nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2014-11-28 - 2016-10-04
Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete
Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete Csepreg Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról



Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének

16/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

Csepreg Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról



Csepreg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



1. Általános rendelkezések


1. §


(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Csepreg Város Önkormányzata.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9735 Csepreg, Széchenyi tér 27.

(3) Az Önkormányzat jogi személy, melynek feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) Az Önkormányzat jelképei: a városi zászló és a városi címer.

(5) Csepreg város zászlaja téglalap alakú, hosszanti irányban két egyenlő részre osztott. Alul, illetve bal oldala kék, felül, illetve jobb oldalon fehér. A címer a fehér mező bal, illetve felső harmadában kerül elhelyezésre.

(6) Csepreg város címere kék mezejű háromszögű pajzson ezüst színű háromtornyos városfal, palánk kerítés, a középső torony alatt csapórácsos kapu.

(7) A városi zászló és a városi címer használatának rendjét külön rendelet szabályozza.

(8) Csepreg Város Önkormányzata testvérvárosi kapcsolatot tart fenn Horvátország Delnice településével.


2. §


A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza

a) a Képviselő-testület munkatervére,

b) a képviselő-testületi ülés összehívására,

c) a Képviselő-testület ülésére,

d) a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére,

e) a közmeghallgatásra,

f) a Képviselő-testület bizottságaira,

g) az önkormányzati rendeletre és határozatra,

h) a vagyonnyilatkozat kezelésére,

i) a képviselői kötelezettségszegés következményeire

j) a nemzetiségi önkormányzatra

k) a helyi népszavazásra

vonatkozó szabályokat.





2. A Képviselő-testület munkaterve


3. §


(1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik (a továbbiakban: munkaterv). A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit,

b) a napirendi pontok előadóit,

c) a napirend előterjesztésében közreműködő szerveket,

d) a napirend előkészítésének határidejét.

(3) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.

(4) Az éves munkaterv összeállításakor a testületi munka szünetel július 15. és augusztus 20. között.

(5) Rendkívüli ülésnek minősül a munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés.


3. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei


4. §


(1) Az előterjesztés készítője lehet:

a) képviselő

b) bizottság

c) polgármester

d) alpolgármester

e) jegyző

f) aljegyző

(2) Az előterjesztő az előterjesztést a jegyzőnek átadja. Az előterjesztések napirendi javaslatba vételéről a polgármester dönt.

(3) Az előterjesztések tartalmazhatnak rendelet-tervezet, illetve határozati javaslat elfogadására irányuló döntési javaslatot, vagy döntési javaslat és az elfogadás igénye nélküli tájékoztatót.

(4) Az előterjesztéseket az azt benyújtó előterjesztő utasításai alapján az előadó készíti el.

Az előterjesztések előadói lehetnek:

a) a jegyző, vagy az általa kijelölt köztisztviselő,

b) az előterjesztéssel érintett társaság vezető tisztségviselője, intézmény vezetője,

c) az előterjesztő által felkért más személy (pl. szakértő).

(5) Az előterjesztések tartalmi elemei:

a) Elemző rész, amely tartalmazza a napirend pontos címét, az előterjesztő és az előadó megnevezését, a tények ismertetését, rendelet-tervezet esetén  a hatásvizsgálatot

b) Döntési javaslat, amely lehet határozati javaslat és/vagy rendelet-tervezet, elé szerkesztve a döntéshozatal módjának megjelölése, végül felelős, határidő megjelölésével

c) Záró rész:

- dátum,

- az előterjesztő aláírása,

d) Melléklet:

- konkrétan megjelölve, hogy az elemző részhez vagy a döntési javaslathoz tartozik.


4. A határozati javaslat

5. §

A határozati javaslat tartalmi elemei:

a) az előterjesztéshez tartozó, de önálló döntésként megjelenő javaslatok időrendi vagy logikai sorrendben megfogalmazva, külön római számmal sorszámozva,

b) döntési javaslat, döntési alternatíva esetén a választási lehetőségek nagybetűvel történő jelzésével,

c) a döntéshez szükséges pénzügyi fedezet megjelölése,

d) a korábbi határozatok szövegszerű módosítására vagy visszavonására tett javaslat,

e) felelős személy (képviselő, bizottság, polgármester, jegyző) megnevezése,

f) végrehajtás határideje, konkrét határidő megjelölésével.

5. A rendelettervezet

6. §


(1) A rendelettervezetek egy- és kétfordulós tárgyalásra is előterjeszthetők.

(2) Egyfordulós tárgyalás esetén a rendelet-tervezetről a képviselő-testület azonnal dönt. Kétfordulós tárgyalás esetén az első fordulóban a képviselő-testület nem a rendelet-tervezetről, hanem az alábbi tartalmú határozati javaslatról dönt:

„_Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a ..........-ról szóló rendelet megalkotására vonatkozó előterjesztést és a vitában elhangzott javaslatokkal együtt a végleges tervezet kidolgozására alkalmasnak minősíti. Felkéri ....... (az előterjesztőt) hogy a szükséges egyeztetéseket követően a rendelet-tervezetet terjessze a képviselő-testület elé.

Felelős: ...... (előterjesztő)

Határidő: ......”

(3) A hatályban lévő rendelet nagyobb arányú módosítása esetén új, egységes rendelet-tervezetet kell készíteni.

6. Sürgősségi indítvány

7. §


(1) Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottsági elnökök, a települési képviselők egynegyede és a jegyző terjeszthet elő.  Sürgősséggel rendelettervezet nem terjeszthető elő.

