nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Szárazd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2006 (VI.2.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2006-07-02 -tól
Szárazd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2006 (VI.2.) önkormányzati rendelete
A Helyi építési Szabályzatról

Szárazd Önkormányzat 5/2006. (VI.2.) Ö.r. sz. rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról*

Szárazd Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védel­méről szóló 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Építési törvény) felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja:

  1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A szabályzat hatálya és alkalmazása

  1. S.

/1 / E rendelet - a Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) - hatálya Szárazd közigazgatási területére terjed ki.

121 A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) csak a mellékelt belterületi (SZT1) M=1:2000 méretarányú és külterületi (SZT2) M=1:4000 - állami földmérési alaptérkép felhasználásával készült - Szabályozási Tervvel együtt alkalmazható.

/3/ Jelen építési szabályzat mellékletei:

  1. sz. melléklet: Fogalommeghatározások
  2. sz. melléklet: Művi értékvédelem - országos védelem
  3. sz. melléklet: Művi értékvédelem - helyi védelem
  4. sz. melléklet: Régészeti területek
  5. sz. melléklet: Szabályozási terv

A szabályozás elemei

  1. S

/1 / Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:

  1. szabályozási vonal;
  2. területfelhasználási egység határa;
  3. területfelhasználási egység besorolása;
  4. építési övezet, övezet határa és paraméterei;
  5. telken belüli kötelező telekhasználat (E-erdő, HK-házikert lásd: fogalommagyarázat);
  6. telek be nem építhető része;

121 Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása a Szabályozási terv módosítása nélkül, egyedi eljárás keretében szakhatósági vélemény alapján lehetséges:

  1. védett területek;
  2. védőtávolságok;
  3. védett országos, helyi értékek.

/3/ Az l\l,121 bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.

Igazgatási határ, belterülethatár módosítás

3.§.

/1 / Szárazd igazgatási határa nem változik.

121 Szárazd belterületi határa nem változik.

*(A rendeletben dőlt betűvel szedett szöveg/hivatkozott jogszabály tájékoztató jellegű, a rendelet részét nem képezi)

Telekalakítás és építés engedélyezése

4.

/1 / Az 1.§. (1) bekezdésben meghatározott területen telket alakítani és építési munkát végezni csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad.

Ili Telekalakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként még átmenetileg sem jön létre:

s a létrejövő telek egyszerű kontúrú, alakja az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.

/3/ Telekalakításra engedély kiadható, ha

IÁI Építési engedély csak rendezett telekre adható ki. (lásd: fogalommagyarázat)

151 Újonnan kialakításra kerülő magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.

Ibi Újonnan kialakításra kerülő építési telkek minimális telekszélessége az építési vonalon (lásd fogalommagyarázat) :

111 A település már beépített részén, az építési vonalon, illetve a meglévő épületek vonalában

már kialakult telek is beépíthető amennyiben nagysága megfelel a /10/- ben foglaltaknak is.

/8/ A beépítésre szánt területeken az építési telkek legkisebb területei esetében a "K”- val jelölt esetben (lásd: fogalommagyarázat) a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekhatár-korrekció során egy telek területe az övezeti minimális telekterületig    (a zárójelben jelölt mértékig) csökkenthető, telekegyesítés

engedélyezhető.

19/ Amennyiben egy meglévő telek mérete nem elégíti ki az övezet telekméretére vonatkozó előírásokat, de nagyobb mint 360 m2, úgy beépíthető.

/10/ Ha egy telek szélességi mérete és/vagy területe a 171, 191 bekezdésben foglaltakat sem elégíti ki, úgy a főépület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül megtartható, kontúrján belül korszerűsíthető és tetőtere beépíthető, (amennyiben a tűzvédelmi hatóság az építési engedélyezés során hozzájárul), elbontása esetén, az épület saját helyén újjáépíthető, de üres telek nem építhető be.

/11 / Amennyiben egy telken egy meglévő épület az övezet paramétereitől eltér (beépítettség,    építménymagasság), az épület                         felújítható, korszerűsíthető,

rendeltetésmódja megváltoztatható, de új épület csak az építési övezet előírásainak betartásával építhető.

/12/ Az építési övezetek telkein használatbavételi engedély akkor adható ki, ha az építési övezetekre kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú területen a növényzet telepítése megtörtént.

/13/ A település területén bármely beépítésre szánt övezetben közműterület céljára telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

/14/ Amennyiben két épület közötti távolság nem éri el az OTÉK és OTSZ alapján számított tűztávolságot a meglévő épület felújítható, bővíthető, tetőtere beépíthető, helyére új épület - azonos kontúrral - építhető.

/15/ A szabályozási terven jelölt vasúti védőtávolságon belül építési engedélyezés során a az illetékes közlekedési szakhatóság és a AAÁV hozzájárulását meg kell kérni.

/16/ A település területén az építés feltétele: a létesítményhez az OTÉK és a helyi parkolási rendelet szerint szükséges parkoló, rakodó helyek megléte tervi szinten.

/17/ A használatba vétel feltétele: a létesítményhez az OTÉK és a helyi parkolási rendelet szerint szükséges parkoló, rakodó helyek megléte.

