nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Ebes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014 (III.31.) Ör. számú rendelete
Hatályos:2014-05-01 - 2015-03-31
Ebes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014 (III.31.) Ör. számú rendelete
a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások helyi szabályairól

a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások helyi szabályairól

Ebes Községi Önkormányzat Képviselő- testülete a módosított az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló módosított 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:


A rendelet hatálya

1. §.

(1) A rendelet hatálya – a Sztv. 3. §-ában foglaltak alapján - kiterjed:

  1. Ebes illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra;
  2. a település közigazgatási területén élő bevándorolt személyekre;
  3. a település közigazgatási területén élő, letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre;
  4. a magyar hatóságok által menekültként elismert, a település közigazgatási területén élő személyekre;
  5. arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van.


(2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak – ide értve a Sztv. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyeket is – étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.

(3) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben meghatározott ellátások tekintetében kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak, a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(4) A rendelet hatálya kiterjed

  1. a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK Tanácsi rendeletben meghatározott, valamint
  2. a Szt. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK Tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.






Az önkormányzat által nyújtott ellátási formák

2. §

   (1) Az önkormányzat az Alapszolgáltatási Központ útján a rászorulók részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokat biztosítja:

  1. étkeztetés (Sztv. 62. §)
  2. házi segítségnyújtás (Sztv. 63. §)
  3. nappali ellátás -Idősek klubja (Sztv. 65/F.)
  4. családsegítő szolgáltatás (Sztv. 64.§)


Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

3.§

A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv.-ben foglaltakat kell alkalmazni.

Az ellátások igénybevételének módja

4. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, ill. törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.

A kérelem (1. számú melléklet) benyújtása, írásban, az intézmény által készített nyomtatványon történhet. Az ellátást igénylőnek a kérelem előterjesztésekor mellékelnie kell az 1/a melléklet szerinti orvosi igazolást (kivéve étkezés), valamint ki kell töltenie a jövedelemnyilatkozatot (1/b. számú melléklet).

  1. A jövedelemnyilatkozat és a jövedelmet igazoló csatolt dokumentum alapján az intézményvezető megállapítja a személyi térítési díjat, mely annak következő felülvizsgálatáig érvényes.
  2. Az intézményvezető, az ellátásra vonatkozó igényt a kézhezvétel napján nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás az Szt. 20. § szerinti adatokat tartalmazza.
  3.  Az ellátást igénylő nyilatkozik más alapszolgáltatás igénybevételéről. (4. sz. melléklet)
  4. Az ellátást igénylő nyilatkozik az adatkezelésről. (1/c sz. melléklet)


(2) Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt - az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve - a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy - ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta - önállóan terjesztheti elő.

(3) A törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges

(4) A kiskorúság miatt korlátozottan cselekvőképes 16 és 18 év közötti személynek a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátással és nappali ellátással összefüggésben tett jognyilatkozatához nem szükséges a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása.

(5) A felvételt és az ellátások igénybevételét az intézményvezető döntése alapozza meg.

(6) Az intézményvezető a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatja.

(7) Az ellátás biztosításáról az intézményvezető a kérelmezőt elutasítás esetén írásban értesíti (2. sz. melléklet). Az intézményvezető köteles külön eljárás nélkül soron kívüli ellátást biztosítani annak a rászorulónak, akinek a késedelem életét, testi épségét veszélyezteti.

(8) Az intézményvezető az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel megállapodást köt az ellátás feltételeiről (3. sz. melléklet)

A megállapodás kötelező tartalmi elemei:


(9) A házi segítségnyújtás esetében, az ellátás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. (Szt. 63. § (4) bek.)

A házi segítségnyújtás igénybe vételét megelőzően, az intézményvezető megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükségletet mértékét. A vizsgálathoz, be kell mutatni a gondozási szükséglet megítélését szolgáló, rendelkezésre álló leletek, és szakvélemények másolatát.

A gondozási szükséglet vizsgálatát értékelő adatlapon kell elvégezni, melyről az intézményvezető igazolást ad ki. Az értékelő adatlapról és az igazolásról egy példányát át ad az igénylőnek és törvényes képviselőjének.

