nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004 (V.1.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-01-01 - 2017-04-14
Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004 (V.1.) önkormányzati rendelete
a helyi környezet védelméről

Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet állapotának egyre rosszabbodó helyzetét ismerve - lehetőségeinek figyelembevételével - az itt élő lakosok, a környezeti és természeti értékeink, valamint a környezet minőségének megóvása érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46.§ (1) bekezdés c) pontjára hivatkozva, a törvény 58.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a környezetvédelem helyi szabályozására a következő rendeletet alkotja:



  ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


  A rendelet célja és hatálya

  

1. §   E rendelet célja, hogy Gyöngyöstarján Község közigazgatási területén biztosítsa az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében a környezeti elemek védelmét szolgáló előírásokat az alábbi fejezetek szerint:

I. Település tisztaságának védelme

II. Belterületek parkosítása, fásított és zöldterületek védelme

III. Levegőtisztaság-védelem

IV. Föld és vízvédelem

V. Zaj- és rezgésvédelem

VI. Önkormányzat környezetvédelmi alapja

VII. Szabálysértési rendelkezések

VIII. Záró rendelkezések


2. §  (1)  A rendelet hatálya kiterjed Gyöngyöstarján Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén belül a természetes és jogi személyekre valamint a jogi személyiség nélküli társaságokra, szervezetekre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község közigazgatási területén tartózkodnak, működnek, tevékenykednek.

 (2)  E rendelet a háztartási tüzelés, valamint az avar és kerti hulladék égetésével kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi szabályokat is tartalmazza.

 (3)  E rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltató tevékenységet ellátó új és a már működő üzemi létesítmények esetén, így különösen:

- alkalmi vásár, térzene, mutatványos tevékenység (cirkusz), lakodalmak,

- művelődési intézmény,

- üzlet, kereskedelmi egység,

- játékterem,

- sportpálya,

- hirdetésre, reklámozásra, figyelemfelkeltésre, illetve tájékoztatásra használt szabad, vagy zárt térben elhelyezett bármilyen zaj- és káros rezgéseket kibocsátó berendezések működésére.

 (4)  A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra és rezgésre:

- amely a szomszédos egybeépített más létesítményekbe az épületen keresztül átszűrődik,

- amely a természeti csapás elhárítása érdekében, vagy más fontos közérdekű célból (pl. közművezeték meghibásodása) származik.


  Alapfogalmak


3. §   [4] E rendelet alkalmazásában kerti hulladék: a falomb (avar) a kaszálék és a nyesedék.


  I. fejezet

  Település tisztaságának védelme


3/A. § A települési hulladék fogalma alá tartozó hulladék kezelésére, szállítására és ártalmatlanítására vonatkozó szabályokat Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának külön rendelete állapítja meg.


  A települési hulladék fogalma alá nem tartozó hulladék kezelése, szállítása és ártalmatlanítása


4. §  (1)  A települési hulladék fogalma alá nem tartozó hulladékot a szabványos hulladékgyűjtő tartályba rakni tilos. Ennek elszállíttatásáról az köteles gondoskodni, aki a települési hulladék fogalma alá nem tartozó hulladék keletkezéséért felelős. Ha a felelősség nem állapítható meg, az ingatlan tulajdonosa, bérlője, kezelője köteles arról gondoskodni.

 (2)  Rothadó, vagy bűzös hulladék elszállításáról azonnal gondoskodni kell. Havat, jeget csak akkor kell elszállítani, ha azt az ingatlanon megfelelően elhelyezni nem lehet.

 (3)  Az állattartással kapcsolatos előírásokat Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának külön rendelete határozza meg.

 (4)  [3] Az épületbontásból kikerülő vagy egyéb építési törmeléknek számító hulladékot, valamint a közterületen felhalmozódott törmeléket, az építés, bontás befejezése után a tulajdonos, illetve az előidéző köteles haladéktalanul elhordani, illetve elhordatni, engedéllyel rendelkező hulladéklerakó telepre.