/18/ A csatornahálózat kiépítéséig zárt engedélyezett szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezés (lásd: fogalommagyarázat) építése esetén is kiadható építési engedély.

/19/ A csatornahálózat kiépítését követően a teljes közművesítettség alól azok az építési telkek képeznek kivételt, ahol olyan alternatív, egyedi, zárt szennyvízkezelési technológiát alkalmaznak, amely a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelel.


II. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
5. I.

/1 / Szárazd területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

Falusias lakóterület                                                                                     (Lf)

Településközpont vegyes terület                                                                   (Vt)

Különleges területek:

temető, kegyeleti park                                                 (K-t, K-kgy)

Szennyvíztisztító mű                                                     (K-szt)

Közlekedési építmények területe                                   (K-vá)

Falusias lakóterület

  1. S

/1 / Falusias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1) Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen gazdasági építmények is elhelyezhetők.

Ili A falusias lakóterületen a /3/ és a IÁI bekezdésben foglaltak figyelembevételével az OTÉK 14.§ (2) bekezdésben felsoroltak közül elhelyezhető:

/3/ Az övezet építési telkein önálló épületként kivételesen sem helyezhető el

IÁI Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési módot - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

jele

beépítés

módja

Legkisebb kialakítható területe (m2)

legnagyobb beépítettsége (%)

építmények legnagyobb építmény- magassága (m)

minimális zöldfelületi aránya %

Lf 1

0

1500

30*

4,5

60

Lf2

0

900

30*

4,5

50


O - oldalhatáron álló beépítés SZ - szabadon álló beépítés K- kialakult * - Id. /5/bek.





/5/ A telek legnagyobb beépítettsége, a minimális zöldfelületi aránya a telek beépíthető részéből számítandó, az övezetben meghatározott beépítési százalék alapján.

Ibi Az övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést.

Ili Az övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként:

háztartással kapcsolatos tárolóépület

barkács műhely

műterem

/8/ A falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

19/ Az övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek az

állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendeletben foglaltak szerint helyezhetők el.

/10/ Az állattartási rendelet megalkotásáig állattartó épület elhelyezhető.

/11 / A szabályozási terven jelöltek szerint a telken belüli védőterületeket figyelembe kell venni.

/12/ Az övezeten belül (Hk) - házikert, illetve (E) - erdő jellel jelölt telek/telekrész nem építhető be, használata kizárólag a megjelölt funkcióval lehetséges.

Településközpont vegyes terület

7.

/1 / A településközpont vegyes terület a Szabályozási Terveken Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

121 A településközpont vegyes területen, az OTÉK 16. S. (2) bekezdésben felsoroltak közül:

/3/ Az övezet építési telkein kivételesen sem helyezhető el: parkolóház

/4/ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

jele

beépítés

módja

Legkisebb kialakítható területe (m2)

legnagyobb beépítettsége (%)

építmények legnagyobb építmény- magassága (m)

minimális zöldfelületi aránya %

Vt

O

K(900)

35

4,5

40


0          - oldalhatáron álló beépítés





/5/ Az övezet területén, egy telken több fő rendeltetési funkciójú épület is elhelyezhető.

/6/ A településközpont vegyes területen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

Ili Az övezet területén - amennyiben az állattartásról szóló helyi rendelet az állattartást engedélyezi - állattartó épület csak a megengedett beépítési mérték 10%-t meg nem haladó mértékű lehet.

/8/ A település állattartási rendeletének megalkotásáig a megengedett beépítési mérték 10%-án belül állattartó épület építhető.

Különleges területek

8. S.

/1 / Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

  1. temető, kegyeleti park                                                                     (K-t, K-kgy)
  2. Szennyvíztisztító mű                                                                         (K-szt)
  3. Közlekedési építmények területe                                                      (K-vá)

111 A különleges területen önálló gépkocsitároló épület elhelyezése nem lehetséges.

Temető (K-t), kegyeleti park (K-kgy) területe
9.5.

/1 / A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el.

Ili Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:
















AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

jele

beépítés

módja

legkisebb

területe

m2

legnagyobb beépítettsége %

építmények

legnagyobb

építmény-

magasságaim)

minimális zöldfelületi aranya %

K-t

SZ

K

10

4,5

80

K-kgy

SZ

K

10

4,5

80

SZ

szabadon álló

beépítés


K -kialakult állapot





/3/ A régi temető kegyeleti parkként tartandó fenn. (Id. Fogalommagyarázat)

Szennyvíztisztítómű területe (K-szt)

10.S.

/1 / A területen a szennyvízelhelyezés és tisztítás törvényben előírt módon történő elvégzéséhez szükséges műtárgyak elhelyezésére szolgál.

Ili Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

övezeti

jele

beépítés

módja

legkisebb

területe

m2

legnagyobb beépítettsége %

építmények

legnagyobb

építmény-

magassága^)

minimális zöldfelületi aranya %

K-szt

SZ

K

10

4,5

80






SZ        - szabadon álló beépítés

K         - kialakult állapot

/3/ Az övezet területén minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén
min. 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése kötelező.

/4/ A szennyvíztisztító körül kijelölt 500 méteres védőtávolságon belül lakóépület nem helyezhető el.

