nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Pusztamérges Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014 (XI.28.)
Hatályos:2016-09-21 -tól
Pusztamérges Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014 (XI.28.)
Pusztamérges Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 15/2014. (XI.28.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Pusztamérges Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1. Általános rendelkezések

1. §

(1)Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Pusztamérges Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2)Az Önkormányzat székhelye: Pusztamérges, Móra tér 2.

(3)Az Önkormányzat működési területe: Pusztamérges község közigazgatási területe.

(4)Az önkormányzati feladatokat Pusztamérges Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) és szervei:

a)a Polgármester,

b)a Képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága,

c)a Képviselő-testület hivatala: Ruzsai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

látják el. 


2. §

  1. Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2)A címer és zászló használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

  1. Az Önkormányzat pecsétje: az Önkormányzat kör alakú bélyegzőjén a körívben Pusztamérges Községi Önkormányzat felirat szerepel, középen Magyarország címere szerepel.
  2. Az Önkormányzat pecsétjét kell használni:

a) a Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,

b) a testület által adományozott okleveleken, elismeréseken,

c) az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.


2. Az Önkormányzat feladatai és hatásköre

3.§

(1)A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.) alapján az önkormányzati feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, egyes hatáskörök a polgármesterre, a Bizottságra, a jegyzőre és társulásra is ruházhatóak. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 1-3. számú mellékletei tételesen tartalmazzák.

(2)Az Önkormányzat a jogszabályokban meghatározott kötelező feladatai ellátásáról önállóan, illetve társulási formában gondoskodik.

(3)Az önként vállalt feladatokat önállóan illetve társulási formában látja el.

(4)Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti meghatározását a 3. számú függelék tartalmazza.

(5)Az Önkormányzat önként vállalt feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel, részükre állandó működésükhöz, illetve alkalomszerűen fellépéseikhez helyiséget és költségvetési helyzetétől függően pénzügyi támogatást biztosít.


3. A Képviselő-testület működése

4.§

(1)A Képviselő-testület tagjainak száma - a polgármesterrel együtt - 7 fő.

(2)A Képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(3)A Képviselő-testület az éves munkatervében meghatározottak szerint, évente 7 alkalommal rendes ülést tart. Előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő kivételes és rendkívüli esetben rendkívüli ülés összehívására is sor kerülhet.


4. A Képviselő-testület ülése

5.§

(1)A Képviselő-testület üléseinek helyét és idejét a munkaterv tartalmazza.

(2)A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3)A képviselő-testület alakuló ülését a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően tartja, egyebekben a rendes ülésre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

(4)A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatokat tehetnek.

(5)A közmeghallgatás előkészítésére és lebonyolítására a rendes ülésre irányadó szabályokat kell alkalmazni. Közmeghallgatást kell tartani a képviselők minősített többségének indítványára.

(6)A képviselő-testület ülése nyilvános, törvényben meghatározott esetekben tart, illetve tarthat zárt ülést.


5. Előterjesztés

6.§

(1)A Képviselő-testület ülésének napirendjére fel kell venni a munkatervbe foglaltakat, az előterjesztésnek minősülő anyagokat, valamint a képviselők, a bizottság, a polgármester, a jegyző által javasolt rendeleti és határozati javaslatot.

(2)Előterjesztésnek minősül mindazon a képviselő-testület részére benyújtott anyag, melyben a képviselő-testület döntése szükséges. Tájékoztató minden olyan a képviselő-testület részére benyújtott írásos anyag, melyben nem szükséges képviselő-testületi döntés és melynek célja a testület tájékoztatása egy kérdésről vagy területről.

(3)Előterjesztést nyújthat be a képviselő-testülethez a polgármester, a települési képviselő, a jegyző, és bárki, ha az ügyben történő döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik

(4)Az előterjesztések eredeti példányát törvényességi véleményezés céljából a testületi ülést megelőzően legalább 7 nappal az előterjesztésért felelős köteles a jegyzőnek leadni.

