nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-02-01 -tól
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelete
a közterület-használatról

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a III. fejezet tekintetében a Budapest főváros közterületein a taxiállomások létesítéséről, használatának és üzemeltetésének rendjéről szóló 39/2011. (VII. 7.) Fővárosi Közgyűlési rendelet 1. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. A rendelet hatálya


1. §


A rendelet hatálya Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén az Önkormányzat tulajdonában álló közterületekre terjed ki.


2. Értelmező rendelkezések 


2. §


E rendelet alkalmazásában

1.[1] közterület:

a) az Önkormányzat tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészlet,

b) az Önkormányzat tulajdonában álló, az a) pontban foglaltakon kívüli egyéb földrészlet vagy építmény közhasználat céljára átadott része, valamint

c) a 3/A. § vonatkozásában a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 29. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott közterület;

2.[2] 

  1. [3]
  2. pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, legfeljebb tizenkét négyzetméter alapterületű építmény;
  3. épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából;
  4. szeszes ital: minden alkoholtartalmú ital, kivéve a gyógynövény gyógyászati jellegű szeszes kivonatát és az ennek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalt;
  5. szórólaposztás: kis terjedelmű, hirdetési (terméket vagy szolgáltatást népszerűsítő) vagy tájékoztatási célú nyomtatvány, irat kézből kézbe történő ingyenes átadása;

8. eredeti állapot: a közterület rendeltetésszerű használatra alkalmas állapota tekintet nélkül a közterület-használati jogviszony létesítésekor fennálló állapotra.



II. Fejezet

A közterület-használat


3. A közterület használata és a közterület-használati hozzájárulás


3. §


(1) A közterületet a rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok keretei között – bárki szabadon használhatja.

(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A gépjármű közterületen történő várakozásáról külön jogszabály rendelkezik.

(4) Rendeltetésétől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben meghatározott módon akadályozza.


3/A. §[4][5]




4. §


(1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához – ide nem értve a 3. § (3) bekezdésében foglalt esetet – közterület-használati hozzájárulás szükséges.

(2) Nem kell közterület-használati hozzájárulást kérelmezni:

a) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c)[6]elektronikus hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények elhelyezéséhez és hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez,

d) munkagép (daru, kosaras munkagép stb.) ideiglenes − három órát meg nem haladó − tartózkodása céljára,

e) a kizárólag kézi hordozású eszközzel végzett, illetve a harminc percet meg nem haladó időtartamú – a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény szerint nem díjköteles – film-, fénykép-, televízió-, videó- és hangfelvétel készítéséhez,

f) előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, ha az a közterületbe az épület azon falának síkjától, amelyre rögzítették, tíz cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha annak a közterülettel érintkező felülete a két négyzetmétert nem haladja meg,

g) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez,

h) futóversenyek útvonalának kijelöléséhez és biztosításához,

i) közparkban tartott rendezvények kapcsán a résztvevők által használt zöldterületek igénybevételéhez, kivéve a kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység végzését,

j) politikai tevékenységhez, kivéve a kereskedelmi, vendéglátó és reklámtevékenység végzését.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt tevékenységet annak megkezdését megelőző hetvenkét órával, legkésőbb azonban a közterület igénybevételének megkezdésekor az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) közterület-használati ügyekért felelős szervezeti egységénél (a továbbiakban: hatóság) be kell jelenteni.


5. §


Nem adható közterület-használati hozzájárulás

1. tömegközlekedési jármű megállójába, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait vagy az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja,

2. olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,

3.[7]

4. zöldterületre, ha a tervezett használat az ott lévő növényállományt maradandóan károsítja, és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területén húzódó közmű javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatot,

5.[8]

6. főútvonal mentén árusító és az árusítással kapcsolatos pavilon, épület létesítésére, kivéve a virág- és hírlapárusítást, valamint a tömegközlekedési eszköz igénybevételére szolgáló jegyárusítást, továbbá az alkalmi könyvárusítást,

7. közterületen nem árusítható termék forgalmazásához,

8. olyan tevékenység gyakorlásához, amely a környezetre káros hatással lenne, illetve a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,

9. olyan létesítmény és berendezés létesítéséhez, amelynek a működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg,

