nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2013. (IX.30.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-10-01 -tól
Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2013. (IX.30.) önkormányzati rendelete
a Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről

Szerkesztés...

Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotási hatáskörében, valamint a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről a következőket rendeli el:



I. Fejezet

Általános rendelkezések


A rendelet célja

1. §


A rendelet célja - városszerkezeti, városképi, közlekedési, kereskedelmi, közegészségügyi és közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével - a közterületek rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályozása.


A rendelet hatálya

2. §


A rendelet hatálya kiterjed Budapest XV. kerületének közigazgatási területén a XV. kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló valamennyi közterületre, továbbá egyéb, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54.§ (7) bekezdésében foglalt, közhasználat céljára átadott területrészre az erről szóló megállapodás keretei között, amennyiben az az Önkormányzat tulajdonában levő közterülettel műszaki, fizikai egységet alkot.



Közterületi övezetek

3. §


A közterületek besorolási övezetei:

a) I. kategóriájú (minősített közterület),

b) II. kategóriájú (egyéb közterület)

övezetekbe soroltak.



Értelmező rendelkezések

4. §[1]


E rendelet alkalmazásában:


1. alkalmi árusítás: ha a jogszabály másként nem rendelkezik, ünnepeket megelőző maximum 20 napos időtartamban alkalmi árusításhoz kiadott árusítási engedély,

2. építési felvonulási terület: építési, felújítási munkákhoz kerítéssel lezárt terület, mely anyagdeponálás, irodakonténer, konténer, felvonulási ideiglenes építmények elhelyezését szolgálja,

3. épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából,

4. fülke: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló huzamos emberi tartózkodásra alkalmas 2 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű építmény,

5. idényjellegű árusítás: 2 hónapnál nem hosszabb időtartamban szezonális áruk árusítása,

6. kitelepülés, árubemutatás: az üzlet előtti közterületen, az üzletkörhöz tartozó áruk bemutatása,

7. közösségi kert: az önkormányzat által a lakosság számára közterületen létesített hobbikert,

8. lakossági jellegű őrzött parkoló: ideiglenes jellegű parkoló, amely kizárólag az adott területen lakó népesség parkolási igényeit elégíti ki,

9. lakókocsi: érvényes forgalmi engedéllyel és rendszámmal és/vagy vontatmányként működtetett olyan jármű, melynek működtetéséhez a szükséges energia és vízellátás, csatorna és a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés nem biztosítható, illetve a közművek rákötése önálló mérővel nem engedélyezett,

10. lakóközösségi kert: szövetkezeti és társasházak körüli olyan közösségi célú kert, mely az épület (ek) körül egybefüggően lehatárolt közterület

11. mozgó kereskedelmi egység: érvényes hatósági, és kizárólag a mozgó kereskedelmi egységekre vonatkozó szakhatósági engedélyekkel rendelkező gépjárműről, meghatározott útvonalon történő árusítás,

12. nyílt szerkezetű pult, illetve állvány: térelemekkel nem határolt, talajhoz nem rögzített, ideiglenes, kereskedelmi célokat szolgáló szerkezet,

12/A.[2] önkormányzati érdek: a helyi közösség, a helyben vállalkozói tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság és az önkormányzat számára egyaránt társadalmi, gazdasági hasznossággal bíró tevékenység.

13. pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló emberi tartózkodásra alkalmas építmény,

14. üzemképtelenség: a járműre jogszabály által előírt hatósági előírások és jelzések hiánya.

15.[3] Hulladéktároló építmény: a társas és szövetkezeti házak által létesített, a kommunális és szelektív hulladéktároló edények elhelyezésére szolgáló felépítmény, amelynek alapterülete legfeljebb bruttó 20 m2, könnyűszerkezetes, fedett kialakítású, és falai  az átszellőztetés biztosítására részben áttört határoló elemekkel rendelkeznek.






II. Fejezet

Részletes rendelkezések


A közterület-használati hozzájárulás

5. §


(1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok kereti között – bárki szabadon használhatja oly módon, hogy az mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja. A rendeltetéstől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét akadályozza.


