nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Akasztó Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.11.) rendelete
Hatályos:2015-03-18 -tól
Akasztó Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II.11.) rendelete
a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról

Akasztó Község Önkormányzata Képviselő-testületének

 3/2015. (II.11.) rendelete

a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról


Akasztó Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  18. § (2) bekezdésében, a 131. § (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10.§ (1) bekezdésében, 25. §. (3) bekezdés b) pontjában, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 38.§ (9) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 58/B.§ (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 63. § (9) bekezdésében,  92. § (1) bekezdés a) pontjában, 92. § (1) bekezdés a) pontjában, 92. § (2) bekezdésében, 132. §. (4) bekezdésében, 134/E. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Pénzügyi és Kulturális, valamint Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésvel a következőket rendeli el:


I. Fejezet


Általános szabályok


1. § A rendelet hatálya kiterjed Akasztó önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.


2. § (1) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket a képviselő-testület a polgármesterre átruházza.

(2) A polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.


3. § Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.


4. § (1) Az eljárást:

a) a polgármesteri hivatalnál szóban vagy írásban – e rendelet mellékletét képező formanyomtatványokon - előterjesztett kérelemre kell, vagy

b) hivatalból lehet megindítani.

(2) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(3) A kérelemhez szükséges nyilatkozatot a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban, két tanú igazolásával teheti meg e rendelet 9. melléklete szerinti formanyomtatványon.

 (4) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül meg kell tenni. A hiánypótlásra 8 napos határidővel kell felhívni a kérelmezőt.

(5) A települési támogatás iránti kérelmekről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni, melybe a hiánypótlás határideje nem számít bele.


5. § (1) A kérelmező köteles együttműködni a polgármesteri hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges bizonylatokat felhívás ellenére - a hiánypótlásban meghatározott időpontig - sem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást a hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

      (2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban (azonos lakcímen) élők jövedelmét igazoló dokumentumokat, valamint – a települési temetési támogatás kivételével - a kérelmező által lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon 1 havi fenntartási költségeit igazoló dokumentumokat, különösen a közüzemi számlákat (víz, villany, gáz), valamint élelmiszerre, ruházatra, gépjármű fenntartására, biztosításra, hulladék szállítási díjra, telefonra, hiteltörlesztésre, adó jellegű kiadásra fordított költségeket. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 75 % -át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

      (3) Az ellátást igénylő személy szociális helyzetéről az érdemi döntést előkészítő hivatal az e rendeletben előírtak szerint, továbbá indokolt esetben a tényállás tisztázása céljából környezettanulmányt készíthet. A kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelmét el kell utasítani. Nem kell környezettanulmányt készíteni ugyanazon kérelmező szociális helyzetéről, ha a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül környezettanulmány már készült és a kérelem, valamint a becsatolt nyilatkozat és igazolások alapján nem feltételezhető, hogy abban lényeges változás történt.

(4) A kérelmezőnek a jövedelmi és egyéb viszonyaiban bekövetkezett változást 15 napon belül be kell jelenteni a döntést hozó szervnek. Hivatalból történő tudomásszerzés esetén a rendszeres szociális ellátás felülvizsgálatát lehet kezdeményezni.


6. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése folyószámlára utalással, illetve – amennyiben bankszámlával nem rendelkezik - postai úton történő kifizetéssel történik.

(2) Az eseti és rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani. Amennyiben az adott hónap 5. napja munkaszüneti napra esik, a támogatás folyósítása az azt követő legelső munkanapon történik.

(3) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg a jogosultat azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.


II. Fejezet


Pénzbeli szociális ellátások


7. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.


8. § A pénzbeli települési támogatás formái:

a) eseti települési támogatás:

aa) települési létfenntartási támogatás,

ab) települési temetési támogatás;

ac) települési rendkívüli gyermeknevelési támogatás,


b) rendszeres települési támogatás:

ba) települési lakásfenntartási támogatás,

bb) települési egészségkárosodási támogatás



Települési létfenntartási támogatás


9. § (1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki rendkívüli élethelyzet miatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg és vagyona nincs.

(2) A támogatás nyújtható eseti települési támogatás formájában, különösen a következő rendkívüli élethelyzetre tekintettel:

(3) Települési létfenntartási támogatást meg lehet állapítani a 9. § (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl annak a rendkívüli élethelyzetbe került egyedülállónak, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg és vagyona nincs.


10. § (1) Eseti települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet adni.

(2) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás minimális összege nem lehet kevesebb 2000 Forintnál és összességében nem lehet több 20.000 Forintnál.


