nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 33/1994 (VI.10.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2020-02-13 -tól
Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 33/1994 (VI.10.) önkormányzati rendelete
a Budapest Főváros Önkormányzata tulajdonában lévő önkormányzati bérlakások eladásának feltételeiről

Budapest Főváros Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 54. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A rendeletet a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítése során kell alkalmazni.

2. § Az 1. §-ban megjelölt lakások közül nem adhatók el:

a) a nyugdíjasok házában lévő lakások,

b) a szobabérlők házában lévő lakrészek.

3. §[1]

4. § (1)[2] A 2. §-ban nem érintett, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítésére a Tulajdonosi Bizottság[3] tesz javaslatot.

(2)[4] Az (1) bekezdésben rögzített lakások elidegenítéséről a Közgyűlés dönt.

5. §[5] (1) A lakásokat az elővásárlási jogukkal élő bérlők, a Törvény alapján elővásárlási joggal nem rendelkező bérlők (a továbbiakban együtt: bérlők), a bérlővel a Törvény erejénél fogva egy tekintet alá eső személyek, valamint a jogcím nélkül lakó személyek közül azok részére, akik elhelyezéséről az Önkormányzat köteles gondoskodni (a továbbiakban: Vevő), a vételárnak egy összegben történő megfizetése vagy részletfizetés ellenében lehet elidegeníteni.

(2) A lakás az üres, beköltözhető forgalmi értékén értékesíthető azon jogcím nélküli személyek részére, akik elhelyezésre nem tarthatnak igényt.

(3)[6] Üres lakás értékesítését licitálás útján kell lebonyolítani, és azt a lakás beköltözhető forgalmi értékének megfelelő összeggel kell indítani. Az adásvételi szerződést azzal kell megkötni, aki a licitálás során a legmagasabb összegű vételárat ajánlotta fel. A Vevőnek egy összegben kell a vételárat megfizetni.

6. §[7] (1) A lakás vételárának megállapításakor a forgalmi értékből le kell vonni a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások összegét.

(2) A lakás vételára, ha a forgalmi érték:

a) 0-10 000 000 Ft, akkor a forgalmi érték 60%-a;

b) 10 000 001-15 000 000 Ft, akkor

6 000 000 Ft

és a 10 000 000 Ft-on felüli rész 65%-a;

c) 15 000 001-20 000 000 Ft, akkor

9 250 000 Ft

és a 15 000 000 Ft-on felüli rész 75%-a;

d) 20 000 001-30 000 000 Ft, akkor

13 000 000 Ft

és a 20 000 000 Ft-on felüli rész 85%-a;

e) 30 000 001 Ft fölött

21 500 000 Ft

és a 30 000 000 Ft felüli rész 100%-a.

(3) Az 1-4 lakásos, kertes házingatlanban lévő lakások vételára a forgalmi érték 90%-a.

(4)[8]

(5)[9] A Vevő kérelmére a lakás eladásakor részletfizetési kedvezményt kell adni.

7. §[10] (1)[11] Részletfizetés esetén a vételár 20%-át az adásvételi szerződés megkötésekor kell megfizetni.

(2)[12] A vételárhátralékot és a vételárhátralékra megállapított kamatot a Vevő 15 év alatt, havi egyenlő részletekben fizeti meg.

(3) Ha a lakást olyan személy vásárolja meg, aki a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről, valamint a Fővárosi Önkormányzatot megillető bérlőkiválasztási jogok hasznosításának szabályairól szóló 29/2006. (VI. 12.) Főv. Kgy. rendelet 5. §-ában foglalt feltételeknek megfelel, kérelmére a vételár 10%-ának megfizetése mellett 20 év részletfizetési kedvezményt kell adni.

8. §[13] (1) Ha a Vevő

a) a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, őt a vételár 30%-ának megfelelő árengedmény illeti meg:

b) a vételárhátralékot a szerződésben vállalt határidő előtt, a szerződés megkötésétől számított 2 éven belül egyenlíti ki, őt a vételárhátralék 30%-ának megfelelő árengedmény illeti meg;

c) a vételárhátralékot a szerződés megkötésétől számított 2-8 éven belül egyenlíti ki, őt a vételárhátralék 20%-ának megfelelő árengedmény illeti meg;

d) a vételárhátralékot a szerződés megkötésétől számított 8-12 éven kelül egyenlíti ki, őt a vételárhátralék 10%-ának megfelelő árengedmény illeti meg;

e) a vételárhátralékot a szerződés megkötésétől számított 12 éven túl egyenlíti ki, őt a vételárhátralék 5%-ának megfelelő árengedmény illeti meg.

(2)[14]

(3)[15] Részletfizetés ellenében elidegenített lakások vételárhátralékának kifizetésénél a Vevő az adásvételi szerződés aláírásának napjától kezdődően a vételárhátralékra 10% kamatot köteles fizetni.

(4)[16] Az a Vevő, aki a lakást a 7. § (3) bekezdése szerint vásárolja meg, a lakás vételárhátralékának kifizetésénél az adásvételi szerződés aláírásának napjától kezdődően a vételárhátralékra 5% kamatot köteles fizetni.

