. § rendelkezései az irányadók.


(3) A bizottság elnöke vagy tagja, amennyiben a Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak nem állnak fent, ám egyéb okból nem képes az adott ügyben elfogulatlan döntést hozni, adott ügyben bejelentheti elfogultságát. Az elfogultság bejelentője az adott ügy vitájában, döntéshozatalában nem vehet részt, személyét a határozatképesség szempontjából az adott ügyben való döntés meghozatalánál nem lehet figyelembe venni.


102. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.


(2) A bizottság ülésének összehívását a bizottság tagjai a bizottság elnökénél kezdeményezhetik, a megtárgyalásra javasolt ügy ismertetésével, az összehívás szükségességének indoklásával. Az ülés összehívásáról az elnök dönt. Amennyiben a bizottság összehívását kezdeményező bizottsági tagok száma eléri a bizottság határozatképességhez szükséges létszámot, az ülést össze kell hívni.


(3) A bizottság működéséért a bizottság elnöke a felelős. A bizottság elnökének akadályoztatása esetén ezeket a feladatokat a bizottság működési szabályzatában meghatározott tag látja el.


103. § (1) Több bizottságot érintő ügyben a bizottságok együttes ülést tarthatnak.


(2) Az együttes ülést kezdeményezheti bármelyik érintett bizottság elnöke és az arra illetékes bizottság. Az együttes ülés határozatképes, ha az érintett bizottságok mindegyike önmagában is határozatképes.


(3) Amennyiben a bizottságok eltérő döntést hoznak, a kérdésben a Képviselő-testület soron következő rendes ülésén határoz.


(4) Két vagy több bizottság hatáskörébe tartozó témában történő döntéshozatal esetén, amennyiben eltérő határozatok születnek, ugyancsak a Képviselő-testület dönt a kérdésében a soron következő rendes ülésen.


104. § A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni a jelen rendeletben meghatározottak szerint.


105. § A bizottság zavartalan működésének személyi és tárgyi feltételeit, az ügyviteli feladatokat a jegyző köteles biztosítani a bizottságok mellé általa kijelölt köztisztviselő útján.


106. § A bizottság döntéseinek végrehajtását a polgármester felfüggesztheti a Mötv. 61. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.


107. § (1)A Pénzügyi Bizottság feladata a Mötv. 120. § –ában foglaltakon túl különösen:

a) ellenőrzi, véleményezi, segíti az önkormányzati gazdálkodás menetét,

b) ellenőrzi az éves gazdálkodásról szóló beszámolót,

c) javaslatot tesz hitelek felvételére, ellenőrzi azok felhasználását,

d) ellenőrzi a költségvetési átcsoportosításokat,

e) részt vesz a pénzügyi döntések előkészítésében, majd a végrehajtás ellenőrzésében,

f) véleményezi a fenntartási és fejlesztési kiadásokat,

g) tevékenységével elő kell segítenie az Önkormányzat eredményes gazdálkodását,

h) működési területén vizsgálja a lakosság panaszainak, bejelentéseinek intézkedéseit,

i) véleményezi az Önkormányzat gazdálkodási tevékenységét,

j) véleményezi a képviselő-testület elé kerülő pénzügyi tárgyú előterjesztéseket,

k) a polgármester helyettesítése esetén gyakorolja a mezőőr és a művelődésszervező felett a munkáltatói jogokat.


(2) A pénzügyi bizottság tagjainak száma öt fő, amelyből két fő nem önkormányzati képviselő tag.


(3) A pénzügyi bizottság nem önkormányzati képviselői az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3.§ (3) bekezdés eb) és ec) pontjában meghatározott javaslattételre, döntésre, ellenőrzésre jogosult.


108. § (1) A Jogi és Ügyrendi Bizottság feladatai különösen:

a) állást foglal a Képviselő-testületi ülésen felmerülő ügyrendi kérdésekben,

b) lebonyolítja a titkos szavazásokat,

c) a Képviselő-testület vagy a polgármester felkérésére a bizottság kompetenciájába tartozó egyéb feladatokat végrehajtja,

d) az előterjesztés napirendre vétele során illetékességi vita esetén dönt,

e) előterjesztés benyújtásával javaslatot tesz a polgármester jutalmazására,

f) elvégzi a helyi önkormányzati képviselők, a nem önkormányzati képviselők és a polgármester, alpolgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával, kezelésével és ellenőrzésével, a vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatos feladatokat. Az önkormányzati képviselői, nem önkormányzati képviselői, valamint polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási szabályokat jelen rendelet 1. melléklete, az adatvédelmi szabályokat jelen rendelet 2. melléklete tartalmazza,

g) ellátja az önkormányzati képviselők, a nem önkormányzati képviselők, a polgármester, az alpolgármester összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárásának lefolytatásával kapcsolatos feladatokat.