(2) A sürgősség indokait az előterjesztő köteles részletesen kifejteni. A sürgősségi előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző napon 11.00 óráig kell a jegyzőhöz írásban benyújtani, aki azt legkésőbb az ülés megkezdéséig eljuttatja a képviselőkhöz.

(3) A sürgősségi előterjesztés címében fel kell tüntetni, hogy az előterjesztés sürgősséggel került benyújtásra.

(4) Ha a polgármester vagy bármelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, a sürgősség kérdését szavazásra kell bocsátani.

(5) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, döntésében meghatározza, hogy az indítvány mikor kerüljön napirendre.



7. A módosító indítvány

8. §


(1) A benyújtott előterjesztéshez módosító indítvány benyújtására a polgármester, a bizottsági elnökök, a települési képviselők és a jegyző .jogosultak.

(2) A módosító indítványt írásban kell benyújtani

a) az ülés megkezdéséig a jegyzőhöz, aki eljuttatja a képviselőknek,

b) az ülésen a levezető elnöknek, aki azt a szavazás megkezdése előtt felolvassa.

(3) Határozati javaslathoz módosító indítványt legkésőbb a szavazás megkezdéséig lehet benyújtani. Rendelettervezethez az ülést megelőző nap 12.00 óráig nyújtható be módosító indítvány.



8. A képviselő-testületi ülés összehívása


9. §


(1) A polgármester a Képviselő-testület ülését általában elektronikus levélben hívja össze. Sürgős esetekben az ülés összehívása telefonon is történhet.

(2) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, amennyiben azok a meghívó kiküldésekor rendelkezésre állnak.

(3) Írásban kell megküldeni

a) a rendelettervezetet,

b) a költségvetést,

c) a zárszámadást és

d) az átfogó programterveket.

(4) A meghívót lehetőség szerint úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább három nappal az ülés időpontja előtt kézhez kapják. Sürgős ügy tárgyalása esetén az ülés három napon belüli időpontra is összehívható.

(5) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, és az önkormányzat hivatalos honlapján történő megjelenítéssel.

(6) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni

a) az önkormányzati intézmények vezetőit,

b) a települési nemzetiségi önkormányzat(ok) elnökét,

c) a napirendi pont előadóját, amennyiben az előterjesztő külső szerv,

d) a napirendi pont tárgya szerinti gazdasági kamara képviselőjét,

e) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét ellátó szerv vezetőjét,

f) a sajtó képviselőjét,

g) helyi társadalmi szervezetek képviselőjét a szervezet tevékenységi körébe tartozó napirend tárgyalásához,

h) akinek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

(7) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesz részt

a) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, illetve az általa meghatalmazott,

b) a napirendhez meghívott társadalmi szervezet képviselője.

(8) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.





9. A Képviselő-testület ülése


10. §


(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök vezeti.

(2) Az ülésvezető

a) megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét,

b) megnyitja az ülést,

c) javaslatot tesz egy fő jegyzőkönyv-hitelesítő személyére,

d) előterjeszti a napirendi javaslatot,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendelettervezeteket,

g) biztosítja a képviselők kérdezési és bejelentési jogának gyakorlását,

h) az ülést berekeszti.

(3) A Képviselő-testület a napirend tárgyalása előtt a polgármester előterjesztése alapján dönt a polgármester két ülés között végzett tevékenységről és a legfontosabb eseményekről szóló tájékoztató, továbbá a jegyző előterjesztése alapján a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló elfogadásáról.


11. §


(1) Az ülés rendjének fenntartása az ülésvezető feladata. Az ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve köteles megtenni:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a hozzászólásra kapott időintervallumot túllépte, vagy akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

b) rendreutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,

c) figyelmezteti azt az ülésen, közmeghallgatáson jelenlévő választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,

d) az ülés elhagyására kötelezheti azt a választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.

(2) A ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

(3) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított hat hónapon belül bejelenti, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újratárgyalja.


12. §


(1) A Képviselő-testület ülésén a képviselőknek és a tanácskozási joggal megjelenteknek van hozzászólási joga.

(2) A Képviselő-testület ülésén a Csepreg székhellyel működő társadalmi szervezetek a tevékenységüket érintő kérdésekben tanácskozási joggal vesznek részt. A társadalmi szervezetek felsorolását az 1. függelék tartalmazza. A függelék karbantartásáról a jegyző gondoskodik.

(3) Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódóan a polgármester engedélyével kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak.

(4) Közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok kérdezési és hozzászólási joga nem korlátozható.

(5) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás időtartama négy perc. Ugyanazon napirend esetén két alkalommal van lehetőség hozzászólásra, az ismételt hozzászólás időtartama a kettő percet nem haladhatja meg.

(6) A jegyző legkésőbb a vita lezárását követően köteles jelezni a Képviselő-testületnek, ha a meghozni kívánt határozatot vagy a megalkotni kívánt rendeletet jogszabálysértőnek tartja. A jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(7) A Képviselő-testület ülésének időtartama alkalmanként a négy órát nem haladhatja meg.


10. Döntéshozatal


13. §


(1) A képviselő-testület ülése az alábbi tárgyalási sorrend figyelembe vételével folyik:

a) határozatképesség megállapítása,

b) döntés a napirendről,

c) előterjesztések megtárgyalása, döntés,

d) kérdések,

e) egyebek.

