nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 10/2019. (IV.29.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-06-25 -tól
Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 10/2019. (IV.29.) önkormányzati rendelete
a Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatáról

Budafok – Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1. A rendelet hatálya


1. § (1) A rendelet hatálya Budafok – Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén, az Önkormányzat tulajdonában álló közterületekre terjed ki.


(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a közterületet használó természetes és jogi személyekre, egyéb szervezetekre.


2. Értelmező rendelkezések


2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő, nonprofit gazdasági társaság: minden olyan nonprofit gazdasági társaság, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt, közvetve vagy közvetlenül 100%-os részesedéssel rendelkezik.

2. KÉSZ: a mindenkor hatályos Kerületi Építési Szabályzat

3. Kioszk: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § n) pontja szerinti sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, vagy hideg, illetve meleg étel és ital árusítására, vagy virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló, nem mozgó, más üzletektől elkülönült, közterületen elhelyezett, önálló építmény, létesítmény.

4. Közterület: az önkormányzat tulajdonában álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván.

5. Nyílt szerkezetű pult, állvány: térelemekkel nem határolt, talajhoz nem rögzített, ideiglenes, kereskedelmi célokat szolgáló szerkezet.

6. Pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas építmény.

7. Szeszes ital: minden alkoholtartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalok.

8. Tömegközlekedési járművek megállója: a tömegközlekedési járműre történő fel- és leszállás lefolytatására, vagy a tömegközlekedési járműre történő várakozás céljára közterületen elkülönített terület, amely, ha kiépítése (így különösen járdasziget jellege, korlátokkal való ellátása) jellegéből vagy egyéb jelzésből más nem következik, a megállót, állomást jelző táblától a járda területéből

a) autóbusz járműveknél csuklós jármű esetén 2 m széles és 18 m hosszú, egyéb jármű esetén 2 m széles és 12 m hosszú, kettős megálló esetén 2 m széles és 36 m hosszú terület,

b) villamos járműveknél 2 m széles és 55 m hosszú terület,

és a megállóhelyeknél létesített utasváró.

9. Üzletportál: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő vagy annak tevékenységével összefüggő, elsősorban árubemutatásra szolgáló közterületre nyíló üvegezett felület.

10. Vitrin: egyedi megjelenésű, egy vagy több oldalon üveglappal borított szerkezetű, jellemzően termék elhelyezésére, valamely üzlet, vállalkozás áruválasztékának bemutatását szolgáló üzletportálnak nem minősülő hirdető-berendezés.


3. A közterületek besorolása


3. § A rendelet hatálya alá tartozó közterületek csoportba sorolását I. védett központi terület, II. központok, III. lakótelepek, kiemelt lakóterületek az 1. melléklet tartalmazza. A IV. övezeti kategóriába tartoznak mindazok a közterületek, amelyek az I., II., és III. kategóriában nem szerepelnek.


4. A közterület használata és a közterület-használati engedély


4. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra - a jogszabályok keretei között - bárki szabadon használhatja.


(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.


(3) Rendeltetésétől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét akadályozza.


5. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (továbbiakban: közterület-használat) - kivéve a 7. §-ban foglaltakat - a tulajdonos hozzájárulása és a tulajdonosi hozzájárulást is tartalmazó közterület-használati engedély szükséges.


(2) Közterületen reklámozni csak a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet és a településkép védelméről szóló 31/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelet szabályai szerint lehet.


(3) A közterület-használati hozzájárulás kiadása az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet hatásköri szabályai szerint történik. A közterület-használati engedélyről való döntés önkormányzati hatósági ügy. A döntést átruházott hatáskörben a polgármester hozza meg.


6. § Közterület-használati engedélyt kell beszerezni különösen:

a) közterületbe nyúló árnyékoló berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához,

b) pavilon, kioszk létesítéséhez, fennmaradásához;

c) árubemutató kihelyezéséhez, fennmaradásához;

d) mozgóbolt megállásához;

e) a köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai;

f) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez, fennmaradásához;

g) építési munkával kapcsolatos létesítmények (különösen: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, konténer és tartozékai) elhelyezéséhez;

h) alkalmi vagy ünnepekhez kapcsolódó árusításhoz;

