nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Csehbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2018 (VIII.16.)
Hatályos:2018-09-15 -tól
Csehbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2018 (VIII.16.)
Csehbánya község Helyi Építési Szabályzatáról

Csehbánya község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Főigazgatóság Veszprém Megyei Szakaszmérnökség, Budapest Főváros Kormányhivatala, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Veszprém Megyei Önkormányzat, valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 28/2017. (III. 9.) önkormányzati határozata szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


I. Fejezet

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. §. (1) A rendeletet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelettel, valamint más jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni.

(2) A rendeletet az 1. és 2. melléklettel együtt kell alkalmazni:

1. melléklet: Külterületi Szabályozási tervlap és jelmagyarázata

2. melléklet: Belterületi Szabályozási tervlap és jelmagyarázata (1. melléklet és a 2. melléklet együtt a továbbiakban: SZT)

3. melléklet: Egyes építési övezetekben az építési telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei

(3) A rendelet függelékei:

                1. függelék: Honos fa- és növényfajok jegyzéke

                2. függelék: Mintakeresztszelvények

(4) A SZT-n kötelező szabályozási elemektől eltérni csak a SZT módosításával lehet.

(5) A SZT-n szereplő javasolt szabályozási elemek irányadó jellegűek, a magasabb rendű jogszabályok és jelen rendelet előírásainak betartása mellett változtathatók.

(6) A SZT-ben más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek esetén a vonatkozó jogszabály előírásait kell alkalmazni.




II. FEJEZET

1. Közterület alakításra vonatkozó előírások

2. §. (1) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben állhat, ha építmények közterületről való megközelítését nem akadályozzák,

a)a gyalogossáv minimum 1,5 méter szélességét nem csökkenti,

b) a járművezetők kilátását és a közutak forgalmát nem veszélyezteti,

c) a felszíni vizek lefolyását, elvezetését nem akadályozza meg,

d) a közműlétesítmények építését, karbantartását nem akadályozza meg.


2. Telekalakításra vonatkozó előírások

3. §. (1) Új építési telek kialakításakor a telek minimális szélessége 18,0 m.

 (2) A beépítésre szánt területeken közművek, magánutak, felszíni parkoló számára az építési övezetben előírt legkisebb telekméretnél kisebb telek is kialakítható.


III. FEJEZET

3. Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások

4. §. (1) A külterületen folytatott építési tevékenységeket a természet- és tájvédelem érdekeinek figyelembe vételével, azok sérelme nélkül kell végezni.

(2) A belterületen legfeljebb 4 m széles gépkocsibehajtó létesíthető.

4. Terepkialakítás szabályai

5. §. (1) Belterületen és beépítésre szánt területen terepkialakítás úgy végezhető, hogy a telekhatáron a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint között az eltérés legfeljebb 1,0 méter lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti terepkialakítás feltétele, hogy a megváltozott terepviszonyokból következően a szomszédos telkeket a csapadékvíz nem veszélyeztetheti.       

5. Zöldfelületek kialakítása

6. §. (1) A beépítésre szánt területeken – amennyiben az adott övezetben másként nincs szabályozva – az építési telek be nem épített részén – 150 m2-enként legalább 1 db tájhonos lombos fa ültetendő.

(2) A beültetési kötelezettséggel jelölt területeknél legalább egy sor fa - legalább 8,0 méterenként - és egy cserjesor telepítendő.

(3) Az egyes építési telkekre vonatkozó SZT-n jelölt illetve az övezeti előírások között szereplő beültetési és növénytelepítési kötelezettségek teljesítésének a használatbavételig kell megtörténnie.

IV. Fejezet

MŰVI, TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME


6. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

7. §.  (1) Csehbánya külterületén tekintettel a nagy kiterjedésű, értékes, részben védett erdőterületekre épületek elhelyezése csak a SZT-ben meghatározott övezetekben lehetséges.

(2) Csehbánya területén az élővilágot, a természetes flórát és faunát, a természeti területeket gondos emberi tevékenységgel védeni szükséges. A külterületen folyó gazdálkodást és esetleges építést a természet- és tájvédelem érdekeinek figyelembevételével, azok sérelme nélkül kell végezni.

