nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Hosszúvíz Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 5/2013. (IV.29.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2015-03-28 -tól
Hosszúvíz Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 5/2013. (IV.29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hosszúvíz Községi Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: képviselőtestület) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 3. §. (1) bekezdés 6. pontjában, 5. §. (2) bekezdés b) – c) pontjában, 6. §. (6) bekezdésében, 11. §. (16) bekezdésében, 13. §. (1) bekezdésében, 18. §. (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 107. §-ában, 109. §. (4) bekezdésében, 143. §. (4) bekezdés i) pontjában, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 97. §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvényének 32. cikke (2) bekezdésében és az Nvt. 7. §. (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. §


A rendelet célja


E rendelet célja, hogy – az Alaptörvény és más jogszabályok által meghatározott keretek között – megfelelően szabályozza Hosszúvíz Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló vagyon megőrzésének, védelmének, valamint a vagyonnal való felelős gazdálkodás követelményeit, meghatározza Hosszúvíz Községi Önkormányzat vagyonának körét, a vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, annak érdekében, hogy a törvény által kötelezően előírt és önként vállalt feladatait az önkormányzat minél magasabb színvonalon teljesíthesse.



2. §


A rendelet hatálya


(1) A rendelet hatálya kiterjed Hosszúvíz Községi Önkormányzat tulajdonában lévő

a) ingatlanokra, ingókra (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra és követelésekre

            b) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra és a pénzvagyonra.


(2) Amennyiben a közterületek használata és a lakások, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítása és elidegenítése tárgyában a képviselőtestület külön rendeletet alkot.


(3) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba, haszonélvezetbe vagy bérbeadására és bármilyen más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgyak megszerezését is.


(4) E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak (pl. átlátható szervezet, többségi befolyás, közfeladat stb.) meghatározására az Nvt. irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni.



3. §


E rendelet alkalmazásában vagyon:

            a) a könyvviteli mérlegében kimutatandó vagyon és

b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet 44/A. (3) bekezdésben felsoroltak.



II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ELEMEI ÉS ÉRTÉKE


4. §


Az önkormányzat vagyona


(1) Az önkormányzat vagyona a kizárólagos tulajdonában álló dolgok és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátást szolgálják.


(2) Az önkormányzati vagyon csoportosítása a Nvt-ben szabályozottak szerint történik, mely értelmében az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.



5. §


Az önkormányzat törzsvagyona


(1) Az önkormányzati törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátást vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.


(2) Az önkormányzat törzsvagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll.


(3) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona

            a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és

            b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll.


(4) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt a Nvt. 5. §. (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni, melyek a következők:

            a) a helyi közutak és műtárgyaik,

            b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,

d) mindaz a vagyon, amelyet a képviselőtestület egyedi döntéssel forgalomképtelenné nyilvánít.


(5) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt a Nvt. 5. §. (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon tételes felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.


(6) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik a (3) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Vátv.) 23. §. (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is.


(7) A forgalomképtelen törzsvagyon vagyontárgyainak tételes felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.


(8) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai e rendelet alapján:

a) az önkormányzat köznevelési, közművelődési, szociális és gyermekjóléti, egészségügyi, önkormányzati hivatali kötelező önkormányzati feladatainak ellátását biztosító épületek, építmények (együtt: középületek),

b) az önkormányzati kötelező feladatok ellátásának biztosításához szükséges, törvényben törzsvagyon elemmé nem minősített közművek,

c) az önkormányzat tulajdonában lévő köztéri műalkotások, egyéb művészeti alkotások,

d) a sportcélú épületek, építmények,

e) köztemető,

f) a Vátv-ben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemek.


(9) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tételes felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.


(10) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonával törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételekkel rendelkezhet.


(11) Törvény alapján a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.


(12) A (9) bekezdésben meghatározott vagyonelemek forgalomképességének korlátai az alábbiak:

           a) az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásig nem            lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni,

           b) nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi- és a közfeladat ellátása              ideiglenesen, várhatóan maximum 3 évig szünetel,

           c) a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.


(13) Az önkormányzati társulásba bevitt önkormányzati vagyont továbbra is az önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény (vagyonszaporulat) azonban a társult helyi önkormányzatok közös vagyona, amelyre a Polgár Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.



6. §


Az önkormányzat üzleti vagyona


(1) Az 5. §-ban meghatározott vagyontárgyakon kívül minden egyéb vagyontárgy az önkormányzat üzleti vagyonának minősül.


(2) Az üzleti vagyon tételes felsorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza.


(3) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítésre, megterhelésére, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása (a továbbiakban együtt: tulajdonosi jog gyakorlása) az e rendeletben meghatározottak szerint történik.



