nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Mesztegnyő Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2011. (VIII.17.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2013-07-12 -tól
Mesztegnyő Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2011. (VIII.17.) önkormányzati rendelete
a temetőkről és a temetkezésről

Mesztegnyő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a temetőkről és a temetkezési tevékenységekről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2 pontjában, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Mesztegnyő község területén lévő önkormányzati tulajdonú temető fenntartásával és a temetkezési tevékenységgel kapcsolatosan a következőket rendeli el:



Értelmező rendelkezések


1. §[1]



Általános rendelkezések


2. §


Ezen rendelet hatálya a Mesztegnyő település közigazgatási területén fekvő temetőre, az ott végzett temetkezési és temető-fenntartási tevékenységre terjed ki. A temető pontos címe: 223/1 hrsz.


3. §


(1) Mesztegnyő település Önkormányzata gondoskodik a helyi viszonyoknak és előírásoknak megfelelő temető fenntartásról. E feladatot saját szervezetével, vagy a kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretein belül azon vállalkozóval láthatja el, amely a kormányrendeletben meghatározott szakmai követelményeknek megfelel.


(2)[2] A szabályozás célja, hogy a település területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa – megkülönböztetés nélkül és az elhunyt végakarata szerint – az elhunytakat megillető jogokat, a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében. A rendelet szabályozza a temetők használatának és működésének rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát (2. melléklet).


(3) A rendelet hatálya Mesztegnyő település közigazgatási területén található, az önkormányzati tulajdonában lévő valamennyi (lezárt vagy működő) temetőre és létesítményeikre, illetve az ottani temetésekkel kapcsolatos temetkezési tevékenységre terjed ki.


(4) Az Önkormányzat által fenntartott temető köztemető, abban az Önkormányzat köteles az elhunyt személyére, vallási, illetőleg lelkiismereti meggyőződésére, valamely faji csoporthoz tartozására, nemzeti-etnikai hovatartozására, a halál okára vagy bármely más megkülönböztetésre tekintet nélkül lehetővé tenni a halottak eltemetését.


4. §


(1) A temetés módja lehet egyházi és világi. A világi temetés szertartásrendjét az eltemettetők határozzák meg. Az egyházi temetés az egyházak hitéleti tevékenységének, vallási szokásainak tiszteletben tartásával történik.


(2) Köztemető létesítéséről, bővítéséről, lezárásáról és megszüntetéséről az Önkormányzat gondoskodik.


(3) Ha a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely betelt, azt a temető fenntartója jogosult lezárni, és ott a további temetkezést megtiltani.


(4) Lezárt temetési hely kiüríthető, ha a lezárásától, illetőleg az utolsó temetkezéstől számított használati ideje letelt. A temetési helyre rátemetett maradványok, valamint az elhelyezett urna az eredeti használati időt nem hosszabbítja meg.


5. §


(1)[3] Mesztegnyő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az üzemeltetőt pályázat alapján választja ki, az üzemeltetésről kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében gondoskodik (1. függelék).


(2) A temető fenntartásának költségeit az Önkormányzat biztosítja a temetkezési helyek nyújtásából befolyt díjakból és egyéb bevételekből.


(3) A temető üzemeltetője évente köteles a megbízó önkormányzatot tájékoztatni a köztemető üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységéről, bevételeiről, kiadásairól. Az üzemeltető ezen tájékoztatót a tárgyévet követő év március 31-ig köteles – a polgármesteren keresztül – képviselőtestület elé terjeszteni.


(4) A temető üzemeltetője, amennyiben a kegyeleti közszolgáltatás mellett temetkezési szolgáltatást is végez, köteles a kegyeleti közszolgáltatást más gazdasági tevékenységétől, így a temetkezési szolgáltatástól számvitelileg elkülöníteni.


(5)[4] A temető fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő feladatokat a jegyző ellenőrzi.


(6)[5] A jegyőz a meghatározott jogkörében eljárva felhívást tehet a jogszabályokban és a temető szabályzatban foglalt rendelkezések betartására.



