nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Jászberény Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2017. (IX.14.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-01-19 - 2019-12-17
Jászberény Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2017. (IX.14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

A Jászberény Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Miniszterelnökség és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:



I. FEJEZET

Általános rendelkezések


1. A rendelet hatálya


1. §


E rendelet hatálya Jászberény Város közigazgatási területére terjed ki.


2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazása tekintetében:

1.  Cégtábla:

a cég nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla.

2.  Cégfelirat:

a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, jelképét, logóját, az alapítás évét tartalmazó, az egység közterület felöl látható homlokzatán megjelenő, az előbb felsoroltakat részben vagy egészében tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.

3.  Címtábla:

intézmény, társadalmi szervezet, vállalkozás nevét feltüntető tábla, mely azok egyéb adatait is tartalmazhatja.

  1. Hagyományos anyaghasználat:

a jász építési övezetekben az épületek külső megjelenésére, homlokzatképzésére és tetőfedésére, de a tartószerkezetére nem vonatkozó előírások. Hagyományos anyaghasználatnak minősül:

a) a homlokzatokon a vakolt felület, téglaburkolat, oromfalon a faburkolat, lábazatként a kőburkolat alkalmazása;

b) a tetőhéjazatként a terrakotta színű, égetett kerámia cserép, vagy azzal azonos megjelenésű egyéb, osztott textúrájú anyag.

5.  Hagyományos beépítésű terület:

Jász halmazos (JH) és Jász fésűs (JF) építési övezet.

6.  Gyephézagos burkolat:

az előre gyártott beton vagy műanyag lapokkal burkolt felület, ahol az áttörtség mértéke legalább 50%, és biztosított az altalajjal való biológiai kapcsolat.

7.[1]  Helyi védett zöldfelületi érték:

a jelen rendelet 1. mellékletének 55-92. pontokban felsorolt védett értékek.



II. FEJEZET

Helyi védelem


3. A helyi védelem feladata


3. §


(1) A helyi védelmén feladata különösen:

   a) a város történeti múltját, építészeti kultúráját és a város polgárainak önbecsülését, identitását elősegítő településrészek, épületcsoportok, épületek, építmények, illetve az azok által létrehozott utcák, útszakaszok, terek, valamint parkok, fasorok, zöldfelületek számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, dokumentálása, egészben vagy részbeni megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;

    b) a helyi védettségű építészeti örökség, védett zöldfelületi értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.


(2) A helyi védelem fajtái:

    a) helyi területi védelem,

    b) helyi egyedi védelem.


(3) A helyi területi védelem

a) a településszerkezet,

b) a településkép

c)[2] településkarakter (Jász építési övezetek)

védelmére terjed ki.


(4) A helyi egyedi védelem

   a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.),

   b) szobor, képzőművészeti alkotás védelmére,

   c) egyedi tájérték, növényzet védelmére

terjed ki.


(5) Helyi területi védelmet kell biztosítani a város azon összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, valamint olyan városrészre, utcára, útszakaszra, térre, ahol jelentős számban találhatók a város vagy az adott városrész arculatát meghatározó épületek, építmények.



4. Védetté nyilvánítás és a védettség megszüntetése


4. §


(1) Helyi védettség alá helyezésről vagy a védettség megszüntetéséről Jászberény Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a Jászberény Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Városüzemeltetési Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) javaslatára dönt.


(2) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítése, koordinálása, az ezzel kapcsolatos társadalmi kapcsolattartás a települési főépítész (a továbbiakban: főépítész) feladata.



5. §


(1) Helyi védetté nyilvántartásra vagy a védettség megszüntetésére bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet javaslatot tehet a főépítésznél. Védetté nyilvánítási eljárás hivatalból is indulhat.


(2) A javaslatnak tartalmaznia kell:
   a) a védelemre javasolt érték pontos megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,
   b) a védelemre javasolt érték pontos elhelyezkedését (azonosító adatokat),
   c) a védelemre javasolt érték rövid leírását, bemutatását,
   d) a védelem indokolását,
   e) fotót vagy fotódokumentációt,
   f) megszüntetésre vonatkozó javaslat esetén az a), b), e) pontokban foglaltakat, valamint a megszüntetési ok részletes indokolását.


(3) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését megelőzően értékvizsgálatot kell végezni a főépítész és a védendő érték jellegétől függően, megfelelő szakirányú szakképesítéssel rendelkező szakértő bevonásával.


(4) A helyi védetté nyilvántartásra vagy a védettség megszüntetésére irányuló javaslatot a főépítész a saját szakmai véleményével, valamint az értékvizsgálat során keletkező szakvéleménnyel kiegészíti, majd kikéri a helyi társadalmi szervezetek, valamint az érintett tulajdonos(ok) véleményét, amennyiben az(ok) nem azonos(ak) a javaslattevővel.


(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érintettek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.


(6) A beszerzett véleményekkel kiegészített javaslatot, a főépítész terjeszti a Bizottság elé, véleményezés céljából.


(7) A helyi védett értékeket érintő Képviselő-testületi döntést, és Bizottsági javaslat kialakítását megelőzően, a Bizottság kikérheti a Városvédő és Szépítő Egyesület véleményét.


(8) A helyi védett zöldfelületi értékeket érintő Képviselő-testületi döntést, és Bizottsági javaslat kialakítását megelőzően, a Bizottság kikérheti a Botanika Szakkör véleményét.


(9)[3] A helyi egyedi védelem alá helyezett értékek jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.


(10)[4] A helyi területi védelmet ábrázoló térképet e rendelet 2. melléklete tartalmazza.



6. §


A helyi védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

   a) a helyi védett érték megsemmisül,

   b) a helyi egyedi védettségű építmény vagy épületegyüttes a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszti,
   c) a helyi területi védettség alá eső védett terület elveszíti a védelem alapját képező jellegét.


