nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Csehbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018 (IV.12.)
Hatályos:2018-04-13 -tól
Csehbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018 (IV.12.)
CSEHBÁNYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMÉNEK HELYI SZABÁLYAIRÓL

Csehbánya Község Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró állami főépítészi hatáskörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és Csehbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 27/2017. (III.9.) számú Kt. határozatban foglaltak szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

  1. A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) Jelen rendelet előírásait a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvénnyel (továbbiakban: Tktv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelettel (továbbiakban: Tr), a Tktv. reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Kormányrendelettel (a továbbiakban: Rr), valamint Csehbánya helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: HÉSZ) együtt kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a műemlékekről, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

(3) E rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: A helyi egyedi védelem alatt álló építmények listája

b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása


  1. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg

b) egyéb hirdetési célú berendezések: üzletfelirat, cégtábla, címtábla, cégér, reklámgrafika, molinó

c) információs célú berendezés: önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, információs vitrin, útbaigazító hirdetmény

d) más célú berendezés: a közterületi pad, kerékpártámasz, kerékpár tároló, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterületi illemhely

e) melléképület: Az alábbi, a telek és a telken álló főépítmény(ek) rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények, melyek nem tartoznak a melléképítmények körébe:

ea) járműtároló (önálló garázs, támfalgarázs)

eb) nyári konyha, mosókonyha, szárító,

ec) tárolóépület (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr és más tároló)

ed) kazánház,

ee) műterem,

ef) kézműipari építmény

f) molinó: nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra, vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét

g) reklámgrafika: a homlokzat felületére (a síkjából nem kiemelkedően) festett, mázolt, karcolt ábra, felirat, kép

h) tájbaillő építmény: adott telken építmény és növényzet olyan együttese, ahol az építmény a tájképi adottságok, domborzati jellemzők szerinti arányos tömegalakítású, elhelyezésű és kialakítású, melynek környezetét elsősorban tájhonos növényzet oldja.

i) tömör kerítés: olyan kerítés, amely a síkjára merőlegesen nem átlátható

j) utcaszakasz: az utcának a két szomszédos keresztező utca közötti része

k) üzletfelirat, cégtábla, címtábla: a vállalkozás, üzlet nevét, adatait tartalmazó, akár megvilágított formátumban is kialakított, rendszerint a bejárat közelében (elsősorban a homlokzaton, vagy a kerítésen) elhelyezett hirdetési célú berendezés

l) védett érték károsítása: minden olyan beavatkozás, ami a helyi védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, megrongálását, átalakítását, építészeti karakterének részleges vagy teljes megváltoztatását, általános esztétikai hatásának, szerkezeteinek, eredetiségének, értékcsökkenését eredményezi.

II.FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

  1. Helyi védelem általános szabályai

3. § (1) A helyi egyedi védelem a rendelet 1. mellékletében meghatározott építményekre terjed ki a Tr-rel összhangban.

(2) Helyi védett értékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.

(3) Helyi védett építmény teljes bontása, eltávolítása csak a védettség megszüntetése után lehetséges. A védelem megszüntetésének feltételeként egyes épületrészek (pl. homlokzat), tartozékok megőrzése, illetve az új épületbe való beépítésének kötelezettsége előírható.

  1. Helyi védettség keletkeztetése és megszűntetése

4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet) írásban kezdeményezheti a Polgármesternél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő vagy helyi védett érték, terület megnevezését,

b) helyét:

ba) egyedi érték esetén helyrajzi számát és utca-házszámát,

bb) területi védelem (településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes, utca) esetén ingatlan-nyilvántartási térképen és légi fotón vagy topográfiai térképen való pontos lehatárolását,

c) a kezdeményező nevét/megnevezését,

d) a védett értékről készült fotódokumentációt és

e) a kezdeményezés indoklását.

(3) Helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított érték megsemmisül,

b) a védett egyedi érték a védelem alapját képező értékeit az értékvédelmi szakvélemény szerint helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg, vagy

d) a védett érték magasabb szintű védettséget kap.

