nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 20/2015. (IV. 29.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2015-05-02 -tól
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 20/2015. (IV. 29.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 86. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. Fejezet


Általános rendelkezések


1. A rendelet hatálya


1. §


(1)

A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló minden lakásra és helyiségre.  


(2)

A lakásokra és helyiségekre a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 91/A. §-ában meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.


2. Az elidegenítéssel kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása


2. §


(1)

Ha e rendelet a lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogok vagy kötelezettségek gyakorlójaként nem az Önkormányzat Képviselő-testületetét (a továbbiakban: Képviselő-testület) vagy valamely bizottságát jelöli meg, akkor az elidegenítéssel kapcsolatos tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Polgármester gyakorolja.


(2)

A Gazdasági Bizottság dönt a 20 millió forint beköltözhető forgalmi értéket meg nem haladó értékű lakások elidegenítéséről, kivéve a  8. §-ban szabályozott eseteket.


(3)

A (2) bekezdésben nem szabályozott lakások elidegenítéséről a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.


(4)

Az Önkormányzat tulajdonát képező helyiségek elidegenítéséről
a) 100 millió forint értékig terjedő vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság,
b) 100 millió forint vagy azt  meghaladó értékű vagyonügyletben a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.   


(5)

A Képviselő-testület, a Gazdasági Bizottság és a Polgármester a lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos feladatait a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.



II. Fejezet


A lakások elidegenítése


3. A lakások elidegenítésének jogcímei


3. §


Az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokat

a)

az Ltv.-ben biztosított elővásárlási jog,

b)

egyéb, törvényben biztosított elővásárlási jog,

c)

pályázat útján történő értékesítés vagy

d)

pályázaton kívüli értékesítés

jogcímén lehet elidegeníteni.


                                                                                 

4. A lakás elidegenítésre történő kijelölése


4. §


(1)

Lakást elidegeníteni kizárólag a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv döntése alapján lehet.


(2)

Nem idegeníthetők el


a)

az Ltv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott otthonházakban lévő lakások (nyugdíjasházi, garzonházi, szobabérlők házában lévő lakás) és lakrész,

            

b)

a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján elnyert támogatással létrehozott bérlakások, garzonházak, nyugdíjasházak és idősek otthona, a létesítésüktől számított 20 évig,


c)

az Önkormányzat költségvetési szervének rendelkezése alatt álló lakások,

            

d)

az Ltv. alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások közül az Önkormányzat által létesített lakások 5 évig,

            

e)

az Ltv. alapján elővásárlási joggal nem érintett lakások közül az Önkormányzat által megállapodás alapján vagy egyéb módon szerzett lakás 2 évig , kivéve, ha a lakást az Önkormányzat – az épület lebontására előírt jogszabályi kötelezettség végrehajtása érdekében – biztosította elhelyezésként a bérlő részére és

            

f)

a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 41/2001./XII. 29./ XI.ÖK rendelet 3. § (2) bekezdés l), m) és n) pontjaiban meghatározott jogcímen bérbe adott lakások 5 évig.




(3)

A lakás elidegenítésre történő kijelölését a Polgármester kezdeményezheti a tulajdonosi jogok 2. §-ban meghatározott gyakorlóinál.


(4)

A lakás elidegenítésre történő kijelöléséről akkor lehet dönteni, ha ahhoz a bérlőkijelölési, az ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási jog jogosultja, műemléképületben lévő lakás esetén a műemléki hatóság írásban hozzájárult.


5. Elővásárlási joggal érintett lakások elidegenítése


5. §


(1)

A Magyar Állam tulajdonából az Önkormányzat tulajdonába került lakást - eladásra történt kijelölés esetén - az Ltv. szerint elővásárlásra jogosult bérlőnek, bérlőtársnak, és a társbérlőnek (a továbbiakban együtt: vásárlásra jogosult) kell vásárlásra felajánlani.


(2)

A bérlőtársaknak a tulajdonjog egyenlő arányban történő megvételét, a társbérlőknek az általuk kizárólagosan használt lakóterület arányában számított tulajdoni hányad megvételét kell felajánlani.


(3)

A lakást a vásárlásra jogosult helyett az őt megillető hányadban – írásbeli hozzájárulásával – az egyenes ági rokona (örökbefogadott gyermeke) is megvásárolhatja.