A temető használatának és igénybevételének szabályai


6. §


(1) A köztemetőben világi és egyházi szertartással történő temetés egyaránt lebonyolítható.


(2) A köztemetőbe felekezethez való tartozásra tekintet nélkül – az 1999. évi XLIII. tv. 1. § (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel – csak az elhalálozásuk idején bejelentett Mesztegnyő települési lakcímmel rendelkező, valamint a település közigazgatási területén elhalt hajléktalan személyeket lehet temetni.


(3) A temetőnek és létesítményeinek alkalmasnak kell lennie az elhunytak felravatalozására, gyászszertartásuk lebonyolítására és eltemetésükre, ugyanakkor meg kell felelnie az elhaltak iránti kegyelet igényeinek, és lehetővé kell tennie a temetkezési tevékenység, temetkezési szolgáltatás korszerű lebonyolítását.


(4)[6] Más településen bejelentett lakcímmel rendelkező elhunyt eltemetését a hozzátartozó kérésére a polgármester engedélyezheti, az elhunyt végakaratának teljesítését nem lehet megtagadni. Ha az elhunyt elhalálozásakor nem mesztegnyői állandó lakhellyel rendelkezett, az 1. melléklet 1.) pontjának f) bekezdésében meghatározott sírhely díj megfizetése mellett temethető.


[7](5) A rendelkezni jogosult köteles igénybe venni az üzemeltető berendezéseit, temetőn belül az elhunyt hűtésével, továbbá a sírnyitással kapcsolatos feladatokra, melyekért az 1. melléklet 3.) pontjában meghatározott díjakat köteles fizetni. A köztemetőben szolgáltatásokat és egyéb vállalkozási tevékenységet végző vállalkozók munkájának összehangolásáról az üzemeltető gondoskodik. A temetkezési szolgáltatást végző vállalkozók temetésenként az 1. melléklet 3.) pontjában meghatározott díjat kötelesek fizetni a temető létesítmények igénybevételéért.


7. §


(1) A köztemető nyitvatartási rendje: folyamatos.


(2) A temetőben mindenki a hely jellegének megfelelő magatartást köteles tanúsítani. Tilos minden olyan magatartás vagy tevékenység, amely a kegyeleti érzést sértheti.


(3) A temetőben kiskorú gyermek felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az általa okozott kárért a felügyelő tartozik felelősséggel.


(4) A vakvezető kutya kivételével a temetőbe állatot bevinni tilos.


(5) Az üzemeltető köteles a temető rendjét, nyitvatartási idejét, az elhelyezhető síremlékek méretét szabályozó hirdetményeket és a temető részletes térképét a temető bejáratánál jól látható helyen kifüggeszteni.


8. §


(1) A temető útjain tilos gépjárművel közlekedni, kivéve:

            a) a súlyos mozgáskorlátozott személyt szállító járművet,

            b) a temetkezési tevékenységben részt vevő járművet,

            c) a temető üzemeltetéséhez szükséges járművet.


(2) A temetőben munkát végző vállalkozók csak az e rendelet mellékletében meghatározott mértékű úthasználati díj ellenében hajthatnak be a temető területére gépjárművel. Az úthasználati díjat a temető fenntartás hozzájárulás összege tartalmazza.


(3) A látogatók gépjárműveiket – az (1) és (2) bekezdésben foglaltak kivételével – csak az erre a célra a temetőn kívül kijelölt területen helyezhetik el.


9. §


(1) A temető tisztántartása az üzemeltető feladata, az önkormányzat erre vonatkozó részletes előírásait az üzemeltetővel kötendő szerződésben kell rögzíteni.


(2) A temető környezetének védelme, rendjének és tisztaságának megőrzése, minden látogató kötelessége.


(3) A temetőben munkát – a sírgondozás és a sírok beültetése kivételével – csak az üzemeltető által engedélyezett és meghatározott időben lehet végezni. A munka megkezdésének és befejezésének idejét az üzemeltetőnek be kell jelenteni.