(5)A Képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban, kivételesen szóban lehet benyújtani. Írásban kell benyújtani a rendelet-tervezeteket és azok indoklását, az intézmények beszámolóit, a vagyoni tárgyú előterjesztéseket. A szóbeli előterjesztéskor a határozati javaslatot írásban kell beterjeszteni.

(6)Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az előterjesztésnek vagy a határozati javaslatnak az ülésen való kiosztását.



7.§

Az előterjesztésnek minden esetben tartalmaznia kell:

a)a tárgy pontos meghatározását,

b)a hozandó döntés indokainak a felsorolását,

c)a vonatkozó jogszabályokat – amennyiben van,

d)az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot vagy javaslatokat,

e)szükség szerint a felelős(-ök) és a végrehajtási határidő megjelölését.


6. A Képviselő-testület összehívásának rendje

8.§

(1)A Képviselő-testület üléseit – a munkaterv szerintit – a polgármester, a polgármester tartós távollétében az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a testület összehívását az Ügyrendi bizottság elnöke látja el.

(2)A polgármester a képviselő-testület ülésére a képviselők és a meghívottak részére a napirendek és azok előadói megjelölésével az ülés napját megelőzően legalább 4 nappal írásos meghívót küld. A képviselők és tanácskozási joggal meghívottak számára az előterjesztések elektronikus úton - elektronikus levélben vagy adathordozón - is megküldhetők, legalább négy nappal az ülést megelőzően.

(3)Indokolt esetben a polgármester a képviselő-testület rendkívüli ülését rövid úton is összehívhatja. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód (pl. telefon) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a képviselőkkel közölni kell. Írásos anyag ebben az esetben az ülés előtt közvetlenül is kiosztható.

(4)A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet, és tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthat. Ha a hallgatóság az ülést zavarja, a polgármester vagy a levezető elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(5)A Képviselő-testület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről - a nyilvánosság biztosítása érdekében - a lakosságot a meghívónak a Hivatal hirdetőtábláján való közzétételével tájékoztatni kell.


9.§

(1)A képviselő-testület ülésein a jogszabályokban meghatározottakon túl tanácskozási joggal vesznek részt:

(2)Meghívót kell küldeni tanácskozási jog biztosítása nélkül annak, akit az ülés összehívója megjelöl.


7. A Képviselő-testület üléseinek vezetése

10.§

(1)A Képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi bizottság elnöke vezeti (a polgármester, alpolgármester és az Ügyrendi bizottság elnöke továbbiakban együtt: levezető elnök).

(2)A levezető elnök feladatai az ülés vezetése során:

a)megállapítja a határozatképességet, amely a képviselők több mint felének a jelenlétét jelenti, és ezt az állapotot az ülés teljes ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi;

b)javaslatot tesz a napirendekre; a levezető elnök és a képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, javasolt napirendi pontok törlésére,

c)napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát;

d)a vita lezárása után napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatot;

e)tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről és a végzett tevékenységéről, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott valamennyi döntésről;

f)lehetőséget biztosít a jegyző számára az Önkormányzatot érintő fontosabb jogszabályok ismertetéséről és a hivatal működéséről szóló tájékoztató ismertetésére;

g)biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogát;

h)berekeszti az ülést.

(3)A napirend feletti vita vezetésének szabályai:

a)A vitát megelőzően először az előterjesztőnek kell szót adni, aki az írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet.

b)A vita megnyitása előtt a testületi tagok, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz, amelyre köteles rövid választ adni.

c)A levezető elnök a kérdések lezárása után megállapítja, hogy ki kap szót és meghatározza a hozzászólások sorrendjét.

d)A hozzászólás csak a tárgyra vonatkozhat, amelynek az időbeli terjedelme öt percnél hosszabb nem lehet.

e)A tárgyra vonatkozóan a napirend tárgyalása keretében a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak egy alkalommal szólhatnak hozzá, kivéve a polgármester, a jegyző és az előterjesztő. Érintettség esetén egy alkalommal az érintett ismét hozzászólhat. Amennyiben a napirend feletti vita során több javaslat születik, a hozzászólás lehetőségét további egy alkalommal biztosítani kell.  A lakossági érdeklődők részére a levezető elnök egy alkalommal, maximum három perc időtartamra biztosíthat hozzászólást.

f)A vita lezárását követően az előterjesztő három percben válaszolhat a hozzászólásokra.

g)A vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

h)A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.