(2) A képviselő-testület ülésének megnyitását követően a levezető elnök megállapítja a határozatképességet, majd ismerteti a sürgősségi előterjesztéseket, amelyek napirendre vételéről a képviselő-testület vita nélkül határoz. Amennyiben a képviselő-testület tárgyalni rendeli a sürgősségi előterjesztést, úgy a levezető elnök azt napirendi javaslatának megtételénél besorolja a tárgyalandó napirendek közé. Ha a sürgősségi előterjesztés tárgyalását a képviselő-testület elutasítja, azt nem sürgősségi előterjesztésként újra be lehet nyújtani.

(3) A sürgősségi indítványokról való döntést követően a levezető elnök javaslatot tesz a napirendre. A képviselők javasolhatják a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatását, egyes előterjesztések levételét a napirendről. A javaslatokról a képviselő-testület külön-külön ügyrendi döntést hoz, e kérdésekben azonban vita nem nyitható. A levezető elnöknek az ügyrendi döntéseknek megfelelően kialakult napirendi javaslatot kell feltennie szavazásra.

(4) A napirendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A napirendi javaslat elutasítása esetén egy alkalommal öt perces tanácskozási szünetet kell tartani, ezt követően a levezető elnök új napirendi javaslatot tesz. Ha a képviselő-testület ezt a javaslatot nem fogadja el, a képviselő-testület ülése nem folytatható.


11. Az előterjesztések megtárgyalása

14. §


(1) A napirendi pont tárgyalása során elsőként az előterjesztő és az előadó fűzhet szóbeli kiegészítést az előterjesztéshez, legfeljebb 3-3 perces időtartamban. A levezető elnök ismerteti az előterjesztéshez benyújtott módosító indítványokat.

(2) A szóbeli kiegészítéseket megelőzően vagy legkésőbb azt követően a képviselő köteles bejelenteni az esetleges személyes érintettséget.

(3) Az esetleges szóbeli kiegészítéseket és személyes érintettségről való döntést követően az előterjesztést megtárgyaló bizottságok elnökei legfeljebb 2-2 percben ismertetik a bizottsági véleményt. Ha a jelen rendelet a döntést bizottsági állásfoglalástól teszi függővé, és az nem áll rendelkezésre, a képviselő-testület a bizottsági állásfoglalás figyelembe vételét ügyrendi döntéssel mellőzheti, kivéve az éves költségvetésről és végrehajtásról szóló bizottsági véleményt.

(4) A vélemények ismertetése után a kérdések következnek. A napirendi ponttal kapcsolatban a képviselők tehetnek fel kérdéseket összesen legfeljebb 3 perc időtartamban, az előterjesztőnek, az előadónak, vagy jogi, törvényességi kérdésben a jegyzőnek. A kérdezett a válaszadásra jelen lévő érintettet, szakértőt, vagy a hivatal köztisztviselőjét is kijelölheti, illetve felkérheti. A 3 perces időkorláton túl a képviselő-testület ügyrendi döntéssel engedélyezheti a kérdésfeltevést.

(5) A kérdések és válaszok után a hozzászólások következnek. A napirendi pont vitája során a képviselő, vagy más tanácskozási joggal jelen lévő hozzászólásra három alkalommal kaphat szót, hozzászólásainak együttes időtartama legfeljebb hat perc lehet azzal, hogy ezen rendelkezések az előterjesztőre nem terjednek ki. Amennyiben valamely hozzászólás képviselőt, vagy tanácskozási joggal jelen lévőt személyében érint, ügyrendi döntést követően legfeljebb 2 percben válaszolhat, amely felszólalása nem számít külön hozzászólásnak.

(6) Kérdés és hozzászólás esetén a levezető elnök adja meg a szót.

(7) Ha több hozzászólás nincs, a levezető elnök lezárja a vitát. A vita lezárása után a levezető elnök, vagy döntése alapján az előterjesztő, illetve az előadó legfeljebb 2 percben zárszó megtartására jogosult.

(8) A jelen rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekkel kapcsolatos ügyrendi javaslattételre legkésőbb a szavazás megkezdéséig, legfeljebb 2 perces időtartamban a képviselők és a jegyző jogosultak. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, szavazással dönt.

(9) Az előterjesztő előterjesztését, vagy azon belül egyes döntési javaslatait a szavazás megkezdéséig módosíthatja, vagy visszavonhatja, ebben az esetben az előterjesztésről, vagy a visszavont javaslatról döntéshozatalra nem kerül sor. A szavazás megkezdése előtt az előterjesztő nyilatkozik arról, hogy támogatja-e az előterjesztéséhez benyújtott módosító javaslatokat, továbbá - amennyiben az előterjesztés több egymást kizáró javaslatot tartalmaz - arról, hogy azok közül melyiket támogatja.

(10) A szavazás megkezdése előtt a jegyző törvényességi jelzéssel él, ha a döntési javaslattal, a módosító indítványokkal vagy a döntés meghozatalának módjával kapcsolatban jogszabálysértést észlel.

(11) Rendelettervezetről való végszavazás előtt a levezető elnök a végleges tervezet elkészítése és tanulmányozása céljából legfeljebb egy órányi időtartamra a napirend tárgyalását felfüggesztheti.