(4) Padot, ülőhelyet elhelyezni csak az üzemeltető engedélyével és az üzemeltető által kijelölt helyre lehet.


(5) Építőanyagot a temetőbe beszállítani, építési és bontási munkát megkezdeni, vagy bontási anyagot elszállítani csak az üzemeltető hozzájárulásával szabad. Az építési hulladékot keletkezésétől számított 3 napon belül el kell szállítani. Az építéshez szükséges ömlesztett anyagot (pl. betont) csak vaslemezen lehet előkészíteni.


(6) A temetőben tűzveszélyes tevékenységet végezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával szabad. Avart, elszáradt koszorú- és virágmaradványt elégetni a temetőben tilos.


(7) A temető területéről sírkövet, síremléket, sírjelet (fejfát) kiszállítani csak az üzemeltető írásos engedélyével lehet.


10. §


(1) A temetőben elhelyezett tárgyakért, valamint a sírok és síremlékek esetleges megrongálásáért sem az önkormányzatot sem az üzemeltetőt anyagi felelősség nem terheli.


(2) A temetőbejáratot, a fogadóteret, a ravatalozóhoz vezető utat, a ravatalozó környezetét parkszerűen kell kialakítani és gondozni.


(3) A temető területének fásítását úgy kell megoldani, hogy az segítse a tájékozódást, és ne akadályozza a közlekedést.


(4) A temetőben, illetve a ravatalozóba kiszállított holttest hűtéséről halott hűtő berendezésben a ravatalozásig folyamatosan gondoskodni kell.


11. §


A temető üzemeltetője a temetkezési szolgáltatók között hátrányos megkülönböztetést nem alkalmazhat.



A temetői nyilvántartások vezetése


12. §


(1) A temetői nyilvántartó- és sírboltkönyv vezetéséről a temető fenntartója gondoskodik.


(2) A nyilvántartókönyvnek a kötelező adatokon kívül tartalmaznia kell az elhalálozás helyét is (mellékelve halotti anyakönyvi kivonat, orvosi halotti igazolás).


13. §


(1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettető és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy betekinthet, részükre a fenntartó köteles ingyenes adatszolgáltatást nyújtani.


(2) A nyilvántartó könyvbe minden temetést (urnaelhelyezést, urnakiadást, urnakiemelést, hamuszórást) időrend szerint kell bejegyezni.


(3) A holttestmaradványok közös sírba helyezése esetén a temetőben vezetett nyilvántartó könyv rovatába a közös sírba történő helyezést, időpontjának és a közös sírnak a megjelölésével be kell jegyezni.


(4) Az ismeretlen holttest esetében a nyilvántartó könyvbe be kell vezetni az eljáró hatóság nevét, az eljárás ügyszámát.



A kegyeleti tárgyak, növényzet elhelyezése,

a sírgondozás szabályai


14. §


(1) A temetőben csak a sírok, síremlékek, urnahelyek díszítésére szolgáló, a kegyeleti jelleget nem sértő tárgyak, növények helyezhetők el. Az engedély nélküli, vagy a temető rendjét zavaró tárgyakat, növényeket a temető üzemeltetője eltávolítja, illetőleg az elhelyezővel eltávolíttatja.


(2) Fát, cserjét a köztemető területén magánszemély nem ültethet. Ez alól kivételt képez – de az üzemeltetőnek be kell jelenteni - a sírra ültetett azon örökzöld, amely teljes kifejlettségében nem magasabb 1,5 m-nél és átmérője nem több 0,6 m-nél.


(3) Kegyeleti tárgyakat, a növényeket és egyéb díszítő anyagokat bepiszkítani, rongálni, eltávolítani és a temetőben szemetelni tilos.

15. §


(1) A sírhely gondozása úgy végezhető, hogy az ne sértse más elhunyt hozzátartozójának, illetve a látogatóknak kegyeleti érzéseit és ne akadályozza azokat a sírgondozásban.


(2) A sírhely gondozása, illetve egyéb munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, illetve búcsúztatás alatt munkavégzéssel összefüggő hang vagy egyéb hatás nem zavarhatja a szertartást.