7. §[5]


(1) A helyi védetté nyilvánításról vagy a helyi védettség megszüntetéséről a főépítész írásban értesíti:

    a) a védelemmel, vagy a védelem megszüntetésével érintett ingatlan valamennyi tulajdonosát,
    b) a javaslattevő(ke)t és véleményt adókat,

    c) a Jász Múzeumot.


(2) A jegyző kezdeményezi a helyi védelem alá helyezés, és annak megszüntetése tényének az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzését vagy törlését. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.


(3) Védett épület, építmény csak a védettség megszüntetése után vagy életveszélyessé nyilvánítás esetén bontható le. A bontás előtt az épület, építmény tulajdonosának kötelessége az épület, építmény bontási- és fotódokumentációjának elkészíttetése.


(4) Védett épületrész csak a védettség törlése után, vagy életveszélyessé nyilvánítás esetén bontható el. A bontást megelőzően a védett épületrész tulajdonosának kötelessége az épületrész felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetése.



5. Védett értékek nyilvántartása


8. §


(1) A területi és egyedi védelem alá helyezett értékekről a főépítész nyilvántartást vezet.


(2) A nyilvántartás tartalmazza:

    a) a védelem típusát,

    b) a védett érték pontos megnevezését, egyértelmű körülhatárolását,

    c) a védett érték pontos elhelyezkedését (azonosító adatait),

    d) a védett érték rövid leírását,

    e) a védelem rövid indokolását,

    f) fotót vagy fotódokumentációt,

    g) védelem alá helyezett ingatlan esetén építésének, esetleges felújításának időpontját.



9. §


(1) A helyi védelemre kijelölt építményeket táblával meg kell jelölni.  A szobrokat, a köztéri műalkotásokat és az emléktáblákat nem kell táblával megjelölni.


(2) A jelzés elhelyezéséről és fenntartásáról a Jászberényi Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodája gondoskodik.


(3) A tábla kihelyezése előtt az építmény tulajdonosát a kihelyezésről írásban, előzetesen értesíteni kell. A tulajdonos a tábla kihelyezését tűrni köteles.


(4) A táblát az épület építészeti elemeihez igazodóan, annak jól látható részén kell elhelyezni.


(5) A táblán fel kell tüntetni a helyi védelem tényét.


(6) A rendelet 1. mellékletében feltüntetett építményeknek a táblával történő megjelölést éves ütemezésben kell végrehajtani, a költségvetésben erre a célra elkülönített pénzalapból.


(7) A táblával megjelölendő építmények körét évente, a főépítész javaslatára a Bizottság határozza meg.



6. A védett értékek fenntartása és annak támogatása


10. §


(1) A helyi védelem alatt álló értékeknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Ezen kötelezettségei teljesítését a Képviselő-testület pályázat útján igényelhető támogatás formájában segítheti.


(2) A helyi értékvédelmi támogatás forrását és a támogatási keretösszeg nagyságát a Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg. A támogatás felhasználására Jászberény Város Polgármestere évente pályázatot ír ki.


(3) A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket jelen rendelet 3. melléklete (Pályázati szabályzat a helyi védett értékek támogatására (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazza.


(4) A beérkezett pályázatokat szakmai szempontból a főépítész - szükség esetén az általa és a Bizottság által felkért független szakértő(k) – előzetesen értékeli(k), és javaslatot tesz(nek) a támogatás odaítéléséről döntésre jogosult Bizottságnak.


(5) A támogatás odaítéléséről a Bizottság dönt – kivéve, ha a javaslat alapítványi, közalapítványi támogatást érint, melyre vonatkozó Bizottsági kezdeményezésről a Képviselő-testület hoz döntést -, a Szabályzatban foglaltak alapján.


(6) A támogatás folyósítására csak támogatási szerződés megkötését, valamint a felújítási, karbantartási munkálatok elvégzését követően, utófinanszírozás keretében kerülhet sor, melynek feltételeit a Szabályzat tartalmazza.


III. FEJEZET

Településképi szempontból meghatározó területek


11. §


(1)[6] A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke:

  

  1. TELEPÜLÉSKÖZPONTI TERÜLET
  2. LAKÓTELEPSZERŰ BEÉPÍTÉSŰ TERÜLETEK
  3. telepszerű beépítésű terület: a hűtőgépgyári lakótelep
  4. KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET
  5. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET
  6. ÚJONNAN BEÉPÜLŐ LAKÓTERÜLET
  7. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET
  8. IPARI TERÜLET
  9. PORTELEK


(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképét jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.



IV. FEJEZET

Településképi követelmények


7.[7] Egyéb területekre vonatkozó településképi követelmények


12. §


(1) Közterületről látható tető héjalásaként a települési környezethez nem illeszkedő anyag, például natúr alumínium hullámlemez, bitumenes hullámlemez, cserépfedés mintázatú bitumenes lemez, rikító színű vagy fényes felület nem alkalmazható.


(2) Utcafronti részen nádszövet, sem kerítés, sem erkély, sem loggia takarására nem helyezhető el.


8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti településképi követelmények


13. §[8]


(1) Az utcavonalra helyezett merőleges vonal mentén mért 50 m-t meghaladó telekmélység esetén lakóépületet az építési hely utca felöli határától mért 40 m-en belül kell elhelyezni. Legalább 6,0 m hátsókertet biztosítani kell. A melléképítményeket, illetve melléképületeket úgy kell elhelyezni, hogy a hátsó telekhatártól mért legalább 1 m területsáv szabadon maradjon.


(2) [9]


(3) [10]


(4) Új épület építése, vagy meglévő épület bővítése esetén a szomszédos épületek előkertméretéhez igazodni kell. Amennyiben a szomszédos ingatlanok nem beépítettek, az utcában kialakult állapotot kell figyelembe venni. Amennyiben kialakult állapot nem határozható meg, az előkertek mérete az újonnan beépülő lakóterületeken 5-6 méter közötti lehet.