 (3) Kül- és belterületen új utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez megfelelő területet kell biztosítani az erdőterületek kivételével.

7. Környezetvédelmi előírások

8. §.  (1) Csehbánya területén új tevékenység csak úgy folytatható, hogy

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést

c) kizárja a környezetkárosítást.

(2) A település területén talaj- és vízszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem folytatható.

(3) A külterületen ivóvízvezetékről bekötést csak abban az esetben lehet létesíteni, ha a vízfelhasználáshoz kapcsolódóan legalább zárt szennyvíztároló létesült.

(4) A levegő védelme érdekében csak olyan tevékenység folytatható, mely összhangban van a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet előírásaival.

(5) Az építési övezetekben a 10 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 10 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db parkoló hely után 1 db lombos fa telepítésével kell megoldani.

(6) Hulladéktárolásra, hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. E gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

8. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

9. §.  (1) A település területén meglévő felszíni vízelvezető árkokat megszűntetni csak az adott vízgyűjtő terület vízelvezetési rendszerének felülvizsgálatával és a kérdéses árok, árokszakasz tervezett, vízügyi szakvéleménnyel alátámasztott kiváltásával lehetséges.

(2) A burkolatépítés csak a csatlakozó felszíni vízelvezetési megoldásokkal együtt tervezhető.

(3) A külterületi utak vízvédelme, vízmosássá való átalakulásának megelőzése érdekében a legmeredekebb szakaszokon a vízelvezetést és a felszín stabilizálását természetbarát anyagokkal és eszközökkel el kell végezni.

V. Fejezet

Közműellátás és elektronikus hírközlés előírásai

9. Közművesítés és közműlétesítmények

10. §. (1) Új út építése, út rekonstrukciója esetén gondoskodni kell

a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,

b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,

c) a csapadékvizek elvezetéséről, valamint

d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen és magánúttal feltárt területen a térvilágítás megépítéséről.

(2) Magánút alatti közműépítést a közutakra vonatkozó előírások szerint kell megvalósítani, a csapadékvíz-elvezetés és a térvilágítás biztosításával.

(3) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor az ésszerű területgazdálkodás érdekében

a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,

b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy a rendeletben szabályozott fasorok telepítését ne akadályozzák meg.

(4) Az építés feltétele közművesítettség szempontjából:

a) beépítésre szánt területen, a földgáz bevezetése kivételével a teljes közművesítettség,

b) beépítésre nem szánt területen, a részleges közművesítettség.

10. Vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvízkezelés

11. §. (1) Csehbánya vízbázis belső és külső védőterületein, hidrogeológiai „A” és „B” védőidomain bármilyen építési tevékenység esetén figyelembe kell venni a kijelölt határozat előírásait.

(2) Belterületen új vízvezeték-hálózat csak a közcsatorna hálózattal együtt építhető. A fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.

11. Szennyvízelvezetés, szennyvízkezelés

12. § (1) Új szennyvízelvezető hálózatot a csapadékvíz hálózattól elválasztott rendszerrel kell építeni.

(2) Beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra alkalmas épület építése esetén helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, ahol közcsatorna nem épült ki, vagy kiépítése gazdaságtalan, amennyiben

a) a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)

b) az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,

c) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl az érintett telken.


12. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés

13. §.  (1) Csapadékvizet a szennyvíz-elvezető csatornába belevezetni nem szabad.

(2) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépkocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az visszaduzzasztást ne okozzon, és a vízszállítás akadálymentes legyen.

13. Hírközlés

14. § (1) Belterületen – a vegyes és különleges területek kivételével – antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet.

(2) Erdőterületen, új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak egyéb hasznosítással összekötve (kilátó, vendéglátóhely, erdei pihenő, stb) létesíthető.

(3) A 14 § (2)-ben foglaltakat hírközlési vezeték fektetése esetén is alkalmazni kell.



