nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Kardos Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2014-12-01 - 2015-03-26
Kardos Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2014.(XI.20.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról


Kardos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I.                    Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1. Az önkormányzat és jelképei


1.§

(1) Az önkormányzat megnevezése: Kardos Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 5552. Kardos, Gyomai út 24.

(3) Az önkormányzat működési területe: Kardos Község közigazgatási területe

(4) A Képviselő-testület szervei:

                1. a polgármester

                2. a bizottság:

 - Szociális és Ügyrendi Bizottság,

3. a hivatal: Kondorosi Közös Önkormányzati Hivatal

2.§

(1) Az önkormányzat jelképei Kardos címer, zászló és a pecsét. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a 13/2002.(VI. 27.)KT. sz. rendelet szabályozza.


(2) Az önkormányzat honlapot működtet www.kardos.hu internetes elérhetőséggel.

 

3.§


(1) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: körívben „Kardos Községi Önkormányzat ” felirat, középen a Magyar Köztársaság címerével.

(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétje: körívben „Polgármester Kardos” felírat, középen a Magyar Köztársaság címerével.

 

 

2. Az önkormányzat együttműködése más önkormányzatokkal, szervezetekkel és nemzetközi kapcsolatai

 

4.§

(1) Az önkormányzat aktív részese és formálója a kistérségi együttműködésnek. Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A társulások jegyzékét a 1. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, melyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

(3) A támogatandó társulások célja és rendeltetése különösen:

-          a tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

-          a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása,

-          a lakosság közügyekbe való bevonása,

-          a közös érdekképviselet, közös fellépés, meghatározott közös érdekű feladatok ellátása,

-          intézmény közös alapítása, fenntartása és fejlesztése


5.§

(1) A képviselő-testület és szervei, valamint a nemzetiségi önkormányzat közötti rendszeres kapcsolat biztosítása érdekében:

a)            a nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, vagy ezzel megbízott tagja tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület és a bizottság ülésein;

b)           a nemzetiségi önkormányzat véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az éves költségvetéshez, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóhoz valamint a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő testületi határozat, illetve rendelet tervezetéhez;

c)            a nemzetiségi önkormányzat javaslatot tehet a képviselő-testület éves munkatervének összeállításához.

 

6. §

(1) A nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges a nemzetiségi önkormányzat használatába adandó vagyont, vagyontárgyakat az önkormányzatok közötti megállapodás rögzíti.

(2) A nemzetiségi önkormányzattal történő együttműködés kereteit külön megállapodás rögzíti, melyet a képviselő-testület határozattal fogad el.

(3) Az Együttműködési Megállapodást a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

 

7.§

(1) Az önkormányzat hivatalos nemzetközi kapcsolatot tart fenn

                Szlovákiában:                    Nagydaróc (Velké Dravce)






II.                  Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA ÉS HATÁSKÖRE

 

3. Kötelező feladatok

 

8.§

(1)Az önkormányzat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIV. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13.§ (1) bekezdésében foglalt feladatait saját maga vagy társulásokban való részvétellel látja el.

(2) Kardos Község Önkormányzata intézményt nem tart fenn.

(3) Kardos Községi Önkormányzat alaptevékenysége besorolási rendjét a 2. melléklet tartalmazza.


4. Önként vállalt feladatok


9.§

(1) Helyi közügy önálló megoldását a Mötv. 10.§ (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével vállalhatja úgy, hogy az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell meghatározni a feladat ellátásának módját, feltételeit

(2) A helyi közügy önkéntes vállalásának döntési javaslat készítéséhez külső szakértő is igénybe vehető.

(3) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.


5. Hatáskör gyakorlása

 

10.§

(1) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv. 42.§-ában felsorolt feladatok.

(2) A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor minősített többséggel dönt.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményeiről évente egyszer beszámol.

(4) Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 3. melléklet tartalmazza.


III.          Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

 

6. A Képviselő-testület , a bizottságok és a képviselő

 

11.§

(1) A Képviselő-testület létszáma: 5 fő

(2) A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 3 fő jelen van.

(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 7 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.




12.§

(1) A települési képviselők névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(2) A települési képviselőnek a Mötv. 32.§(2) bekezdés a.) pontjában foglalt rendeletalkotási vagy határozathozatali kezdeményezését írásban kell benyújtania. A benyújtott kezdeményezésnek legalább rendeletnél a szabályozási tartalmat és annak indoklását, határozatnál a határozati javaslatot és annak indoklását kell tartalmaznia.