(2)[4] A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (továbbiakban közterület-használat) az alábbi esetekben a tulajdonos hozzájárulása szükséges:

 a) közterületen álló magántulajdonban lévő ingó vagyontárgynak minősülő építmény, pavilon fennmaradásához,

 b) a közterület egyéb kereskedelmi hasznosításához (pl. gépjármű kereskedés, üzemanyag töltő állomás), nyílt szerkezetű árusító pult telepítéséhez és árusítással kapcsolatos üzlet előtti kitelepülés jellegű árubemutató, kereskedelmi és szolgáltató automaták üzemeltetéséhez, gazdasági udvar létesítéséhez,

 c) ünnepeket megelőző maximum 20 napos időtartamban alkalmi árusításhoz,

 d) gépjárművezető-oktató pálya, kutyakiképző terület létesítéséhez,

 e) lakossági jellegű őrzött parkoló üzemeltetéséhez,

 f) a közterület egyéb vendéglátó ipari hasznosításához, vendéglői előkert, terasz, sörsátor létesítéséhez,

 g) kiállítás, vásár, piac, sport- és kulturális rendezvények, valamint szórakoztató tevékenység folytatásához és egyéb rendezvényhez kapcsolódó építmények, berendezések és ezzel összefüggő elkerített területek, valamint az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, elhelyezéséhez, fennmaradásához,

 h) építési munkával kapcsolatos létesítmények (például: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, konténer és tartozékai stb.), valamint építmények és törmelékek elhelyezéséhez, fennmaradásához, tárolásához,

 i) [5]

 j) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai,

k) film-, televízió-, videó- és hangfelvétel készítéséhez akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza, kivéve a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény szerinti közterületi filmforgatást,

l) akadálymentesítés műszaki megvalósításához szükséges építmények elhelyezéséhez,

m) közösségi kertek létesítéséhez,

 n) lakóközösségi kert létesítéséhez, 3 évet meghaladó igénybe vételéhez.

 o) közterületen engedéllyel létesített gépjármű tároló, garázs fennmaradásához,

 p) árnyékolás céljából elhelyezett, 2 métert meghaladóan a közterületbe nyúló reklám nélküli védőtető, előtető, ernyőszerkezet, árnyékoló ponyva elhelyezéséhez, fennmaradásához,

 r) a közterület egyéb, az 1. mellékletben meghatározott rendeltetéstől eltérő használatához,

s)[6] hulladéktároló építmény telepítéséhez, fennmaradásához.

(3) Nem kell közterület-használati hozzájárulás:

a)[7] a közút, a járda és a zöld-terület fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) elektronikus hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez,

d) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot (72 óra) meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez,

e) politikai rendezvényekhez, közvélemény kutatáshoz amennyiben azok kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység végzésével nem kapcsolódnak össze.


6. §


Nem adható közterület-használati hozzájárulás:

a) tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, illetve az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja,

b) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,

c) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növény-állományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat,

d) [8]

e) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,

f) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,

g) olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladék tárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg,

h) jármű iparszerű javítására,

i) munkagépek és üzemképtelen járművek szezonális tárolására,

j) üzletek előtti hűtő, fagyasztó berendezések elhelyezésére, ebből történő árusításra, vagy egyéb elektromos berendezést igénylő szolgáltató tevékenység folytatására,

k) a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező [1/1975 (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 5.§-ának (1) bekezdése], vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek reklámhordozó céllal való elhelyezésére, tárolására,

l) közterület-használatból eredő díjtartozása van.



A közterület-használati kérelem

7. §


(1) Közterület-használati hozzájárulás csak ideiglenes jelleggel – meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig – adható.


(2)[9] A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem tartalmi elemeit a rendelet 3. függeléke tartalmazza.


(3) A kérelem előterjesztéséhez szükséges nyomtatvány a XV. kerületi Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán szerezhető be vagy letölthető a www.bpxv.hu honlapról. A kérelem benyújtása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 29. §. (1) bekezdés alapján illetékköteles.


(4) Az akadálymentesítést biztosító építmények elhelyezésére irányuló közterület-használati kérelemhez M 1:100 arányú helyszínrajzot, nézet- és metszetrajzot, valamint műszaki leírást kell csatolni.


(5) A közterület-használati hozzájárulás nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb hatósági, szakhatósági – így különösen építésügyi, egészségügyi, rendészeti – engedélyek beszerzését.


(6) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérelmeznie, aki a közterületet használni kívánja.


(7) A közterület-használati kérelmet legkésőbb a közterület-használat megkezdését megelőző 30 nappal előbb kell beterjeszteni a 9. és 15.§ szerinti eljárás kivételével.




A közterület-használati hozzájárulás megadása

8. §

(1) A közterület-használati hozzájárulási kérelem elbírálása során figyelembe kell venni az adott területre vonatkozó Kerületi Szabályozási Tervet (KSZT), valamint a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatot (KVSZ) a városképi, városrendezési, műemlékvédelmi, közlekedési, környezetvédelmi, közegészségügyi és köztisztasági előírásokat, kereskedelmi és turisztikai szempontokat, és érvényesíteni kell a jogszabályok előírásait is.