MÁSODIK RÉSZ

Az egyes területekre vonatkozó részletes előírások


VII. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

15. § (1) Csehbánya területén a beépítésre szánt területek építési övezetei a következők:

a)            Lakóterületek

aa)         Kertvárosias lakóterület (Lke),

ab)         Falusias lakóterület (Lf),

b)             Vegyes terület

ba)         Településközpont (Vt),

c)            Különleges területek (K) a 19. § (1) bekezdés előírásai alapján.

(2) A beépítésre szánt területek építési övezeteinek minimális közművesítettségi szintjét a rendelet 10. § (4) bekezdése határozza meg.

(3) Az építési övezetekben – a különleges beépítésre szánt területek kivételével – az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paramétereit a 3. melléklet táblázatai összesítik.


14. Kertvárosias lakóterület (Lke)

16. § (1) Az LKe-1 építési övezetben az épületeket 5,0 m előkert kialakításával lehet elhelyezni. Az előkertet 50 %-ban aktív zöldfelületként kell kialakítani, ahol a burkolat aránya nem lehet több a zöldfelületek arányánál.

(2) Az Lke-1 építési övezetben az előkert határa egyben az építési vonal is.

(3) A kertvárosias lakóövezetek telkein az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

e) kerti építmény.

(4) A közműbecsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló kivételével az elhelyezhető melléképítmények csak a főépület takarásában helyezhetők el.

(5) Növényház (üvegház) és fóliasátor 2000 m2 telekterület felett, a főépület takarásában létesíthető.

15. Falusias lakóterület (Lf)

17. § (1) A falusias lakóövezetek telkein az alábbi melléképületek helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

e) kerti építmény,

f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

g) állat ól, állatkifutó,

h) trágyatároló, komposztáló,

i) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló.



16. Településközpont terület (Vt)

18. § (1) A Településközpont terület telkein az alábbi melléképületek helyezhetők el:

a) közmű-becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) – épülettől különálló – építménynek minősülő kirakatszekrény,

e) kerti építmény.


17. Különleges területek (K)

19. § (1) Különleges beépítésre szánt terület Csehbányán az

                1.            Sport és szabadidő rendeltetésű terület (Ksp),

                2.            Vízmű területe (Kv),

3.            Temető (Kt)

 (2) A különleges terület övezetek telkei csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(3) A SZT-n Ksp-vel jelölt területén:

a) sportépítmények és azok kiszolgáló létesítményei;

b) a Közösségi szórakoztató rendeltetésű létesítmények helyezhető el.

(4) A SZT-n Kte-vel jelölt temetőterületen a temetkezés kegyeleti épületei, és az azt kiszolgáló és kiegészítő rendeltetések egy épületben helyezendők el. Urnafal csak a temető telkének egyik, nem közterület felé eső oldalán létesíthető.

(5) Kte területén a látogatók fogadására fásított parkoló létesíthető.

(6) Kte területén elhelyezhető építmények közül a kegyeleti épületek (kápolna, ravatalozó, harangláb) épületmagasságának számításánál a torony figyelmen kívül hagyásával kell meghatározni.

(7) A SZT-n Kvt-vel jelölt vízműterületen csak a vízműhöz kapcsolódó létesítmények helyezhetők el.

VII. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI


18. Közlekedési és közműterület (Kö)

20. § (1) Közlekedési terület a meglévő és tervezett közutak övezete, a hozzájuk tartozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A 6 méternél keskenyebb helyi külterületi utak telke mentén építmény (kerítés is) az úttengelytől számított legkevesebb 3-3 méterre helyezhető el.

(3) Közlekedési területen elektromos gépjármű töltőállomás elhelyezhető.


19. Zöldterület (Z)

21. § (1) Zöldterület a SZT-n Z jellel jelölt és közpark céljára kijelölt terület.

(2)A zöldterületen az aktív zöldfelület mértéke 75 %-nál nem lehet kevesebb.

