nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2014 (XI.26.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2016-12-30 - 2017-11-29
Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2014 (XI.26.) önkormányzati rendelete
A Helyi Építési Szabályzatról

Martonvásár Város Önkormányzata

Képviselő-testületének
21/2014. (XI.25.) rendelete
a helyi építési szabályzatról
[1]


Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 6/A.§ (3) bekezdésében és 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6.§ (1) bekezdésében biztosított feladatkörében, a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben meghatározott véleményezésben részt vevő szervek egyetértésével, a következőket rendeli el:


Első Rész

Általános Előírások


I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS Előírások

1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA


1.§    (1) E rendelet hatálya Martonvásár város közigazgatási területére terjed ki.

(2)     Jelen építési szabályzat mellékletei:

  1. sz. melléklet: Szabályozási Terv (SZT-1A, SZT-1B, SZT-2, SZT-3 jelű tervlapok)
  2. sz. melléklet: Sajátos jogintézmények

(3)     Jelen építési szabályzat függelékei:

  1. sz. függelék: Művi értékvédelem
  2. sz. függelék: Régészeti területek
  3. sz. függelék: Természetvédelem
  4. sz. függelék: Mintakeresztszelvények


2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK


2.§       E rendelet alkalmazásában:

  1. Erdei termékek: faanyag, szaporítóanyag, karácsonyfa, bot, vessző, díszítőgally, gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, vadhús.
  2. Épületpótló műtárgy: életvitelszerű tartózkodásra alkalmas, épületnek nem minősülő műtárgy
  3. Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
  4. Fedett hely: legalább 1 m2 alapterületű, épületszerkezettel fedett terület, melynek egyik vízszintes irányú mérete legalább:
    • a 3 méter belmagasságnál alacsonyabban levő, fedést biztosító épületszerkezet esetén 0,6 m
    • egyéb esetben 1 m.
  5. Kertépítészeti terv: jogosultsággal rendelkező kertépítész tervező által készítendő terv, amelynek munkarészei legalább:
    1. földmérő által készített geodéziai helyszínrajz
    2. tereprendezési terv – 1,0 m magasságot meghaladó tereprendezés esetén
    3. kertépítészeti terv, amelynek tartalma
      • a kertkialakítás koncepciója
      • megvédendő és új növényzet bemutatása
      • a burkolatok, lépcsők, támfalak és egyéb kerti építmények – pergola, filagória (kerti pavilon), medence, kerti tó – tervezett helye, javasolt anyaga
    4. favédelmi, fakivágási munkarész, amelynek tartalma
      • a kivágandó fák: fás szárú növények darabszáma, faja, fa esetében annak 1 m magasságban mért törzsátmérője
      • a kivágás oka
      • a pótlás módja
    5. műszaki leírás
  6. Kialakítható legkisebb telekszélesség: előkerti építési határvonal és az oldalhatár metszéspontjában az oldalhatárra állított merőleges vonalában mért telekszélesség
  7. Kialakult telek: Azon építési telek vagy telek, amely felosztása már megtörtént, tovább nem osztható, telekalakítás telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül nem végezhető. Telekhatár rendezés esetén az érintett telek területe +/- 5%-ban módosulhat.
  8. Kialakult beépítettség: A település már beépült részén „történelmileg” kialakult beépítettség, mely beállt képet mutat. Új épület építése csak a meglévő épület bontása esetén, annak alapterületével megegyező mértékig történhet.
  9.          Közműsáv: nem közterületen vezetett közművek számára fenntartott terület, amelynek végleges szélességét részletes szakági műszaki terv alapján kell megállapítani, és amely számára szolgalmi jog jegyezhető be az ingatlan nyilvántartásba.
  10. Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény.
  11. Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építmény együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való  összhang megteremtését célozza. Természetvédelmi területeken az épületek, építmények tájba illesztéséről a MSZ 20376-1 rendelkezik.
  12.          Telek be nem építhető része: a telek azon része, mely nem építési hely, s ahol épület nem helyezhető el.
  13. Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
  14. Utcavonalas beépítés: Olyan beépítés, ahol az épület közterület felőli homlokzata az utcai telekhatáron áll.


3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA


3.§    (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet:

  1. szabályozási vonal;
  2. belterület határa, mely egyben övezethatár is;
  3. építési övezet, övezet határa és jele;
  4. telek be nem építhető része;
  5. a kötelező erejű megszüntető jel;
  6. közműsáv.

(2)     Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:

  1. védőtávolságok;
  2. műemlék;
  3. műemléki környezet;
  4. régészeti terület;
  5. helyi védett épület, műtárgy;
  6. Országos ökológiai hálózat magterület;
  7. Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe;
  8. Természetvédelmi terület határa;
  9. Tájképvédelmi terület;
  10. elkerülő út számára fenntartott terület;
  11. kerékpárút.

(3)     Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:

  1. közigazgatási határ;
  2. helyi védelemre javasolt épületek;
  3. parkoló;
  4. javasolt megszüntetés;
  5. javasolt telekhatár;
  6. meglévő-megtartandó és tervezett fasor;
  7. gyalogút;
  8. híd, átkelő;
  9. vasúti csomópont.

(4)     Sajátos jogintézmények:

  1. elővásárlási jog;
  2. beültetési kötelezettség.


4. BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS


4.§    (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.

(2)     A Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt területeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés a terület belterületbe vonását követően történhet.

(3)     A belterületbe-vonás telekcsoportonként ütemezetten is megvalósítható, miután a telekcsoport területén a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően megtörténik a telekcsoport újraosztása.


II. FEJEZET

Közterület alakítására vonatkozó Előírások


5.§    Közterület alakítási terv készíthető a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre.


III. FEJEZET

Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások


5. ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM


6.§    Az országos művi értékvédelem alá eső építményeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza.


6. RÉGÉSZETI TERÜLETEK


7.§    A település régészeti területeit a Szabályozási terv tartalmazza.


7. HELYI ÉRTÉKVÉDELEM


8.§    (1) A településen a Szabályozási terven jelölt épületek és műtárgyak részesülnek helyi védelemben.

(2)     Helyi védelem alatt álló épület, műtárgy esetén a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(3)     A védelemre tervezett építmények védelmének kimondását követően azokra a védett épületekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

9.§    (1) Helyi egyedi védelem épületre, illetve műtárgyra terjedhet ki.

(2)     A helyi védett épületen állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtér-beépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.

(3)     Helyi védett épületen történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtér-beépítésnél, bővítésnél

  1. az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;
  2. az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

ba) a homlokzat felületképzését;

bb) a homlokzat díszítő elemeit;

bc)  a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;

bd) a tornácok kialakítását;

be) a lábazatot, a lábazati párkányt.

  1. az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

(4)     Helyi védett épület közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.

(5)     Helyi védett műtárgyak felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.


IV. FEJEZET

A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

8. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM


10.§  (1) A település területén található természet közeli élőhelyek, tájképi értékek, védett területek megóvását biztosítani kell.

(2)     A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:

  1. a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;
  2. a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a szabályozási terven jelölt fasorok, erdősávok megtartandók, illetve telepítendők; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő;
  3. külterületen a fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők.

11.§  (1) A település területén az országos jelentőségű védett természeti területek, az Országos Ökológiai Hálózat Magterülete és az Országos Ökológiai Hálózat Ökológiai folyosó (továbbiakban: védett terület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.

(2)     Védett területen

  1. tájba illő épület helyezhető el;
  2. szélerőmű park, szélerőmű torony nem helyezhető el.

(3)     Védett területen 800 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület nem építhető.

12. § Tájképvédelmi területen csak tájba illeszkedő épület helyezhető el, melynek tájba illeszkedése a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

V. FEJEZET

környezetvédelmi előírások

9. KÖRNYEZETVÉDELEM


13.§  (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

  1. a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
  2. kizárja a környezetkárosítást,
  3. következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

(2)     Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

(3)     Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelmények:

  1. Haszonállattartó épületet és trágyatárolót lakó rendeltetésű épülettől 25 m-nél távolabb kell elhelyezni.
  2. Haszonállattartó épület és trágyatároló, az élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá óvoda, iskola, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méteren belül nem építhető.
  3. Állattartó épület a felszíni vizek part élétől számított 50 méteren belül nem létesíthető.


10. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME


14.§  (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos.

(2)     A település a felszín alatti vízminőség-védelmi előírások alapján az „érzékeny” kategóriába tartozik.

(3)     A vízbázisok védőterületein építési és egyéb tevékenységek csak a 24855/06 (ikt.sz.: 20329/2008.) ügyszámú kijelölő határozatban foglaltak figyelembe vételével, és a vonatkozó jogszabályban meghatározott korlátozásokkal folytathatók.


11. A LEVEGŐ VÉDELME


15.§  A település területén telken kívüli védelmet igénylő tevékenység csak a Szabályozási terven védőtávolsággal rendelkező területek esetén folytatható.


12. A TERMŐFÖLD VÉDELME


16.§  (1) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.

(2)     Talajmozgatással járó tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(3)     A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

(4)     A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.


13. HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS


17.§  (1) Szelektív hulladékgyűjtő sziget a településen kijelölt pontokon helyezhető el, a műemléki környezet kivételével.

(2)     Hulladéklerakó telep a település közigazgatási területén nem létesíthető.


14. A ZAJ ELLENI VÉDELEM


18.§  Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.


VI. FEJEZET

Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások, Katasztrófavédelem

15. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK


19.§   (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

a)  közlekedési területek,

b) közművek, közműlétesítmények,

c)  szennyvízátemelő

d) természet közeli folyó és állóvizek

(2)     A szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 28.§ előírásai az irányadók.


VII. FEJEZET

A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények

16. BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG


20. § A település területén beültetési kötelezettséget kell bejegyezni a 2. melléklet szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában.


17. ELŐVÁSÁRLÁSI JOG


21.§  A település területén elővásárlási jog érvényesíthető az Önkormányzat számára a 2. melléklet szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában, a 2. sz. mellékletben megjelölt közösségi cél érdekében, valamint minden olyan egyéb településrendezési cél érdekében, mely a helyi építési szabályzatban biztosított.


18. TELEKALAKÍTÁS


22.§   (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek alakja egyszerű kontúrral rendelkezik, s alakja az építési övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.

(2)     A település közigazgatási területén nyeles telek nem alakítható ki.