i) film-, fénykép-, videó- és hangfelvétel készítéséhez akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 60 percnél hosszabb ideig akadályozza, kivéve a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény szerinti közterületi filmforgatást;

j) sport-, kulturális vagy közérdekű rendezvények megtartásához, továbbá civil szervezetek által rendezett rendezvényekhez szükséges közterületi helyszín használatához;

k) a közlekedésben való részvétel – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdése szerinti - feltételeivel nem rendelkező, vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek (továbbiakban együtt: üzemképtelen járművek) elhelyezéséhez, tárolásához;

l) a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (különösen: vendéglátó terasz, előkert);

m) hulladékgyűjtő konténernek a közterületen 24 órát meghaladó időtartamra való elhelyezéséhez;

n) közterület magáningatlanhoz kerítéséhez;

o) utcarész teljes szélességű magáncélú használatához;

p) akadálymentes megközelítést biztosító rámpa elhelyezéséhez.


7. § Nem kell közterület-használati engedély:

a) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez;

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez;

c) elektronikus hírközlési építmények, közműves berendezések, és létesítmények hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez;

d) a kizárólag kézi hordozású eszközökkel végzett, vagy a 60 percet meg nem haladó időtartamú film-, fénykép-, videó- és hangfelvételek, továbbá turisztikai vagy családi célú felvétel készítéséhez;

e) árnyékoló berendezés, üzletportál, vitrin elhelyezéséhez, ha az a közterületbe az épület azon falának síkjától, amelyre rögzítették, 10 cm-en túl nem nyúlik be, és annak közterülettel érintkező felülete a 2 négyzetmétert nem haladja meg;

f) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez;

g) politikai rendezvényekhez, kivéve, ha a rendezvényen belépődíjat szednek vagy árusítás történik;

h) futóversenyek útvonalának kijelöléséhez és biztosításához;

i) árubemutató céljára szolgáló állvány elhelyezéséhez, amennyiben annak mélysége a 30 cm-t nem haladja meg;

j) az önkormányzattal kötött szerződés alapján, a közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyeken létesített fülke és várakozóhelyiség telepítéséhez;

k) reklámcélú közterület-használathoz.


8. § Nem adható közterület-használati engedély:

a) tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, vagy az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja;

b) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná;

c) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat;

d) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához;

e) a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező vagy a közlekedésben részt nem vevő olyan járművek elhelyezéséhez, tárolásához, amelyek felületének 50 %-át meghaladó részén reklámhordozó található;

f) olyan tevékenység gyakorlásához, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné;

g) új pavilon létesítésére;

h) jármű iparszerű javítására, az ehhez kapcsolódó járműtárolási tevékenységre;

i) a 4. mellékletben tiltottként megjelölt körzetbe olyan tevékenységre sem, amit a rendelet egyébként megenged vagy nem tilt.


5. A mozgóképről szóló törvény szerinti közterületi filmforgatások jóváhagyásának különös szabályai


9. § (1) A közterületeknek a mozgóképről szóló törvény szerinti filmalkotás forgatása céljából történő igénybevétele (a továbbiakban: filmforgatási célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.


(2) Filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződés jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás megtagadásáról, a jóváhagyás egyedi feltételeinek meghatározásáról, a kérelmezővel tartott egyeztetés eredményének jóváhagyásáról, és a jogellenes közterület-használat következményeiről - jelen rendeletben foglalt szempontoknak és szabályoknak megfelelően - a polgármester dönt.


(3) A közterület-használati díjat a mozgóképről szóló törvény 3. mellékletében foglalt díjtételek mindenkori mértéke alapján kell meghatározni.


(4) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események bekövetkezése esetén az akadály megszűnését követő 15 napon belül biztosítja az Önkormányzat a közterület-használatot.


(5) Jogellenes a filmforgatási célú közterület-használat, ha a közterület-használatra a hatósági szerződésben foglaltakat megszegve, vagy hatósági szerződés nélkül kerül sor.


6. Taxiállomások létesítése és használata


10. § (1) Közterületen taxiállomás létesítése, használata és üzemeltetése a Budapest főváros közterületein a személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás és a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működtetésének feltételeiről, a taxiállomások létesítésének és igénybevételének rendjéről és a személytaxi-szolgáltatás hatósági áráról szóló fővárosi közgyűlési rendelet és a jelen rendelet szabályai szerint engedélyezhető, végezhető.