Települési temetési támogatás


11. § (1) A temetési költségek hozzájárulására tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

 (2) A támogatás összegét kérelmenként - a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 25 %-ig terjedő összegben - kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 80.000 Ft.

(3) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó - kérelmező vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított - eredeti számlákat, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.


  Települési rendkívüli gyermeknevelési támogatás


12. § (1) Települési rendkívüli gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.

 (2) Települési rendkívüli gyermeknevelési támogatásra jogosult az a hátrányos helyzetű gyermek, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került és rendelkezik ezen tényt kimondó jegyzői határozattal.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet

a) a gyermek iskoláztatásához, vagy

b) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy

c) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, vagy

d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez

szükséges anyagi támogatásra.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti támogatást kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.

(5) A kérelmezőnek a kérelméhez – az 5. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - csatolnia kell:

- a (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez a gyermek iskolalátogatási igazolását,

 vagy az iskolai felvételről szóló igazolást,

- a (3) bekezdés b), vagy c) pontja szerinti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtani

a várandóságot igazoló szakorvosi igazolást, illetve a (3) bekezdés c) pont szerinti

esetben a már megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonatát,

- a (3) bekezdés d) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a nevelésbe vétellel kapcso-

latos határozatokat.

(6) A települési gyermeknevelési támogatást eseti jelleggel kell nyújtani. A támogatást egy naptári évben maximum három alkalommal lehet megállapítani.

(7) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyermeknevelési támogatás maximális összege gyermekenként 5000 Ft.


13. § (1) A települési rendkívüli gyermeknevelési támogatás kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható.

(2) Tanszervásárlás jogcímén kizárólag halmozottan hátrányos helyzetű gyermekre tekintettel és csak abban az esetben állapítható meg települési rendkívüli gyermeknevelési támogatás, ha a tárgyévben a tankötelezettség elmulasztásával kapcsolatban sem a gyámhatóság, sem a szabálysértési hatóság nem állapított meg semmilyen joghátrányt, ideértve az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozás után a családok támogatásról rendelkező jogszabályban meghatározott jogkövetkezményekre való felhívást is. A joghátrányról szóló igazolást hivatalból kell beszerezni.


 Települési egészségkárosodási támogatás


14. § (1) Települési egészségkárosodási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló személy, aki legalább 67 %-os mértékű össz-szervezeti egészségkárosodást szenvedett és a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(2) A támogatás legfeljebb 12 hónapig nyújtható.

(3) A települési egészségkárosodási támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 92 %-a.


15. § (1) A települési egészségkárosodási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan a települési lakásfenntartási támogatás nyújtásának e rendelet 18. §-ában meghatározott feltételekkel megegyező feltételeket kell előírni.

(2)  A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet a települési lakásfenntartási támogatásra vonatkozó - a 19. §-ban meghatározott - határidő kitűzésével szólítja fel.


 Települési lakásfenntartási támogatás


16. § (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás, ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

 (3) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető, támogatható lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a hulladékszállítási díj és a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztés.


17. § (1) A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, maximum 12 hónapra lehet megállapítani a szolgáltató felé történő utalással, illetve lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztése esetén a pénzintézeti hitelszámlára történő utalással.

 (2) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési lakásfenntartási támogatás minimális összege 2000 Ft, maximális összege 4000 Ft, mely összeg a háztartásban együttélők számától függően a következők szerint állapítható meg:

a) 1 fős háztartás esetén 2000 Ft,

b) 2 fős háztartás esetén 2500 Ft,

c) 3 fős háztartás esetén 3000 Ft,

d) 4 fős háztartás esetén 3500 Ft,

e) 5 fős és afeletti háztartás esetén 4000 Ft.


18. § A képviselő-testület a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a jogosultság egyéb feltételeként lakókörnyezete rendezettségének biztosítására köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására az alábbiak szerint:

  1. a lakásban vagy lakóházban, valamint annak udvarán egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének biztosítása,
  2. a lakóházhoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására, gyommentesítésre, az ott tárolt tárgyak, felszerelések rendezettségére,
  3. az ingatlan előtti járdának – ennek hiányában egy méter széles területsávnak –, valamint a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, valamint az ároknak a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, téli időszakban a hó eltakarítása, síkosság mentességről való gondoskodás,
  4. a lakás, a lakóház, valamint a hozzá tartozó udvar, kert rágcsálóktól, kártevőktől, élősködőktől való mentesítése,
  5. az állattartásra vonatkozó szabályok betartása,
  6. a lakás, a lakóház folyamatos tisztán tartása, takarítása,
  7. az ingatlan állagmegóvása érdekében a szükséges intézkedések megtétele, az anyagi lehetőségek függvényében.


