nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Balatonújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (XI.7.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-03-01 - 2017-08-31
Balatonújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (XI.7.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Balatonújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének

10/2014. (XI.7.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról


Balatonújlak Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

         Balatonújlak Község Önkormányzata.


(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:

       8712 Balatonújlak, Templom u. 3.


 (3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

        Balatonújlak Község Önkormányzatának képviselő-testülete.


(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Balatonújlak község közigazgatási területe.


2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.


3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és  

 adományozására külön rendeletet alkot.


4. §[1] A helyi népszavazást választópolgárok húsz százaléka kezdeményezheti. 


5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt  5 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki.


II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre


6. § Balatonújlak Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.


7. § Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el

a) Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázat működtetése,

b) rendezvények, közösségi programok szervezése,

c) közművelődési, kulturális programok támogatása,

d) a lakosság önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések, ifjúsági szervezetek) tevékenységének segítése, támogatása, az együttműködés biztosítása,

e) önkormányzati elismerések,

f)  családalapítási támogatás

g) lakásalap létrehozásával támogatja a településen megvalósuló lakásépítéseket, vásárlásokat, bővítéseket

    h)[2] fogászati támogatás,

    i)[3]rendkívüli nevelési támogatás,

    j)[4] időskorúak jubileumi juttatás.   



8. §[5] A képviselő-testület átruházott hatáskörei:

a)  Települési támogatás megállapítása

b) Köztemetés elrendelése

c) Bursa Hungarica Ösztöndíj támogatás nyújtása.

9. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.


III. Fejezet

A képviselő-testület működése


1. A képviselő-testület üléseinek száma


10. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.


11. § (1) Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.


(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.


(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.


(4) A munkaterv tartalmazza

a) az ülések időpontját, helyét

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) az előterjesztésben közreműködőket,

e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,

f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.


(5) A jóváhagyott munkatervet meg kell küldeni:

  1. települési képviselőknek,
  2. helyi civil szervezetek vezetőinek,
  3. érintett előadóknak,
  4. intézményvezetőknek.
  5. a Somogy Megyei Kormányhivatal Marcali Járási Hivatal vezetőjének.


12. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben, és módon.


(2) A képviselő-testület összehívására irányuló kezdeményezést írásban a polgármesternél kell benyújtani, a napirendi indítvány feltüntetésével, a hely és időpont megjelölésével, a meghívandók körére is kitérve.


(3) A polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított legkésőbb 15 napon belüli időpontban köteles a testület rendkívüli ülését összehívni.


(4) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.




2. A képviselő-testületi ülések összehívása


13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja.


(2) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az ügyrendi és szociális bizottság[6] elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.


(3) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.


(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.


14. § A képviselő-testület rendes üléseit lehetőleg a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.


15. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.


16. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása papír alapú írásos meghívó küldésével történik.


(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.


 (4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.


(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.


(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,

d) a nem állandó meghívottaknak

da) az előterjesztőknek és

db) akiket az ülés összehívója megjelöl.


(7) A (6) bekezdés d) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.


17. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval, elektronikus úton és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.


(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) egyéb szóbeli meghívással.


(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 17. § (4) bekezdés szerinti határidőtől.


(4) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető: el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.


18. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.


(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) az illetékes országgyűlési képviselőt,

c) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.


(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.


19. § (1)  A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája:

 a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára.



 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók meghívottakkal történő közlésével egy időben meg kell tenni.


3. A képviselő-testület ülésének vezetése


20. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

c) napirendenként

ca) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

cb) a vita összefoglalása,

cc) az indítványok szavazásra való feltevése,

cd) a határozati javaslatok szavaztatása,

ce) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

cf) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

d) a rend fenntartása,

e) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

f) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

g) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

h) az ülés bezárása,

i) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.


21. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.


(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5  napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.


22. § (1) Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése nem kötelező.


(2) Ha a képviselő-testület bármely tagja indokoltnak tartja, akkor a hitelesítő kijelölésére indítványt tesz.


(3) Hitelesítőt csak a képviselő-testületi tagok közül lehet kijelölni. A hitelesítő feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.


23. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.


(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.


24. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.


(2) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, külön határozathozatal nélkül dönt az egyes napirendek tárgyalására fordítható időkeretről, egy-egy hozzászólás maximális időtartamáról, és az ismételt hozzászólás számáról akkor, ha azt valamely képviselő a napirend megtárgyalása során kezdeményezi.


(3) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.


(4) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.


(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.


25. § (1) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.


(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.


(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.


(4) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.


26. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet

k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.


 (3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 25. §-ában, valamint a 26. § (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeknek.


27. §  A napirendi pont tárgyalását megelőzően az írásbeli előterjesztést röviden ismertetni kell, és további szóbeli kiegészítésre is  van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.


28. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.


(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.


29. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.


30. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.


(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.


(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.


31. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.


32. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.


33. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.


(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.



4. Az együttes ülésre vonatkozó szabályok


34. § (1) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzatok évente legalább három ülés tartanak:



(2) Együttes ülést – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a társult önkormányzatok képviselő-testületeinek kezdeményezésére 3 napon belül, írásban össze kell hívni. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell az időpontra, helyszínre és napirendre vonatkozó javaslatot.


(3) Az együttes ülést a székhely település polgármestere vezeti. Akadályoztatása esetén a székhely település alpolgármestere, mindkettőjük akadályoztatása esetén a székhelytelepülés ügyrendi bizottságának elnöke vezeti.


(4) [7]


(5) A képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges


a) a közös hivatal megállapodásának jóváhagyásához

b) a közös hivatal megállapodásának módosításához

c) a közös hivatalhoz való csatlakozáshoz.


5. A képviselőtestület döntései


35. § (1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.


(2) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.


36. § (1) A képviselő-testület a 34. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

a) nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerinti nyílt szavazással

ab) név szerinti nyílt szavazással,

b) titkos szavazással hozza.


(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az igen szerinti válaszra, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra kell kérni a képviselő-testületet. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.


(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.


(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.


(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.


37. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.


(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az ügyrendi és szociális bizottság[8] gondoskodik.


(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.


(4) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat).

A szavazólapokat a szavazást követően a bizottság  megsemmisíti. A bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.


38. § Az ülés vezetője a 35-36. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.


39. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).


Balatonújlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének

...../..... (..... .....) számú határozata


40. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, ha a határozat végrehajtást igényel.


41. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Balatonújlak Község Önkormányzata  Képviselő-testületének

...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.


(2) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

A rendelet kihirdetésének napja a kifüggesztés napja.


(3) Helyben szokásos módnak minősül: - önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.


42. § (1) ) A képviselőnek joga van az Mötv. 32.§ (2) b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.


(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.


(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 3  nappal írásban kell benyújtani.


(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.


(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.


43. § (1) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját  6 hónapra 25 %-kal csökkenti.


(2) Az (1) bekezdés szerinti csökkentésről a képviselő-testület határozatot hoz.


44. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.


(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.


(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.


(4) A hozzászólást a 24. § (2) bekezdés szerint korlátozni lehet.


(5) ) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)-(3) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására. A hozzászólási jog ismételt megsértése esetén az ülés vezetője - javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselőnek - az ülés rendjének betartására való kötelezettségének megszegése miatt - 1 hónapra 25 %-kal csökkentsék a tiszteletdíját. A képviselőtestület a kérdésben egyszerű szótöbbséggel határozatot hoz.


45. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.


(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.


(3) Ha a (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.


46. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.


(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről. A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.


47. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.


6. A jegyzőkönyv


48. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.


(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.


49. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.


(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.


(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.


(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.


(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.


(6) A jegyzőkönyvet 1 példányban kell készíteni, és olyam módon kell összefűzi, hogy abból ne lehessen kivenni lapot. A zárt ülések jegyzőkönyveit külön kell kezelni.


 (7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell  a képviselők kérése alapján

a) a képviselői indítványokat,

b) a képviselői hozzászólásokat,

c) a képviselői interpellációkat.


A jegyzőkönyvet és annak mellékleteit az ülést követő 15 napon belül elektronikusan (a Nemzeti Jogszabálytár rendszerében) meg kell küldeni a Somogy Megyei Kormányhivatalnak.