(2) A közterület-használati engedélyben indokolt esetben a vonatkozó jogszabályban meghatározott számú taxi férőhely közterületi burkolaton történő felfestése írható elő.


(3) A taxiállomás üzemeltetőjének kötelessége az elfoglalt terület és közvetlen környezetének tisztántartása és a lakosságot zavaró tevékenységek, különösen rádiózás, gépjármű motorjának indokolatlan üzemeltetése, megakadályozása.


(4) A közterület-használati engedélyben meghatározott számú taxi férőhelyen az e számot meghaladó taxi várakozása a jogellenes közterület-használat jogkövetkezményeit vonja maga után.


7. Egyes közterület-használatokkal kapcsolatos különös előírások


11. § Közterületen ömlesztett építőanyag tárolása csak konténerben, kalodában, vagy az erre a célra kiépített tárolóban, vagy egységcsomagban történhet.


12. § Építési tevékenységhez kapcsolódó, 30 négyzetmétert meghaladó közterület-használat esetében a kérelmezőnek biztosítékot kell fizetnie vagy bankgaranciát adnia a tevékenységből fakadó károk fedezetére, beleértve az építési forgalom okozta károkat is. A biztosíték mértékét a polgármester a helyszín adottságainak ismeretében, egyedileg állapítja meg az elfoglalt közterület várható helyreállítási költségének becsült nagysága alapján. A biztosíték összege nem lehet nagyobb a várható helyreállítási költségnél. A biztosítékot az önkormányzat elkülönített számlájára kell befizetni. A biztosítékadás a közterület-használati hozzájárulás megadásának feltétele. Amennyiben a közterület-használó a helyreállítást a használat megszűnése után maradéktalanul elvégzi, a biztosítékot az önkormányzat – 15 napon belül – visszafizeti.


13. § Fenyőfa árusításra minden év december 10. és 24. közötti időszakra lehet engedélyt kérni és kiadni.


14. § Az üzemképtelen gépjárművek tárolása céljára közterület-használati hozzájárulás csak a 2. mellékletben nem szereplő közterületre, egy gépjárműre egy alkalommal – legfeljebb 30 napra - adható. Különös méltánylást érdemlő esetben egy alkalommal legfeljebb 30 nappal az engedély meghosszabbítható.


15. § Meglévő pavilon közterület-használati engedélyéhez az önkormányzati főépítész városképi véleménye szükséges.


16. § Települési szilárd hulladék képződésével járó közterület-használathoz közterület-használati engedély akkor adható, ha a kérelmező igazolja, hogy a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást - ennek teljesítésére jogosult szolgáltató útján - igénybe veszi.


17. § Üzlethelyiség melletti vagy előtti 5 méteren belüli területre az üzletben forgalmazott termékekkel megegyező termék árusítására vonatkozó közterület-használat joga más kereskedőkkel szemben elsősorban az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytatót illeti meg. Nem illeti meg az elsőbbség azzal az őstermelővel szemben, aki saját termelésű áruja értékesítésére kéri a közterület-használatot.


8. Eljárási szabályok


18. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőnek, hulladék elhelyezésére szolgáló konténer közterület-használata esetében a hulladék tulajdonosának kell a közterület-használati engedélyt beszereznie.


(2) A közterület-használati engedély iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti tartalommal kell benyújtani a közterület-használat tervezett megkezdése előtt legalább 5 munkanappal és legfeljebb 120 nappal.


(3) Soron kívüli eljárás esetén a kérelmet a közterület-használat megkezdését legalább 3 munkanappal megelőzően kell a szükséges mellékletekkel, hiánytalanul benyújtani. Soron kívüli eljárás esetében az ügyintézési határidő 3 munkanap.


(4) Amennyiben a polgármester valamely nevezetes naphoz, ünnephez (különösen: Halottak Napja, Karácsony) kapcsolódóan az időszak és a helyszín pontos meghatározásával és az önkormányzat honlapján való közzététellel kijelöli a kapcsolódó termékek árusítására használatba vehető közterületeket, akkor csak e helyekre lehet kérelmet benyújtani és engedélyt kiadni az adott jeles naphoz, ünnephez kapcsolódó termékek árusítására.