10. jármű javítására,

11. főútvonalon, valamint főúthálózathoz tartozó közúton

a) üzemképtelen jármű tárolására és

b) göngyöleg üzlethelyiség előtti tárolására,

12. a Liget tér, a Szent László tér, az Állomás utca, az Újhegyi sétány, a Kőrösi Csoma sétány és a Kápolna tér területén

a) ipari, raktározási tevékenység céljára,

b) garázsépület elhelyezésére,

c) lakókocsiból történő árusításra,

d) üzemanyagtöltő-állomás létesítésére,

e) üzemképtelen jármű és törmelék tárolása céljára,

13.[9] ha a szabályozási terv vagy a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet a közterület rendeltetéstől eltérő használatára korlátozást vagy tilalmat ír elő ,

14. a jogszabályban meghatározott kivétellel kimért szeszesital oly módon történő árusítására, amellyel a fogyasztás az üzlethelyiségen kívül történik,

15. a Sibrik Miklós út, a Mádi utca, a Tavas utca és a Gyömrői út által határolt területen, a Szent László téren, a Kőrösi Csoma Sándor sétányon és az Állomás utcában szeszesital árusítására, kivéve

a) az alkalmi rendezvényeket a rendezvény ideje alatt, valamint

b) a nem közterületen lévő üzlettel rendelkező, szeszesital árusítására jogosult üzemeltető üzletéhez szervesen kapcsolódó teraszt,

16. vállalkozási célú hulladékgyűjtésre (a fémhulladékot is beleértve) és hulladék tárolására, kivéve a hulladékgyűjtő szigeteket, valamint a zöldhulladék-tárolókat,

17.[10]

18.[11] a közúti közlekedésben való részvétel feltételeinek meg nem felelő jármű reklámhordozó céllal történő elhelyezéséhez, tárolásához, valamint

19. annak a kérelmezőnek, akinek az Önkormányzattal szemben közterület-használati ügyből kifolyólag tartozása áll fenn.


6. §


(1) A közterület-használati hozzájárulás az Önkormányzat tulajdonosi minősége alapján, diszkrecionális jogkörben, meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig adható.

(2) A közterület-használati hozzájárulás nem pótolja a jogszabályban előírt egyéb – hatósági, illetve szakhatósági – engedély beszerzését.

(3) A közterület-használati hozzájárulást

a) a közterület használójának,

b) építési engedélyhez kötött építmény, valamint az építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőnek,

c) szórólaposztás esetén a szolgáltatás megrendelőjének

kell kérnie.

(4) A közterületnek a közterület-használati hozzájárulás szerinti használatra történő alkalmassá tételéről, lezárásáról, illetve a használható állapotban tartásáról a közterület-használati hozzájárulás jogosultja gondoskodik.


7. §


(1) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre – különösen állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére – közterület-használati hozzájárulás csak az építési munka végzésének tartamára adható.

(2) Az üzlethelyiség melletti vagy előtti területre a kitelepülés joga elsődlegesen az üzlethelyiség üzemeltetőjét illeti meg.

(3) Települési szilárd hulladék képződésével járó közterület-használathoz közterület-használati hozzájárulás akkor adható, ha a kérelmező igazolja, hogy a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást – ennek teljesítésére jogosult szolgáltató útján – igénybe veszi.


4. A közterület-használati hozzájárulási eljárás


8. §


(1) A közterület-használattal kapcsolatos eljárás hatósági ügy.

(2) A közterület-használattal kapcsolatos ügyben első fokon átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(3) Az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) dönt első fokon a három évet meghaladó időtartamú, valamint a feltétel bekövetkeztéig tartó közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem ügyében.

(4)[12] A közterület-használattal kapcsolatos ügyben a végrehajtást az első fokon eljáró hatóság foganatosítja.


9. §


(1) Legfeljebb hároméves időtartamra a polgármester, három évet meghaladó időtartamra, valamint meghatározott feltétel bekövetkeztéig a Képviselő-testület pályázatot írhat ki a közterület használatára.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a közterület leírását, a használat célját és időtartamát, a közterület használatáért fizetendő minimális díj összegét és a fizetési feltételeket, a pályázat elbírálásának határidejét, módját és szempontjait, továbbá a felhívásra történő jelentkezés alanyi feltételeit, valamint a jelentkezés határidejét.

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó kifejezett nyilatkozatát arról, hogy a közterületet használatba kívánja venni, ezért milyen összegű díjat fizet, és nyilatkoznia kell a felhívásban foglalt követelmények és előírások teljesítésének módjáról.