Közlekedési építmények területe (K-vá)

11.§.

/1 / Épületnek minősülő közlekedési építmények területe a szabályozási terven K-vá, jellel jelölt területfelhasználási egység, mely a vasútállomás területét jelöli.

/2/ A K-vá jellel jelölt terület kizárólag vasútállomás és egyéb, a vasút üzemelésével összefüggő gazdasági és intézményi funkciók elhelyezésére szolgál.

/5/ A közlekedési építmények-vasútállomás területen

/6/ Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét -
a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:




Szövegdoboz: AZ ÉPÍTÉSI TELEK
övezeti
jele	beépítés
módja	legkisebb
területe
m2	legnagyobb beépítettsége %	építmények
legnagyobb
építmény¬
magasságaim)	minimális zöldfelületi aranya %
K-vá	SZ	K	40	6,0	40
SZ	- szabadon álló beépítés
K	- kialakult állapot


74/ Az építési övezetben max. F+1 szintszámú épület helyezhető el.




Szövegdoboz: BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
12. I.
/1 / Szárazd területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási


egységek közé sorolandók:

Zöldterület                                                                (Z)

Erdőterület                                                               (E)

Mezőgazdasági terület

Általános mezőgazdasági terület                        (Má)

Kertes mezőgazdasági terület                            (Mk)

Vízgazdálkodási terület                                              (V)

Közlekedési terület

Közúti                                                              (KÖu)

Kötöttpályás                                                     (Kök)

Közműterület                                                            (Kmű)

Zöldterület

  1. S.

/1 / Zöldterület (közpark, közkert) a Szabályozási Terveken „Z” jellel szabályozott, növényzettel fedett közterület.

Ili Zöldterületen az OTÉK 27.S alapján

/3/ A zöldterületen az épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

/4/ A zöldterület legalább 70%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

/5/ A Z1 terület(9. hrsz) rendezése csak szaktervező által készített kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

/6/ Zöldterületen fák kivágása, csonkolása akkor engedélyezhető, ha azt

Ili A zöldterületen csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó - betegséget nem okozó - növények telepíthetők.

Erdőterületek

  1. S.

/1 / Erdőterület a szabályozási terven „E” jellel jelölt erdő művelési ágú, és a településrendezési terv szerinti erdősítésre javasolt területek.

Ili Az erdőterületek építmények elhelyezésének szempontjából

/3/ Védelmi rendeltetésű erdőterület övezetében (Ev) épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32. §-ában felsorolt építmények akkor helyezhetők el, ha azok az erdő védelmi rendeltetését nem akadályozzák.

IÁI Védelmi rendeltetésű erdő területén a folyamatos borítottság érdekében az erdőfelújítást természetes felújító módszerekkel (fokozatos felújító vágás, szálalás, szálaló vágás) kell végezni. A tarvágás tilos.

/5/ Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezetében az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú épületek helyezhetők el 100.000 m2-t (1 Oha) meghaladó nagyságú telken, 0,5%-os beépítettséggel, max. 4,5 m építménymagassággal.

/6/ Erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illeszkedő épületek építhetők.

Mezőgazdasági területek

  1. S.

/1 / A mezőgazdasági területet a hagyományos mezőgazdasági tájhasználat, a tájkarakter megőrzése, a természeti értékek, a termőtalaj és a termőföld védelme céljából, valamint a gazdasági és településfejlesztési szempontok érvényesítése érdekében a településrendezési terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

111 Mezőgazdasági területen erdő, sportolási célú gyep is létesíthető.

/3/ Mezőgazdasági területen lakóépület önállóan nem építhető. A lakóépületek magassága nem haladhatja meg a 4,5 métert.

IÁI Földszintes gazdasági épület legfeljebb 7,5 m építménymagassággal építhető, amennyiben a technológia ezt szükségessé teszi.

/5/ Mezőgazdasági területeken kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő épületek, építmények építhetők.

/6/ Mezőgazdasági területen az erózióvédelem érdekében mezővédő erdősávok, fasorok telepítendők a szabályozási terven jelöltek szerint.

Általános mezőgazdasági területek

16.S

/1 / Általános mezőgazdasági terület az árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági terület.

Ili Általános mezőgazdasági területen kialakítható legkisebb telekméret 5000m2. A telek legkisebb szélessége legalább 20 méter.

/3/ Mái övezetben épületet, építményt elhelyezni tilos.

IÁI Az Má2 jelű területen az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

/5/ Má2 övezetben az OTÉK 29.§ szerinti birtokközpont (td. fogalommagyarázat) alakítható ki azzal a különbséggel, hogy a birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 20.000 m2, a maximális beépítettség 35% lehet.

/6/    Birtokközpont akkor hozható létre, ha a                     beépítés a        szomszédos     telkek

rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti.

Ili Az Má3 övezet elsődlegesen gyepgazdálkodás céljára fenntartott terület.

/8/ Az Má3 övezetben az építmények az alábbiak szerint helyezhetők el:

/9/    Má4 jelű         övezetben az erózióvédelem                érdekében        elsősorban      gyep-,

legelőgazdálkodás, sűrű soros növények termesztése, az egész éves borítottságot lehetővé tevő vetésszerkezet, szintvonalakkal párhuzamos művelés, és egyéb agrotechnikai módszerek alkalmazandók. (A talajvédelmi szempontokat figyelembe vevő területhasználat kötelező)

/10/ Má4 jelű övezetben épületet elhelyezni tilos.