(2)[10] A közterület-használati hozzájárulásról

a) három évet meg nem haladó időtartamra, továbbá a 9. § (1) bekezdése szerinti esetben a polgármester,

b) három évet meghaladó időtartamra a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság,

c) önkormányzati érdekre tekintettel a Képviselő-testület dönt.


(3) A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell különösen:

a) a jogosult nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét,

b) a tulajdonos hozzájárulását,

c) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,

d) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,

e) utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő hatóságok, szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,

f) a hozzájárulás megszűnése esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét,

g) közterület-használati díjfizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, egyéb esetben a díjmentesség tényét,

h) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztán tartási kötelezettség előírását.


(4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.


(5)[11]

(6) A közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és 14.§ (5) bekezdésében foglaltak szerint ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.



9. §


(1)[12] Az alkalmi építőanyag és konténeres tárolás, állványozás, illetve építési felvonulási terület céljára kérelmezett közterület-használati hozzájárulás egyszerűsített ügyintézéssel történik, ha a közterület-használat mértéke a 30 nm-t, időtartama a 3 hónapot nem haladja meg. Ez esetben a díj fizetését a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell a kérelmezőnek teljesíteni.


(2)[13] A közterület-használati hozzájárulást megadó döntés elválaszthatatlan részét képezi a rendelet 2. melléklete szerinti öntapadós matrica.


(3)[14] A (2) bekezdés szerinti matricát a hozzájárulás jogosultja köteles arra a tárgyra, amellyel a közterületet foglalja – a közterület-használat teljes tartalma alatt jól látható helyen – kiragasztani.


(4)[15] Egy hozzájáruláshoz több matrica is adható. Elvesztés, megsemmisülés esetén az ügyfél részére az eredeti matrica tartalmával megegyező matrica is kiadható.



A közterület-használati hozzájárulás megszűnése


10. §[16]

(1) A közterület-használati hozzájárulás megszűnik

a) a hozzájárulásban meghatározott idő elteltével,

b) a hozzájárulásban meghatározott feltétel bekövetkeztével,

c) ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik, vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti,

d) a jogosult halálával vagy - jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén - jogutód nélküli megszűnésével,

e) ha a jogosult bejelenti a tulajdonos önkormányzatnak, hogy a közterület használatával - érdekkörében felmerült okból - felhagy. Ha a közterület-használatot a használó a hozzájárulásban meghatározott időtartam előtt meg kívánja szűntetni, úgy azt köteles az Önkormányzatnak a megszűnés napja előtt legalább 15 nappal bejelenteni,

(2) A közterület-használati hozzájárulás visszavonásra kerül:

a) ha a területre a tulajdonos önkormányzatnak fontos közérdekből szüksége van,

b) a hozzájárulásban vagy a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatt,

c) amennyiben a használó 30 napot meghaladó díjtartozást halmoz fel, és azt felszólításra 8 napon belül nem fizeti meg,

(3) A közterület tulajdonosa fontos közérdekből a közterület használatának szünetelését rendelheti el. A közterület-használat szünetelésének ideje nem számít bele a közterület-használat időtartamába és nem lehet hosszabb, mint a hozzájárulás lejártáig még hátralévő idő. A közterület-használat szünetelésének idejére a már befizetett közterület-használati díj időarányos részét vissza kell fizetni.


11. §


(1) Ha a közterület-használati hozzájárulás megszűnik, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát - különösen annak tisztaságát - haladéktalanul helyreállítani.

(2) A közterület-használattal járó kötelezettségek - így különösen a közterület-használati díj megfizetése - szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.

(3) A 12.§ (8) bekezdésében szabályozott igénybevételi díj a közterület-használat megszűnésekor visszajár, amennyiben a közterület-használó az eredeti állapotot helyreállította és díjtartozása nincs.


A közterület-használati díj

12. §


(1) A közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni. A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.

(2)[17] A közterület-használati díjat a közterület kategóriába sorolás és a közterületen folytatni kívánt tevékenység jellegének a figyelembevételével a rendelet 1. mellékletében foglaltak alapján kell megállapítani.

(3) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterben számított területét kell figyelembe venni.

(4)[18]

(5) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.

(6) A kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterület a fizetendő díj szempontjából egységesen 1 négyzetméternek tekintendő.

(7)[19] A közterület-használati díjak havi vagy napidíjak. A havi közterület-használati díjak magukban foglalják az 1. melléklet szerinti biztosítéki díjak összegét.

A 3 hónapot meg nem haladó, valamint a használati időtartamtól függetlenül a rendelet 1. melléklete szerinti díjtáblázat VII. fejezetében rögzített építési , szerelési munkákhoz kapcsolódó közterület-használat esetén a közölt használati díjak egy összegben előre fizetendők meg.