(4) A pályázatot a Polgármesteri Hivatal vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egységéhez kell benyújtani.

(5) A Képviselő-testület, illetve a polgármester a pályázatot a pályázati felhívásban meghatározott követelmények és előírások szerint, az abban szereplő módon bírálja el, és állapítja meg a pályázati eljárás nyertesét.


10. §


(1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon, az abban felsorolt mellékletek csatolásával együtt a hatóságnak címezve kell előterjeszteni a használat tervezett megkezdése előtt legalább 30 nappal.

(2) Ha a kérelem benyújtása az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl történik meg, és a közterület-használat a hozzájárulás megadását megelőzően megkezdődik, illetve megtörténik, a hozzájárulás megadására jogosult a kérelem elbírálásával egyidejűleg dönt a hozzájárulás nélküli közterület-használat tudomásul vételéről.

(3) A halottak napjához és a karácsonyi ünnephez kapcsolódó árusításra vonatkozó közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a használat tervezett megkezdése előtt legfeljebb 60 nappal lehet benyújtani.

(4)[13] A közterület filmforgatási célú használata esetében a forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható ok, valamint a rendkívüli természeti esemény miatt elmaradt közterület-használatot a hatóság a kérelmező részére az erre irányuló kérelme szerint, két munkanapon belül biztosítja.


11. §


(1) Olyan felépítmény létesítése esetén, amely a környezet tartós megváltoztatásával jár, a kérelmező köteles a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül közölt felhívás kézhezvételét követő nyolc napon belül biztosítékot letétbe helyezni.

(2) A biztosítékot az Önkormányzat elkülönített számlán kezeli.

(3) A biztosíték mértéke az 1. mellékletben meghatározott díjtétel alapján számított közterület- használati díj tíz havi összege.

(4) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemmel egyidejűleg benyújtott kérelemre a polgármester különös méltánylást érdemlő körülmény esetén a biztosíték összegét mérsékelheti.


12. §


(1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem elutasítása esetén a biztosítékot a kérelmező részére a döntés jogerőre emelkedését követő három munkanapon belül vissza kell fizetni.

(2) A közterület-használati hozzájárulás bármely okból történő megszűnése esetén a biztosíték a közterület-használó részére a közterület eredeti, rendeletetésének megfelelő állapota helyreállítására vonatkozó kötelezettsége teljesítését követő három munkanapon belül visszafizetésre kerül. Ha a közterület eredeti, rendeltetésének megfelelő állapota helyreállítására vonatkozó kötelezettségét a közterület-használó nem teljesíti, a hatósági végrehajtás költsége a biztosíték összegéből levonásra kerül.

(3) A végrehajtásnak a biztosíték összegét meghaladó költségét az Önkormányzat a közterület-használóval szemben érvényesíti.

(4) A biztosíték végrehajtásra történő felhasználása esetén a végrehajtás költségét meghaladó részt a végrehajtás befejezését követő három munkanapon belül a közterület-használó részére vissza kell fizetni.


13. §


(1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem elbírálása során

a) be kell szerezni a közterület-használathoz, a közterületen tervezett tevékenységhez szükséges hatósági hozzájárulást, állásfoglalást,

b)[14] be kell szerezni a Polgármesteri Hivatal kereskedelmi hatósági ügyekért felelős szervezeti egysége, a kerületi főépítész, valamint a közútkezelő véleményét arra vonatkozóan, hogy a közterület-használat összeegyeztethető-e a településrendezési eszközben foglaltakkal, megfelel-e a városképi, városrendezési, környezetvédelmi, közegészségügyi és köztisztasági, közlekedési és forgalomszabályozási előírásoknak, valamint a kereskedelmi és turisztikai szempontoknak,

c) meg kell állapítani, hogy a közterület-használati hozzájárulás megadása esetén építési engedély beszerzése szükséges-e a közterület igénybevételéhez, továbbá

d) meg kell vizsgálni, hogy a kérelmezett területre van-e folyamatban más közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem elbírálása.

(1a)[15] A reklámmal, reklámhordozóval, illetve reklámhordozót tartó berendezéssel kapcsolatos közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem elbírálása során érvényesíteni kell a településképi bejelentési eljárás során megállapított kikötéseket.

(2) A közterület-használati hozzájárulás lejártát követően ugyanazon közterületre változatlan célból és feltételek fennállása esetén benyújtott újabb kérelem esetén a korábbi eljárásban résztvevő közreműködő szerv újbóli megkeresése mellőzhető a korábbi állásfoglalás figyelembevétele mellett.