/11 / Má4 övezetben (026/3 hrsz-ú területen) lévő gazdasági épület felújítható, helyére azonos kontúrral új épület építhető max. 7,5 m-es építménymagassággal. A telken a megfelelő - a lakott területet nem veszélyeztető - csapadékvíz-elvezetést biztosítani kell.

Kertes mezőgazdasági területek

17.S

/1 / A kertes mezőgazdasági terület a szabályozási terven „Mk” jellel jelölt a kisüzemi jellegű termelés, illetve saját ellátást szolgáló, valamint az aktív szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenység helyszíne.

121 Az övezetben meglévő épületek felújíthatok, de új lakó- vagy gazdasági célú épület nem építhető.

131 Kertes mezőgazdasági területen új föld alatti pince max 3%-os alapterülettel geológiai és talajmechanikai szakvélemény birtokában építési engedély alapján létesíthető legalább 2000m2 nagyságú telken, a hagyományosan kialakult helyeken.

141 Kertes mezőgazdasági területen kialakítható legkisebb telekméret 2000m2, a telek legkisebb szélessége legalább 16m.

Vízgazdálkodási területek

18. S.

/1 / Vízgazdálkodási terület -vízfelület - a szabályozási terven „Vf” jellel szabályozott területhasználati egység a folyóvizek medre és parti sávja.

121 A vízgazdálkodási terület - vízbeszerzési terület a szabályozási tervben „Vb” jellel jelölt terület, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók területe tartozik.

131 Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. § előírásait kell alkalmazni.

141 A vízfolyások karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6,0-6,0 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény nem lehet.

/5/ A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

Közlekedési területek
Általános előírások
19. S.

/1 / A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek.

Ili A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.

/3/ A közlekedési területek és létesítmények szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza.

IÁI Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad.

/5/ Az építési (szabályozási) szélességen belül az OTÉK 26.S (3) szerinti létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás telepíthető.

/6/ A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

Ili Az országos utak külterületi szakaszai mentén a tengelytől mért 50,0-50,0 méteres védőtávolság van. A védőtávolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közútkezelő hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.

/8/ A nem az országos úthálózat részét képező külterületi utak, mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el.

/9/ A meglévő, vagy tervezett közterületek új térkialakítását településtervezői jogosultsággal rendelkező építész, kertépítész, közmű, és közlekedéstervezők által együtt készített, egységes szemléletű tervek alapján kell megvalósítani.

/10/ Az egyes övezetek tervezett létesítményeinek parkolási, rakodási igényét az OTÉK előírásai szerint telken belül kell biztosítani.

/11 / A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat külön helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozza meg.

/12/ A településen áthaladó Bp-Dombóvár-Gyékényes-Országhatár vasúti fővonal mellett a szélső vágánytól számított 100-100 méteres védőtávolság van.

Közmű területek, közműellátás
Általános előírások

20.§

/1 / A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével.

121 A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni.

/3/ A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett a vonatkozó jogszabály szerint (MSz 748712)

141 A megvalósításra kerülő új épületeket a csatornahálózat kiépülésig részleges, a csatornahálózat kiépülését követően teljes közművesítéssel kell ellátni.

/5/ A közműhálózatok, közműépítmények védőtávolságát (2.sz. függelék) közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha a vezeték és a védőtávolság magánterületre esik - a közművezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.

Ibi Amennyiben csak a védőtávolság esik magánterületre, azt az építési engedély kiadásánál kell figyelembe venni.

171 A közművesítésre kerülő telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.

/8/ Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell.

19/ A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

/10/ A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

/11 / Amennyiben fasor telepítésére közterületen helyhiány (kis szabályozási szélesség, bevágás) miatt nincs lehetőség, úgy az a szabályozási vonalon kívül (magánterületen) is megvalósítható.

IMI A területen tereprendezési és feltárási munkát csak hatósági engedély alapján szabad végezni.

Részletes előírások
Vízellátás - tűzvédelem
21. S

/1 / A vonatkozó kormányrendeletben (20112001. (X.25.) 6. sz. melléklet) foglalt vízminőség javító intézkedéseket 2009. XII. 25-ig végre kell hajtani.

121 A beépített, illetve beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható.

/3/ A mértékadó külső tüzivíz szükségletet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) - (3511996. (XII. 29.) BM rendelet - szerint a hálózaton biztosítani kell.

IÁI Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.

/5/ A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani.

/6/ Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni.

Ili A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől legfeljebb 100 m megközelítési távolságra kell elhelyezni.

/8/ A tűzcsapokat egymástól 5,0 m-nél közelebb nem szabad telepíteni.

19/ A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében - lehetőség szerint - körvezetékként kell kiépíteni.

Szennyvízelhelyezés

22. S

/1 / A szennyvizet engedélyezett terv alapján épített közműpótló berendezésbe kell vezetni.