(2) A jogi és ügyrendi bizottság tagjainak száma három fő képviselő-testületi tag.


109. § (1)A Szociális Bizottság hatáskörei különösen:

a) figyelemmel kíséri az Önkormányzat területén az egészségügyi és szociális ellátást,

b) segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását,

c) működési területén ellenőrzi a lakosság panaszainak, javaslatainak intézését,

d) ellátja a külön önkormányzati rendeletben átruházott hatásköröket,

e) véleményezi a képviselő-testület elé kerülő szociális tárgyú előterjesztéseket.


(2) A szociális bizottság tagjainak száma öt fő, amelyből két fő nem önkormányzati képviselő tag.


(3) A szociális bizottság nem önkormányzati képviselői az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3.§ (3) bekezdés eb) és ec) pontjában meghatározott javaslattételre, döntésre, ellenőrzésre jogosult.


IV. fejezet

A POLGÁRMESTER, ÉS AZ ALPOLGÁRMESTER


30. A polgármester


110. § A polgármester feladatait főállásban látja el. A polgármester hetente szerdai napokon 8.00 és 12.00 óra között fogadóórát tart az önkormányzat székhelyén.


111. § (1) A polgármester feladatai – a Mötv. polgármesterre vonatkozó előírásaiban foglaltakon kívül – a Képviselő-testület működésével kapcsolatban különösen:

a) meghatározza a képviselők ülésrendjét,

b) gondoskodik – a jegyző közreműködésével – a Képviselő-testület üléseinek előkészítéséről,

c) szervezi és ellenőrzi a Képviselő-testület határozatainak végrehajtását,

d) figyelemmel kíséri és segíti a Képviselő-testület bizottságainak tevékenységét,

e) biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,

f) minden Képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, illetve az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről,

g) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját,

h) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Képviselő-testület hatásköréből rá átruház.


(2) A polgármester irányítja az alpolgármestert feladatai ellátásában.


(3) A polgármester a Mötv. 68. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva döntést hozhat a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben.


112. § A polgármester együttműködik a különböző társadalmi, egyházi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a településen jelen lévő vállalkozásokkal, vállalkozókkal, intézményekkel. Ezek vezetőitől jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, illetve tájékoztatja őket az önkormányzat fejlesztésének jelentősebb kérdéseiről, velük együttműködési megállapodásokat kezdeményezhet.


113. § A polgármester a helyi önkormányzati társulási megállapodásban meghatározottak szerint, de évente legalább egyszer beszámol a Képviselő-testületnek a társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról, a társulás előző évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadását követő testületi ülésen.


31. Az alpoglármester


114. § A Képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.


115. § (1) Az alpolgármester a polgármester mellett dolgozik, szakterületén döntések előkészítésével segíti a polgármestert. Az alpolgármester a Képviselő-testületnek tartozik felelősséggel, de az operatív napi munkában a polgármester irányításával látja el feladatait, munkarendjét a polgármester határozza meg.


(2) Az alpolgármester együttműködik a polgármesterrel az Önkormányzat képviseletében, a bizottságok munkájának összehangolásában, a Hivatal önkormányzati feladatainak felügyeletével kapcsolatos ügyek ellátásában. Közreműködik a Képviselő-testület olyan napirendi pontjainak előkészítésében és a határozatok végrehajtásában, amelyek feladatkörével összefüggnek.


116. § Az alpolgármester munkafeltételeit a jegyző köteles biztosítani.


117. § E rendeletnek a polgármesterre vonatkozó rendelkezéseit – eltérő rendelkezés hiányában – az alpolgármesterre is alkalmazni kell.

V. fejezet

A JEGYZŐ, AZ ALJEGYZŐ, A HIVATAL


32. A jegyző


118. § A jegyző a székhely település polgármestere irányításával vezeti a Hivatalt.