(3)     A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható.

(4)     Új közforgalom elől elzárt magánút - beépítésre szánt terület esetében - csak legalább 3 új építési telek feltárása esetén alakítható.

(5)     Új közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 4,0 m-nél.

(6)[2] Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek akkor is kialakítható, ha a kialakuló építési telek – minimális telekméretre, maximális beépítettségre és minimális zöldfelületre vonatkozó – paraméterei az építési övezet előírásaitól eltérnek.

(7)[3] A már jellemzően beépült telektömbben az építési övezeti előírásoknál kisebb szélességű vagy területű telek is kialakítható, amennyiben

a) az eltérést a kialakult telekstruktúra vagy meglévő épület indokolja, és

b) az eltérés mértéke nem nagyobb 5%-nál.



VIII. FEJEZET

közműellátás és Hírközlés

19. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK


23. §  (1) A meglévő és a tervezett közcélú:

  1. vízellátás,
  2. vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
  3. energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás),
  4. elektronikus hírközlés

hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani, az arra vonatkozó előírások betartásával.

(2)     A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3)     Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)

  1. a tervezett közművek egyidejű megépítését,
  2. a meglevő közművek szükséges felújítását,
  3. a csapadékvizek elvezetését,
  4. belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítését

meg kell oldani.

(5)     A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor

  1. a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
  2. az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(6)     A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében

  1. az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
  2. a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

ba)  12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,

bb)  12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

bc)  8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell megoldani.


20. VÍZELLÁTÁS


24. §  (1) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

  1. dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
  2. csak műanyag (esetleg GÖV) alapanyagú csővezetéket szabad alkalmazni,
  3. a közterületi hálózatot az ellátás biztonsága érdekében lehetőleg körvezetékként kell kiépíteni,
  4. az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapokat kell elhelyezni.

(2)     Beépítésre szánt területen új vízhálózat

  1. csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,
  2. fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően.


21. SZENNYVÍZELVEZETÉS


25. §  (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2)     A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(3)     Szennyvíz bevezetés:

  1. nyílt árokba,
  2. időszakos vagy állandó vízfolyásba
  3. felhagyott kutakba

szigorúan tilos, előfordulása esetén azt azonnal meg kell szüntetni.

26. § (1) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 3 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül:

  1. a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni;
  2. a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:

ba)  ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható

bb)  ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,

bc)  ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,

bd)  ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.

(2)     Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 3 m3-t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül:

  1. a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:

aa)  ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,

ab)  ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint az illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,

ac)  ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,

ad)  ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.

  1. ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.

(3)     Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.

22. SZENNYVÍZKEZELÉS, SZENYYVÍZELHELYEZÉS


27. § (1) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága 20 m, kizárólag bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy létesíthető. A műszaki beavatkozás tényleges megvalósítása után a védőtávolság a hatóság által megállapított mértékűre csökken.

(2)     Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) épület nem létesíthető.


23. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS


28. § (1) A felszíni vizek mederkarbantartó sávját szabadon kell hagyni. (Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.)

(2)     Belvizes területen építeni csak a vízrendezést követően, a terület belvízmentességének megoldását követően lehet.

29. § (1) A parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni.

(2)     A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják.

(3)     A kocsibehajtó

  1. a szélessége ne legyen 3,5 m-nél nagyobb,
  2. a szegély magassága legfeljebb 10 cm-es lehet,
  3. közbenső telkenként legfeljebb 1, saroktelkenként legfeljebb 2 behajtó létesíthető.


24. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS


30. §  (1) Belterületen és külterület beépítésre szánt területén új villamosenergia ellátási hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2)     Belterületen és külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója - figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is - csak földalatti hálózatfektetéssel kivitelezhető.

(3)     Külterület beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

  1. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
  2. Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merül fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni.

(4)     Új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.


25. FÖLDGÁZELLÁTÁS


31. §  Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

26. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS


32. §  (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területein új elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2)     Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt már beépített területein, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, de azok hálózati rekonstrukciója a 32.§ (1) bekezdése alapján csak földalatti elhelyezéssel építhető, ott új elektronikus hírközlési hálózatokat, vagy meglevő rekonstrukcióját is csak földalatti hálózatfektetéssel szabad kivitelezni.

(3)     Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt már beépített területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4)     Külterület beépítésre nem szánt területein új elektronikus hírközlési hálózatokat a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.


27. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS


33. §  (1) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen:

  1. Kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület építési övezeteinek kivételével, antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre telepíthető a c) bekezdés figyelembevételével,
  2. Kereskedelmi, szolgáltató terület és ipari terület építési övezeteinek építési telkein lakóépületektől 200 méter távolságra önálló tartószerkezettel is telepíthető antenna
  3. silók, tornyok, templomok harangtornyában takarásban, víztornyokon azokhoz illeszkedő formai kialakításban, továbbá egyéb, 20 méter magasságot meghaladó, meglévő építmény tetejére bármely területen elhelyezhető antenna – az építmény magasságától függetlenül.

(2)     Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak országos vagy helyi védelem alatt álló területen történő telepítése tilos.

(3)     Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.

(4)     Beépítésre nem szánt és a (1) bekezdésben nem szereplő területen új antennák csak multifunkcionális kialakítással telepíthetők.