(4) A védetté nyilvánításról és a védelem megszüntetéséről az önkormányzat Képviselő-testülete jelen rendelet módosításával dönt. A kérelem elutasításáról határozattal dönt.

(5) A helyi védelem alá helyezésről és annak megszüntetéséről az érintett ingatlan tulajdonosait és a kezdeményezőt értesíteni kell.

(6) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályoknak megfelelően a helyi védelem alá helyezés és annak megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

  1. Helyi védett értékek fenntartása

5. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értékeknek a védelem céljával összhangban lévő folyamatos jókarbantartása az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett értékek használata során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti. A rendeltetéstől eltérő, veszélyeztető használat esetén törekedni kell az érték közcélú felhasználására.

  1. Helyi védett értékek nyilvántartása

6. § (1) A helyi védett értékekről a település jegyzőjének nyilvántartást kell vezetnie, és gondoskodni kell annak folyamatos karbantartásáról.

(2) A nyilvántartásnak a Tr.-ben megfogalmazottakon túl tartalmaznia kell az önkormányzattól kapott támogatásokat, a kapcsolódó építési beavatkozások idejét és rövid műszaki összefoglalását.

  1. Helyi védett értékek megjelölése

7. § (1) Helyi védelem alatt álló terület és érték megjelölhető. A jelölésnek tartalmaznia kell a védett érték megnevezését és a védettség jellegét.

(2) A jelölések elhelyezéséről, karbantartásáról az önkormányzat gondoskodik, megőrzése a tulajdonos feladata.

  1. Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

8. § (1) A helyi védelem alatt álló építmények jókarbantartásához, felújításához, helyreállításához, valamint a helyrehozatali kötelezettség teljesítéséhez az önkormányzat támogatást adhat. A Képviselő-testület az éves költségvetésében meghatározott keretösszeg erejéig támogatási pályázatot írhat ki.

(2) Támogatás megítélhető különösen:

a) a helyi védelem alatt álló építményeken a következő munkálatokra vehető igénybe:

aa) építészeti arculati elemek, vakolat javítása, vagy új vakolat készítése, festése, színezése,

ab) jellegzetességeit adó részleteinek (különösen nyílászáró, zsalutábla, kémény, homlokzati díszítőelemek, tornác) felújítása, cseréje, eredeti állapotának helyreállítása,

ac) tetőszerkezet felújítása, cserépfedés cseréje,

ad) épületszerkezetek megújítása, utólagos alapozás, vízszigetelés,

ae) utcai kerítés és elemeinek helyreállítása és felújítása, új kapu építése;

b) helyrehozatali kötelezettség teljesítésére.

(3) Az elbírálásnál előnyt élveznek a közepes, vagy rossz műszaki állapotú épületre, vagy a teljes körű felújításra irányuló pályázatok.

(4) A pályázatról, a támogatás formájáról és mértékéről, valamint a támogatás odaítéléséről a Képviselő-testület határozattal dönt.

  1. Helyrehozatali kötelezettség

9. § (1) A polgármester a településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettséget írhat elő önkormányzati hatósági döntésében a helyi egyedi védelem alatt álló építményekre, zöldfelületekre.

(2) Helyrehozatali kötelezettség írható elő különösen, ha

a) a települési arculatot lerontja az építmény vagy részleteinek műszaki, esztétikai állapota,

b) a telek és zöldfelülete rendezetlen, nincs összhangban a településképi követelményekkel,

c) olyan berendezést helyeztek el a védett épületen, kerítésen, vagy zöldfelületen, amely nincs összhangban a településképi követelményekkel.

(3) Polgármester előzetesen írásban felhívja a telek tulajdonosának figyelmét a (2) bekezdésben foglalt tények fennállásáról. Ha a tulajdonos 60 napon belül nem szünteti meg a településképet rontó állapotokat, úgy a polgármester a jogszabályoknak megfelelően intézkedik a kötelezettség betartatásáról.