(3) Az övezet területén a terület rendeltetésszerű használathoz szükséges építmény, valamint vendéglátó rendeltetést tartalmazó, legfeljebb 4,5 m magas építmény létesíthető, melynek helyét kertépítészeti tervben kell rögzíteni. A zöldterület fenntartását szolgáló épület legnagyobb épületmagassága 3,0 m lehet.



20. Erdőterületek

22. § (1) Erdőterület a szabályozási tervben „E” jellel szabályozott erdőművelési ágai, illetve a településrendezési terv által erdőnek javasolt területek.

(2) A szabályozási terven „Ev-1” jellel jelölt védett természeti területen kizárólag a tudományos bemutatást, valamint a látogatók kiszolgálását biztosító építmények helyezhetők el, a védett terület értékeire való figyelemmel.

(3)  Az „Ev-2” jellel jelölt védelmi célú erdőterületen épület- erdei kilátó és magasles kivételével – nem helyezhető el.

(4) Védelmi célú erdőterületen természetszerű, az erdő rendeltetését (természetvédelem, talajvédelem, tájképvédelem) messzemenően figyelembevevő kíméletes erdőgazdálkodást kell folytatni.

(5) Az „Eg-1” jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épület helyezhető el, amennyiben az élővilágot, a táj megjelenését (tájképvédelem) nem károsítják.

(6) Az „Eg-2” jel gazdasági rendeltetésű erdőterületen 20 ha-nál nagyobb területen helyezhető el az erdő rendeltetésének megfelelő (vadászat, erdőgazdálkodás, természetvédelem) azt szolgáló épület. A beépítettség mértéke legfeljebb 0,2%, az épület bruttó alapterülete a 400 m2-t nem haladhatja meg.

(7) Az „Ek-1” jelű közjóléti célú erdőterületen 10 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésével összhangban lévő (turizmust, szolgáltató, ill. egészségügyi célú) épület létesíthető.

(8) Az „Ek-2” jelű közjóléti célú erdőterületen 3000 m2-nél telken területen helyezhető el az erdő rendeltetésével összhangban lévő (turizmust, szolgáltató, ill. egészségügyi célú) épület. A beépítettség mértéke legfeljebb 10%.

(9) Az erdőterületeken haladó utak szélessége min. 6,0 m.

21. Általános mezőgazdasági területek

23. § (1) Csehbánya külterületén a kialakult tájhasználat és tájkarakter következtében a SZT csak általános mezőgazdasági területet jelöl. Az általános mezőgazdasági területbe a mezőgazdasági termelésre alkalmas gyep és szántóföldek tartoznak.

(2) Az általános mezőgazdasági terület övezetében a külterületi mezőgazdasági utak tengelyétől mért 6-6 m távolságon belül építményt elhelyezni nem lehet.

(3) Az „Má-1” jelű mezőgazdasági területen épületet elhelyezni nem lehet.

(4) Az „Má-2” jelű mezőgazdasági övezetben 1,4 ha-nál nagyobb szántó művelési ágú területre lehet építeni hagyományos tájba illő épületet. Az övezetben mezőgazdasági tevékenységet, állattartás célját szolgáló, valamint lakó funkciójú épület építhető. A beépítettség mértéke legfeljebb 3%, az épületmagasság 4,5 méter lehet.

22. Vízgazdálkodási terület (V)

24. § (1) Az övezet területén építmények építése vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi, kivételes esetben közműfejlesztési illetve közlekedési célból építhető.

(2) V-1 övezetben rekreáció, sport és vendéglátás céljára 5%-os beépítettséggel legfeljebb 4,5 magas épület építhető úgy, hogy a tó vizébe szennyezőanyag, szennyvíz nem kerülhet.

(3) A vízfolyás mentén a meglévő fás galéria növényzet megtartandó illetve csak a vízgazdálkodási feladatokat nem akadályozó módon, a mederszegélytől 6-6 méter távolságra telepíthető.


HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

25. § (1) Jelen rendelet a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Csehbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szabályozási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyásáról szóló 6/2006. (IX. 16.) sz. rendelete




Csatolmányok

Megnevezés méret
1.
1.27 MB
2.
1.4 MB
3.
13.93 KB
1
16.1 KB
2.
241 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!