19. § (1) A 18. §-ban meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.

 (2) A települési lakásfenntartási támogatásban részesülő személynek a meghatározott feltételeket a jogosultság fennállása alatt folyamatosan biztosítania kell, a feltételek betartását a polgármesteri hivatal szociális ügyintézője a kérelem teljesítése előtt, illetve 12 hónapra szóló támogatás esetén egy alkalommal, valamint bejelentés esetén ellenőrzi.

(3) Amennyiben a települési lakásfenntartási támogatásban részesülő személy a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására meghatározott feltételeket nem teljesíti, a jegyző öt napos határidő tűzésével – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - felszólítja azok betartására.

(4) Annak a települési lakásfenntartási támogatásban részesülő személynek, aki a felszólítás ellenére a meghatározott feltételeket nem teljesíti, a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultságát a meghatározott határidő leteltét követő nappal meg kell szüntetni.


III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások


20. § (1) A természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátásokat nyújtja:

a) települési természetbeni létfenntartási támogatás,

b) szociális tűzifa támogatás,

c) köztemetés,

d) közfoglalkoztatott által nyújtott segítség.

 (2) A határozatnak rögzítenie kell a természetbeni nyújtott ellátás konkrét formáját.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a természetbeni ellátás formái a következők lehetnek:

a) tankönyv - és tanszervásárlás, vagy

b) vásárlási utalvány (különösen élelem, gyógyszer, eszköz, anyag), vagy

c) tüzelő vásárlás.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti természetbeni ellátást közvetlenül az ellátó szolgáltatást nyújtónak kell folyósítani.

(5) A természetbeni juttatás Forint értékét a határozatban fel kell tüntetni.



Települési természetbeni létfenntartási támogatás


21. § (1) Természetbeni települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki rendkívüli élethelyzet miatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg és vagyona nincs.

(2) A támogatás természetben nyújtható eseti jelleggel különösen a következő rendkívüli élethelyzetre tekintettel:

(3) Természetbeni települési létfenntartási támogatást meg lehet állapítani az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl annak a rendkívüli élethelyzetbe került egyedülállónak, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg és vagyona nincs.


22. § (1) Eseti természetbeni települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet adni.

(2) Az egy alkalommal megállapított eseti természetbeni települési létfenntartási támogatás minimális összege nem lehet kevesebb 2000 Forintot érő természetbeni juttatásnál és összességében nem lehet több 20.000 Forintot érő természetbeni juttatásnál.



Szociális tűzifa támogatás


     23. § (1) Természetbeni települési támogatásként tűzifa támogatásban részesíthető elsősorban az a személy és/vagy család, aki/k

     a) települési lakásfenntartási támogatásra,

     b) települési egészségkárosodási támogatásra jogosult;

     c) valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család.

     (2) A természetbeni települési tűzifa támogatás adható alkalmanként, természetbeni juttatásként, háztartásonként legfeljebb 5m3 mennyiségben.

     (3) A támogatás odaítélése – a rendelkezésre álló keret erejéig - hivatalból történik, az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

      (4) A természetbeni települési tűzifa támogatás megállapítását követően a természetbeni ellátás jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a polgármester gondoskodik. Indokolt esetben a döntést hozó intézkedik a határozat azonnali végrehajtásáról.



 Köztemetés

24. § (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.


IV. Fejezet


Szociális alapszolgáltatások



25. § (1) A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében

a) az étkeztetés,

b) a családsegítés,

c) a házi segítség nyújtás és a

d) nappali ellátás

szociális alapszolgáltatási formák igénybevételi lehetőségét biztosítja.

(2) A szolgáltatást nyújtó intézményvezető külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani,

a) ha azzal meg lehet előzni az érintett személy életveszélyes állapotba kerülését, vagy

b) az ellátást az (1) bekezdés a), c) és d) pontja esetében rendkívüli időjárási helyzet indokolja.

 (3) Külön eljárás nélkül akkor lehet ellátást nyújtani, ha az ellátást az érintettnek megállapították, de annak igénybevételével felhagyott, majd az ellátás megállapítását követő 3 hónapon belül ismét kéri az ellátást és közben az ellátás nyújtásának feltételei továbbra is fennállnak.

(4) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás megszűnik:

a) a jogosulatlan igénybevétel esetén, vagy

b) amennyiben az ellátásról az érintett írásban lemond, vagy

c)a jogosult halálával

(5) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális alapszolgáltatást a (4) bekezdés a) pontja szerint meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. Az ellátás megszüntetését és az esetleges megtérítési kötelezettséget határozatba kell foglalni.