6. §


(1)

Ha az Ltv.-ben biztosított elővásárlási jog jogosultja a 5. §-ban biztosított jogával nem él és a lakás megvásárlására harmadik személy tesz ajánlatot, a harmadik személy által felajánlott vételárat az elővásárlási jog jogosultjával közölni kell.


(2)

A harmadik személy által felajánlott vételár közlésekor az elővásárlási jog jogosultját harminc napos határidő tűzésével kell felhívni nyilatkozattételre, hogy a lakást a harmadik személy által felajánlott vételáron megvásárolja-e.


7. §


Azt a lakást, amely az Ltv.-ben biztosított elővásárlási joggal érintett, a harmadik személy részére történő eladási ajánlat megtétele (pályázat kiírása) előtt az elővásárlásra jogosultnak minden esetben vételre kell felajánlani.



6. A lakás harmadik személynek történő eladása


8. §


(1)

Az Ltv.-ben biztosított elővásárlási joggal érintett lakást harmadik személynek akkor lehet elidegeníteni, ha a bérlő (bérlőtársak, társbérlő) az Ltv.-ben biztosított elővásárlási jogával nem él.


(2)

Ha az (1) bekezdésben megjelölt lakás bérlője nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, lakásbérleti szerződésének fennállásáig a lakás harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával idegeníthető el.



9. §


Lakás harmadik személynek akkor idegeníthető el, ha a lakás üres, vagy az az Ltv.-ben biztosított elővásárlási joggal nem érintett.



7. A lakás pályázaton, vagy pályázaton kívüli értékesítése


10. §


(1)

Lakás harmadik személynek – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – pályázat útján értékesíthető.


(2)

Lakás pályázaton kívül


a)

lakásbővítéshez szükséges lakás vagy lakrész csatolása vagy


b)

szükséglakás megszüntetése


esetén értékesíthető.



11. §


(1)

A lakást az elhelyezésre jogosult bentlakó jogcím nélküli használó részére akkor lehet elidegeníteni, ha elhelyezéséhez az általa használt lakással legalább azonos szobaszámú és komfortfokozatú lakást kell biztosítani.


(2)

Az Ltv. hatályba lépésekor házfelügyelői szolgálati lakásként bérbe adott lakást az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl a bentlakó jogcím nélküli lakáshasználó részére akkor lehet elidegeníteni, ha az legfeljebb 16 lakásos épületben van és az épületben nincs felvonó.



8. A lakás vételára, a forgalmi érték megállapítása


12. §

                       

(1)

A lakás forgalmi értékét a Gazdasági Bizottság határozza meg forgalmi értékbecslés figyelembevételével, melynek tartalmaznia kell az eladásra kerülő lakás, az épület és a hozzátartozó telek jogi helyzetével és műszaki állapotával összefüggő, továbbá a forgalmi érték meghatározását befolyásoló egyéb adatokat.


(2)

Az értékbecslést a (4)-(5) bekezdés szerinti tartalommal kell elkészíteni. Az értékbecslésnek meg kell állapítania a lakás beköltözhető forgalmi értékét, valamint a (3) bekezdés szerinti értéket.


(3)

A beköltözhető forgalmi értéket csökkenteni kell a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásai értékével, ha a lakás az elővásárlási jog jogosultjának kerül eladásra.


(4)

Az értékbecslésnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

1. az épület

a) településen belüli elhelyezkedését, fekvését,

b) közművesítettségének mértékét,

c) megközelítés lehetőségét és

d) infrastrukturális ellátottságát;

2. az épület, melléképületek

a) építésének idejét, módját,

b) szerkezeteinek, berendezéseinek anyagát, korát, használhatóságuk százalékos mértékét,

c) a javítás, helyreállítás szükségességét, az esetleges hatósági kötelezéseket,

d) felszereltségét és

e) felújításának időpontját és mértékét (részleges vagy teljes), továbbá azt, hogy a felújítás az épület mely főszerkezeteire terjedt ki;

3. az épületben a közös használatra szolgáló helyiségek és egyéb közös használatra szolgáló területek nagyságát;

4. a lakás

a) alapterületét, szobaszámát,

b) komfortfokozatát,

c) minőségét meghatározó tényezőket,

d) épületen belüli elhelyezkedését és

e) bérlő által elvégzett, de a bérbeadó által meg nem térített értéknövelő beruházásokat és azok értékét és

5. a földrészlet

a) nagyságát, több lakás esetén az egy lakás hasznos alapterületére vetített földrészlet méretét, hányadát,

b) további beépítésének lehetőségét és

c) egyéb adottságait (pl. parkosított, támfalépítés szükségessége, panorámás-e).