(3) A sírhely gondozása során keletkező szemetet az üzemeltető által kijelölt helyre kell vinni.


(4) Tilos a sírhelyek környékét felásni, a talajt elhordani, vagy sírfeltöltésre használni.


(5) A temetőben a sírhelyek bekerítése tilos, erre engedély nem adható.



Temetési hely


16. §


(1) A temetőt sírhelytáblákra (parcella), a sírhelytáblákat pedig sorokra kell osztani. A sorokban a temetési helyeket a temető fenntartója jelöli ki.


(2) A temetőrendezési terv alapján a fenntartó a köztemetőről térképet, nyilvántartást készít, amelyet naprakészen vezet.


(3) A sírhelytáblákat, a sorokat és a temetési helyeket számozni kell. A temetési helyek nyilvántartással való azonosíthatóságát biztosítani kell. A sírhelytábla számozását a helyszínen is fel kell tüntetni.


(4) A sírhelytáblát a folyamatos temetésre elő kell készítetni.


(5) A temetőben alkalmazott temetési helyek szélességi és hosszúsági méretét és az egymástól való távolságát a szabályzatban kell előírni.


17. §


(1) Temetkezésre használt helyek:

            a) egyes sírhelyek

            b) kettes sírhelyek,

            c) közös (sírok) sírhelyek

            d) gyermeksírhelyek,

            e) urnasírhelyek,

            f) urnafülkék

            g) sírboltok.


(2) Koporsós temetés esetén a temetési hely lehet egyes sírhely, kettős sírhely és sírbolt. Az egyes sírhely alapmérete egy koporsó, a kettős sírhely alapmérete két egymás melletti koporsó befogadásra alkalmas sírgödör.


(3) A koporsó egy holttest elhelyezését szolgálja.


(4) A sírgödör mélysége 200 cm koporsós rátemetés esetén úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön. A sírgödröt az üzemeltető hozzájárulásával természetes – a talajban lebomló – anyaggal burkolni lehet.


(5) Oldalirányú üreggel ellátott egyes vagy kettős sírhelyet nem szabad létesíteni.


(6) A sírbolt (kripta) legalább kettő koporsó elhelyezését biztosító al- és felépítményből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadó koporsók száma határozza meg. Sírbolt a temető tulajdonosának hozzájárulásával építhető. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa jelöli ki. A tulajdonosnak a hozzájárulást meg kell adnia, ha az építtető a sírbolt helyét megváltotta.


(7) A sírboltok, a gyermek, a kettős és az urnasírhelyek részére az egységes gondozás céljából külön táblát vagy sorokat lehet kijelölni.


18. §


(1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke (kolumbárium), urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre rátemethető.


(2) Az urnafülke (kolumbárium) és az urnasírbolt építésügyi hatósági engedéllyel építhető.


(3) Új urnafülke építésénél az urnát befogadó belső méret 30×30 cm lehet. Urnafülke építmények kialakításánál a temető tulajdonosa előírhatja a természetes anyagok és művészi formák alkalmazását. Az urnafülkét úgy kell kialakítani, hogy a fülke egyedi díszítése biztosítható legyen.


(4) A hamvakat tartalmazó urna földbe temetésére urnasírhely és urnasírbolt alakítható ki, amelyek a rendelkezési jogosultság időtartamában (használati idő) különböznek egymástól.


(5) A temető tulajdonosa – az eltemettető igénye esetén – a hamvak szétszórásához és bemosásához külön temetőrészt jelöl ki, amelyet parkszerűen kell kialakítani.


(6) A temető tulajdonosa (üzemeltető) a mesterséges vagy spontán abortusz folytán távozó magzat, csonkolt testrész, emberi szerv, szervmaradvány eltemetésére külön sírhelytáblát jelöl ki.


19. §


(1) Temetési hely megjelölésére sírjel használható, illetőleg létesíthető.


(2) A sírjel nem foglalhat el a szabályzatban meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságára az építésügyi előírások vonatkoznak.