14. §[16]


A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem elbírálásában közreműködik

a) a közút és járda területét érintő esetben a közútkezelő,

b) tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása, illetve forgalmazása esetén a katasztrófavédelmi szerv,

c) élelmiszer forgalmazása esetén a népegészségügyi szakigazgatási szerv,

d) a jegyző mint kereskedelmi hatóság, ha a közterület használatának célja kereskedelmi tevékenység végzése,

e) a kerületi főépítész, valamint

f) a közterület-használat jellegétől függően a jogszabályban meghatározott hatóság.


15. §


(1) A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell

a) a jogosult nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát vagy azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás hatályos,

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének, egyéb feltételeinek pontos meghatározását,

d)[17] utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szervek hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,

e) a hozzájárulás megszűnése esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét,

f) közterülethasználatidíj-fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, egyéb esetben a díjmentesség tényét,

g) a közterület-használat jellegétől függően az egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,

h) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,

i) a közterület-használati hozzájárulás átengedésének tilalmát annak rögzítésével, hogy a közterület-használati hozzájárulás kizárólag a jogosult részére szól, lehetősége van azonban a közterület használatához közreműködőket igénybe venni.

(2)[18]​ A közterület-használati hozzájárulást meg kell küldeni

a) a kérelmezőnek,

b) [19]

c) a Polgármesteri Hivatal közterület-felügyeletért felelős szervezeti egységének,

d) a feladatkörét érintő ügyben az élelmiszerlánc-biztonságért felelős szervnek,

e) a feladatkörét érintő ügyben a népegészségügyi szakigazgatási szervnek,

f) a feladatkörét érintő ügyben a Polgármesteri Hivatal kereskedelmi hatósági ügyekért felelős szervezeti egységének, valamint

g) díjfizetési kötelezettség megállapítása esetén a Polgármesteri Hivatal számviteli ügyekért felelős szervezeti egységének.

(3) A közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató a közterület-használat jellegétől függően köteles a helyszínen magánál tartani, és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására bemutatni.

(4) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem elutasítását közölni kell

a) a kérelmezővel,

b) a Polgármesteri Hivatal közterület-felügyeletért felelős szervezeti egységével, valamint

c) [20]


5. A közterület-használati hozzájárulás megszűnése


16. §


(1) Megszűnik a közterület-használati hozzájárulás

a) a hozzájárulásban meghatározott idő elteltével,

b) a hozzájárulásban meghatározott feltétel bekövetkeztével,

c) a használatba adott közterület tulajdonosa, illetve művelési ága megváltozásának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével,

d) abban az esetben, ha a közterületen folytatott tevékenységre való jogosultság megszűnik,

e) a jogosult halálával, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a jogutód nélküli megszűnésével,

f) abban az esetben, ha a jogosult bejelenti a hatóság felé, hogy a közterület használatával felhagy,

g) a választási vagy népszavazási célra igénybe vett közterület esetében a választás napját követő tizenötödik napon,

h) a közterület használatát és rendjét szabályozó jogszabályok közterület-használati hozzájárulást szabályozó rendelkezéseinek a megváltozása esetén, valamint

i) ha a hatóság visszavonja.

(2) A polgármester fontos közérdekből a közterület használatának szünetelését rendelheti el. A közterület-használat szünetelésének ideje határozott időre szóló hozzájárulás esetén nem számít bele a közterület-használat időtartamába. A közterület-használati hozzájárulás szünetelésének ideje nem lehet hosszabb, mint a hozzájárulás időtartamának lejártáig hátralévő idő. A közterület-használat szünetelésének idejére a már befizetett közterület-használati díj időarányos részét vissza kell fizetni.


17. §


(1) A közterület-használati hozzájárulást vissza kell vonni

a) ha a jogosultnak legalább háromhavi közterülethasználatidíj-hátraléka van, és azt felszólításra tizenöt napon belül nem fizeti meg, vagy

b) a 23. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.

(2) A közterület-használati hozzájárulás visszavonható, ha

a) a tevékenységgel érintett lakosság nyugalmát zavarja,

b) a jogosult a közterületet a hozzájárulástól eltérő módon vagy mértékben használja, vagy

c) az Önkormányzat a közterület más célú hasznosításáról dönt.


