nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011. (V.31.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-09-26 -tól
Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2011. (V.31.) önkormányzati rendelete
a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló rendelet EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Budapest Főváros ​XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában vagy rendelkezése alatt álló lakásokra terjed ki.

(2) -

(3) A vagyonátadó bizottság hatáskörével összefüggő, vagy tulajdoni igény alapján induló bírósági eljárással érintett lakás bérbeadására az eljárásokban hozott jogerős és végrehajtható határozat meghozataláig e rendeletet kell alkalmazni, ha a bérbeadó a rendelet hatálybalépésekor az önkormányzat költségvetési szerve vagy a volt kerületi Ingatlankezelő Vállalat Képviselő-testület által létrehozott jogutódja.

(4) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezései megfelelően irányadóak


2. Fogalommeghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában:

a)  közeli hozzátartozó: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti magánszemély.

b) eltartott: a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és nevelt gyermek (pl. gyámolt unoka).

c) jövedelem: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bevétel, valamint az i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátás.

d) vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

da) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét, vagy

db) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a százötvenszeresét meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

e) beköltözhető lakás: életvitelszerűen nem lakott, legalább ½ tulajdoni hányadban lévő, haszonélvezeti joggal nem terhelt lakásingatlan. A lakástulajdon nem tekinthető beköltözhetőnek, ha az érintett lakástulajdon bontását az építésügyi hatóság véglegesen ​elrendelte vagy engedélyezte.

f) Fecske-lakás: azok a kis alapterületű lakások, amelyek a Képviselő-testület döntése alapján kizárólag 35 éven aluli gyermektelen vagy legfeljebb egy gyermekkel rendelkező házaspár részére adható bérbe legfeljebb 5 évre szólóan, lakás-előtakarékosság vállalása mellett.

g) krízislakás: azok a lakások, amelyek olyan magánszemélyek részére adhatók bérbe, akik szociális helyzetében méltányolható, súlyos szükséghelyzet következett be.

h) Kezelő: a Képviselő-testület felhatalmazása/szerződése alapján önkormányzati tulajdonú lakások kezelésével megbízott szervezet.


i)1 fogyatékkal élő: az a személy, akinek

ia) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes,

ib) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,

ic) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),

id) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes.



j) tartós beteg kiskorú: az a kiskorú, akire tekintettel szülője, vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

k) típuslakás: iparosított technológiával épített, többlakásos lakóépületben lévő, egymás felett elhelyezkedő lakások, azonos alaprajzzal.

l) lakástípus: iparosított technológiával épített, többlakásos lakóépületben lévő lakások, melyek a lakás alapterületében térnek el egymástól.



m) lakásügyi hátralék: az Önkormányzat felé fennálló

ma) lakásbérleti díj,

mb) az Önkormányzat által a szolgáltatók felé megfizetett közüzemi díj,

mc) a bérbeadó által továbbszámlázott közüzemi díj,

md) e rendelet 37/A. § (1) bekezdése szerinti kamatmentes visszatérítendő támogatás nem fizetéséből eredő, valamint

me) lakás vételár

hátralék.

n) lakásügyi hátralékkal rendelkező személy: olyan személy, aki

na) önkormányzati lakás bérlője;

nb) önkormányzati lakás jogcím nélküli használója;

nc) önkormányzati lakásnak már nem bérlője vagy már nem jogcím nélküli használója;

nd) volt önkormányzati lakás tulajdonosa

és lakásügyi hátraléka keletkezett.

o) valótlan adat: kérelmében hamis adatot közöl, hamis adatokról valósan nyilatkozik, illetve a kérelemmel összefüggő valós adatot elhallgat vagy hamis adatot, tényt valósként állít

p) jogcím nélküli használó: az Ltv. 91/A. § 13. pontja szerinti magánszemély.

q) önkényes lakásfoglaló: olyan magánszemély, aki az üres önkormányzati bérlakást önkényesen foglalja el és tartja birtokában.

r) Vagyonkezelő: a Képviselő-testület döntése alapján az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra biztosított vagyonkezelői jog jogosultja.”



3. A bérbeadói jogokat gyakorló és a bérbeadói kötelezettségeket teljesítő szervek

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó lakások vonatkozásában a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket:

a) a Képviselő-testület,


b) a Képviselő-testület Népjóléti Bizottsága (a továbbiakban: Népjóléti Bizottság),


c) a Képviselő-testület Tulajdonosi Bizottsága (a továbbiakban: Tulajdonosi Bizottság),

d) a polgármester

e) vagyonkezelői joggal érintett lakások esetében a Vagyonkezelő

gyakorolja.

(2) Ahol a rendelet külön nem rögzíti a bérbeadói jogokat, illetve kötelezettségeket gyakorló szervet, ott a jogok és kötelezettségek gyakorlója a polgármester.

(3) A Kezelő a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket a jelen rendeletben foglaltak, valamint a Képviselő-testület és a Kezelő között létrejött megállapodás alapján, mint a Képviselő-testület megbízottja gyakorolja, valamint teljesíti.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt szervek kötelesek e rendeletben meghatározott feladataik ellátása során egymással együttműködni, a kért adatokat haladéktalanul közölni, szakmai ismereteikkel egymást segíteni.

(5) A bérleti jogviszony felmondással történő megszüntetése ügyében a Ptk. 6:347. §-a és 6:348. §-a, valamint az Ltv. 25. § (1) bekezdése, 25. § (3) bekezdése és 26. § (1) bekezdése alapján a Kezelő kezdeményezésére vagy hivatalból a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimrei Polgármesteri Hivatal Vagyon- és Lakásgazdálkodási Irodája (a továbbiakban: Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda) – vagyonkezelői joggal érintett lakások esetében a Vagyonkezelő – köteles eljárni.

(6) Amennyiben a döntésre jogosult szerv nem tudja gyakorolni a hatáskörébe tartozó bérbeadói jogokat, úgy – a vagyonkezelői joggal érintett lakások esetét kivéve – a Képviselő‑testület dönt.

(7) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak – a vagyonkezelői joggal érintett lakások esetét kivéve – nem érintik a Képviselő-testület azon jogát, hogy jelen rendelet hatálya alá tartozó bármely lakás tekintetében a bérbeadói jogot közvetlenül gyakorolja



II. Fejezet

A bérbeadás általános feltételei és jogcímei

4. A bérbeadás általános feltételei


4. § (1) Lakást bérbe adni kizárólag természetes személynek (bérlő) vagy személyeknek (bérlőtársak) lehet.

(2 )A rendelkezésre álló lakások függvényében a  Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda javaslata alapján a Népjóléti Bizottság és a Tulajdonosi Bizottság évente legalább egyszer dönt arról, hogy mely lakások bérbeadására milyen jogcím alapján írható ki pályázat beleértve a hasznosítás módjának megváltoztatását is, valamint mely lakásokat minősít krízislakásnak, kivéve, azokat a lakásokat, melyeket  bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási vagy vagyonkezelői jog alapján kell bérbe adni. A Bizottságok ellentétes tartalmú döntése esetében a Képviselő-testület dönt.



(3)A Kezelő minden év május 31. napjáig javaslatot tesz a polgármesternek arra, hogy a megüresedett lakásállomány részét képező egyes, más lakásgazdálkodási feladatra nem elkülönített lakások bérleti jogát a Népjóléti Bizottság ajánlja fel azon bérlők részére, akik a tárgyévet megelőző év folyamán jelezték kisebb lakás bérbevételére vonatkozó igényüket, tekintettel arra, hogy az általuk bérelt lakás fenntartására, költségeinek viselésére anyagi helyzetükre tekintettel képtelenek.


l


(4) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, nem lehet lakást bérbe adni, annak a személynek, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó és -költöző személyeknek, akiknek

           a) jogerős bírósági határozat végrehajtása miatt ki kell költözni az általuk jelenleg lakott lakásból és a végrehajtást kérő az Önkormányzat vagy a Vagyonkezelő,

           b) közüzemi vagy lakbérhátraléka van az Önkormányzat vagy a Vagyonkezelő felé,

           c) az általuk határozatlan időtartamra bérelt önkormányzati bérlakás bérleti jogviszonyának megszüntetését közös megegyezéssel kezdeményezték és a megszüntetéskor pénzbeli térítést kaptak, a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésétől számított 5 éven belül.”




5. A bérbeadás jogcímei

5. § (1) Lakást pályázat útján, lakásjuttatási névjegyzék alapján, vagy pályázaton kívül lehet bérbe adni.

(2) A pályázat útján megvalósuló bérbeadás:

a) szociális alapon,

b) költségelven,

c) piaci viszonyok alapján,

d) Fecske-program keretében

e) hitellel terhelt, végrehajtás alá vont ingatlannal rendelkező családok megsegítésére program (továbbiakban: hiteladósok megsegítése program) keretében

történhet.

(3) Lakás névjegyzék alapján történő bérbe adása kizárólag a Havanna-lakótelepen található típuslakások közül, szociális alapon, bérbevételi ajánlat benyújtásával történhet.

(4) Pályázaton kívüli

a) az e rendeletben meghatározott közérdekű lakásgazdálkodási feladatok, célok, megvalósítása érdekében,

b) a lakáscsere jogcímén,

c) a megállapodáson alapuló elhelyezési – másik lakás bérbeadási kötelezettség jogcíme alapján,

d) a bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján,

e) a kényszerbérlők elhelyezése jogcímén,

f) a jogszabályon alapuló elhelyezési kötelezettség jogcíme alapján,

g) a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok lakáshelyzetének a rendezése érdekében,

h) a szükséghelyzet alapján

i) a szolgálati jogviszony alapján;

j) a vagyonkezelői jog alapján

történő bérbeadás.


III. Fejezet

Pályázat útján és lakásjuttatási névjegyzék alapján megvalósuló bérbeadás


6. A szociális alapon, illetve a hiteladósok megsegítése program keretében történő bérbeadás pályáztatásának eljárási rendje és feltételei


6. § (1) A pályázat útján történő bérbeadásra vonatkozó pályázat kiírása a Népjóléti Bizottság hatáskörébe tartozik. A pályáztatást nyilvános eljárással kell lebonyolítani.

(2) A pályázaton benyújtott lakásigények az üres, illetve megüresedő, valamint az Önkormányzat tulajdonába újonnan bekerült lakásállományból elégíthetők ki.

(3) A Pályázónak a pályázati feltételekben meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat is be kell nyújtania – különös tekintettel a Pályázó és a jövedelemmel rendelkező együttköltözők jövedelemigazolására, valamint a Pályázónak az eltartottakról és az együttköltözőkről büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozataira.

(4) A bérlakások bérbeadására vonatkozó pályázatokról szóló hirdetményt 30 napra közzé kell tenni:

a) a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján, az ügyfélfogadására szolgáló helyiségében, illetve hirdető tábláin,

b) az Önkormányzat helyi lapjában, az önkormányzati kábeltelevízió hirdetései között, az Önkormányzat honlapján,

c) a Kezelő hirdető tábláin.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a bérbeadás jogcímét,

b) a Kiíró megnevezését, székhelyét,

c) a bérbeadás útján hasznosítani kívánt önkormányzati lakások címét,

d) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, határidejét, módját,

e) a pályázati feltételeket, az elbírálás szempontjait és a pályázók értesítésének módját,

f) a pályázat mellékleteként benyújtandó nyilatkozatok és igazolások pontos
meghatározását,

g) az eredmény közlésének módját és időpontját,

h) a pályázat érvénytelenségének eseteit.

(6) A pályázatot a Kiíró által előre meghatározott tartalmú nyomtatványon kell benyújtani. Amennyiben a Pályázó több lakásra is nyújt be pályázatot, pályázatának tartalmaznia kell a lakások rangsorolását is.

(7) A pályázatok rangsorolásához szükséges pontrendszert e rendelet 2. és 7. mellékletei tartalmazzák.

(8) A benyújtott pályázatok elbírálása a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimrei Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Irodájának (a továbbiakban: Humánszolgáltatási Iroda) előterjesztése alapján a Népjóléti Bizottság hatáskörébe tartozik.

(9) A Népjóléti Bizottság határozatával megpályázható lakásonként rangsort állapít meg. A rangsor elején az a Pályázó áll, aki az e rendelet 2. mellékletében, hiteladósok megsegítése programban kiírt pályázat esetében 7. mellékletében meghatározott pontrendszer alapján a legtöbb pontot kapta. Az egyes lakásokra megállapított rangsor első helyén lévő Pályázót kell felhívni a lakásbérleti szerződés megkötésére. Pontegyenlőség esetén a Népjóléti Bizottság egyedi elbírálás alapján rangsorolja a Pályázókat.

(10) A nyertes pályázó visszalépése esetén a rangsorban következő pályázó lép előre.

(11) Nyertes pályázat esetén a pályázat mellékleteként benyújtott nyilatkozatokat megalapozó dokumentumok tartalmát minden esetben, a szerződés aláírását megelőzően a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Irodának ellenőriznie kell. A pályázat mellékleteként benyújtott nyilatkozatok tartalmának igazolására felhívott Pályázó köteles a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda felhívásának megfelelően, határidőben a szükséges dokumentumokat benyújtani. Amennyiben a Pályázó a felhívásnak határidőben nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, illetve a benyújtott nyilatkozatokban foglaltak megalapozatlanok, a pályázat érvénytelen. Ebben az esetben a rangsorban a következő Pályázó lép előre. A valótlan adatokat közlő Pályázó 5 évig nem jogosult önkormányzati lakásra pályázatot benyújtani, valamint bérbevételi ajánlatot tenni.

(12) A szociális bérletre pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy tudomásul veszi, hogy a bérleti szerződés időtartama alatt évente a szociális bérletre vonatkozó feltételek fennállását a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda felülvizsgálhatja és ellenőrizheti, valamint, hogy amennyiben szociális bérletre való jogosultsága a bérleti szerződés időtartama alatt megszűnik vagy megváltozik, úgy az Önkormányzat a fizetendő lakbér havi összegét egyoldalúan, a Bérlő egyidejű értesítése mellett, a költségalapú bérleti díjnak megfelelő bérleti díj összegére módosítani jogosult.

(13) Azt a pályázatot, amely a szükséges mellékleteket, igazolásokat, nyilatkozatokat nem tartalmazza, érvénytelennek kell tekinteni.


7. § (1) Szociális alapon bérbe adott lakásra az jogosult, akinek, valamint a vele együttköltöző személyeknek

a) a tulajdonában, haszonélvezetében nincs másik beköltözhető lakás.

b) lakásbérleti jogviszonya nem áll fenn, kivéve az Önkormányzattal fennálló lakásbérleti jogviszonyt, ha

          ba) a bérleti jogviszony létesítése és a pályázat vagy a bérbevételi ajánlat benyújtása között legalább 5 év eltelt, vagy

         bb) a bérleti jogviszony létesítése a magánszemély szociális helyzetében méltányolható, súlyos szükséghelyzete miatt következett be, és a pályázó vagy az ajánlattevő, valamint a vele együttköltöző személy írásos nyilatkozattal vállalja, hogy nyertessége esetén az új lakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a pályázat vagy a bérbevételi ajánlat benyújtásakor bérelt ingatlanát beköltözhető, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Kezelőnek leadja,

c) az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 315%-át,

d) nincs a 2. § d) pontban meghatározott vagyona,

e) az esetében nem volt önkényes lakásfoglaló,

          f) az esetében pályázat vagy bérbevételi ajánlat benyújtása alapján valótlan adatközlés történt, és annak megállapításától számított 5 év eltelt.”