(3) A települési képviselő az Mötv 32.§ (2) bekezdés i.)-k.) pontjában meghatározottakon túl köteles

a.) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni;

b.) a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni;

c.) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magántitok megőrizni megbízatásának lejárta után is

(4) A települési képviselő munkájáért tiszteletdíjban részesül, melynek szabályait az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 10/1998.(X.30.) KT. sz. rendelet tartalmazza.

(5) A települési képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettsége elmulasztása esetén a képviselő-testület a mulasztó képviselő tiszteletdíját egy hónapra megvonja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a megvonás újra megállapítható.

(6) Amennyiben a mulasztással érintett döntés megismétlése joghatás kiváltására alkalmas vagy a döntés kimenetelével változást idézhet elő, úgy a mulasztással érintett döntést vissza kell vonni és új döntést kell hozni.


13.§

(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó és ideiglenes bizottságot választ.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(3) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

 Szociális és Ügyrendi Bizottság

(4) Az állandó bizottság ellát minden olyan feladatot és határkört, amelyet helyi önkormányzati döntés a bizottság számára meghatároz.

                a.) dönt

                               aa.) a képviselő-testület által átruházott hatáskörben,

                               bb.) önkormányzati rendeletekben a bizottság részére megállapított hatáskörökben.

                b.) előkészíti

                               ba.) a szakterületét érintő önkormányzati koncepciókat,

                               bb.) a feladatkörébe tartozó testületi előterjesztéseket.

                c.) véleményezi

                               da.) a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések szakterületüket érintő részét,

                               db.) az önkormányzat éves pénzügyi tervét,

d.) beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről, döntéseiről és azok végrehajtásáról

(5) A bizottsági tagok névsorát a 3. függelék tartalmazza.

(6) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, valamint a képviselő összeférhetetlenségének és méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálását a Szociális és Ügyrendi Bizottság látja el.


14.§.

(1) A bizottság működése:

                a.) szükség szerint ülésezik,

                b.) az üléseket az elnök hívja össze, aki vezeti a bizottság ülését,

c.) az ülés nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg,

c.) a határozatképességre és határozathozatalra vonatkozó szabályok megegyeznek a képviselő-testületre vonatkozó szabályokkal

(3) A bizottságok üléséről kettő példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(4) A Szociális és Ügyrendi Bizottság a feladatkörét érintő ügyekben önálló előterjesztést nyújthat be, a bizottság állásfoglalásával kell benyújtani az alábbi rendeleteket:

- az éves költségvetési rendelet tervezetet,

- a szociális és gyermekvédelmi tárgyú rendelet tervezetet, valamint

- a képviselők tiszteletdíjáról szóló rendelet-tervezetet.


7. A képviselő-testület ülései

 

15.§

(1) A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület évente legalább 10 alkalommal rendes ülést tart.

(3) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját éves munkatervében határozza meg. A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő. A munkaterv tartalmazza

a.) az ülések időpontját,

b.) adott ülésen tárgyalandó témákat,

c.)az előterjesztő megnevezését,

d.)az előterjesztésben közreműködőket,

e.)szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,

f.)szükség szerint a tartalmai követelményeket

(4) Az önkormányzati bizottság, helyi kisebbségi önkormányzat, polgármester és a képviselők indítványozhatják a munkatervben nem szereplő kérdés napirendre tűzését. Az indítványt olyan időpontban kell benyújtani a polgármesterhez, hogy - amennyiben az indítványozó előterjesztést nem csatol – az a kívánt ülésre elkészíthető legyen.

(5) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívásának szükségességéről – a törvényi feltételeken túl – az ülés összehívására jogosult dönt.


8. A képviselő-testületi ülések összehívása

 

16.§

(1) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról és vezeti az ülést.

(2) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a Szociális és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti az ülést. Tartós akadályoztatásnak minősül az, ha két hónapon túl sem tudja feladatát ellátni.

(3) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni, amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja máshová is összehívható az ülés.


17.§

(1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik, amelyet az ülés időpontja előtt 5 nappal előbb ki kell küldeni.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

a.)az ülés helyét,

b.)az ülés időpontját,

c.)tervezett napirendeket,

d.)a napirendek előadóit,

e.)a képviselő-testület ülésének összehívójának nevét, tisztségét

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

a.) képviselők,

b.) állandó meghívottak:

                                - jegyző,

                                - Szlovák Önkormányzat Elnöke,

                                - Hivatal osztályvezetői

c.) nem állandó meghívottak:

- előterjesztő

- akik meghívását az adott napirendhez jogszabály kötelezővé teszi,

- akit az ülés összehívója megjelöl,

- napirendi pont tárgya szerinti kardosi székhelyű önszerveződő közösség képviselőjét

 (5) A rendkívüli ülés összehívásának szabályai megegyeznek a rendes ülés összehívásának szabályaival, azonban történhet telefon keresztül történő szóbeli meghívással, egyéb szóbeli meghívással is.