(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmezők száma meghaladja a kiadható engedélyek számát, licitálással kell kiválasztani a közterület-használókat. A licitálás során a kérelmezőknek zárt borítékban kell ajánlatot tenni a fizetendő közterület-használati díj összegére. A megajánlott díj nem lehet kevesebb a 4. mellékletben meghatározott irányadó díjnál. A sorrendet a megajánlott díjak nagysága szerint kell megállapítani. Amennyiben a szétosztható helyek szerinti sor végén holtverseny alakul ki, a sorrendet e helyek tekintetében sorsolással kell meghatározni.


(6) Vendéglátó terasz, előkert létesítése esetén a közterület-használati kérelemhez mellékelni kell a közterületen elhelyezendő szerkezetek helyszínrajzát és vázlatát.


19. § (1) Kereskedelemmel, vendéglátással, ipari tevékenységgel kapcsolatos kérelmek elbírálása során a polgármester beszerzi az ipar-kereskedelmi hatóság véleményét.


(2) Mozgóboltra közterület-használati engedély csak akkor adható ki, ha a mozgóbolt működésére érvényes bejelentés vagy engedély szól Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületére.


20. § Amennyiben a tervezett közterület-használathoz a vonatkozó jogszabályok szerint közútkezelői hozzájárulás szükséges, azt az ügyfél kérésére, amennyiben a jogszabályban meghatározott mellékleteket becsatolta, kapcsolódó eljárásban a polgármester beszerzi. Ebben az esetben soron kívüli eljárás lefolytatására nincs lehetőség.


21. § A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb (különösen építésügyi, egészségügyi, rendészeti) hatósági engedélyek, hozzájárulások, vélemények, nyilatkozatok beszerzését.


9. A közterület-használati engedély megadása


22. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a városképi, városrendezési, műemlékvédelmi, közlekedési, környezetvédelmi, közegészségügyi és köztisztasági előírásokat, kereskedelmi és turisztikai szempontokat, s érvényesíteni kell a jogszabályok előírásait is.


(2) A kérelem elbírálása során elsőbbséget kell biztosítani az építmények építésével, javításával és karbantartásával kapcsolatos közterület-használatnak.


23. § (1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell különösen:

a) a jogosult és a közterület-használatban közreműködők személyes adatait;

b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig az engedély érvényes;

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását;

d) a közterület-használatához való hozzájárulást;

e) utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes;

f) az engedély megszűnése esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét;

g) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, ütemezését, díjmentesség esetén, annak tényét;

h) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást;

i) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását;

j) a közterület-használat átengedésének tilalmát annak rögzítésével, hogy a közterület-használati engedély kizárólag a jogosult részére szól, azonban lehetősége van a közterület-használathoz közreműködőket igénybe venni, de a közterület-használat joga tovább nem ruházható;

k) a közterület engedélyben foglaltaktól eltérő használatának következményeit.


(2) A közterület-használati engedélyben foglaltak betartását a közterület-felügyelő ellenőrzi.


(3) A közterület-használati engedélyekről értesíteni kell a közterület-felügyeletet, rendezvényre kiadott közterület-használati engedélyről értesíteni kell a BRFK XXII. kerületi Rendőrkapitányságot.


24. § A közterület-használati engedély alapján a közterületet kizárólag a jogosult, és az engedélyben megnevezett közreműködők használhatják. A közterület-használat harmadik személy részére át nem engedhető.


10. A közterület-használat időtartama és díja


25. § (1) Közterület-használati engedély csak ideiglenes jelleggel - meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig - adható.


(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre - különösen állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére - közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének időtartamára adható.


26. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatért az engedély jogosultja díjat köteles fizetni.


(2) A közterület-használati díj mértékét - kivéve a filmforgatási célú közterület-használatot - a rendelet 4. melléklete határozza meg.


(3) Soron kívüli eljárás esetén az irányadó díjtétel 130 %-át kell megfizetni a teljes időtartamra.


(4) A közterület-használati díjat a közterület-használati engedélyben meghatározott tárgyidőszakra előre kell megfizetni. Ha 3 hónapnál hosszabb a közterület-használat időtartama, a díjat az engedélyben meghatározott gyakorisággal és módon kell megfizetni.


(5) A díjat a közterület tényleges használatára tekintet nélkül az engedélyben rögzített időtartamra kell megfizetni.