  1. A helyi egyedi védelemmel érintett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

10. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek utcai homlokzatán a nyílászárók színének, osztásainak, tok- és profilszélességének megváltoztatása csak a nyílászáró eredeti, építéskori állapot szerinti visszaállítása szerint történhet. Az eredeti, építéskori állapot ismeretének hiányában az épület korára és stílusára jellemző módon kell helyreállítani.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzat képzésének karakterét - ideértve a kiegészítő külső és belső szerkezeteket, díszítő elemeket is - meg kell tartani. Amennyiben az eredeti állapotról adatok rendelkezésre állnak, akkor azzal harmonizálóan kell helyreállítani, valamint továbbfejleszteni.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek homlokzati felületeinek részleges felújítása, átszínezése nem megengedett.

(4) Az épületek utólagos hőszigetelésénél csak olyan technológia alkalmazható, mely az épület arányait és díszítéseit nem változtatja meg.

III. FEJEZET

 TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

  1. Településképi szempontból meghatározó területek általános szabályai

11. § (1) A rendelet a következő településképi szempontból meghatározó területeket különbözteti meg:

a) Történeti településmag

b) Újtelep és környezete

c) Új kertvárosias lakóterületek

d) Bakonyi tájképi együttes.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területeken építmények elhelyezése, bővítése, felújítása során a helyi területi és egyedi építészeti követelmények betartásán felül általánosan kell törekedni az adott településrész karakteres elemeinek megőrzésére, a településrész jellegzetes arculatához illeszkedő, értékteremtő településkép formálására. Építési tevékenység, környezetalakítás, reklám elhelyezése nem okozhatja a településrész arculatának romlását.

(3) Az (1) bekezdés szerinti területeket a 2. melléklet határolja le.

  1. Minden területre kiterjedő egyedi építészeti településképi követelmények

12. §  (1) A hagyományostól eltérő anyagból (helyi terméskő) épített falak, oszlopok, lábazatok felületét vakolni kell.

(2) Új, vagy átalakított fő rendeltetésű épület tetőidoma nyeregtető vagy nyeregtetők kombinációja lehet.

(3) A melléképület homlokzatát színezésében, anyaghasználatában, felületkialakításában a főépítménnyel harmonizáló módon kell kialakítani.

(4) Épületen kívül, valamint épületek tetősíkja fölé vezetett fém kémények csak burkolt kivitelben (kő, tégla, rabic, vakolva) készülhetnek.

(5) Beépítésre szánt területen – amennyiben a rendelet máshogy nem szabályozza – legfeljebb 1,80 m magas, áttört kivitelű kerítés építhető. Lábazat létesítése esetén az legfeljebb 50 cm magas, tömör kivitelű lehet.

(6) A kerítés anyaghasználatának (elsősorban a lábazat kialakítása), formavilágának, színezésének a főrendeltetésű épülettel harmonizálnia kell.

13. § (1) Az adott építési telek talajadottságaitól, beépítésétől függően a telkek zöldfelületét többszintes növényállományként kell kialakítani a zöldfelület minimum 50%-án tájhonos fás növényzet, vagy gyümölcsfa telepítésével.

(2) Telek zöldfelületét összefüggően kell kialakítani, rendezettségéről, fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(3) Fasorok telepítése utcaszakaszonként (két keresztező utca között) csak azonos fafajokkal történhet.


  1. Történeti településmag egyedi építészeti településképi követelményei

14. §  (1) Meglévő épület bővítése történhet hosszanti irányban, vagy keresztszárny létesítésével, megtartva a kialakult tömegarányokat (épületszélesség). Keresztszárny nem lehet hangsúlyosabb („hosszabb”), mint a főszárny.

(2) A tárolásra szolgáló melléképületeket a főépítmény vonalában, annak folytatásában, vagy arra merőlegesen kell elhelyezni.

(3) Új épület építése, meglévő épület felújítása esetén a homlokzati nyílászárók színének az épülettel és a hagyományos településképpel harmonizálnia kell.

(4) A Fő utca mentén az épülethomlokzatokat, épületlábazatot, kerítéslábazatot vakolva vagy helyi terméskő felülettel kell kialakítani.

(5) Új, vagy átalakított fő rendeltetésű épület tetőidoma nyeregtető vagy nyeregtetők kombinációja lehet. A tető hajlásszöge 35-450 között alakítható ki.