  1. Amennyiben a meglévő szomszédos épületek homlokvonala nem párhuzamos az előkerti építési vonallal, akkor új épület építése esetén kialakult állapotnak ezt az elhelyezést kell tekinteni.


  1. A kereskedelmi, szolgáltató és az ipari területeken a közterület felőli kerítések legalább 50%-ban áttörtek kell, hogy legyenek.


  1. A telepszerű beépítésű terület: a hűtőgépgyári lakótelep településrészen a meglévő acél zárszelvény-pálcás kerítéseket, felújításuk vagy cseréjük esetén ugyanilyen formában kell felújítani, illetve felépíteni.


  1. Az ingatlanok előtti közterület útszegélyig terjedő részén építési tevékenység végzéséhez közterület-alakítási terv szükséges.


14. §[11]



15. §[12]



16. §[13]



17. § [14]



9.[15] A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti településképi követelmények


9/a. Általános követelmények


18. §


(1) Az épületek felújítása vagy építése során – a kedvező utcaképi megjelenés érdekében – az utcai homlokzatokon a nyílászárók nem lehetnek különböző színűek.


(2) Nyílászárók cseréje esetén, nem megengedett az eltérés színben és osztásban a meglévő nyílászárók színétől és osztásától, kivéve, ha az, az adott épület egésze vonatkozásában történik.


(3) Homlokzatok utólagos hőszigetelése, homlokzatfestése nem történhet homlokzatonként eltérő időben és színben, tehát a közterület felől látszó homlokzatok színezése nem térhet el egymástól.


(4) A falfelületeken fémlemez vagy csempeburkolat nem alkalmazható, kivéve a kereskedelmi, szolgáltató és az ipari területeket.


(5) Az utcafronti kerítések esetén műanyag vagy acél hullám- illetve trapézlemez, továbbá faforgácslap, vakolatlan tégla vagy zsalukő, vagy cementkötésű faforgácslap kerítések nem építhetők.


(6) A homlokzatokon a nyílászárók keretezésére szabálytalan formájú kő, vagy bármilyen formájú műanyag elemek nem alkalmazhatók.


(7) Az utcafronti kerítések tetejének védelmére kő, műkő vagy égetett agyag illetve beton anyagú fedés építhető. Nem alkalmazható lefedésre és a kerítés felületén csempe, greslap burkolat.


(8) Tetőfedésként bitumenes hullámlemez, cserép mintázatú bitumenes lemez, engóbozott cserép, zöld vagy kék színű cserép nem alkalmazható.


(9) Az épületek színezése harsány színű, valamint rózsaszínű, lila nem lehet.


(10.) A területen a járdát szilárd burkolattal kell burkolni. A gépkocsi várakozóhely és a gépkocsibehajtó járdáig terjedő szakaszának burkolata vízáteresztő kell, hogy legyen. A terület egyéb felületeit zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.


19. §


(1) Klíma berendezések kültéri egységeit oldalkerti vagy hátsókerti homlokzaton lehet elhelyezni, a közterület felől takarásban, kivéve a lakótelepszerű beépítésű területeket és a kisvárosias lakóterületeket, ahol a kültéri egységeket bármelyik homlokzaton el lehet helyezni, egymáshoz képest azonos pozícióban, függőlegesen és vízszintes vonalak mentén.


(2) Egyéb gépészeti, híradástechnikai berendezések (pl. antenna) az utcafronti homlokzaton, tetőszakaszon nem helyezhetők el.


20. §



Közterületen vendéglátóipari terasz kialakításakor kizárólag közterület alakítási terv alapján a következő előírások alkalmazandók:

   a) a vendéglátóipari teraszon lévő bútort, berendezést nem lehet többféle stílusban kialakítani.

   b) a homlokzatra rögzített napellenző, árnyékoló és esővédő szerkezet kialakítása nem térhet el a homlokzat díszítésétől,
      architektúrájától és a nyílászárók kiosztásától.


9/b. Településközponti terület


21. §


(1) A területen új lapostetős épület nem építhető.


(2) Cserépfedések cseréje esetén a tégla-, antracit vagy vörös színű elemek, illetve cserepeslemez alkalmazhatóak. A tetőfelépítményeknél a sík fémlemezfedés is alkalmazható.


(3) A homlokzatok anyaghasználata, megformálása nem térhet el a városközpont arculatától.


(4) A vakolt felületek, kő-, fa- és téglaburkolatok alkalmazása a homlokzatokon megengedett.


(5) A kialakuló látszó tűzfalak architektúrája nem térhet el a tervezett épület homlokzati architektúrájától.


(6) A meglévő lapostetős épületekre a magastető építése megengedett. A tetők hajlásszöge tetőráépítés és új épület építése esetén 30 fok alatti és 40 fok fölötti nem lehet. A tetőfelépítmények tetőhajlásszöge ettől eltérhet


9/c. Lakótelepszerű beépítésű területek


22. §


(1) A függőfolyosók, erkélyek korlátainak felújítása, a betételemek cseréje a meglévőtől eltérő anyag alkalmazásával is megengedett, amennyiben a csere legalább társasházi egységenként egy időben, egységesen történik. A betételemek cseréjénél nem alkalmazható a trapézlemez, a műanyag hullámlemez valamint a faforgács lemez.


(2) Magastető utólagos ráépítése vagy új magastető építése esetén a tetők hajlásszöge 30 fok alatti és 40 fok fölötti nem lehet. A tetőfelépítmények tetőhajlásszöge ettől eltérhet.


(3) A lakásonkénti hőszigetelés, színezés nem megengedett.