 (5)  Árnyékszék, valamint csatornák tisztításából kikerülő vagy egyéb bűzös anyagok csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szállíthatók. Árnyékszékből kikerülő anyagokat, valamint az állati trágyát lehetőleg a kora hajnali órákban kell kiüríteni és szállítani.

 (6)  Szállításnál ügyelni kell arra, hogy a közterület ne szennyeződjön, a szállítmányból ne hullhasson por, bűz és csepegés ne keletkezzen.

 (7)  Ha bármilyen anyag elszállításánál vagy fel- és lerakásánál a közterület időleges szennyeződése nem kerülhető el, akkor a szennyeződés előidézője köteles nyomban a közterületet saját költségén, kifogástalanul tiszta állapotba hozni és a szennyeződést okozó anyagokat eltávolítani.

 (8)  Tilos a közterületen az állatok szálastakarmánnyal történő etetése, illetve legeltetése.


  Ingatlanok és közterületek tisztántartása


5. §  [9] (1)  Az ingatlant határoló gyalogos közlekedésre szolgáló gyalogút, járda és a mellette lévő burkolatlan terület (árok) tisztántartása az ingatlantulajdonos kötelessége. A burkolatlan közutak belterületi szakasza mentén lévő épületek tulajdonosai kötelesek a közút középvonaláig terjedő területet tisztántartani. Ez a kötelezettség a telekre, bekerített vagy bekerítetlen, illetve használaton kívüli belterületi ingatlanra is kiterjed.

 (2)  Ingatlanhoz nem csatlakozó burkolt járda, lépcső, lejtő, gyalogút, valamint a közcélú zöldterületeken átvezető és az ezek körüli burkolt gyalogutak és sétányok tisztántartásáról, hóeltakarításáról és síkosságmentesítéséről a helyi közút kezelőjeként az Önkormányzat gondoskodik.

 (3)  Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a házhoz vagy telekhez kapcsolódó járdaszakasz és nyílt vízelvezetésű árok, vagy a zöld sáv teljes területének a tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, a járda (járda hiányában 1,5 m széles sáv) és a járműsáv közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemétmentesítéséről, síkosságmentesítéséről. Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlant határoló gyalogút (járda) mellett felburjánzó gaz irtására is (gyommentesítés) olymódon, hogy az útburkolat ne károsodjon. Az összesöpört szemetet háztartási szemétként kell kezelni.

 (4)  Az ingatlan tulajdonosa a síkosságmentesítéshez olyan anyagot köteles használni, amely nem környezetszennyező (pl. fűrészport, homokot, hamut, stb.). Zöldterületen NaCl (só) nem használható.

 (5)  Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) a nyílt vízelvezetésű árokban köteles a vízelvezetést a levágott fű, gaz összegyűjtésével, az iszap és hordalék kitakarításával biztosítani.

 (6)  Az árkok és átereszek tisztántartása során – a közlekedést nem veszélyeztető módon, depóban – elhelyezett földet vagy egyéb anyagot köteles az önkormányzat 3 napon belül elszállítatni, amennyiben a tisztítás szervezett módon történik.

 (7)  Amennyiben az árkok, átereszek tisztítását nem az önkormányzat szervezte meg, az összegyűjtött földet és egyéb anyagot köteles az ingatlantulajdonos a saját ingatlanán, a vizek természetes folyását nem akadályozó módon elhelyezni.

 (8)  Gondozatlan gyalogút (járda) tisztántartását, hó eltakarítását, síkosságmentesítését az Önkormányzat kötelezettek költségén elvégeztetheti.

 (9)  Ahol a gyalogközlekedésre szánt útterület - a közlekedésre szolgáló területtől felismerhetően elkülönítve nincs, - ott az ingatlan hosszában legalább 1,5 méter széles területsávot kell gyalogútnak tekinteni.