8. Határozatképesség

11.§

(1)A Képviselő-testület ülésének határozatképességére az Mötv. rendelkezései irányadóak.

(2)Határozatképtelenség esetén az ülést 15 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.


9. Napirend elnapolása

12.§

(1)A napirenden szereplő, meg nem tárgyalt előterjesztéseket - azok ismételt kiküldése nélkül – a munkaterv szerinti soron következő ülés napirendjére kell felvenni, kivéve a (2) bekezdésben meghatározottakat.

(2)Az elmaradt előterjesztés megtárgyalására sürgős döntést igénylő kérdésben a polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni.


13.§

A Képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban -előbb az elveket, majd a konkrét döntés tervezetet - tárgyalja meg.


10. Tanácskozás rendjének fenntartása

14.§

(1)A Képviselő-testületi ülés rendjéért a levezető elnök a felelős.

(2)A levezető elnök az ülés rendjét a következőképpen biztosíthatja:

a)figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő megfogalmazást használ;

b)rendre utasíthatja azt, aki képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít;

c)a rendre utasított felszólalótól ismételt rendzavarás esetén megvonja a szót. Szükség esetén javaslatot tesz a vitából való kizárásra, amelyről a Képviselő-testület tagjai vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoznak;

d)rendreutasítja, illetve a terem elhagyására kötelezi a rendzavarást tanúsító nem képviselő jelenlévőket.


11. Sürgősségi indítvány

15.§

(1)Kivételesen, sürgős esetben legkésőbb az ülésig szóban vagy írásban is javasolható döntés meghozatala (sürgősségi indítvány). Ezen bekezdés alkalmazásában sürgős esetnek kell tekinteni, ha az azonnali döntés elmaradása

a)az Önkormányzatnak vagy más személynek anyagi veszteséget okozhat,

b)jogszabállyal ellentétes állapotot eredményez, vagy

c)bárki életét, testi épségét, egészségét veszélyezteti.

(2)Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülés megkezdéséig terjeszthető elő. Az írásban benyújtott sürgősségi indítványnak a sokszorosításáról és a képviselők részére történő kiosztásáról a polgármester gondoskodik.

(3)Sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult:

a)a polgármester,

b)a jegyző,

c)a képviselők egynegyede.

(4)A Képviselő-testület ülésén a polgármester ismerteti az írásban benyújtott sürgősségi indítványt és szükség esetén alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid, szóbeli indoklására. Ha a polgármester vagy valamely települési képviselő ellenzi az indítvány azonnali megtárgyalását, a Képviselő-testület a napirendre tűzésről vita nélkül, szavazással dönt.

(5)Ha a Képviselő-testület a sürgősséget elismeri, az indítvány megtárgyalását a napirendre felveszi, és dönt az adott indítványról.

(6)Ha a Képviselő-testület a sürgősségi indítványt nem fogadja el, dönt annak megtárgyalása időpontjáról. 


12. Határozathozatal és szavazás

16.§

(1)A képviselő-testület döntéseit alapesetben nyílt szavazással hozza, a szavazás kézfelemeléssel történik.

(2)A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a Képviselő-testület - az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.

(3)A Képviselő-testület tagjai "igen"-nel vagy "nem"-el szavazhatnak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A levezető elnök köteles a szavazás eredményét számszerűsítve közölni.


17

(1)A képviselő-testület titkos szavazás elrendelése esetén azt borítékba helyezett szavazólapon, szavazóurna igénybevételével tarthat jogszabályban meghatározott esetekben.

(2)A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le, amelyről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, és ebben rögzíteni kell:

a)a szavazás helyét, kezdetét és végét,

b)a szavazatszedő bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét,

c)a szavazás során felmerült körülményeket.

(3)A jegyzőkönyvet csatolni kell a testületi ülés jegyzőkönyvéhez.


