nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Hajdúszovát Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2017.(XI.1.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-11-01 - 2018-11-29
Hajdúszovát Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2017.(XI.1.) önkormányzati rendelete
Hajdúszovát Község településképének védelméről

Hajdúszovát Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró

-  az állami főépítészi hatáskörében eljáró Hajdú - Bihar Megyei Kormányhivatal,

-  Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

-  Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter,

-  Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága,

-  a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek),

valamint, Hajdúszovát Község Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011.(II.16.) önkormányzati rendelet 2. mellékletének 2/a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdúszovát Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével,

a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása


1. § (1) E rendelet célja Hajdúszovát Község jellegzetes és értékes arculatának megőrzése és az épített és a természeti környezet védelme érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

(2) E rendelet hatálya Hajdúszovát Község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(3) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervvel és helyi építési szabályzattal együtt kell alkalmazni.


2.  Értelmező rendelkezések


2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

2. Hosszúkásan nyújtott tömegarány: a rövidebb és a hosszabbik oldal aránya meghaladja az 1:2 arányt.


II. Fejezet

A helyi védelem


3. A helyi védelem célja


3. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, képzőművészeti és természeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.


4. A helyi védelem fajtái


4. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) Az önkormányzat helyi területi védelem alá helyezi a 4. számú mellékletben meghatározott területet.

(3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

(4) Az önkormányzat a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. számú mellékletben meghatározott ingatlanokat, művi értékeket a 3. számú mellékletben meghatározott természeti értéket.


5.  A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai


5. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban a polgármesternél javaslatot tehet. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a javasolt vagy érintett érték megnevezése,

b) a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,

c) a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,

d) a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,

e) a védelem fajtája,

f) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.

(3) A védetté nyilvánított helyi értékek listáját e rendelet 2. – 4. melléklete tartalmazza.

(4) A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása - e rendelet 2.- 4. melléklete alapján – tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték

a) megnevezését

b) pontos helyét (utcanév, házszám, helyrajzi szám)

c) állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben,

d) fotókat.

(5) A védetté nyilvánított helyi értéket táblával meg kell jelölni. A tábla elhelyezéséről az önkormányzat a polgármester útján gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.

(6) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték

a) megsemmisül,

b) életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,

c) a védelem alapját képező értékei helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) magasabb rendű jogszabály által (műemléki) védettséget kap.

(7) A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:

a) az érintett elem helyszínrajzát,

b) épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás), tájérték esetén a természeti tényező ismertetését

c) fotódokumentációt,

d) amennyiben szükséges – épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, tájérték esetén vezető tervezői címmel rendelkező okleveles táj- és kertépítész mérnök által készített – szakvéleményt.

(8) A védelem megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.


6. A helyi védett érték fenntartása


6. § (1) A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, ő köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni. Felújítás, korszerűsítés esetén a jelen rendeletben foglalt részletes előírásokat be kell tartani.

(2) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(3) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni.

(4) A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról az önkormányzat köteles gondoskodni.


III. Fejezet

A településképi szempontból meghatározó területek


7. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása


7. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A település belterülete a településképi arculati kézikönyvben meghatározottaknak megfelelően az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:

a) általános településrész,

b) vegyes településrész,

c) kockaházas településrész,

(3) Településkép szempontjából meghatározó területek:

a) vegyes településrész,

b) helyi jelentőségű védett érték területe,

c) régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,

d) NATURA 2000, Hajdúszováti gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, Bihari sík érzékeny természeti terület, országos jelentőségű természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek (Bárs – halom, Nagy – Hegyes halom, Hegyeshatár – halom, Pányi – halom, Baló- halom, Szőrös - halom), az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,

e) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület,

f) helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.

(4) Településkép szempontjából meghatározó területek:

a) A településképi szempontból meghatározó vegyes településrészt az 1. melléklet szerint kell beazonosítani.

b) A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett
7. § (3) bekezdés c)-f) pontok szerinti területek beazonosítása a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terven történik. A területi lehatárolásukat az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.



IV. Fejezet

A településképi követelmények meghatározása


8. A helyi védett érték fogalma, annak fajtái


8. § (1) E rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jogszabály által nem védett épített alkotás és tájérték, amely e rendelet 2., 3. és 4. mellékletében felsorolásra került.

(2) Amennyiben helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján védelemre kerül, azt az értéket e rendelet 2., 3, vagy 4. mellékletéből törölni kell.


9. Helyi védett elemekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények


9. § (1) A település helyi védett értékeinek felsorolását e rendelet 2.- 4. melléklete tartalmazza.

(2) Helyi védett érték (műalkotás) esetén:

a) a fő rendeltetés megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó,

b) a műalkotás helyéről nem elmozdítható.