26. § A térítési díjakat az 1. melléklet tartalmazza.


Étkeztetés


     27. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltételeknek.

     (2) A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére és segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására.

     (3) Az étkezés intézményi térítési díja nem haladhatja meg az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbségének egy napra jutó összegét.

Az étkezésért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj, amely az élelmezési térítés és az igénybe vett étkezések számának szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.

     (4) A személyi térítési díj kérelemre csökkenthető, ha az ellátásban részesülő családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj összegét és a díj megfizetése a kötelezett és vele együtt élő közeli hozzátartozói megélhetését súlyosan veszélyezteti.

     (5) A házi segítségnyújtás keretében az ebéd kiszállításáért alkalmanként 15 perc vehető figyelembe.

     (6) Az étkezés részletes feladatait a képviselőtestület által jóváhagyott szakmai program tartalmazza.


28. § (1) Az önkormányzat az étkeztetési szolgáltatást az Idősek Napközi Otthona nevű,

Akasztó, Nyúl utca 4. című intézmény közreműködésével nyújtja.

(2) Az önkormányzat az étkeztetést az (1) bekezdésben meghatározott

a) intézményben igénybe vehető étkezéssel – ide értve a helyben fogyasztást vagy étel elvitelét – vagy

b) intézményből az étel házhozszállításával

biztosítja.

(3) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító megállapodásban kell rendelkezni.

     (4) Az étkeztetésről az intézményvezető dönt.



 Házi segítségnyújtás


29. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni

      a/ azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására

         saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak;

      b/ azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint

         szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel

         kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként

         önmaguk ellátására képesek,

     c/ azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az

         ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre

         várakoznak,

     d/ azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe   

          történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük

          fenntartásához.

     (2) A házi segítségnyújtás kiterjed Akasztó község közigazgatási területére.

     (3) A házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni.

     (4) A házi segítségnyújtás gondozási óradíja nem haladhatja meg az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbségének egy ellátási órára jutó összegét.

     (5) A házi segítségnyújtásért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj nem haladhatja meg az igénybe vevő személy jövedelmének 25 %-át, illetve ha étkezést is biztosítanak, 30 %-át. A térítési díjat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

     (6) A személyi térítési díj kérelemre csökkenthető, ha az ellátásban részesülő családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj összegét és a díj megfizetése a kötelezett és vele együtt élő közeli hozzátartozói megélhetését súlyosan veszélyezteti.

     (7) A házi segítségnyújtás részletes feladatait a képviselőtestület által jóváhagyott szakmai program tartalmazza.


30. § (1) Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot az Idősek Napközi Otthona nevű, Akasztó, Nyúl utca 4. című intézmény közreműködésével nyújtja.

       (2) A házi segítségnyújtásnak konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító megállapodásban kell rendelkezni.

     (3) A házi segítségnyújtásról az intézményvezető dönt.


Családsegítés


31. § (1) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait az Idősek Napközi Otthona nevű, Akasztó, Nyúl utca 4. című intézmény közreműködésével nyújtja.

     (2) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megszűntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

     (3) A családsegítés részletes feladatait a képviselőtestület által jóváhagyott szakmai program tartalmazza.

     (4) A családsegítő szolgálatnak az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

     (5) A családsegítő szolgálat együttműködik a egészségügyi szolgáltatókkal, oktatási intézményekkel, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, összehangolja tevékenységüket a jelzett probléma megoldása érdekében.






 Idősek nappali ellátása


32. § (1) A nappali ellátás elsősorban a saját otthonukban élő, szociális, egészségi és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására, ellátására szolgál.

     (2) A nappali ellátás igénybevétele kiterjed Akasztó község közigazgatási területére.

     (3) A nappali ellátás igénybevétele térítésmentes.

     (4) Az intézménybe történő beszállításért térítési díj fizetendő. A térítési díj mértékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

    (5) A nappali ellátás részletes feladatait a képviselőtestület által jóváhagyott szakmai program tartalmazza.

(6) Az önkormányzat a nappali ellátási feladatot az Idősek Napközi Otthona nevű, Akasztó, Nyúl utca 4. című intézmény közreműködésével nyújtja.

(7) A nappali ellátás nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító megállapodásban kell rendelkezni.

     (8) A nappali ellátásról az intézményvezető dönt.