7. §


Üzleti vagyonból, korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, vagy kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná, korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni körből nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köréből, korlátozottan forgalomképes törzsvagyonná, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon vagy korlátozottan forgalomképes törzsvagyon köréből üzleti vagyonná csak a képviselőtestület minősíthet át e rendelet módosításával önkormányzati vagyontárgyat, amennyiben magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel ez nem ellentétes.



8. §


Az önkormányzati vagyon nyilvántartása és leltára


(1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkori hatályos jogszabályok és önkormányzati szabályzatok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.


(2) Az önkormányzat vagyonát, annak értékét és változásait az irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően vezetett (felfektetett) vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) tartalmazza.


(3) A vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős.


(4) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámoló részként összesített adatokkal be kell mutatni.


(5) Az önkormányzati vagyon nyilvántartására egyebekben a vonatkozó jogszabályi előírásokat – különösen az Nvt. 10. §-a, a Mötv. 110. §-a, az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI.6.) Kormányrendelet előírásait, az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet előírásait – kell alkalmazni.


(6) Ha az önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva jelen rendelet szerint a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozna, a szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésre vonatkozóan.


(7) A polgármester az önkormányzat féléves és háromnegyed éves költségvetési beszámolójakor, valamint a zárszámadás benyújtásával egyidejűleg beszámol az önkormányzat vagyoni helyzetéről.



9. §


A vagyongazdálkodás alapelvei


(1) A felelős önkormányzati vagyongazdálkodás feladata az önkormányzati vagyon rendeltetésének megfelelő, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátáshoz és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használta, hasznosítása, gyarapítása, továbbá a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.


(2) A vagyongazdálkodás alapelveire, illetve önkormányzati vagyon megőrzésére és védelmére vonatkozó további szabályok tekintetében az Nvt. 6., 8-9. §-át kell alkalmazni.



III. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON FELETTI TULAJDONOSI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK SZABÁLYAI, RENDELKEZÉS AZ EGYES

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ VAGYONTÁRGYAKKAL


10. §


A tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai


(1) A tulajdonosi jogokat a képviselőtestület, a polgármester, illetve az önkormányzat költségvetési szervei által használt vagyontárgyak tekintetében e rendeletben meghatározott esetekben az önkormányzat intézményvezetői gyakorolják.


(2) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében elmerült feladatokat a képviselőtestület rendelkezései szerint a képviselőtestület által, vagy a polgármester által megbízott természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli szervezeti is elláthatnak. Ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásnak.


(3) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásában a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.


(4) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatokat (elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár-rendezés, közmű ügyekben tulajdonosi hozzájárulás, az elidegenítési és terhelési tilalmak törlése, valamint a további megterheléshez való hozzájárulás megadása) a polgármester adja meg.


(5) Az önkormányzatot megillető pénzügyi követelésekre e fejezet szabályait a VI. fejezetben rögzített eltérésekkel kell alkalmazni.



11. §


A törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása


(1) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.


(2) A fogalomképtelen törzsvagyon tárgyát érintő bármely – a 10. §. (3) – (4) bekezdésben nem említett – tulajdonosi jogosítvány gyakorlásáról a képviselőtestület dönt minősített többséggel.


(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgy tulajdonjogának átruházásáról, vagyonkezelésbe adásáról, koncesszióba adásáról, azon haszonélvezeti jog alapításáról, hasznosításáról – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a képviselőtestület minősített többséggel határoz.


(4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy egy évet meg nem haladó, határozott időtartamú bérbe, haszonbérbe adásáról a polgármester jogosult dönteni.


(5) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont az 5. §. (12) bekezdésében meghatározott korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.


(6) Az (5) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a IV. fejezetben rögzített szabályokat kell alkalmazni.



12. §


Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása


(1) Az üzleti vagyontárgy tulajdonjogának átruházásáról, hasznosításáról – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a képviselőtestület határoz.


(2) Az üzleti vagyontárgy tulajdonjogának átruházásáról 100.000 Ft-os értékhatár alatt a polgármester dönt.


(3) A polgármester dönt az üzleti vagyontárgy hasznosításáról, kivéve a vagyontárgy apportálását és megterhelését, biztosítékul vagy zálogba adását, valamint annak öt évet meghaladó időtartamú bérbe, haszonbérbe adását, azon öt évet meghaladó időtartamú vagyonkezelői jog, haszonélvezeti jog létesítését.


(4) A képviselőtestület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

       a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak a nemzeti vagyon részeibe való besorolása,

       b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,

       c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint        pénzbeli és apport befektetése társaságokba,

       d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

       e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

       f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

       g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,

       h) az önkormányzat biztosítási szerződéseinek megkötése, felülvizsgálata, módosításának kezdeményezése,

       i) társadalmi szervezetekhez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.