(3) A síremlék és tartozékai, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a temető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni.



20. §


(1) A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.


(2) A halva született magzat sírhelyét jelzőfával kell megjelölni, amelyen a temetés napját és a temetési hely sorszámát kell feltüntetni.


(3) Ha a halva született magzat eltemetéséről – kérésére – közeli hozzátartozója gondoskodott, a sírhelyen kereszt vagy fejfa is elhelyezhető és azon utónevet is fel lehet tüntetni.


21. §


(1) A sírjel vagy a sírbolt helyreállítására, felújítására a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a temetési hely felett rendelkezni jogosultat felhívhatja, illetőleg az állékonyságot, az életet és a biztonságos használatot veszélyeztető állapot (a továbbiakban: közvetlen veszély) fennállása esetén köteles felhívni. A felhívási – a temetési hely megjelölésével – a temető kapuján (hirdetőtábláján) és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.


(2) A közvetlen veszély fennállása esetén az építési engedély köteles sírjel helyreállítását a temető tulajdonosának kérelmére az építésügyi hatóság elrendeli, illetve a kötelezés nem teljesítése esetén a veszélyhelyzetet hatósági úton – a temető tulajdonosának közreműködésével – megszünteti.


(3) A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.


22. §


(1) A temető fenntartójának (kezelőjének) a temetőről térképet (vázrajzot) kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni, hogy mely sírhelytáblák, sorok milyen temetési helyek céljára vannak fenntartva.


(2) A temető részletes térképét annak bejáratánál ki kell függeszteni és a változásokat legalább évenként ki kell egészíteni.


(3) A temető bejáratánál a közönség részére tájékoztatót kell kifüggeszteni a nyitva tartás idejéről, a temető rendjéről.


23. §


(1) A temető, temetőrész, sírhelytábla (parcella), temetési hely lezárását hirdetményben kell közölni. A hirdetményt a lezárás időtartamáról a tájékoztató táblán, szükség szerint a temetőkapun, ravatalozón és az érintett temetőrésznél is ki kell függeszteni.


(2) Lezárt sírhelytáblába koporsós temetés csak sírboltba vagy kettős sírhelybe engedélyezhető.


(3) Ha a lezárástól számított 25 éves sírhelyhasználati, illetőleg 10 éves urnasírhely, urnafülke használati idő eltelt, a temető tulajdonosa (üzemeltetője) az újbóli temetések lehetővé tétele céljából a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet megszüntetheti. A megszüntetést megelőzően hirdetményben, továbbá három alkalommal legalább egy országos és egy területi napilapban – egyházi (felekezeti) temetőnél az egyház (felekezet) lapjában is – és a helyben szokásos módon közhírré kell tenni úgy, hogy a hirdetmény kifüggesztése és az első közzététel a megszüntetés előtt legalább hat hónappal, a továbbiak pedig kéthavonként történjenek.


(4) Ha a lezárt temető, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet újra betemetés vagy kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a terültet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.


24. §


(1) Temetőt vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszüntetni.


(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa (üzemeltetője) gondoskodik.


(3) Azoknak a temetési helyeknek az áthelyezéséről, amelynek a használati ideje még nem járt le, a temetési hely felett rendelkezni jogosulttal kötött megállapodás alapján, a temető tulajdonosa (üzemeltető) gondoskodik. Az áthelyezett temetési hely használati ideje az eredetileg megváltott temetési hely használati idejéhez képest nem változik.


(4) Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a temető fekvése szerint illetékes városi, fővárosi kerületi intézete (a továbbiakban: intézet) jelenlétében – közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatóak.


25. §


(1) A sírjellel az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik.


(2) Ha a rendelkezésre jogosult, illetőleg annak örököse a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti.


(3) Sírbolt és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani. A kártalanítás módjára és mértékére, valamint érvényesítésére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.


26. §


Az elhalttal eltemetett és a sír felnyitásakor előkerült – értékeket képező – dolgokra hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a temető üzemeltetője értesíti a külön jogszabályban meghatározott hatóságot.