V. Fejezet


Egyéb rendelkezések



33. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

34. § A szociálpolitikai kerekasztal tagjainak minősülnek a törvényben meghatározottak, valamint a következő szervezetek képviselői:

a) Polgármester

b) Jegyző

c) a Képviselőtestület Pénzügyi és Kulturális Bizottságának tagjai

d) Szociális ügyintézők

e) Családgondozók

f) Óvodavezető

g) Háziorvosok

h) Fogorvos

i) Védőnők

j) Idősek Napközi Otthona Intézményvezetője

k) Általános Iskola Igazgatója

l) Mozgáskorlátozottak Egyesülete helyi képviselői

m) Római Katolikus Egyház képviselője












VI. Fejezet


Záró rendelkezések



35. § E rendelet 2015. év március hó 1. napján lép hatályba.

36. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 14/2013. (XII.19.) rendelet, valamint a szociális és gyermekvédelmi ellátások módosításáról szóló 10/2014. (X.2.) rendelet.



                                                                



Varga Béláné                                                                                      Suhajda Antal

jegyző                                                                                                polgármester





Záradék:


A rendeletet a mai napon kihirdettem.


Kelt: Akasztó, 2015. február 11.



P.H.



                                                                                              Varga Béláné

                                                                                                     jegyző



Akasztó Község Önkormányzata Képviselő-testületének

 3/2015. (II.11.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról

EGYSÉGES SZERKEZETBEN


Akasztó Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a/ pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a.[1] pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.)  18. § (2) bekezdésében, a 131. § (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10.§ (1) bekezdésében, 25. §. (3) bekezdés b) pontjában, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 38.§ (9) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 58/B.§ (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 63. § (9) bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontjában, 92. § (1) bekezdés a) pontjában, 92. § (2) bekezdésében, 132. §. (4) bekezdésében, 134/E. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Pénzügyi és Kulturális, valamint Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. Fejezet


Általános szabályok


1. § A rendelet hatálya kiterjed Akasztó önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.


2. § (1) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket a képviselő-testület a polgármesterre átruházza.

(2) A polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.


3. § Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.


4. § (1) Az eljárást:

a) a polgármesteri hivatalnál szóban vagy írásban – e rendelet mellékletét képező formanyomtatványokon - előterjesztett kérelemre kell, vagy

b) hivatalból lehet megindítani.

(2) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátások igénybevételére irányuló kérelmet az Idősek Napközi Otthona nevű, Akasztó, Nyúl utca 4. című intézményben lehet benyújtani.[2]

(3) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(4) A kérelemhez szükséges nyilatkozatot a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban, két tanú igazolásával teheti meg e rendelet 6. melléklete szerinti formanyomtatványon.

 (5) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül meg kell tenni. A hiánypótlásra 8 napos határidővel kell felhívni a kérelmezőt.

(6) A települési támogatás iránti kérelmekről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni, melybe a hiánypótlás határideje nem számít bele.


5. § (1) A kérelmező köteles együttműködni a polgármesteri hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges bizonylatokat felhívás ellenére - a hiánypótlásban meghatározott időpontig - sem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást a hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

      (2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele közös háztartásban (azonos lakcímen) élők kérelem benyújtásának hónapját megelőző hónap jövedelmét igazoló dokumentumokat, valamint – a települési temetési támogatás kivételével - a kérelmező által lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon 1 havi fenntartási költségeit igazoló dokumentumokat, különösen a közüzemi számlákat (víz, villany, gáz), valamint élelmiszerre, ruházatra, gépjármű fenntartására, biztosításra, hulladék szállítási díjra, telefonra, hiteltörlesztésre, adó jellegű kiadásra fordított költségeket. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 75 % -át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

      (3) Gyógyszerköltségre nyújtott természetbeni települési támogatás esetén csatolandó a gyógyszertár által kiállított igazolás, mely a háziorvos által felírt, a kérelmező gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz szükségleteit tartalmazza.[3]

      (4) Az ellátást igénylő személy szociális helyzetéről az érdemi döntést előkészítő hivatal az e rendeletben előírtak szerint, továbbá indokolt esetben a tényállás tisztázása céljából környezettanulmányt készíthet. A kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelmét el kell utasítani. Nem kell környezettanulmányt készíteni ugyanazon kérelmező szociális helyzetéről, ha a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül környezettanulmány már készült és a kérelem, valamint a becsatolt nyilatkozat és igazolások alapján nem feltételezhető, hogy abban lényeges változás történt.

     (5) A kérelmezőnek a jövedelmi és egyéb viszonyaiban bekövetkezett változást 15 napon belül be kell jelenteni a döntést hozó szervnek. Hivatalból történő tudomásszerzés esetén a rendszeres szociális ellátás felülvizsgálatát lehet kezdeményezni.


6. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése folyószámlára utalással, illetve – amennyiben bankszámlával nem rendelkezik - postai úton történő kifizetéssel történik.

(2) Az eseti és rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani. Amennyiben az adott hónap 5. napja munkaszüneti napra esik, a támogatás folyósítása az azt követő legelső munkanapon történik.

(3) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg a jogosultat azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.




II. Fejezet


Pénzbeli szociális ellátások


7. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.


8. § A pénzbeli települési támogatás formái:

a) eseti települési támogatás:

aa) települési létfenntartási támogatás,

ab) települési temetési támogatás;


b) rendszeres települési támogatás:

ba) települési lakásfenntartási támogatás,



Települési létfenntartási támogatás


9. §[4] (1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki rendkívüli élethelyzet miatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg és vagyona nincs.

(2) Települési létfenntartási támogatást meg lehet állapítani a 9. § (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl annak a rendkívüli élethelyzetbe került egyedülállónak, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg és vagyona nincs.

(3) A támogatás nyújtható eseti települési támogatás formájában, különösen a következő rendkívüli élethelyzetre tekintettel:

a)   elemi kár, katasztrófa,

b)   tartós betegség, legalább 1 hónapot meghaladó kórházi kezelés,

  1. baleset, vagy hirtelen halál esetén,
  2. ha bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul.
  3. a gyermek iskoláztatásához, vagy
  4. válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy
  5. a gyermek fogadásának előkészítéséhez, vagy
  6. a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez

 (4) A kérelmezőnek a kérelméhez – a (3) bekezdésben foglaltakon túl - csatolnia kell:

- a (3) bekezdés e) pontja szerinti kérelemhez a gyermek iskolalátogatási igazolását,

 vagy az iskolai felvételről szóló igazolást,

- a (3) bekezdés f), vagy g) pontja szerinti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtani

a várandóságot igazoló szakorvosi igazolást, illetve a (3) bekezdés g) pont szerinti

esetben a már megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonatát,

- a (3) bekezdés h) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a nevelésbe vétellel kapcso-

latos határozatokat.




10. §[5] (1) Eseti települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet adni.

(2) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás minimális összege nem lehet kevesebb 2000 Forintnál és összességében nem lehet több 20.000 Forintnál.


Települési temetési támogatás


11. § (1) A temetési költségek hozzájárulására tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

 (2) A támogatás összegét kérelmenként - a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 25 %-ig terjedő összegben - kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 80.000 Ft.

(3) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó - kérelmező vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított - eredeti számlákat, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.



 Települési lakásfenntartási támogatás


16. § (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás, ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

 (3) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető, támogatható lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a hulladékszállítási díj és a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztés.


17. § (1) A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, maximum 12 hónapra lehet megállapítani a szolgáltató felé történő utalással, illetve lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztése esetén a pénzintézeti hitelszámlára történő utalással.

 (2) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési lakásfenntartási támogatás minimális összege 2000 Ft, maximális összege 4000 Ft, mely összeg a háztartásban együttélők számától függően a következők szerint állapítható meg:

a) 1 fős háztartás esetén 2000 Ft,

b) 2 fős háztartás esetén 2500 Ft,

c) 3 fős háztartás esetén 3000 Ft,

d) 4 fős háztartás esetén 3500 Ft,

e) 5 fős és afeletti háztartás esetén 4000 Ft.


18. §[6]

19. §[7]

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások


20. § (1) A természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátásokat nyújtja:

a) települési természetbeni létfenntartási támogatás,

b) szociális tűzifa támogatás,

c) köztemetés,

d) közfoglalkoztatott által nyújtott segítség.

 (2) A határozatnak rögzítenie kell a természetbeni nyújtott ellátás konkrét formáját.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a természetbeni ellátás formái a következők lehetnek:

a) tankönyv - és tanszervásárlás, vagy

b) vásárlási utalvány (különösen élelem, gyógyszer, eszköz, anyag), vagy

c) tüzelő vásárlás.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti természetbeni ellátást közvetlenül az ellátó szolgáltatást nyújtónak kell folyósítani.

(5) A természetbeni juttatás Forint értékét a határozatban fel kell tüntetni.



Települési természetbeni létfenntartási támogatás


21. § (1) Természetbeni települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki rendkívüli élethelyzet miatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg és vagyona nincs.

(2) A támogatás természetben nyújtható eseti jelleggel különösen a következő rendkívüli élethelyzetre tekintettel:

  1. elemi kár,
  2. havi gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %–át,
  3. elemi kár, egészségi állapot miatt közfoglalkoztatott által végzett munkára szorul.