(5)

Az értékbecslésnek összehasonlító adatokat kell tartalmaznia a kerületben az értékbecslés készítését megelőző hat hónapon belül magánforgalomban, adásvétel útján elidegenített legalább három hasonló adottságú lakás vételáráról.


9. A vételár alapja


13. §


(1)

A vételár alapját – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a beköltözhető forgalmi érték képezi.


(2)

A 12. § (3) bekezdése szerint megállapított érték képezi a vételár alapját akkor, ha a lakást az elővásárlásra jogosult az 5. §-ban szabályozottak alapján vásárolja meg.



10. A vételár mértéke


14. §


Ha a lakást az Ltv-ben biztosított elővásárlási jog jogosultja a 5. §-ban foglaltak alapján vásárolja meg – a rendeletben meghatározott kivételekkel – a vételár a lakás beköltözhető forgalmi értékének legalább hetven százaléka.



15. §


(1)

Ha az elővásárlási jog jogosultja által lakott lakás megvásárlására harmadik személy tesz a 6. §-ban foglaltak szerint vételi ajánlatot, a lakás vételára a beköltözhető forgalmi érték legalább kilencven százaléka.


(2)

Ha az elővásárlásra jogosult a lakásra harmadik személy által tett vételi ajánlatot elfogadja, úgy részére a lakást a harmadik személy által tett vételi ajánlat tartalma szerint kell elidegeníteni.


(3)

Ha a lakást a 11. § alapján az elhelyezésre jogosult, bentlakó jogcím nélküli lakáshasználó részére lehet elidegeníteni a vételár mértékére az (1) bekezdés rendelkezései az irányadóak.


(4)

Ha a megüresedett társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlő kívánja megvásárolni, a megüresedett lakrész vételára a lakrész beköltözhető forgalmi értéke.



11. Elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítése


16. §


(1)

Ha a lakást az Önkormányzat önmaga létesítette vagy tulajdonjogát az Ltv. 85/F. §-a alapján elővásárlási jog gyakorlásával,  és megállapodás alapján, továbbá egyéb módon (végrehajtási eljárás során, árverésen kívüli árverési hatállyal történő vétellel) szerezte, a lakás vételára a 12. § (1) bekezdése alapján meghatározott beköltözhető forgalmi érték.


(2)

A lakás bentlakó bérlőnek történő elidegenítése esetén a vételár a lakás forgalmi értéke.


(3)

Az a volt házfelügyelő, aki az Önkormányzat Ltv.-ben meghatározott elhelyezési kötelezettsége alapján vált a lakás bérlőjévé, lakását a 14. §-ban meghatározott feltételek szerint beköltözhető forgalmi értéken vásárolhatja meg.


12. Az eladási ajánlat


17. §


(1)

Az eladási ajánlatnak tartalmaznia kell:


a)

a lakás címét, ingatlan-nyilvántartási adatait, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát,


b)

az épület műemléki, vagy helyi védettségéről szóló tájékoztatást,


c)

a bérlő által végzett és a bérbeadó által meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett beköltözhető és lakott forgalmi értéket,


d)

a vételárat,


e)

a vételár megfizetésének e rendeletben szabályozott feltételeit,


f)

az eladási ajánlat elfogadásának határidejét (a továbbiakban: ajánlati kötöttség) és


g)

az adásvételi szerződés megkötéséhez szükséges, a jogosulttól kért adatokat, nyilatkozatokat.


(2)

Ha az ingatlan helyi védettség alatt áll, a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egységének véleményét is csatolni kell.


(3)

Az (1) bekezdés c) pontja szerinti adat megjelölésekor nem vehető figyelembe azoknak a munkálatoknak a költsége, melyek elvégzése jogszabály vagy a bérbeadóval kötött megállapodás alapján a bérlő kötelezettsége.


