nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 16/1994 (V.13.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-12-01 - 2019-12-16
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 16/1994 (V.13.) önkormányzati rendelete
a Budavári Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól

A Budavári Önkormányzat[1] Képviselő-testületének


16/1994. (V. 13.) Kt. rendelete

a Budavári Önkormányzat[2] tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól


(egységes szerkezetben a módosító 8/1995. (V.23.) Kt., 19/1995. (XI. 1.) Kt.,

a 19/1997. (VI. 16.) Kt., a 11/1999. (VI. 25.) Kt., a 14/2003. (VII. 2.) Kt., a 14/2007. (VI.29.) Kt. rendeletekkel, a Kúria Önkormányzati Tanács Köf. 5008/2012/8. sz. határozatával, valamint a 16/2018. (XI.30.) önk. rendelettel)



Az 1994. évi XVII. törvénnyel módosított, a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) felhatalmazása alapján a Képviselő-testület a Budavári Önkormányzat[3] (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiség) elidegenítésének feltételeiről a következő rendeletet alkotja.



ELSŐ RÉSZ


Általános rendelkezések



I. FEJEZET


A rendelet célja és hatálya


1. §[4]


(1) A rendelet hatálya azokra az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiségek) terjed ki, melyek elidegenítését a Tv. szabályozza, valamint azokra a helyiségekre, amelyeknek elidegenítéséről a Képviselő-testület e rendelet hatályba lépése után dönt.


(2) A helyiségekre a Tv. 91/A.§ 12. pontjában meghatározott értelmező rendelkezést kell alkalmazni.


Az elidegenítéssel kapcsolatos feladatokban résztvevők


2. §


(1)[5] A Képviselő-testület a helyiségek elidegenítésével kapcsolatos rendelkezési jogait az e rendeletben szabályozottak szerint

1.) a polgármester,

2.) a Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság

közreműködésével gyakorolja.


(2) [6]


(3) A polgármester e rendelet keretei között határozza meg azokat a részletes feladatokat és határidejüket, amelyeket az (1) bekezdésben felsoroltak ellátnak.



MÁSODIK  RÉSZ


A helyiségek elidegenítése



II. FEJEZET


A helyiségek elidegenítésre való kijelölése

és megvételre való felajánlása


3. §[7]


(1)[8] A helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről, továbbá eladásáról és egyéb módon történő elidegenítéséről (apportálásáról) a Polgármester kezdeményezésére – a Pénzügyi, Tulajdonosi és Jogi Bizottság véleményének ismeretében – a Képviselő-testület határoz.


(2)[9] A helyiséget elidegenítésre akkor lehet kijelölni, ha:

  1. a helyiség bérlőjének kijelölésére jogosult szerv,
  2. a polgári védelem céljait szolgáló helyiség esetében a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság írásban hozzájárult az elidegenítéshez.


(3) Műemléki védettségű épületben az elidegenítéshez a műemlékvédelmi hatóság írásbeli hozzájárulása és a vevőnek a hatóság által előírt feltételek teljes körű vállalására vonatkozó írásbeli nyilatkozata szükséges.


4. §[10]


(1)[11] Az állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került, eladásra kijelölt helyiséget először a Magyar Államnak kell megvételre felajánlani. Amennyiben a Magyar Állam elővásárlási jogával nem él, a helyiséget a bérlőnek és a Fővárosi Önkormányzatnak egyidejűleg kell megvételre felajánlani (a továbbiakban: vásárlásra jogosultak). A Magyar Állam megkeresését mellőzni kell, amennyiben az eladásra kijelölt helyiség forgalmi értéke a bruttó 5.M. Ft-ot nem éri el.

(2) Az üres, továbbá az olyan helyiséget, amelyet a Képviselő-testület elidegenítésre kijelölt, de a vásárlásra jogosult nem vásárolta meg – az e rendeletben meghatározott kivételekkel – versenytárgyalás (licit) vagy pályázat (a továbbiakban: versenyeztetés) útján idegeníthető el.


(3)[12] A versenyeztetés részletes eljárási szabályait a Polgármester állapítja meg.


(4)[13] A helyiség – kivéve a mindenkor hatályos központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár feletti értékesítés esetét – elidegeníthető versenyeztetés nélkül is a Képviselő-testület egyedi döntése alapján.


5. §[14]


(1) A helyiség megvételére vonatkozó – a vásárlásra jogosult számára megküldendő – ajánlatnak tartalmaznia kell különösen a helyiség:

a) címét,

b) ingatlannyilvántartási adatait, alapterületét, rendeltetését, felszereltségét,

c) közszolgáltatást nyújtó helyiség esetén – a Képviselő-testület ilyen tartalmú döntése alapján – a funkciókötöttség időtartamát, illetve a funkciókötöttség megsértése esetére az 5 éves visszavásárlási jog kikötését[15]

d) vételárat,

d) a fizetési feltételeket és módot,

f)[16] a vásárlásra jogosult által közlendő  - az adásvételi szerződés megkötéséhez a Műszaki Iroda által kért – adatokat,

g) tájékoztatást a műemlékvédelmi hatósági előírásokról.