(2) Pályázat útján szociális bérlet csak azzal a nagykorú személlyel létesíthető, aki

a) pályázat kiírása esetén a pályázat benyújtására nyitva álló határnapig benyújtotta pályázatát,

b) a pályázat benyújtásakor a már meglévő bérleményére lakbér-, vagy közüzemi díjtartozással nem rendelkezik.

(3) Amennyiben a bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt bekövetkezett körülmény következtében nem jogosult szociális alapon bérbe adott lakásra, köteles ezen körülményt a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül írásban bejelenteni a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Irodán.

(4) Szociális bérlet esetén legfeljebb az 1. melléklet szerinti méltányolható lakásigény mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe.

(5) A méltányolható lakásigény mértékének megállapításánál a szociális bérletre jogosultat és a vele együttköltöző élettársat, valamint azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba.

(6) -

(7) -

(8) A szociális alapon bérbe adott lakás lakbérének mértékét és a bérlő szociális és vagyoni helyzetét a bérbeadó – a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda útján – minden év október 31-ig felülvizsgálja. Ennek érdekében a bérlő felszólításra köteles a jelen rendelet 3. mellékletét képező nyomtatványt kitöltve, valamint a szociális helyzetét bizonyító iratokat, jövedelmi kimutatásokat és nyilatkozatot a lakásban élők számáról és az ott lakás jogcíméről minden év június 30-ig benyújtani. Amennyiben a bérlő az e bekezdésben foglalt kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, vagy a 7. § (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének megfelelő határidőn belül nem tesz eleget és a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a bérlő szociális alapon bérbe adott lakásra nem jogosult, úgy a bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt a Ptk. 6:348. § és az Ltv. 25. § (5) bekezdése alapján az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára felmondhatja. Amennyiben a Népjóléti Bizottság nem járul hozzá a bérleti szerződés felmondásához, úgy a bérbeadó megállapítja az új, költségalapú lakbért és azt a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda útján a bérlővel írásban, haladéktalanul közli.

(9) Amennyiben a bérlő a 7. § (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének megfelelő határidőn belül eleget tett és a bérlő által előadott körülmények vagy a felülvizsgálat alapján a bérlő már nem jogosult szociális alapú lakbér fizetésére, a bérbeadó megállapítja az új, költségalapú lakbért és azt a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda útján a bérlővel írásban, haladéktalanul közli.


8. § (1) A hiteladósok megsegítése program keretében kiírt pályázaton az jogosult részt venni, aki

a) igazolja, hogy a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény alapján hiteladós vagy zálogkötelezett és a hitelszerződésben érintett ingatlant végrehajtás alá vonták, és

b) igazolja, hogy a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény alapján létrehozott Nemzeti Eszközkezelőn keresztül nem tudott élni a törvényben biztosított azon lehetőséggel, hogy a tulajdonában álló ingatlant a Nemzeti Eszközkezelő megvásárolja és bérlőként tovább használhatja a lakást, vagy nyilatkozik arról, hogy a vonatkozó kérelmét azért nem nyújtotta be a Nemzeti Eszközkezelőhöz, mert a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(2) A hiteladósok megsegítése program keretében kiírt pályázat útján csak azzal létesíthető bérleti jogviszony, aki a 7. § (2) bekezdés a) és b) pontjában és a 7. § (4) és (5) bekezdésében megjelölt feltételeknek megfelel.

(3) A lakbér mértéke a 48. §-ban szabályozott módon a pályázó jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján kerül megállapításra.

(4) A hiteladósok megsegítése program keretében bérbe adott lakás bérlőjét a bérleti szerződés lejártát követően előbérleti jog nem illeti meg.

(5) Egyebekben a szociális alapú bérbeadásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


7. A pályáztatás eljárási rendje költségelven történő bérbeadásra


9. § (1) A költségelven történő bérbeadásra a pályázat kiírása, a pályázati felhívás, valamint a szükséges nyomtatványok tartalmának meghatározása a Tulajdonosi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) A költségelven történő bérbeadásra kiírt pályázaton bárki részt vehet,

a) aki, valamint akinek házastársa (élettársa), illetve a vele együttköltöző közeli hozzátartozója a 2. § d) pontban meghatározott vagyonnal nem rendelkezik,

b) aki a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. LXXV. törvény 1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott devizakölcsönt vett fel, és ugyanezen törvény alapján a hitelező kezdeményezte a zálogtárgy kényszerértékesítését, és ennek tényét a pályázó hitelt érdemlően igazolja, valamint más beköltözhető lakóingatlana nincs,

c) aki devizakölcsönt vett fel, ahol a kölcsön fedezete a pályázó tulajdonában álló Magyarország területén lévő lakóingatlan, amely a devizakölcsön következtében bírósági végrehajtás alatt áll, más beköltözhető ingatlana nincs, s a végrehajtás tényét 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lappal igazolja.

(3) A pályázati felhívásra benyújtott bérbevételi ajánlatot zárt, megcímzett, feladót és más jelet nem tartalmazó borítékban a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Irodán kell leadni. Az ajánlatot tartalmazó borítékot sorszámmal kell ellátni, melyről a pályázat benyújtója átvételi elismervényt kap. Az átvételi elismervényre az átvétel dátumán és sorszámán, valamint az átvevő nevén kívül más nem jegyezhető fel. A kiadott sorszámokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást az ajánlatok benyújtására megállapított időpont lejártakor a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda zárja le. A pályázati felhívás, valamint a benyújtandó ajánlat elkészítéséhez szükséges nyomtatványok a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Munkacsoport irodáján szerezhetők be.

(4) Költségelven történő bérbeadás esetén a pályázati felhívásban elő kell írni, hogy

a) a pályázó és a vele együttköltözők együttes havi jövedelmének meg kell haladnia a pályázat tárgyát képező bérlakás havi lakbérének háromszorosát,

b) az együttköltözők egy főre eső havi nettó jövedelmének meg kell haladnia
a pályázat tárgyát képező bérlakás havi lakbérének összegét.

Bérleti szerződés csak azzal az ajánlatot tevővel köthető, aki e bekezdésben foglaltaknak megfelel, s ezt igazolja.

(5) A benyújtott pályázatok elbírálása a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda javaslata alapján a Tulajdonosi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(6) A pályázat alapján azt a Pályázót kell a lakásbérleti szerződés megkötésére felhívni, aki a pályázati felhívás szerint a bérleti díj megfizetését a leghosszabb időre – tekintettel a 30. §-ra, legfeljebb öt évre – vállalja, és a vállalásnak megfelelő bérleti díjat a szerződéskötéssel egyidejűleg meg is fizeti.

(7) A költségelven történő bérbeadásra kiírt pályázati eljárásra egyebekben a 6. §-ban leírt, valamint a mindenkor hatályos, az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendeletben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.


8. A pályáztatás eljárási rendje a piaci alapon történő bérbeadásra


10. § (1) A piaci alapon történő bérbeadásra a pályázat kiírása, a pályázati felhívás, a szükséges nyomtatványok tartalmának meghatározása, valamint a pályázat elbírálása a Tulajdonosi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) A piaci alapon történő bérbeadásra kiírt pályázati eljárásra a mindenkor hatályos, az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet Önkormányzati vagyonra vonatkozó versenyeztetési eljárás szabályairól szóló rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.


9. Fecske-program


11. § (1) Fecske-program keretében lakás szociális alapon vagy költségalapon kiírt pályázat útján adható bérbe.

(2) A Fecske-program keretében a lakások bérbeadására – a Népjóléti Bizottság (1) bekezdésben foglalt döntésétől függően – egyebekben a költségalapon meghatározott lakbérű bérlakás, valamint a szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakás pályáztatási rendjére és bérbeadására vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) A Fecske-program keretében lakás bérleti jogát azok a személyek nyerhetik el, akik

a) a 35. életévüket még nem töltötték be, házastársi kapcsolatban élnek, gyermektelenek, vagy legfeljebb 2 öt éven aluli gyermeket nevelnek és

b) ingatlan tulajdonjogával, vagy haszonélvezeti joggal nem rendelkeznek, és

c) vállalják lakáscélú elő-takarékossági szerződés megkötését legkésőbb a bérleti szerződés megkötésének napjáig.



10. A lakásjuttatási névjegyzék alapján történő bérbeadás

eljárási rendje és feltételei


12. § (1) Lakásjuttatási névjegyzék alapján lakás annak a személynek adható bérbe, aki érvényes bérbevételi ajánlatot nyújtott be és szociális alapon bérbe adott lakásra jogosult.

(2) A lakásjuttatási névjegyzékben szereplők lakásigényei a Havanna-lakótelepen található üres, illetve megüresedő, valamint az Önkormányzat tulajdonába újonnan bekerült típuslakások állományából elégíthetők ki.

(3) Bérbevételi ajánlatot egy naptári évben, egy ajánlattevőnek egy alkalommal, e rendelet 8. mellékletét képező nyomtatványon, a nyomtatvány elválaszthatatlan részét képező csatolandó dokumentumokkal (melyek felsorolását e rendelet 1. függeléke tartalmazza) a Humánszolgáltatási Irodához (1184 Budapest, Üllői út 400.) lehet benyújtani. Házastársak, élettársak ajánlatot csak együttesen nyújthatnak be. Amennyiben az ajánlattevő, vagy az együttköltöző(k) adataiban, körülményeiben változás állt be, úgy azt az ajánlattevő a változás beálltát követő 30 napon belül köteles bejelenteni.

Amennyiben

a) az ajánlattevő a bérbevételi ajánlata értékelését befolyásoló körülményekben beállott változást határidőben nem jelenti be,

b) a bejelentés alapján a jogosultsági feltételek nem állnak fenn,

a tárgyévi bérbevételi ajánlatot a polgármester érvénytelennek nyilvánítja. A Humánszolgáltatási Iroda a polgármester döntése alapján a nyilvántartásból törli és a döntésről az ajánlattevőt írásban értesíti.”

(4) Egy ajánlattevő érvényesen legfeljebb két lakástípusra nyújthat be ajánlatot. Az ajánlatokat személyesen, vagy postai úton lehet benyújtani, a más módon vagy más helyen benyújtott ajánlat érvénytelen. Egy adott lakástípusra benyújtott ajánlat részajánlatnak minősül.

(5) Pontozni és besorolni csak az érvényes ajánlatokat lehet.

Azt az ajánlatot, amely

a) nincs hiánytalanul kitöltve,

b) a szükséges mellékleteket nem tartalmazza,

c) esetében a jogosultsági feltételek nem állnak fenn

érvénytelennek kell tekinteni.

A benyújtott ajánlatok érvényességéről a polgármester dönt, a döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs. A 7. §-ban szabályozott szociális alapon bérbe adott lakásra való jogosultsági feltételek fennállása esetén az érvényes ajánlatot a Humánszolgáltatási Iroda nyilvántartásba veszi és az ajánlattétel befogadásáról az ajánlattevőt írásban értesíti.

Az érvénytelen ajánlattételről a polgármester az okok megjelölésével az ajánlattevőt írásban tájékoztatja.

Amennyiben az ajánlattevő a befogadott és érvényes ajánlatát visszavonja mielőtt a Népjóléti Bizottság a névjegyzék felállításáról döntött volna, úgy a polgármester döntése alapján a Humánszolgáltatási Iroda törli az érvényes bérbevételi ajánlatot benyújtott személyek nyilvántartásából és a döntésről írásban tájékoztatja az ajánlattevőt.

(6) Az érvényes ajánlatok elbírálása és a névjegyzék felállítása a Humánszolgáltatási Iroda előterjesztése alapján a Népjóléti Bizottság hatáskörébe tartozik.

(7) Az ajánlatok rangsorolásához szükséges pontrendszert e rendelet 2. melléklete tartalmazza. A Népjóléti Bizottság határozatával minden év március 15-éig lakástípusonként névjegyzéket állít fel az előző évben benyújtott érvényes bérbevételi ajánlatok figyelembe vételével. A névjegyzék felállításáról szóló döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs. A névjegyzék elején az az ajánlattevő áll, aki az e rendelet 2. mellékletében meghatározott pontrendszer alapján a legtöbb pontot kapta. Pontegyenlőség esetén a Népjóléti Bizottság egyedi elbírálás alapján rangsorolja az ajánlattevőket A névjegyzék első helyén álló ajánlattevő visszalépése esetén a névjegyzékben következő ajánlattevő lép előre.

(8) A névjegyzék mindenkori első helyén álló ajánlattevő által a bérbevételi ajánlat mellékleteként benyújtott nyilatkozatokat megalapozó dokumentumok tartalmát minden esetben, a szerződés aláírását megelőzően a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Irodának ellenőriznie kell. A benyújtott nyilatkozatok tartalmának igazolására felhívott ajánlattevő köteles a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda felhívásának megfelelően, határidőben a szükséges dokumentumokat benyújtani. Amennyiben az ajánlattevő a felhívásnak határidőben nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, illetve a benyújtott nyilatkozatokban foglaltak megalapozatlanok, az ajánlata érvénytelen. Ebben az esetben a névjegyzékben következő ajánlattevő lép előre. A valótlan adatokat közlő ajánlattevő 5 évig nem jogosult önkormányzati lakásra bérbevételi ajánlatot tenni, valamint pályázatot benyújtani.

(9) A lakástípusra megállapított névjegyzék első helyén álló ajánlattevő a (2) bekezdésben meghatározott, felújított és a 4. § (2) bekezdése szerint szociális bérletre kijelölt típuslakások közül választhat. A névjegyzék első helyén álló ajánlattevőnek a rendelkezésre álló lakások megtekintésére legalább két alkalommal lehetőséget kell biztosítani. A lakások megtekintésére felajánlott utolsó időpontot követően 3 munkanapon belül az ajánlattevő köteles írásban nyilatkozni az elfogadni kívánt lakásról. Amennyiben az Önkormányzat csak egy rendelkezésre álló típuslakást tud biztosítani megtekintésre és felajánlásra, úgy az ajánlattevőnek írásbeli nyilatkozatát 5 munkanapon belül kell megtennie. Amennyiben az ajánlattevő határidőben nem nyilatkozik az elfogadni kívánt lakásról, az visszalépésnek minősül. Az ajánlattevő írásbeli nyilatkozatát követő 15 napon belül az ajánlattevőt fel kell hívni a lakásbérleti szerződés megkötésére. Az ajánlattevő visszalépésének minősül az is, ha a szerződést azért nem lehet határidőben megkötni, mert az ajánlattevő a szerződéskötés helyszínén neki felróható okból nem jelenik meg és távolmaradását előre nem jelzi, vagy 10 napon belül nem igazolja.

(10) A szociális bérletre ajánlatot tevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy tudomásul veszi, hogy a bérleti szerződés időtartama alatt évente a szociális bérletre vonatkozó feltételek fennállását a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda felülvizsgálhatja és ellenőrizheti, valamint, hogy amennyiben szociális bérletre való jogosultsága a bérleti szerződés időtartama alatt megszűnik vagy megváltozik, úgy az Önkormányzat a fizetendő lakbér havi összegét egyoldalúan, a Bérlő egyidejű értesítése mellett, a költségalapú bérleti díjnak megfelelő bérleti díj összegére módosítani jogosult.

(11) Lakásjuttatási névjegyzék alapján szociális bérlet csak azzal a nagykorú személlyel létesíthető, aki

a) a bérbevételi ajánlat benyújtásakor a már meglévő bérleményére lakbér-, vagy közüzemi díjtartozással nem rendelkezik,

b) névjegyzékbeli pontszáma meghaladja a névjegyzék felállításakor a névjegyzék első helyén álló ajánlattevő pontszámának 60%-át.