Ili Szennyvíz szikkasztó berendezés is engedélyezhető, amennyiben a talaj szikkasztásra alkalmas és a szikkasztott szennyvíz a talajt, talajvizet, egyéb felszín alatti vizet, vagy más befogadót károsan nem szennyez.

/3/ A szennyvízszikkasztásra alkalmas altalaj meglétét szakvéleménnyel kell igazolni, s ezt az építési engedélyhez csatolni kell.

IÁI Amennyiben a talaj szikkasztásra nem alkalmas, úgy zárt szennyvíztározó építendő.

/5/ Ez esetben a felhasznált vízmennyiségnek megfelelő szennyvíz szállítási gyakoriságot számlával kell igazolni.

/6/ A nem megfelelő közműpótló berendezéseket szakszerűen fel kell számolni, vagy át kell építeni.

Ili Szennyvizet a csapadékvíz elvezető rendszerbe vezetni tilos.

/8/ Mezőgazdasági területen tisztítatlan szennyvíz nem használható fel.

Csapadékvíz elvezetés

23.§

/1 / A település egészének csapadékvíz-elvezetését nyílt csapadékvíz-elvezető árok, illetve folyóka kombinációjával kell megoldani.

Ili A kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak környezetvédelmi műtárgyon (olaj-iszapfogó) keresztül vezethető a befogadóba.

/3/ A nagy esésű árkokat a vízsebesség csökkentése érdekében lépcsőzni kell.

IÁI A lakóterületek külvíz védelmét övárkok építésével kell megoldani.

/5/ A csapadékvíz befogadó Kapos-csatorna és Szárazdi-árok mentén a partélektől számított 6-6 m-es vízgazdálkodási területet szabadon kell hagyni. E területen csak gyepgazdálkodás folytatható.

Ibi A vízfolyások és vízbázisok közelében talajjavításra tőzeget, vagy komposztot kell alkalmazni szerves trágya helyett.

Villamosenergia-hálózatok

24.§

/1 / A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, erőművek, alállomások és villamosművek a vonatkozó, mindenkori hatályos vonatkozó jogszabályokban - Villamosenergia-szolgáltatási törvény, a 3411995.(IV.5.) sz. Kormány-rendeletben és a vonatkozó szakági Miniszteri rendeletekben, illetve a vonatkozó törvényerejű rendeletekben, továbbá az MSz.151; MSz.§72; MSz.7487 számú magyar szabványokban - rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek.

Ili 20/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében a körüljárhatóságot, és itt 5 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni.

/3/ A középfeszültségű hálózatok és berendezések további tervezési és kivitelezési munkái során be kell tartani a vonatkozó mindenkori hatályos - Villamosenergia Szolgáltatási törvény, a 34/1995. (IV.5.) sz. Kormány-rendeletben és a vonatkozó szakági Miniszteri rendeletekben, illetve a vonatkozó törvényerejű rendeletekben, rögzített - előírásokat.

Távközlési hálózatok [1]

  1. S

/1 / Hálózatbővítést a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat/oszlopsor kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével kell megoldani.

/2/ A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezési terület 100%-os ellátását kell szolgálnia.

131 A távközlési létesítményeket a telekhatárok és az útburkolatok között húzódó járdák és zöldsávok területe alatt kell elhelyezni.

141 Ide kell elhelyezni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is.

/5/ Nyilvános távbeszélő állomást épületek közterületi frontján kell megvalósítani.

/6/ Légvezetékes távközlési hálózat a szabályozási területen és a külterületi szakaszokon, a vonatkozó szakmai előírások betartása mellett, megépíthető, a 0,4 kV-os villamos hálózattal közös tartószerkezeten való elhelyezést a Dél-Dunántúli Áramszolgáltatóval, illetve a helyi Önkormányzattal előzetesen egyeztetni kell.

171 Mobil távközlésre szolgáló jelentős újabb bázisállomások vagy adótornyok közterületi elhelyezését a település belterületén nem tervezzük.

Gázvezeték hálózatok

  1. S

/1 / Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti és ipari gáz­nyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit a 2. sz. függelék tartalmazza.

121 A biztonsági övezeten belül az érvényes jogszabály (IpM 6/1982. (V.6.) számú törvényerejű rendelet) szerinti szigorú tilalmak és korlátozások érvényesek, melyek betartása minden esetben kötelező jellegű!

131 A földgáz hálózatok és berendezések további tervezési és kivitelezési munkái során be kell tartani a vonatkozó jogszabályokban (IpM 6/1982. (V.6.) számú törvényerejű rendeletben, a vonatkozó, mindenkori hatályos Gáz Szolgáltatási törvény, továbbá a MSz 7084. és a MSz 7487. számú szabványokban) rögzített előírásokat.

141 Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt (a MSz 7487. számú szabványban rögzített) az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell.

ISI Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

161 Házi nyomáscsökkentő előkertben és utcai homlokzaton nem helyezhető el.

¡7/ Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

III. FEJEZET

ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
Általános előírások

  1. S

/1 / Építmények elhelyezése, ha jelen szabályzat területfelhasználási egységekre és azokon belül az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásai szigorúbb szabályokat nem állapít meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet.