(8)[20] A közterület-használat megszűnésekor a közterület-használó részére a befizetett biztosítéki díj a közterület eredeti állapotának a helyreállítását követő 15 napon belül  visszautalásra kerül,  kivéve ha a közterület-használat megszűnésekor a használónak díjtartozása áll fenn vagy a közterület-használat a hozzájárulás 10.§ (2) bekezdés b) – c) pontja alapján történő visszavonásával szűnik meg.

(9) A közterület-használati díjat - a 9.§-ban szabályozott közterület-használat kivételével - a közterület tényleges használatára tekintet nélkül a hozzájárulásban rögzített időtartamra havonta előre kell megfizetni.


Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

13. §


(1)[21] Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a közterület fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért, berendezésekért,

b) a közterületen kertészeti tevékenységet szolgáló létesítményekért, berendezésekért,

c) tömegközlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyekért,

d) a közterületi rendezvényeken egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítményekért és tárgyakért,

e) utcabútor, figyelmeztető és tájékoztató tábla elhelyezéséhez, fennmaradásához, ide nem értve az egyéb ellenszolgáltatást,

f) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,

g) azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen életveszély vagy balesetveszély elhárítását szolgálják a közterületen,

h) közvélemény kutatás folytatásához, a választások kampányidőszakában a választással, népszavazással kapcsolatos hirdető berendezésekért, tárgyakért,

i) az akadálymentes közlekedést biztosító építményekért,

j) közösségi kertek létesítéséért,

k) lakóközösségi kert létesítéséért, 3 évet meghaladó igénybe vételéért,

l)[22] a Fővárosi Önkormányzat, illetve az Önkormányzat és intézményei részére végzett építési, felújítási munkálatok, a közüzemi zavar, távközlési hiba elhárítása, valamint a kerület lakosságának egyéb ellátását szolgáló karbantartási, javítási munkálatok,

m)[23] hulladéktároló építmény telepítéséért, fennmaradásáért.


(2)[24] A közterület-használati díjat a Képviselő-testület, a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság és a polgármester saját döntési jogkörén belül elengedheti, vagy mérsékelheti:

a)[25]

b)humanitárius, karitatív, kulturális és sport célok érdekében végzett tevékenység,

c) a Fővárosi Önkormányzat, vagy az Önkormányzat és intézményei által szervezett rendezvények esetében.


(3)[26] A közterület-használati díjat a Képviselő-testület, a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság és a polgármester saját döntési jogkörén belül mérsékelheti:

a) az Önkormányzat által elfogadott rendezvény naptárban szereplő rendezvények esetében,

b) az Önkormányzat által támogatott rendezvények esetében,

c)[27] a 8. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben.


(4)[28] A 8. § (2) bekezdés c) pontja alapján megállapított közterület-használati díj nem lehet alacsonyabb a 12. § (2) bekezdés alapján megállapítandó díj 10 %-ánál.


A jogellenes közterület-használat következményei

14. §


(1) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól, vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ, köteles a tulajdonos vagy megbízottja felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén a tulajdonos önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó, felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.


(2) A tulajdonos önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének minősül, ha a jogellenes közterület-használat a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező [1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdése], vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek reklámhordozó céllal való elhelyezése, tárolása útján valósul meg. Ebben az esetben a tulajdonos önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(4)[29] Aki közterületet hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően használ, azzal szemben a Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 41/2015.(XI.30.) önkormányzati rendeletében foglalt rendelkezések az irányadóak. A külön rendeletben foglaltak alapján lefolytatott közigazgatási bírságolási eljárás vagy a szabálysértési eljárás nem mentesít a közterület-használati díj megfizetésének és az eredeti állapot helyreállításának a kötelezettsége alól.

(5) A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelők, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek, illetve a tulajdonos által megbízott egyéb személyek, a fővárosi és a kerületi polgármesteri hivatalok megbízott ügyintézői a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik.


A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény szerinti közterületi filmforgatásra vonatkozó szabályok

15. §


(1) Az önkormányzat tulajdonában álló közterületnek a mozgóképről szóló törvény szerinti filmalkotás forgatása céljából történő használata vonatkozásában (a továbbiakban: filmforgatás céljára történő közterület-használat) a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.


(2)   A közterület-használat filmforgatás céljára történő engedélyezése a mozgóképről szóló törvény 35. § (1) bekezdésében meghatározott hatósági szerződés jóváhagyásával történik. A hatósági szerződés jóváhagyására a polgármester jogosult.