IV. Fejezet

Pályázaton kívüli bérbeadás

11. Közérdekű, lakásgazdálkodási feladatok,

célok megvalósítása érdekében történő bérbeadás

13. § (1) Lakásgazdálkodási feladatok ellátása keretében történik a bérbeadás, ha:

a) az Önkormányzat kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás, illetve a kisajátítási eljárást megelőző megállapodás eredményeként kell lakást bérbe adni, függetlenül attól, hogy egyidejűleg pénzbeli térítésre sor kerül-e,

b) az önkormányzati rendeletek illetve határozatok végrehajtásához kapcsolódó járulékos elhelyezési kötelezettségek (szabályozási terv, bontás, stb.) teljesítése érdekében történik,

c) bontandó épületben lévő lakások kiürítésére kerül sor, továbbá megsemmisült, vagy műszaki állapota miatt lakhatatlan lakás használóját kell elhelyezni.

(2) A közérdekű célból történő elhelyezés esetén a cseréből adódó indokolt költségeket – a lakbéren kívül – az Önkormányzat viseli.

(3) A közérdekű célból történő elhelyezési kötelezettségét az Önkormányzat a jogosulttal való megállapodás alapján, pénzbeli térítéssel megválthatja a jelen rendelet 45. §‑ában foglalt feltételek alapján.

(4) A lakásgazdálkodási feladatok ellátása keretében történő bérbeadás esetén a bérbeadói jogokat a Tulajdonosi Bizottság gyakorolja.


14. § A lakásgazdálkodási feladat keretében biztosított másik lakás(ok) bérbeadási időtartama tekintetében a bérlő nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mint amilyenben korábban volt.


12. A lakáscsere

15. § (1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás tulajdonjogára vagy bérleti jogára cserélhető, amennyiben nem esik az Ltv. 29. §-ában meghatározott kizáró okok hatálya alá. A lakásokat akkor lehet elcserélni, ha mindegyik érintett bérbeadó hozzájárult a lakás, lakások elcseréléséhez.

(2) Az önkormányzati lakás bérleti jogának másik az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérleti jogára való cseréje esetén a hozzájárulást a hatáskörrel rendelkező bizottság javaslata alapján a polgármester adhatja meg.

(3) Az önkormányzati lakás bérleti jogának nem az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás vagy házas ingatlan bérleti jogára vagy tulajdonjogára való cseréje esetén a hozzájárulást a Tulajdonosi Bizottság adhatja meg.

(4) Lakáscsere esetén az új bérlő a megszűnő bérleti szerződésében megállapított időtartammal megegyező ideig kötheti meg az új lakásbérleti szerződését.

(5) A bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően a bérbeadó – 30 napos határidő megjelölésével – köteles az önkormányzati lakásra bérleti jogot szerző cserélő féltől kérni:

a) a lakásbérleti szerződésének, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatának,

b) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának az iratokhoz történő benyújtását.

(6) A bérbeadó megtagadhatja a cseréhez történő hozzájárulását, ha a cserepartner az (5) bekezdés szerinti kérést a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy a benyújtott okiratok, illetőleg – szükség esetén – a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében.


13. Megállapodáson alapuló elhelyezési-, másik lakás bérbeadási kötelezettség

jogcíme alapján

16. § (1) A jogcím nélküli használó a lakást a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 60 napon belül köteles elhagyni.


(2) Lakás bérbeadására lehet ajánlatot tenni annak a jogcím nélküli használónak, aki – a rendelet hatálybalépését követően – a bérlő halála után maradt vissza a lakásban feltéve, hogy a lakás vonatkozásában közüzemi- és lakbértartozása nem áll fenn vagy ezen tartozás megfizetését az Önkormányzat hozzájárulásával átvállalja, ha:

a) a bérbeadó a lakásba való befogadáshoz adott hozzájárulásakor erre kötelezettséget vállalt, vagy

b) a jogcím nélkül visszamaradt személy

ba) az elhalt bérlő gyermeke, unokája, testvére, valamint az elhalt bérlő házastársának gyermeke unokája, amennyiben több mint 3 évig életvitelszerűen a lakásban lakott,

bb) a bérlő élettársa volt, feltéve, hogy a bérlő halálát megelőzően több, mint 5 évig életvitelszerűen a lakásban lakott, és ott a fenti időszakban megszakítás nélkül bejelentett lakóhellyel rendelkezett – ideértve a határozott időre létesített tartózkodási helyet is, amennyiben az megszakítás nélküli.



(3) -



17. § (1) Nem lehet a lakás bérbeadására ajánlatot tenni a jelen rendelet 16. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén különösen abban az esetben, ha a lakásbérleti jog folytatására jogosult lakik a lakásban, illetve szociális bérlet esetén abban az esetben, ha a visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználó – kiskorú esetében szülője – az e rendelet 2.§. d) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezi.



(2) A jelen rendelet 16. § (2) bekezdése alapján másik lakás bérbeadására akkor tehető ajánlat, ha a jogosult vállalja a lakásban lakó többi – másik lakás bérbevételére nem jogosult – személy, lakásba történő állandó jellegű befogadását.



(3) Ha a jelen rendelet 16. § (2) bekezdés alapján több jogosult van, részükre együttesen egy másik lakás bérbeadására lehet ajánlatot tenni. A jogosultak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszony mellett kell bérbe adni.

(4) Amennyiben jogcím nélküli lakáshasználó a jelen rendelet 16. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelel, de az általa használt lakás bérbevételére 7. § (4) bekezdésben foglaltak alapján nem lennének jogosultak, másik, a 7. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő lakás bérbeadására tehető ajánlat.  A lakásigény mértékének megállapításánál a jogosulttal már a bérlő életében is állandó jelleggel együttlakó azon személyeket lehet figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhatók, illetve, akik befogadására a (2) bekezdésben foglaltak alapján köteles.

(5) A lakásra vagy másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a lakásban lakókat határidő megjelölésével a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda hívja fel. Ha a határidő eredménytelenül telt el, a lakás vagy a másik lakás bérbeadására vonatkozó jogosultságot nem lehet megállapítani. Az Iroda a lakás kiürítése iránt intézkedik.

(6) A jogcím nélküli lakáshasználó lakásban hátrahagyott ingóságait a Kezelő felelős őrzésbe veszi, a jogcím nélküli lakáshasználó költségére és veszélyére a lakásból elszállíttatja, és 30 napi őrzés után értékesíti, a nem értékesíthető ingóságokat megsemmisíti.


18. § A jogcím nélküli lakáshasználó a bérbeadás elmaradása esetén a jogcím nélküli lakáshasználat 61. napjától kezdődően a jelen rendelet 66. §-a szerinti összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni.


14. A bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási jog alapján

19. §

(1) A bérlőkijelölési jog

a) jogszabályon,

b) Képviselő-testület döntésén alapulhat.

(2) A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt arról, hogy az Önkormányzat tulajdonában lévő melyik bérlakásra, mely állami, államigazgatási, közhatalmi, más önkormányzati szerv, intézmény, többségi önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet, valamint más önkormányzat részére biztosít bérlőkijelölési jogot.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt szervek részére bérlőkijelölési jog abban az esetben biztosítható, ha a szervvel a Képviselő-testület önkormányzati érdekkörbe tartozó feladatellátást is magában foglaló együttműködési megállapodást kötött, illetve a szerv az általa ellátott feladat jellege alapján önkormányzati feladatot lát el. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy

a) az Önkormányzat a szolgálati lakások lakbérére vonatkozó rendelkezések szerinti bérleti díj fejében biztosítja a bérlőkijelölési joggal érintett lakás bérletét,

              b) a bérlőkijelölési jog gyakorlója köteles a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor a lakás kiürített állapotban történő visszaadása érdekében a bérlőnél eljárni.

(4) A Képviselő-testület döntése alapján a bérlőkijelölési jog - a polgármester véleményének figyelembevételével - a szerv vezetőjét illeti meg, aki az általa vezetett szervvel munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, azzal azonos tartalmú, rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszonyban - ideértve a Budapest Főváros XVIII. kerületének közigazgatási területén területi ellátási kötelezettséggel járó házi- és fogorvosi praxist ellátó/működtető házi- és fogorvosi tevékenységet is - (a továbbiakban együtt: munkaviszonyban) álló személyt jelölhet bérlőnek. A bérlet ideje a jelölt személy jelölő szervvel fennálló munkaviszonya, illetve a házi- és fogorvosi praxis ellátásának idejéig tart.

(5) A bérlőkijelölési jog a Képviselő-testület döntése alapján lehet egyszeres, vagy többszörös, de 20 évnél hosszabb ideig nem gyakorolható. Az egyszeres bérlőkijelölési jog alapján megkötött bérleti szerződés 20 éven belüli, bármely okból történő megszűnése esetén a bérlakás az általános szabályok szerint adható ismételten bérbe.


20. § (1) A bérlőkijelölési jog fennállásának időtartama alatt, ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, illetve a bérlő kiválasztására jogosultnak felhívásra 30 napon belül közölnie kell a bérlő személyét és a bérbeadásnak azokat a feltételeit, amelyre jogszabály vagy más megállapodás feljogosítja. Amennyiben a bérlőkijelölési jog a szervet a Képviselő-testület döntése alapján illeti meg és bérlőkijelölési jogával a felhívás átvételét követően 30 napon belül nem él, úgy bérlőkijelölési jogát elveszti és a lakás az általános szabályok szerint adható bérbe.

(2) A jogosult figyelmét fel kell hívni, hogy ha határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, a lakás bérének megfelelő összeget és a lakás kezelőnek számlázott közüzemi (társasházi) közös költségeit köteles megtéríteni.


(3) A bérbeadó a kijelölt személlyel csak akkor köthet bérleti szerződést, ha a kijelölt személy

a) rendelkezik a jelölő szerv vezetője által aláírt nyilatkozattal, és azt bemutatja,


b) becsatolja a munkaviszonya, illetve a házi- és fogorvosi praxis ellátásának bármely okból történő megszűnése esetére szóló, közjegyző előtt tett, közokiratba foglalt egyoldalú, kiürítésre irányuló kötelezettségvállaló nyilatkozatát,



c) vállalja a bérleti díj megfizetését, valamint azt, hogy a fizetőképessége igazolására szolgáló okmányokat benyújtja,

d) vállalja a bérlakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötését és aláírását.


15. A kényszerbérlők elhelyezése

21. § Kényszerbérlet tekintetében a bérbeadói jogokat a Tulajdonosi Bizottság gyakorolja.

22. § Azon magánszemélyek esetében, akik az Ltv. kényszerbérlőre vonatkozó szabályainak megfelelnek, de az elhelyezésüket az Ltv.-ben biztosított határidőn belül nem kérték, kérelemre a Képviselő–testület egy lakást ajánlhat fel bérbevételre. A kérelmezőnek a felajánlott lakás elfogadásáról a döntés közlését követő 15 napon belül írásban nyilatkoznia kell.


16. A jogszabályon alapuló elhelyezési kötelezettség

23. § (1) Ha a lakás bérbeadására vonatkozó kötelezettséget jogszabály állapítja meg, az önkormányzati elhelyezési kötelezettséget – a jogosulttal való megállapodás alapján – pénzbeli térítéssel meg lehet váltani.


(2) A pénzbeli térítés mértéke az adható – a méltányolható lakásigény mértéke (jelen rendelet 1. melléklete szerint) alsó határának megfelelő szobaszámú, és az általa használt lakás komfortfokozatánál eggyel alacsonyabb komfortfokozatú – átlagos lakás költségalapon megállapított évi lakbérének ötszörösénél, de 1.500.000 Ft-nál magasabb nem lehet.



(3)A felajánlott lakás bérbevételének visszautasítása esetén a továbbiakban felajánlott lakások nagysága nem haladhatja meg a méltányolható lakásigény mértékének alsó határát.


24. § (1) Az Ltv. 68. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az elhelyezésre jogosult személyek elhelyezésekor jelen rendelet 23. §-át kell alkalmazni.

(2) Az Ltv. 68. § (2) bekezdésében foglalt esetben annak, aki a szociális intézménybe utalásakor pénzbeli térítés ellenében mondott le lakásbérleti jogviszonyáról az Önkormányzat vagy jogelődje javára nem tehető másik lakás bérbeadására ajánlat.


17. Bérbeadás a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok lakáshelyzetének rendezése érdekében

25. § (1) Az Ltv. 85/F. § (1) és (2) bekezdésében biztosított elővásárlási jogot a Képviselő-testület gyakorolhatja az alábbi feltételek megléte esetén:

a) ha az adós, illetve zálogkötelezett saját háztartásban legalább két kiskorú saját, nevelt vagy örökbefogadott gyermeket nevel, és

b) a  kérelmező és a vele életvitelszerűen együtt lakó személyek egy főre jutó jövedelme eléri, vagy meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj minimumot, de nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum két és félszeresét, és

c) a lakás legfeljebb 2,5 szobás, és az alapterület nem haladja meg a 75 m2-t, és

d) a kérelmezőnek és a vele életvitelszerűen együtt lakó személyeknek nincs bérleti jogviszonya, vagy tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető ingatlana.

(2) A lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül jelen rendeletben szabályozott feltételekkel az Önkormányzat bérleti szerződést köt az adóssal, illetve zálogkötelezettel.

(3) A lakóingatlanba a bérlővel – az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken túlmenően – azok a személyek költözhetnek, akik az Önkormányzat tulajdonszerzését megelőzően haszonélvezőként életvitelszerűen a lakóingatlanban laktak és ott bejelentett lakcímmel rendelkeztek.


18. Szükséghelyzet alapján történő bérbeadás

26. § (1) Szükséghelyzet alapján krízislakás bérbeadásáról a Népjóléti Bizottság dönt. A kérelmet – a benyújtása időpontjában nagykorúvá vált személy – az e rendelet 11. mellékletét képező nyomtatványon a nyomtatvány elválaszthatatlan részét képező csatolandó dokumentumokkal postai úton, valamint személyesen a Humánszolgáltatási Irodán (1184 Budapest, Üllői út 400.) nyújthatja be. A hiányzó dokumentumok beszerzése érdekében a Humánszolgáltatási Iroda egy alkalommal hiánypótlásra szólíthatja fel az ügyfelet. Amennyiben a benyújtott kérelem a Népjóléti Bizottság döntését megelőzően visszavonásra kerül, úgy a polgármester írásban tájékoztatást küld az ügyfélnek a jogkövetkezményekről.

(2) Szükséghelyzetnek minősül különösen:

a) a kérelmező, valamint a vele együttköltöző közeli hozzátartozójának, élettársának esetében – az általuk jelenleg lakott lakásban – a bejelentett és életvitelszerűen ott tartózkodó személyek figyelembevételével az egy főre jutó alapterület nem éri el a 4 m2-t, azzal, hogy a kérelmező és a vele állandó jelleggel együtt lakó azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a  bérlakásba,

b) ha jogerős bírósági határozat végrehajtása miatt a kérelmezőnek, valamint a vele együttköltöző közeli hozzátartozójának, élettársának ki kell költöznie az általuk jelenleg lakott lakásból, elhelyezésüket saját maguk nem tudják megoldani, lakásjuttatás nélkül hajléktalanná válnának,

          c) ha előre nem látható és el nem hárítható külső ok, természeti károk kapcsán bekövetkezett esemény következtében a kérelmezőnek, valamint a vele együttköltöző közeli hozzátartozójának, élettársának ki kell költöznie az általuk jelenleg lakott lakásból, elhelyezésüket saját maguk nem tudják megoldani, lakásjuttatás nélkül hajléktalanná válnának.