13. §


(1) A képviselőtestület hatáskörébe tartozik:

     a) a 100.000 Ft-ot meghaladó - a számviteli nyilvánatrtásban nagy értékű eszköznek minősülő - vagyontárgy vásárlása,

     b) a 100.000 Ft-ot meghaladó - a számviteli nyilvántartásban nagy értékű eszköznek minősülő - vagyontárgy                      értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb        módon való megterhelése,

     c) behajthatatlan követelések törlése 100.000 Ft felett.



14. §


A nyilvános versenytárgyalás szabályai 


(1) Nyilvános versenytárgyalás útján a Nvt-ben meghatározottak szerint kell a vagyontárgy tulajdonjogát átruházni, ha értéke meghaladja:

            a) ingó és immateriális vagyon esetén az 3.000.000 Ft-ot,

            b) ingatlan vagyon esetén az 5.000.000 Ft-ot,

            c) társasági részesedés esetén a 15.000.000 Ft-ot.


(2) A nyilvános versenytárgyalás részletes szabályait e rendelet 5. melléklete tartalmazza.



15. §


Ingyenes vagyonátruházás


(1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a Nvt. 13. §. (3) – (7) bekezdése alapján lehet.


(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.



16. §


A vagyon megterhelése


(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.


(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető:

            a) vagyonkezelői joggal,

            b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.


(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét – a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében – törvény határozzák meg.


(4) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára az (1) – (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.


(5) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni.


(6) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselőtestület joga.



17. §


A vagyon vállalkozásba vitele


(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.


(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait – a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében – törvény határozzák meg.


(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.


(4) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.


(5) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre a Nvt. 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.


(6) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyon feletti (5) bekezdésében meghatározott rendelkezési jogot – értékhatártól függetlenül – a képviselőtestület gyakorolja.



18. §


Az ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon elfogadása


(1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról a képviselőtestület dönt.


(2) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy

a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,

b) az a) pont szerinti kötelezettség tejesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.



19. §


A haszonélvezeti jog


(1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.


(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe vételével, valamint a (2) bekezdés figyelembe vételével lehet alapítani.


(3) Az üzleti vagyon tekintetében haszonélvezeti jog alapításáról értékhatártól függetlenül helyben szokásos módon történő hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára a képviselőtestület dönt.



20. §


Hasznosítási jog, használatba adás


(1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.


(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat.


(3) Az 1.000.000 Ft értékhatárt meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni.


(4) A képviselőtestület az 500.001 – 1.000.000 Ft értékhatár közé eső vagyon hasznosítási jog átengedéséről az önkormányzat hivatalos honlapján való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.


(5) Az 100.001 – 500.000 Ft-ig értékhatár között a képviselőtestület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használati, hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát.


(6) A polgármester dönt a 100.000 Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az 1 évet nem haladja meg.


(7) A képviselőtestület értékhatártól függetlenül dönt az 1 évet meghaladó használati, hasznosítási jog átengedéséről.


(8) A képviselőtestület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.


(9) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselőtestület joga.


(10) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátáshoz szükséges mértékben.


(11) Az önkormányzati vagyon tekintetében hasznosításra vonatkozó szerződés kizárólag a Ntv-ben meghatározott személyekkel (szervezetekkel), az ott meghatározott feltételek mellett és korlátozásokkal köthető.


(12) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben meg kell határozni az önkormányzati vagyon hasznosításának ellenértékét.


(13) A használatba vevő köteles a rábízott önkormányzati vagyon állagát és értékét megőrizni, és az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben meghatározott hasznosítási célnak megfelelőn használni.


(14) A hasznosítási jog tartalmára, korlátaira vonatkozóan a Nvt. előírásait kell alkalmazni (Nvt. értelmező rendelkezés 4. pont, 11. §. (10) – (18) bekezdés).


(15) Az önkormányzat bármikor ellenőrizheti az önkormányzati vagyon hasznosításának jogszerűségét, a vagyonnal való gazdálkodást. A hasznosításba vevő köteles tűrni a tulajdonosi ellenőrzést, illetve az ellenőrzés érdekében bármikor kötelezhető bármely közérdekből nyilvános adat, valamint az önkormányzati vagyonra, hasznosítására vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására.



V. FEJEZET


A VAGYONKEZELŐI JOGRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK


21. §


Általános szabályok


(1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a Nvt. 3. §. (1) bekezdés 19. pont b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátáshoz kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.


(2) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.


(3) Vagyonkezelési szerződés – értékhatártól függetlenül – versenyeztetés nélkül köthető.


(4) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt, hogy a vagyonkezelőnek

            a) elengedi vagy

            b) nem engedi el

a Mötv. 109. §. (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.