(4)

Ha a Képviselő-testület másképp nem dönt, az eladási ajánlatot az épület (lakás) elidegenítésre való kijelölését követő 180 napon belül közölni kell a vásárlásra jogosulttal.


(5)

Az eladási ajánlat érvényessége, az ajánlati kötöttség az eladási ajánlat kézbesítését követő naptól számított 30. napig tart. A jogosult írásbeli kérelmére a Gazdasági Bizottság a határidőt meghosszabbíthatja.

           


13. A lakás vételárának megfizetése, fizetési kedvezmények


18. §


(1)

Az elővásárlási jog jogosultja a vételárat – választása szerint – az alábbiak szerint fizetheti meg:


a)

a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben vagy


b)

a szerződés megkötésekor a vételár húsz százalékát egy összegben és a fennmaradó vételár hátralékot választása szerinti időtartamú, de legfeljebb tizenöt évi havonta egyenlő részletben.


(2)

Az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó, továbbá a lakásban visszamaradt társbérlő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár ötven százalékát köteles megfizetni és a fennmaradó vételárhátralékra – választása szerinti tartamú, de legfeljebb öt évi – részletfizetési kedvezmény adható. A fennmaradó vételárrészleteket havonta, az adásvételi szerződésben meghatározott határidőben kell megfizetni.


(3)

Ha a lakás a 16. § (1) bekezdésében meghatározott módon került az Önkormányzat tulajdonába és az a  bérlő vagy jogcím nélküli lakáshasználó részére kerül elidegenítésre, a vevő a vételár hetven százalékát köteles a szerződés megkötésekor egy részletben megfizetni, a fennmaradó vételárrész megfizetésére pedig választása szerinti időtartamú, de legfeljebb öt évi – havonta egyenlő – részletben köteles.



(4)

Pályázat útján értékesített, vagy egyébként üres, valamint a harmadik személynek lakottan értékesített lakás esetén a vételárat az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben kell megfizetni.



14. Vételárengedmény


19. §


(1)

Ha a részletfizetési kedvezményre jogosult a vételárat e rendeletben, és az adásvételi szerződésben meghatározott részletfizetés időtartamánál rövidebb idő alatt, egy összegben fizeti meg, vételárengedményre jogosult.


(2)

A vételárengedmény mértéke a 18. §-ban meghatározott első vételárrészlet feletti vételárrészből a még fennálló vételárhátralék három százaléka.



15. A lakások elidegenítésével kapcsolatos eljárási szabályok


20. §


(1)

Az értékesítésre vonatkozó kérelmeket a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván.


(2)

A Polgármesteri Hivatal intézkedik a lakásokra vonatkozó értékbecslés, társasházi alapító okirat, valamint az adásvételi szerződés elkészítése iránt, továbbá gondoskodik a hiánypótlási felhívás kiadásáról.


(3)

Az érvényes eladási ajánlat előfeltétele:

          

a)

a telekrendezési eljárás lefolytatása,

          

b)

amennyiben a területre nincs érvényes településrendezési terv, akkor a szabályozási, rendezési javaslat elfogadása,

           

c)

az épületek esetleges átalakítására, bontására vonatkozó javaslat elfogadása és

           

d)

legalább kétlakásos épületnél a társasház megalapítása.


III. Fejezet


A helyiségek elidegenítése


16. A helyiségek eladásra való kijelölése és vételre való felajánlása


21. §


(1)

A Képviselő-testület és a Gazdasági Bizottság az épületben lévő egyes helyiségeket is kijelölheti eladásra. Nem jelölhető ki az a helyiség elidegenítésre, amely tekintetében olyan személy gyakorolhat elővásárlási jogot, akinek az Önkormányzat felé bármilyen jogcímen nyilvántartott és lejárt tartozása áll fenn.


(2)

Nem idegeníthetők el az Önkormányzat költségvetési szervének rendelkezése alatt álló helyiségek.


(3)

A helyiséget elidegenítésre akkor lehet kijelölni, ha ahhoz

       

a)

a helyiség bérlőjének kijelölésére jogosult szerv,

              

b)

életvédelem céljait szolgáló helyiség esetében a polgári védelmi parancsnokság vagy

      

c)

műemlék épületben lévő helyiség esetében a műemléki hatóság


írásban hozzájárult.

