nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 21/2015. (XI.16.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-01-01 -tól
Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 21/2015. (XI.16.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérének megállapításáról

Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdésében és a 35. § (2) bekezdésben, valamint az önkormányzati tulajdonban álló lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásának lakbér-megállapítási elveiről, a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről szóló 17/2006. (IV.14.) Főv. Kgy. rendelet 16. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1. Általános rendelkezések


1. § A rendelet hatálya Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata tulajdonában álló lakásokra terjed ki.


2. § E rendelet alkalmazásában:


1. bérlő: az a személy, aki a lakásra érvényes bérleti vagy használati szerződéssel rendelkezik vagy az a személy, akinek a lakásbérleti vagy használati szerződése megszűnt, és a lakást jogcím nélkül használja;


2. csökkent komfortfokozatú lakás: az a lakás, amelyben fürdőszoba helyett zuhanyfülke, konyha helyett főzőfülke található, vagy a lakás bejárata előszoba nélkül szobába vagy a konyhába nyílik;


3. technikai vízfogyasztás: az épület fővízmérő órájában megjelenő vízmennyiség többlet, amely az épület fővízmérő órájában és a lakások mellékvízmérő óráiban mért vízfogyasztás különbségéből adódik, és a különbözet oka nem a vízhálózat ismert hibájából adódik;


4. költségelvű pályázat: olyan lakáspályázat, melynek során a bérlő vállalja, hogy a bérleti szerződés időtartam alatt költségelvű bérleti díjat fizet;


5. felújítási kötelezettséggel járó piaci alapú ajánlattételi eljárás: olyan lakás bérbevételi forma, ahol a bérlő vállalja, hogy a bérbeadó előírása alapján a lakást felújítja, és a bérleti jogviszony időtartama alatt piaci alapú lakbért fizet.


2. A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás lakbér-megállapításának elvei


3. § A szociális helyzet alapján létrejött lakásbérlet olyan kedvezményezett bérleti forma, ahol a lakásnak a bérleti díját a lakások és helyiségek bérletére valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 34. § (2) bekezdésében, és az önkormányzati tulajdonban álló lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásának lakbér-megállapítási elveiről, a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről szóló 17/2006. (IV.14.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: Főv. Kgy. rendelet) 2-3. §-aiban meghatározott lakbér-megállapítási elvek alapján kell képezni.


3. A költségelvű lakbérrel bérbe adott lakás lakbér-megállapítási elvei


4. § A költségelvű lakásbérlet olyan kedvezményezett bérleti forma, ahol a lakás bérleti díját az Ltv. 34. § (4) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban kell megállapítani.


4. A piaci alapon bérbe adott lakás lakbér-megállapítási elvei


5. § A piaci alapon bérbe adott lakás bérleti díjának mértékét az Ltv. 34. § (5) bekezdése alapján kell megállapítani.


5. A lakás komfortfokozat szerinti bérleti díja, a szociális alapú lakásbérleti díjat csökkentő és növelő tényezők


6. § (1) Lakást a komfortfokozatának megfelelő bérleti díjért kell bérbe adni. A lakások komfortfokozat szerinti bérleti díját az 1. melléklet tartalmazza.


(2) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérleti díját a 7. § szerinti csökkentő és növelő tényezők figyelembevételével kell megállapítani. Amennyiben a csökkentő vagy növelő tényező felmerül vagy megszűnik, a tényező keletkezését vagy megszűnését követő hónap első napjától kell a bérleti díjat módosítani.


(3) A 7. § szerinti növelő és csökkentő tényezőket az (1) bekezdésben meghatározott bérleti díjból kell kiszámítani.


(4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti bérleti díj csökkentésére műszaki szakértői vélemény alapján kerül sor, a szakértői vélemény készítésének napját követő hónap első napjától kell a csökkentett bérleti díjat megállapítani.


(5) A lakás (1) bekezdés szerinti bérleti díjának növelése több növelő tényező együttes fennállása esetén sem haladhatja meg az 50%-ot.


(6) Az (1) bekezdés szerinti bérleti díjakat Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testülete minden év október 31-ig felülvizsgálja.


7. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás 6. § (1) bekezdés szerinti bérleti díját az alábbi tényezők csökkentik:

a) ha a lakás alapterülete nem éri el a 20 m2-t, a csökkentés mértéke 5%,

b) ha a lakás csökkent komfortfokozatú, a csökkentés mértéke 5%,

c) ha az épület 25 éven belül nem részesült teljes felújításban, a csökkentés mértéke 10%,

d) ha a lakás épületen belüli fekvése szerint alagsori lakás, a csökkentés mértéke 10%,

e) ha a lakás a 3. lakószintnél magasabban található, és az épület felvonóval nem rendelkezik, a csökkentés mértéke 5%, illetve

f) ha a lakás - a bérbeadónak felróható - műszaki állapota miatt rendeltetésszerű használatra csökkent mértékben alkalmas, a polgármester - 6 hónapnál nem régebbi műszaki szakértői vélemény alapján - kérelemre dönt a lakbér csökkentéséről, amely nem haladhatja meg a 20%-ot.