27. §


(1) A halottat koporsós temetés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról számított 72 órán túl, de 96 órán belül el kell temetni, kivéve, ha

a) a halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálatra vonatkozó rendelkezések alapján ettől eltérő engedélyt adott,

b) a holttestnek az eltemetésig történő hűtése biztosított, ebben az esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni.


(2) A halottat – hamvasztásos temetés esetén – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáról számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a hamvasztásig hűteni kell.


28. §


(1) A temetőbe szállított halottat az azonosság megállapítása és az okmányoknak az üzemeltető részére történő átadása után – a szállításnál használt külső koporsóval együtt – azonnal el lehet temetni, vagy gondoskodni kell a hűtőben, ravatalozóban való elhelyezéséről.


(2) Ha a temető üzemeltetője az azonosság vagy az okmányok tekintetében hiányosságot észlel, az átvételt felfüggeszti és a halottvizsgálati bizonyítványt kiállító orvost, valamint az illetékes intézetet értesíti.


29. §


(1) Temetni – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – hagyományos módon koporsóban (koporsós temetés), hamvasztás esetén az urnába helyezett hamvak eltemetése, illetve elhelyezése, szétszórása útján lehet.


(2) A koporsót temetés előtt véglegesen le kell zárni.


30. §


(1) Az elhalt földbe temetéséhez az eltemettetőnek jól zárható, környezetbarát anyagból készült, résmentes koporsóról kell gondoskodnia. Földbe temetéshez – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – fémből, üvegből, műanyagból készült termék nem használható.


(2) Földbetemetéshez olyan koporsóanyag vagy kegyeleti termék nem használható, amely – alapanyagként vagy adalékanyagként külön jogszabályban szereplő összetevők bármelyikét tartalmazza – veszélyezteti a környezetet. Ha az elhunyt szállításához műanyag (pvc, polyetilén fóliát) vagy más, földben le nem bomló anyagot használtak, azt az eltemetés során földbe helyezni nem szabad. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni.


(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a fertőző betegségben elhunytak, valamint a külföldről szállított holttestek szállításánál felhasznált anyagokra.


31. §


(1) Azt, aki törvény alapján a temetésre kötelezett és a kötelezettségét nem teljesíti, a jegyző felszólítja kötelezettsége 15 napon belüli teljesítésére. Ha a kötelezett a felszólításnak nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni.


(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell.


(3) Az elhunytat a kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha az elhalálozás hely szerinti település köztemetőjében megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van.


32. §


(1) Az elhunytat – ha az eltemettetőnek nincs a temetőben meglévő temetési hely feletti rendelkezési joga – az elhalálozás ideje szerint sorrendben következő temetési helyre kell temetni, kivéve, ha a szabályzat másként rendelkezik.


(2) Sírboltba történő temetés rendjét a sírboltkönyv határozza meg.


33. §


(1) A hamvakat tartalmazó urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni vagy sírhelybe, sírboltba rátemetni egyaránt szabad. Az urnát a talaj szintjétől legalább 0,5 méter mélységben kell elhelyezni. Rátemetésnél az urna a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.


(2) Urnát urnatartóban a sír felületére is el lehet helyezni. Az egy urnafülkébe vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a sírhelybe (sírboltba) temethető urnák számát a temető tulajdonosa (üzemeltetője) a szabályzatban határozza meg.


(3) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát az átvétel igazolásával ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.


34. §


(1) A hamvak az eltemettető rendelkezése alapján a temető arra kijelölt helyén – a kegyeleti igények betartásával – szétszórhatok. A hamvak szétszórásakor gondoskodni kell arról, hogy azok a szétszóráskor a talajba bemosódjanak.


(2) Ha a szétszórás zárt rendszerben (pl. medence) történik, gondoskodni kell, hogy a hamvak abból ne kerülhessenek ki. Ha a műtárgy betelt, azt a temető megszűnéséig fenn kell tartani, vagy közös emlékhelyen kell megőrizni.


