nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2011. (III. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Hatályos:2019-01-01 - 2019-09-05
GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2011. (III. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL


2 Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

    

    A RENDELET HATÁLYA
        
1. §        (1)        A rendelet hatálya kiterjed Gyöngyöstarján Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő
a)     ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), 
b)   tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (továbbiakban: portfólió vagyon).
    (2)        Nem terjed ki a rendelet hatálya az Önkormányzat költségvetési szerveinek működési célú pénzeszköz átvételével kapcsolatos döntésre.
        
        AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
        
2. §    2    (1)        Az önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.
    (2)        Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladat-és hatáskör ellátására szolgáló vagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

    (3)        Törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.
a)     forgalomképtelen: nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szempontok alapján a rendelet 1. mellékletében meghatározott vagyon,
b)     korlátozottan forgalomképes: nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szempontok alapján a rendelet 3. mellékletében meghatározott ingatlanvagyon.
    (4)        Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek közül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül a rendelet 2. mellékletében meghatározott vagyon, amely vagyon elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével – terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll.
    (5)        A (3) bekezdés a)-b) pontban és a (4) bekezdésben fel nem sorolt önkormányzati vagyon forgalomképes (a forgalomképes ingatlanvagyont a 4. melléklet tartalmazza). 
    (6)        A vagyonleltár a zárszámadási rendelet mellékletét képezi.
        
        AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON HASZNOSÍTÁSA
        
3. §        (1)        Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.
    (2)        E rendelet alkalmazásában a hasznosítás, különösen az egyes vagyontárgyak használata a következőket jelenti: bérbe-, használatba – vagyon haszonbérletbe adás, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges esetleges elidegenítése.
        
4. §    2    (1)        A költségvetési szervek részére a Képviselő-testület a működéséhez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.
    (2)        A költségvetési szervek a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére.
    (3)        4 A költségvetési szervek használatában levő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartását és adatszolgáltatását a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el, a feladatok ellátásáért a jegyző felelős. A feladatellátás során az intézményvezetők kötelesek együttműködni a Hivatallal, e kötelezettségük megszegéséért fegyelmi felelősséggel tartoznak.
    (4)        A költségvetési szerv köteles a szervezet használatában levő önkormányzati vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására, leltározására, adatszolgáltatásra. Vagyonkimutatásukat minden tárgyévet követő év január 31. napjáig kötelesek megküldeni a jegyző részére.
        
5. §    2    (1)        A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonosi jogok gyakorlását a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint engedi át.
    (2)        A tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja:
a)    a 7. § (3) bekezdésben foglalt jogügyletek esetén,
b)    az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan vagy helyiség 5 évet nem meghaladó időtartamú hasznosítása (bérbeadása) esetén.
    (3)        A tulajdonosi jogokat a költségvetési szerv vezetője gyakorolja:
a)    selejtezett ingóságok értékesítése esetén,
b)     a költségvetési szerv használatában álló ingatlan vagy helyiség 5 évet nem meghaladó időtartamú hasznosítása (bérbeadása) esetén.
    (4)        5 A költségvetési szerv vezetője vagy a nemzeti vagyon használója a közfeladat ellátása érdekében használt önkormányzati tulajdonú vagyontárgyat ingyenesen a rendelet szabályainak megfelelően, kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosíthatja. Az ellenérték fejében történő hasznosítás esetén a (6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
    (5)        5
    (6)        Amennyiben a hasznosítás időtartama a hat hónapot meghaladja, akkor a hasznosításhoz a polgármester szerződésben rögzített, az öt évet meghaladó illetve a végleges hasznosításhoz a Képviselő-testület határozatban rögzített hozzájárulása szükséges.
        
6. §        (1)        Az intézmények a használatukban lévő pénzvagyont – az alapfeladataik sérelme nélkül – gazdasági társaságba, alapítványba csak a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával vihetik be.
    (2)        Az intézmények 50 000 Ft-ot meghaladó értékű eszköz értékesítését vagy selejtezését a polgármester, 100 000 Ft felett a Képviselő-testület hozzájárulásával végezhetik.
    (3)        4 Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés, vagy feladatváltozás miatt a használó intézménynél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a Hivatal gondoskodik.
        