18.§

(1)Név szerinti szavazást kell elrendelni – a jogszabályban előírtakon túl - ha bármelyik képviselő indítványozza, vagy a polgármester kéri.

(2)A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők névsorát, és a jelenlévők pedig a nevük felolvasásakor „igen", „nem” szavazattal fejezik ki álláspontjukat.

(3)A jegyző a szavazatokat a névsoron feltünteti, azokat összeszámolja, és az eredményt a névsorral együtt átadja a polgármesternek. A polgármester a szavazás eredményét kihirdeti.

(4)A szavazásban részt vevők nevét és az általuk leadott szavazatot az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell. 


19.§

(1)A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődő - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: sorszám/év. (hó.nap.) Kt. határozat.

(2)A képviselő-testület határozatairól a Hivatal nyilvántartást vezet.

(3)A határozatokról készült kivonatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően 10 napon belül – szoros határidő esetén azonnal – el kell juttatni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.

(4)A normatív határozatok közzétételének módja a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés. 


13. Rendeletalkotás

20.§

(1)Rendeletalkotást kezdeményezhet:

a)a polgármester,

b)bármely képviselő,

c)a Képviselő-testület bizottsága,

d)jegyző

e)a választópolgárok – csak erre irányuló helyi népszavazás útján.

(2)A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.

(3)Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet írásos indoklással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.  Egyidejűleg tájékoztatja a Képviselő-testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés okaira.

(4)A rendelet kihirdetésének módja a Hivatal hirdetőtábláján való közzététel.

(5)A rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról a jegyző évenkénti bontásban nyilvántartást vezet és gondoskodik a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

A jegyző gondoskodik továbbá arról, hogy a rendelet a mindenki által hozzáférhető Nemzeti Jogszabálytár elnevezésű elektronikus felületen feldolgozásra kerüljön.


14. Kérdés, Interpelláció

21.§

(1)Az interpelláció, olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az Önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az Önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

(2)A képviselő a képviselő-testület ülésén - lehetőleg a napirendek lezárása után:

a)a polgármestertől,

b)alpolgármestertől,

c)az önkormányzati bizottságok elnökeitől,

d)a jegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyről az az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ ad.

(3)Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül dönt a Képviselő-testület az elfogadásról.

(4)Ha az interpellációra az interpellált írásban ad választ, akkor azt minden képviselőhöz el kell juttatni. A Képviselő-testület a válasz elfogadásáról a soron következő ülésen vita nélkül dönt.


15. A Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve

22.§

(1)A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a jegyző kezeli, valamint elektronikusan feltölti a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően erre a célra kialakított felületre

(2)A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.

(3)A polgármester, illetve a képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles az általuk elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe vetetni.

(4)A határozatot nem kell a jegyzőkönyvben szó szerint leírni, ha az írásban kiadott határozati javaslatot a képviselő-testület változtatás nélkül elfogadja. Ebben az esetben a jegyzőkönyv a határozat számát, tárgyát tartalmazza, s utalást arra, hogy a határozat szószerinti szövegét a jegyzőkönyv melléklete tartalmazza.

(5)A jegyzőkönyvet csak a polgármester és a jegyző írja alá.

(6)A választópolgárok - zárt ülés kivételével – a nyilvánosság biztosítása érdekében, a Hivatalbanbetekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A betekintési jog gyakorlására hivatali időben kerülhet sor.

(7)A zárt ülés jegyzőkönyvébe betekinthet a jegyző, vagy az ügyiratkezelő jelenlétében a zárt ülésen résztvevő.

(8)A jegyzőkönyvek papír alapú példányait úgy kell összefűzni, hogy azok megváltoztathatatlansága biztosított legyen. Ennek keretében a jegyzőkönyvek bal szélén lyukasztással vannak ellátva, összefűzése nemzeti színű zsinór áthúzásával történik, melynek csomópontját bélyegzőlenyomattal ellátott zárócédulával kell lezárni.


16. Munkaterv

23.§

(1)A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé, a tárgyévet megelőző év december 31-ig.