(3) A szükséghelyzet alapján határozott időre bérbe adott lakás esetén a fizetendő bérleti díj megegyezik a szociális helyzet alapján bérbe adott lakásra megállapított lakbérrel.


(4) Nem biztosítható krízislakás

          a) ha a kérelem benyújtása alkalmával valótlan adatközlés történt, annak megállapításától számított 5 éven belül;

          b) a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak fennállása esetén akkor sem, ha

              ba) a végrehajtást kérő az Önkormányzat és a végrehajtási eljárás folyamatban van, annak lezárásáig, valamint a lezárástól számított 5 éven belül, vagy

              bb) az önkormányzati lakás bérlője az általa határozatlan időtartamra bérelt lakás bérleti jogviszonyának megszüntetését közös megegyezéssel kezdeményezte és a megszüntetéskor pénzbeli térítést kapott, a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésétől számított 5 éven belül, vagy

                        bc) a kérelmezők önkényes lakásfoglalók voltak



(5) Amennyiben a kérelem alapján a Népjóléti Bizottság krízislakás bérbeadásáról döntött, úgy

a) a Humánszolgáltatási Iroda a döntésről a kérelmezőt és a Kezelőt írásban értesíti,

b) a kérelmező köteles a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül bérleti szerződést kötni, mely határidőtől a polgármester jóváhagyásával lehet eltérni. A határidő hosszabbítás iránti kérelem – a határidő elmulasztását alátámasztó dokumentumokkal együtt - a Humánszolgáltatási Irodán nyújtható be. A polgármester döntése alapján a szerződéskötésre nyitva álló határidő legfeljebb 60 nap.

(6) Amennyiben a kérelmező a Népjóléti Bizottság döntése alapján a felajánlott lakást nem fogadja el, valamint a kérelmezőnek felróható ok miatt határidőben nem kerül sor a lakásbérleti szerződés megkötésére, úgy a Népjóléti Bizottság soron következő ülésén – a polgármester javaslatára – a döntését hatályon kívül helyezheti.

Azon személy, akire vonatkozó döntését a Népjóléti Bizottság hatályon kívül helyezte, krízislakásra 5 éven belül kizárólag abban az esetben jogosult, ha az általa lakott lakást elemi csapás éri, vagy más ok miatt megsemmisült, valamint lakhatatlanná vált.

(7) A Népjóléti Bizottság döntésével szemben jogorvoslatnak helye nincs.


18/A. Vagyonkezelői jog alapján történő bérbeadás


26/A. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódóan az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra vagyonkezelői jogot létesíthet. A vagyonkezelői jog alapítása az Mötv. 109. § -a alapján történhet.

(2) A vagyonkezelői jog létesítésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11.§-ában és az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 15/2013. (V.31.) önkormányzati rendelet 14. §-15. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A vagyonkezelői jog alapján történő bérbeadásra, a bérbeadás feltételeire és szabályaira e rendelet szabályait jelen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Vagyonkezelői joggal érintett lakások bérbeadásának jogcíméről a vagyonkezelési szerződésben kell rendelkezni.


26/B. § (1) A vagyonkezelői joggal érintett lakások esetében a lakások bérbeadásáról dönteni, valamint a bérleti szerződés megkötésére és annak módosítására a Vagyonkezelő jogosult, a bérleti szerződés felmondásával kapcsolatos jogokat a Vagyonkezelő gyakorolja.

(2) A vagyonkezelői joggal érintett lakások esetében

            a) a 34. § (6) bekezdésben, a 36. §-ban, a 39. § (2) bekezdésben, a 41. § (1) bekezdésben, a 46. § (5) bekezdésben, a 47. §-ban, a 49. § (5) bekezdésben, a 49. § (8) bekezdésben, a 49/B. § (4) bekezdésben, az 52. § (1) bekezdésben, az 53. §-ban, az 55. §-ban, az 57. § (5) bekezdésben, a 62. § (1) bekezdésben, a 63. §-ban, a 65. § -ban foglalt rendelkezések esetében a Kezelő alatt a Vagyonkezelőt kell érteni;

            b) a 42. § (2) bekezdésben, a 43. § (3) bekezdésben, a 48. § (9) bekezdésben, a 49/B. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezések esetében a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda alatt a Vagyonkezelőt kell érteni;

            c) a 62. § (3) bekezdésben és a 66. §-ban foglalt rendelkezések esetében az Önkormányzat alatt a Vagyonkezelőt kell érteni;

            d) a 16. § (2) bekezdésben, a 33 § (2) bekezdésben, a 34. §-ban, a 35. §-ban, a 36. §-ban, a 38. §-ban, a 39. §-ban, a 41. §-ban, a 43. §-ban, a 46. §-ban, a 49. §-ban, az 56. §-ban, az 57. §-ban foglalt rendelkezések esetében a bérbeadó alatt a Vagyonkezelőt kell érteni;

            e) a 34. § szerinti óvadék összegét a Vagyonkezelő számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán kell kezelni;

            f) a 13. §-ban, a 15. §-ban, a 37. §-ban, a 37/A. §-ban, a 49/A. §-ban, az 50. §-ban, az 51. §-ban, az 58. §-ban, az 59. §-ban foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.

(3) A vagyonkezelői joggal érintett lakások esetében a lakásügyi hátralék rendezése érdekében kizárólag részletfizetési kedvezmény adható a 44. §-ban foglaltak szerint, azzal az eltéréssel, hogy a részletfizetési kedvezmény iránti kérelmet a Vagyonkezelőhöz kell benyújtani, a részletfizetési kérelem elbírálásáról a Vagyonkezelő dönt, valamint a közjegyzői okiratba foglalt részletfizetési megállapodás három eredeti hiteles kiadmányát a Vagyonkezelő részére kell eljuttatni.

(4) Társasházban lévő vagyonkezelői joggal érintett lakások esetében a társasházi közös költség megfizetésére a Vagyonkezelő köteles.

(5) A vagyonkezelői joggal érintett lakások szolgálati bérlakásként történő bérbeadásáról a Vagyonkezelő dönt, a lakások a Vagyonkezelővel, a Vagyonkezelő tulajdonában álló gazdasági társasággal, a Polgármesteri Hivatallal vagy az Önkormányzat intézményeivel szolgálati jogviszonyban álló személyeknek adható bérbe. A szolgálati bérlakásra vonatkozó bérleti jogviszony határozott időre, de legfeljebb a bérleti szerződés megkötésekor fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony fennállásáig tart. A bérlő személyére a Polgármesteri Hivatallal jogviszonyban álló személyek vonatkozásában a Polgármesteri Hivatal vezetője, az Önkormányzat intézményeivel jogviszonyban álló személyek vonatkozásában az érintett intézmény vezetője tesz javaslatot.


V. Fejezet

A bérleti jogviszony keletkezése, megszűnése, tartalma

19. A bérleti jogviszony keletkezése

27. § (1) A lakásbérletre vonatkozó szerződést – a 26/B. §-ban meghatározott eset kivételével – megkötni és módosítani :

a) szociális alapú bérbeadás, fecske-program, a jelen rendelet 15.§ (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével a lakáscsere, a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok lakáshelyzetének a szükséghelyzet alapján történő bérbeadás rendezése esetén csak a Népjóléti Bizottság,

b) egyéb esetekben a Tulajdonosi Bizottság

jóváhagyó döntése alapján lehet.

(2) A bérleti szerződést a Kezelő szervezet foglalja írásba. A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a bérlő köteles a lakbér és közüzemi díjat a bérbeadónak és a szolgáltatóknak megfizetni;

b) bérlő köteles a jelen rendelet 3. mellékletét képező nyomtatványt kitöltve, valamint a szociális helyzetét bizonyító iratokat, jövedelmi kimutatásokat és nyilatkozatot a lakásban élők számáról és az ott lakás jogcíméről minden év június 30-ig benyújtani a Vagyon-és Lakásgazdálkodási Irodának. .

c) ha a bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt bekövetkezett körülmény következtében nem jogosult szociális alapon bérbe adott lakásra, köteles ezen körülményt a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül írásban bejelenteni a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Irodának .

d) bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét, annak időtartamát és okát köteles a Bérbeadó részére írásban, előzetesen bejelenteni és azt megfelelő módon (különösen orvosi-, munkáltatói-, tanintézeti igazolással) igazolni

Amennyiben fenti kötelezettségeinek Bérlő nem tesz eleget, az nem szerződés szerinti használatnak minősül. A szerződés aláírásakor a bérbeadó Önkormányzatot a Kezelő vezető tisztségviselője képviseli.



20. A bérbeadás időtartama

28. § (1) Önkormányzati bérlakást csak határozott időre lehet bérbe adni.

(2) Feltétel bekövetkezéséig kell a lakást bérbe adni, ha a Népjóléti vagy Tulajdonosi Bizottság, valamint a vagyonkezelői, a bérlőkijelölési vagy a bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.


29. § (1) Szociális bérlet esetén a határozott időre szóló bérbeadás időtartama – a jelen rendelet 28. § (2) bekezdésben foglalt eseteket és a felek eltérő megállapodását kivéve – legfeljebb öt év, amelynek lejártakor a bérlőt előbérleti jog illeti meg, melyet 1 évig gyakorolhat, amennyiben a bérleti szerződés megszűnésekor

a) a bérlővel szociális bérletre vonatkozó szabályok szerint újabb szerződés köthető,

b)a Ptk. 6:348 §-ban és az Ltv. 25. §-ban meghatározott felmondási okok a bérlővel szemben nem állnak fenn.

(2)A szerződés az előbérleti jogosult bérlő kérelmére, pályázati eljárás nélkül ismételten, a bérbeadó döntésének kézbesítésétől számított 30 napon belül köthető meg. Amennyiben a szerződéskötésre rendelkezésre álló időtartam alatt az előbérletre jogosult nem köt szerződést, előbérleti jogát elveszti.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bérlőt nem illeti meg előbérleti jog, amennyiben a határozott időtartamú bérleti szerződés lejártakor a 7. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg.

(4) Népjólét Bizottság döntése alapján

a) legfeljebb 5 évre szóló bérleti szerződés köthető ún. Fecske-lakásra, amennyiben a házaspár vállalja, hogy lakás-előtakarékosságra vonatkozó szerződését a bérbeadás időtartama alatt fenntartja, és ezt éves rendszerességgel a bérbeadó részére igazolja, valamint

b) legfeljebb 1 évre szóló bérleti szerződés köthető azon magánszemélyekkel, akiknek szociális helyzetében méltányolható, súlyos szükséghelyzet következett be.

(5)A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a határozott idejű bérleti szerződés lejárta esetén a Népjóléti Bizottság erre vonatkozó döntése alapján az eredeti szerződés legfeljebb 2 évvel meghosszabbítható.

Amennyiben a 3 év lejártával bérlő rajta kívül álló okokból nem tudta lakáshelyzetét rendezni, valamint – nem a kérelmezőnek felróható okból – szociális alapon önkormányzati bérlakás bérleti jogát nem nyerte el, az eredeti szerződés minden második évben további 2 évvel meghosszabbítható a Csibész Család- és Gyermekjóléti Központ ajánlása, a Humánszolgáltatási Iroda javaslata és a Népjóléti Bizottság erre vonatkozó döntése alapján.

(6) Ha a bérlő a határozott idő lejártakor a – megváltozott jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel – szociális bérletre nem jogosult, kérelmére a költségelvű bérletre vonatkozó rendelkezések szerint lehet a lakást pályázati eljárás nélkül 2 év időtartamra bérbeadásra felajánlani. Amennyiben a bérlő a lehetőséggel nem kíván élni, úgy a lakást a bérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül köteles kiüríteni, ismételt bérbeadásra alkalmas állapotba helyreállítani és a Kezelő birtokába jegyzőkönyv felvétele mellett visszaadni.

(7) Ha a bérlő a határozott idő lejártakor a – megváltozott jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel -

a) szociális bérletre ismételten jogosult, kérelmére a szociális bérletre vonatkozó rendelkezések szerint lehet a lakást pályázati eljárás nélkül bérbeadásra felajánlani.

b) szociális bérletre továbbra sem jogosult, kérelmére a költségelvű bérletre vonatkozó rendelkezések szerint lehet a lakást pályázati eljárás nélkül 2 év időtartamra bérbeadásra felajánlani.




30. § (1) Költségelven bérbe adott bérlakásokat legfeljebb 5 évre lehet bérbe adni. A határozott idő leteltét követően a szerződés a bérlő kérelmére, pályázati eljárás nélkül ismételten megköthető, de jövedelmi viszonyaitól függetlenül továbbra is költségalapú lakbérfizetési kötelezettség terheli.



(2) Piaci alapon bérbe adott bérlakásokat 5 évre lehet bérbe adni.


(3)Ha a piaci alapon bérbe adott bérlakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a bérbeadás időtartama legfeljebb 10 év lehet. A határozott idő elteltét követően a lakást ismételten pályázat útján lehet bérbe adni. A korábbi bérlőt előbérleti jog illeti meg, ha a pályázatában foglalt vállalásának eleget tett, továbbá a legkedvezőbb ajánlatban foglalt összegű havi lakbér megfizetését és a pályázó által vállalt felújítási munkákat a pályázatban foglalt értékben elvégezni vállalja.



31. §  Lakás adható bérbe az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlője részére azonnali elhelyezésként az általa lakott megsemmisült vagy életveszélyessé vált lakás helyett a jelen rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő bérbe adható lakás felajánlásáig – de legfeljebb egy évre – kivéve, ha elhelyezési kötelezettség áll fenn és a felajánlott lakás e kötelezettség teljesítéséhez megfelel.”


32. § A lakást határozatlan időre kell bérbe adni

a) a jelen rendelet 23. §-a, és a 24. §-a szerinti esetben, ha az elhelyezésre alapul szolgáló bérleti jog határozatlan idejű volt,

b) ha a megsemmisült, vagy életveszélyessé vált lakásra vonatkozó bérleti szerződés határozatlan időre szólt, és a bérlőnek a jelen rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő bérletre felajánlott lakás az eredetivel megegyező szobaszámú és komfortfokozatú.


33. § (1) Szociális bérlet esetén a Népjóléti Bizottság, költségelven bérbeadott lakás esetében a Tulajdonosi Bizottság határozata alapján egy éves, a korábbival megegyező jogcímű határozott időtartamú bérleti szerződés köthető azzal,

a) aki a bérleti szerződés lakbér, illetve közüzemi díj(ak) meg nem fizetése okán történő felmondása miatt vált jogcím nélküli lakáshasználóvá, de minden hátralékát, kamataival együtt kiegyenlítette vagy a hátralék megfizetésére részletfizetési megállapodást kötött – ide értve az esetleges per- és végrehajtási költségeket is.

b) akivel ismételten nem került sor bérleti szerződés megkötésére lakbér, illetve közüzemi díj(ak) meg nem fizetése okán, és emiatt vált jogcím nélküli lakáshasználóvá, de minden hátralékát, kamataival együtt kiegyenlítette vagy a hátralék megfizetésére részletfizetési megállapodást kötött.



(2) A bérbeadó egy éves, határozott időtartamú bérleti szerződést köthet azzal a jelen rendelet 16. § (1) bekezdése szerinti jogcím nélküli lakáshasználóval, aki a lakást nem önkényesen foglalta el és nincs a lakásra vonatkozóan lakásbérleti díj-, illetve közüzemi díj tartozása.



(3) Hosszabb időtartamú lakásbérleti szerződés köthető – jelen rendelet 29 § (1) bekezdése szerint – azzal a bérlővel, aki az (1) bekezdésben szabályozott, határozott idejű, egyéves bérleti szerződés időtartama alatt valamennyi e szerződésből eredő kötelezettségének – különös tekintettel a bérleti és közüzemi díjak havi rendszerességgel történő megfizetésére – maradéktalanul, határidőben eleget tett.