12. Szavazás

15. §


(1) Nyílt szavazás esetén a határozati javaslatokat az előterjesztésben meghatározott sorrendben kell szavazásra feltenni, kivéve ha a képviselő-testület ügyrendi döntéssel más szavazási sorrendet határoz meg. Amennyiben a határozati javaslathoz módosító indítványokat nyújtottak be, először azokat kell szavazásra feltenni, egymást kizáró módosító indítványok esetén, ha az egyiket a képviselő-testület elfogadta, az utána következőről már nem szavaz. Ezután a levezető elnök ismerteti az elfogadott módosító indítványokkal korrigált határozati javaslatot, és azt teszi fel szavazásra. Az előterjesztő által benyújtott módosító indítványról nem kell külön szavazni. Ha a határozati javaslat egymást kizáró változatokat tartalmaz, az előterjesztő által támogatott változatot, ennek hiányában az előterjesztés szerinti sorrendben kell szavazásra bocsátani, ha azt a képviselő-testület elfogadta, az utána következőről már nem szavaz.

(2) A rendelet-tervezetről való szavazás az alábbi eljárási szabályok szerint és sorrendben történik:

a) Ha a rendelet-tervezethez módosító indítványokat nyújtottak be, a képviselő-testület ezekről a rendelet-tervezet szövege szerinti sorrendben szavaz. Egymást kizáró módosító indítványok esetén, ha az egyiket a képviselő-testület elfogadta, az utána következőt nem kell szavazásra bocsátani.

b) Ha a rendelet-tervezet egyes részeiben egymást kizáró változatokat tartalmaz, a képviselő-testület ezekről a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság javaslata, ennek hiányában a rendelet szövege szerinti sorrendben szavaz. Az egyik elfogadása esetén a következőt nem kell szavazásra bocsátani, illetve ha már csak egy döntési variáció maradt, akkor azt a rendelettervezet egészével együtt kell szavazásra bocsátani.

c) A rész-szavazásokat (a)-b) pont) követően a rendelet-tervezet végszavazása következik.

(3) Titkos szavazás esetén amennyiben több titkos szavazást igénylő előterjesztés van napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatók.


16. §


(1) A Képviselő-testület tagjai nyílt szavazásnál szavazatukat kézfelemeléssel adják le.

(2) A képviselő-testület név szerinti szavazást tarthat legalább két képviselő indítványára, valamint, ha azt a polgármester vagy bizottsági elnök kéri. az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor „igen”-nel, nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak.

17. §


(1) A titkos szavazáshoz a Képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára szavazatszámláló bizottságot választ.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, a szavazatszámláló bizottság tagjainak jelenlétében történik, oly módon, hogy a bizottság tagjai a leadott szavazatokat nem láthatják.

(3) A titkos szavazás szavazólapján fel kell tüntetni a határozati javaslatot, továbbá az „igen” a „nem” és a „tartózkodom” feliratot. A szavazás a feliratok valamelyikének aláhúzásával történik. Érvénytelen az a szavazólap, amelyen egyik felirat sincs aláhúzva, vagy amelyiken kettő vagy annál több felirat van aláhúzva.

(4) A képviselő a szavazólapot urnában helyezi el.

(5) A szavazást követően a szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazás eredményét, és tájékoztatja arról a polgármestert. A polgármester kihirdeti a szavazás eredményét.

(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.



13. Egyebek


18. §


(1) A napirendi pontok megtárgyalása után a képviselők bejelentést tehetnek, kérdést intézhetnek a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz.

(2) A bejelentésre, kérdésre a választ lehetőleg a Képviselő-testület ülésén azonnal, ha ez nem lehetséges, nyolc napon belül írásban kell megadni.

(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik és arról a képviselő-testület is dönt.

(4) A képviselők a napirendek megtárgyalását megelőzően interpellációt tehetnek. Az interpellációra minden esetben írásban kell választ adni a következő képviselő-testületi ülés anyagával együtt. Az interpellációra adott válasz elfogadására a (3) bekezdésben foglaltak irányadóak. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elfogadja, ugyanabban a kérdésben újabb interpelláció nem nyújtható be.

(5) A képviselő köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni, képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani.

(6) A képviselő távollétét - indokaival együtt - az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek.



14. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve


19. §


(1) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv tartalmazza a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv-hitelesítő aláírását.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az írásos előterjesztések egy példányát és a jelenléti ívet.

(3) A nyilvános ülésről szóló jegyzőkönyvet ügyfélfogadási időben a jegyzőnél bárki megtekintheti. A jegyző a jegyzőkönyv egy példányát közzéteszi az Önkormányzat honlapján.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kell tárolni és megőrizni.



15. Közmeghallgatás, lakossági fórumok


20. §


(1) A közmeghallgatást a polgármester készíti elő és hívja össze.

(2) A közmeghallgatás időpontját a munkaterv tartalmazza.

(3) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról az Önkormányzat hirdetőtáblájára a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább nyolc nappal kifüggesztett írásos hirdetmény útján kell értesíteni a lakosságot.

(4) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével is lehetőséget teremt a helyi közügyekben való részvételre. A lakossági fórumok megszervezéséről a képviselő-testület munkatervében, illetve a polgármester javaslata alapján szükség szerint dönt.


16. A Képviselő-testület bizottságai


21. §


A Képviselő-testület állandó bizottságai

a) Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság, melynek létszáma 5 fő,

b) Humánpolitikai Bizottság, melynek létszáma 5 fő.