A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, az intézményvezető tájékoztatja a szolgáltatásigénylőt, a bentlakásos intézményi ellátás lehetőségéről. Ebben az esetben a szolgáltatás igénylő az intézményi elhelyezés időpontjáig, napi 4 órában történő házi segítségnyújtásra jogosult.


Az ellátás megszűnése, megszüntetése

5. §

(1) Az intézményi jogviszony megszűnése:

a.) Határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával, amennyiben a megállapodás nem kerül meghosszabbításra.

b.) Az intézmény jogutód nélküli megszűnésével.

c.) Az ellátást igénybe vevő halálával.


(2) A jogviszony megszüntetése:

  1. A megállapodás írásban megszüntethető a felek közös megegyezésével.
  2. Az ellátott, illetve törvényes képviselője a jogviszony felmondását írásban, indoklás nélkül kezdeményezheti.


(3) Az intézményvezető a jogviszonyt felmondással, írásban megszünteti, ha:

  1. Az ellátott részéről a jogosultság jogszabályi feltételei nem állnak fenn.
  2. Az ellátott más szociális ellátási forma igénybevételével él.
  3. Az ellátott veszélyezteti a szolgálat munkatársának egészségét és testi épségét.
  4. Az ellátott elköltözik az ellátási területről.


(4) Az intézményi jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában 15  nap felmondási idővel szűnik meg. Ha a megállapodás felmondásának jogszerűségét bármely fél vitatja, kérheti a fenntartótól, Ebes Község Önkormányzatától a jogellenes felmondásának megállapítását. Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve bíróság jogerős határozatot nem hoz.

(5) A jogviszony megszűnése, vagy megszüntetése esetén a felek egymással elszámolnak, ami kiterjed a fizetendő térítési díjakra, és az esetleges hátralékaira, illetve minden olyan dologra, amely a megállapodás megszűnéséhez, megszüntetéséhez okszerűen kapcsolódik (pl.: ha az ellátott súlyosan megsérti az intézmény házirendjét, stb.).

(6) A jogviszony megszüntetéséről az intézmény vezetője írásos értesítést küld. A felmondási idő 15 nap, kivéve, ha az ellátott vagy törvényes képviselője azonnali hatállyal vagy meghatározott időponttól kéri a jogviszony megszüntetését.

(7) Ha az intézmény által kezdeményezett megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat.


A jogosultak érdekvédelme

6. §

(1) Az intézményvezető az ellátás igénybevételekor a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirend egy példányát átadja a jogosultnak. A házirendet az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell arról, hogy az a jogosultak hozzátartozói és az intézmény dolgozói számára folyamatosan hozzáférhető legyen.

(2) Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény rendelkezéseire.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről, az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről.

(4) A szociális szolgáltató, intézmény vezetője, fenntartója, valamint az ellátottjogi képviselő által megkeresett hatóság a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül megvizsgálja az ellátottjogi képviselő észrevételét, kezdeményezését, megkeresését, és az ezzel kapcsolatos érdemi állásfoglalásáról, intézkedéséről őt tájékoztatja.

(5) Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére.

A tájékoztató tartalmazza:

a) az intézmény működési költségének összesítését,

b) a térítésmentesen biztosított szolgáltatások kivételével az intézményi térítési díj havi összegét,

c) az egy ellátottra jutó havi önköltség összegét.


Az Alapszolgáltatási Központban nyújtott ellátásokért fizetendő térítési díjak, a fizetésre kötelezettek köre

7. §

(1) Az étkeztetés, házi segítségnyújtás és az idősek klubjában biztosított nappali ellátás intézményi díjait a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. Egyéb térítést lehet kérni, melynek szabályait a Házirend tartalmazza.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat:

  1. az ellátást igénybe vevő jogosult,
  2. a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
  3. a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
  4. a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
  5. a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (c.)-e.) pont alattiak, a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).


(3) Azok a személyek, akik tartási, gondozási szerződést kötöttek, az étkezésért, a házi segítségnyújtásért az intézményi térítési díjjal azonos összegű személyi térítési díjat kell fizetniük. Akiknek a szerződések megkötése folyamatban van, helyzetük rendezéséig szintén az intézményi térítési díjjal azonos összegű személyi térítési díjat kell fizetniük.


