nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Gyöngyöshalász Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2016. (VI.24.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-06-25 -tól
Gyöngyöshalász Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2016. (VI.24.) önkormányzati rendelete
7/2013. (III.28.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 12/2013.(VI.20.) önkormányzati rendelete, a 15/2014.(XI.05.) önkormányzati rendelete, a 9/2015. (IV.15.) önkormányzati rendelete és a 10/2016. (VI.24.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról (egységes szerkezetben)

Gyöngyöshalász Községi Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit – az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról.


I. Fejezet


Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §


1) A rendelet hatálya kiterjed a tulajdoni hányad nagyságától, illetve a részesedés mértékétől függetlenül, az alábbi önkormányzati vagyonra:

  1. Gyöngyöshalász Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) kizárólagos tulajdonában álló dolgokra,
  2. az a) pont hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonban lévő dologra;
  3. az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközökre, továbbá az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre,
  4. az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek, intézmények vagyonára,
  5. az Önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékű jogra.

(továbbiakban: önkormányzati vagyon)


(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatba adására, ezen önkormányzati vagyonelemek szabályozása külön rendeletekben történik.


II. Fejezet


1. Az önkormányzat vagyona

2. §


Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része, amely törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.


1. Törzsvagyon

3. §


(1) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon lehet:

  1. forgalomképtelen törzsvagyon, és
  2. korlátozottan forgalomképes törzsvagyon.


(2) A forgalomképtelen törzsvagyon:

  1. kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon,
  2. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.


(3) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnal nem rendelkezik.


4. §


(1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező és a forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak:


  1. az Önkormányzat tulajdonában álló közutak és műtárgyaik,
  2. az Önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
  3. az Önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,
  4. mindaz a vagyon, melyet törvény annak nyilvánít. [1]


(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyon:

a) nem idegeníthető el,

b) nem terhelhető meg (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot),

c) dologi jog nem létesíthető,

d) osztott tulajdon nem létesíthető.


(3) A forgalomképtelen törzsvagyon kizárólag önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemeket e rendelet  1. számú melléklete tartalmazza.[2]


5.§


(1) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősül az a vagyonelem, amelyet törvény vagy jelen önkormányzati rendelet annak minősít.


(2) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai:

  1. közművek,
  2. középületek, sportpálya és sportcélú létesítmény.


(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.[3]


(4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.


(5) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.


2. Üzleti vagyon

6. §


(1) Üzleti vagyon mindazon önkormányzati tulajdonban álló vagyonelem, amely nem tartozik a 3 §. (2) és a 4 §. (2) bekezdésben meghatározott törzsvagyon körébe.


(2) Az önkormányzat üzleti vagyonába tartozó  vagyonelemeket e rendelet  3. számú melléklete tartalmazza.[4]


3. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, vagyon értékelése

7. §


(1) Az Önkormányzat vagyonát a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván a számvitelről szóló 2000. évi C törvény, valamint a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. Korm. rendelet szerint.


(2) Az önkormányzat ingatlan vagyonát a Hivatal a Mötv. 110. §-ában meghatározottak szerint tartja nyilván.


(3) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása. A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.


(4) A vagyonleltárnak külön kell tartalmazni a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat.


(5) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz, a vagyonkimutatást zárszámadáshoz csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.


(6) A vagyonleltárak elkészítéséért az intézmények vezetői, illetve a vagyonkezeléssel megbízott szervezetek vezetői a felelősek.


8. §


1) A vagyon értékének megállapítása:

  1. A vagyon értékének megállapítására a forgalmi (piaci) érték az irányadó.
  2. Azon ingatlanokat, amelyek a számviteli nyilvántartásban nem szerepelnek, a kiadott értékelési irányelv szerint becsült értéken veszi fel a tőkeváltozással szemben, és pénzforgalom nélküli állománynövekedésként rögzíti a könyvekben. Azon ingatlanok, amelyek a számviteli nyilvántartásban a hatályos számviteli előírások szerinti bekerülési értéken szerepelnek, az értékbecslés adatait a számvitelben nem rögzítik.
  3. Az ingatlan vagyon értékét – elidegenítés, megterhelés valamint csere esetén az értékkülönbözetet –egyedi értékbecslés alapján kell meghatározni, mely 6 hónapnál régebbi nem lehet.  Ha rendelkezésre áll egy évnél nem régebbi forgalmi értékbecslés, annak értékbecslő által felülvizsgált változata is elfogadható.