22. §


(1) A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság

a) közreműködik az Önkormányzat gazdasági programja és költségvetése kidolgozásában,

b) véleményezi a költségvetési és a zárszámadási rendelet tervezetét,

c) véleményt nyilvánít a helyi adók bevezetéséről, mértékéről, eltörléséről,

d) figyelemmel kíséri az Önkormányzati intézmények pénzügyi tevékenységét,

e) javaslatot tesz a polgármester és az alpolgármester illetményének emelésére,

f) figyelemmel kíséri az Önkormányzat fejlesztési lehetőségeit és fejlesztési feladatainak végrehajtását,

g) figyelemmel kíséri a közszolgáltatási tevékenységet,

h)  közreműködik a településfejlesztési koncepciók, programok, kialakításában, véleményezi a rendezési tervek tervezeteit,

i) figyelemmel kíséri az önkormányzati hivatal tevékenységét,

j) nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester, a képviselők valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait,

k) kivizsgálja a polgármester és képviselők ellen kezdeményezett összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos bejelentéseket, döntési javaslatát a Képviselő-testület elé terjeszti. Előkészíti a képviselő-testület fegyelmi jogkörének gyakorlását,

l) javaslatot tesz a polgármester, alpolgármester jutalmazására,

m) figyelemmel kíséri a város közbiztonságát, katasztrófavédelmi helyzetét,

n) a feladat- és hatáskörébe tartozó szervezetekkel, tevékenységekkel kapcsolatban előkészíti a képviselő-testület döntéseit,

o) előkészíti az önkormányzat városfejlesztési, városképi és idegenforgalmi döntéseit,

p) elősegíti a város gazdaságának, szolgáltatásainak, idegforgalmának fejlődését,

q) közreműködik az épített és természeti környezet védelmében, a közterületek rendjével kapcsolatos rendeletek betartásának ellenőrzésében, jelzéssel él a Polgármesteri Hivatal felé a rendeletekben foglaltak megsértése esetén,

r) javaslatot tesz a helyi építészeti értékek védetté nyilvánítására, illetőleg megszüntetésére,

s) előkészíti a városfejlesztésben jelentős súllyal bíró területek hasznosítására kiírt pályázatokat,

t) javaslatot tesz az éves költségvetésben a városfejlesztési és városrendezési célokra megjelölt előirányzatok felhasználására,

u) véleményezi a közlekedést érintő koncepciókat, javaslatot tesz a város közlekedési koncepciójának korszerűsítésére, aktualizálására, figyelemmel kíséri a közlekedés helyzetét, az utak és hidak állapotát és erről a képviselő-testületet évenként tájékoztatja, állást foglal a közúthálózat fejlesztésével kapcsolatban,

v) javaslatot tesz helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítására, megóvására, őrzésére, fenntartására, bemutatására és helyreállítására,

w) javaslatot tesz zajvédelmi szempontból terület védetté nyilvánítására, kezdeményezi a zajvédelem érdekében csendes övezet kialakítását, véleményezi a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítását, véleményezi az avar és kerti hulladék égetésére, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabály-tervezeteket,

x) javaslatot tesz az önkormányzat környezetvédelmi alapján felgyülemlő összeg felhasználására, szervezi és ellenőrzi a környezetvédelem terén hozott jogszabályok végrehajtását,

y) kapcsolatot tart a területileg illetékes természet – és környezetvédelmi szakhatósággal

z) a Pénzügyi Bizottság jóváhagyása előtt véleményezi az önkormányzat nevében benyújtott városfejlesztéssel összefüggő pályázatokat.


(2) A Humánpolitikai Bizottság

a) véleményt nyilvánít az önkormányzati intézmények vezetőinek kinevezése előtt,

b) kapcsolatot tart a település oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális intézményeivel, közreműködik az ezeket érintő fejlesztési tervek kidolgozásában,

c) közreműködik az oktatási, kulturális és egészségügyi témájú előterjesztések előkészítésében,

d) együttműködik a település civil szervezeteivel, segíti tevékenységüket,

e) átruházott hatáskörben dönt a segélykérelmek elbírálásáról

f) javaslatot tesz az intézményi szerkezet és feladatkör átalakítására,

g) javaslatot tesz az intézmény alapító okirat módosítására,

h) javaslatot tesz az intézmény költségvetési irányzatokra, ezek módosítására, pénzmaradványok felhasználására,

i) javaslatot tesz a város által adományozható kitüntetések odaítélésére, állam kitüntetésre történő felterjesztésre,

j) javaslatot tesz az intézmények működését segítő alapítványok létrehozására, működésének támogatására,

k) javaslatot tesz a város egyesületeivel, polgári kezdeményezéseivel, illetőleg az érdekvédelmi szervezetekkel való együttműködés, egyeztetés formáira, véleményezi a részükről történő kezdeményezését,

l) véleményt készít az önkormányzati intézmények működésével kapcsolatos beszámolókról,

m) véleményezi a vezetői pályázatok kiírását, javaslatot tesz azok elbírálására,

n) véleményezi a térségi és nemzetközi oktatási és kulturális valamint egészségügyi kapcsolatok kezdeményezését,

o) a hatáskörébe sorolt intézmények alapító okiratai alapján elkészített SZMSZ-ket véleményezi,

p) ellenőrzi a bizottsági döntések végrehajtását,

q) ellátja az ifjúsággal kapcsolatos feladatokat, mentálhigiéniás problémák kezelését,

r) közreműködik az ifjúságot érintő, sport témájú előterjesztések előkészítésében,

s) segíti és ellenőrzi a város sport – és szabadidős tevékenységet,

t) kapcsolatot tart a város ifjúsági sportegyesületeivel, felügyeli a sport szakosztály/ok/ működését,

u) a feladat és hatáskörébe tartozó szervezetekkel, tevékenységekkel kapcsolatban előkészíti a képviselő-testület döntéseit,

v) ellátja a lakásgazdálkodás, a lakáscélú juttatások szociális szempontú ellenőrzését,

w) közreműködik az egészségügyi, szociális témájú előterjesztések készítésében,

x) segíti az egészségvédelmi felvilágosító és nevelő tevékenységet,

y) kapcsolatot tart a város egészségügyi és szociális intézményeivel, karitatív szervezeteivel,

z) véleményt nyilvánít az egészségügyi és szociális intézmények vezetőinek kinevezése előtt.