50. § (1) A képviselő-testület – az e rendelet 22. §-ában meghatározott módon[9] – dönt a jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölésének szükségességéről. A jegyzőkönyvet - ha kijelölésre került - a jegyzőkönyv-hitelesítőnek is alá kell írnia.


(2) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.



IV. Fejezet

A közmeghallgatás, a helyi fórumok és az önszerveződő közösségek


51. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

A közmeghallgatás képviselő-testületi ülésnek minősül.


 (2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.


(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.


(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy annak időpontjáról és helyéről a lakosságot  legalább 10 nappal az időpont előtt hirdetmény útján tájékoztatni kell.


52. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


53. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.


(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.


(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.


(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.


54. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.


55. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint jegyzőkönyvet készít.


56. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel fórumot tarthat.


(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy is lehet.


(3) A fórumon a képviselő köteles részt venni.


(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.



V. Fejezet

A települési képviselő


57. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.


58. § (1)  A települési képviselő – az Mötv.  32.§ (2) bekezdés i), j), k) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl – köteles

a) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

b) az önkormányzat által szervezett rendezvényeken megjelenni

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.


(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.


59. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.


(2) Amennyiben a települési képviselő az Mötv. 32 . § (2) bekezdés j) pont szerinti képzésen nem vesz részt, úgy két havi tiszteletdíját a képviselő-testület megvonja.


(3) Amennyiben a települési képviselő legalább egymást követő két ülésen nem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, annyi hónapra nem kap tiszteletdíjat, ahány hónapban hiányzott.


(4) Az önkormányzati képviselő megbízatására és megszűnésére az Mötv. helyi önkormányzati képviselő megbízatás keletkezése és megszűnése szabályai vonatkoznak.


(5) A képviselő összeférhetetlenségével, az összeférhetetlenségi eljárással, a méltatlansággal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és eljárással kapcsolatosan az Mötv. szabályai az irányadóak.



VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai


60. § A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a közös önkormányzati hivatal,

e) a társulás.


  1. A polgármester és az alpolgármester


61. § (1) A polgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.


(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségével, az összeférhetetlenségi eljárással, a méltatlansággal, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel és eljárással kapcsolatosan az Mötv. szabályai az irányadóak.


62. § A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályozva van a 13. § (2) bekezdésben meghatározott személynek.



63. § (1) A polgármester Mötv. 65. § és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak.


(2) A polgármester munkarendje: Minden hétfőn délelőtt 8 – 10 óráig, minden szerdán 13-15 óráig.


(3) A polgármester fogadóórája: hétfőn 8 -10 óráig.


 (4) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.


64. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

a) szociális ügyek,

b) gyermekvédelmi ügyek.


(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerül, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtásáról, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,

b) az önkormányzat költségvetési rendelete alapján meghatározott eredeti előirányzati főösszeg 5 %-át elérő kiadás megtakarítást, vagy bevételszerzést eredményező új kötelezettségvállalás esetén,

c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatt  intézkedést kell hozni.


65. § (1) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.


(2) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóóráját: minden hónap első hetén, szerdán 17 – 19 óráig határozza meg.


  1. A képviselő-testület bizottságai


66. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.


67. § A képviselő-testület állandó bizottsága:


Ügyrendi és Szociális Bizottság

3 tagú (3 képviselő)



68 .§ (1)  A bizottság tagjaira az Mötv. képviselő-testület bizottságaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.


(2) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.


(3) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.



3. Ügyrendi és Szociális Bizottság


69. § (1) Ellátja a képviselő-testület titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági teendőit.

(2) Kivizsgálja a polgármesteri és képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, és az eljárás eredményéről a képviselő-testületet tájékoztatja.


(3) Ellátja a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat,melyek az alábbiak:

- igazolást ad ki a kitöltött vagyonnyilatkozat átvételéről

- nyilvántartást vezet az átadott vagyonnyilatkozatokról

- vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén felhívja az érintettet az ellenőrzéshez szükséges adat közlésére

- ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.


(4) A vagyonnyilatkozatokat a Közös Hivatal páncélszekrényében, elkülönítetten kell tárolni, zárt borítékban.