Ili Az OTÉK 32.S szerinti építmények, ha a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások másként nem rendelkeznek, valamennyi építési övezetben, övezetben elhelyezhetők.

/3/ Az épületek elő-, oldal- és hátsókertjeinek minimális méreteit illetően a külön nem szabályozott területeken, az OTÉK e/ó'-, oldal- és hátsókért előírásairól szóló 35. §- ában foglaltak a mérvadóak.

141 Az élőkért méretének meghatározásánál kialakult beépítés esetén - ha a SZT külön nem jelöli - a szomszédos telkeken, ill. az utcában jellemző méreteket kell alkalmazni.

/5/ Amennyiben az utcában jellemző élőkért méret nem állapítható meg, úgy az élőkért mérete min. 5,0 m, s az épület helye az így kijelölhető építési helyen belül szabadon megválasztható.

Ibi Új beépítés esetén az élőkért - mely egyben építési vonal - mérete: 5,0 m.

/7/ Az előkertben

/8/ Oldalhatáron állóként szabályozott tömbben saroktelek szabadonállóként is beépíthető.

/9/ Meglévő épületen csak akkor engedélyezhető építési tevékenység, továbbá az engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően épített építmények csak akkor kaphatnak végleges fennmaradási engedélyt, ha jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelnek, illetve az építési tevékenységgel az előírások teljesíthetők.

/10/ A meglévő épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltozásával nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK és a HÉSZ előírásaival ellentétes.

/11 / A település külterületén távközlési magasépítmény, adótorony csak okleveles tájépítészmérnök által készített tájképvédelmi, tájesztétikai szakvélemény alapján (lásd: fogalommagyarázat) helyezhető el. A település belterületén adótorony nem helyezhető el.

/12/ A település területén 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop csak tájképvédelmi, tájesztétikai szakvélemény alapján helyezhető el. (Kivéve az egyedileg szabályozott Helyi tájképvédelmi övezet területeket Id. 34.5)

/13/ Azokban az építési övezetekben, ahol az övezet előírásai ezt külön nem tiltják, több főépület is engedélyezhető, illetve melléképület építhető.

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A
TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE

Épített környezet védelme
Országos védelem

28.5.

/1 / Szárazd országos művi értékvédelem alá eső épületét, illetve a műemléki környezet által érintett ingatlanok felsorolását a 2.sz. melléklet tartalmazza, a műemléki környezet a szabályozási terven került kijelölésre.

121 Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelésére, megőrzésére vonatkozóan a hatályos országos rendelkezések irányadók.

/3/ Az országosan védett (műemlék) épületen és telken az építési hatósági jogkört a KÖH (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) gyakorolja, a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokba az építési hatóság a KÖH-t köteles szakhatóságként bevonni.

IÁI A műemlékekre és a műemléki környezetben elhelyezkedő épületekre, telkekre vonatkozóan a hatályos törvény- a Kulturális Örökség Védelméről szóló 2001. LXIV. Tv. - előírásait be kell tartani.

Helyi védelem

29.5.

/1 / A helyi művi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza, melyben meg kell határozni és elő kell írni az épületek paraméterei mellett az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó elemeket és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát.

121 A helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig - átmenetileg - a

  1. -bán foglalt feltételekkel a 3. sz mellékletben felsorolt területek és épületek kerülnek védelem alá.

Helyi értékvédelmi terület

30.

/1 / Szárazd település teljes belterülete helyi értékvédelmi területként kezelendő.

121 A helyi értékvédelmi területen kizárólag a szabályozási terven jelölt, és a helyi építési szabályzatban foglaltak szerinti telekosztás végezhető.

131 A helyi értékvédelmi területen a meglévő terep 1 métert meghaladó mértékben való rendezése csak hatósági engedély alapján végezhető.

IÁI A helyi értékvédelmi területen az általános építészeti előírásokban foglaltak az irányadók.

Helyi művi értékvédelem

31.5.

/1 / Szárazd területén a 3. számú melléklet (2). pontja szerinti épületek és építmények részesülnek helyi védelemben.

121 A helyi védett épületek (bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés...stb) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők.

131 Helyi védett épület bontása csak indokolt esetben - életveszélyelhárítás - lehetséges, bontás előtt a helyi védett ingatlant törölni kell a védett épületek listájáról.

IÁI Helyi védett épület bontása indokoltságának megállapításához a bontási engedélyhez építészeti szakvélemény csatolása szükséges.

/5/ Helyi védett épület törlése és felvétele, illetve a helyi értékvédelmi terület határvonalának módosítása e rendelet 2.5 /3/ bekezdése alapján a rendelet módosítása nélkül is elvégezhető, okleveles építészmérnök által készített szakvélemény alapján.

Régészeti területek

32.S.

/1 / Szárazd régészeti területeit a 4. sz. melléklet tartalmazza, az egyes területek a szabályozási terven pontosan lehatároltak.

Ili A régészeti érdekeltségű területen, a szabályozási terven jelölt kiterjedésben a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

/3/ Régészeti lelőhelyeken csak a KÖH előzetes engedélyével lehet bármilyen 30 cm-nél mélyebb bolygatással járó földmunkát - építkezést, közműépítést, mezőgazdasági tevékenységet stb. végezni.