(3) Természetbeni települési létfenntartási támogatást meg lehet állapítani az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl annak a rendkívüli élethelyzetbe került egyedülállónak, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg és vagyona nincs.


22. § (1) Eseti természetbeni települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum négy alkalommal lehet adni.

(2) Az egy alkalommal megállapított eseti természetbeni települési létfenntartási támogatás minimális összege nem lehet kevesebb 2000 Forintot érő természetbeni juttatásnál és összességében nem lehet több 20.000 Forintot érő természetbeni juttatásnál.



Szociális tűzifa támogatás


     23. § (1) Természetbeni települési támogatásként tűzifa támogatásban részesíthető elsősorban az a személy és/vagy család, aki/k

     a) települési lakásfenntartási támogatásra,

     b) települési egészségkárosodási támogatásra jogosult;

     c) valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család.

     (2) A természetbeni települési tűzifa támogatás adható alkalmanként, természetbeni juttatásként, háztartásonként legfeljebb 5m3 mennyiségben.

     (3) A támogatás odaítélése – a rendelkezésre álló keret erejéig - hivatalból történik, az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

      (4) A természetbeni települési tűzifa támogatás megállapítását követően a természetbeni ellátás jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a polgármester gondoskodik. Indokolt esetben a döntést hozó intézkedik a határozat azonnali végrehajtásáról.



 Köztemetés

24. § (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.


IV. Fejezet


Szociális alapszolgáltatások



25. § (1) A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében

a) az étkeztetés,

b) a családsegítés,

c) a házi segítség nyújtás és a

d) nappali ellátás

szociális alapszolgáltatási formák igénybevételi lehetőségét biztosítja.

(2) A szolgáltatást nyújtó intézményvezető külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani,

a) ha azzal meg lehet előzni az érintett személy életveszélyes állapotba kerülését, vagy

b) az ellátást az (1) bekezdés a), c) és d) pontja esetében rendkívüli időjárási helyzet indokolja.

 (3) Külön eljárás nélkül akkor lehet ellátást nyújtani, ha az ellátást az érintettnek megállapították, de annak igénybevételével felhagyott, majd az ellátás megállapítását követő 3 hónapon belül ismét kéri az ellátást és közben az ellátás nyújtásának feltételei továbbra is fennállnak.

 (4) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás megszűnik:

a) a jogosulatlan igénybevétel esetén, vagy

b) amennyiben az ellátásról az érintett írásban lemond, vagy

c)a jogosult halálával

(5) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális alapszolgáltatást a (4) bekezdés a) pontja szerint meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. Az ellátás megszüntetését és az esetleges megtérítési kötelezettséget határozatba kell foglalni.


26. § A térítési díjakat az 1. melléklet tartalmazza.




Étkeztetés


     27. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltételeknek.

     (2) A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére és segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására.

     (3) [8]

     (4) A személyi térítési díj kérelemre csökkenthető, ha az ellátásban részesülő családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj összegét és a díj megfizetése a kötelezett és vele együtt élő közeli hozzátartozói megélhetését súlyosan veszélyezteti.

     (5) A házi segítségnyújtás keretében az ebéd kiszállításáért alkalmanként 15 perc vehető figyelembe.

     (6) Az étkezés részletes feladatait a képviselőtestület által jóváhagyott szakmai program tartalmazza.


28. § (1) Az önkormányzat az étkeztetési szolgáltatást az Idősek Napközi Otthona nevű,

Akasztó, Nyúl utca 4. című intézmény közreműködésével nyújtja.

(2) Az önkormányzat az étkeztetést az (1) bekezdésben meghatározott

a) intézményben igénybe vehető étkezéssel – ide értve a helyben fogyasztást vagy étel elvitelét – vagy

b) intézményből az étel házhozszállításával

biztosítja.

(3) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító megállapodásban kell rendelkezni.

     (4) Az étkeztetésről az intézményvezető dönt.



 Házi segítségnyújtás


29. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni

      a/ azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására

         saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak;

      b/ azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint

         szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel

         kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként

         önmaguk ellátására képesek,

     c/ azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az

         ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre

         várakoznak,

     d/ azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe   

          történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük

          fenntartásához.

     (2) A házi segítségnyújtás kiterjed Akasztó község közigazgatási területére.

     (3) A házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni.

     (4)[9]

     (5)[10]

     (6) A személyi térítési díj kérelemre csökkenthető, ha az ellátásban részesülő családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj összegét és a díj megfizetése a kötelezett és vele együtt élő közeli hozzátartozói megélhetését súlyosan veszélyezteti.