(2) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás 6. § (1) bekezdés szerinti bérleti díját az alábbi tényezők növelik:


a) ha a komfortos komfortfokozatú lakás fűtési módja vezetékes gázfűtés, a növelés mértéke 15%,

b) ha a 60 m2-nél nagyobb alapterületű lakás esetén a lakás egy főre eső alapterülete a 15 m2-t meghaladja, a növelés mértéke 15%,

c) ha a lakás 2-4 lakásos ingatlanban van, a növelés mértéke 5%,

d) ha a lakás egy lakásos ingatlanban van, a növelés mértéke 20%,

e) ha az épület, amelyben a lakás van, 15 éven belül épült, vagy részesült teljes felújításban, a növelés mértéke 10%,

f) ha a lakás 5-15 éven belül részesült teljes felújításban, a növelés mértéke 10%,

g) ha a lakás olyan ingatlanon van, ahol az ingatlan beépítetlen részének területe meghaladja az épület összes hasznos szint területét, a növelés mértéke 10%, illetve

h) ha a lakáshoz erkély, terasz vagy loggia tartozik, a növelés mértéke 3%.


6. A külön szolgáltatások fajtái, és díjainak mértéke


8. § (1) A külön szolgáltatások díjának mértékét a szolgáltatásért mindenkor fizetendő árak, szolgáltatási díjak figyelembevételével kell megállapítani.


(2) Társasházban vagy szövetkezeti formában működő házban (a továbbiakban együtt: társasház) lévő lakás esetében a külön szolgáltatások díjának mértékét a társasház közösségének határozata vagy a társasház közössége által alkalmazott számítási módszer alapján, a társasház által közölt adatok figyelembevételével kell megállapítani. Amennyiben az épület nem társasházként működik, a külön szolgáltatások díjának mértékét a tulajdonosok közössége által meghatározott mérték szerint állapítja meg a bérbeadó.


(3) A nem társasházban lévő lakások esetében az egyes lakásokra eső vízellátás- és csatornahasználat vagy szennyvízelszállítás díját - ha a bérlő e szolgáltatások díjait nem közvetlenül a közüzemi szolgáltatók részére fizeti meg - a 2. mellékletében meghatározott számítási módszer szerint kell megállapítani.


(4) A bérlő közvetlenül a közüzemi szolgáltatónak köteles megfizetni azt a közüzemi szolgáltatási díjat, amelyet részére a közszolgáltató egyedi fogyasztói szerződés alapján kiszámlázott. E kötelezettsége a bérlőnek akkor is fennáll, ha a közüzemi szolgáltatás díját a bérbeadó mögöttes felelőssége alapján a bérlő helyett fizeti vagy fizette meg.


9. § A 6. § szerint megállapított bérleti díjon felül a bérlő viseli különösen a következő külön szolgáltatások költségeit:

a) a vízellátás- és csatornahasználat díját, a közcsatornába be nem kötött ingatlanon keletkezett házi szennyvíz elszállításának díját, valamint a technikai vízfogyasztás és hozzá tartozó szennyvíz-elszállítás díját a társasház szervezeti és működési szabályzata vagy határozata alapján,

b) a nem társasházi formában működő épületekben a technikai vízfogyasztást és hozzá tartozó szennyvíz-elszállítás díját a lakásban lakóknak a főórával ellátott épületben összesen lakó személy hányadosa arányában kell a bérlőnek megfizetnie,

c) a lakás hőellátásának és meleg víz ellátásának díját, és annak üzemeltetési költségét,

d) a közös használatra szolgáló területeken lévő olyan berendezések használatának díját, amelyek egyedi fogyasztása mérhető,

e) az épület előtti járda és a telken belüli közlekedő utak síkosság mentesítésének díját, az épülethez tartozó zöldfelület rendben tartásának, gyommentesítésének, kaszáltatásának költségét, illetve az épület takarításának és a társasház gondnokának költségét, ha ezeknek a munkáknak az elvégzése szerződés alapján a bérlő kötelezettsége és azt felszólítás ellenére sem végzi el,

f) a kéményseprési közszolgáltatás szolgáltató által meghatározott kiszállási díját, amennyiben a bérlő a közszolgáltató bejutását a lakásba a szolgáltató vagy a bérbeadó másodszori írásbeli felszólítását követően sem biztosítja,

g) a mellékvízmérő óra hitelesítésre jogosult személy kiszállási díját, amennyiben a bérlő a hitelesítést végző személy bejutását a lakásba a szolgáltató vagy a bérbeadó másodszori írásbeli felszólítását követően sem biztosítja,

h) a lakásban keletkezett háztartási hulladék gyűjtésének és elszállításának díját, kivéve, ha a 6. § (1) bekezdés szerinti bérleti díjon felül üzemeltetési költséget is fizet a bérlő a bérbeadó részére,

i) a kéményseprés díját.