23. §


(1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.

(2) A bizottság ülését úgy kell összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket az érintettek legalább az ülést megelőzően két munkanappal kézhez kapják.

(3) A bizottság ülését öt napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester és a bizottsági tagok egyharmadának a napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára. Az indítványt írásban kell benyújtani a bizottság elnökéhez.

(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.

(5) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.

(6) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben a kisebbségi véleményt is fel kell tüntetni.

(7) A képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátásához ideiglenes bizottságot hozhat létre.


17. A polgármester és az alpolgármester


24. §


(1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester legalább 15 egymást követő munkanapot igénybe vevő szabadságát a képviselő-testület engedélyezi, ennél rövidebb időtartamú szabadság tekintetében a polgármestert csak tájékoztatási kötelezettség terheli.

(3) A képviselő-testület a polgármester javaslatára egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.


18. A jegyző és az aljegyző


25. §


(1) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi osztályvezető látja el.


19. A helyi önkormányzati képviselő


26. §


(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A képviselő-testület a települési képviselőnek, bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak külön rendeletben tiszteletdíjat állapít meg.

 






20. Az önkormányzati tanácsadó


27. §


(1) A képviselő-testület a testületi döntésék előkészítéséhez, illetve a polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására önkormányzati tanácsadói munkakört hozhat létre. A munkaköröket a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.

(2) Az önkormányzati tanácsadó a polgármester irányításával, megbízatásának ideje alatt látja el feladatait, felette a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.



21. A közös önkormányzati hivatal


28. §


(1) A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal)

(2) A Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a képviselő-testület külön határozattal hagyja jóvá.

(3) A Közös Hivatal kormányzati funkcióit a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A Közös Hivatalhoz rendelt önállóan működő költségvetési szervek, valamint e szervek pénzügyi tevékenységéért felelős személyek

a) Területi Gondozási Központ: intézményvezető,

b) Egészségház: intézményvezető,

c) Petőfi Sándor Művelődési, Sportház és Könyvtár: intézményvezető.

(5) Csepreg Város Önkormányzata belső pénzügyi ellenőrzését külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés), valamint belső ellenőrzés útján biztosítja.

(6) Az önkormányzat belső ellenőri feladatait – társulási megállapodás alapján a „Répcementi Önkormányzati Társulás” által megbízott belső ellenőr látja el. A belső ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéséket a 4. melléklet tartalmazza.

(7) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület december 31. napjáig hagyja jóvá.

(8) A polgármester és a jegyző által összeállított, tárgyévre vonatkozó éves – összefoglaló ellenőrzési jelentés a tárgyévet követően, a zárszámadással egyidejűleg terjeszti a képviselő-testület elé.

(9) Az Állami Számvevőszék vizsgálatáról készült jelentést, valamint ennek nyomán kidolgozott intézkedési tervet – a jelentés megküldését követő első képviselő-testületi ülés alkalmával a testület elé kell terjeszteni.

(10) A jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a szabálytalanságok kezelésének rendjét, kialakítja a megfelelő ellenőrzési nyomvonalakat, a kockázati tényezők figyelembe vételével kockázatelemzést végez és kockázatkezelési rendszert működtet a hivatalban.



22. Társulások


29. §


A Csepreg Város Önkormányzata részvételével működő társulások megnevezését a 3. melléklet tartalmazza.



23. Az önkormányzat éves költségvetése


30. §


  1. A képviselő-testület éves költségvetését rendeletben állapítja meg.
  2. A testület a költségvetés tárgyalásának két fordulós rendjét határozza meg.
  1. Első forduló:
  1. Második forduló:



24. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei


31. §


(1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza az alábbi hatásköreit

a) tulajdonosi hozzájárulás megadása, amennyiben a jogügylet nem jár

önkormányzati kötelezettségvállalással,

b) tulajdonosi jogok gyakorlása hatósági eljárásban,

c) tulajdonjog változással nem járó tulajdonosi jogok gyakorlása,

d) bruttó 5 millió Ft értékhatárig a tulajdonjog változással járó döntés meghozatala a mindenkori költségvetési rendelet alapján,

e) bruttó 5 millió Ft értékhatárig beszerzés a mindenkori költségvetési rendelet alapján,

f) A képviselő-testület szerződéskötésről szóló határozata alapján – a határozat keretei között – a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, módosítása – amennyiben az önkormányzat jogos érdekei nem sérülnek a módosítással -.

g) pályázat benyújtása közfoglalkoztatási támogatás igénylésére, közfoglalkoztatási szerződés megkötése, közfoglalkoztatottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása,

h) a szabad pénzeszközök terhére értékpapír vásárlása, eladása,

i) közterület használat engedélyezése,

j) döntéshozatal köztemetések ügyében Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 9/2006.(III.31.) rendelete alapján.