(5)     A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást be kell tartani.

IX. FEJEZET

Építés általános szabályai

28. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI


34.§  (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de bővítése csak építési helyen belül lehetséges, amennyiben megfelel az egyéb övezeti előírásoknak.

(2)     A település építési övezeteiben a minimális zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat.

(3)     Két építési övezetbe ill. övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek övezetbe eső részének arányában.

35.§ (1) A település területén távközlési magas-építmény, adótorony, 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop

  1. belterületen, illetve a belterületi határtól számított 200 méteres körzetben, kertes mezőgazdasági területen, valamint védett természeti területen kivételes esetben sem helyezhető el,
  2. egyéb területeken a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.

(2)     A település területén 10 méternél magasabb antenna nem építhető.


29. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK


36.§   (1) A település belterületén – különleges és gazdasági területek, valamint intézményi rendeltetés kivételével - 35-45° közötti tetőhajlásszögű épületek helyezhetők el – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

(2)     Az épület bruttó alapterületének 30%-át – településközpont terület építési övezeteiben 50%-át - meg nem haladó mértékben, ami a tető vízszintes vetületén értendő, az (1) bekezdésben meghatározottnál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható.

(3)     Zártsorú beépítésű új épület tetőhajlásszöge csak a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögéhez igazodó - azzal megegyező, vagy a kettő közé eső hajlásszöggel - alakítható ki.

(4)     A település területén – gazdasági területek kivételével -

  1. műanyag hullámlemez;
  2. fém trapézlemez;
  3. bitumenes zsindely;

tetőhéjalás nem alkalmazható.

(5)     Tetőhéjalás színe natúr égetett agyagszín, antracit szürke,réz, egyéb anyagok természetes színe lehet. Foltos cserépszín nem alkalmazható.

(6)     Lakó- és településközpont területek építési övezeteiben az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, homok- és agyagszín illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók.

          Természetes anyaghasználat esetén a homlokzati felületeken csak fa-, natúr színű klinker-, bontott- és burkoló tégla, téglány formájúra vágott kőburkolat ill. ciklopfal alkalmazható.

(7)     A homlokzat felújításnak, homlokzatszínezésnek az érintett épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

37.§   (1)[4] Az építési övezetekben, övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben, övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve:

a) különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület (K-mü) és ipari terület (Gip) építési övezeteiben, valamint általános mezőgazdasági terület (Má) övezeteiben toronysiló, szárító, valamint a kapcsolódó kiszolgáló építmények elhelyezése esetén;

b)  valamennyi övezetben szélerőmű elhelyezése esetén;

c)  ha az építési övezet, övezet előírásai másként nem rendelkeznek.

(2)     Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül

  1. parapet-konvektort kivezetni, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) nem lehet,
  2. háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele, hogy
    1. magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg,
    2. dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.

(3)     Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak

  1. a telkek előkertjében,
  2. a telkek udvarán,
  3. az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.


30. TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS


38.§  (1) Tereprendezés során egy adott pontban a terep természetes terepszintje az oldal- és hátsókertben – igazodva a szomszédos telek terepszintjéhez - legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg.

(2)     Tereprendezés építési helyen kívül – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – kizárólag az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítése céljából lehetséges.

(3)     Támfal kialakítása a természetes terepszintet

  1. felfelé legfeljebb 1,0 méterrel,
  2. lefelé legfeljebb 1,0 méterrel

de együttesen legfeljebb 1,5 méterrel változtathatja meg.

(4)     A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően kizárólag pinceszinti gépkocsi tároló megközelítését szolgáló lehajtót kísérő támfal alakítható ki.

39.§  (1) Építési övezetekben az építési telek utcavonalán tömör kerítés – természetes anyagokból rakott vagy azzal burkolt kerítés kivételével - nem építhető. Zártsorú beépítés esetén falazott, az épület színével megegyező vakolt tégla-, vagy látszó téglafalú tömör kerítés és 100%-ban zárt kapuszárny is építhető.

(2)     Kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,70 m-t – K-bü, K-sp és K-t építési övezetek kivételével.

(3)     Sportpályák mellett elhelyezett labdafogó háló, labdafogó kerítés 6,0 m magasságig valamennyi építési övezetben illetve övezetben elhelyezhető.

(4)     Külterületi beépítésre nem szánt területen – különleges beépítésre nem szánt terület, kertes mezőgazdasági terület és birtokközpont kivételével - kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik.

(5)     Gazdasági és védelmi erdőterületen kerítés csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból építhető.


31. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY


40.§  (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az egyik építési határvonal az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.

(2)     Az előkerti építési vonal beépített utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodó kell, legyen.

(3)     Saroktelek esetében az előkerti építési határvonalat, amely egyben építési vonal is - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon.

(4)     Amennyiben az utcában jellemző előkert méret nem állapítható meg, úgy az előkert mélysége 5 m.

(5)     Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal:

  1. lakóövezetek esetében: 5 m, mely egyben kötelező építési vonal is;
  2. ipari övezetek esetében: 10m;
  3. egyéb övezet esetében: 5 m.

(6)[5]    Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje 5,0 m, 13 m szélességet el nem érő telek esetében 4,0 m.