           

22. §


(1)

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése alapján a költségvetésről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott forgalmi értéket meghaladó helyiség értékesítése a (3) bekezdésben foglaltak kivételével csak pályázat útján történhet.


(2)

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó helyiség értékesítése pályáztatás útján, vagy kérelemre, a Gazdasági Bizottság egyedi döntése alapján történhet.


(3)

Bérbe adott helyiség pályázat kiírása nélkül is elidegeníthető a bérlő részére.


(4)


Nincs szükség pályázat kiírására az Ltv.-ben foglalt feltételek szerinti értékesítés esetén.



23. §


(1)

Ha a helyiség megvásárlására harmadik személy tesz ajánlatot, azt az elővásárlási jog jogosultjával közölni kell.


(2)

A harmadik személy által felajánlott vételár közlésekor az elővásárlási jog jogosultját 30 napos határidő tűzésével kell felhívni nyilatkozattételre, hogy a helyiséget a harmadik személy által felajánlott vételáron megvásárolja-e.

           


24. §


(1)

Az Ltv.-ben biztosított elővásárlási joggal érintett helyiséget harmadik személynek akkor lehet eladni, ha a bérlő (bérlőtárs) a harmadik személy által felajánlott vételáron és feltételek mellett nem él elővásárlási jogával.


(2)

Az elővásárlási joggal érintett helyiség tulajdonjogának nem pénzbeli hozzájárulásként történő átruházására az Ltv. 61.§-a az irányadó.


25. §


Nem gyakorolhatja a helyiségre elővásárlási jogát a bérlő, ha a szerződéskötés időpontjában adó- vagy adók módjára behajtandó vagy egyéb köztartozása áll fenn.


17. A helyiség vételára


26. §


(1)

A helyiség vételára a beköltözhető forgalmi érték, melyet a 12. § értelemszerű alkalmazásával a Gazdasági Bizottság határoz meg.


(2)

Ha a helyiséget az elővásárlásra jogosult bérlő vásárolja meg, a vevő kérelmére a Gazdasági Bizottság különös méltánylást érdemlő körülmények esetén engedélyezheti, hogy a vevő a vételárat legfeljebb az adásvételi szerződés megkötését követő 12 hónap alatt fizethesse meg. Ez esetben a szerződés megkötésekor a vételár ötven százalékát egy összegben kell megfizetni. Azon vételárrész tekintetében, melyre nézve a vevő részletfizetési kedvezményt kapott, az Önkormányzat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:47. § (2) bekezdésében meghatározott jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamatot számít fel. Az Önkormányzat a vételár teljes kiegyenlítése előtt tulajdonjogáról nem mondhat le.

           

27. §


(1)

Ha a helyiséget bérleti joggal terhelten harmadik személy vásárolja meg, vagy az a társasházi tulajdonosok részére kerül elidegenítésre, a vételár a helyiség forgalmi értéke.


(2)

Ha a helyiséget nem pályázat útján vásárolják meg, a vételár a beköltözhető forgalmi érték.


(3)

Ha a helyiség nem az (1) bekezdés alapján kerül elidegenítésre, a vételárat egy összegben kell megfizetni.


(4)

A helyiség vételára után az általános forgalmi adót a mindenkor hatályos általános forgalmi adóról szóló törvény szabályai szerint kell meghatározni és megfizetni.



18. A helyiség elidegenítésére vonatkozó eladási ajánlat


28. §


(1)

A helyiség eladására vonatkozó ajánlatnak tartalmaznia kell a helyiség


a)

címét, ingatlan-nyilvántartási adatait, alapterületét,


b)

az épület lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,


c)

a vételárát,


d)

a vásárlásra jogosult által közlendő, az adásvételi szerződés megkötéséhez kért adatokat és


e)

az eladási ajánlat elfogadásának határidejét.


 (2)

Az ajánlati kötöttség időtartama az eladási ajánlatról szóló értesítés kézbesítését követő naptól számított hatvan nap.