(6) A képviselő-testület ülésének összehívásáról a lakosságot a meghívó önkormányzati hirdetőtáblán való kifüggesztésével kell értesíteni.


9. A tanácskozás rendje

 

18.§

(1) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök a jelenléti ív alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. Az ülés teljes időtartama alatt a határozatképesség folyamatos vizsgálata az ülés vezető feladata.

(2) Az ülést vezető személy köteles biztosítani, hogy a képviselői jelzés alapján az elfogadott napirend tárgyalása előtt a képviselők kérdést intézzenek a tisztségviselőkhöz és a jelenlévő tisztviselőkhöz. A kérdés feltétel, hozzászólás és vélemény-nyilvánítás együttes időtartama képviselőként és ülésenként legfeljebb öt perc lehet.




(3) A tanácskozás során a levezető elnök

a.) javaslatot tesz a napirendekre,

b.) tájékoztatást nyújt a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

c.) bejelenti a zárt ülést,

d.) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

e.) napirendi pontonként szavazásra bocsájtja a határozati javaslatot és kihirdeti a szavazás számszerű eredményét, a napirend tárgyában hozott döntés szó szerinti szövegét,

f.) a napirendek megtárgyalása után az ülést bezárja .


19.§

(1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információt kell tartalmaznia.

(2) A vitát megelőzően a napirend előadójához a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(3) A napirend tárgyalása alatt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a törvényességgel kapcsolatban észrevétele van.

(4) A vitát a levezető elnök vezeti, aki a jelenlévők közül megállapítja a hozzászólások sorrendjét.

(5) A képviselő-testület egyedi döntéssel – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek, a döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát.

(6) Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhető el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

(7) A hozzászólások időbeli korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását.


20.§

(1) Az előterjesztés napirendről történő levételét, a szavazás elrendelése előtt, bármely képviselő, a polgármester és az előterjesztő indítványozhatja, melyről a képviselő-testület – vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) Módosító javaslatok a vita lezárásáig benyújthatók.

(3) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a jegyzőt.

(4) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül:

a.) az önkormányzat által társulás keretében fenntartott intézmények vezetőjét,

b.) akit egy-egy napirendi pontra korlátozva hívtak meg.


21.§

(1) Az ülés rendjének fenntartásáért a levezetőelnök felelős, e jogkörében

                a.) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tárgyalt témától eltér,

b.) rendre utasítja azt, akinek a megfogalmazása a testületet vagy a képviselők bármelyikét nyilvánvalóan sérti,

                c.) rendre utasítja azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja,

d.) a terem elhagyására kötelezheti – a települési képviselőket kivéve – azt, aki a tárgyalás rendjét ismételten megzavarja, valamint azt, aki a tárgyalás rendjét olyan súlyos mértékben zavarja meg, hogy az ülés folytatását veszélyezteti.

(2) A levezető elnöknek a rend és a tárgyszerűség megtartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.


 

10. Az előterjesztés

 

22.§

(1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, határozat-tervezet

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell készíteni. Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, azonban a határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani.

(3) Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztéseket is szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.


23.§

(1) Az előterjesztés tartalmi eleme:

                a.) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b.) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

                c.) a téma ismertetése,

                d.) a jogszabályi háttér bemutatása,

                e.) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f.) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g.) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és intézményei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

                h.) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

                i.) határozati javaslat, ill. javaslatok

j.) amennyiben a határozati javaslatban olyan kötelezettségvállalás is szerepel, amely pénzügyi fedezetet igényel, abban az esetben a forrást is meg kell jelölni.


(2) Az intézkedést tartalmazó döntési javaslatban meg kell jelölni a végrehajtás határidejét

a.) azonnali határidővel, ha a végrehajtás feltételei 3 munkanapon belül biztosíthatók,

b.) folyamatos határidővel, ha a végrehajtás többszöri és konkrét időponttal meg nem határozható cselekményt igényel,

c.) konkrét végrehajtási időponttal, ha a végrehajtás pontosan meghatározott időponthoz vagy időtartamhoz köthető vagy

d.) értelem szerinti határidővel, ha a végrehajtás határideje a határozat szövegéből egyértelműen megállapítható.

(3) Sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az előterjesztésre vonatkozó követelményeknek.