Az ingatlan vagyon értékét egyéb hasznosítás esetén az infláció mértékével megemelve kell meghatározni.

  1. A tagsági jogot megtestesítő értékpapír elidegenítése esetén az értéket a tőzsdére bevezetett részvénynél a tőzsdei árfolyamon, a tőzsdén nem jegyzett részvényeknél, valamint üzletrészeknél 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.
  2. Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
  3. Az Önkormányzat vagyonának nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság, egyesülés részére történő szolgáltatásakor csak az ingatlan vagyon esetén értékbecslő által megállapított, ingó vagyon esetén szokásos piaci értéken vehető figyelembe. [5]

4. Vagyongazdálkodási terv

9. §


(1) Az Önkormányzat három évre szóló középtávú és hat évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.


(2)A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza

  1. vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyonadatokat,
  2. az ellátott közfeladatokat és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont.


(3) A tervben szerepeltetni kell a tervidőszakra tervezett vagyonváltozást.


(4) A hosszú távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia.


(5) A vagyongazdálkodási tervet a Hivatal gazdálkodási előadója és a polgármester közösen készíti el, melyet a Képviselő-testület határozattal fogad el.


(6) A vagyongazdálkodási tervet évente felül kell vizsgálni.


III. FEJEZET


Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

5. Önkormányzati vagyon hasznosítása

10. §


A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezés:

  1. tulajdon-átruházás,
  2. a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe, üzemeltetésbe adása, vagyonkezelésbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba adását,
  3. a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást,
  4. az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,
  5. gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,[6]
  6. a b-c) pontokban meghatározott az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal, illetve azok alapján való rendelkezés,
  7. a vagyon átlátható gazdasági társaságba apportként történő bevitele,
  8. a vagyon technikai kezelésbe és üzemeltetésbe adása, illetve onnan való kivonása,
  9. vagyonszerzés,
  10. értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,
  11. önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása.

11. §


A rendelet hatálya alá tartozó vagyon feletti tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.


6. Az önkormányzati ingatlan vagyon átruházása

12. §


(1) Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlan vagyon tekintetében a törvényben meghatározott értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.[7]


(2) Kétszeres sikertelen versenyeztetési eljárás után a döntést hozó/képviselő-testültet jogosult – a meghatározott feltételek változatlansága mellett – egyszerűsített eljárás keretében eljárni a vagyonhasznosítás során. 

(3) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni


  1. természetes személy vagy
  2. Nvtv.-ben meghatározott átlátható szervezet részére lehet.


(4) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvtv. 13. § (3) – (8) bekezdése alapján lehet. E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, követelésekre valamint a fizetési kötelezettségekre.


(5) Az önkormányzati ingatlan vagyon értékesítése esetén az Nvtv. 14. §-a alapján az államot elővásárlási jog illeti meg.


7. Az önkormányzati vagyon kezelése, vagyonkezelésbe adása

13. §


A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre.


14. §


Az önkormányzati vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.



15. §


(1) Az önkormányzati intézmény annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatja, amely adott intézmény Alapító Okiratában szerepel.


(2) Az önkormányzati intézmény a rábízott törzsvagyont bérbeadás útján, az alapfeladatok ellátásának sérelme nélkül hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézményt illeti meg. Az önkormányzati intézmény használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a bérleti szerződés megkötésére az intézmény vezetője jogosult.


(3) A hasznosítás az intézmény feladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti, a vagyon állagát nem ronthatja.


(4) Ha egy vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi funkció megszűnik, a vagyon hasznosításáról az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt. Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak, az Önkormányzat tulajdonába kerülnek. E vagyontárgyak, általában az azokat megszerző intézmények használatába kerülnek, kivéve, ha a Képviselő-testület másképpen rendelkezik. 


16. §


(1) A vagyonkezelők kötelesek az Önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e faladata kapcsán az Önkormányzat Képviselő-testülete az éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.


(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.


17. §


A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítésért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.



18. §


(1) A vagyonkezelés ellenőrzésének kertében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az Önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.


(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése az Önkormányzat Képviselő-testülete által esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.