21. Óvadék

34. § (1) A piaci alapon bérbe adott bérlakások esetében a bérlőt terhelő kötelezettségek biztosítására a bérlőnek a szerződés megkötésével egyidejűleg óvadékot kell fizetnie. Az óvadék a lakás havi bérleti díja kétszeresének megfelelő összeg.



22. A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

35. § A lakást a bérbeadó rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérlő részére a lakásbérleti szerződésben meghatározott időpontban.


36. § (1) A bérbeadó és a bérlő – a bérlő kérelme alapján – megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a Kezelő folyamatos műszaki ellenőrzése mellett. Ebben az esetben a bérbeadó és a bérlő külön megállapodást kötnek, melynek tartalmaznia kell:

a) a lakás helyreállításának a Kezelő által kalkulált költségeit,

b) az elvégzendő munkák megjelölését, minőségét,

c) a munkálatok elvégzésének határidejét, mely legfeljebb 1 év lehet,

d) a műszaki ellenőrzés módját,

e) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját, valamint

f) azt az időpontot, ameddig a bérlő a felmerült anyagköltsége ellenében a lakbér 50%-ának megfizetése alól mentesül.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a helyreállítás során felhasznált anyagok számlákkal és a Kezelő műszaki ellenőre által igazolt ellenértéke – a lakás műszaki átvételétől kezdődően – a bérleti díjból levonásra kerül. A műszaki átvételt követő 15 napon belül a Kezelő írásban köteles tájékoztatni a bérlőt arról, hogy a bérleti díj 50%-ának megfizetése alól a bérlő mely időpontig mentesül.

(3) Amennyiben a felújítási munkák elvégzése során olyan előre nem látható, de a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges munka elvégzése válik indokolttá, mely az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felmérés elvégzésekor még nem volt ismert, a bérlő köteles erről haladéktalanul értesíteni a Kezelőt. Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges, a Kezelő műszaki ellenőre által igazolt többletkiadásainak a megtérítésére tarthat igényt.

(4) A Kezelő a munkálatok elvégzésének határidejét – a bérlő kérésére – indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal – további 60 nappal – meghosszabbíthatja.

(5) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából az (1) bekezdés szerinti megállapodásban meghatározott, vagy a bérbeadó által a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést – a Ptk. 6:348. §-a alapján – felmondja.



37. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezésének karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére az Ltv. 13. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) Ha az (1) bekezdésben hivatkozott munkák szükségességét a lakás nem rendeltetésszerű használata, illetőleg a lakás berendezési tárgyainak rongálása idézte elő, azok elvégzését, illetőleg a költségek megtérítését a bérlő a bérbeadótól nem követelheti, és a Kezelő által elvégzett munkák ellenértékét köteles a bérbeadónak az erre vonatkozó felszólítást követő 30 napon belül megfizetni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott munkák ellenértéke – amennyiben azokat a Kezelő elvégeztette – e rendelet 34. §-a szerint befizetett óvadék terhére kiegyenlíthető. Erről a bérlőt írásban, haladéktalanul értesíteni kell.


37/A §Az Ltv. 13. §-a szerint a bérlőt terhelő a lakás felújításával és karbantartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez a bérlő kérelmére, a bérbeadó kamatmentes visszatérítendő támogatást nyújthat, melynek megítéléséről a Tulajdonosi Bizottság dönt. A Támogatás összege legfeljebb bruttó 500.000,-Ft.

(2) A támogatás a mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározott keretösszeg erejéig nyújtható. A támogatás visszafizetése havi egyenlő részletekben, legfeljebb öt év időtartam alatt lehetséges.

(3) A felújítási támogatás iránti kérelmet e rendelet 6. számú mellékletét képező nyomtatványon, a nyomtatvány elválaszthatatlan részét képező csatolandó dokumentumokkal a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Irodához (1184 Budapest, Üllői út 400.) kell benyújtani személyesen, vagy postai úton.



(4) A támogatásban részesítettel a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül szerződést kell kötni. A szerződést a polgármester köti meg, amelynek tartalmaznia kell:

a) a támogatás összegét, célját, jogalapját és a visszafizetés határidejét;

b) a havi törlesztő-részlet összegét, amely nem lehet kevesebb 5.000,- Ft-nál, és amelyet a teljes futamidőre – az utolsó részlet kivételével – egyformán kell megállapítani úgy, hogy a törlesztő-részleteket minden hónap tizedik napjáig kell teljesíteni;

c) a támogatás törlesztésének kezdő időpontját, amely legkésőbb a szerződés megkötését követő hónap tizedik napja lehet;

d) a támogatás szabálytalan felhasználása esetén az önkormányzat azonnali hatályú felmondási jogát és a támogatottat terhelő azonnali, önkormányzat által már bérlő részére kifizetett részletre vonatkozó visszafizetési kötelezettséget, az önkormányzat által már folyósított támogatási összeg utáni, a folyósítástól számított Ptk. szerinti késedelmi kamatokkal együtt; mely esetben a támogatás esetleges még fennálló további részletei nem folyósíthatóak;

A támogatásban részesítettel a jogerős határozat kézhezvételét követő 30 napon

belül szerződést kell kötni. A szerződést a polgármester köti meg, amelynek tartalmaznia kell:

a) a támogatás összegét, célját, jogalapját és a visszafizetés határidejét;

b) a havi törlesztő-részlet összegét, amely nem lehet kevesebb 5.000,- Ft-nál, és amelyet a teljes futamidőre - az utolsó részlet kivételével - egyformán kell megállapítani úgy, hogy a törlesztő-részleteket minden hónap tizedik napjáig kell teljesíteni;

c) a támogatás törlesztésének kezdő időpontját, amely legkésőbb a szerződés megkötését követő hónap tizedik napja lehet;

d) a támogatás szabálytalan felhasználása esetén az Önkormányzat azonnali hatályú felmondási jogát és a támogatottat terhelő azonnali, Önkormányzat által már bérlő részére kifizetett részletre vonatkozó visszafizetési kötelezettséget, az Önkormányzat által már folyósított támogatási összeg utáni, a folyósítástól számított Ptk. szerinti késedelmi kamatokkal együtt; mely esetben a támogatás esetleges még fennálló további részletei nem folyósíthatóak;

e) a támogatás igénylése során valótlan adatközlés, vagy lényeges adat eltitkolása esetére az Önkormányzat azonnali hatályú felmondási jogát, mely esetben a támogatás estleges még fennálló további részletei nem folyósíthatóak, továbbá az Önkormányzat által már folyósított, bérlő által megfizetendő részletek egyösszegben esedékessé válnak az Önkormányzat által már folyósított támogatási összeg utáni, folyósítástól számított Ptk. szerinti késedelmi kamatokkal együtt.



(5) A támogatást a támogatási szerződés megkötésétől számított 6 hónapon belül kell felhasználni. A felhasználásra megállapított határidőt – erre irányuló kérelemre – a Tulajdonosi Bizottság egy alkalommal legfeljebb 3 hónappal meghosszabbíthatja. Ez utóbbi határidő jogvesztő.

(6) A támogatás összegének 25%-a szerződés megkötését követő 15 napon belül előre kerül kifizetésre a támogatott részére, mely összeg felhasználását köteles számlákkal igazolni. A támogatás fennmaradó 75%-os összege további 25%-os részletekben folyósítható a megelőző 25%-os résztámogatás szabályszerű felhasználásáról szóló elszámolások elfogadása esetén, az elfogadástól számított 15 napon belül. A támogatás csak a megállapodást követően elvégzett munkálatokhoz vehető igénybe.

(7) Gáz, víz, illetve elektromos vezetéket érintő felújítások és átalakítások esetén a beruházás csak a Kezelő szervezet szoros műszaki felügyelete mellett végezhető.

(8) Az Önkormányzat jogosult a támogatás felhasználását a támogatási szerződés megkötésétől a támogatás felhasználását követő 6 hónapig ellenőrizni.



38. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) az elvégzendő munkák:

aa) konkrét megjelölését,

ab) befejezésének határidejét,

ac) a vonatkozó műszaki terveket,

ad) költségeit és azok megfizetésének feltételeit, módját,

b) valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni.

(3) A bérbeadó megtagadja a hozzájárulást, ha

a) a tervezett munkák a vonatkozó szakhatósági állásfoglalásokkal, építésügyi és egyéb jogszabályokkal ellentétesek,

b) a munka elvégzése az ésszerűség követelményeivel ellentétes,

c) az eredeti állapot helyreállítása lehetetlenné válik.

(4) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell, hogy a bérbeadó a bérlő átalakítással, korszerűsítéssel kapcsolatos költségeit nem téríti meg, de kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleti szerződés hatálya alatt a bérleti díj összegét a komfortfokozat esetleges változására tekintettel nem emeli meg.


39. § (1) A bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, illetve a bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét, annak időtartamát és okát köteles a Bérbeadó részére írásban, előzetesen bejelenteni és azt megfelelő módon (különösen orvosi-, munkáltatói-, tanintézeti igazolással) igazolni. Amennyiben a bérlő bejelentési kötelezettségét nem teljesíti és felhívásra sem igazolja, hogy bejelentési kötelezettségét menthető okból mulasztotta el, bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani.

(2) A bérbeadó a Kezelő útján naptári évenként legalább egyszer bérleményellenőrzést végez, melynek során köteles ellenőrizni az e rendeletben és a bérleti szerződésben foglaltak betartását. A bérlő a lakásba történő bejutást köteles biztosítani, amennyiben ezen kötelezettségét nem teljesíti és felhívásra sem igazolja, hogy kötelezettségét menthető okból mulasztotta el, a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani.


40. § (1) A szociális rászorultság alapján, valamint a költségelvű illetve piaci alapú bérleti díj ellenében bérbe vett lakások esetén a lakásbérleti szerződés megszűnését megelőzően legalább 90 nappal a bérbeadó köteles tájékoztatni a bérlőt, hogy a szerződés megszűnését követően a lakást milyen módon és milyen feltételekkel kívánja hasznosítani.

(2) Amennyiben a bérlő a jelen rendelet 29. § (1) bekezdésben, vagy a 30. §-ban foglalt előbérleti jogával élni kíván, úgy az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a bérbeadó részére erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát igazolható módon el kell juttatnia.


41. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakás helyreállítása a volt bérlő kötelezettsége. A volt bérlő e kötelezettségének a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles eleget tenni, mely időszakra lakáshasználati díjat és a felmerülő közüzemi költségeket köteles megfizetni Bérbeadó részére. E határidőt a Kezelő a volt bérlő erre irányuló kérése esetén, indokolt esetben, legfeljebb további 30 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a volt bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban a szociális bérletű lakás volt bérlője részére részletfizetés adható.

(4) A (2) bekezdés szerinti megállapodás költségelven, illetve piaci alapon bérbe adott bérlakások esetében csak akkor köthető meg, ha a volt bérlő által a jelen rendelet 34. §-a alapján befizetett óvadék összege a lakás helyreállítására elegendő.

(5) A megállapodás hiányában, illetve amennyiben a bérlő a lakás helyreállítására vonatkozó kötelezettségének az (1) bekezdésben meghatározott határidőben nem tesz eleget, a bérbeadó a helyreállítási költség megtérítése iránt köteles pert indítani.



42. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnése, vagy megszüntetése esetén a bérlő köteles a bérlakás birtokbaadásának időpontjáig intézkedni a lakásba bejelentett valamennyi személy más lakcímre történő bejelentése iránt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda a lakásba bejelentett, de ténylegesen nem ott lakó személy(ek) esetén a lakcím fiktiválása iránt eljárást kezdeményez.


23. A felmondás szabályai

43. § (1) Bérleti jog felmondásával kapcsolatos jogokat – a 26/B. §-ban meghatározott eset kivételével – a

a) szociális alapú bérbeadás, a szükséghelyzet alapján történő bérbeadás, a fecske-program, a lakáscsere, a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok lakáshelyzetének rendezése esetén a Népjóléti Bizottság,

b) egyéb esetekben a Tulajdonosi Bizottság

gyakorolja.


(2) A bérbeadó a bérlakásra vonatkozó bérleti szerződést – az Ltv. 25. §-ában meghatározott módon – felmondja az Ptk. 6:348 § -ában foglalt esetekben.



(3) A bérbeadó a már kibocsátott felmondást visszavonhatja, amennyiben a bérlő lakbér-, vagy közüzemi hátralékát a fizetési felszólításban megjelölt határidőben, de legkésőbb a kibocsátott felmondás hatályba lépését megelőző napig rendezi, vagy igazolja a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda felé, hogy hátralékkezelési szolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet nyújtott be, illetve hátraléka megfizetése érdekében részletfizetési megállapodást kötött. A hátralék megfizetését a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási és Műszaki Irodája negyedévente ellenőrzi.

(4) Amennyiben a bérlő a hátralékkezelési szolgáltatásra nem jogosult, és az erről szóló értesítés keltét követő 8 napon belül nem rendezi hátralékát a bérbeadó felé, a bérbeadó a (2) bekezdésben foglalt szabályok szerint jár el.


24. Hátralékkezelés

 

44. § (1) A lakásügyi hátralék rendezése érdekében – a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint – a következő kedvezmények vehetők igénybe:

a) részletfizetési kedvezmény,

b) kamat elengedés.

(2) A lakásügyi hátralékkal rendelkező személyek tartozásaik megfizetése érdekében a 9. mellékletben foglaltak szerinti részletfizetési kedvezményre jogosultak, a (3) bekezdésben foglaltak szerint amennyiben az alábbi feltételeknek megfelelnek:

a) nem rendelkeznek – volt önkormányzati lakás tulajdonosa esetén a vételár hátralékkal érintett lakáson kívülhasznosítható ingatlannal, járművel, továbbá vagyoni értékű joggal, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének harmincszorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát nem haladja meg, és

b) lakásügyi hátralékuk legalább 4 hónapja fennáll, vagy a lakásügyi hátralékuk összege meghaladja az 50 eFt-ot.

(3) A részletfizetési kedvezmény biztosításának feltétele, hogy a kérelmező az értesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül megköti a részletfizetési megállapodást, valamint a kérelmező vállalja a részletfizetési megállapodásba foglalt kötelezettségeinek közjegyzői okiratba foglalását, továbbá a részletfizetési megállapodás aláírásától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a közjegyzői okiratba foglalt részletfizetési megállapodás három eredeti hiteles kiadmányának Önkormányzathoz történő benyújtását. A részletfizetési kedvezmény kamatmentes. A lakásügyi hátralék összegét a kérelem benyújtásakor megállapított lakásügyi hátralék – tőke és járulékai – mértéke szerint kell megállapítani.

(4) Kamat elengedés kizárólag szociális bérlakások esetében a lakbér és közüzemi díjhátralék egyösszegű befizetése esetén engedélyezhető. A kamat elengedés mértéke azonos a befizetett tőketartozás arányával.