     (7) A házi segítségnyújtás részletes feladatait a képviselőtestület által jóváhagyott szakmai program tartalmazza.


30. § (1) Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot az Idősek Napközi Otthona nevű, Akasztó, Nyúl utca 4. című intézmény közreműködésével nyújtja.

       (2) A házi segítségnyújtásnak konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító megállapodásban kell rendelkezni.

     (3) A házi segítségnyújtásról az intézményvezető dönt.


Családsegítés


31. § (1) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait az Idősek Napközi Otthona nevű, Akasztó, Nyúl utca 4. című intézmény közreműködésével nyújtja.

     (2) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megszűntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

     (3) A családsegítés részletes feladatait a képviselőtestület által jóváhagyott szakmai program tartalmazza.

     (4) A családsegítő szolgálatnak az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

     (5) A családsegítő szolgálat együttműködik a egészségügyi szolgáltatókkal, oktatási intézményekkel, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, összehangolja tevékenységüket a jelzett probléma megoldása érdekében.





 Idősek nappali ellátása


32. § (1) A nappali ellátás elsősorban a saját otthonukban élő, szociális, egészségi és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására, ellátására szolgál.

     (2) A nappali ellátás igénybevétele kiterjed Akasztó község közigazgatási területére.

     (3) A nappali ellátás igénybevétele térítésmentes.

     (4) Az intézménybe történő beszállításért térítési díj fizetendő. A térítési díj mértékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

    (5) A nappali ellátás részletes feladatait a képviselőtestület által jóváhagyott szakmai program tartalmazza.

(6) Az önkormányzat a nappali ellátási feladatot az Idősek Napközi Otthona nevű, Akasztó, Nyúl utca 4. című intézmény közreműködésével nyújtja.

(7) A nappali ellátás nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító megállapodásban kell rendelkezni.

     (8) A nappali ellátásról az intézményvezető dönt.




V. Fejezet



Egyéb rendelkezések



33. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

34. § A szociálpolitikai kerekasztal tagjainak minősülnek a törvényben meghatározottak, valamint a következő szervezetek képviselői:

a) Polgármester

b) Jegyző

c) a Képviselőtestület Pénzügyi és Kulturális Bizottságának tagjai

d) Szociális ügyintézők

e) Családgondozók

f) Óvodavezető

g) Háziorvosok

h) Fogorvos

i) Védőnők

j) Idősek Napközi Otthona Intézményvezetője

k) Általános Iskola Igazgatója

l) Mozgáskorlátozottak Egyesülete helyi képviselői

m) Római Katolikus Egyház képviselője



















VI. Fejezet


Záró rendelkezések[11]



35. § Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

36. § Hatályát veszti:

1. a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 14/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelet, 

2. a szociális és gyermekvédelmi ellátások módosításáról szóló 10/2014. (X.2.) rendelet.



                                                                



Varga Béláné                                                                                      Suhajda Antal

jegyző                                                                                                polgármester







Záradék:


A rendeletet a mai napon kihirdettem.


Kelt: Akasztó, 2015. február 11.



P.H.



                                                                                              Varga Béláné

                                                                                                     jegyző


Záradék:


A rendeletet a mai napon kihirdettem.


Kelt: Akasztó, 2015. február 25.



P.H.



                                                                                              Varga Béláné

                                                                                                     jegyző



[1]

Módosította az 5/2015.(II.25.) önkormányzati rendelet

[2]

Módosította az 5/2015.(II.25.) önkormányzati rendelet


[3]

Módosította az 5/2015.(II.25.) önkormányzati rendelet


[4]

Módosította az 5/2015.(II.25.) önkormányzati rendelet

[5]

Módosította az 5/2015.(II.25.) önkormányzati rendelet

[6]

Hatályon kívül helyezte az 5/2015.(II.25.) önkormányzati rendelet


[7]

Hatályon kívül helyezte az 5/2015.(II.25.) önkormányzati rendelet

[8]

Hatályon kívül helyezte az 5/2015.(II.25.) önkormányzati rendelet


[9]

Hatályon kívül helyezte az 5/2015.(II.25.) önkormányzati rendelet


[10]

Hatályon kívül helyezte az 5/2015.(II.25.) önkormányzati rendelet


[11]

Módosította az  5/2015.(II.25.) önkormányzati rendelet


Csatolmányok

Megnevezés méret
7.melléklet
35 KB
8.melléklet
22 KB
1. melléklet
40 KB
2. melléklet
61.5 KB
3.melléklet
47 KB
4.melléklet
67.5 KB
5. melléklet
37 KB
6.melléklet
23 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!