(7)     Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m kell, legyen.

(8)     Az építési telkek hátsókertje minimum 6,0 m.

(9)     Fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, az előkert 3,0 méterre, a hátsókert 0 méterre csökkenthető.


MÁSODIK RÉSZ

Részletes övezeti előírások

X. FEJEZET

Beépítésre szánt területek

32. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET


41.§ A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetek:

  1. Kertvárosias lakóterület                                                          (Lke)
  2. Falusias lakóterület                                                                (Lf)
  3. Településközpont terület                                                         (Vt)
  4. Kereskedelmi, szolgáltató terület                                             (Gksz)
  5. Ipari terület                                                                            (Gip)
  6. Ipari terület – energiaszolgáltatási terület                                 (Gip-e)
  7. Különleges területek                                      

ga) temető                                                                           (K-t)

gb) sportterület                                                                     (K-sp)

gc) mezőgazdasági üzem                                                      (K-mü)

gd) büntetés-végrehajtási üzem                                             (K-bü)

ge) kastély                                                                           (K-k)


33. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET


42.§  (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 6,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2)     Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

  1. lakó;
  2. kereskedelmi, szolgáltató;
  3. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
  4. kulturális;
  5. szállás jellegű;
  6. sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4)     Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein legfeljebb 4 lakó rendeltetési egység helyezhető el, amennyiben az építési övezet előírásai másképp nem rendelkeznek.

(5)     Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein elhelyezett épület főbejáratát fedett helyről kell nyitni.

(6)     Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.

(7)     Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

  1. kirakatszekrény;
  2. trágyatároló;
  3. siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
  4. építménynek minősülő antennaszerkezet.

(8)     Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elő-, oldal- és hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

  1. állattól;
  2. mosókonyha;
  3. nyárikonyha;
  4. zárt és nyitott gépjármű- és egyéb tároló épület.

(9)     Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein 2 vagy több lakó rendeltetési egységet magába foglaló épület esetén a beépíthető alapterületből rendeltetési egységenként legalább 20 m2 kizárólag gépkocsitároló céljára alakítható ki és használható fel.

(10)   Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 1,0 m-es teleksávban.

(11)   A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK


A

B

C

D

E

F

G

H

2

Építési övezeti jele

Beépítés módja

Kialakítható legkisebb területe

(m²)

Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Építményének legnagyobb épületmagassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)

Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%)

3

Lke1, Lke1*

O

800

16

30

5,0

50

30

4

Lke2

O

1000

14

30

5,0

50

30

5

Lke3

SZ

800

18

30

5,0

50

30

6

Lke4

SZ

3000

30

20

6,0

60

20

7

Lke5

Z

250

24

30

5,5

50

30


O             - oldalhatáron álló beépítés

SZ           - szabadon álló beépítés

Z             - zártsorú beépítés

(12)   Lke1, Lke1* építési övezetekben a megengedett legnagyobb épületmagasság – oromfalas épület esetén – az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

(13)   Lke1, Lke1* építési övezetek építési telkein legfeljebb egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület, és további egy melléképület helyezhető el.

(14)   Lke1, Lke1* építési övezetek építési telkein épület csak a telekhatártól legalább 1 m-re helyezhető el.

(15)   Lke1 építési övezet építési telkein a telek be nem építhető részét - a Szabályozási terven jelöltek szerint - figyelembe kell venni.

(16)   Lke1 építési övezet építési telkein állattartó épületen nem helyezhető el.

(17)   Lke1* építési övezet építési telkein legfeljebb bruttó 50 m2 alapterületű állattartó épület helyezhető el.

(18)   Lke2 építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság – oromfalas épület esetén – az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

(19)   Lke2 építési övezet építési telkein kizárólag egy épület helyezhető el.

(20)   Lke2 építési övezetben kizárólag a 13 m minimális telekszélességet meghaladó építési telkek építhetők be.

(21)   Lke2 építési övezet építési telkein az előkerti építési határvonal 5 m, az utcaszakasz kialakult építési vonalától függetlenül.

(22)   Lke2 építési övezet építési telkein állattartó épületen nem helyezhető el.

(23)   Lke3 építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság – oromfalas épület esetén – az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

(24)   Lke3 építési övezet építési telkein kizárólag egy épület helyezhető el.

(25)   Lke3 építési övezet építési telkein állattartó épületen nem helyezhető el.

(26)   Lke4 építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.

(27)   Lke4 építési övezet építési telkein állattartó épületen nem helyezhető el.

(28)   Lke5 építési övezet építési telkein kizárólag egy épület helyezhető el.

(29)   Lke5 építési övezet építési telkein a meglévő rendeltetési egységek száma nem növelhető.

(30)   Lke5 építési övezet építési telkein az épületegységek között kialakult épülethézag megtartása kötelező.

(31)   Lke5 építési övezet építési telkein állattartó épületen nem helyezhető el.

(32)   Lke5 építési övezet építési telkei kizárólag a meglévő rendeltetési egységek leválasztása céljából oszthatók meg.