(2) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közútkezelői hatáskörök átruházásról szóló 14/2013.(IX.16.) önkormányzati rendelete szerinti alábbi hatásköreit:

a) a polgármester a közlekedés résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről

b) a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyeztető esetekről köteles a rendőrséget vagy a közút kezelőjét értesíteni, és – amennyiben erre lehetősége van – a veszélyt a közlekedés többi résztvevőjének jelezni vagy azt elhárítani (mérsékelni).

c) eltávolíthatja a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az önkormányzati út területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést a reklám célú tárgy tulajdonosának, közvilágítási-, villany-, telefonoszlop esetében az oszlop tulajdonosának vagy a reklámtábla tulajdonosának költségére.

d) intézkedik az önkormányzati tulajdonú közút lezárására vagy forgalmának korlátozására a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt,

e) gondoskodik a  közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzések, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségek nyilvántartásáról,

f) gondoskodik a közút megrongálódásának kijavításáról, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzet elhárításáról, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozás elrendeléséről, illetőleg a közút lezárásáról

g) értesíti a bírság kiszabására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóságot, ha a közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy nem utasforgalomból származó hulladékot helyeztek el,

h) intézkedik a bejelentett kártérítési követelés ügyekben,

i) kiadja a közútkezelői hozzájárulást a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához és feltételeket írhat elő.

j) kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében a szükséges intézkedések megtételére, továbbá pótdíj fizetésére azt, aki a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vette igénybe,

k) a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja, illetve kötelezheti az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére,

l) kiadja a közútkezelői hozzájárulást a közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetéséhez,

m) kiadja a közútkezelői hozzájárulást külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamin belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához., amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi,

n) intézkedik a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzés, mozgatható hóvédmű, illetőleg – kártalanítás ellenében – azon, az alatt vagy felett műtárgy elhelyezéséről vagy fenntartásáról.

(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a két ülés között rövid határidővel megjelenő pályázat benyújtására, amennyiben a pályázat megvalósításához szükséges önerő a költségvetésben rendelkezésre áll. A polgármester által benyújtott pályázat alapján kötött támogatási szerződés érvényességéhez a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges.


(3) A Képviselő-testület a Humánpolitikai Bizottságra ruházza az alábbi hatásköreti

a) dönt önkormányzati segély megállapításáról Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátásokról szóló 9/2006. (III.31). rendelete alapján.

b) dönt a méltányossági közgyógyellátás ügyekben Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátásokról szóló 9/2006. (III.31). rendelete alapján.



25. Az Önkormányzat kormányzati funkciói


32. §


Az Önkormányzat kormányzati funkcióit a rendelet 1. melléklete tartalmazza.


26. Az önkormányzati rendelet és határozat


33. §


(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a képviselő,

b) a bizottság,

c) a polgármester vagy

d) a jegyző.

(2) A képviselő a Képviselő-testület ülésén az önkormányzati rendelet tárgyának, a szabályozás céljának megjelölésével illetőleg a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek ismertetésével kezdeményezheti rendelet megalkotását. A kezdeményezés törvényességével kapcsolatban a jegyző lehetőség szerint a Képviselő-testület ülésén állást foglal. A kezdeményezés alapján a jegyző a rendelettervezetet a soron következő rendes képviselő-testületi ülésre előkészíti, vagy amennyiben azt állapítja meg, hogy a rendelet megalkotása Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik, e tényről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(3) Az önkormányzati rendeletek előkészítése a jegyző feladata.

(4) A Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítéséhez elveket, szempontokat állapíthat meg. A rendelettervezetet a polgármester az érdemi vita előtt hirdetőtáblán vagy az Önkormányzat honlapján közszemlére teheti.

(5) Az önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni, továbbá közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

(6) A rendeletekről a jegyző minden évben 1-gyel kezdődő sorszámozással nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet számát és címét.


34. §


(1) A határozatokat évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben az ülés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni

(2) A határozat első részében tartalmazza a Képviselő-testület döntését, második részében végrehajtás felelősét, valamint a végrehajtás határidejét. Nem kell külön határidőt megjelölni azon határozatok esetében, amelyeknél a Képviselő-testület valamilyen tény, esemény tudomásul vételéről döntött, és további intézkedést nem igényel.

(3) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyet minden évben 1-től kezdődő sorszámozással kell ellátni.

(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén kezdeményezheti határozat elfogadását. A kezdeményezés ismertetni kell a határozat meghozatalának indokát, célját és a határozati javaslat pontos szövegét. A határozati javaslat törvényességéről a jegyző véleményt nyilvánít. A határozati javaslat szavazásra bocsátásáról az ülésvezető dönt.


27. A vagyonnyilatkozatok kezelése, az összeférhetetlenséggel és vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos eljárás


35. §


(1) A polgármester, az alpolgármesterek és a városi képviselők összeférhetetlensége ügyében a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság jár el.

(2) A vagyonnyilatkozatokat egy példányban, személyenként külön-külön kell benyújtani zárt borítékban a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke részére. A Bizottság elnöke a leadott vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozat őrzésének technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(2) A polgármester illetve a képviselők vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben a Közös Hivatal hivatali helyiségében tekinthető meg.

(3) A betekintési szándékot írásban a polgármesterhez kell bejelenteni, aki ezt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül továbbítja a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnökéhez. A Bizottság elnöke a betekintőt három munkanapon belül írásban értesíti a vagyonnyilatkozat megtekintésének időpontjáról. Az értesítést úgy kell kézbesíteni, hogy azt a betekintő a betekintés időpontja előtt legalább nyolc nappal megkapja.