119. § A jegyzőnek a Mötv.-ben foglaltakon kívül az alábbi feladatai vannak:

a) közreműködik az Önkormányzat rendeleteinek kidolgozásában, gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, közzétételéről,

b) a  települési polgármester irányításával gondoskodik a Képviselő-testület

ba) üléseinek előkészítéséről,

bb) elé kerülő előterjesztések előzetes bizottsági véleményeztetéséről,

bc) ülésein jegyzőkönyv vezetéséről,

bd) döntéseinek az érdekeltekhez történő megküldéséről,

c) felelős a testületi előterjesztések és határozati javaslatok jogi véleményezéséért,

d) a jegyző gondoskodik a Képviselő-testület bizottsági üléseinek előkészítéséről, megszervezéséről, felvilágosítás megadásáról,

e) amennyiben a rendeletalkotást kezdeményező nem felsőbb szerv, illetve a Képviselő-testület bizottsága, képviselője, vagy a Hivatal, úgy a Hivatalon keresztül megtett indítvány tárgyában előzetesen állást foglal,

f) felügyel a Hivatal tevékenységének törvényességére – ennek körében

fa) ellenőrzi a Hivatal hatósági tevékenységét,

fb) szükség esetén funkcionális, eseti és célvizsgálatot rendel el,

g) a jegyző tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, feladatai végrehajtásáról rendszeresen beszámol a polgármesternek,

h) az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályváltozásokról rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek és a bizottságnak,

i) részt vesz az információs háttér megteremtésében,

j) gondoskodik az önkormányzati rendeletek jogharmonizációjáról, jogszabályváltozás esetén jelzi a módosítás szükségességét, általánosságban gondoskodik azok folyamatos felülvizsgálatáról,

k) a jegyző a helyi nemzetiséget érintő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke által benyújtott előterjesztést köteles a Képviselő-testület soron következő ülésére beterjeszteni és az előterjesztőt tanácskozási joggal meghívni,

l) a jegyző jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő, ha az előterjesztés nem a jelen rendeletben foglaltak szerint került előkészítésre és előterjesztésre, valamint ha az előterjesztéssel kapcsolatban törvényességi észrevétele van.


33. Az aljegyző


120. § (1) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a jegyző megbízza.


(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve együttes tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátására a jegyzői pályázat elbírálásáig, legfeljebb azonban hat hónap időtartamra a polgármester a Hivatal dolgozói közül jogi egyetemi vagy igazgatásszervező végzettségű köztisztviselőt bízhat meg.


(3) A (2) bekezdésben meghatározottak szerint megbízott jegyző jogaira és kötelezettségeire e rendelet jegyzőre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.


34. A Hivatal


121. § (1) A Képviselő-testület Som és Nyim Községek Önkormányzata Képviselő-testületeivel közösen közös önkormányzati hivatalt tart fent, Ságvár székhellyel.


(2) A Hivatal a Képviselő-testületek által elfogadott alapító okirat, szervezeti és működési szabályzat, valamint a jegyző által meghatározott belső szabályzatok és ügyrend alapján működik.


VI. fejezet

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT, TÁRSULÁSOK, INTÉZMÉNYEK


35. A nemzetiségi önkormányzat[7]

36. Társulások, intézmények


127.§ (1) Az Önkormányzat az alábbi társulásokban tag:

a) Ságvár és Környéke Önkormányzati Feladatellátó Társulás,

b) Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.


(2) Az (1) bekezdésben felsorolt társulások adatai, valamint a társulások útján ellátott feladatok felsorolását jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.


128. § Az Önkormányzat intézményeinek felsorolását és adatait jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.


  1. VII. Fejezet

    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


    129. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


    (2) Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti Ságvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013 (II.19.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról.


    Ságvár, 2014. november 26.




                   Kecskés Gábor s. k.                                                                  Koltai Bernadett s. k.

                           polgármester                                                                             aljegyző



    Kihirdetési záradék


    A rendelet a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2014. november 27. napján kihirdetésre került. A kihirdetés időtartama 30 nap.


    Ságvár, 2014. november 27.


                                                                                              Koltai Bernadett s. k.

                                                                                                      aljegyző



[1]

Beiktatta a 4/2016. (II. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. 02. 26-tól.

[2]

Módosította a 4/2016. (II. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. 02. 26-tól.

[3]

Beiktatta a 4/2016. (II. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. 02. 26-tól.

[4]

Módosította a 4/2016. (II. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. 02. 26-tól.

[5]

Beiktatta a 4/2016. (II. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. 02. 26-tól.

[6]

Beiktatta a 4/2016. (II. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. 02. 26-tól.

[7]

Hatályon kívül helyezte a 4/2016. (II. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016. 02. 26-tól.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. számú
193.58 KB
2. számú
184.95 KB
4. számú
210.79 KB
3. számú
136.12 KB
1-5. mellékletek
263.45 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!