34. FALUSIAS LAKÓTERÜLET


43.§  (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely 5,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2)     Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

  1. lakó;
  2. mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
  3. a helyi ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató;
  4. szállás jellegű;
  5. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
  6. kulturális, közösségi szórakoztató;

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4)     Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein újonnan legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(5)     Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein elhelyezett épület főbejáratát fedett helyről kell nyitni.

(6)     Falusias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság – oromfalas épület esetén – az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

(7)     Falusias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság földszintes gazdasági rendeltetésű épületek esetében 1,5 m-rel túlléphető, amennyiben az a közterület irányából takart és nem rontja a településképet.

(8)     Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.

(9)     Falusias lakóterület építési övezeteiben a 3,5 tonnát meghaladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.

(10)   Falusias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

  1. kirakatszekrény;
  2. trágyatároló;
  3. siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
  4. építménynek minősülő antennaszerkezet.

(11)   Falusias lakóterület építési övezeteiben elő-, oldal- és hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

  1. állattól;
  2. kerti építmények közül a tárolásra szolgáló műtárgyak;
  3. mosókonyha;
  4. nyárikonyha;
  5. zárt és nyitott gépjármű- és egyéb tároló épület.

(12)   Falusias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő és oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 1,0 m-es teleksávban.

(13)[6]   A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:


1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK


A

B

C

D

E

F

G

H

2

Építési övezeti jele

Beépítés módja

Kialakítható legkisebb területe

(m²)

Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Épületeinek legnagyobb épületmagassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)

Legnagyobb megengedett terepszint alatti beépítettség (%)

3

Lf1, Lf1*
Lf1*-CS

O

800

16

30

5,0

50

30

4

Lf2,
Lf2-CS

O

1200

18

25

5,0

60

25

5

Lf3,
Lf3-CS

SZ

1200

24

30

5,0

60

30

O         oldalhatáron álló beépítés

SZ        szabadonálló beépítés


(14)   Lf1, Lf1*, Lf1*-CS építési övezetek[7] építési telkein legfeljebb egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület, és további egy melléképület helyezhető el.

(15)   Lf1, Lf1*, Lf1*-CS építési övezetek[8] építési telkein épület csak a telekhatártól legalább 1 m-re helyezhető el.

(16)   Lf1 építési övezet építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.

(17)   Lf1*, Lf1*-CS építési övezetek[9] építési telkein legfeljebb bruttó 50 m2 alapterületű állattartó épület helyezhető el.

(17/A)[10] Lf1*-CS építési övezet építési telkein a szennyvízcsatorna-hálózat megépítéséig csak zárt szennyvíztároló alkalmazható, s a szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell.

(18)   Lf2, Lf2-CS építési övezetek[11] építési telkein legfeljebb egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület, és további egy melléképület helyezhető el.

(19)   Lf2, Lf2-CS építési övezetek[12] építési telkein épület csak a telekhatártól legalább 1 m-re helyezhető el.

(20)   Lf2, Lf2-CS építési övezetek[13] építési telkein legfeljebb bruttó 50 m2 alapterületű állattartó épület helyezhető el.

(20/A)[14] Lf2-CS építési övezet építési telkein a szennyvízcsatorna-hálózat megépítéséig csak zárt szennyvíztároló alkalmazható, s a szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell.

(21)   Lf3, Lf3-CS építési övezetek[15] építési telkein kizárólag egy épület helyezhető el.

(22)   Lf3, Lf3-CS építési övezetek[16] építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.

(23)[17] Lf3-CS építési övezet építési telkein a szennyvízcsatorna-hálózat megépítéséig csak zárt szennyvíztároló alkalmazható, s a szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell.


35. TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET


44.§  (1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2)     Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

  1. lakó;
  2. igazgatási, iroda;
  3. kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
  4. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
  5. kulturális, közösségi szórakoztató;
  6. sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     Településközpont terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4)     Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.

(5)     Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.

(6)     Településközpont terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

  1. húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
  2. állattól, állatkifutó;
  3. trágyatároló, komposztáló;
  4. siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
  5. építménynek minősülő antennaszerkezet.

(7)     Településközpont terület építési övezeteiben elő-, oldal- és hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el:

  1. kerti építmények közül a tárolásra szolgáló műtárgyak;
  2. mosókonyha;
  3. nyárikonyha;
  4. zárt és nyitott gépjármű- és egyéb tároló épület.

(8)     A településközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK


A

B

C

D

E

F

G

H

2

Építési övezeti jele

Beépítés módja

Kialakítható legkisebb területe

(m²)

Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Építményének legnagyobb épületmagassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)

Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%)

3

Vt1

O

800

16

40

6,0

30

40

6

Vt2

SZ

2000

30

40

6,0

30

40

4

Vt3

SZ

1000

20

30

9,0

40

30

5

Vt4

SZ

5000

50

25

10,5

40

25

7

Vt5

Z

800

14

50

7,5

20

50

8

Vt6

Z

2000

30

60

7,5

25

60


K             - kialakult állapot

O             - oldalhatáron álló beépítés

SZ           - szabadon álló beépítés

Z             - zártsorú beépítés


(9)     Vt1 építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság lakóépület esetén legfeljebb 5,0 m lehet.

(10)   Vt1 építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság – oromfalas épület esetén – az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető.