(3) Helyi védett természeti terület esetén:

a) A természeti területeken a védelem érdekeit és az értékek megőrzését, mentését és bemutatását szolgáló tevékenységek folytathatók, melyek során alapul kell venni a természetvédelmi törvény, valamint a mindenkori táj- és természetvédelmi jogszabályok előírásait.

b) A 4. mellékletben meghatározott védett terület kultúrtörténeti értéket képvisel, ezért korlátozottan látogatható. A korlátozás módja: a terület csak gyalogosan és időben korlátozottan látogatható.

c) Az országos szinten nem védett természeti területekre kezelési terv keretében kell kidolgozni a védettség szabályait.

(4) Helyi jelentőségű védett természeti érték esetén:

a) A 3. mellékletben meghatározott természeti érték megtartandó, környezetének élőhelye megőrzendő.

b) A védett érték látogatása csak gyalogosan megközelítve lehet. A látogatás során a fenyőhöz nyúlni, koronáját, törzsét károsítani tilos.

c) A védett természeti érték vonatkozásában kutatási tevékenység csak természetvédelem érdekében lehet.

d) A védett természeti érték sértetlenségét biztosítani kell.

e) Helyi védettségű természeti érték környezetében bármilyen tevékenység, épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése a védett érték károsítása nélkül, a természeti érték védelme mellett (kalodázás) megengedett.

f) Építési tevékenység során az építéssel megközelített fát kalodával védeni kell, a talajmunkák során a fák gyökérzetére fokozottan ügyelni kell. A megmaradó fák törzse körül a rendezett terep az eredeti terephez képest maximum 20 cm-el lehet magasabban. A meglévő fa gyökérzónájában óvatos, kézi bontási és földmunkák végzendők.

g) A faegyed sérülése, károsodása esetén a sérüléseket szakszerűen kezelni kell.


10. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények


10. § A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan kell meghatározni. 


11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények


11.  § (1) Cserépszíntől jelentősen eltérő színű fémlemez, cserepes lemez fedés nem alkalmazható.

(2) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.

(3) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő

a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, tető főgerinc irányokhoz,

b) kialakult párkánymagasságokhoz,

c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,

d) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.

(4) A környezethez való illeszkedés határozza meg az egyedi homlokzatkialakítás módját.

a) Az illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá színezés veendő figyelembe.

b) A tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is.

c) Az épület-ornamentika (díszítőelemek), anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében az épülethez legyen arányos, illetve illeszkedő a környezetéhez.

(5) Az utcaképben megjelenő külső homlokzati felületképzésénél csak pasztell színek alkalmazhatók.


12. Egyéb, általános területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények


12. § Az utcaképben közvetlenül megjelenő épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhetők és nem újíthatók fel hullámpala, műanyag hullámlemez és trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.


13. Településkép szempontjából meghatározó, természetvédelemmel

érintett területekre vonatkozó szabályozás


13. § (1) Építmények kivitelezése során hullámpala, fém, műanyaglemez sem oldalfalként, sem héjazatként nem alkalmazható.

(2) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetében szabadon álló, olyan mezőgazdasági építmények helyezhetők el, melyek épülettömegükben az alföldi mezőgazdasági tájra jellemző alacsony építménymagasságú, hosszúkásan nyújtott tömegarányú épületek képét tükrözik vissza.

(3) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetében az épületek homlokzati képében a fehér meszelt falazat, vagy annak hatását keltő homlokzati megjelenés jelenjen meg.

(4) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetében a tetőhajlásszög 36-45 fokos, a héjazat anyaga elsősorban égetett cserép vagy nád. Fémlemez tetőfedés akkor lehetséges, ha felületi tagolása cserépfedés megjelenésű. A héjazat színe cserépszínű, barna vagy szürke. Az épületek nyílászárói jellemzően kis felületűek, elsősorban a légcsere és a közlekedés céljára méretezettek legyenek.


14. Egyes sajátos berendezések, műtárgyak elhelyezése


14. § (1) A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlési sajátos építmények (antenna tartó átjátszó torony) nem helyezhetők el, kivéve, ha az a település teljes ellátásának biztosítása érdekében szükséges.

(2) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.

(3) Ahol vezetékes hálózat megengedett ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor csak ellátatlan területek esetén építhető.

(4) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) során takartan, közterületbe látványában kedvező megjelenéssel helyezendő el.

(5) Természetvédelemmel érintett területeken

a) amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.

b) reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.

c) kültéri világítás csak biztonsági szempontok (élet-vagyonvédelem, stb.) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.


15. Reklámok, reklámhordozók


15. § (1) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag információs vagy más célú berendezés igénybevételével lehetséges.

(2) Információs vagy más célú berendezés kizárólag

a) az utasvárók 20,0 méteres körzetében közterületen,

b) közintézmények közhasználatra átadott területein,

c) közintézmények telekhatárától mért 20,0 méteren belül közterületen telepíthető.

(3) Önkormányzati információs tábla és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.


16. Egyéb műszaki berendezések


16. § (1) A település igazgatási területén hírközlést szolgáló antennatornyok csak külterületen helyezhetők el.  