(6) A rendelet 4. mellékletének 26. sorában meghatározott díjat csak akkortól lehet alkalmazni, miután a közterület-használót a polgármester felszólította a közterület-használat megszüntetésére és tudomására hozta a megvásárlás lehetőségét és a felszólítástól számítva 6 hónap eltelt úgy, hogy a közterület-használó nem tett érdemi intézkedést a közterület-használat megszüntetésére. A felszólítástól kezdve a 26. sor alkalmazásáig a 27. sor szerinti díjtételt kell alkalmazni. A 26. sorban meghatározott esetben a 27. sor szerinti díjtételt legfeljebb 18 hónapig lehet alkalmazni.


27. § (1) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított területét kell figyelembe venni.


(2) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter, folyóméter egész négyzetméternek, folyóméternek számít.


(3) A kézből történő utcai árusítás esetében a fizetendő díj szempontjából az 1 fő által elfoglalt terület egységesen 1 négyzetméternek tekintendő.


28. § Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) ünnepekhez kapcsolódó jelképek felállításával elfoglalt közterület után;

b) kulturális, sportcélú vagy közérdekű rendezvények, továbbá civil szervezetek által rendezett rendezvények esetén elfoglalt közterület után, ha a rendezvényen belépődíjat nem szednek, és árusítás nem történik;

c) a közforgalmú közlekedési szolgáltatás ellátása céljából létesített állomáshelyek és megállóhelyek (ideértve a menetrend szerint végzett tömegközlekedést és a taxiközlekedést is) és a kapcsolódó jegyértékesítő automaták közterület-használata esetén;

d) annak, aki az önkormányzattal kötött szerződés alapján, a közterület-használat ellentételezéseként olyan munkát végez, amely az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanon vagyonnövekedést eredményez, vagy annak, aki önkormányzati feladatot átvállal;

e) az önkormányzat által finanszírozott munkákat végző közterület használóknak;

f) a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért, berendezésekért, a köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezéséért;

g) a költségvetési szervnek, az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő, nonprofit gazdasági társaságnak, amennyiben a közterületet közfeladata ellátásának céljára használja;

h) akadálymentes megközelítést biztosító rámpa által elfoglalt közterület-használat után.


29. § A polgármester a 4. melléklet 35. és 36. sorában meghatározott díjtételtől +/- irányban 50 %-kal eltérhet, amennyiben a közterület-használattal kapcsolatos körülmények ezt indokolják. Az eltérést a döntésében részletesen indokolni köteles.


11. A közterület-használat szünetelése, a közterület-használat megszűnésével kapcsolatos kötelezettségek


30. § (1) A polgármester fontos közérdekből a közterület használatának szünetelését rendelheti el, vagy a közterület-használati engedélyt visszavonja.


(2) A közterület-használat szünetelésének ideje nem számít bele a közterület-használat időtartamába és nem lehet hosszabb, mint az engedély lejártáig még hátralévő idő.


(3) A közterület-használat szünetelésének idejére a már befizetett közterület-használati díj időarányos részét külön kérelem nélkül vissza kell fizetni a jogosult részére.


31. § (1) Ha a közterület-használati engedély szünetel vagy azt a polgármester visszavonta, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát - különösen annak tisztaságát - haladéktalanul helyreállítani és a közterületet birtokba bocsátani.


(2) A közterület-használattal járó kötelezettségek - így különösen a közterület-használati díj megfizetése - szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.


32. § A közterület-használati engedély visszavonásakor rendelkezni kell a már befizetett díj – a tényleges használattal nem érintett időszakra vonatkozó – időarányos részének visszafizetéséről.  


12. A jogellenes közterület-használat és következményei


33. § (1) Aki közterületet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon, különösen az engedélyben rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ, köteles felhívásra a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, kártalanítás nélkül a közterület eredeti állapotát helyreállítani és – e rendeletben meghatározott esetben - a közterületet birtokba bocsátani. E kötelezettség elmulasztása esetén az önkormányzat jogosult a közterületet birtokba venni, s az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetni, amennyiben a helyreállításra és birtokba bocsátásra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.


(2) Amennyiben 12 hónapból legalább 9 hónapon keresztül a pavilon ténylegesen nem üzemel, az az engedélyben rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő célnak minősül.