11. A döntéshozatali eljárás

 

24. §

(1) A levezető elnök a vita során elhangzott módosító javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsájtja szavazásra úgy, hogy a képviselő-testület először a módosító és kiegészítő javaslatokról szavaz. Az egyes módosító és kiegészítő javaslat elutasítása esetén az eredeti javaslatról kell dönteni.

(2) Bármely kérdésben, bármely képviselő szavazást kérhet. A kérést vita nélkül kell teljesíteni.

(3) Szavaztatni előbb az egyetértők, majd az ellenzők, végül a tartózkodók megszámlálásával kell.

(4) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel a levezető elnök a szavazást köteles megismételtetni.

(5) A Mötv. 68.§ (2) és (3) bekezdése szerinti döntéshozatali hiány esetén a polgármester az alábbi ügyekben hozhat döntést:

a.)    pályázat előkészítése tárgyában,

b.)    beszerzések lebonyolítása tárgyában,

c.)     elővásárlási jogról lemondás,

d.)    közmunkaprogrammal kapcsolatos döntések,

e.)    közbeszerzési felhívás jóváhagyása,

f.)     közbeszerzési tanácsadói szerződés megkötése, módosítása

g.)    csődeljárás előtti egyezség jóváhagyása


25.§

(1) Minősített többség szükséges – az Mötv. 50.§-ában foglaltakon túl – az alábbi ügyek eldöntéséhez:

a.) bármilyen költségvetést érintő döntéshez,

b.)önkormányzati tulajdonban lévő és 1 millió Ft értékhatár feletti vagyontárgy elidegenítéséhez, megterheléséhez,

c.) hitel felvételhez,

d.) helyi közügy önkéntes felvállalásához, megszüntetéséhez

(2) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.


26.§

(1) Titkos szavazásról, név szerinti szavazásról a polgármester vagy bármelyik képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(2) Titkos szavazás lebonyolításáról a Szociális és Ügyrendi Bizottság gondoskodik.

(3) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, melyet csatolni kell a képviselő-testület jegyzőkönyvéhez.

(4) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző ABC sorrendű névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.





12. A rendelet és a határozat

 

27.§

(1) Rendelet alkotását a képviselő, a bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.

(3) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet közzé kell tenni a könyvtárban és a honlapon.


28.§

(1) A képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi arab számú sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját.

(2) A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Kardos Község Önkormányzata Képviselő-testülete sorszám arab számmal/kihirdetés éve arab számmal (kihirdetés hónapja római számmal, napja arab számmal) önkormányzati rendelet

(3) A képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartása az alábbiak szerint történik:

a.) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint a rendelet tárgyának megjelölésével,

b.) rendeletek sorszám szerint növekvő sorrendben


29.§

(1)A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a.) a napirendek meghatározásáról,

b.) képviselői felvilágosítás kérésről és a kérdésre adott válasz elfogadásáról

(2) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás idejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől folyamatos, növekvő arab számozású egyedi sorszámmal kell ellátni.

(4) A határozatok jelölése a következő formában történik:

sorszám arab számmal/elfogadás éve arab számmal (elfogadás hónapja római számmal, napja arab számmal)KT. határozat.

(5) A képviselő-testület határozatainak nyilvántartása az alábbiak szerint történik:

a.) határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b.) határozatok szövege sorszám szerint növekvő sorrendben.


13. A jegyzőkönyv

 

30.§

(1) A képviselő-testület üléséről két eredeti példányban jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

a.)    napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,

b.)    az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,

aláírásokat, dátumot és az önkormányzat hivatalos pecsétjét.

(2) A jegyzőkönyvben – kérésre – rögzíteni kell a kisebbségben maradók véleményét is.

(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

- a meghívót,

- a jelenléti ívet,

- az írásos előterjesztéseket,

- mellékletként a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeleteket.

 

31.§

(1) A jegyzőkönyv egyik eredeti példányát évente be kell köttetni és a Hivatal Kardosi Kirendeltségén kell megőrizni. A jegyzőkönyv másolati példányát a helyi Könyvtárban kell elhelyezni.

(2) A zárt ülések jegyzőkönyvét beköttetni nem szabad, azokat elzárva kell őrizni. A zárt ülés jegyzőkönyvének közérdekű adatot és a közérdekből nyilvános adatot tartalmazó részét közzé kell tenni a határozatokra vonatkozó szabályok szerint.

(3) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekintetni.

(4) A jegyzőkönyv másolatát a hivatal  - térítés ellenében-  adja ki.


14. Lakossággal való kapcsolattartás, a közmeghallgatás


32.§

(1) A képviselő-testület munkatervében vagy egyedi döntéssel határozza meg azokat a fórumokat (községpolitikai fórum, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) A fórumok megszervezése a polgármester feladata, aki gondoskodik a felmerült kérdések, javaslatok megválaszolásáról.