(5) Nem adható részletfizetési kedvezmény, illetve a támogatás visszakövetelhető, ha a kérelmező:

a) a 44. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, vagy

b) valótlan adatokat közöl, amely számára jogosulatlan előnyt jelent, vagy

c) az ingatlanra tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződést kötött, vagy

d) lakását bérbeadással hasznosítja, vagy

e) korábban részletfizetési megállapodást kötött az Önkormányzattal, és

ea) annak részleteit nem fizeti;

eb) a kérelmező bérlő, vagy jogcím nélküli lakáshasználó az egyébként esedékes fizetési kötelezettségét nem teljesíti; továbbá

ec) a kérelmező a közjegyzői okiratba foglalt részletfizetési megállapodás három eredeti hiteles kiadmányát a részletfizetési megállapodás aláírásától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül nem nyújtja be,

f) korábban részletfizetési megállapodás megkötésére azért nem került sor, mert a kérelmező a részletfizetési megállapodás megkötése során együttműködési kötelezettségét elmulasztotta, így különösen amennyiben kérelmező a részletfizetési megállapodást az értesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül önhibájából nem kötötte meg


44/A. § (1) A lakásügyi hátralék rendezése érdekében a jogosultak a részletfizetési kedvezmény iránti kérelmet a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Irodán a Vagyon és lakásgazdálkodási csoportnál nyújthatják be e rendelet 10. számú mellékletét képező nyomtatványon.

(2) A részletfizetési kedvezmény elbírálásáról, a kamat elengedéséről a polgármester dönt, a részletfizetési megállapodást a polgármester írja alá.

(3) A polgármester 3 havonta tájékoztatja a Népjóléti Bizottságot a hátralékkal rendelkező személyek részére biztosított kedvezményekről.

(4) A Gazdasági és Költségvetési Iroda 3 havonta tájékoztatást küld a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Irodának a lakásügyi hátralék rendezése érdekében részletfizetési megállapodás alapján befizetett összegekről.

(5) A Kezelő hozzáférést biztosít a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda és a Humánszolgáltatási Iroda részére részére az általa üzemeltetett számítógépes nyilvántartás önkormányzati lakásokra, bérlőkre vonatkozó adataihoz.

(6) A polgármester 6 havonta tájékoztatja a lakásügyi hátralékok alakulásáról a Népjóléti Bizottságot, valamint a Képviselő- testületet.


25. Megállapodás cserelakás felajánlása helyett pénzbeli térítés fizetéséről


45. § (1) Ha a határozatlan időtartamra bérbe adott lakásra szóló bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő a bérleti szerződést közös megegyezés alapján, pénzbeli térítés ellenében kívánja megszüntetni, és a lakást – a jelen rendeletben foglaltak szerint – kiürítve átadja, a bérlő által használt lakás szociális alapon meghatározott évi bérleti díjának ötszörösét, de legfeljebb 1.500.000 forintot kell részére kifizetni. A pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a lakbérhátralékot, az Önkormányzat által mögöttes felelősség alapján megfizetett távhődíj hátralékot és a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmatlansága esetén az óvadék által nem fedezett rendbehozatal költségeit.

Bérlő és bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy – a lakbérhátralék, az Önkormányzat által mögöttes felelősség alapján megfizetett távhődíj hátralék és a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmatlansága esetén az óvadék által nem fedezett rendbehozatal költségeinek levonását követően – a pénzbeli térítés összegéből levonásra kerülnek a bérlő által meg nem fizetett, a bérlőnek a közmű-szolgáltatókkal szemben fennálló közüzemi díjtartozásai.



(2) Aki a bérleti jogviszonyát pénzbeli térítés ellenében szüntette meg, önkormányzati bérlakásra 5 évig nem tarthat igényt. Ezen rendelkezés nem alkalmazható az 51. § szerinti esetben.



VI. Fejezet

A lakbér

46. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője köteles az általa bérelt önkormányzati lakásra megállapított lakbért fizetni, ezen belül:

a) a bérbeadó által szerződés keretében nyújtott szolgáltatások díját, valamint

b) a bérbeadó által nyújtott és a szerződésben – vagy más megállapodásban – meghatározott külön szolgáltatás díját, amelyet a bérbeadó maga határoz meg.

(2) Az önkormányzati lakás lakbérének megfizetése ellenében az önkormányzati tulajdonban álló épületekben lévő lakások esetében a bérbeadó köteles gondoskodni az épület üzemeltetéséről, karbantartásáról, ezen belül

a) a bérlemények rendeltetésszerű használatához szükséges központi berendezések állandó üzemképes állapotban tartásáról,

b) az ingatlan közös használatra szolgáló helyiségeinek és területének tisztántartásáról és szükség szerinti megvilágításáról, az azokkal kapcsolatos közműellátásról,

c) közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá a helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.


(3)1 A külön szolgáltatások körébe tartozik:

a) a vízellátás és csatornahasználat biztosítása,

b) a felvonó használatának biztosítása,

c) a kapunyitás,

d) a központi fűtés és melegvíz ellátás,

e) a háztartási hulladék elszállíttatása.

A külön szolgáltatások díjának mértékét az a), d), e) pont esetében a közműszolgáltatók, a b) és c) pont esetében a társasház közgyűlése által meghatározott díjszabás határozza meg.



(4) Társasházban lévő önkormányzati tulajdonú lakások esetében a társasházi közös költség megfizetésére az Önkormányzat köteles.

(5) A lakbért a lakás bérlője minden hónap 10. napjáig köteles megfizetni a Kezelő részére.



47. § A távfűtéssel ellátott lakás bérlője (használója) a távhődíj bérlő (lakáshasználó) részére történő számlázása iránt ún. együttes kérelemmel fordul a távhőszolgáltatóhoz a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 44. § (3) bekezdésében foglaltak szerint. A kérelmet a kezelő útján kell benyújtani a távhőszolgáltatóhoz.


26. A lakbér mértéke

48. § (1) A költségalapú lakbér mértéke a lakás komfortfokozata szerint:

a) összkomfortos lakás esetén 525,-Ft/ m2/hó

b) komfortos lakás esetén 472,- Ft/ m2/hó

c) félkomfortos lakás esetén 262,- Ft/ m2/hó

d) komfort nélküli lakás esetén 210,- Ft/ m2/hó

e) szükséglakás esetén 157,- Ft/ m2/hó


(2) A szociális alapon bérbe adott lakások bérlői részére a lakbér mértéke a (1) bekezdésben meghatározott lakbér 80 % -a.



(3) A havi lakbér mértékét 10 %-kal csökkenteni kell

a) a lakás településen belüli elhelyezkedése alapján a rendelet 4. melléklete szerint,

b) a lakás épületen belüli fekvése alapján:


ba) alagsorban, a lakószobák padlószintje legalább 15 cm-rel a terepszint alatt van,

bb) a lapostetős házaknál közvetlenül a tetőszint alatti lakás,

bc) az Üllői útra és a Nemes utcára néző lakószobával rendelkezik,

bd) a falazata nedves, szigetelése nem megfelelő.

c) a Budapest Főváros Kormányhivatal Állami Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által kiadott – egy hónapnál nem régebbi – hivatalos szakvéleménye alapján a lakás egészségre ártalmas állapotú, e helyzet fennállásának időtartamára.

(4) A havi lakbér mértékét 5 %-kal csökkenteni kell a lakás belső adottságai alapján, ha:

a) a fürdőszoba helyett zuhanyozó-, mosdófülke van,

b) összkomfortos vagy komfortos, de közlekedő helyiség nincs.

(5)A lakbér csökkentésének mértéke a csökkentő százalékok összeadása után sem haladhatja meg a 30%-ot.

(6) A megállapított lakbér mértéket 10 %-kal növelni kell, ha az alábbi tényezők közül együttesen legalább kettőnek a lakás megfelel:

a) olyan egy,- vagy kétlakásos lakóépületben van, amelyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar, vagy kertterület tartozik,

b) olyan épületben van, amelyhez parkosított pihenésre, gyermekek tartózkodására alkalmas udvar tartozik,

c) olyan épületben van, amelynek udvara vagy egyéb helyisége gépkocsik parkolására alkalmas,

d) legfeljebb négy-lakásos épületben található,

e) zárt, fűtött közlekedőből nyílik.

(7) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, komfortfokozatában, vagy a lakbér mértékét növelő, illetve csökkentő tényezőkben változás következik be.


(8) A piaci alapon bérbe adott lakások bérlői részére a lakbér havi mértéke – figyelemmel az Ltv. 34. § (2), (4) és (5) bekezdésére – a lakás forgalmi értékének

a) 0,6 %-a összkomfortos és komfortos lakás esetén;

b) 0,5 %-a félkomfortos és komfort nélküli lakás esetén;

c) 0,45 %-a szükséglakás esetén.

A forgalmi érték az Önkormányzat vagyonkataszterében meghatározott becsült érték.



(9)1 Amennyiben a szolgálati lakás, valamint a bérlőkijelölési jog gyakorlásával kijelölt lakás bérlője szociális alapon bérbe adott lakásra jogosult a 7. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelmi feltételek alapján,  úgy az önkormányzati lakásra fizetendő lakbér mértéke az (1) bekezdésben meghatározott lakbér 80 %-a. A lakbér mértékét a bérbeadó – Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda útján minden év október 31-éig – felülvizsgálja. Ennek érdekében a bérlő köteles jelen rendelet 3. mellékletét képező nyomtatványt kitöltve, valamint a szociális helyzetét bizonyító iratokat, jövedelmi kimutatásokat, és nyilatkozatot a lakásban élők számáról és az ott lakás jogcíméről minden év június 30-áig benyújtani. Amennyiben a bérlő az e bekezdésben foglalt kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a bérbeadó az önkormányzati lakásra a tárgyévet követő év első napjától kezdve az (1) bekezdésben meghatározott lakbért állapítja meg.



VII. Fejezet

A lakásbérlet különös esetei

27. Szolgálati lakás bérbeadásának különös szabályai

49. § (1) A szolgálati bérlakások bérbeadásáról a Népjóléti Bizottság előzetes véleménye alapján a polgármester dönt


(2) A szolgálati bérlakás az Önkormányzattal és intézményeivel, az Önkormányzat tulajdonában lévő társasággal szolgálati jogviszonyban álló személyeknek adható bérbe. A szolgálati bérlakásra vonatkozó bérleti jogviszony határozott időre, de – a 49/B. §-ban meghatározott esetet kivéve – legfeljebb a bérleti szerződés megkötésekor fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony fennállásáig tart.



(3)A bérlő személyére a feladatai ellátásához biztosított lakás vonatkozásában a Polgármesteri Hivatal, az Önkormányzat költségvetési szerve, illetve az Önkormányzat tulajdonában lévő társaság (együttesen: intézmény) vezetője (vezető tisztségviselője) tesz javaslatot.



(4)-



(5) A lakásbérleti szerződés megkötésére a bérbeadó jogosult. A lakásbérleti szerződést a Kezelő szervezet foglalja írásba.

(6) A szolgálati lakásba való befogadásra az 57. §-ban foglaltak az irányadóak.

(7) Szolgálati lakás csak lakás céljára használható, albérletként, továbbá a lakás egésze, illetve egy része nem lakás céljára nem hasznosítható.

(8) A szolgálati lakásra fennálló lakásbérleti jog megszűnésekor a lakás helyreállítása 30 napon belül a volt bérlő kötelezettsége. A kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, a leltár szerinti átvétel lebonyolítása a lakás kezelőjének feladata.


49/A. §(1) Amennyiben jogszabály módosítása következtében a bérlő szolgálati lakásra jogosító jogviszonya megváltozása miatt szűnik meg a bérleti jogviszonya, úgy a bérlő az általa bérelt lakás – szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetétől függően – szociális alapú vagy költségelvű pályázaton kívüli bérletére jogosult.

(2) A bérleti szerződés megkötésére, a bérleti jogviszony tartalmára és megszűnésére a jelen rendelet rendelkezései alkalmazandók azzal, hogy önkormányzati bérlakást csak határozott időre, de legfeljebb a bérleti szerződés megkötésekor fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony fennállásáig lehet bérbe adni.

(3) A bérlő köteles a bérleti szerződés megkötésekor fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonyának bármely módon történő megszűnését a jogviszony megszűnésétől számított 15 napon belül írásban bejelenteni a bérbeadónak.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a lakáshasználót a jelen rendelet szerint létrejött lakásbérleti szerződés megkötéséig a bérleti díj összegével megegyező mértékű használati díjfizetési kötelezettség terheli.



49/B. § (1) Amennyiben a bérlő vagy lakáshasználó szolgálati jogviszonya öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzése következtében szűnik meg, – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén – kérelmére a bérleti jogviszony határozott időre, legfeljebb 5 évre történő meghosszabbításáról, továbbá annak ismételt meghosszabbításáról a 49. § (3) bekezdésben meghatározott vezető javaslatára a Népjóléti Bizottság dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bérleti jogviszony meghosszabbításának a feltétele, hogy a kérelmező

         a) munkavégzésre irányuló jogviszonya a 49. § (2) bekezdésben meghatározott munkáltatónál a szolgálati jogviszonya megszűnését megelőzően legalább 15 évig folyamatosan fennállt; és

         b) lakásra vonatkozó bérleti jogviszonya legalább 10 éve fennáll; és

c) a tulajdonában, haszonélvezetében nincs másik beköltözhető lakás.

(3) A bérlő az (1) bekezdésben meghatározott kérelme mellékleteként köteles benyújtani a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda részére

         a) igazolást arra vonatkozóan, hogy a már meglévő bérleményére lakbér-, vagy közüzemi díjtartozással nem rendelkezik; és

         b) a vele együttlakó személyek nyilatkozatait arról, hogy tudomásul veszik, hogy a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén kötelesek a lakásból elköltözni.

(4) Amennyiben a Népjóléti Bizottság az (1) bekezdésben meghatározott bérleti jogviszony meghosszabbításához nem járul hozzá, a bérlő vagy lakáshasználó a lakást a bizottsági döntés kézhezvételét követő vagy a szolgálati jogviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles kiüríteni és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Kezelő birtokába jegyzőkönyv felvétele mellett visszaadni.”


28. Cserelakás biztosítása



50. § (1) A bérlőnek fel nem róható okból előállt rendkívüli élethelyzet fennállása esetén vagy bizonyított egészségügyi ok (okok) alapján, pályázaton kívül, a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg, másik, a jelen rendelet 1. melléklete szerinti méltányolható lakásméretnél nem nagyobb lakás ajánlható fel bérbevételre



(2) A bérlőnek fel nem róható okból előállt rendkívüli élethelyzet fennállását vagy bizonyított egészségügyi ok (okok) fennállását a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda felé igazolnia kell, melynek fennállását a Polgármesteri Hivatal munkatársai ellenőrizhetik. Az üresen álló lakásokból a bérlő indokolt lakáscsere-igényét a Népjóléti Bizottság bírálja el.



(3) Nem alkalmazhatók az (1) és (2) bekezdésben írt rendelkezések, ha:

a) a bérlőnek lakbér és/vagy közüzemi díj tartozása van, kivéve, ha fennálló tartozása megszüntetése érdekében a részletfizetési megállapodást köt, vagy hátralékkezelési programban vesz részt, s az erről szóló igazolást a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Irodán bemutatja,

b) a bérbeadóval kötött eltérő megállapodás hiányában a bérlő szükség esetén nem vállalja a felajánlott lakás 30 napon belül történő helyreállítását és beköltözhető állapotban történő átadását


51 § (1) A szociális bérlakásra jogosult, határozatlan időtartamra kötött bérleti szerződéssel rendelkező bérlő kérelmére különös méltányolást érdemlő körülmények fennállása esetén – különösen több kiskorú eltartása esetén, egyedülálló szülők által több kiskorú eltartása esetén, fogyatékkal élő eltartása esetén, tartósan beteg kiskorú eltartása esetén, kivéve az 50. §.-ban meghatározott esetben - pályázaton kívül a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésével egyidejűleg másik, a jelen rendelet 1. sz. melléklete szerinti méltányolható lakásméretnél nem nagyobb lakás ajánlható fel bérbevételre a 29. §-ban meghatározott időtartamra.