 (10)  Az üzlethelyiségek, valamint más elárusítóhelyek, szórakozóhelyek és vendéglátó-ipari egységek járdaszakaszainak állandó tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, a síkosságmentesítéséről, portalanításáról az üzlet, elárusítóhely üzemeltetője köteles gondoskodni (nyitvatartási időn túl a tulajdonos kötelessége) függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből keletkezett-e vagy sem.

 (11)  Az üzlethelyiségek, valamint más elárusítóhelyek, szórakozóhelyek és vendéglátó-ipari egységek előtt a közterületen a szemétgyűjtő edény beszerzéséről és rendszeres ürítéséről a tulajdonos, bérlő, üzemeltető saját költségén köteles gondoskodni.

 (12)  Az utcai árusoknak és mozgó kereskedelmi tevékenységet végzőknek a részükre kijelölt helyet, valamint közvetlen környékét, 5 m-es körzetben a kereskedelmi tevékenységükből származó hulladékoktól tisztán kell tartaniuk, a keletkező hulladékot megfelelő gyűjtőedényben kell összegyűjteniük.

 (13)  [10] Közterületen, parkban hirdetést, plakátot, közleményeket csak arra kijelölt helyen, a jegyző által engedélyezett módon lehet kihelyezni.

 (14)  Falakra, buszmegálló építményekre, parkok bútorzatára, villany-, gáz-, telefon- és egyéb szerelvénydobozokra hirdetményt, plakátot, közleményeket kiragasztani tilos.

 (15)  Reklámtáblák kihelyezésének módját, lehetőségét külön rendeletben foglaltak szabályozzák.

 (16)  E § alkalmazásában amennyiben az ingatlantulajdonos nem azonos az ingatlan használójával, a kötelezettség az ingatlan használóját terheli attól függetlenül, hogy az ingatlant milyen jogcímen használja.


6. §  (1)  Közterületeken kül- és belterületeken, sportolás céljára szolgáló területeken a köztisztaság megóvása és balesetek elkerülése érdekében szemetet, hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, eldobni, tárolni tilos.

 (2)  A közforgalom célját szolgáló útra, ezek mellett lévő csatornába, árokba, szennyező, vagy egyéb egészségre ártalmas anyagot (szennyvizet, mosogatólevet, stb.) kiönteni, valamint közterületen gépkocsit mosni tilos.

 (3)  Közterületen tilos olyan anyagot tartalmazó szemét, állati hulla, hulladék stb. lerakása vagy tárolása, amely a környék levegőjét megfertőzheti, bűzösítheti vagy egyéb a közegészségre veszélyes fertőzéseket okozhat.

 (4)  Közterületen és magánterületen tilos olyan anyagok tárolása, raktározása vagy végleges lerakása, amely az időjárás hatására, - közegészségügyi szempontból - veszélyessé válhat. Közterületen, illetve a forgalom céljára nyitva álló magánterületen - hatósági engedély nélkül - bármilyen szemét, törmelék vagy egyéb anyag lerakása tilos.

 (5)  Közterületen szemetet és hulladékot csak erre a célra rendszeresített és felállított tartályokba szabad bedobni.

 (6)  [10] A közforgalom célját szolgáló utak, terek és kiépített parkolók területén keletkező szemét és hó eltakarításáról az Önkormányzat köteles gondoskodni.

 (7)  [10] Közterületet csak a polgármester engedélyével szabad használatba venni, amelynek részletes szabályait külön rendelet határozza meg.


  Az ingatlantulajdonosok feladata az ingatlanokkal kapcsolatban


7. §  (1)  A településen lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat rendben, szemét- és gyommentes állapotban tartani, az ingatlanon a károsítók ellen szükség szerint védekezni.

 (2)  Az ingatlan tulajdonosa, ahol lehetőség van rá, az ingatlan előtti területet füvesítheti, parkosíthatja (elektromos vezeték alá, - fás szárú növényállomány esetében – kizárólag gömbkoronájú fa telepíthető). A füvesítés, parkosítás során be kell tartania az adott területre vonatkozó szabályozási tervben, továbbá a településrendezési tervben rögzített előírásokat, ezek hiányában a jegyző engedélyét kell beszereznie.