(2)A munkatervnek tartalmaznia kell:

a)az ülések tervezett időpontját és helyét,

b)a napirendi pontokat,

c)az előadók nevét, beosztását,

d)egyéb szervezési feladatokat.


17. A települési képviselő

24.§

(1)A települési képviselőre vonatkozóan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmaz részletes előírásokat, a települési képviselői tiszteletdíjak mértékéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(2)Amennyiben a képviselő jogszabályban előírt kötelezettségeit megszegi, a képviselő-testület tagjának jelzés vagy észlelés alapján tett írásos indítványára – mely tartalmazza a kötelezettségszegés pontos leírását - legfeljebb 12 havi időtartamra a megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal csökkentheti.

(1)A képviselő köteles bejelenteni a Képviselő-testületnek személyes érintettségét. Személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén az érintett képviselő szavazata nem vehető figyelembe.

(3)A települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában. Ennek keretében köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. Felkérésre köteles részt venni a testületi ülések előkészítésében, a képviselő-testület által elrendelt vizsgálatokban, az önkormányzat számára fontos közéleti feladatokban, rendezvényeken.

(4)Amennyiben akadályoztatása miatt nem tud részt venni a képviselő-testület vagy bizottsága ülésén úgy köteles azt írásban vagy amennyiben ez nem lehetséges az azt megelőző napon írásban vagy szóban jelezni az ok megjelölésével, ezáltal távolléte Igazoltnak tekinthető.

(5)Amennyiben a képviselő távolmaradását csak az ülés napján jelenti be, vagy nem jelenti be és hiányzásának nincs menthető indoka (betegség, stb.) úgy távolmaradását igazolatlannak kell tekinteni.


18. A Képviselő-testület bizottságai

25.§

A Képviselő-testület állandó bizottsága az Ügyrendi Bizottság, meghatározott feladatok ellátására ezen kívül ideiglenes bizottság is létrehozható.


26.§

(1)Az Ügyrendi Bizottság 3 főből áll.

(2)A bizottságok tagjainak névsorát a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(3)A bizottság elnökére és a bizottsági tagok személyére a polgármester tesz javaslatot.

(4)A Képviselő-testület az ügyrendi bizottság részére meghatározott feladatait és átruházott hatáskörét az 1. melléklet tartalmazza.

(5)A bizottság határozatképességére és a határozat hozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6)A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes hívja össze és vezeti.

(7)A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.

(8)A bizottság a tevékenységéről ciklusonként legalább egyszer beszámol a képviselő-testületnek.


27.§

A Képviselő-testület meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre, amelynek a megbízatása a feladat elvégzése, illetve az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.


19. Vagyonnyilatkozat

28.§

A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat az Ügyrendi Bizottság látja el, mely feladatokat részletesen az 1. számú melléklet tartalmaz.


20. A polgármester

29.§

(1)A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2)A Képviselő-testület polgármesterre átruházott feladat- és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

(3)A polgármester feladatait a vonatkozó jogszabályi rendelkezések tartalmazzák.


21. Az alpolgármester

30.§

(1)A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, saját tagjai közül 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2)Az alpolgármester feladatainak meghatározása - egyeztetés útján - az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester feladatkörébe tartozik


22. A jegyző

31.§

(1)A jegyző a jogszabályban meghatározott feladatkörében eljárva a Képviselő-testület ülésén azonnal jelezni köteles a tudomására jutó jogszabálysértő működést, döntés-előkészítést, döntést.

(2)A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetére a 6 hónapot meg nem haladó helyettesítést – a jogszabályi előírásoknak megfelelő képesítéssel rendelkező – a jegyző által kijelölt köztisztviselő, vagy megbízással más település jegyzője látja el. 


23. A Képviselő-testület hivatala

32.§

(1)A Képviselő-testület a jogszabályi előírásoknak megfelelően az Önkormányzat működésével, valamint a közigazgatási hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Ruzsa és Öttömös községekkel együtt közös hivatalt hozott létre és tart fenn.

(2)A képviselő-testület hivatalának neve: Ruzsai Közös Önkormányzati Hivatal (rövidített neve: Ruzsai Közös Hivatal).