(2) Bérlő köteles a kérelemhez csatolni:

a) a Kezelő által kiállított igazolást arra vonatkozóan, hogy milyen összegű lakbérhátralék áll fenn, továbbá a közműszolgáltatóktól a közüzemi díjhátralék mértékére vonatkozó igazolást,

b) szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyok felülvizsgálatára vonatkozó nyomtatványt kitöltve;

c) a bérbeadóval kötött eltérő megállapodás hiányában a bérlő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy új bérleti szerződés megkötése esetén bérlő vállalja a közös megegyezéssel történő megszüntetéssel érintett bérleti jogviszony alapján használt lakás 30 napon belül rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba történő helyreállítását és beköltözhető állapotban – bérlemény-visszavételi jegyzőkönyv felvétele mellett - a Kezelő részére történő átadását;

d) bérlő teljes bizonyító erejű okiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a (7) bekezdésben meghatározott pénzbeli térítés összegére, valamint fizetési feltételeire vonatkozó rendelkezéseket tudomásul veszi,

e) amennyiben a (7) bekezdés szerinti pénzbeli térítés összegéből történő levonását követően a bérlő pénzbeli térítés kifizetésére jogosult, úgy teljes bizonyító erejű okiratba foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a pénzbeli térítés összege a bérbevételre felajánlott, bérlő által elfogadott lakás bérleti díjára kerüljön elszámolásra.


(3) Amennyiben a bérlőnek a pénzbeli térítés összegét meghaladó tartozása áll fenn az Önkormányzattal szemben, úgy a bérlő a (4) bekezdés alapján felajánlott lakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésére akkor válik jogosulttá, ha az Önkormányzattal szemben fennálló tartozásának megfizetésére a 44. §-ban szabályozott részletfizetési megállapodást köt az Önkormányzattal, vagy hátralékkezelési programban vesz részt. Amennyiben a bérlő a közös megegyezéssel történő megszüntetéssel érintett bérleti jogviszony alapján használt lakást nem rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át a Kezelőnek, úgy a felajánlott lakás használatára vonatkozó bérleti szerződés megkötésére nem jogosult.


(4) A Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda a kérelmet a (2) bekezdésben meghatározott mellékletek hiánytalan és hibátlan benyújtását követő 60 napon belül megvizsgálja, szükség esetén a bérlőt legfeljebb 30 napos hiánypótlási határidő megjelölésével a hiánypótlási kötelezettség teljesítésére felhívja, és legfeljebb három lakás megtekintését ajánlja fel a bérlőnek. A bérlő az adott lakás megtekintését követő 15 napos jogvesztő határidőn belül köteles nyilatkozni a lakás elfogadásáról. Amennyiben a bérlő a megtekintésre felajánlott lakások egyikét sem fogadja el, vagy a (2) bekezdésben meghatározott mellékleteket hiánypótlási felhívás ellenére, megfelelő határidőn belül nem csatolja, úgy a kérelme elutasításra kerül, és a bérlő további lakáscsere iránti kérelmet különös méltányolást érdemlő eset fennállása esetén az Önkormányzat felé nem terjeszthet elő. Amennyiben a kérelem arra hivatkozással kerül elutasításra, hogy az Önkormányzat nem rendelkezik megfelelő üresen álló lakással, úgy a bérlő legkorábban 6 hónap elteltével ismételt kérelmet nyújthat be.

(5) A hiánytalanul benyújtott kérelem elbírálásával kapcsolatos jogokat a Népjóléti Bizottság gyakorolja, melyet megelőzően a Humánszolgáltatási Iroda a különös méltányolást érdemlő körülmény fennállását ellenőrzi.

(6) A jelen § alkalmazása körében a Vagyon- és Lakásgazdálkodási Iroda azon lakásokat ajánlhatja fel megtekintésre és bérbevételre, amelyek

a) üresen állnak és

b) a 4.§ (2) bekezdése alapján szociális bérbeadás útján hasznosítható lakások és

c) a kérelem beérkezését megelőző legutolsó ülésen a Népjóléti Bizottság a lakás szociális bérbeadásra kiírt pályázat útján történő hasznosításáról nem határozott.


(7) A jelen § alkalmazása során a határozatlan idejű bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése vonatkozásában az Ltv. 23.§ (3) szerinti pénzbeli térítés összege megegyezik a határozatlan idejű bérleti szerződéssel érintett lakás szociális alapon meghatározott évi bérleti díjának ötszöröse és a felajánlott lakás szociális alapon meghatározott évi bérleti díjának ötszöröse különbözetével. A pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a lakbérhátralékot és az Önkormányzat által mögöttes felelősség alapján megfizetett távhődíj hátralékot



29. A hagyatékkal terhelt lakás

52. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, az örökös köteles a lakásban maradt hagyatéki ingóságokat az örökhagyó halálát követő 60 napon belül elszállítani. Ha az örökös a hagyatéki ingóságokat a lakásból határidőben nem szállítja el, azokat – az örökös költségére és veszélyére – a Kezelő felelős őrzésbe veszi, raktárba helyezi el és a hagyatékátadó jogerős végzés kézhezvételétől számított 30 napig őrzi. A határidő eltelte után a Kezelő a hagyatékot értékesíti.

(2) A hagyatékkal terhelt lakásra vonatkozó lakáshasználati díjat az örökös mindaddig köteles fizetni, amíg a hagyaték a lakásban van.


30. A lakásbérleti jogviszony folytatása


53. § A Kezelő, ha tudomására jut, hogy a lakásban a bérlő halála után olyan személy maradt vissza, aki a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult, 45 napos határidő biztosításával felhívja az érintettet a felek személyében történt változásra tekintettel a bérleti szerződés módosítására.



31. Lakás bérbeadása nem lakás céljára

54. § Önkormányzati tulajdonú lakás egészét vagy annak egy részét nem lakás céljára bérbeadni, használni nem lehet.

55. § Ha a rendelet hatálybalépésekor, vagy azt követően a lakás egészét, vagy egy részét nem lakás céljára használják, az erről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a Kezelő köteles az állapot megszüntetésére a bérlőt felhívni. A felhívás eredménytelensége esetén a Kezelő a lakásbérleti jogviszony felmondását kezdeményezi.


32. A bérlőtársi jogviszony elismerése


56. § (1) A bérbeadó az élettársak közös írásbeli kérelme alapján a lakás bérlőtársi jogviszonyban történő bérbeadását elismerheti.



(2) A bérlőtársi jogviszonyt el kell ismerni a bérlő és

a) a vele legalább 3 év óta állandó jelleggel együtt lakó, 18. életévét betöltött gyermeke (örökbefogadott-, mostoha- és nevelt gyermeke),

b) a jogszerűen befogadott gyermekének gyermeke, ha vele legalább 5 év óta állandó jelleggel együtt lakik és a 18. életévét betöltötte,

c) a vele legalább 3 év óta állandó jelleggel együtt lakó szülője, (örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő),

d) a vele legalább 3 év óta állandó jelleggel együtt lakó nagykorú testvér

közös írásbeli kérelme alapján.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben szociális bérlet esetén a bérlő szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyainak felülvizsgálatát a bérbeadó soron kívül köteles elvégezni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a bérlő a továbbiakban szociális bérleményre nem jogosult, úgy a bérbeadó 7. § (8) bekezdésben foglaltak szerint jogosult és köteles eljárni.



(4) A lakásbérleti szerződés módosításához szükséges nyilatkozatot a bérbeadó adja ki.



(5) Ha a lakásbérleti szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1)-(2) bekezdés értelemszerű alkalmazásával jöhet létre.


VIII. Fejezet

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

33. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz

57. § (1) A bérlakásba az Ltv. 21. § (1)-(2) bekezdése által meghatározott bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadható személyeken kívül más személyt befogadni kizárólag a bérbeadó hozzájárulása alapján lehet.

(2) A lakásba csak annyi személy fogadható be, hogy a befogadás után a lakásban élők számának megfelelő  - a 7. § (4) bekezdése szerinti - méltányolható lakásigény az eredeti igényjogosultság mértékének megfelelő lakásméretet legfeljebb egy szobával haladja meg.

(3) A bérbeadó a hozzájárulást abban az esetben adhatja meg, ha mind a bérlő (bérlőtársak), mind a befogadott személyek – a kérelem benyújtásával egyidejűleg – nyilatkoznak arról, hogy tudomásul veszik, hogy a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni.

(4) A befogadott személy a bérlő halála esetén csak a jelen rendelet 16. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározottak teljesülése esetén tarthat igényt más elhelyezésre.

(5) A hozzájárulást akkor lehet megadni, ha a bérlő és a befogadni kívánt személy a (1) bekezdésben előírt feltételeket tudomásul veszi és az erre vonatkozó nyilatkozatát Kezelőhöz benyújtja (a továbbiakban: befogadó nyilatkozat).

(6) A hozzájárulás megadására a bérbeadó jogosult.

(7) A hozzájárulást a bérbeadó megtagadja, amennyiben a bérlőnek a bérleti jogviszonnyal összefüggő vagy egyéb közüzemi díjtartozása van.


34. Hozzájárulás tartási szerződés esetén

58. § (1) A Népjóléti Bizottság a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön. A hozzájárulás megadása esetén a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja.

(2)A hozzájárulás megadásának együttes feltétele, hogy az eltartott a kora vagy egészségi állapota folytán a tartásra ténylegesen rászoruljon és az eltartó személyi és anyagi körülményei biztosítsák az eltartás lehetőségét.

(3) Ha a tartási szerződést nem a bérleti jogviszony folytatása ellenében kötik, az eltartó lakásba való befogadásához jelen rendelet 57. § (4) bekezdése szerint járulhat hozzá a bérbeadó.

(4) Jogi személy eltartó esetében tartási szerződéshez hozzájárulás nem adható.


35. Albérletbeadás

59. § (1) Önkormányzati bérlakás

a) szociális bérlet esetén a Népjóléti Bizottság

b) költségelvű és piaci alapú bérlet esetén a Tulajdonosi Bizottság

előzetes, írásbeli hozzájárulása esetén adható albérletbe.

(2) Albérletbe adáshoz a bérlő kérelmére akkor adható hozzájárulás, ha

a) legalább egy fél lakószoba a bérlő használatában marad,

b) az albérleti szerződés megkötéséhez valamennyi bérlőtárs (társbérlő) hozzájárult,

c) az albérleti jogviszony alapján a lakásba költözők, valamint a lakásban már jogszerűen lakók számát figyelembe véve, a lakás egy használójára 6 m2-es lakószobarész jut, továbbá

d) a költség alapon vagy piacon alapon bérbe adott lakás bérlője vállalja az albérletbeadás időtartama alatt a mindenkori lakbére kétszeresének megfelelő összegű lakbér fizetését.

(3) Az albérletbe adáshoz történő hozzájárulás a lakásba történő ideiglenes befogadást, valamint tartózkodási hely létesítéséhez történő hozzájárulást is engedélyezi.

(4) Az (2) bekezdésben foglalt feltételek esetén is kizárólag a határozott időre -maximum egy évre - kötött albérleti szerződéshez adható hozzájárulás. A hozzájárulás többször ismételhető.

(5) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó, illetve az albérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a volt albérlő önkormányzati lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.

(6) A lakás fizetővendéglátás céljára nem hasznosítható.

(7) Amennyiben a lakás albérletbe adására a bérbeadó írásos hozzájárulása nélkül kerül sor, úgy a bérbeadó Ptk. 6:348 § -ában foglaltakra történő hivatkozással a bérleti jogviszonyt felmondhatja.


IX. Fejezet

Lakások elidegenítése


60. § (1) Lakásgazdálkodási célok megvalósítása érdekében üres lakás forgalmi értéken, értékbecslés alapján idegeníthető el. A forgalmi érték a minimum hat hónapnál nem régebbi értékbecslésben meghatározott ár.

(2) A lakások elidegenítése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlója jogszabály eltérő rendelkezése hiányában

a) amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke az 5 millió Ft-ot nem haladja meg, a polgármester,

b) amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke 5 és 20 millió Ft között van, a Tulajdonosi Bizottság,

c) amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió Ft-ot meghaladja, a Képviselő-testület. A Képviselő-testület az illetékes szakmai bizottság előzetes véleményének figyelembevételével, minősített többséggel dönt.



60/A § (1) Az Ltv. alapján elővásárlási joggal érintett lakások forgalmi értéken történő elidegenítéséről a Képviselő–testület dönt. A forgalmi értéket az Ltv. 52. §-ában rögzített szempontok és a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével elkészített, minimum hat hónapnál nem régebbi értékbecslésben meghatározott ár alapján kell meghatározni.

Az ingatlanforgalmi értékbecslést a Kezelő készíti el a vele kötött megállapodásban foglaltak betartásával. Az értékbecslés alapján a vételárról a Képviselő-testület dönt.

(2) A lakás nem üresen, a lakottság tényére tekintettel történő értékesítése esetén a forgalmi érték az üres, beköltözhető lakás helyi forgalmi értékének

a) 97,5 %-a, amennyiben az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában a lakásbérleti jogviszony még legfeljebb 6 hónapig áll fenn;

b) 95 %-a, amennyiben az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában a lakásbérleti jogviszony még 6 hónapnál hosszabb időtartamban, de legfeljebb 12 hónapig áll fenn;

c) 85 %-a, amennyiben az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában a lakásbérleti jogviszony még 1 évnél hosszabb időtartamban, de legfeljebb 3 évig áll fenn;

d) 75 %-a, amennyiben az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában a lakásbérleti jogviszony még 3 évnél hosszabb időtartamban, de legfeljebb 5 évig áll fenn;

e) 70 %-a, amennyiben az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában a lakásbérleti jogviszony még 5 évnél hosszabb, vagy határozatlan időtartamban áll fenn.

(3) Az önkormányzati lakás értékesítésére vonatkozó szerződés megkötésekor a vételár 20%-át készpénzben kell megfizetni.

(4) A vételár hátralékot, ha a vevő a 7. § (1) bekezdésben meghatározott szociális alapon bérbeadott lakás jogosultsági feltételeinek megfelel 20 évig, egyéb esetben 15 évig havi egyenlő részletekben köteles törleszteni, a mindenkori jegybanki alapkamattal növelten.

(5) Amennyiben a vevő a 7. § (1) bekezdésben meghatározott szociális alapon bérbeadott lakás jogosultsági feltételeinek megfelel a vásárlástól számított 5 évig, egyéb esetben 2 évig kamatmentes törlesztési lehetőséget kap amennyiben vállalja, hogy ez idő alatt kifizeti a vételár hátralékát.

(6) A vételár 10%-nak megfelelő egyösszegű árengedményt kap az a vevő, aki vállalja a vételár – szerződés megkötését követően legfeljebb 3 hónapon belül – készpénzben történő kifizetését.

A vételár hátralék 10%-nak megfelelő egyösszegű árengedményt kap az a vevő, aki vállalja a vételár hátralék – szerződés módosítását követően legfeljebb 3 hónapon belül – készpénzben történő kifizetését.

(7) A vétel feltételeit és a lakás vételárát tartalmazó ajánlatot az Önkormányzat, illetve megbízásából a Kezelő a Képviselő-testület döntésétől számított 30 napon belül küldi meg a jogosultnak.

(8) A vételre jogosult - a kézbesítést követő - 30 napon belül nyilatkozhat a vételi ajánlat elfogadásáról. Ennek eredménytelen eltelte után az ajánlat hatályát veszti. A késedelem miatt nincs helye igazolásnak. Az önkormányzati lakás értékesítésére vonatkozó szerződést a vételi ajánlat elfogadását követő 30 napon belül kell megkötni.