 (3)  A településen működő kereskedelemi egységekhez, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítményekhez tartozó kirakatot, ablakot, kaput, cégtáblát, reklámtáblát stb. a tulajdonos (használó) köteles tisztán tartani.

 (4)  Az üzemeltető köteles a kereskedelmi egység, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmény jellegének megfelelően a magasabb szintű jogszabályokban szabályozott módon, a napi, heti, havi stb. takarításra, rovar-és rágcsálóirtásra vonatkozó szabályokat betartani.

 (5)  Építés, bontás vagy felújítás alatt álló ingatlan és az ingatlan melletti közterület tisztán tartása az építést végző (kivitelező, tulajdonos) feladata.


  Kút, ivóvíz


8. §  (1)  A kút környékét úgy kell kialakítani, hogy abba az elcsurgó víz ne folyhasson vissza. A csurgó víz megfelelő elvezetéséről gondoskodni kell. E kötelezettség a kút fenntartóját terheli.

 (2)  Ivóvizet szolgáltató kutak, közkifolyók mellett, állatok itatása, gépjármű mosása és bárminemű szennyező anyag elhelyezése vagy gumicső közkifolyóra történő csatlakozása, valamint az onnan való locsolás tilos.

 (3)  Ivóvizet szolgáltató kutak, vízmű telepek közvetlen környezetében állattartó egységek tartására a védőtávolságot külön eljárásban – az érintett szakhatóságok bevonásával – esetenként kell meghatározni.

 (4)  A községben lévő használaton kívül álló közkutak nyílásait szennyeződést és fertőzést kizáró módon kell lezárni, továbbá „nem ivóvíz” felirattal kell ellátni. Abba szenny-, és csapadékvizet bevezetni nem szabad. Közkutak hulladék és szemét tárolására nem használhatók.


  Intézményi területek védelme


9. §  (1)  A lakosság az önkormányzati intézmények (továbbiakban: intézmények) igénybevétele során köteles a rendelet környezetvédelemre vonatkozó előírásait betartani.

 (2)   Az intézmények területén szemetelni tilos.

Az intézményeket csak nyitvatartási idő alatt, a házirend, illetve a működési szabályzat betartásával lehet igénybe venni. Az intézmények területére nyitvatartási idő után, az intézményvezető engedélye nélkül, akarata ellenére bemenni vagy ott tartózkodni, a berendezési tárgyakat, tartozékokat használni, rongálni tilos.

 (3)  [4]


  II. fejezet

  A belterületek parkosítása, fásított és zöldterületek védelme


10. §  (1)  E rendelet alkalmazása szempontjából:

  a) Park, parkosított terület: A közterületen lévő fákkal, cserjével betelepített terület.

  b) Közhasználatú zöldterület: Virággal, cserjével betelepített terület és valamennyi füvesített terület, függetlenül attól, hogy magánház, vagy közintézmény előtt van.

  c) Utcai fa, liget: Közterületen lévő út menti összefüggő fasor, egyedülálló fa.

 (2)  Nem terjed ki e rendelet hatálya a lakóépületek udvarán, kertjében lévő fákra, zöldterületekre.


11. §  (1)  Parkokat és játszótereket a lakosság időkorlátozás nélkül, rendeltetésüknek megfelelően használhatja.

 (2)  Kivételes esetekben engedélyezhető a parkok rendeltetéstől eltérő használata (gyűlés, kiállítás, stb.). Az engedélyt a jegyző- az eset összes körülményeire tekintettel - adja ki. A kijelölt területet a használat után az igénybevevő köteles eredeti állapotába helyreállítani, ha ez nem lehetséges, úgy az okozott kárt meg kell téríteni.

 (3)  Az ideiglenes használat ideje alatt a használó:

 - fát, cserjét nem vághat ki,

 - a növényzet megóvásáról és szakszerű gondozásáról köteles gondoskodni.