9/d. Telepszerű beépítésű terület: a Hűtőgépgyári lakótelep


23. §


(1) Tetőfedésre bitumenes-, illetve műanyag hullámlemez, fém trapézlemez, vagy cserép mintázatú bitumenes síklemez nem használható.


(2) Tetőszerkezet átépítése, felújítása, tetőtérbeépítés esetén a meglévő tető hajlásszögétől eltérni nem lehet.


(3) A homlokzatokon és a kerítéslábazatokon burkolatként trapézlemez, csempe vagy greslap, valamint szabálytalan formájú kőlap nem alkalmazható.


9/e. Kisvárosi lakóterület


24. §


(1) Tetőfedésre bitumenes-, illetve műanyag hullámlemez, fém trapézlemez vagy cserép mintázatú bitumenes síklemez nem használható. Mindez vonatkozik az épületek előtetőire, valamint a meglévő gépkocsi beállók fedésére is.


(2) A homlokzatokon és a kerítéslábazatokon burkolatként trapézlemez, csempe vagy greslap, valamint szabálytalan formájú kőlap nem alkalmazható.


(3) Tetőszerkezet átépítése, felújítása, tetőtérbeépítés esetén a meglévő tető hajlásszögétől eltérni nem lehet.


(4) A területen új lapostetős épület nem építhető.


9/f. Kertvárosi lakóterület


25. §


(1) Tetőfedésre bitumenes-, illetve műanyag hullámlemez, fém trapézlemez vagy cserép mintázatú bitumenes síklemez nem használható. Mindez vonatkozik az épületek előtetőire, valamint a meglévő gépkocsi beállók fedésére is.


(2) A homlokzatokon és a kerítéslábazatokon burkolatként trapézlemez, csempe vagy greslap, valamint szabálytalan formájú kőlap nem alkalmazható.


(3) Lapostetős épület nem építhető. A magastetők hajlásszöge nem lehet kisebb, mint 30 fok, és nem lehet nagyobb, mint 45 fok. A tetőfelépítmények hajlásszöge ettől eltérhet.


(4) Meglévő sátortetős vagy nyeregtetős épületek tetőszerkezetét manzárdtetősre átépíteni nem lehet.


(5) Azokban az utcákban, ahol a beépítésnek köszönhetően egységesen (a házak legalább 90%-ában) nyeregtetős vagy sátortetős épületek állnak, a meglévő tetőket akkor lehet átépíteni, ha azt követően a többségi tetőforma alakul ki.


(6) Azokban az utcákban, ahol a beépítésnek köszönhetően egységesen (a házak legalább 90%-ában) nyeregtetős vagy sátortetős épületek állnak, új épület építése esetén, nem lehet olyan épületet építeni, amelynek tetőformája és tetőhajlásszöge nem igazodik a környezetéhez.


(7) A homlokzatokon a nyílászárók keretezésére szabálytalan formájú kő, vagy bármilyen formájú műanyag elemek nem alkalmazhatók.


9/g. Újonnan beépülő lakóterület


26. §


(1) Magastető fedésére bitumenes-, illetve műanyag hullámlemez, fém trapézlemez vagy cserép mintázatú bitumenes síklemez nem használható. Mindez vonatkozik az épületek előtetőire, valamint a meglévő gépkocsi beállók fedésére is.


(2) A homlokzatokon és a kerítéslábazatokon burkolatként trapézlemez, csempe vagy greslap, valamint szabálytalan formájú kőlap nem alkalmazható.


(3) Lapostetős és magastetős épület is építhető. A magastetők hajlásszöge nem lehet kisebb, mint 30 fok, és nem lehet nagyobb, mint 45 fok. A tetőfelépítmények hajlásszöge ettől eltérhet.


          9/h. Kereskedelmi, szolgáltató terület


27. §


(1) Ezeken a területeken a fém fegyverzetű homlokzatburkoló és tetőfedő anyagok használata megengedett. A homlokzat és tető színe nem lehet lila vagy sárga.


(2) A közterület felőli kerítésmezők nem készülhetnek fém trapézlemezből, vakolatlan zsalukő, égetett agyag vagy gázszilikát elemekből.


9/i. Ipari terület


28. §


(1) Ezeken a területeken a fém fegyverzetű homlokzatburkoló és tetőfedő anyagok használata megengedett. A homlokzat színe nem lehet lila vagy rózsaszín, a tető színe nem lehet lila, rózsaszín vagy sárga.


(2) A közterület felőli kerítésmezők nem készülhetnek fém trapézlemezből, vakolatlan zsalukő, égetett agyag vagy gázszilikát elemekből.

          

9/j. Portelek


29. §


(1) Tetőfedésre bitumenes-, illetve műanyag hullámlemez, fém trapézlemez vagy cserép mintázatú bitumenes síklemez nem használható. Mindez vonatkozik az épületek előtetőire, valamint a meglévő gépkocsi beállók fedésére is.


(2) A homlokzatokon és a kerítéslábazatokon burkolatként trapézlemez, csempe vagy greslap, valamint szabálytalan formájú kőlap nem alkalmazható.


(3) Lapostetős épület nem építhető. A magastetők hajlásszöge nem lehet kisebb, mint 30 fok, és nem lehet nagyobb, mint 45 fok. A tetőfelépítmények hajlásszöge ettől eltérhet.


(4) Meglévő sátortetős vagy nyeregtetős épületek tetőszerkezetét manzárdtetősre átépíteni nem lehet.


(5) A homlokzatokon a nyílászárók keretezésére szabálytalan formájú kő, vagy bármilyen formájú műanyag elemek nem alkalmazhatók.