(9) Az Ltv. alapján elővásárlási joggal érintett lakások harmadik személynek történő értékesítéséről a Képviselő-testület dönt abban az esetben, ha az elidegenítéshez a bérlő írásban hozzájárult és a bérlő (bérlőtárs) az Ltv.-ben biztosított elővásárlási jogával nem él. Ebben az esetben a forgalmi érték, a lakottság tényének figyelembe vételével megállapított, a minimum hat hónapnál nem régebbi értékbecslésben meghatározott ár.



60/B. § Az önkormányzati lakások elidegenítését a Polgármesteri Hivatal, vagy megbízásából a Kezelő készíti elő és végzi az e rendeletben, illetve a Kezelővel kötött megállapodásban foglaltak betartásával.



61. § Üres önkormányzati lakásokat és elővásárlási joggal érintett lakásokat harmadik személy részére a mindenkor hatályos, az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet Önkormányzati ingatlan vagyonra vonatkozó versenyeztetési eljárás szabályairól szóló rendelkezéseinek megfelelőn kell értékesíteni. Az induló ár az értékbecslésben meghatározott forgalmi érték.



X. Fejezet

Átmeneti, vegyes és záró rendelkezések

36. Adatvédelmi szabályok

62. § (1) A Kezelő a törvény keretei között jogosult és köteles nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyeket az Ltv, a Fővárosi Közgyűlés rendeletei és jelen rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, illetőleg a hozzájárulás megadásáról történő döntés érdekében igényel.

(2) A nyilvántartásból adatot szolgáltatni – törvényben meghatározott eseteket kivéve –nem lehet.

(3) Az Önkormányzat és Polgármesteri Hivatala jelen rendeletben szabályozott feladatai ellátása céljából – az érintett személyek önkéntes hozzájárulása alapján – a tudomására jutott adatokat a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével kezeli


37. A lakásállományba való vétel és törlés

63. § A Kezelő köteles minden kezelésében lévő lakásról nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban fel kell tüntetni:

a) az ingatlan helyrajzi számát, pontos címét,

b) a lakás adott ingatlanon belüli pontos elhelyezkedését, négyzetméterrel megjelölt össznagyságát, komfortfokozatát és a hozzátartozó egyéb helyiségek adatait,

c) a lakás egyes helyiségeinek számát, rendeltetését és négyzetméterrel megjelölt egyenkénti nagyságát,


d) a lakás bérbeadásának időpontját, a határozott idejű bérleti jogviszony várható
megszűnésének időpontját,


e) a bérlő (bérlőtárs, társbérlő) nevét, címét, az általa jogszerűen befogadott személyek nevét, címét,

f) a lakbér nagyságát, arra adott esetleges kedvezményeket, esetleges lakbértartozást,

g) az esetleges albérlő nevét, címét, az albérlet időtartamát,


h) a bérlőkijelölési joggal rendelkező szerv adatait, a bérlő kijelölési jogra vonatkozó információkat


i) a bérlettel és használattal kapcsolatos minden olyan adatot és eseményt, amely a bérleti szerződés fennállására befolyással van,


38. Lakás összevonás

64. § (1) Az Ltv. 91/A. § 5. és 6. pontja szerint meghatározott komfort nélküli és szükséglakás megüresedése esetén a közvetlenül szomszédos lakás bérlője (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére a Kezelő előzetesen hozzájárulhat a kérelmező bérlakásának a megüresedett helyiségcsoporttal történő bővítéséhez. Az előzetes hozzájárulás a szükséglakás, komfort nélküli lakás birtokbavételére nem jogosít.

(2) Az előzetes hozzájárulás alapján a kérelmezőnek a bérbeadóhoz összevonás iránti kérelmet kell benyújtania. A kérelemhez csatolni kell az összevonásra vonatkozó műszaki tervdokumentációt, be kell szereznie a Polgármesteri Hivatal Műszaki, Építéshatósági és Környezetvédelmi Iroda Műszaki Munkacsoportjának, a lakás összevonására elkészített tervdokumentációról szóló véleményét és esetleges előírásait. A bérbeadó a kérelem elbírálását követően dönt a végleges hozzájárulás megadásáról.

(3) Az átalakítással, valamint társasházak esetén az Alapító Okirat módosításával kapcsolatban felmerült költségek a kérelmezőt terhelik.

(4) A kijelölt bérlőnek a kialakított lakás után kell lakbért fizetnie, korábbi bérleti szerződésének egyidejű módosítása mellett. Amennyiben az összevonás során az eredetileg bérbe adott lakás komfortfokozata megváltozik, úgy magasabb összegű bérleti díj megfizetésének kezdő időpontjára a bérlő és a bérbeadó erre vonatkozó megállapodása az irányadó. A bérleti szerződés módosítása során figyelemmel kell lenni a bérlő lakás összevonás során felmerült, a lakás komfortfokozatának megváltozásával kapcsolatos igazolt költségeire.

(5) A lakás összevonása során a jelen rendelet 38. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.


39. Önkényes beköltözőkkel szembeni eljárás

65. § Azt a személyt (személyeket), aki nem a rendeletben meghatározott jogcímen és bérleti szerződés nélkül foglalt el az Önkormányzat tulajdonában álló, üres lakást, vagy olyan lakást, amelyben más személy befogadására jogosult nem lakik, a Kezelő – a tudomására jutást követően azonnal – a lakás elhagyására kötelezi 24 órás határidő biztosításával. A Kezelő erről az intézkedésről írásban tájékoztatja az Önkormányzatot.


40. Lakáshasználati díj


66. § (1) A jogcím nélküli használó a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 4 hónap elteltével a lakás elhagyásáig a lakásra megállapított lakbér 120 %-ának megfelelő összegű használati díjat köteles megfizetni az Önkormányzat részére. A Népjóléti Bizottság a használati díjat eltérően állapíthatja meg.



(2) Ha a jogcím nélküli használó elhelyezéséről a Ltv. vagy e rendelet alapján az Önkormányzatnak kell gondoskodnia és a megfelelő elhelyezést felajánlotta, az elfogadás visszautasítása időpontjától az (1) bekezdést kell alkalmazni.


41. Átmeneti, vegyes és záró rendelkezések

67. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel 2011. június 1. napján lép hatályba.


(2)-



(3) A rendelet hatályba lépését megelőzően krízishelyzet alapján történő bérbeadás iránt benyújtott kérelmeket és a jogosultság feltételeit a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Irodája a jelen rendelet 27. §-ban előírt feltételek alapján 2011. augusztus 31-ig felülvizsgálja.


(4) Az e rendeletben foglalt rendelkezéseket a hatálybalépésekor fennálló bérleti jogviszonyokra is megfelelően alkalmazni kell.

A rendelet hatályba lépését megelőzően krízishelyzet alapján bérbe adott lakások bérbeadására a szociális alapon történő bérbeadás szabályai érvényesek.



(5) Hatályát veszti

a) a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 30/2006. (V.02.) önkormányzati rendelet;

b) a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 30/2006. (V.02.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 1/2007. (II.06.) önkormányzati rendelet;

c) a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 30/2006. (V.02.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 16/2007. (V.02.) önkormányzati rendelet;

d) a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 30/2006. (V.02.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 35/2007. (XI.06.) önkormányzati rendelet;

e) a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 30/2006. (V.02.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 41/2008. (XI.25.) önkormányzati rendelet;

f) a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 30/2006. (V.02.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 46/2008. (XII.20.) önkormányzati rendelet;

g) a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 30/2006. (V.02.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 16/2009. (III.24.) önkormányzati rendelet;

h) a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 30/2006. (V.02.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 21/2009. (V.26.) önkormányzati rendelet;

i) a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 30/2006. (V.02.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 27/2009. (IX.08.) önkormányzati rendelet;

j) a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 30/2006. (V.02.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 27/2010. (VII.13.) önkormányzati rendelet;

k) az önkormányzatok tulajdonában álló lakások lakbéréről szóló 25/2007. (VI.26.) önkormányzati rendelet;

l) az önkormányzatok tulajdonában álló lakások lakbéréről szóló 25/2007. (VI.26.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 28/2008. (IX.09.) önkormányzati rendelet;

m) az önkormányzatok tulajdonában álló lakások lakbéréről szóló 25/2007. (VI.26.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 33/2008. (IX.23.) önkormányzati rendelet.


(6) Az Ltv. alapján elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítésre történő kijelöléséről a Képviselő-testület minden év április 15. napjáig dönt.



(7) A lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 19/2011. (V.31.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 20/2017. (IX.19.) önkormányzati rendeletnek (a továbbiakban: Mód.rendelet) a vagyonkezelői jog alapján történő bérbeadásra vonatkozó rendelkezéseit azokra a lakásokra, amelyek esetében a Mód.rendelet hatálybalépésekor határozott időtartamra megkötött lakásbérleti szerződés van hatályban, a lakásbérleti szerződés megszűnését – legkésőbb a határozott idő lejártát – követően kell alkalmazni.


INDOKOLÁS

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény által kapott felhatalmazás alapján a Képviselő-testület határozhatja meg az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletének és elidegenítésének feltételeit és szabályait.

Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2006. (V. 02) számú rendelete tartalmazza a lakások bérletéről és elidegenítéséről, 25/2007.(VI.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbéréről szóló előírásokat.

Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai illetve a helyi szabályozás újragondolása alkalmat szolgáltatott arra, hogy a már többször módosított, az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről és bérbeadásának feltételeiről szóló 30/2006. (V. 02.) sz. önkormányzati rendeletünk hatályon kívül helyezése mellett az új szabályozásokkal és többségében a régebbi, gyakorlat próbáját kiállt szabályok megtartásával egy egységes szerkezetű, új önkormányzati rendelet elfogadására tegyünk javaslatot.


RÉSZLETES INDOKOLÁS

A rendelet tervezetében jól elkülöníthetően, külön részek tartalmazzák az önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímeit és feltételeit, a bérleti jogviszony keletkezéséről, megszűnéséről és tartalmáról szóló rendelkezéseket, a lakbér megállapításának és fizetésének szabályait, a lakásbérlet és lakáshasználat különös eseteire vonatkozó előírásokat, valamint a lakások elidegenítésének szabályait.

A rendelet tervezetének 4. §-ában kerülnek meghatározásra a bérbeadás feltételei. E szakasz előírásai alapján dönt majd a Képviselő-testület Népjóléti Bizottsága és Tulajdonosi Bizottsága az önkormányzat rendelkezésre álló lakásainak függvényében, hogy mely lakások kerülnek szociális-, költségelven-, illetve piaci alapon bérbeadásra.

A rendelet tervezetének 5. §-a szabályozza az önkormányzati lakások bérbeadásának jogcímeit, meghatározza, hogy lakást bérbe adni főszabály szerint pályázat útján lehet, de rögzíti a pályázaton kívüli bérbeadás eseteit is. A rendelet lehetővé teszi a lakások bérbeadását szociális helyzet, vagy nem szociális helyzet alapján, költségelven, illetve piaci alapon. A rendelet következő §-ai szabályozzák a pályáztatás rendjét és meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek együttes megléte esetén a bérlő szociális-, költség-, vagy piaci alapon jogosult a lakást bérbe venni. Miután a bérbeadás alapja mindig a bérlő szociális helyzetéhez kötődik, a rendelet alapján évente lehetőség van a bérlő szociális helyzetében történt változás nyomon követésére, s az ennek megfelelő bérleti díj megállapítására. (6. –11.§).

A rendelet tervezetének 13.§-ában meghatározattak szerint továbbra is meg szeretnénk teremteni a bérlakáshoz jutás lehetőségét fiatal házasok számára.

A rendelet tervezetében részletesen és pontosan meghatározásra kerültek a pályázaton kívüli bérbeadás esetei, mikor beszélhetünk lakásgazdálkodási feladatok megvalósítása érdekében történő bérbeadásról, melyek a lakáscserére vonatkozó szabályok, lakáscsere esetén ki a bérbeadói jogkör gyakorlója (13-25. §). A 26. § foglakozik a szükséghelyzet alapján, valamint a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok lakáshelyzetének rendezése érdekében történő bérbeadásról.

A bérleti szerződés megkötésére és tartalmára vonatokozó szabályokat a 27-45. §-ai részletesen tartalmazzák, meghatározva a bérlői-, illetve bérbeadói kötelezettségeket, a bérbe- adás időtartamát. Külön szabályok vonatkoznak a rendelet tervezetben a lakbér-, közüzemi díj meg nem fizetése miatt jogcím nélküli lakáshasználóvá válókra.

A 33. § a költségelven és piaci alapon történő bérbeadás esetén az óvadék fizetésének kötelezettségét – melyből a bérlőre háruló, de elmulasztott kötelezettségei, valamint a lakás esetleges helyreállításával kapcsolatos költségek egyenlíthetők ki –, az óvadék felhasználásának, illetve visszafizetésének előírásait tartalmazza.

Új elem a rendelet tervezetében, hogy amennyiben a bérlő a lakás helyreállítására vonatkozó kötelezettségének a meghatározott határidőben nem tesz eleget, a bérbeadó a helyreállítási költség megtérítése iránt köteles pert indítani.

A 43. § a bérleti jog felmondásának eseteit szabályozza, meghatározza a bérbeadói jogosítványokat, s külön foglakozik azon esetekkel, amikor a bérleti jogviszony meg nem fizetett lakbér-, vagy díjhátralék miatt került felmondásra, de a felmondás hatálybalépéséig a bérlők rendezik tartozásukat.

Korábban az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbéréről szóló szabályokról külön rendelet került megalkotásra. Az abban foglalt előírásokat egy felülvizsgálatot követően beépítettük jelen rendelet tervezetének előírásai közé (46-47. §). Alapvető eltérés, hogy a lakások lakbérét költségelven állapítottuk meg, ezt tekintjük 100 %-nak, s ehhez viszonyítva került meghatározásra a szociális alapon bérbe adott lakások lakbére. Továbbra is lehetőség van bizonyos szempontok figyelembe vétele alapján a lakbér csökkentésére és növelésére.

A rendelet tervezet VII. fejezete a lakásbérlet különös eseteire vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza a szolgálati lakások bérbeadására, cserelakás biztosítására, hagyatékkal terhelt lakásra vonatkozó előírásokat, lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jog elismerésének eseteit. A rendelet tervezete nem teszi lehetővé a megüresedett önkormányzati lakások nem lakás célú hasznosítását.

A bérbeadói hozzájárulás szabályait a Lakástörvény alapján kell alkalmazni, ugyanakkor a rendelet tervezete pontosan szabályozza a lakásba befogadható személyek számát és a befogadás feltételeit.

Új elem, hogy az Önkormányzat tulajdonában lévő lakást értékesíteni csak lakásgazdálkodási célok megvalósítása érdekében lehet, s ebben az esetben is csak árverés útján.



A rendelet hatályba lépésére 2011. június 1. napját javasoljuk, egyidejűleg hatályukat vesztik a jelenleg hatályban lévő, a lakások bérletéről és elidegenítéséről, valamint az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbéréről szóló rendeletek.

Rendelkezünk arról is, hogy a rendelet hatályba lépését megelőzően krízishelyzet alapján történő bérbeadás iránt benyújtott kérelmek és a jogosultság feltételei mely időpontig kerülnek felülvizsgálatra.



Csatolmányok

Megnevezés méret
ER-27-15_melléklet és függelék
527.21 KB
ER-20-17melléklet és függelék
714.4 KB
ER-20-17_melléklet2018január1től
326.18 KB
ER-20-17melléklet és függelék2018február12től
541.44 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!