(6) Tetőablakként nyeregtetős állóablak nem létesíthető.

(7) Tömör kerítés csak helyi terméskő alkalmazása esetén építhető, amennyiben az utcában kialakult utcaképhez való illeszkedés ezt megköveteli. A kerítés magassága ebben az esetben nem haladhatja meg az 1,5 m-t.

(8) Közterületeken, telekhatárokon álló, valamint közterületről látható támfalak látható felületei – terméskő, hagyományos tégla alkalmazásának kivételével – csak vakoltan alakítható ki.

  1. Az Újtelep egyedi építészeti településképi követelményei

15. §  (1) Meglévő főépítmény bővítése a kialakult beépítés vonalában, annak meghosszabbításában, vagy a közterület felé eső részen keresztszárny építésével („L” alakban befordítva) történhet.

(2) Az előkertet (virágos) zöldfelületként kell fenntartani.

  1. A kertvárosias lakóterületek egyedi építészeti településképi követelményei

16. §  (1) Épület tömegformálása (alaprajzi és tető) során a településen és környékén hagyományosan kialakult, egyszerű geometriájú formákat kell alkalmazni.

(2) A szabályozási tervi építési vonalra kizárólag tárolásra (garázs) szolgáló épületrész homlokzata nem kerülhet.

(3) Az előkertet (virágos) zöldfelületként kell fenntartani.

  1. Bakonyi tájképi együttes egyedi építészeti településképi követelményei

17. § (1) Melléképületet a főépítmény mögött, annak vonalában, különállóan vagy ahhoz hozzáépítve, vagy a főépítmény vonalára merőlegesen kell elhelyezni.

(2) A hagyományos történelmi tájkarakter védelme érdekében tájbaillő építmények létesíthetők.

(3) Épület tömegformálása (alaprajzi és tető) során a településen és környékén hagyományosan kialakult, egyszerű geometriájú formákat kell alkalmazni.

  1. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének általános szabályai

18. §  (1) Távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény, és önálló reklámépítmény nem létesíthető országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területeken,

a) az ökológiai hálózat magterületen,

b) a közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken (Natura 2000 területek), és

c) erdőterületeken.

(2) Még beépítetlen beépítésre szánt területeken új középfeszültségű, kisfeszültségű és közvilágítási villamos energia ellátási, valamint a vezetékes hírközlő hálózatok csak föld alatti vezetéssel építhetők ki.

(3) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglévő gyenge és erősáramú villamos energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, az új kisfeszültségű és közvilágítási villamos energia ellátási hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell telepíteni. Belterületen a közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén föld alatti vezetéssel kell megoldani a hálózat elhelyezését.

(4) Beépítésre nem szánt területen egy oldali közös oszlopsoron kell a kisfeszültségű, a közvilágítási villamos energia ellátási, a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatokat és az optikai hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. A közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén csak föld alatt helyezhetők el a vezetékek.

(5) Beépítésre szánt területen új villamos energia ingatlan-bekötés esetén – ezzel együtt az elektronikus hírközlési bekötés is – csak földalatti csatlakozással építhető ki akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

(6) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen csak tornyokban, egyéb műszaki létesítményekben takartan helyezhetők el.

(7) Erdőterületen csak akkor építhető ki föld feletti hálózat, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válna szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, erdei utak mentén, földalatti telepítéssel kell építeni.


IV. FEJEZET

A Reklámok, reklámhordozók, CÉGÉREK ÉS EGYÉB HIRDETÉSI CÉLÚ ÉS MŰSZAKI BERENDEZÉSEK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

  1. A reklámok, reklámhordozók elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható magánterületen

19. § (1) Reklámhordozó elhelyezése e rendelet és a reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról szóló kormányrendelet előírásaival összhangban történhet.

(2) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(3) Reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés belterületen nem helyezhető el.

(4) A reklámhordozó telepítésekor modern megjelenésű, időjárásálló szerkezet alkalmazható. A reklám megvilágítása céljából meleg színű, nem villogó fényforrás által alkalmazható.