(5)[17] A határidőben be nem fizetett törlesztőrészletek után a Vevő a Ptk. szerinti pénztartozás esetén megállapítható késedelmi kamatot köteles megfizetni.

(6)[18] A vételárhátralék megfizetése alól felmentés nem adható.

9. § (1)[19] A főjegyző[20] a Közgyűlés döntését követő naptól számított 60 napon belül köteles a vételi ajánlatot a jogosult részére megküldeni.

(2) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

- a házingatlan legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más adatait (címe, helyrajzi száma, alapterülete, szobaszáma, komfortfokozata stb.),

- összetevőire bontott, tételes forgalmi értékbecslést,

- a házingatlan tényleges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,

- a házingatlan vételárát és a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,

- tájékoztatót a vételár megállapításának módjáról,

- a fizetési feltételeket,

- a vásárlásra való jogosultság feltételeit,

- tájékoztatást a tulajdonosra háruló kötelezettségekről és a várható terhekről.

(3) Az összetevőire bontott forgalmi értékbecslésnek tartalmaznia kell:

a) az épület, melléképületek

- szerkezeteinek, berendezéseinek anyagát, életkorát, használhatóságuk százalékos mértékét,

- a helyreállítás, javítás szükségességét, esetleges hatósági kötelezéseket,

- esetleges további beépítési és hasznosítási lehetőségeit,

b) a földrészlet

- településen belüli elhelyezkedését, fekvését,

- közművesítettségének mértékét,

- infrastrukturális adottságait,

- megközelítési lehetőségét,

- esetleges további beépítési lehetőségeit,

- egyéb adottságait (pl. parkosított, támfalépítési kötelezettséggel terhelt),

c) a lakás

- minőségét meghatározó tényezőket,

- épületen belüli elhelyezkedését,

- a bérlő ténylegesen meg nem térült ráfordításainak mértékét.

(4)[21]

(5)[22] A Fővárosi Önkormányzat[23] az elidegenítés lebonyolításával külső szervet bízhat meg. Ebben az esetben a (2), (3) és (4) bekezdésben rögzített iratokat a megbízott szerv készíti el és szerzi be.

(6)[24] A Fővárosi Önkormányzat[25]​ a vételi ajánlatához 90 napig kötve van. Ha a jogosult személy az ajánlatban foglalt lehetőséggel nem él, a lakás kívülállónak - lakott forgalmi értéken - a Törvény 50. §-ára való tekintettel értékesíthető.

10. § (1)[26]

(2) A lakásingatlant a tartozás fennállásának idejére elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

(3)[27] Ha a Vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a lakás vételárát egy összegben fizeti ki, és az árengedménnyel megvásárolt lakást a tulajdonjog megszerzésétől számított 5 éven belül átruházza, köteles az igénybevett árengedményt egy összegben visszafizetni.

(4)[28]

11. §

12. § (1) Önkormányzati tulajdonú lakás értékesítése során fizetőeszközként köteles az önkormányzat elfogadni a kárpótlásra jogosulttól az őt megillető kárpótlási jegyet, ha azt a vásárlásnál fel kívánja használni.

(2) Ha a kárpótlásra jogosult személy az őt megillető kárpótlási jegyet a lakás vásárlása során fel kívánta használni, de az adásvételi szerződés megkötése előtt elhunyt, egyébként a lakás megvásárlására jogosult örököse a kárpótlási jegyet felhasználhatja a lakás vásárlásához.

(3) A kárpótlási jegyet az adásvételnél névértéken kell beszámítani a vételárba. A kárpótlási jegy névértékének megállapítása során a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 5. § (5) bekezdésének figyelembevételével kell eljárni.

13. § (1) A nem saját jogon kapott (felvásárolt) kárpótlási jegy a rendeletben szabályozott lakásvásárlásra nem használható fel.

(2) A vételár vagy a fennmaradó tartozás magasabb értékű kárpótlási jeggyel történő teljesítése esetén a kárpótlási jegy összege és a tartozás mértéke közötti különbség a vevő részére csak kárpótlási jegyben fizethető vissza.

(3) A kárpótlási jegyekről naprakész nyilvántartást kell vezetni, gondoskodni kell őrzéséről, számviteli nyilvántartásáról.

14. § (1) A Fővárosi Önkormányzat a tulajdonában lévő lakóépületeinek elidegenítéséből származó, 1994. március 31. napját követően befolyó teljes bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni. Ha a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába kerülő lakás tulajdonjogának megszerzéséhez a pénzügyi fedezetet a Vagyongazdálkodási Alap biztosította, úgy az elidegenítésből származó bevételt az általános tartalékba kell visszaforgatni.

(2)[29] A Fővárosi Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti számlán elhelyezett bevételt lakáscélokra és az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra használhatja fel, különösen:

a) új lakás építésére, új vagy használt lakás megvásárlására,

b) lakóépület teljes vagy részletes felújítására, korszerűsítésére,

c) városrehabilitációra, valamint a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is, a Fővárosi Önkormányzat által működtetett Fővárosi Városrehabilitációs Keretre vonatkozó mindenkor hatályos fővárosi rendelet szabályai szerint,

d) az EU-források felhasználásához szükséges önrész biztosítására,

e) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére, továbbá

f) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérlői részére lakbértámogatás nyújtására.