 (4)  Parkban, játszótéren virágot szedni, a növényzetet megcsonkítani, vagy kipusztítani tilos.

 (5)  [5]

 (6)  Közterület, közpark zöldterületére járművel felhajtani, vagy parkolni tilos.

 (7)  [5]

 (8)  Tilos erdőterületen, parkokban az élő fáról, cserjéről gallyat, díszítőlombot gyűjteni, kivéve a bot, vessző, díszítőgally termelését szolgáló erdő és a minőségi törzsnevelést elősegítő nyesést, amelyet csak a tulajdonos engedélyével lehet végezni.


12. §  (1)  [10] A közparkok gondozása, fenntartása és védelme, a közhasználatú zöldterületeken fák gallyazása, cserjék, bokrok nyírása az Önkormányzat feladata.

 (2)  Az ingatlan előtti közhasználatú zöldterületek füvének nyírása, illetve kaszálása az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének vagy használójának a feladata.

 (3)  Az ingatlant határoló gyalogút, járda melletti zöldterület, árok, útpadka füvének nyírása, illetve kaszálása az ingatlan tulajdonosának, kezelőjének, használójának feladata. A kaszálásból, nyírásból származó növényi hulladékot köteles összegyűjteni, elszállítani (ömlesztve vagy zsákos állapotban).

 (4)  A zöldterületek gondozása magában foglalja a rendszeres növényápolást, cserjék, bokrok nyírását, a kiszáradt, kipusztult növényzet pótlását, füvesített terület gyomtalanítását, kaszálását.

 (5)  [4]

 (6)  Tilos az ingatlan előtti zöldterületre a magántulajdonú ingatlanon keletkezett növényi hulladékot kirakni, illetve ott tárolni.

 (7)  A magántulajdonú ingatlanon keletkezett gally, nyesedék, növényi maradvány végleges ártalmatlanításáról, felhasználásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának, kezelőjének kell gondoskodni.


13. § [4] 


  III. fejezet

  Levegőtisztaság-védelem


  A háztartási tevékenységgel okozot légszennyezésre vonatkozó szabályok


14. § [4] 


  Nyílt téri égetésre vonatkozó szabályok


15. §  (1)  A hulladékok nyílt téri égetése tilos.

 (2)  Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás stb.) mentén – a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül – bármely növényzet égetése tilos.

 (3)  Lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha a jogszabály másként nem rendelkezik.

 (4)  Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék – elemi kár kivételével – bármilyen más okból eredően kigyullad.

 (5)  Az erdei vágástéri fahulladék, valamint az egyéb erdőgazdasági fahulladék erdővédelmi célú, nyílt téri égetésére külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

 (6)  Nyílt téri égetéssel járó tűzoltási gyakorlat külön jogszabályban foglaltak szerint végezhető.


  Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok


16. §  (1)  A kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.

 (2)  [2] Elszáradt avart és kerti hulladékot hétfői napokon – kivéve ha ez ünnepnapra esik – 12.00 és 18.00 óra között csak szélcsendes időszakban, a Község belterületén, saját vagy bérelt ingatlanon belül jól kialakított tűzrakó helyen szabad égetni úgy, hogy az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, valamint az égetés hősugárzása és füstje kárt ne okozzon.

 (3)  Égetni csak megfelelően kialakított helyen a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

 (4)  A hulladék égetését végző személynek ügyelnie kell arra, hogy az égetésből  parázs őrizetlenül ne maradjon. Az égetést követően a parazsat vízzel, földtakarással vagy egyéb hatásos módon el kell oltani.

 (5)  Félig elégett, illetve el nem égett égéstermék, égetési maradék eltávolításáról, elhelyezéséről az égetést végző személy köteles gondoskodni, akár közterületen, akár magánterületen végzi az égetést. Közterületen csak az végezhet égetést, aki a közterület gondozására köteles.