j) a közös használatú helyiségek elektromos áram fogyasztását,

k) a felvonó működtetésének költségeit, beleértve a felvonó működtetéshez használt elektromos áramot is,

l) a ház közös használatú helyiségeiben és a bérlő által használt lakásban elvégzett rovar- és rágcsálóirtás költségét.


7. A fizetési kötelezettség teljesítése


10. § (1) Az e rendelet szerinti lakbér és külön szolgáltatások díjának fizetési kötelezettsége (a továbbiakban együtt: fizetési kötelezettség) a lakásbérleti szerződés hatályba lépésének napjától a lakásbérleti szerződés megszűnésének napjáig áll fenn.


(2) A bérleti díj összegével megegyező mértékű használati díj és külön szolgáltatások díjának fizetési kötelezettsége a lakáshasználati szerződés hatályba lépésének napjától a lakáshasználati szerződés megszűnésének napjáig áll fenn.


(3) Az e rendelet szerinti fizetési kötelezettségnek a bérlő havonta, egy összegben, legkésőbb a számlán megjelölt fizetési határidőig köteles eleget tenni.


(4) A külön szolgáltatásokért fizetendő díj nemfizetésének, vagy késedelmes megfizetésének jogkövetkezményei megegyeznek a lakbér nemfizetésének, vagy késedelmes megfizetésének jogkövetkezményeivel.


(5) A lakás jogcím nélküli használata esetén - használati díjként - az e rendelet alapján megállapítható havi lakbérnek megfelelő összeget, valamint a lakásra megállapított külön szolgáltatások összességét kell alapul venni.


8. A bérleti díj csökkentése műszaki állapot miatt


11. § (1) Ha a lakás - bérbeadónak felróható - műszaki állapota miatt rendeltetésszerű használatra csökkent mértékben alkalmas, a polgármester - 6 hónapnál nem régebbi műszaki szakértői vélemény alapján - kérelemre dönthet a költségelvű vagy piaci alapú lakbér csökkentéséről, amely a csökkent használhatóság függvényében legfeljebb 20% lehet.


(2) Az (1) bekezdés szerinti bérleti díj csökkentést nem lehet alkalmazni akkor, ha a bérlő a lakás bérleti jogát költségelvű pályázaton vagy felújítási kötelezettséggel járó piaci alapú ajánlattételi eljáráson nyerte el.


(3) A bérleti díj módosítására a 6. § (2) és (4) bekezdés szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni.


9. Záró rendelkezések


12. § (1) Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.


(2) A rendelet hatálybalépését megelőzően határozatlan időre vagy feltétel bekövetkeztéig megkötött bérleti szerződésekre a rendelet szabályait 2016. április 1-jétől kell alkalmazni.


(3) Hatályát veszti az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérének megállapításáról szóló 21/2007. (IX.24.) önkormányzati rendelet.


(4) E rendeletnek - az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérének megállapításáról szóló 21/2015. (XI.16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 23/2017. (X.16.) rendelet 1. §-ával megállapított - 9. §-át a 2018. január 1-jét megelőzően megkötött szerződések tekintetében 2018. április 1-től kell alkalmazni.


(5) E rendelet melléklete - az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérének megállapításáról szóló 21/2015. (XI.16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 23/2017. (X.16.) rendelet 4. §-ával megállapított - b) jelű táblázatában szereplő bérleti díjakat a 2018. január 1-jét megelőzően megkötött szerződések tekintetében 2018. április 1-től kell alkalmazni.


(6) E rendelet melléklete - az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérének megállapításáról szóló 21/2015. (XI.16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2018. (X.15.) rendelet 2. §-ával megállapított - a) jelű táblázatának B) jelű oszlopában szereplő bérleti díjakat a 2019. január 1-jét megelőzően megkötött szerződések tekintetében 2019. április 1-től kell alkalmazni.



Csatolmányok

Megnevezés méret
2. melléklet - Nem közvetlenül a közüzemi szolgáltatók részére megfizetett díjak számítása
35 KB
1. melléklet - A bérleti díjak mértéke
14.56 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!