7. §        (1)        A forgalomképtelen vagyontárgyak tulajdonjogát nem lehet sem ingyenesen, sem visszterhesen átruházni, ezt a vagyont biztosítékul adni, megterhelni, gazdasági társaságba vagy alapítványba bevinni.
    (2)        A korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának átruházása, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, biztosítékul adása, vagy egyéb módon történő megterhelésének engedélyezése a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Ebben az esetben a döntéshez minősített többség szükséges.
    (3)        2    A polgármester hatáskörébe tartozik:
a) építési telkek értékesítése a Képviselő-testület határozatában megállapított vételáron,
b) a nettó 200 000 Ft-ot meg nem haladó ingóságok elidegenítése.
    (4)        2    A polgármester a (3) bekezdésben rögzített hatáskörében hozott döntéséről a képviselőtestületet a következő ülésen tájékoztatja.
    (5)        2
        
        AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN LÉVŐ VAGYONTÁRGYAK KARBANTARTÁSA, FELÚJÍTÁSA ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI BERUHÁZÁSOK ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
        
8. §            Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak karbantartása, felújítása és az önkormányzati beruházás esetén a közbeszerzésekről szóló törvény és az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata szerint kell eljárni.
        
        GAZDASÁGI TÁRSASÁGBAN VALÓ RÉSZVÉTEL
        
9. §        (1)        A Képviselőtestület a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására gazdasági társaságot alapíthat.
    (2)        Amennyiben a Képviselőtestület olyan gazdasági társaságot alapít, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási feladatai körébe tartozik, az önkormányzat tulajdonosi aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.
    (3)        A gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester képviseli. A polgármester a tag képviseleti meghatalmazásra vonatkozó szabályok szerint jogosult megbízni a képviselőtestület tagját, a jegyzőt.
    (4)        A gazdasági társaságban az önkormányzat tagsági képviselete a szavazati jog gyakorlásában önálló döntésre jogosít, az (5) bekezdésben foglalt kivétellel.
    (5)        A Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges a (4) bekezdésben szereplő szavazati jog gyakorlásához:
a) gazdasági társulás átalakulása, megszüntetése,
b) az önkormányzat költségvetését terhelő, vagyoni kötelezettséget megállapító döntés,
c) az önkormányzat tagsági jogait érintő döntés,
d) fontosabb személyi ügyek,
e) eredmény felosztása, mérleg elfogadása.
        
10. §            2
        
        ZÁRÓ RENDELKEZÉS
        
11. §        (1)        Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezései azonban nem érintik a hatálybalépés előtt megkötött jogügyletek érvényességét.
    (2)        E rendelet hatálybalépésekor hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2002. (IV. 19.) rendelet, és az azt módosító 6/2011. (III. 18.) önkormányzati rendelet.



Záradék:
[1] A 9/2011. (III. 25.) számú rendelet kihirdetve: 2011. március 25.
[2] Az 5/2012. (III. 19.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2012. március 20-án.
[3] A 22/2012. (XI. 9.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2012. november 10-én.
[4] A 8/2013. (IV. 26.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2013. május 4-én.
[5] A 9/2013. (VI. 28.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2013. június 29-én.
[6] A 13/2013. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2013. augusztus 13-án.
[7] A 8/2015. (V. 11.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2015. május 12-én.
[8] A 9/2016. (X. 3.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2016. október 4-én.
[9] A 11/2016. (X. 14.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2016. október 15-én.
[10] A 8/2017. (V. 4.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2017. május 5-én.
[11] A 8/2018. (V. 28.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2018. június 15-én.
[12] A 9/2018. (VI. 29.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2018. július 15-én.
[13] A 14/2018. (XI. 14.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2018. november 15-én.
[14] A 16/2018. (XII. 18.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2019. január 1-jén.




Csatolmányok

Megnevezés méret
1-4. melléklet
452.12 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!