 (6)  [4,6]  Az országos vagy Heves megye területére vonatkozó tűzgyújtási tilalom időtartama alatt a település teljes közigazgatási területén tilos az avar és kerti hulladék égetése.


  Porképző és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok


17. §  (1)  Porképző, vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

 (2)  Építésnél, tatarozásnál, bontásnál keletkezett por, terjedését vízzel kell megakadályozni.

 (3)  Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartályban szabad gyűjteni és szállítani.

 (4)  A keletkező por képződésének megakadályozása érdekében törekedni kell, hogy a művelés alól kivett, fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. A jegyző a kertészeti munkák elvégzését előírhatja.

 (5)  Új utak tervezésekor a légszennyező hatás csökkentése érdekében a lakóterületek mellett haladó útszakaszok mentén – figyelembe véve légvezetékek és földben húzódó vezetékek nyomvonalát – a védő növénysáv telepítésére vonatkozó javaslatokat a beruházási programnak tartalmaznia kell. Törekedni kell arra, hogy a védő növénysávok telepítésére az utak kivitelezésével egyidőben kerüljön sor.


  Parlagfű elleni védekezési szabályok


18. §  [4]


  IV. fejezet

  Víz- és földvédelem


19. §  (1)  [5]

 (2)  A zárt csapadékvíz-elvezető és szennyvízcsatornában, illetve nyílt árokban, vízfolyásokban a víz mozgását gátolni tilos.

 (3)  [5]

 (4)  [10] A csapadékvíz-elvezető árkokat, csatornákat az Önkormányzat köteles karbantartani, de ezek rendszeres tisztántartása az ingatlantulajdonos kötelessége.

 (5)  Csapadékvizet tilos szennyvízcsatornába bevezetni.

 (6)  Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl a roncsolt földterület rendezéséről gondoskodnia kell.

 (7)  Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs, törekedni kell arra, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.


20. §  (1)  A lakóházak, intézmények, üzemek építésénél az építés megkezdése előtt gondoskodni kell a termőföld védelméről, attól függetlenül, hogy az kinek a tulajdona. A termőföldet lehetőleg a kitermelés helyén vagy annak közelében kell felhasználni.

 (2)  A talajt szennyező anyagok megsemmisítése a szennyező anyagot termelő kötelessége.

 (3)  A nem művelt földterületek (utak, útszegélyek, árokpartok stb.) tisztán tartásáról, fásításáról a területek tulajdonosainak, kezelőinek folyamatosan gondoskodni kell.


  V. fejezet

  Zaj- és rezgésvédelem


  Zeneszolgáltatással kapcsolatos szabályok


21. §  [4]


  Utcai zenészek működése


22. §  (1)  Utcai zenélést végezhetnek – amennyiben hangosító berendezést nem használnak - a település hangulatához igazodó rendezvényekhez, eseményekhez kötődő vagy spontán szerveződő zenészcsoportok, zenészek, a jegyzőtől beszerzett engedély birtokában.


 (2)  [4]


  Egyéb zajkeltő berendezésekkel kapcsolatos szabályok


23. §  (1)  A Község belterületén belül tilos:

 a) akár emberi hanggal, akár hangszerrel vagy más technikai és egyéb eszközzel történő, a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása,

  b) zajt keltő munkák (fűnyíró-gép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép, stb.) végzése 20.00 - 7.00 óra között.

 (2)  -(9) [4]


24. §  [4]


25. §  (1)  E rendelet alkalmazása szempontjából hangosító berendezésnek számít bármely hangszóró vagy más műsorforrás, illetve műsorszóró berendezés.

 (2)  A rendelet hatálya nem terjed ki arra a zajra és rezgésre, amely a természeti csapás elhárítása érdekében vagy más fontos közérdekű célból (pl. közművezeték meghibásodás javítása) származik.


  VI. fejezet

  Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapja


  A Környezetvédelmi Alap létrehozása


26. §  (1)  Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre (továbbiakban: Környezetvédelmi Alap).