(3) Szétszórásos temetés esetén a hamvakat a szétszórás elvégzésére alkalmas urnába kell helyezni.


35. §


(1) A koporsós temetésre szolgáló egyes sírhelyre sírnyitási engedéllyel – a sír megfelelő mélyítésével – további, legfeljebb kettő elhalt vagy 25 évnél régebben elhunyt holttestmaradvány rátemethető. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak az illetékes intézet előzetes engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a temető fekvése szerint illetékes intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén – az exhumált maradvány kivételével – biztosítani kell a temetési hely 25 éves használatát.


(2) Az elhalálozástól számított öt éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedély, hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adható.


36. §


(1) Az eltemetés módja szerint a temetés, hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás mellett.


(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettető személyére aránytalanul nagy terhet.


(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt a saját halottja volna.


(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.


37. §


(1) A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta.


(2) A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.


(3) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén pedig a törvényes öröklés rendje szerint soron következő közeli hozzátartozója.


38. §


(1)[8] A temetési helyek megváltási díjait az 1. melléklet tartalmazza. A díjakat a képviselőtestületnek évente felül kell vizsgálni. A temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temető-fenntartási hozzájárulási díj mértéke az adott évben az egyes sírhelyekre megállapított díjtételek egyszerű számtani átlagának 5 %-át nem haladhatja meg.


(2) A temetési hely használati, illetve újra történő megváltási díját a temettetőnek, a temetési hely felett rendelkezőnek előre kell megfizetnie a fenntartó részére.


(3) Az egyes temetkezési helyeket az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemettetőnek meg kell váltania (egyszeri megváltás) és ezzel a temetési hely felett rendelkezési jogosultságot szerez.


(4) Temetkezési helyet – a kettős sírhely üresen maradó felének kivételével – megváltani csak haláleset bekövetkezése miatt lehet.


(5) A rendelkezési jogosultság kezdő időpontja a megváltás napja.


(6)[9] A megváltott, de fel nem használt temetési hely megváltáskori díjának időarányos részét az ügyfél kérésére vissza kell téríteni.


(7) A temetkezésre megváltott hely magánszemélyek között csere, vagy adásvétel tárgya nem lehet.


(8) A használati idő azonos időtartammal akkor váltható meg újra, ha a temető, vagy a sírtábla nem kerül lezárásra, vagy átrendezésre. A használati idő korlátozása esetén a díj arányos részét kell megfizetni.


(9) A megváltási idő letelte előtt az elhunytat áttemettető hozzátartozónak a megváltási díjból visszatérítés nem jár.


39. §


(1) Az elhunytakat az elhalálozás ideje szerinti sorrendben következő temetési helyre kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket. Indokolt esetben ettől el lehet térni.


(2) Az elhunyt hamvait tartalmazó urna a lezárt temetőben levő sírban is elhelyezhető, ezért külön megváltási díjat fizetni nem kell.


40. §


(1) Rátemetésre vonatkozó engedélyt csak akkor lehet adni, ha a sírhelytáblát még nem zárták le. A későbben eltemettetett részére sírhely esetén a 25 év, urnasírhely esetén a 10 év nyugvási idő biztosítható.


(2) Rátemetés csak a sírnyitásra vonatkozó szabályok betartása mellett végezhető. Ha a rátemetés miatt a sírhely használati ideje meghosszabbodik, az új használati díjnak megfelelő összeget kell fizetni.


(3)[10] A lezárt sírhelytáblákon lévő sírhelyek emlékhelyként megválthatók a temető teljes lezárásáig, a megváltási díjat az 1. melléklet tartalmazza. Amennyiben nem gondozzák, az emlékhely megszüntethető.


(4) Sírhelyre maximum 4 urna helyezhető.



Temetési hely használati ideje


41. §


(1) A temetési hely felett annak van rendelkezési joga, aki azt megváltotta.