(3)   A képviselő-testület a mozgóképről szóló törvény 34. § (3) bekezdésében foglalt közterület-használatot a törvény 3. melléklete 5. sorában foglalt maximális díj ellenében biztosítja, alkalmazva a 34. § (3) bekezdésében biztosított árindexnövelést.


(4) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek fel nem róható, valamint rendkívüli természeti események esetén az önkormányzat a rendkívüli helyzet megszűnését követő 5 napon belül köteles a közterület-használatot újra biztosítani.   



III. Fejezet

Záró rendelkezések

16. §


(1) Ez a rendelet 2013. október 1. napján lép hatályba.


(2) Hatályát veszti a Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat tulajdonában levő közterületek használatáról és rendjéről szóló 40/2002. (XII. 20.) ök. rendelet.



Juhászné dr. Baráth Márta s.k.

László Tamás s.k.

polgármester

jegyző




[1]

Módosította a 42/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 1. §-sa, hatályos 2015. december 1-jétől.

[2]

12/A. ponttal kiegészítette a 17/2016.(VIII.1.) önkormányzati rendelet 1. §-sa, hatályos 2016. augusztus 2-ától.

[3]

15. ponttal kiegészítette a 28/2016.(XII.19.) önkormányzati rendelet 1. §-sa, hatályos 206. december 20-tól.

[4]

Módosította a 42/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 2. §-sa, hatályos 2015. december 1-jétől.

[5]

Hatályon kívül helyezte a 21/2017 (IX.29.) önkormányzati rendelet 105. §-a. Hatálytalan: 2017. október 1.-től

[6]

s) ponttal kiegészítette a 28/2016.(XII.19.) önkormányzati rendelet 2. §-sa, hatályos 206. december 20-tól.

[7]

Módosította a 42/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 3. §-sa, hatályos 2015. december 1-jétől.

[8]

Hatályon kívül helyezte a 21/2017 (IX.29.) önkormányzati rendelet 105. §-a. Hatálytalan: 2017. október 1-től

[9]

Módosította a 42/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 4. §-sa, hatályos 2015. december 1-jétől.

[10]

Módosította a 17/2016.(VIII.1.) önkormányzati rendelet 2. §-sa, hatályos 2016. augusztus 2-ától..

[11]

Hatályon kívül helyezte a 42/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 20. §-sa 2015. december 1-jétől.

[12]

Módosította a 42/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 6. §-sa, hatályos 2015. december 1-jétől.

[13]

Módosította a 42/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 7. §-sa, hatályos 2015. december 1-jétől.

[14]

Módosította a 42/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 8. §-sa, hatályos 2015. december 1-jétől.

[15]

Módosította a 42/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 9. §-sa, hatályos 2015. december 1-jétől.

[16]

Módosította a 42/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 10. §-sa, hatályos 2015. december 1-jétől.

[17]

Módosította a 42/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 11. §-sa, hatályos 2015. december 1-jétől.

[18]

Hatályon kívül helyezte a 21/2017 (IX.29) önkormányzati rendelet 105. §-a. Hatálytalan: 2017. október 1.-től

[19]

Módosította a 42/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 12. §-sa, hatályos 2015. december 1-jétől.

[20]

Módosította a 42/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 13. §-sa, hatályos 2015. december 1-jétől.

[21]

j)-k). ponttal kiegészítette a 14/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 3. §-sa, hatályos 2015. április 1-jétől.

[22]

l) ponttal kiegészítette a 42/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 14. §-sa, hatályos 2015. december 1-jétől.

[23]

m) ponttal kiegészítette a 28/2016.(XII.19.) önkormányzati rendelet 3. §-sa, hatályos 206. december 20-tól.

[24]

Módosította a 37/2014.(XII.18.) önkormányzati rendelet 34. §-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[25]

Hatályon kívül helyezte a 42/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 20. §-sa 2015. december 1-jétől.

[26]

(3) bekezdéssel kiegészítette a 42/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 15. §-sa, hatályos 2015. december 1-jétől.

[27]

c) ponttal kiegészítette a 17/2016.(VIII.1.) önkormányzati rendelet 3. §-sa, hatályos 2016. augusztus 2-ától.

[28]

(4) bekezdéssel kiegészítette a 17/2016.(VIII.1.) önkormányzati rendelet 3. §-sa, hatályos 2016. augusztus 2-ától.

[29]

Módosította a 42/2015.(XI.30.) önkormányzati rendelet 16. §-sa, hatályos 2015. december 1-jétől.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. függelék
35 KB
2. függelék
58 KB
1. melléklet
17.43 KB
2. melléklet
209.99 KB
3. függelék
14.54 KB
Melléklet
228.82 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!