(2) Hírközlést szolgáló antennatornyot nem szabad elhelyezni:

a) országos védelem alatt álló épület telekhatárától 200 méteren belül,

b) a lakóterület határától 200 méteren belül,

c) helyi természeti érték, helyi tájérték környezetében,

d) természeti területen és

e) „ex lege" (a természetvédelemi törvény értelmében) védett területen.

(3) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szennyvíz-, és csapadékvíz-elvezetés, földgázvezetéket) csak terepszint alatti elhelyezéssel, míg közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket térszín alatti, illetve légkábeles formában szabad létesíteni.

(4) A településen a légvezetékes kábelhálózatok elhelyezése egy tartószerkezeten történhet.

(5) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(6) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

(7) Az általános mezőgazdasági terület tájképvédelmi területének övezetében a tájkép védelme, valamint a tájba illesztés érdekében szélerőmű, átjátszó torony, siló nem helyezhető el.

(8) Az általános mezőgazdasági gyep terület ökológiai folyosó övezetében a tájképvédelem érdekében átjátszó torony, hírközlő torony, szélerőmű nem helyezhető el.

(9) Az általános mezőgazdasági gyep terület tájképvédelemmel érintett terület övezetében a tájképvédelem érdekében átjátszó torony, hírközlőtorony, szélerőmű nem helyezhető el.


V. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök


17.  A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció


17. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező, minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik és helyi védett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található.

(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete 1.-24. pontja tartalmaz.

(3) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.

(4) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél.

(5) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.

(6) A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzített javaslatok és nyilatkozatok mindkét félre kötelezők.

(7) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.


18. A településképi bejelentési eljárás


18. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően,

b) meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén,

c) közterületen vagy közhasználatú magánterületen információs vagy más célú berendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása esetén.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.

(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(4) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.

(5) A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.

(6) A polgármester által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:

a) állandó építmény esetén végleges,

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,

c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,

d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,

e) útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év. 


19. A településképi kötelezés, településképi bírság


19. § (1) A településkép érvényesítési eszközök döntéseinek betartását a főépítész – alkalmazásának hiányában a polgármester - ellenőrzi.

A mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, kivizsgálja, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján jár el.

(2) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén, a képviselő-testület településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kiszabható, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.

(3) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének elmulasztása esetén az eljárás a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést tartalmazó felszólító levéllel indul. Amennyiben az elmulasztásról szóló tudomásszerzést követően 8 napon belül nem reagál az építtető a felszólításra, a képviselő-testület településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kiszabható, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.

(4) A településképi bírság összege

a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, 100.000 forint,

b) egyéb településképi, reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén 50.000 forint,

c) településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén 50.000 forint,

d) településkép védelemmel kapcsolatos önkormányzati döntések végrehajtásának elmulasztása esetén 100.000 forint,

e) kötelező településképi konzultáció elmulasztása esetén 20.000 forint.


VI. Fejezet

Záró rendelkezések


20. § (1) E rendelet 2017. november 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) Hajdúszovát Község Önkormányzata Képviselő-testületének helyi építési szabályzatról szóló 17/2010. (XI.11.) önkormányzati rendelet

aa) 22.§ (2) bekezdése,

ab) 24.§ (2) bekezdés b) pontja,

ac) 25.§ (5) és (6) bekezdése,

ad) 26.§ (3) bekezdés c), e) és f) pontja,

ae) 26.§ (5) bekezdés c), e) és f) pontja,

af) 29.§ (5) bekezdése,

ag) 30.§ (1) - (4) bekezdése,

ah) 31.§ (1) és (2) bekezdése,

ai) 32.§ (1) és (2) bekezdése,

aj) 33.§ (1) bekezdése,

b) Hajdúszovát Község Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület használatának szabályairól szóló 16/2009.(XII.23.) önkormányzati rendelet

ba) 4.§ (1) bekezdés b) pontja,

bb) 4.§ (2) bekezdés d) pontjában a „hirdető-berendezés (fényszekrény),” szövegrész,

bc) 4.§ (3) bekezdés a) pontja,

bd) 5.§ (3) bekezdése,

c) Hajdúszovát Község Önkormányzat Képviselő – testületének a helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének fenntartásáról szóló 20/2007. (XII.03.) önkormányzati rendelet,

d) Hajdúszovát Község Önkormányzat Képviselő – testületének a helyi jelentőségű védett természeti értékek védelméről szóló 10/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelet,

e) Hajdúszovát Község Önkormányzat Képviselő – testületének az egyes műalkotások és műtárgyak helyi védelem alá helyezéséről szóló 18/2016. (IX.28.) önkormányzati rendelet,

f) Hajdúszovát Község Önkormányzat Képviselő – testületének Hajdúszovát építészeti örökségének helyi védelméről szóló 16/2005.(X.10.) önkormányzati rendelet.



Csatolmányok

Megnevezés méret
1-4 melléklet a 13/2017.(XI.1.) önkormányzati rendelethez
259.84 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!