(4) A személyi térítési díjra vonatkozó rendelkezések:


A.) A személyi térítési díjcsökkentésének, elengedésének esetei és módjai  

Az igénybevevő az intézményvezetőjétől a személyi térítési díjának csökkentését, vagy elengedését kérheti, ha életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, különösen, ha

 a) lakásában rendkívüli esemény (beázás, csőtörés) következett be, emiatt súlyos kár érte

b) egészségében állapotrosszabbodás következett be, (nőtt a gyógyszer fogyasztása, sokat utazik szakrendelésekre)

c) családi körülményeiben tartós betegség, fogyatékos hozzátartozó ápolása, vagy haláleset következett be

d) létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzet alakult ki, (elvesztette munkahelyét)


B.) A kérelemhez csatolni kell az életkörülményeiben bekövetkezett kedvezőtlen változásról igazoló iratot, illetve annak másolatát, vagy az ellátást igénybe vevő nyilatkozatát.


C.) A személyi térítési díjat az intézményvezető legfeljebb 3 hónapig csökkentheti, vagy elengedheti. Indokolt esetben az intézményvezető további 3 hónapra meg hosszabbíthatja a csökkentett személyi térítési díjat. A személyi térítési díj elengedése 3 hónapnál több nem lehet. 

D.) Ha a jogosult, illetve törvényes képviselője, vagy a fizetésre kötelezett személy az intézményvezető döntésével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül, az intézményvezetőhöz benyújtandó fellebbezéssel élhet, amelyet a képviselő-testület bírál el a fellebbezés benyújtását követő testületi ülésen.


A szociális rászorultság megállapítása étkeztetés igénybe vétele esetén

8. §


(1) Étkeztetés esetében életkora miatt szociálisan rászorult az a személy, aki:


A.) 55. életévét betöltötte, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül, 

B.) a Szt. 37./A § szerinti rendszeres szociális segélyben részesül, és a reá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti.


C.) 65. életévét nem töltötte még be, de öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy időskorúak járadékában részesül, vagy a reá irányadó nyugdíj korhatárt betöltötte, de e pontban meghatározott ellátásokra nem jogosult és jövedelemmel nem rendelkezik.


D.) 65. életévét betöltötte és öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, vagy időskorúak járadékában részesül, vagy házastársi pótlékot kap, vagy ha az e pontban meghatározott ellátásokra nem jogosult, és jövedelemmel nem rendelkezik


(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki:


A.) rehabilitációs ellátásban részesül, illetve egészségi állapota 51-60 %, egészségkárosodása 40-49 % és rehabilitálható, továbbá egészségi állapota 31-50 %, egészségkárosodása 50-69 % és rehabilitálható, de nem részesül rehabilitációs ellátásban,

B.) rokkantsági ellátásban részesül, illetve egészségi állapota 51-60 %, egészségkárosodása 40-49 %, továbbá egészségi állapota 31-50 %, egészségkárosodása 50-69 % és foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, vagy egészségi állapota 1-30 %, egészségkárosodása 70-99 % és nem foglalkoztatható, de nem részesül rokkantsági ellátásban,

C.) rehabilitációs járadékban részesül

D.) rokkantsági járadékban részesül

E.) baleseti járadékban részesül

F.) megváltozott munkaképességűek ellátása iránti igényt nyújtott be az illetékes Rehabilitációs Szakigazgatási Szervhez, vagy krónikus, akut megbetegedése létfenntartását veszélyezteti és ezt szakorvos által kiadott zárójelentéssel, ambuláns lappal igazolja, amennyiben kereső tevékenységet nem folytat.


(3) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki:

  1. vakok személyi járadékában részesül
  2. fogyatékossági támogatásban részesül,
  3. magasabb összegű családi pótlékban részesülő nagykorú.


(4) Szenvedélybetegsége vagy pszichiátriai betegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki: fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, bentlakásos vagy tartós bentlakásos ellátásban nem részesül, és önmaga ellátására részben képes.

(5)  Hajléktalansága okán rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki lakóhellyel nem rendelkezik, éjszakáit Ebes község közigazgatási területén tölti.