(5) A szociális jellegű feladatai

a) a költségvetési rendelet tervezetben meghatározott szociális és gyermekvédelmi, egészségügyi, kulturális és oktatási  tárgyú kiadások előzetes véleményezése,

b) az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi, egészségügyi, kulturális és oktatási  tárgyú rendeleteiben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlása,

c) az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a képviselő-testület tájékoztatása,

d) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,

e) javaslattétel a szociális és gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére.

f) a szociális és gyermekvédelmi, egészségügyi, kulturális és oktatási  tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,

g) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.


(6) A képviselő-testület elé a  bizottság által benyújtandó előterjesztések a (1) bekezdés c)-f) és h) pontjaiban meghatározott ügyek.


(7) A  bizottságra átruházott állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatásköröket a szociális és gyermekvédelmi egészségügyi, kulturális és oktatási tárgyú helyi rendeletek határozzák meg.


(8) A bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi, egészségügyi, kulturális és oktatási feladatot ellátó intézménye képviselőjét.



4. A jegyző


70. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.


(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.


(3) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.


71. § (1) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

Az alkalmazható kihirdetési módok:

a) kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés, honlapon történő közzététel

b) nem kötelező jelleggel

ba) könyvtárban történő kihelyezés,


(2) A 71. § (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,

c) a határozatok betűrendes nyilvántartása,

d) a határozatok határidő nyilvántartása.


(3) A 71. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,

b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,

c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.


72. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Hivatalt alkotó önkormányzatok polgármesterei együttesen gyakorolják.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a Közös Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei a jegyzői feladatok ellátására helyettesítő jegyzőt bíznak meg.



5. A Közös Önkormányzati Hivatal


73. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Kéthelyi Közös Önkormányzati Hivatal.


(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.


(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.


6. Társulás


74. § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

a) Kéthely és Környéke Szociális Társulás 8713 Kéthely, Ady Endre u. 1.

b) Marcali Kistérségi Többcélú Társulás 8700 Marcali, Rákóczi u. 11.

c)[10] Kéthelyi Óvoda Intézményfenntartó Társulás

d)[11]

f) Dél-nyugat Balatoni Hulladékgazdálkodási Társulás 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27.

g) [12]


VII. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja


75. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.


(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.


VIII. Fejezet

Záró rendelkezések


76. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követőnapon lépő  hatályba.


(2) Hatályát veszti Balatonújlak Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2003. (III.24.) önkormányzati rendelet.




Balatonújlak, 2014. november 6.




               Tüske Gáborné                                                                                   Strausz Edit         

                polgármester                                                                                     jegyző





Záradék:

A rendeletet kihirdetve 2014. november 7.



Strausz Edit                                                                                                    

     jegyző











[1]

Megállapította a 12/2015.(VI.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2015. július 1. napjától.

[2]

Beiktatta a 4/2016.(II.10.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[3]

Beiktatta a 4/2016.(II.10.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[4]

Beiktatta a 4/2016.(II.10.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2016. március 1. napjától.

[5]

Megállapította a 4/2015.(II.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2015. március 1. napjától.

[6]

A szövegrészt megállapította a 12/2015.(VI.30.) önkormányzati rendelet 2. § a) pontja. Hatályos 2015. július 1. napjától.

[7]

Hatályon kívül helyezte a 12/2015.(VI.30.) önkormányzati rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2015. július 1. napjától.

[8]

A szövegrészt megállapította a 12/2015.(VI.30.) önkormányzati rendelet 2. § b) pontja. Hatályos 2015. július 1. napjától.

[9]

A szövegrészt megállapította a 12/2015.(VI.30.) önkormányzati rendelet 3. §- a. Hatályos 2015. július 1. napjától.

[10]

Megállapította a 12/2015.(VI.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2015. július 1. napjától.

[11]

Hatályon kívül helyezte a 12/2015.(VI.30.) önkormányzati rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2015. július 1. napjától.

[12]

Hatályon kívül helyezte a 12/2015.(VI.30.) önkormányzati rendelet 6. § b) pontja. Hatálytalan 2015. július 1. napjától.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
11.78 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!