(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnökének, vagy legalább két képviselő tagjának is jelen kell lennie.


36. §


(1)Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.

(2) A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e az (1) bekezdésben megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi  vizsgálati eljárás megindítását.

(3) Hiányos bejelentés esetén a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt.  Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy ha a bejelentés oly mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását, ezen tényről, vizsgálata ilyetén megállapításáról a bizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.

(4)  A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról, illetve írásban jelentse be a polgármesternek az összeférhetetlen tisztségről való lemondását. Ha a képviselő az utóbbi megtörténtét bejelenti a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnökének, akkor az elnök megállapítja az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás befejeztét, és erről a tényről tájékoztatja a polgármestert.

(5)  Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik az összeférhetetlenség megszüntetéséről, Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás folytatásáról.


37. §


(1)     A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.

(2)     A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.

(3)     Ha a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.

(4)     A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a polgármesternek a Képviselő-testület megfelelő határidőben történő összehívására.


38. §


(1)  Az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslathoz módosító indítványt nem lehet tenni, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.

(2)     Ha a képviselő-testület nem állapítja meg az összeférhetetlenséget, akkor a képviselővel szemben ugyanezen tények alapján újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni nem lehet.


39.§


(1)     A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése. A vagyonnyilatkozatot a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság tartja nyilván.

(2)     A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben konkrétan meg kell jelölni a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, illetve a bejelentésnek tartalmazni kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.

(3)     Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt az eljárás lefolytatásáról, vagy további vizsgálat nélkül ezen tényről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(4)     A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében felhívja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás befejezéséről haladéktalanul tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(5)     Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság dönt a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás folytatásáról, melynek keretében a valós vagyoni helyzet tisztázása érdekében a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas-vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.


40. §


A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.


(1)  A vagyonnyilatkozatokat a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatalban kizárólag erre a célra rendszeresített, elkülönített és a biztonsági követelményeknek megfelelően elhelyezett páncélszekrényben kell őrizni.

(2)  A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás során az adatvédelmi törvény rendelkezéseit maradéktalanul be kell tartani.

(3)     A képviselők vagyonnyilatkozatába – a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság által kijelölt időpontban – havonta legalább két alkalommal a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnökének vagy arra kijelölt két képviselő tagjának jelenlétében bárki betekinthet.



28. A képviselői kötelezettségszegés következményei


42. §


(1) Ha a képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegi, a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját legfeljebb 25 %-al, legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(2) Kötelezettségszegésnek minősül különösen a kétszeri igazolatlan távollét a képviselő-testületi, bizottsági ülésről, a testületi megbízás nem teljesítése, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő fogalmazás, figyelmeztetés utáni ismételt rendzavarás.

(3) A képviselő-testület a tiszteletdíj-csökkentés mértékének és időtartamának megállapításakor mérlegeli a kötelezettségszegés súlyát, következményeit és ismétlődő jellegét.


29. Nemzetiségi önkormányzat


43. §


(1) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően a nemzetiségi önkormányzatokkal együttműködési megállapodást köt.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat írásban benyújtott kezdeményezését, javaslatát, tájékoztatás kérését a polgármesterhez  adhatja be, aki annak tárgyában döntéshozatal, illetve tájékoztatás megadása iránt intézkedik.

(3) Csepreg Város Önkormányzata Csepreg Város Horvát Nemzetiségi Önkormányzat részére – a következő nemzetiségi önkormányzati választások időpontjáig – ingyenes használatba adja a kizárólagos tulajdonát képező Csepreg, Dr. Szemes Zoltán utca 9. szám alatti, 1288 helyrajzi számú ingatlan 18,89 m2-es helyiségét, a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához szükséges tárgyi-technikai eszközökkel felszerelten, biztosítva a működéshez szükséges energia ellátást és internet használatot.

(4) Csepreg Város Önkormányzata Csepreg Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére – a következő nemzetiségi önkormányzati választások időpontjáig – ingyenes használatba adja a kizárólagos tulajdonát képező Csepreg, Széchenyi tér 27. szám alatti tárgyaló helyiséget a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához szükséges tárgyi-technikai eszközökkel felszerelten, biztosítva a működéshez szükséges energia ellátást és internet használatot.


30. Helyi népszavazás


44. §


(1) Helyi népszavazást a közigazgatási terület választópolgárainak legalább 20 %-a kezdeményezhet.

(2) Eredménytelen helyi népszavazás esetén a képviselő-testület dönt a népszavazásra bocsátott kérdésben.


31. Záró rendelkezések


45. §


(1) A rendelet 2014. november 28. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 8/2007. (III.22.) önkormányzati rendelete.

  


Csepreg, 2014. november 27.



         Vlasich Krisztián                                                                    Módosné dr. Farkas Rita

           polgármester                                                                           jegyző



Kihirdetési záradék:


Ez a rendelet kihirdetésre került: Csepreg, 2014. november 28-án



                                                                                                          Módosné dr. Farkas Rita

                                                                                                                          jegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
2014_16 rendelet 1. melléklet
26.5 KB
2014_16 rendelet 2. melléklet
23.5 KB
2014_16 rendelet 3. melléklet
23 KB
2014_16 rendelet 4. melléklet
39 KB
2014_16 rendelet 1. függelék
27.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!