IÁI Régészeti érintettség esetén a vonatkozó - a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. - törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni.

151 A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatóságként jár el.

161 Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt bolygató tevékenység, valamint a művelési ág megváltoztatása esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.

Ili A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.

/8/ Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell.

19/ A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

/10/ A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

Táji és természeti értékek védelme

33.§.

/1 / Az Országos Ökológiai hálózat területén a tájhasználat, művelési ágváltoztatás, építmény-elhelyezés csak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság egyeztetésével történhet.

121 A szabályozási terven feltüntetett földvárak országos jelentőségű védett természeti emlékek, ezért a hatályos természetvédelmi törvény és rendeletéi vonatkoznak kezelésükre.

/3/ A földvárak 100 m-es körzetén belül, annak állapotát, fennmaradását veszélyeztető tereprendezési tevékenységet folytatni tilos.

IÁI Természeti területen adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.

151 Belterületen új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

161 Külterületen, beépítésre nem szánt területen az utak, vízfolyások mellé fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat, galéria növényzetet fel kell újítani.

/7/ A közterületek, közparkok fásításánál, út menti fasorok telepítésénél elsősorban lombos, a tájban honos fafajok telepítendők. A gyorsan öregedő, könnyen törő, illetve szemetelő vagy allergiakeltő fafajok telepítése tilos.

/8/ Szárazd igazgatási területén lévő élővilágot, a természetes flórát és faunát, a természeti területeket gondos emberi tevékenységgel óvni kell.

19/ A közlekedési és közmű létesítmények telepítésekor, átépítésekor, a gazdaságos területhasználatra és a tájképi, esztétikai követelmények betartására kiemelt figyelmet kell fordítani.

Helyi tájképvédelmi terület

34.S.

/1 / A település magasan fekvő területei beépülésének megakadályozására látványvédelem, illetve a település jellemző kilátópontjairól kilátásvédelem biztosítása céljából a szabályozási terv szerint kijelölt területek helyi tájképvédelmi területi lehatárolást kapnak.

Ili A helyi tájképvédelmi területen belül új épület nem helyezhető el.

/3/ A helyi tájképvédelmi területen belül meglévő pince, présház épület felújítható, meglévő műemlék templom és helyi védettség alatt álló imaház felújítható, bővíthető.

IÁI A helyi tájképvédelmi területen elhelyezhető kilátó, mely természetes, vagy természetes hatású anyagokból, a tájba illeszkedően építhető.

/5/ A helyi tájképvédelmi területen 3 méternél magasabb építmény, műtárgy elhelyezéséhez tájesztétikai szakvélemény (lásd: fogalommagyarázat) szükséges.

/6/ A helyi tájképvédelmi területen önálló adótorony nem helyezhető el.

Ili A helyi tájképvédelmi területen a meglévő terep rendezésének szükségessége nem haladhatja meg az 1 m-t. 1 métert meghaladó tereprendezés csak különösen indokolt esetben (életveszély-elhárítás, vagy személy és vagyonvédelem esetén) engedély alapján végezhető.

Általános építészeti előírások
35.S

/1 / Az építési engedélyezés során kizárólag az anyaghasználatában, megjelenésében és színezésében a helyi hagyományokhoz illeszkedő épület építésére adható ki engedély.

Ili Az engedélyezés során vizsgálni kell:

/3/ A település területén nem alkalmazhatóak az alábbi építőanyagok: hullámpala, műanyag hullámlemez, alu trapézlemez.

IÁI Szárazd teljes területén kétszintes tetőterű épület nem létesíthető.

/5/ A település belterületén az épületszélesség (lásd fogalommagyarázat) nem lehet több, mint a telekszélesség 2/3-a, ill. 7,0 m.

/6/ Fésűs beépítés esetén, az utcakép védelmében a meglévő épületek bővítése keresztirányban csak az utcai homlokvonaltól hátrahúzottan, legalább 5 méter mélységben megengedett.

111 Szárazd belterületén kizárólag magastetős épület építhető 37-45° közötti tetőhajlásszöggel.

/8/ A település belterületén utcai kerítést max 1,5 m magasságban, min. 50%-ban hézagos, vagy áttört szerkezetűként kell kialakítani.

19/ A település területén támfalgarázs nem építhető.

Reklám, hirdetőtábla

36.§

/1 / Szárazd teljes területén a 1 m2 méretet meghaladó cégér, reklámhordozó és hirdetőtábla kihelyezése csak hatósági engedély alapján lehetséges. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, hirdetmények, melyek az arra állandósított és engedélyezett hirdető-berendezéseken helyezhetők el.

121 A hatósági engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

Közterületek, közterek kialakítása

37.

/1 / Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.

121 Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha

/3/ Közterületen pavilon, árusító fülke, önálló építmények, köztárgyak (óra, zászlórúd, szobor) csak építési hatósági engedély alapján helyezhető el.

Környezetvédelem
38. S

/1 / Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

121 A település területén található dögkutat fel kell számolni, területét a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően rendezni kell.

/3/ Az egykori hulladéklerakó területét (0121/13 hrsz.) a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően rekultiválni kell.

IÁI Nagy- és közepes haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó és üdülő funkciójú épülettől 15 m-nél, kishaszonállat esetében 5 m-nél távolabb kell helyezni.