(6) Ingyenes étkezésben részesül, akinek nincs jövedelme

(7) A kérelemhez csatolni kell a szociális rászorultság fennállását igazoló irat/okirat másolatát:

          a) életkor igazolására a személyi igazolvány bemutatása, 

   b) az egészségi állapot igazolására a házi orvos, vagy az Országos Orvos Szakértői Intézet Orvosi Bizottságának véleményét, illetve fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmény vagy szakorvos által kiadott zárójelentést, illetve annak másolatát kell benyújtani.


A térítési díjak megállapításának egyéb szabályai

9.§

(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díját (a továbbiakban: intézményi térítési díj) az intézményt fenntartó szerv évente kétszer állapíthatja meg.

(2) A személyi térítési díj havi összege nem haladhatja meg a jogosult rendszeres havi jövedelmének

1. étkeztetés esetén 25%-át,

2. házi segítségnyújtás esetén 20%-át,

3. házi segítségnyújtás és étkeztetés esetén együttes összege a 25%-át,

4. nappali ellátás keretében biztosított ellátása esetén, amennyiben az ellátott bent tartózkodik és étkezik 25 %-át

5. nappali ellátás keretében biztosított ellátása esetén, amennyiben az ellátott csak bent tartózkodik, az ellátás ingyenes.


(3) Az intézményvezető a fizetendő személyi térítési díj összegéről legkésőbb az ellátás igénybevételétől, illetőleg a felülvizsgálattól számított 30 napon belül írásban értesíti a kötelezettet.

(4) A személyi térítési díjakat az intézményvezető az intézményi térítési díj módosítását követő 30 napon belül köteles felülvizsgálni. A megállapított új személyi térítési díjakat első ízben a felülvizsgálatot követő hónap első napjától kell megfizetni.

(5) Amennyiben a jogosult a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a Képviselő-testülethez fordulhat. Ilyen esetben a Képviselő-testület határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről.

(6) Azoknak az igénybevevőknek, akik nem szociálisan rászorultak, a térítési díjuk az ebéd mindenkori beszerzési árával megegyező összeg.


A térítési díj befizetése és ellenőrzése

10. §

 (1) Az étkeztetés, házi segítségnyújtás és a nappali ellátás keretében nyújtott ellátás térítési díját utólag, a tárgy hónapot követő minden hónap 16-ig kell megfizetni.

(2) Az intézményvezető havonta ellenőrzi a térítési díjak befizetését.

(3) Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezet személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként, tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajthatatlan hátralék törlése érdekében.


A működés ellenőrzése, értékelése

11. §

Az intézményekben folyó szakmai munka ellenőrzését a jegyző folyamatosan ellenőrzi. Az intézményvezető évente tájékoztatja a Képviselő-testületet az intézmény munkájáról írásos beszámoló formájában.


Szociálpolitikai Kerekasztal működtetése

12.§

  1. Ebes Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet.
  2. A Szociálpolitikai Kerekasztal évente egy rendes ülést tart, illetve szükség szerint ülésezik.
  3. A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai:
    1. Ebes Községi Önkormányzat polgármestere és jegyzője,
    2. a Képviselő-testület Egészségügyi- és Szociális bizottságának tagjai,
    3. Ebes Község közigazgatási területén működő nevelési, oktatási intézmények vezetői, gyermek és ifjúságvédelmi felelősei, a szociális intézmények vezetői, a háziorvosok, a védőnők, a családsegítő szolgáltatás és gyermekjóléti szolgáltató családgondozói, a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézői, lelkész, plébános, civil egyesületek képviselői.


Záró rendelkezések

13. §

(1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rend., illetve a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet, az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet, valamint a 36/2007.(XII.21.) SzMM rendelet vonatkozó rendelkezései az irányadók.


(2) A rendelet 2014. május 1-jén lép hatályba, a kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ebes Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások helyi szabályairól szóló 20/2012. (XI. 15.) Ör. számú rendelete.


2014. március 20.


                                   Szabóné Karsai Mária s. k.                         Dr. Hajdu Miklós s. k.

                                        polgármester                                                     jegyző



A rendelet kihirdetve:

Ebes, 2014. március 31.

                                                                                    Dr. Hajdu Miklós

                                                                                              jegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
Melléklet
170 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!