(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető. Nem alkalmazható villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszaverő anyag, mely a közlekedés biztonságát zavarhatja.

  1. Utcabútorokra vonatkozó szabályok

20. § (1) A település közigazgatási területén kioszk és közművelődési célú hirdetőoszlop nem helyezhető el.

(2) Információs és más célú berendezés kialakításakor az anyag és színezés megválasztásával a településképi harmóniát biztosítani kell. A berendezés egyéb közterületi funkcióhoz is kapcsolódhat.

(3) Az információs és más célú berendezések felületén felületi korlátozás nélkül helyezhető el:

a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi, kulturális és közlekedési információk,

e) településtérkép;

f) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

g) helyi értékvédelemmel összefüggő tájékoztatások, jelölések.

(4) A papír alapú információhordozó (plakát) legfeljebb 1 m2 nagyságú lehet, mely az önkormányzat által e célra létesített hirdetőtáblákon helyezhető el.

(5) Más célú berendezésen reklám nem helyezhető el.

  1. A reklámokra vonatkozó szabályoktól való eltérések

21. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, nem helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

(4) A választással kapcsolatos hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezésére a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

  1. A cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezésével kapcsolatos szabályok

22. § (1) A vállalkozás használatában álló ingatlanon kizárólag a vállalkozást, az ott folyó tevékenységet népszerűsítő hirdetési célú berendezések, különösen üzletfelirat, cégtábla, címtábla, cégér, reklámgrafika, molinó helyezhető el.

(2) Új épület építésénél, meglévő átalakításánál, funkcióváltásnál, homlokzati felújításnál az épület közterületről látható részén megjelenő cégérek és hirdetési célú berendezések méretét és elhelyezését e rendelet előírásait figyelembe véve a közterületi homlokzattal együtt kell tervezni és kialakítani. Meglévő épület esetén – amennyiben a homlokzat nem változik – a kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el az ott folytatott tevékenységre utaló cégér vagy hirdetési célú berendezés.

(3) Az ingatlanokon vállalkozásonként legfeljebb 1 m2 összes hirdetőfelületű üzletfelirat, cégtábla, címtábla, cégér az épület homlokzatára, vagy a kerítésre szerelve, annak síkjában helyezhető el, illeszkedve azok építészeti jellegéhez.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épület homlokzatán és telkén LED- kijelzőként, vagy futófénnyel, fényjátékkal üzemelő cégér, vagy egyéb hirdetési célú berendezés nem helyezhető el.

(5) Cégért és hirdetési célú berendezést elsősorban az épület homlokzatán, az üzletportál feletti sávban kell kialakítani. A tetőfelület síkjában arra ráírva, felszerelve felirat, cégér és egyéb hirdetési célú berendezés nem helyezhető el.

(6) Kerítésen vállalkozásonként egy darab, legfeljebb 1 m2 nagyságú hirdetési célú berendezést a kerítésre szerelve, annak síkjában lehet elhelyezni.

(7) A vállalkozás, tevékenység megszűntét követően okafogyottá, gazdátlanná vált cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elbontása az elhelyezőnek, illetve az ingatlan mindenkori tulajdonosának, üzemeltetőjének, bérlőjének kötelessége.

  1. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

23. § (1) Technológiai létesítmény-berendezések (antenna, klímaberendezés, szellőző, napelem, kollektor, szerelt kémény, égéstermék elvezetés, új parapet-konvektor) látható helyre csak kivételesen, műszakilag indokolható esetben helyezhetők el. Az ilyen berendezések csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthetők.

(2) Parapet konvektor utcai homlokfalra akkor telepíthető, ha az épület előtt előkert van.

(3) Háztartást ellátó méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magastetős épületnél csak a tetősíkban telepíthető.

(4) Helyi védett épületen közterületről látható napenergiát hasznosító berendezés nem telepíthető.

(5) Lapostetős épületre napkollektor, napelem csak parapetfallal takartan telepíthető.

(6) Szélerőmű, szélkerék a település közigazgatási területén nem telepíthető.

V. FEJEZET

Településkép-érvényesítési eszközök

  1. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

24. § (1) Szakmai konzultáció minden építési tevékenység és közterületi környezetalakítás esetében kezdeményezhető.