(3) Az önkormányzat jogosult a közterületet birtokba venni és az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállítani, ha az élet- és balesetveszély, vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében, vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogellenes közterület-használó köteles viselni.


(4) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének minősül, ha a jogellenes közterület-használat az üzemképtelen járművek reklámhordozó céllal való elhelyezése, tárolása útján valósul meg.


34. § Aki közterületet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően használ, azzal szemben - a ténylegesen használt időtartamra és területre – a 4. mellékletben meghatározott irányadó díjtétel legfeljebb tízszeresét is meg lehet állapítani az alábbiak szerint:

a) ha az első felszólításban foglaltaknak – a megadott határidőn belül –

aa) nem tesz eleget a közterület-használó, akkor az irányadó díjtétel ötszöröséig terjedő díjat állapít meg a polgármester a díjfizetéssel le nem fedett tényleges használati időre,

ab) eleget tesz a közterület-használó, a tényleges használat idejére az irányadó díjtétel szerinti díjat kell megfizetni.

b) ha a második felszólításban foglaltaknak – a megadott határidőn belül –

ba) nem tesz eleget a közterület-használó, akkor az irányadó díjtétel tízszereséig terjedő díjat állapít meg a polgármester a díjfizetéssel le nem fedett tényleges használati időre,

bb) eleget tesz a közterület-használó, a tényleges használat idejére az első felszólítás után megállapított mértékű díjat kell megfizetni.

c) ha a harmadik és további felszólításoknak – megadott határidőig - nem tesz eleget a közterület-használó, akkor a mulasztás ezen időtartamára az irányadó díjtétel tízszeresét kell megfizetnie.


35. § (1) A közterületen közúti és gyalogos űrszelvényben közterület-használati engedély nélkül elhelyezett tárgyakat, építményeket, vagy köztéri bútorokhoz, lámpaoszlopokhoz kapcsolt ingóságokat a polgármester elszállíttathatja, amennyiben felszólítására a használó a használatot 8 napon belül nem szünteti meg. Ha a használó kiléte nem állapítható meg, akkor az önkormányzat hirdetőtábláján való közzététel napjával kezdődik a 8 napos határidő.


(2) A meghirdetett lomtalanítási időpontban és az azt megelőző 14 napban azonnal, felszólítás nélkül elszállíttathatja a polgármester az (1) bekezdésben meghatározott tárgyakat. Az elszállított tárgyakat, építményeket, ingóságokat 2 hónapos tárolás után az önkormányzat értékesítheti vagy megsemmisítheti.


13. Záró rendelkezések


36. § E rendelet 2019. június 1-jén lép hatályba.


37. § (1) A rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


(2) E rendelet hatálya – a közterület-használati díj mértékét kivéve – nem érinti a hatályba lépést megelőzően kiadott közterület-használati szerződések érvényét.


(3) Az e rendelet hatálybalépését követően visszamenőleg megállapított díjak vonatkozásában az érintett időszak időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.


38. § A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 11/2013. (IV.22.) önkormányzati rendelet 6. cím helyébe az alábbi cím lép:

„6. Közterület jogellenes használata

10. § Amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki a Budafok - Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó

a) aki a közterületet a reklámgazdai feladatokat  - a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerületi Önkormányzat tulajdonában/kezelésében lévő közterületek és ingatlanok reklámcélú hasznosítására, továbbá a közterületen lévő, illetve a közterületről látható hirdetményekkel, hirdető- és reklámberendezésekkel kapcsolatos reklám-felügyeleti tevékenység ellátására kötött koncessziós szerződésalapján - ellátó PUBLIMONT-EURO PUBLICITY Konzorciummal, kötött szerződés nélkül vagy a szerződéstől eltérő módon reklámozási céllal használja,

b) közterületen zaklató, másokat zavaró módon árusít, nyújt szolgáltatást.”


39. § Hatályát veszti a Budafok - Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 15/2013. (V.27.) önkormányzati rendelet.



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet - A díjövezetek felsorolása
58.5 KB
2. melléklet - Üzemképtelen gépjármű tárolása céljára igénybe nem vehető közterületek
55 KB
3. melléklet - Kérelem közterület-használati engedély kiadásához
73.5 KB
4. melléklet - A közterület-használati díj mértéke
100 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!