 (2)  A Környezetvédelmi Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátásához:


 a) a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtását,

 b) a környezeti károk mérséklését,

 c) a környezetvédelmi ártalmak megelőzését,

d)  a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítését,

 e) a zöldfelület gazdálkodását,

 f) a természeti értékek megóvását,

 g) a környezetvédelmi oktatást, nevelést.


  A Környezetvédelmi Alap bevételei


27. §   Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjának bevételei:

 a) [11] a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a, fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,

 b) az Önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,

 c) az Önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi, és természetvédelmi bírság teljes összege,

 d) benyújtott pályázatokon elnyert összegek,

 e) egyéb, a Környezetvédelmi Alapot megillető bevételek.


  A Környezetvédelmi Alap felhasználása


28. §   A Környezetvédelmi Alapot kizárólag a település környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:

  a) levegőtisztaság védelme (például: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési  légszennyezés csökkentése, adatbázis-létesítése, stb.)

 b) hulladékgazdálkodás, települési szilárd és veszélyes hulladékok kezelése,

 c) védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása,

 d) zaj-és rezgésvédelem (például: mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése, adatbázis-létesítése, mérőműszer beszerzése, stb.)

 e) zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület-gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés,

 f)  vizek védelme,

 g)  talaj védelme,

 h) környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való  részvétel,

 i) környezetvédelmi információrendszer működtetése, fejlesztése,

 j) egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység.


29. §  (1)  A Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a Képviselő-testület évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg rendelkezik.

 (2)  A Környezetvédelmi Alapból környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10 %-os tartalékot kell képezni.

 (3)  A Környezetvédelmi Alapból pályázat alapján támogatást kaphat olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a településen végez az Alap céljaival egybeeső tevékenységet.

 (4)  Pályázati célra a Környezetvédelmi Alap 50 %-a használható fel.

 (5)  A pályáztatás rendjét a Képviselő-testület határozza meg.


  VII. fejezet


30. §  (1)  [8]

 (2)  [7]

 (3)  [8]


  Felelősségi szabályok


31. §  (1)  Aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, illetőleg tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja, az e rendeletben és a külön jogszabályokban meghatározott (büntetőjogi, polgári jogi, államigazgatási jogi) felelősséggel tartozik.

 (2)  Aki a környezet védelmét szolgáló jogszabályokban, illetve hatósági határozatban foglalt előírásokat megszegi vagy a megállapított határértéket túllépi – az általa okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és ismétlődéséhez igazodó, külön jogszabályban megállapított környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.

 (3)  A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.


  VIII. fejezet

  Záró  rendelkezések


32. §  (1)  E rendelet 2004. 05. 01. napján lép hatályba.

 (2)  Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

 (3)  Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Gyöngyöstarján Község települési környezet-védelméről szóló 12/1999. (VIII. 26.) sz. rendelete hatályát veszti.



[1]       A 12/2004. (V. 1.) számú rendelet kihirdetve: 2004. május 1-jén.

[2]       A 13/2008 (IX. 5.) számú rendelet kihirdetve: 2008. szeptember 5., hatályba lép 2008. szeptember 15.

[3]       A 20/2009 (IX. 11.) számú rendelet kihirdetve: 2009. szeptember 11., a kihirdetés napján lép hatályba.

[4]       A 18/2011. (VII. 20.) számú rendelet kihirdetve: 2011. július 20-án, a kihirdetés napján lép hatályba.

[5]       A 6/2012. (III. 19.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2012. április 15-én.

[6]       A 10/2012. (IV. 27.) rendelet hatályba lép 2012. április 28-án.

[7]       A 20/2012. (IX. 7.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2012. szeptember 8-án.

[8]       A 24/2012. (IX. 30.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2012. december 1-jén.

[9]       A 31/2012. (XII. 21.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2012. december 22-én.

[10]     A 8/2013. (IV. 26.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2013. május 4-én.

[11]     A 13/2016. (XII. 21.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2017. január 1-jén.



Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!