18. §


(1) Ha a közterület-használati hozzájárulás megszűnik vagy szünetel, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti, a rendeltetésének megfelelő állapotát haladéktalanul helyreállítani.

(2) A közterület-használattal járó kötelezettségek szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.



6. A közterület-használati díj


19. §


(1) A közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni, vagy egyéb, az Önkormányzat érdekében történő ellenszolgáltatást kell teljesíteni.

(2) A díj éves, havi-, napi- vagy idénydíj. Az éves díjat – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – negyedéves részletekben kell megfizetni.

(3)[21] Ha a megállapított közterület-használati díj egy évre számított összege nem haladja meg a 30 000 forintot, úgy a jogosult köteles a díjat évente egy összegben, elsőként a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül megfizetni. Egyéb esetben az első havidíjat, illetve éves díj esetén az első negyedévi részletet a közterület-használati hozzájárulásról szóló határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell megfizetni. A további díjat éves díj esetén negyedévenként előre, a tárgynegyedév ötödik napjáig, havidíj esetén havonta előre, a tárgyhó ötödik napjáig kell megfizetni.

(4) A napidíjat, valamint az idénydíjat egy összegben a közterület-használati hozzájárulásról szóló határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kell megfizetni.

(5)[22] A közterület-használati díjat – az (5a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a közterület tényleges használatára, az építmény üzemeltetésére, illetve a reklámhordozó meghibásodására tekintet nélkül kell megfizetni.

(5a)[23] A közterület filmforgatási célú használata esetében a forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható ok, valamint a rendkívüli természeti esemény miatt elmaradt közterület-használat tekintetében nem kell közterület-használati díjat fizetni.

(6)[24]​ Abban az esetben, ha a közterület-használat ténye utólag jut a hatóság tudomására, a közterület használatáért fizetendő díjat az azt megállapító határozat kiadását megelőző legfeljebb 5 éves időszakra visszamenőlegesen kell megállapítani, és kötelezni kell a használót annak a megfizetésére.


20. §


(1) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított területét kell figyelembe venni a díjszámítás alapjaként beleértve a hozzá tartozó – az alapterületen túlnyúló – szerkezetet (például ponyvát, tetőt).

(2) A közterület-használati díj kiszámítása szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek és minden töredék hónap teljes hónapnak számít.

(3)[25] A kézből történő árusítás, a szórólaposztás, továbbá a promóció esetében a díjszámítás alapjaként személyenként egy négyzetmétert kell figyelembe venni

(4)[26] Reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégér, cégtábla, üzletfelirat, illetve információközlésre alkalmas felülettel rendelkező egyéb tárgy esetén a díjszámítás alapjaként az információközlésre alkalmas felület – többoldalú információközlésre alkalmas felület esetén az összes oldal – méretét kell figyelembe venni

(5)[27]


21. §


(1) A közterület-használati díj alapját képező díjtételeket az 1. melléklet határozza meg. A díjtételek az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

(2)[28] A közterület-használati díjtételeket a Képviselő-testület évente felülvizsgálja.

(3)[29]​ Az 1. mellékletben meg nem határozott díjtételeket átruházott hatáskörben a Képviselő-testület közterület-használatért felelős bizottsága határozza meg.

(4) Arra a közterületre, amelynek a használatba adása az Önkormányzat kiemelt érdeke, a Képviselő-testület az 1. mellékletben meghatározott díjtétel alapján számítottól eltérő közterület-használati díjat állapíthat meg.

(5) Az Önkormányzat tulajdonában álló közterület a közterület-használati díj meghatározása céljából kiemelt közterület vagy nem kiemelt közterület minősítést kap. A kiemelt közterület kategóriába sorolt közterületeket a 2. melléklet határozza meg. Az a közterület, amelyet a 2. melléklet nem tartalmaz, nem kiemelt közterület.


22. §


(1)[30] Az, aki a használatba adott közterületen kereskedelmi, szolgáltató vagy egyéb célú tevékenység folytatására felépítményt létesít, a felépítményt bérbe adhatja, ha nincs közterülethasználatidíj-tartozása, vagy ha a bérlő a díjtartozást átvállalja, és rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedéllyel.

(2)[31] A felépítmény bérbeadása esetén a közterület-használati díj megfizetéséért a bérbeadó a használóval egyetemlegesen felelős.

