nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2020 (VII.9.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2020-07-09 -tól
Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2020 (VII.9.) önkormányzati rendelete
a követelésekről való lemondás eseteiről

Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el: 


1. § A rendelet hatálya kiterjed Mány Község Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), valamint az irányítása alá tartozó valamennyi költségvetési szervre.


2. § (1) A Képviselő-testület az Áht. 97. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az Önkormányzatot és az irányítása alá tartozó költségvetési szerveit illető követelésekről történő lemondás eseteit az alábbiak szerint határozza meg:

a) a követelés – a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján – behajthatatlannak minősül,

b) a követelés kis összegű és az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre,

c) a követelés behajtandó, de a behajtással kapcsolatos becsült és várható költségek a

követelés összegét elérik, vagy meghaladják,

d) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,

     e) csődegyezségi megállapodás esetén,

     f) bírói egyezség keretében,

g) az Önkormányzat képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és más, jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetében, ha a lemondása közérdekű célmegvalósítását szolgálja és nem ellentétes az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel,

h) olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen: a kötelezett rendszeres jövedelemmel legalább egy éve nem rendelkezik, egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a kedvező változás a jövőben sem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely méltányos követelésről való lemondást indokolttá teszi,

    i) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

    j) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.


(2) A behajthatatlan követeléseket a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben kell leírni. A behajthatatlan követelés meghatározását az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet és az Önkormányzat számviteli politikája rögzíti. A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének.


(3) A számviteli szabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a behajthatatlan követelések leírására, az értékvesztés elszámolására. A követelés elengedése tárgyában a döntési hatáskör címzettje, egyedi kérelem alapján az itt megjelölt időponttól eltérő időpontban is határozhat.


3. § (1) Az Önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek a 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt számviteli előírások alapján behajthatatlannak minősülő követelésekről és az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kis összegű követelésekről az Önkormányzatnál a polgármester, a polgármesteri hivatalnál a jegyző, az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési intézménynél az intézményvezető javaslata alapján a polgármester, írásba foglalt, a számviteli politikában előírt dokumentumokkal alátámasztott megalapozott döntésével mondhat le.


(2) A 2. § (1) bekezdés c) – j) pontjában foglalt esetekben a jegyző előterjesztése alapján a követelés részbeni vagy teljes elengedése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.


(3) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során kötelesek mérlegelni a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítőképességét, az elengedés előnyeit és hátrányait. Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni, így különösen: jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapot.


(4) A követelésről, beleértve a kamatot, költséget is, részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.


(5) A követelésekről történő lemondás elbírálására jogosult megállapodhat a kötelezettel, vagy adóssal a követelés behajtása és beszedése érdekében az Önkormányzat részére felajánlott szolgáltatás teljesítésének módjában is. Köthető részletfizetési vagy követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződés is, így különösen: beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogszerződés.


4. § A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében lemondani csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból, bérleti díjból a munkavállalókkal szembeni követelésből származnak.


5. § Ez a rendelet nem terjed ki az adókra és az adók módjára behajtandó követelésekre.


6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) Hatályát veszti a Mány Község Önkormányzata az önkormányzat vagyonáról szóló 7/2012. (III. 1.) önkormányzati rendelete 14. alcíme, valamint 52. §-a.


(3) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.



Ugron Zoltán

polgármester

Hopka Rita

jegyző




Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!