(2) Az ajánlati kötöttség határideje a megvételre történő felajánlásról szóló értesítés kézhezvételét követő naptól számított 30. nap.[17]


(3) Ha az ajánlat elfogadását követő 30 napon belül a vevő érdekkörében felmerülő okból nem jön létre az adásvételi szerződés az Önkormányzat a szerződéstől elállhat. A vételi ajánlatban ezen határidőre és következményére a vevőt figyelmeztetni kell.[18]


6. §[19]


A Tv-ben előírt elővásárlási jog biztosítása


7. §[20]


(1) Ha a Tv-ben biztosított elővásárlási jog jogosultja a részére megvételre felajánlott helyiséget nem veszi meg, és a helyiségre harmadik személy tesz ajánlatot, az általa felajánlott vételárat és szerződéses feltételeket az elővásárlási jog jogosultjával közölni kell.


(2) A harmadik személy által felajánlott vételár közlésekor az elővásárlási jog jogosultját  30 napos határidő kitűzésével kell felhívni nyilatkozat tételére arról, hogy a helyiséget a harmadik személy által felajánlott vételáron és szerződéses feltételek szerint megvásárolja-e.[21]



8. §[22]


A Tv-ben biztosított elővásárlási joggal érintett helyiséget harmadik személynek akkor lehet eladni, ha sem a Magyar Állam, sem a bérlő (bérlőtárs), sem a Fővárosi Önkormányzat a vásárlásra történt felajánlás alapján:


a) a helyiséget nem vásárolja meg és

b) a harmadik személy által felajánlott vételáron nem él elővásárlási jogával.


9. §[23]


A kárpótlásra jogosult volt tulajdonára vonatkozó

elővásárlási jogának biztosítása


10. §


(1)[24] A kárpótlásra jogosultat a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. tv. 9.§-ában foglaltaknak megfelelően illeti meg elővásárlási jog.


(2) Az elővásárlási joggal rendelkező kárpótlásra jogosultat fel kell hívni nyilatkozat tételére, hogy a helyiséget a harmadik személyek részére megállapított vételi feltételekkel megvásárolja-e.


(3) Ha a kárpótlásra jogosult a helyiséget a harmadik személyek részére megállapított vételi feltételekkel megvásárolja, a helyiséget részére kell eladni.


(4)[25] Ha a kárpótlásra jogosult a helyiséget a harmadik személyek részére megállapított feltételekkel nem vásárolja meg, a helyiséget a Tv-ben biztosított elővásárlási jog jogosultja részére kell megvásárlásra felajánlani.


(5) Az ajánlati kötöttség határideje a (2) és (4) bekezdés esetén egyaránt a vételre történő felajánlásról szóló értesítés kézhezvételét követő naptól számított 30. nap.


(6) Ha a kárpótlásra jogosult volt tulajdonos személyének megállapítása vagy felkutatása aránytalanul nagy nehézséggel járna, a (2) bekezdésben szabályozott ajánlat a Polgármesteri Hivatalban 30 napra kifüggesztett hirdetmény útján is közölhető. Az ajánlati kötöttség határideje ebben az esetben a hirdetmény levételét követő napon kezdődik.[26]


III. FEJEZET


A helyiség vételára


A forgalmi érték megállapítása


11. §[27]


(1) A helyiség forgalmi értékének megállapítása ingatlanforgalmi értékbecslés (a továbbiakban: értékbecslés) alapján történik, amelyet úgy kell elkészíttetni, hogy tartalmazza az eladásra kerülő helyiség, az épület és a hozzá tartozó telek jogi helyzetével és műszaki állapotával összefüggő, továbbá a forgalmi érték meghatározását befolyásoló adatokat. Az értékbecslés részletes tartalmi követelményeire a rendelet mellékletében foglaltak az irányadók.


(2)[28] Az értékbecslésben meg kell határozni a helyiség forgalmi értékét.


A vételár mértéke


12. §[29]


(1) A helyiség vételára

  1. a forgalmi érték 80 % - a, ha a helyiséget a vásárlásra jogosult bérlő,
  2. a forgalmi érték 100 % - a, ha a helyiséget vagy a garázst a kárpótlásra jogosult volt tulajdonos,
  3. a forgalmi érték 50 % - a, ha a társasházban lévő, megüresedett, udvari bejáratú, földszinti, alagsori vagy pinceszinten lévő helyiséget a társasház,
  4. a forgalmi érték 100 % - a, ha a társasházban lévő, megüresedett garázst a társasház vásárolja meg.