15. § (1) Budapest Főváros Tanácsának az ingatlankezelő vállalatok kezelésében lévő állami házingatlanok eladásának feltételeiről szóló 3/1988. Főv. Tan. rendelet hatályát veszti.

(2) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. [30]

16. §[31] E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.






[1]

Hatályon kívül helyezte: 30/2006. (VI. 12.) Főv. Kgy. rendelet 5. § (3). Hatálytalan: 2006. VI. 12-től.

[2]

Módosította: 1/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelet 2. §.

[3]

A rendelet szövegét a 35/2019. (XI. 5) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2019. XI. 6-tól.

[4]

Megállapította: 58/2010. (XII. 23.) Főv. Kgy. rendelet 6. §. Hatályos: 2011. I. 1-től.

[5]

Megállapította: 30/2006. (VI. 12.) Főv. Kgy. rendelet 1. §. Hatályos: 2006. VI. 12-től.

[6]

Megállapította: 11/2010. (III. 31.) Főv. Kgy. rendelet 1. §. Hatályos: 2010. III. 31-től.

[7]

Megállapította: 48/2004. (X. 26.) Főv. Kgy. rendelet 2. §. Hatályos: 2004. X. 26-tól. Ezt követően benyújtott lakásvásárlási szándéknyilatkozatoknál kell alkalmazni.

[8]

Hatályon kívül helyezte: 11/2010. (III. 31.) Főv. Kgy. rendelet 3. § (2). Hatálytalan: 2010. III. 31-től.

[9]

Számozását módosította: 5/2008. (II. 15.) Főv. Kgy. rendelet 2. §.

[10]

Megállapította: 30/2006. (VI. 12.) Főv. Kgy. rendelet 2. §. Hatályos: 2006. VI. 12-től. Ezt követően benyújtott lakásvásárlási szándéknyilatkozatoknál kell alkalmazni.

[11]

Megállapította: 11/2010. (III. 31.) Főv. Kgy. rendelet 2. §. Hatályos: 2010. III. 31-től.

[12]

Megállapította: 11/2010. (III. 31.) Főv. Kgy. rendelet 2. §. Hatályos: 2010. III. 31-től.

[13]

Megállapította: 30/2006. (VI. 12.) Főv. Kgy. rendelet 3. §. Hatályos: 2006. VI. 12-től. Ezt követően benyújtott lakásvásárlási szándéknyilatkozatoknál kell alkalmazni.

[14]

Hatályon kívül helyezte: 11/2010. (III. 31.) Főv. Kgy. rendelet 3. § (2). Hatálytalan: 2010. III. 31-től.

[15]

Számozását módosította: 5/2008. (II. 15.) Főv. Kgy. rendelet 4. §.

[16]

Számozását módosította: 5/2008. (II. 15.) Főv. Kgy. rendelet 4. §.

[17]

Számozását módosította: 5/2008. (II. 15.) Főv. Kgy. rendelet 4. §.

[18]

Számozását módosította: 5/2008. (II. 15.) Főv. Kgy. rendelet 4. §.

[19]

Módosította: 58/2010. (XII. 23.) Főv. Kgy. rendelet 6. §, 1/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelet 2. §.

[20]

A rendelet szövegét a 2/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelet 2. § (1) a) módosította. Hatályos: 2020. II. 13-tól.

[21]

Hatályon kívül helyezte a 2/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelet 1. § (2). Hatálytalan: 2020. II. 13-tól.

[22]

Módosította: 1/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelet 2. §.

[23]

A rendelet szövegét a 2/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelet 2. § (1) b) módosította. Hatályos: 2020. II. 13-tól.

[24]

Megállapította: 30/2006. (VI. 12.) Főv. Kgy. rendelet 4. §. Módosította: 1/2015. (II. 16.) Főv. Kgy. rendelet 2. §.

[25]

A rendelet szövegét a 2/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelet 2. § (1) b) módosította. Hatályos: 2020. II. 13-tól.

[26]

Hatályon kívül helyezte: 34/2007. (VI. 15.) Főv. Kgy. rendelet 9. § (2). Hatálytalan: 2007. VI. 15-től.

[27]

Beiktatta: 48/2004. (X. 26.) Főv. Kgy. rendelet 5. §. A korábbi utolsó mondatot hatályon kívül helyezte: 34/2007. (VI. 15.) Főv. Kgy. rendelet 9. § (2). Hatálytalan: 2007. VI. 15-től.

[28]

Hatályon kívül helyezte: 34/2007. (VI. 15.) Főv. Kgy. rendelet 9. § (2). Hatálytalan: 2007. VI. 15-től.

[29]

Megállapította: 58/2007. (XI. 6.) Főv. Kgy. rendelet 1. §. Hatályos: 2007. XI. 6-tól.

[30]

A kihirdetés napja 1994. június 10.

[31]

Beiktatta: 66/2009. (X. 28.) Főv. Kgy. rendelet 1. §. Hatályos: 2009. X. 28-tól.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!