10.  A helyi védett értékekre vonatkozó településképi követelmények


30. §


 (1)  Általános előírások:

    a) A helyileg védett építészeti értékeket rendeltetésüknek megfelelően, a védettséghez méltóan kell használni.

    b) A védett zöldfelületi értékek megóvása, esetenként őrzése és fenntartása a terület kezelőjének, magántulajdonú ingatlanokat érintő esetben, az ingatlan tulajdonosának a feladata.


(2) A helyi egyedi védelem előírásai:

    a)  Épületek részletes előírásai:

aa) A védett épületeket, építményeket hagyományos építészeti tömegükben meg kell őrizni.

ab) A védett épületek tetőformája megtartandó. A tető héjalása az eredetihez hasonló színű, mintázatú és anyagú új építőanyaggal felváltható.

ac) Törekedni kell a homlokzati nyílásrend és a nyílások, nyílászárók osztásának megtartására. Ezek változtatása csak igen indokolt esetben, a főépítésszel való egyeztetés mellett, megfelelő tervezői alátámasztással lehetséges.

ad) A meglévő homlokzati tagozatok megtartandók vagy esetlegesen fellelhető korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukba visszaállítandók.

ae) A homlokzat burkolatai az eredeti állapotra, vagy annak hatását keltve korszerű anyagok használatával cserélhetők.

af) A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell kialakítani.

ag) A védett épületeket - indokolt esetben - úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

ah) A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők, az eredeti szerkezet és a belső értékek megtartásával.

ai)[16]

b) Épületrészek részletes előírásai:

ba) Ha a védett épületrészt az épület utcai homlokzata képezi, az épületet hagyományos építészeti tömegében kell megtartani, megőrizve a homlokzati nyílásrendet, a nyílások osztását, a homlokzati tagozatokat. Az eredeti építőanyagok az eredetihez hasonló megjelenést adó korszerű anyagokkal felválthatóak, de az anyagszerűség megtartása alapkövetelmény. A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell meghatározni.

bb) Egyéb védett épületrészek az eredeti állapotnak megfelelően megtartandók. Az épület átépítése esetén a védett épületrészt károsodás nélkül kell megtartani.

bc)[17]

    c) A védett népi- és képzőművészeti alkotások és emléktáblák az eredeti állapotnak megfelelő formában és anyaggal, az eredeti felállítási helyükön tartandók fenn.


(3) A helyi területi védelem előírásai:

   a) A településkép-védelmi terület az országos és helyi védelem alatt álló területek és telkek sűrűsödési területeinek védőterületére terjed ki.

    b) A terület telkein történő építési tevékenységek során a védelem alatt álló értékek védelme érdekében fokozott gondot kell fordítani az építmények környezetbeillesztésére és a tervek készítésénél a környezetbeillesztés igazolására. Ennek érdekében, az épület gépészeti és közműellátási szerelvényeit az építészeti megjelenést, építészeti értékeket nem zavaró módon kell elhelyezni.


30/A. §[18]


(1) Jász építési övezetekben csak hagyományos tömegű és anyaghasználatú épületek létesíthetők. Csak utcavonalon álló, oromfalas, nyeregtetős, az utcavonalra merőleges gerincű, magastetős épületek alakíthatók ki. A tetőhéjazat anyaga terrakotta (cserép) színű, égetett kerámia (cserép), vagy azzal azonos megjelenésű egyéb, osztott textúrájú anyag kell, hogy legyen. A tetősíknak 40°-45°-os hajlásszögűnek kell lennie, a tetőgerinc 3,5 m-rel lehet magasabb az utcai homlokzaton mért épületmagasság értékénél. Tetőtér-beépítés lehetséges. A tetőtéri ablakok a keresztszárnyak és az utcafront közötti tetőszakaszon csak tetősíkban fekvők lehetnek. Bővítés, felújítás, új tetőszerkezet esetén az eredeti tetőidom megtartható, bővítés esetén a tetőidom illeszkedhet a meglévő tetőidomhoz.


(2) A Jász építési övezetekben téglatest tömegű épületet kontyolás nélküli oromfalas nyeregtetővel kell lefedni. Az oromfalat a koszorú magasságában párkányosztással kell kialakítani. Az oromfalat a keresztszárnyak kivételével nem lehet lekontyolni. Ehhez a tömeghez síkban is csatlakozhat toldalék (tornác), melynek legfeljebb szélessége 2,0 m lehet, lefedése pedig, 20°-30°-os hajlásszögű, félnyeregtető lehet. A két tömeg együttes szélessége azonban maximum 7,5 m lehet.


(3) A Jász építési övezetekben, ha az épületek elhelyezése legfeljebb 1,5 m-es előkerttel kialakult, akkor az épület főtömegéhez „toldalékként” nyeregtetővel fedett „tornácajtó” építmény is kialakítható, legfeljebb 1,8 m szélességű épületrészként (az előzőekben meghatározott szélességen belül).


(4) A Jász építési övezetekben, meglévő, az övezeti előírásokban szereplő értéknél szélesebb épület esetén az épület utcavonallal párhuzamos gerincű nyeregtetővel is lefedhető. A tetőgerinc magassága legfeljebb 3,0 m-rel lehet több az épületmagasságnál, és ha az adottságok miatt ez szükséges, a tető hajlásszöge kisebb lehet az előírásokban szereplőknél.


(5) A Jász építési övezetekben a telekhatáron elhelyezésre kerülő (tűz)fal magassági átlaga 0,5 m-rel lehet magasabb az övezetben megengedett építmény-magasságnál (kivéve JH övezet). Ennek következményeként az épület hátsó és oldalszárnyának tetőhajlásszöge lehet az előírásnál alacsonyabb, de az utcai oromfal vagy utcára néző tető hajlásszögének kialakításánál az előírásoktól nem lehet eltérni.