(11)   Vt1 építési övezet építési telkein több épület helyezhető el, amennyiben legalább az egyik a (2) bekezdés szerinti, nem lakó rendeltetést is tartalmaz.

(12)   Vt2 építési övezet építési telkein kizárólag egy épület helyezhető el.

(13)   Vt2 építési övezet építési telkein lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(14)   Vt3 építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.

(15)   Vt4 építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság sportcsarnok építése esetén 3,0 méterrel túlléphető.

(16)   Vt4 építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető.

(17)   Vt5 építési övezet építési telkein több épület helyezhető el, amennyiben legalább az egyik a (2) bekezdés szerinti, nem lakó rendeltetést is tartalmaz.

(18)   Vt5 építési övezet építési telkein új épület kizárólag 35-45° közötti utcafronti tetőhajlásszöggel helyezhető el.

(19)   Vt5 építési övezet építési telkein új épület építése esetén az új épület utcafronti párkánymagassága legalább 6,0 m, de legfeljebb 7,5 m lehet.

(20)   Vt5 építési övezet építési telkein 24,0 m-t meghaladó szélességű telek, vagy közfunkciót ellátó intézményi rendeltetésű épület esetén az utcavonalas beépítés nem kötelező.

(21)   Vt5 építési övezet építési telkein új épület építése esetén az új épület földszintjének utcafronttal határos épületrészében lakó rendeltetés nem helyezhető el.


36. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET


45.§  (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2)     Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

  1. a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági;
  2. kereskedelmi, szolgáltató;
  3. igazgatási, iroda;
  4. gazdasági épületen belül lakó;

rendeltetést is tartalmazhat

(3)     Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. Amennyiben a területen a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat nem került kiépítésre, úgy az építési övezetek építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén is beépíthetők.

(4)     Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(5)     A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK


A

B

C

D

E

F

G

H

2

Építési övezeti jele

Beépítés módja

Kialakítható legkisebb területe

(m²)

Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Építményének legnagyobb épületmagassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)

Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%)

3

Gksz1

SZ

1000

25

50

6,0

20

50

4

Gksz2, Gksz2*

SZ

3000

30

40

7,5

20

40

6

Gksz3

SZ

5000

50

30

7,5

30

30


SZ           - szabadonálló beépítés


(6)     Gksz2 építési övezet építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 1,5 méterrel túlléphető.

(7)     Gksz2* építési övezet építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.

(8)     Gksz2* építési övezetben a Szabályozási terven jelölt építési telkeket beültetési kötelezettség terheli a Szabályozási terven jelölt mértékig, melyen belül többszintű növényzet telepítése kötelező.

(9)     Gksz3 építési övezet építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 1,5 méterrel túlléphető.


37. IPARI TERÜLET


46.§  (1) Ipari terület a Szabályozási terven Gip jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban környezetre jelentős hatást gyakorló ipari létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)     Ipari terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

  1. környezetre jelentős hatást gyakorló ipari;
  2. ipari;
  3. kereskedelmi, szolgáltató;
  4. igazgatási, iroda;

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     Ipari terület építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4)     Ipari terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(5)     Ipari terület építési övezeteinek építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.

(6)     Ipari terület építési övezeteinek építési telkein az eltérő építési övezeti, övezeti besorolású szomszédos telek felé eső telekhatár mentén épület a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el.

(6/A)[18] Ipari terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.

(7)     Az ipari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK


A

B

C

D

E

F

G

H

2

Építési övezeti jele

Beépítés módja

Kialakítható legkisebb területe

(m²)

Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Építményének legnagyobb épületmagassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)

Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%)

3

Gip

SZ

5000

80

40

9,0

40

30


SZ        - szabadon álló beépítés


(8)     Gip építési övezet II. ütembe sorolt építési telkei csak az I. ütembe sorolt terület legalább 70%-os kialakítását és beépítését követően építhetők be.


38. EGYÉB IPARI TERÜLET – ENERGIASZOLGÁLTATÁSI TERÜLET


47.§  (1) Az egyéb ipari terület - energiaszolgáltatási terület a Szabályozási terven Gip-e jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban az energiaszolgáltatás építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)     Egyéb ipari terület - energiaszolgáltatási terület építési övezeteiben elhelyezhető épület elhelyezhető:

  1. energiaszolgáltatási, üzemeltetési;
  2. igazgatási, iroda;
  3. gazdasági épületen belül lakó

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     Egyéb ipari terület építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4)     Egyéb ipari terület – energiaszolgáltatási terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(5)     Az egyéb ipari terület - energiaszolgáltatási terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK


A

B

C

D

E

F

G

H

2

Építési övezeti jele

Beépítés módja

Kialakítható legkisebb területe

(m²)

Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Építményének legnagyobb épületmagassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)

Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%)

3

Gip-e

SZ

5000

50

10

6,0

60

10


SZ     - szabadonálló beépítés


(6)     Gip-e építési övezetben létesítésre kerülő műtárgy legmagasabb pontja max. 9,0 m lehet.

39. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK


48.§  (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

  1. temető                                                                                (K-t)
  2. sportterület                                                                         (K-sp)
  3. mezőgazdasági üzem                                                     (K-mü)
  4. büntetés-végrehajtási üzem                                          (K-bü)
  5. kastély                                                                                (K-k)

(2)     A különleges terület építési övezeteiben önálló gépjárműtároló épület elhelyezése nem megengedett.