(3) Közmeghallgatást előre meg kell hirdetni. A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás általános jellegét vagy napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére, lefolytatására és dokumentálására a képviselő-testület rendes ülése összehívására, lefolytatására és dokumentálására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A kardosi székhelyű önszerveződő közösségek képviselőit tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület és bizottsága ülésein, melyek nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, fő tevékenységi körét a 4. függelék tartalmazza.



IV.          Fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ


15. A polgármester

 

33.§

(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester minden héten hétfőn 9.00 órától 12.00 óráig tart fogadónapot, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

(3) A polgármester illetményének emelésére vonatkozó javaslatot a Szociális és Ügyrendi Bizottság terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A polgármester a képviselő-testület ülésén jelenti be szabadságának kivételét, melyről a jegyzőkönyv alapján a jegyző nyilvántartást vezet.


16. Az alpolgármester


34.§

(1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai közül, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(2) Az alpolgármester munkarendje igazodik a polgármester által meghatározott feladathoz, továbbá minden hétfőn 13.00 órától 16 óráig fogadónapot tart a községházán, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.


3. A jegyző

 

35.§

(1) Kondoros Város Önkormányzat Képviselő-testületével közös hivatal létrehozása tárgyában kötött megállapodás alapján Kardos Községi Önkormányzat tekintetében a jegyzői feladatokat Kondoros Város Önkormányzat Polgármestere által kinevezett jegyző látja el.

 (2)A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai körében

a.) előkészíti a képviselő-testület ülése, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b.) ellátja a testület, bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat és

c.) tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(3)A jegyző a községházán minden szerdán 13.00 órától 16.00 óráig fogadónapot tart.

(4) A jegyzőt – távolléte esetén – teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.

(5) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén legfeljebb 6 hónapig a gazdasági osztályvezető látja el a jegyzői feladatokat


17. Közös Önkormányzati Hivatal

 

36.§

(1) Kondoros Város Önkormányzat Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatal létrehozása tárgyában kötött megállapodás alapján Kardos község tekintetében a Kondorosi Közös Önkormányzati Hivatal látja el az önkormányzati és államigazgatási feladatokat.

(2) A közös önkormányzati hivatal ellátja a társuló önkormányzatok képviselő-testületeinek önkormányzati döntéseivel összefüggő előkészítő és végrehajtási feladatait, az önkormányzatok bizottságai működésének ügyviteli feladatait, döntés előkészítő és végrehajtó munkáját.

(3) A hivatal belső szervezeti felépítéséről, munkarendjéről, ügyfélfogadási rendjéről a Kondorosi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik.

(4) A közös önkormányzati hivatal feladata – a jogszabályokban meghatározottakon túl - a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének segítése, döntéseinek dokumentálása, ennek keretében a nemzetiségi önkormányzat elnökét, elnökhelyettesét soron kívül fogadják és részükre a szükséges felvilágosítást, szakmai tájékoztatást és segítséget megadják.

(5) A közös hivatal bevételeiről, kiadásairól, engedélyezett létszámáról, éves költségvetésének teljesítéséről a létrehozó önkormányzatok együttes testületi ülésen döntenek a létrehozó önkormányzatok költségvetési rendeletüket és zárszámadásukat tárgyaló képviselő-testületi üléseik előtt.


V.           Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, ELLENŐRZÉSE

 

18. Az önkormányzat költségvetése, ellenőrzés

37.§

(1) Az önkormányzat költségvetését két fordulóban tárgyalja. Az első ülésen a koncepcióról dönt, a második ülésen tárgyal a költségvetési rendeletről.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása e célra kötött társulási megállapodása alapján gondoskodik.

(3) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait az egységes Kondorosi Közös Önkormányzati Hivatal látja el a jogszabályokban előírt kereteken belül.


19. Az önkormányzat vagyona

 

38.§

(1) Az önkormányzat vagyonára és a vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 23/2012.(XII.19.) önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében - a képviselő-testület döntése alapján - részt vehet különböző vállalkozásokban.



VI.          Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39.§

(1) A rendelet 2014. december 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 11/2011.(III. 31.) rendelet.



                                                               Brlás János                                                        Zsindely Ferencné 

                                                               Polgármester                                                                   jegyző




Csatolmányok

Megnevezés méret
1 melléklet
67 KB
2.melléklet
30.5 KB
3.melléklet
28.5 KB
1.függelék
26.5 KB
2.függelék
26 KB
3.függelék
25.5 KB
4.függelék
27.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!