(6) A Jász építési övezetekben, amennyiben a telek oldalhatára és utcafrontja nem derékszögben csatlakozik, az épület sarokcsatlakozása kialakítható derékszögben is, ebben az esetben az épület utcafrontjának egyik sarka az utcai telekhatárra kell, hogy kerüljön.


(7) A Jász építési övezetekben az oldalhatáron és utcavonalon álló épületek utcai homlokzatán nem helyezhető el garázskapu, kivéve, ha a tetőgerinc az utcával párhuzamos.



11. Az egyes sajátos építményfajták, műtárgyak és egyéb műszaki berendezések elhelyezése


31. §


(1)[19] A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas, a településszerkezeti terv szerinti területek:

    a) mezőgazdasági területek

    b) külterületi kereskedelmi, szolgáltató területek, és

    c) külterületi ipari területek.


(2)[20] A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas, a településszerkezeti terv szerinti területek:

    a) településközponti területek,

    b) lakóterületek,

    c) üdülőterületek,

    d) belterületi kereskedelmi, szolgáltató területek, és

    e) belterületi ipari területek.



12. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


32. §


(1) Évente legfeljebb 12 naptári hét időszakra Jászberény Város közterületein, a reklám, reklámhordozó berendezések elhelyezésére vonatkozó tilalmak és követelmények alól felmentést adható, ha a város szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges. Ezen időszakban úttest és járda feletti átfeszítés, homlokzaton molinó, és az ünnepek és időszakos rendezvények feliratai elhelyezhetők.


(2) Építési tevékenység idejére építési reklámháló – amennyiben azt a polgármester településképi bejelentési eljárás keretében engedélyezi -, az építési tevékenység időtartamára kihelyezhető, azzal a feltétellel, hogy építési napló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, illetve, ha építési napló vezetésére nem áll fenn kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését. Az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül el kell bontani.



13.Cégérek, cím- és cégtáblák, cégfeliratok elhelyezése


33. §


(1) Rendeltetési egységenként az épület utcai homlokzatán 1 db cégér, cég- és címtábla és cégfelirat helyezhető el.


(2) A homlokzatsíkra merőlegesen elhelyezett cégér, cég- és címtábla és cégfelirat a homlokzatsíktól legfeljebb 1,0 m-t ugorhat ki, és nagysága legfeljebb 1,0 m2 lehet.


(3) Cégér, cég- és címtábla és cégfelirat az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban helyezhető el.


(4) Cégér, cég- és címtábla és cégfelirat az épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.


(5) Cégérek, cég- és címtáblák és cégfeliratok homlokzatonként

    a) az elhelyezési magasság,

    b) a betűnagyság,

    c) a színvilág


(6) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.


(7) Vendéglátóipari terasz napellenző, árnyékoló és esővédő szerkezetének lelógó, függőleges részén legfeljebb 30 cm magasságú cégfelirat helyezhető el.



V. FEJEZET


14. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció


34. §


(1) A településkép védelme érdekében a főépítész tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.


(2)[21] A főépítészi szakmai konzultáció legalább egyszer kötelező a következő esetekben:

   a) a lakóépületek egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó,

   b) az építési engedélyezési, valamint a fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített

építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.


(3) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.


(4) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni, amelyben az üggyel kapcsolatos lényeges információkat, a felvetett javaslatok lényegét, valamint a főépítész lényeges nyilatkozatait rögzíteni kell.


(5) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások dokumentációjához csatolni kell.



VI. FEJEZET


15. Településképi véleményezési eljárás


35. §


(1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint.


(2) A rendelet VI. Fejezetének előírásai nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében

   a) az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet szerint a központi, vagy a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, vagy

     b) az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.



16. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre


36. §


(1) A jelen rendelet előírásai szerint – a (2) bekezdésében felsorolt területekre, és építési munkákra vonatkozóan – településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

    a) új építmény építésére,

    b) meglévő építménynek –  a beépített szintterület növekedését eredményező – bővítésére, vagy a településképet érintő –
        közterületet érintő - átalakítására

irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.


(2)[22] A jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni:

   a) a műemléki környezetben, országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen készülő valamennyi engedélyezési terv;

   b) nagyvárosias lakóövezetben (Ln), és határoló közterületein készülő valamennyi engedélyezési terv;

   c) a Szövetkezet út, Szabadság tér, Dózsa György út, Bercsényi út, Petőfi Sándor utca, Nádor utca, Hatvani út, Thököly út által határolt városközponti területen készülő valamennyi engedélyezési terv;

   d) valamennyi épület, építmény építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó engedélyezési terv, amely a  31-es és 32-es főközlekedési útvonalak, az Attila u., Szelei út, Kórház út, Rét u. Szent István krt., Szent Imre herceg út, Nádor u., Hatvani út, Szőlő u., Rákóczi út, Vaspálya u., Thököly út, Bercsényi út, Ady Endre út, Kinizsi u., József Attila u., Ártér u., Messzelátó u., Kárpát u., Kossuth Lajos u., Ifjúság u. közterületi határvonala mentén elhelyezkedő ingatlanokon történő építésre vonatkozik;

  e) valamennyi 200 m2 szintterület feletti épület, valamint a minimum 4 lakás- vagy 4 üdülőegységet befogadó épület építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó engedélyezési terv;

   f) helyi védelem alatt álló építményeket, épületeket, természeti értékeket érintő bárminemű engedélyezési terv

esetében.


17. A településképi véleményezési eljárás szabályai


37. §


(1) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész állásfoglalása képezi.


(2) A településképi véleményezési eljárás az építtető, vagy az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által, a polgármesternek címzett, de a főépítészhez benyújtott, a jelen rendelet 5. melléklete szerinti – papíralapú – kérelemre, indul.


(3) A kérelmező - a kérelem benyújtásával egyidejűleg – a kérelem mellékletét képező, véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.