(3) A használatba adott közterületen lévő felépítmény tulajdonjogának átruházása esetén a felépítmény új tulajdonosának közterület-használati hozzájárulás akkor adható, ha a felépítmény eredeti tulajdonosa a közterülethasználatidíj-fizetési kötelezettségének az eladás időpontjáig eleget tesz, vagy a fennálló tartozást az új tulajdonos kiegyenlíti.


23. §


(1) A Képviselő-testület különös méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén

a) halasztást engedélyezhet a díjfizetési kötelezettség teljesítésére,

b) engedélyezheti a részletekben történő teljesítést,

c) mérsékelheti a lejárt díjtartozást

d) az l. mellékletben meghatározott díjtétel alapján számítottnál alacsonyabb közterület-használati díjat állapíthat meg, vagy

e) a díjfizetési kötelezettséget elengedheti.

(2) A részletekben történő teljesítés engedélyezése esetén, ha a jogosult egy részlet megfizetésével késedelembe esik, az egész tartozása lejárttá válik, és egy összegben köteles az egész tartozást az erre irányuló felszólítás közlésétől számított harminc napon belül megfizetni. A határidő eredménytelen eltelte esetén a közterület-használati hozzájárulást vissza kell vonni.

(3) A díjfizetési kötelezettség elengedésének lejárt tartozás esetén nem, csak jövőben esedékes fizetési kötelezettség tekintetében van helye.


7. Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól


24. §


(1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni

a) a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet feladatellátásához szükséges közterület-használatért,

b) az állami vagy önkormányzati szerv alapfeladatának ellátásához szükséges közterület-használatért,

c) a szobor, emlékmű vagy más köztárgy elhelyezéséért,

d) postai levélszekrény elhelyezéséért,

e) az Önkormányzat és intézményei beruházási, felújítási és karbantartási munkáival összefüggő közterület-használatért;

f) a karitatív, a hitéleti tevékenység és a közérdekű díjmentes szolgáltatás céljára történő közterület-használatért,

g) a tömegközlekedés szervezését és működtetését szolgáló létesítményért,

h) a szervezett lomtalanításért,

i) az Önkormányzat és intézményei, valamint az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság, illetve a Polgármesteri Hivatal közterület-használatáért.

j)[32] közszolgáltatás keretében igénybe vett lakossági háztartási- és szelektívhulladék-gyűjtő edény elhelyezéséért, ha az elhelyezése telken belül nem biztosítható,

k)[33]​ a taxiszolgáltatás céljára szolgáló állomáshelyért.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott közterület-használatnak megszűnik a díjmentesség alapjául szolgáló jellege, a közterület-használatért az 1. mellékletben meghatározott díjat kell fizetni. 


8. A hozzájárulás nélküli közterület-használat jogkövetkezményei


25. §


(1)[34] Aki a közterületet hozzájárulás nélkül használja, azt a hatóság a közterület-használat megszüntetésére vagy közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem benyújtására hívja fel. A hatóság felhívására, valamint a kérelem benyújtásának elmaradása vagy a kérelem elutasítása esetén az érintett köteles a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának a helyreállítására.

(2) Aki a közterületet a hozzájárulástól eltérő módon, illetve mértékben használja, a hatóság felhívására köteles a hozzájárulástól eltérő használatot megszüntetni.

(3) Aki a közterületet hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően használja, azzal szemben – a ténylegesen használt időtartamra és területre – az e rendeletben meghatározott közterület-használati díj tízszerese is megállapítható.

(4) Ha az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettségének az érintett nem tesz eleget, a hatóság az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére és veszélyére elvégeztetheti.

(5) A hatóság az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállíthatja, ha

a) élet- és balesetveszély, illetve jelentős anyagi kár elhárítása érdekében,

b) a közrend, a közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy 

c) jelentős közérdekből

indokolt.


26. §

A közterület-használat szabályainak megtartását a hatóság, a közterület-felügyelő, valamint a jogszabály szerint ellenőrzésre jogosult más szerv ellenőrizheti.


III. Fejezet[35]



IV. Fejezet[36]



V. Fejezet

Záró rendelkezések


35. §


Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.


36. §


(1) E rendeletet a hatálybalépésekor folyamatban lévő, el nem bírált ügyekre is alkalmazni kell.

(2) E rendeletet a fennálló közterület-használati jogviszonyokra is alkalmazni kell.


37. §


Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.


38. §[37]





[1]

​Módosította a 25/2014. (XI. 20.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2014. december 1-jétől.