(2) A temetési helyek használati idejét a megváltás napjától kell számítani. Lejárat után a temetési hely használati ideje az újraváltás időpontjában érvényben lévő díj kifizetése ellenében meghosszabbítható, kivéve, ha a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja, vagy más célra kívánja felhasználni. Erről kérelemre, írásbeli nyilatkozatot kell adni.


(3)       a) Sírhely használati ideje: 25 év

           b) Urnafülkék használati ideje: 10 év

           c) Sírbolt használati ideje: 60 év


(4) Kettős sírhely használati ideje az utolsó temetés napjától számított 25 év.


(5) Kettős sírhelynél, ha az első temetés napjától számított 25 éven belül újabb temetés nem történik, a használati jog megszűnik, kivéve, ha az arra jogosult a használati jogot ismételten megváltja.


(6) Az elhagyott, 25 éve gondozatlan sírok esetében az üzemeltető a sírokat újra értékesítheti, ha azt a hirdetmény közzétételét követően – jogszabályban meghatározottak szerint – nem váltják meg újra.



Temető fenntartási hozzájárulás díja


42. §


(1)[11] Mesztegnyő község köztemetőjében – a temetkezési szolgáltatók kivételével – a vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulási díjat kötelesek fizetni, melynek mértékét az 1. melléklet 2.) pontja határozza meg.


(2)[12] A vállalkozó az 1. melléklet 2.) pontja szerinti díjat minden megkezdett munka után köteles a temető üzemeltetőjének megfizetni.


(3) A temetőben vállalkozási tevékenység csak munkanapokon engedélyezhető, kivéve a halottszállítással összefüggő szolgáltatást.



Záró rendelkezések


43. §[13]


44. §


(1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.


(2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.


(3) A rendelet hatálybalépésévével egyidejűleg hatályát veszti Mesztegnyő Önkormányzat Képviselőtestületének a temetőkről és a temetkezésről szóló 9/2007. (XI.28.) számú rendelettel módosított 9/2005. (X.26.) sz. rendelete.




Mesztegnyő, 2011. augusztus 16.




Nagy László Péter                                                     Kálmánné Putics Zsuzsanna

   polgármester                                                                         körjegyző





Záradék:


A rendelet egységes szerkezetbe foglalva:

Mesztegnyő, 2013. július 12.




                                                                                              Károlyné Csobod Hajnalka

                                                                                                             jegyző




















[1] Hatályon kívül helyezte a 17/2013. (VII.11.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

Hatályos: 2013. július 12. napjától.

[2] A 17/2013. (VII.11.) önkormányzati rendelet 2. §-ának megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2013. július 12. napjától.

[3] A 17/2013. (VII.11.) önkormányzati rendelet 3. §-ának megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2013. július 12. napjától.

[4] A 17/2013. (VII.11.) önkormányzati rendelet 4. §-ának megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2013. július 12. napjától.

[5] A 17/2013. (VII.11.) önkormányzati rendelet 5. §-ának megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2013. július 12. napjától.

[6] A 17/2013. (VII.11.) önkormányzati rendelet 6. §-ának megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2013. július 12. napjától.

[7] A 17/2013. (VII.11.) önkormányzati rendelet 7. §-ának megfelelően megállapított szöveg, kiegészítés.

Hatályos: 2013. július 12. napjától.

[8] A 17/2013. (VII.11.) önkormányzati rendelet 8. §-ának megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2013. július 12. napjától.

[9] A 17/2013. (VII.11.) önkormányzati rendelet 9. §-ának megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2013. július 12. napjától.

[10] A 17/2013. (VII.11.) önkormányzati rendelet 10. §-ának megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2013. július 12. napjától.

[11] A 17/2013. (VII.11.) önkormányzati rendelet 11. §-ának megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2013. július 12. napjától.

[12] A 17/2013. (VII.11.) önkormányzati rendelet 12. §-ának megfelelően megállapított szöveg.

Hatályos: 2013. július 12. napjától.

[13] Hatályon kívül helyezte a 7/2012. (V.24.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése.

Hatályos: 2012. május 25. napjától. 



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
29 KB
2. melléklet
29 KB
1. függelék
43 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!