(4) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

    a) javasolja;

    b) feltétellel javasolja, ha az engedélyezés feltétele műszakilag egyértelműen meghatározható;

    c) nem javasolja.


(5) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a főépítészi állásfoglalást, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indokolását.


(6) A polgármester a településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül - elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre és papír alapon megküldi a kérelmezőnek.



18. A településképi véleményezés részletes szabályai


38. §

(1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
      a) megfelel-e a helyi építési szabályzat kötelező előírásoknak,
     b) a helyi építési szabályzat irányadó szabályozásától eltérő megoldás azzal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, vagy településképi megjelenést eredményez-e.


(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

     a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

   b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

     c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy építmények kilátását,

     d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy építmények bővítése esetén

da)  biztosított lesz-e, vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

db)  a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.


(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

    a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, vagy az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-e, vagy nem zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

    b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.


(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

    a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

   b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

    c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

   d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá

    e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.


(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

    a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, és ebből eredő használata

aa)   korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab)  korlátozza-e, vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac)   megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, és ebből eredően

ad)  a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

   b) a közterület fölé benyúló építmény-részek, vagy szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, és a telepítendő fákra, fasorokra.


VII. FEJEZET


19. Településképi bejelentési eljárás


39. §


(1)[23] A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le:

   a) a hatósági engedélyhez és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációk készítésével,

   b) meglévő építmény rendeltetésének – részben vagy egészben – történő megváltoztatásával,

   c) reklámok és reklámhordozók elhelyezésével

kapcsolatban.


(2) Jelen rendelet VII. Fejezetének előírásait a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.



20. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre


40. §


(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott, építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül az alábbi esetekben:

    a) Helyi védett épület esetében – amennyiben az az épület tartószerkezetét nem érinti –
                   aa) épület felújítása, helyreállítása, korszerűsítése,

       ab) épület homlokzatának megváltoztatása, utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje,
             homlokzatfelület színezése, homlokzat felületképzésének megváltoztatása,

   ac) égéstermék elvezető kémény építése, átépítése.

    b) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintő – cseréje, a homlokzatfelület
       színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása az alábbi területeken:

ba)  a Szövetkezet út, Szabadság tér, Dózsa György út, Bercsényi út, Petőfi Sándor utca, Nádor utca, Hatvani út, Thököly út által határolt városközponti területen,

bb)  a 31-es és 32-es főközlekedési útvonalak, az Attila u., Szelei út, Kórház út, Rét u. Szent István krt., Szent Imre herceg út, Nádor u., Hatvani út, Szőlő u., Rákóczi út, Vaspálya u., Thököly út, Bercsényi út, Ady Endre út, Kinizsi u., József Attila u., Ártér u., Messzelátó u., Kárpát u., Kossuth Lajos u., Ifjúság u. közterületi határvonala mentén elhelyezkedő ingatlanokon.

    c) Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, a meglévő előtető, védőtető, ernyőszerkezet felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni.

     d) Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása, a rendeltetés megváltoztatása.

    e) Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.

    f) Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

     g) Önálló reklámtartó építmény építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

    h) A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, vagy a már meglévő ilyen építmény felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

      i) Közterülettel határos kerítés és azzal egybeépített építmény építése, átépítése.

      j) Közterületről látszó klíma kültéri egység építményen való elhelyezése.


(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni továbbá:

     a) építési reklámháló kihelyezését,

     b) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
      104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és
       reklámhordozók elhelyezését,

c) cégér, cég- és címtábla és cégfelirat építmény homlokzatára történő elhelyezését

megelőzően.



21. A településképi bejelentési eljárás szabályai


41. §


(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesternek címzett, de főépítészhez benyújtott, jelen rendelet 6. melléklete szerinti – papíralapú – bejelentésre indul.


(2) A bejelentéshez papíralapú építészeti-műszaki tervdokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal.  


(3) A 40. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján – a (4) bekezdés szerinti határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz külön jogszabályban kötelezően előírt hatósági engedély nem szükséges.


(4) A polgármester - a főépítész szakmai állásfoglalása alapján - a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatás – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről a döntés megküldésével értesíti, ha a bejelentés

  a) megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezésieszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott követelményeknek,

    b) a tervezett építési tevékenység, vagy tervezett reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, és megfelel a településképi követelményeknek,

    c) a tervezett rendeltetésváltozás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, vagy korlátozza.


(5) A polgármester - a főépítész szakmai állásfoglalása alapján - megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

    a) nem felel meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott követelményeknek,

    b) a tervezett építési tevékenység, vagy reklámhordozó elhelyezése nem illeszkedik a településképbe, és nem felel meg a településképi követelményeknek,

    c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, vagy ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, vagy nem korlátozza.


(6) A polgármester a döntését – a bejelentést követő 15 napon belül - hatósági határozatban hozza meg.


(7) A polgármester (5) bekezdése szerinti hatósági döntésével szemben a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.


42. §


(1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.


(2) Amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor
    a) a VIII. Fejezet szerinti településképi kötelezési eljárást folytat le, vagy
    b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti az illetékes megyei kormányhivatalt.



VIII. FEJEZET


22. Településképi kötelezés


43. §


(1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki, a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó jogszabály szerint.


(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát – a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében – az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.


(3) A polgármester településképi kötelezést tartalmazó döntése ellen jogorvoslattal a Képviselő-testülethez lehet fordulni.


(4) A (2) bekezdésben foglaltak megszegése, vagy teljesítésének elmaradása esetén, a magatartás elkövetőjével szemben – egyszeri felszólítást követően -, 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki, melynek kiszabása megismételhető.


(5) A bírság kiszabása során mérlegelni kell a jogsértő magatartás súlyát, különösen a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértéssel okozott hátrányt, a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatatlanságát, a jogsértés időtartamát, a jogsértés ismétlődését és gyakoriságát, valamint a jogsértő személyéhez köthető körülményeket.