[2]

Hatályon kívül helyezte az 1/2018. (I. 26.) önkormányzati rendelet 7. § a) pontja. Hatálytalan 2018. február 1-jétől.

[3]

Hatályon kívül helyezte az 1/2018. (I. 26.) önkormányzati rendelet 7. § a) pontja. Hatálytalan 2018. február 1-jétől.

[4]

​Megállapította a 31/2013. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2013. szeptember 1-jétől.

[5]

Hatályon kívüli helyezte a 32/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 24. §-a. Hatálytalan 2016. február 1-jétől.

[6]

Módosította az 1/2018. (I. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2018. február 1-jétől.

[7]

Hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX. 22.) önkormányzati rendelet 9. § b) pontja. Hatálytalan 2017. október 1-jétől.

[8]

Hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX. 22.) önkormányzati rendelet 9. § b) pontja. Hatálytalan 2017. oktőber 1-jétől.

[9]

Módosította a 22/2017. (IX. 22.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2017. október 1-jétől.

[10]

Hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX. 22.) önkormányzati rendelet 9. § b) pontja. Hatálytalan 2017. oktőber 1-jétől.

[11]

Módosította a 22/2017. (IX. 22.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2017. október 1-jétől.

[12]

Megállapította az 1/2018. (I. 26.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatáyos 2018. február 1-jétől.

[13]

Megállapította az 1/2018. (I. 26.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2018. február 1-jétől.

[14]

​Módosította a 25/2014. (XI. 20.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2014. december 1-jétől.

[15]

Megállapította a 22/2017. (IX.22.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2017. október 1-jétől.

[16]

​Módosította a 25/2014. (XI. 20.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2014. december 1-jétől.

[17]

Módosította a 22/2017. (IX. 22.) önkormányzati rendelet 5. § a) pontja. Hatályos 2017. október 1-jétől.

[18]

​Módosította a 25/2014. (XI. 20.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2014. december 1-jétől.

[19]

Hatályon kívül helyezte az 1/2018. (I. 26.) önkormányzati rendelet 7. § b) pontja. Hatálytalan 2018. február 1-jétől.

[20]

Hatályon kívül helyezte az 1/2018. (I. 26.) önkormányzati rendelet 7. § c) pontja. Hatálytalan 2018. február 1-jétől.

[21]

Módosította a 22/2017. (IX. 22.) önkormányzati rendelet 5. § b) pontja. Hatályos 2017. október 1-jétől.

[22]

Módosította az 1/2018. (I. 26.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2018. február 1-jétől.

[23]

Megállapította az 1/2018. (I. 26.) önkormányztai rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2018. február 1-jétől.

[24]

Megállapította a 25/2014. (XI. 20.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2014. december 1-jétől.

[25]

Módosította a 22/2017. (IX. 22.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2017. október 1-jétől.

[26]

Módosította a 22/2017. (IX. 22.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2017. október 1-jétől.

[27]

Hatályon kívül helyezte a 22/2017. (IX. 22.) önkormányzati rendelet 9. § a) pontja. Hatálytalan: 2017. október 1-jétől.

[28]

​Módosította a 25/2014. (XI. 20.) önkormányzati rendelet 7. § a) pontja. Hatályos 2014. december 1-jétől.

[29]

​Módosította a 25/2014. (XI. 20.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2014. december 1-jétől.

[30]

Módosította a 18/2016. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2017. január 1-jétől.

[31]

Módosította a 18/2016. (XI. 18.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2017. január 1-jétől.

[32]

Megállapította a 22/2017. (IX. 22.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2017. október 1-jétől.

[33]

Megállapította az 1/2018. (I. 26.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályos 2018. február 1-jétől. 

[34]

Módosította az 1/2018. (I. 26.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos 2018. február 1-jétől.

[35]

Hatályon kívül helyezte az 1/2018. (I. 26.) önkormányzati rendelet 7. § d) pontja. Hatálytalan 2018. február 1-jétől.

[36]

Hatályon kívül helyezte az 1/2018. (I. 26.) önkormányzati rendelet 7. § d) pontja. Hatálytalan 2018. február 1-jétől.

[37]

​Hatályát vesztette a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján. Hatálytalan 2013. április 2-ától.


Csatolmányok

Megnevezés méret
3. melléklet
88.41 KB
4. melléklet
239.88 KB
5. melléklet
71.85 KB
1. melléklet
79.9 KB
2. melléklet
96.11 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!