VI. FEJEZET


A PÉNZÜGYI KÖVETELÉSEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS RENDELKEZÉSEK


22. §


(1) Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát

a) a képviselőtestület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri az 50.000 Ft összeghatárt,

            b) a polgármester gyakorolja

ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,

bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatártól függetlenül.

(2) Az önkormányzat a következő esetekben mondhat le részben vagy egészben pénzügyi követeléséről:

            a) ha az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,

b) ha a követelés érvénesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és a követelés későbbiekben való behajtása előreláthatólag nem lehetséges,

c) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár,

d) ha a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,

e) ha csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel nem lehet behajtani – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – és csődegyezségi megállapodást kötöttek,

 f) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

 g) ha bizonyított, hogy a kötelezett nem lelhető fel, a megadott címen nem található, a felkutatása dokumentáltan nem járt eredménnyel, és végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkezik.


(3) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát a (2) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.


(4) A követelésről való lemondás magába foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéről való lemondást.


(5) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az Áht. 97. §. (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezéseket.


(6) Az önkormányzati vagyon részét képező pénzügyi követeléseket az önkormányzat költségvetési szervei kezelik. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, ez alatt a Közös Önkormányzati Hivatal értendő.


(7) A számviteli jogszabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a leértékelésükre, értékvesztés elszámolására.



23. §


Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv


(1) Az önkormányzat vagyonát a számvitelről szóló 2000. évi C törvény (a továbbiakban: Számv.tv.) szerinti értéken kell nyilvántartani.


(2) A vagyonkimutatás tartalmára az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Kormányrendelet rendelkezései az irányadóak, az alábbi részletezésben:

            a) forgalomképtelen törzsvagyon,

            b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon,

            c) forgalomképes üzleti vagyon.


(3) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni.


(4) A vagyonkimutatás elkészítéséért a jegyző a felelős.


(5) Az önkormányzat

            a) 3 évre szóló középtávú és

            b) 3 évnél hosszabb időre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.


(6) A tervben szerepeltetni kell a terv időszakokra tervezett vagyonváltozásokat.


(7) A vagyongazdálkodási tervet a polgármester készíti el a tárgyévet megelőző évben, legkésőbb a tárgyévre vonatkozó költségvetési koncepció elfogadásáig.


(8) Az önkormányzatnak biztosítani kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját.


(9) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni.


(10) A vagyongazdálkodási tervet a Képviselőtestület határozattal fogadja el.



24. §


Eljárási szabályok


(1) Az önkormányzati vagyon átruházását, vagyonkezelésbe adását, hasznosítását vagy – felajánlás alapján történő – megszerzését a

            a) a képviselőtestület,

            b) a települési képviselő(k),

            c) a polgármester

kezdeményezheti.


(2) A versenytárgyalás nyilvános.


(3) A (2) bekezdéstől eltérően zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat gazdasági érdekeit sértené, a vagyon értékesítési esélyeit rontaná, vagy értékvesztéssel járna.


(4) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselőtestületi ülésen köteles beszámolni.



25. §


(1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.


(2) A vagyon értékesítésekor – beleértve az értékpapírokat is – piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.


(3) A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.


(4) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik. A piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges.



26. §


Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselőtestületet.



27. §


Az önkormányzat tulajdonában lévő, az önkormányzat intézményeinek elhelyezésére szolgáló és működést biztosító vagyonelemek hasznosítása tekintetében az alapító okiratokban, továbbá a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésekben foglaltak szerint kell eljárni.



VII. FEJEZET


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


28. §


(1) E rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.


(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e rendelet rendelkezései nem érintik. Az e rendelet hatálybalépése előtt létrejött szerződések időtartamának e rendelet hatálybalépését követően történő meghosszabbítás új jogviszony létesítésnek minősül, kivéve a Nvt. 6. §. (8) bekezdésében, valamint a 12. §. (3) bekezdésében meghatározott eseteket.


(3) E rendeletben használt fogalmakat a Nvt-ben foglaltak szerint kell értelmezni.


(4)[1] E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2003. (IV.18.) számú önkormányzati rendelet.


(5) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.




Mesztegnyő, 2013. április 20.




                        Csizmadia Attila                                                    Károlyné Csobod Hajnalka

                            polgármester                                                                          jegyző





Kihirdetve: Mesztegnyő, 2013. április 30.



                                                                                                          Károlyné Csobod Hajnalka

                                                                                                                          jegyző




Záradék:


A rendelet egységes szerkezetbe foglalva:



Hosszúvíz, 2015. március 27.

                                         

                                                                                                          Károlyné Csobod Hajnalka

                                                                                                                            jegyző





[1]

A 8/2013. (V.30.) önkormányzati rendelet 1. §-ának megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2013. május 30. napjától.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
50.5 KB
2. melléklet
54 KB
3. melléklet
53 KB
4. melléklet
52.5 KB
5. melléklet
40.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!