(6) A bírság mértéke korlátlanul enyhíthető vagy a jogsértő magatartás csekély súlya miatt a bírság kiszabása mellőzhető, feltéve, hogy a jogsértő magatartást tanúsító személy a jogsértést írásbeli felszólítást követően haladéktalanul megszünteti.


(7) A bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.



IX. FEJEZET



23. Záró és átmeneti rendelkezések


44. §


Ez a rendelet 2017. október 1-jén lép hatályba.


45. §


A rendeletben foglalt szabályokat a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.


46. §


Hatályát veszti:

    a) az épített és a zöldfelületi értékek helyi védelméről szóló 34/2003. (VI. 30.) önkormányzati rendelet,

    b) a településképi véleményezési eljárásról szóló 26/2013. (VII. 11.) önkormányzati rendelet,

    c) a településképi bejelentési eljárásról szóló 27/2013. (VII. 11.) önkormányzati rendelet,

    d) a város közterületeinek rendjével, használatával és hasznosításával kapcsolatos helyi előírásoktól szóló 17/2014. (V. 15.) önkormányzati rendelet 2. § 2., 16. pontja, 4. § (2) bekezdés b) pontjában a „összesen legfeljebb 1 m² nagyságú” szövegrész, a 4. § (2) bekezdés c) pontjában a „feltéve, hogy az elhelyezés megfelel a helyi építési szabályozási előírásoktól szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak” szövegrész, a 4. § (3)-(5) bekezdése, az 5. § (4) bekezdése h) pontja és a 9. §-a,

    e) a Jászberény Város Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 4/2017. (II. 20.) önkormányzati rendelet 2. § 4., 5., 7. pontja, 5. §-a, 34. § (1), (4) bekezdése, 35. § (1), (3), (4) bekezdése, 36. § (4)-(5) bekezdése és 37. §-a.







[1]

A rendeletet 7. ponttal a 2/2018. (I. 18.) Ör. 1. §-a egészítette ki. Hatályos: 2018. január 19-től.

[2]

A rendelet 3. § (3) bekezdését c) ponttal a 2/208. (I. 18.) Ör. 2. §-a egészítette ki. Hatályos: 2018. január 19-től.

[3]

A rendelet szövegét a 2/2018 .(I. 18.) önkormányzati rendelet  3. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2018. január 19-től.

[4]

A rendelet szövegét a 2/2018. (I. 18.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2018. január 19-től.

[5]

A rendelet 7. §-át (3)-(4) bekezdésekkel a 2/2018. (I. 18.) Ör. 4. §-a egészítette ki. Hatályos: 2018. január 19-től.

[6]

A rendelet szövegét a 2/2018. (I. 18.) Ör. 5. §-a módosította. Hatályos: 2018. január 19-től.

[7]

A rendelet alcímét a 2/2018. (I. 18.9) Ör. 6. §-a módosította. Hatályos: 2018. janurá 19-től.

[8]

A rendelet 13. §-át (4)-(8) bekezdésekkel a 2/2018. (I. 18.) Ör. 7.§-a egészítette ki. Hatályos: 2018. január 19-től.

[9]

Hatályon kívül helyezte a 2/2018. (I. 18.) Ör. 16. §-a. Hatálytalan: 2018. január 19-től.

[10]

Hatályon kívül helyezte a 2/2018. (I. 18.) Ör. 16. §-a. Hatálytalan: 2018. január 19-től.

[11]

Hatályon kívül helyezte a 2/2018. (I. 18.) Ör. 16. §-a. Hatálytalan: 2018. január 19-től.

[12]

Hatályon kívül helyezte  a 2/2018. (I. 19.) Ör. 16. §-a. Hatálytalan: 2018. január 19-től.

[13]

Hatályon kívül helyezte a 2/2018. (I. 18.9 Ör. 16. §-a. Hatálytalan: 2018. január 19-től.

[14]

Hatályon kívül helyezte a 2/2018. (I. 18.) Ör. 16. §-a. Hatálytalan: 2018. január 19-től.

[15]

A rendelet szövegét a 2/2018. (I. 18.) önkormányzati rendelet 8. §-a módosította. Hatályos: 2018. január 19-től.

[16]

Hatályon kívül helyezte a 2/2018. (I. 18.) Ör. 16. §-a. Hatálytalan: 2018. január 19-től.

[17]

Hatályon kívül helyezte a 2/2018. (I. 18.) Ör. 16. §-a. Hatálytalan: 2018. január 19-től.

[18]

A rendeletet 30/A §-sal a 2/2018. (I. 18.) Ör. 9. §-a egészítette ki. Hatályos: 2018. január 19-től.

[19]

A rendelet szövegét a 2/2018. (I. 18.) Ör. 10. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2018. január 19-től.

[20]

A rendelet szövegét a 2/2018. (I. 18.) 10. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2018. január 19.-től.

[21]

A rendelet szövegét a 2/2018. (I. 18. ) Ör. 11. §-a módosította. Hatályos: 2018. január 19-től.

[22]

A rendelet szövegét a 2/2018. (I. 18.) Ör. 12. §-a módosította. Hatályos: 2018. január 19-től.

[23]

A rendelet szövegét a 2/2018. (I. 18.9 Ör. 13. §-a módosította. Hatályos: 2018. január 19-től.


Csatolmányok

Megnevezés méret
3_melléklet_18_2017_r
33.5 KB
5_melléklet_18_2017_r
26.5 KB
6_melléklet_18_2017_r
27 KB
1_melléklet_18_2017_Ör
56.5 KB
2_melléklet_18_2017_Ör
918.5 KB
4_melléklet_18_2017_Ör
1.03 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!