(2) A szakmai konzultáció papír, vagy elektronikus formában nyújtható be a rendelet 1. függeléke szerinti kérelem nyomtatvány kitöltésével.

(3) A szakmai konzultáció során az ügyfelet tájékoztatni kell az építés érintett területre vonatkozó helyi rendjéről, településképi követelményekről, valamint a tervezett beavatkozás környezetét érintő ismert önkormányzati fejlesztési elképzelésekről. A polgármester bemutatja, és szükség esetén értelmezi a Településképi Arculati Kézikönyv ajánlásait és azok indokait, az adott beruházás környezetének értékeit és a sajátos adottságaiból következő építési feltételeket.

(4) A szakmai konzultáció során a főépítész/polgármester javaslataival segíti a településképi követelmények érvényesülését.

(5) A főépítész/polgármester elektronikus úton, vagy telefonon értesíti a kérelmezőt a konzultáció lehetséges időpontjáról a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül.

(6) A szakmai konzultációról írásos emlékeztető készül a felvetett javaslatok összefoglalásával, valamint a főépítész/polgármester nyilatkozatával.

  1. Településképi bejelentési eljárás

25. § (1) A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni mérettől függetlenül minden esetben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabály, valamint e rendelet szerinti reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése előtt.

(2)  A településképi bejelentés a polgármester felé elektronikus úton, alábbi tartalommal történik:

a) kérelmező neve,

b) kérelmező címe, cég esetén székhelye,

c) kérelmező levelezési címe, telefonszáma és elektronikus levelezési címe,

d) a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezéssel összefüggő beavatkozás helye (címe és helyrajzi száma),

e) a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezéssel összefüggő beavatkozás rövid leírása,

f) (4) bekezdés szerinti építészeti-műszaki terv.

(3) A bejelentéshez kapcsolódó építészeti-műszaki terv szükség szerint a következő munkarészeket tartalmazza bejelentéshez kötött reklámhordozók berendezések elhelyezése esetén

a) műszaki leírást;

b) helyszínrajzot,

c) építményre történő elhelyezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot, és

d) fotómontázst.

(4) Az építészeti-műszaki tervben csak azokat a tartalmakat kell kidolgozni, amely az adott, bejelentés köteles tevékenység egyértelmű elbírálásához szervesen kapcsolódik.

  1. Településképi kötelezés és településkép-védelmi bírság

26. § (1) E rendelet szerinti településképi követelmények teljesülését, a településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.

(2) A polgármester hivatalból vagy kérelemre településképi kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki

a) az e rendelet III. és IV. fejezetében meghatározott településképi követelmények megsértése,

b) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,

c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése

esetén.

(3) A polgármester a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglalt esetekben előzetesen megfelelő határidő biztosításával végzésben hívja fel az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértés megszüntetésére. 

(4) A (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester hatósági határozatában - a településképi követelmények teljesülése érdekében - az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására és ezzel egyidejűleg a településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(5) A polgármester a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén az ingatlantulajdonossal szemben 50.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig terjedő összegű településkép-védelmi bírságot szab ki az alábbiak szerint:

a) településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén:

aa) a megtiltás ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 500.000 Ft;

ab) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legfeljebb 300 000 Ft;

ac) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legfeljebb 500.000 Ft;

b) a településképi követelmények megsértése esetén - amennyiben a tevékenység nem tartozik településképi bejelentési kötelezettség alá - legfeljebb 500.000 Ft.

(6) A bírság megfizetése nem mentesít a kötelezésben foglaltak teljesítése alól.

(7) A településképi kötelezési eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) A településképi kötelezésben foglaltak önkéntes teljesítésének elmaradása esetén – ideértve a településkép-védelmi bírság meg nem fizetését is - a végrehajtás elrendelését és foganatosítását a döntést hozó hatóság végzi.


VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Csehbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 7/2017. (XII.29). önkormányzati rendelete.



Csatolmányok

Megnevezés méret
1
12.57 KB
2
240.96 KB
1
12.54 KB
2
12.63 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!