IV. FEJEZET


A lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó közös szabályok


19. Elidegenítés pályázat útján


29. §


(1)

A lakás és helyiség pályázat útján akkor értékesíthető, ha


a)

az elidegenítés feltételei fennállnak, és


b)

az Ltv.-ben meghatározottak elővásárlási jogukkal nem éltek, és


c)

az elővásárlási jog jogosultja az e rendelet szerint vételre felajánlott lakást, helyiséget nem vásárolta meg.

(2)

A lakás, helyiség pályázat útján történő eladása esetén a kikiáltási ár a lakás, helyiség forgalmi értéke alapján a Gazdasági Bizottság által megállapított érték. A vételár a pályázati tárgyalás nyertese által felajánlott összeg. A lakás, helyiség vételárát a szerződés megkötésekor egy összegben kell megfizetni, a vevőt vételárengedmény, fizetési kedvezmény nem illeti meg.


(3)

A lakások és helyiségek pályázat útján történő elidegenítésénél a  Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól  szóló 33/2012. (VI. 6.) XI.ÖK rendelet 2. mellékletében foglaltakat kell alkalmazni.



30. §


(1)

A nyertes pályázat vételi ajánlatát, vételárát közölni kell az elővásárlásra jogosulttal.


(2)

Az elővásárlásra jogosultat tájékoztatni kell, hogy – amennyiben egyéb jogszabály másként nem rendelkezik – a vételár közlésétől számított 15 napon belül élhet elővásárlási jogával.


20. Az adásvételi szerződés megkötése


31. §


(1)

Az adásvételi szerződést úgy kell megkötni, hogy az alkalmas legyen a tulajdonos-változás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére.


(2)

Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a vételárra, a vételár megfizetésére és a vételárból adott kedvezményre vonatkozó e rendeletben meghatározott feltételeket, valamint a vevővel a vételár megfizetéséről e rendelet keretei között létrejött megállapodást. A szerződésnek kifejezett nyilatkozatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a vevőnek semmilyen jogcímen nyilvántartott és lejárt tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn. Amennyiben a szerződő fél valótlan nyilatkozatot tesz, akkor az Önkormányzat a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül elállási jogot gyakorolhat.


(3)

A szerződésben a vételárhátralék összegének megfizetéséig az Önkormányzat tulajdonjogát fenntartja. Az Önkormányzat a vételár teljes összegének megfizetését követően adja hozzájárulását a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez.


(4)

Műemlék épület esetén az adásvételi szerződést a műemléki hatóság által – az elidegenítéssel kapcsolatban – meghatározott feltételekkel kell megkötni. Ha a vevő e feltételek teljesítését nem vállalja, az adásvételi szerződés nem köthető meg.



21. A vételár megfizetésének módja


32. §


A vevő a lakás és helyiség vételárát, vagy a vételár-részleteket postai vagy banki átutalási megbízással teljesítheti.



22. A kamat


33. §


(1)

A lakás vagy helyiség vételárhátraléka után – a 26. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével – a Ptk. 6:47. §-ában meghatározott ügyleti kamatot kell fizetni.


(2)

Ha a kötelezett tartozása a havi részlet háromszorosát meghaladja, az (1) bekezdésben meghatározott ügyleti kamaton felül a hátralék után a Ptk. 6:48. §-ában meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetésére köteles.


(3)

A lakás vevője a (2) bekezdés szerinti fizetési késedelme esetén kérelmére, a Szociális és Egészségügyi Bizottság döntése alapján a késedelmi kamat megfizetése alól felmentést kaphat, vagy a hátralék megfizetésére legfeljebb hat havi részletfizetési kedvezményben részesülhet, ha

          

a)

megfelel a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 41/2001./XII.29./ XI.ÖK rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, és

          

b)

élethelyzetének kedvezőtlen alakulása egészségügyi, családi és gyermekvédelmi szempontból rendkívüli méltánylást érdemel.



34. §


A Képviselő-testület az Ltv. 62.§-ának (1) bekezdésében meghatározott lakások elidegenítéséből származó bevételeit kizárólag az Ltv. 62. § (3) bekezdésében foglaltak teljesítésére használhatja fel.


V. Fejezet

Záró rendelkezések


35. §


(1)

Ez a rendelet 2015. május 1-jén lép hatályba.

(2)


(3)      


(4)


(5)


(6)





Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!