8. A felajánlott vagyon elfogadása

19. §


Ha a vagyonról az Önkormányzat javára lemondtak, a vagyon elfogadásáról a polgármester dönt, feltéve, hogy az önkormányzat képes a vagyonhasznosításra járó kötelezettségek teljesítésére.



9. Eljárás a tulajdonos képviseletében

20.§


(1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.


(2) Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.



10. Az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei

21. §


Az Önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján engedi át.


11. A pénzeszközök feletti joggyakorlás

22. §


(1) Az Önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosítására, a pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az Önkormányzat költségvetési rendelete, és más rendelete határozza meg.


12. Az önkormányzati követelések elengedése

23. §


(1) Az Önkormányzat és költségvetési szervei csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követelésről:


a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy amennyiben a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, a nem fedezett rész tekintetében,

b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

c) csődegyezségi megállapodásban,

d) bírói egyezség keretében,

e) a költségvetési törvényben (2012. évi CCIV. tv. 65.§) meghatározott kisösszegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, vagy amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, vagy a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,

f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült,

h) az Önkormányzat a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságával szemben fennálló követeléséről, amennyiben a követelés rendezése a gazdasági társaság működőképességét veszélyezteti az Önkormányzat Képviselő-testülete külön döntés alapján.


(2) Követelés leírására behajthatatlanság címén csak a Képviselő-testület határozata alapján kerülhet sor az alábbiak szerint:

a) a vállalkozói és adózói nyilvántartásból törölt (felszámolás, végelszámolás folytán) megszűnt adózóval szemben fennálló, nyilvántartott követelés esetén,

b) felszámolási eljárás alá vont vállalkozó, adóalany esetén a felszámoló által megküldött közbenső mérleg, vagy behajthatatlansági nyilatkozat alapján, amennyiben az Önkormányzat hitelezői igényének várható megtérülése nulla,

c) magánszeméllyel szemben fennálló követelés leírására csak az általános elévülési szabályok figyelembe vételével kerülhet sor.



IV. FEJEZET


Záró rendelkezések

24. §


E rendeletben nem szabályozottakat a magasabb szintű jogszabályokban foglaltak szerint kell alkalmazni.


25. §


(1) E rendelet 2013. január 1. napján lép hatályba.


(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Gyöngyöshalász községi Önkormányzat Képviselő-testületének Az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodásáról, valamint a tulajdonában lévő lakások hasznosítása szabályairól szóló 7/1994. (III.30.) számú rendelete.


Gyöngyöshalász, 2013. március 26.



                                   Szabó Ferenc                                    Dr. Simon Petra                                                     polgármester sk.                                     jegyző sk.


Záradék:

A rendelet kihirdetve 2013. március 28. napján.


                                                                                              Dr. Simon Petra

                                                                                                      jegyző sk.


A 12/2013.(VI.20.) önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről Gyöngyöshalász község Jegyzője gondoskodik.


Záradék:

A rendelet kihirdetve 2013. június 21. napján.



                                                                                              Dr. Simon Petra

                                                                                                     jegyző sk.



A 15/2014.(XI.05.) önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről Gyöngyöshalász község Jegyzője gondoskodik. A rendelet módosítása során a rendelet 1. számú melléklete módosult.


Záradék:

A rendelet kihirdetve 2014. november 5. napján.



                                                                                              Dr. Simon Petra

                                                                                                    jegyző sk.



A 9/2015. (IV.15.) önkormányzati rendelet 2015. év április 15. napján lép hatályba.


Záradék:

A rendelet kihirdetve 2015. április 14. napján.


Dr. Percze Tünde

mb. jegyző sk.



A 10/2016. (VI.24.) önkormányzati rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A rendelet módosítása során a rendelet 3. számú melléklete is módosult.



Záradék:

A rendelet kihirdetve 2016. június 24. napján.



dr. Szabó Enikő

jegyző



[1]

Módosította a 12/2013.(VI.20.) önkormányzati rendelet

[2]

Módosította a 9/2015. (IV.15.) önkormányzati rendelet

[3]

Módosította a 9/2015. (IV.15.) önkormányzati rendelet

[4]

Módosította a 9/2015. (IV.15.) önkormányzati rendelet

[5]

Módosította a 12/2013.(VI.20.) önkormányzati rendelet

[6]

Módosította a 12/2013.(VI.20.) önkormányzati rendelet

[7]

Módosította a 10/2016. (VI.24.) önkormányzati rendelet

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!