(3) A Hivatal

a)belső szervezeti felépítését,

b)munkarendjét,

c)ügyfélfogadási rendjét,

Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzíti, melyet a képviselő-testület külön előterjesztésként határozattal fogad el. 


24. Társulások, együttműködés


33.§

(1)Az Önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb megoldása érdekében egyedi döntése alapján vesz részt társulásokban a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltaknak megfelelően.

(2)Pusztamérges Községi Önkormányzat társulási tagságai a társulás megnevezése, jogállása és feladatai szerint:

a)Társulás megnevezése: Homokháti Kistérség Többcélú Társulása

                        Jogállása: önálló jogi személy


b)Társulás megnevezése: Homokháti Önkormányzatok Kistérségfejlesztési Társulása

                 Jogállása: önálló jogi személy


c)Társulás megnevezése: Mórahalom és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás

                 Jogállása: önálló jogi személy


d)Társulás megnevezése: Térségi Vízmű-üzemeltetési Intézmény Társulás

                 Jogállása: önálló jogi személy

(3)A fent nevezett társulások feladatait a Társulási Megállapodások tartalmazzák.


34.§

(1)A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

(2)A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

a)a tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése; aktív közreműködés elősegítése;

b)a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, részvételük elősegítése az Önkormányzat feladatainak ellátásában. 


25. Lakossági fórumok, helyi népszavazás

35.§

(1)A Képviselő-testület, vagy a Polgármester a lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása céljából falugyűlést tarthat.

(2)A falugyűlés összehívásáról írásos meghívó közzétételével a polgármester gondoskodik.


36.§

(1)népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezéseiben foglaltak alapján helyi népszavazás választópolgárok által történő kezdeményezéséhez a választópolgárok 25 %-ának kezdeményezése szükséges.


26. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

37.§

(1)Az önkormányzati gazdálkodás feladatait a Hivatal látja el.

(2)Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket és részletszabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.

(3)Az Önkormányzat saját bevételei körében a Képviselő-testület külön rendelettel állapítja meg, és veti ki a helyi adókat.

(4)A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges, vagy gazdaságilag célszerűtlen.

(5)A saját intézmények és a Hivatal belső pénzügyi ellenőrzésének biztosítására az Önkormányzat társulást hozott létre. A belső ellenőrzés működtetése a költségvetési szerv vezetőjének a feladata. 


27. Záró rendelkezések

38. §

  1. A Rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
  2. A Rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2013.(III.29.) önkormányzati rendelet, a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 8/2001. (IV.19.) Ktr. számú rendelete, valamint a Térségi Vízmű-üzemeltetési Intézmény Társulási Tanácsára átruházott hatáskörökről szóló 10/2009. (IX.23.) rendelet.

39. §

(1) A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

            1. számú melléklet: Képviselő-testület által létrehozott Ügyrendi bizottságra átruházott

                                          hatáskörök és feladatok

            2. számú melléklet: Képviselő-testület által a Polgármesterre és Jegyzőre átruházott

       hatáskörök jegyzéke

            3. számú melléklet: A Térségi Vízmű-üzemeltetési Intézmény Társulási Tanácsára                                                                                           átruházott hatáskörök”


(2)A Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei:

       1. számú függelék: A Képviselő-testület tagjainak névsora, lakcíme

       2. számú függelék: Az Ügyrendi bizottság tagjainak névsora, lakcíme

       3. számú függelék: Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti                                          besorolása


A rendelet függelékeinek folyamatos vezetése a jegyző feladata.


Dr. Papp Sándor

Nagy Renáta

polgármester

aljegyző



Záradék:

A rendelet kihirdetve: 2014. november 28.



Nagy Renáta


aljegyző



E Rendelet egységes szerkezetben történő kihirdetésének időpontja: 2015. február 24.


Pusztamérges, 2015. február 24.




Nagy Renáta


aljegyző




Csatolmányok

Megnevezés méret
1. sz. melléklet
28.5 KB
3. sz. melléklet
26.5 KB
1. sz. függelék
26 KB
2. sz. függelék
24.5 KB
2. sz. melléklet
34 KB
3. sz. függelék
108.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!