(2) Ha a helyiséget bérleti joggal terhelten harmadik személy vásárolja meg, a vételár az üres helyiség forgalmi értékénél kevesebb nem lehet.


(3) Ha a helyiség versenyeztetés útján kerül elidegenítésre, a vételár mértéke a versenyeztetés során tett legjobb ajánlat összegével egyenlő.


(4) A vételár a Képviselő-testület által megállapított forgalmi érték, ha a helyiséget üresen, versenyeztetés nélkül vásárolják meg.


(5) Mozgássérültek részére történő garázs eladás esetén a forgalmi értékből 20 % engedmény adható.


13. §[30]



IV. FEJEZET


Elidegenítés versenyeztetés útján

14. §[31]


(1)[32] Azt a helyiséget, amelyre elővásárlási joggal rendelkeznek, versenyeztetés útján akkor lehet eladni, ha az elővásárlásra jogosult írásban kinyilvánítja, hogy elővásárlási jogával élni nem kíván, vagy a megvételre való felajánlásra az előírt határidőben nem válaszol, illetőleg a helyiség bruttó forgalmi értéke a mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatárt meghaladja.


(2) Ha a helyiségre a kárpótlásra jogosult volt tulajdonosnak van elővásárlási joga, a versenyeztetési kiíráshoz az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot nem kell beszerezni, ha a volt tulajdonos személyének megállapítása vagy felkutatása aránytalanul nehézséggel járna.


(3)[33] A versenyeztetési kiírásnak tartalmaznia kell a helyiség

  1. címét és ingatlan-nyilvántartási adatait,
  2. alapterületét, a helyiség és az épület lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,
  3. a műemlékvédelmi hatósági kikötéseket,
  4. a bérleti és egyéb, a helyiségre vonatkozó terheket, használati, birtoklási viszonyokat,
  5. a kiíró döntésétől függően, közszolgáltatást biztosító helyiségek esetén a funkció kötöttség időtartamát,
  6. a helyiség forgalmi értékét,
  7. a pályázat benyújtásának, illetőleg a versenytárgyalás helyét, határidejét (időpontját), valamint
  8. a helyiség megtekintésének időpontját.


15. §[34]



V. FEJEZET


Az adásvételi szerződés megkötése


16. §


(1) Az adásvételi szerződést úgy kell megkötni, hogy az alkalmas legyen a tulajdonosváltozás ingatlannyilvántartásban való átvezetésére.


(2)[35] Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a vételár mértékét, a vételár megfizetésének feltételeit, valamint – a Képviselő-testület ilyen tartalmú döntése esetén – a helyiség funkció kötöttségének időtartamát és ennek biztosítására 5 éves visszavásárlási jog kikötését.


(3)[36]


(4)[37] Helyiség elidegenítésére olyan adásvételi szerződés is köthető, amelynek alapján a vételár teljes kiegyenlítéséig tulajdonjog fenntartás történik.


A vételár megfizetésének módja


17. §[38]


(1) Ha a helyiséget a 12. § (1), (4) bekezdésében felsoroltak vásárolják meg, a vételárat – választásuk szerint – az alábbi feltételekkel teljesíthetik:

a) a szerződés megkötésekor a vételárat egyösszegben fizetik meg,

b) a szerződés megkötésekor a vételár 60 %-ának megfizetése mellett legfeljebb 5 év részletfizetéssel, havonta egyenlő részletekben fizetik meg.[39]


(2)[40]


(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerint részletfizetés esetén a fizetendő kamat mértéke évi 10 %.[41]


18. §[42]


(1) Versenyeztetés útján történő elidegenítés, illetőleg a helyiségnek a 17. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül eső, más személy általi megvásárlása esetén a vételárat az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg, egyösszegben kell megfizetni.


(2) A vételár megfizetése történhet készpénzzel vagy átutalással.[43],[44]


(3)[45] Az (1) bekezdésben kikötött egyösszegű megfizetéstől indokolt kérelemre a Képviselő-testület eltérhet és a vevő számára részletfizetést engedélyezhet.


(4) Az adásvételi szerződésben részletesen szabályozni kell a törlesztési időt, a törlesztendő részletek összegét, az esedékességet, a felszámítandó kamat mértékét.


(5) Ha a vevő az esedékes vételárrészletek megfizetésével késedelembe esik és a tartozás mértéke a havi törlesztő részlet kétszeres összegét meghaladja, hátraléka után – a normál kamatmértéken felül – évi 20 % késedelmi kamatot köteles fizetni.


19. §[46]


Adásvételi szerződés csak azzal köthető, akinek az Önkormányzattal vagy annak ingatlankezeléssel, karbantartással megbízott képviselőjével szemben nincs tartozása.


Hatályba lépés


20. §


Ez a rendelet 1994. május 13-án lép hatályba.


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!