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

39.§

/1 / A beépítésre szánt területeken új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatornába történő bekötése biztosított. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők. Oda kizárólag a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 1. sz. melléklet I. részében megállapított határértékeknek megfelelő szennyvizek vezethetők.

Ili A település a vonatkozó jogszabály alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen fekszik, ezért a területen a felszíni és felszín alatti vizek szennyezését, valamint a talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és a tevékenység nem engedélyezhető.

/3/ A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A felszíni vízfolyások körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, illetve a felszín alatti vizek, illetve a talaj állapotát szennyezik.

141 Állattartó épület a vízfolyásoktól 200 méteren belül nem létesíthető.

151 Kisvízfolyások, árkok rendszeres karbantartásáról, medrük tisztításáról a tulajdonosnak folyamatosan gondoskodni kell.

Ibi A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelmét vízgazdálkodási övezet keretein belül kell biztosítani.

Ili Szennyezett csapadékvizek élővízbe nem vezethetők.

181 Kutak létesítése engedélyköteles tevékenység. A háztartási célú talajvízkutakat 500m3/év vízfelhasználásig a helyi jegyző engedélyezi, egyéb kutak vízjogi engedély kötelesek, melyre vonatkozóan a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V22.) Korm. rendelet rendelkezik.

19/ A zárt szennyvíztárolót házi szennyvíz esetén 500m3/év alatti mennyiségig a helyi jegyző engedélyezi. Egyéb esetekben az egyedi szennyvízelhelyezés vízjogi engedély köteles.

A levegő védelme

40.§

/1 / A településre az általánosan érvényes levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

121 Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek közigazgatási területen nem folytathatók.

/3/ Új létesítmény, technológia létesítése, telepítése kizárólag akkor engedélyezhető, ha a vonatkozó jogszabályok szerinti - a 2112001. (11.§4.) Korm. rendeletnek megfelelő - kibocsátási határértéket teljesíti.

A termőföld védelme

41. S

/1 / Minden területen az erózióveszély mértékének megfelelő tevékenység végezhető, törekedve arra, hogy a tevékenység hatására az a lehető legkisebb mértékre csökkenjen.

121 Kommunális szennyvíz, szennyvíziszap, egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezése a talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. (Az 1994. évi LV. törvény 66.5-a, valamint az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet előírásai szerint)

/3/ Építéskor a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell, melynek ellenőrzése az építési és talajvédelmi hatóság feladata.

/4/ A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

/5/ Az illegális hulladéklerakók felszámolandók.

A zaj elleni védelem

42.§

/1 / A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítmények egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. (Zajvédelmi szempontból - a közlekedésből származó - megengedett A- hangnyomásszint bekötő út mentén nappal 60dB, éjjel 50 dB, kiszolgáló út mentén 55/45 dB, egyéb lakóterületeken 50/40 dB.)

Ili A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében - a 8/2002. (111.22.) KöM-EüM együttes rendeletben - a lakóterületre meghatározott határértéket nem haladhatja meg.

Geológiai előírások
43.S

/1 / A 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal-partfallal, mélyutakkal, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai vizsgálatokra kell alapozni.

¡2/ A (potenciális) felszínmozgás veszélyes területrészeken mérnökgeológiai, geotechnnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési tevékenységet.

/3/ Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken a felszíni vizek és akadálytalan eróziómentes elvezetése biztosított legyen.

141 Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken a felszíni vizek akadálytalan eróziómentes elvezetése biztosított legyen.

151 A mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken (vízfolyások, tavak mederközeli területe) építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát, az építés feltételeit.

Ibi Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. A pincékkel érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.

Ili Feltöltött területek beépítését geotechnikai vizsgálatok eredményeire kell alapozni.

/8/ Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárásban az alábbi esetekben a Geológiai Szolgálatot szakhatóságként be kell vonni:

a felsoroltakon túlmenően azon fontos esetekben, amikor a lakosság, tervezők, vagy az önkormányzat az altalajjal összefüggésben kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokat észlel.

IV. FEJEZET
Záró rendelkezések

44.§

/1 / E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba, és ezzel egyidejűleg a Gyönk Nagyközségi Közös Tanács 1/1988. (XII.28.) sz. rendelete Gyönk, Diósberény, Miszla, Szakadát, Szárazd, Udvari, Varsád községek szabályozási terveihez készült szabályozási előírásokról Szárazd községre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.

Ili Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

Kihirdetés napja: Szárazd, 2006. június 2.

Szövegdoboz: Péter András jegyzőVárkonyi Henrik polgármester


MELLÉKLETEK




[1]

A vonatkozó jogszabályi háttér: mindenkori hatályos Távközlési Törvény a 29/1999. (X.6.) sz. KHVM rendelet, a 46/1997. (XII.29.) sz. KTM rendelet (a 12/2003 Ili. 24. sz. BM rendelettel módosított változata); a 32/2000. (XI. 16.) sz. EüM rendelet, valamint az OTÉK idevonatkozó rendelkezései.


Csatolmányok

Megnevezés méret
Melléklet
1.09 MB
Függelék
479.79 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!