40. KÜLÖNLEGES TERÜLET – TEMETŐ


49.§  (1) Különleges terület - temető a Szabályozási terven K-t jellel jelölt építési övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2)     Különleges terület – temető építési övezeteiben elhelyezhető épület kegyeleti és ehhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

(3)     Különleges terület – temető építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4)     Különleges terület – temető építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(5)     A különleges terület - temető építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK


A

B

C

D

E

F

G

H

2

Építési övezeti jele

Beépítés módja

Kialakítható legkisebb területe

(m²)

Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Építményének legnagyobb épületmagassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)

Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%)

3

K-t

SZ

K

K

10

5,0

40

10


K          - kialakult állapot

SZ        - szabadonálló beépítés


(6)     K-t építési övezetben harangtorony, illetve harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.


41. KÜLÖNLEGES TERÜLET – SPORTTERÜLET


50.§  (1) Különleges terület - sportterület a Szabályozási terven K-sp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)     Különleges terület – sportterület építési övezeteiben elhelyezhető épület sport és ehhez kapcsolódó vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.

(3)     Különleges terület – sportterület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(4)     A különleges terület - sportterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK


A

B

C

D

E

F

G

H

2

Építési övezeti jele

Beépítés módja

Kialakítható legkisebb területe

(m²)

Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Építményének legnagyobb épületmagassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)

Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%)

3

K-sp

Sz

3000

30

10

7,5

40

10


SZ        - szabadonálló beépítés


(5)     K-sp építési övezet építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(6)     K-sp építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság sportcsarnok építése esetén 6,0 méterrel túlléphető.


42. KÜLÖNLEGES TERÜLET – MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET


51.§  (1) Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven K-mü jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a mezőgazdasági növénytermesztést, -tárolást, -feldolgozást illetve a nagyüzemi állattartást szolgáló épületek illetve az ezekkel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2)     Különleges terület – mezőgazdasági üzem terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

  1. nagyüzemi állattartó és ehhez kapcsolódó;
  2. növénytermesztéshez, -tároláshoz, -feldolgozáshoz kapcsolódó;
  3. egyéb mezőgazdasági;
  4. igazgatási, iroda;
  5. lakó

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     Különleges terület – mezőgazdasági üzem terület építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4)     Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek építési telkein önálló épületként elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület vagy lakás.

(5)     Különleges terület – mezőgazdasági üzem építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(6)     A különleges terület – mezőgazdasági üzem építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK


A

B

C

D

E

F

G

H

2

Építési övezeti jele

Beépítés módja

Kialakítható legkisebb területe

(m²)

Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Építményének legnagyobb épületmagassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)

Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%)

3

K-mü, K-mü*[19]

SZ

10 000

80

40

6,0

40

30


SZ        - szabadonálló beépítés


(7)     K-mü, K-mü*[20] építési övezet építési telkein – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.

(8)[21] K-mü* építési övezet építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.


43. KÜLÖNLEGES TERÜLET – BÜNTETÉSVÉGREHAJTÁSI TERÜLET


52.§  (1) Különleges terület – büntetés-végrehajtási terület a Szabályozási terven K-bü jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a büntetés-végrehajtás építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)     Különleges terület –büntetés-végrehajtási terület övezeteiben elhelyezhető épület:

  1. büntetés-végrehajtáshoz kapcsolódó szállás;
  2. büntetés-végrehajtáshoz kapcsolódó gazdasági;
  3. igazgatási, iroda;
  4. lakó

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     Különleges terület – büntetés-végrehajtási terület építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4)     Különleges terület – büntetés-végrehajtási terület építési övezeteinek építési telkein önálló épületként elhelyezhető a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakóépület vagy lakás.

(5)     Különleges terület – büntetés-végrehajtási terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(6)     A különleges terület – büntetés-végrehajtási terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK


A

B

C

D

E

F

G

H

2

Építési övezeti jele

Beépítés módja

Kialakítható legkisebb területe

(m²)

Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Építményének legnagyobb épületmagassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)

Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%)

3

K-bü

SZ

10 000

80

30

6,0

40

30


SZ        - szabadonálló beépítés


(8)     K-bü építési övezet építési telkein a 6,0 m-t meghaladó épületmagasságú épület felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, bővíthető a kialakult épületmagasság mértékéig.


44. KÜLÖNLEGES TERÜLET – KASTÉLY


53.§  (1) Különleges terület – kastély terület a Szabályozási terven K-k jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a kutatás-fejlesztés, oktatás és idegenforgalom építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)     Különleges terület – kastély terület övezeteiben elhelyezhető épület:

  1. idegenforgalmi;
  2. kutatás-fejlesztési;
  3. oktatási;
  4. közösségi szórakoztató, kulturális;
  5. igazgatási, iroda;
  6. szállás jellegű;

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     Különleges terület – kastély terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(4)     Különleges terület – kastély terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

(5)[22]     A különleges terület – kastély terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:



1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK


A

B

C

D

E

F

G

H

2

Építési övezeti jele

Beépítés módja

Kialakítható legkisebb területe

(m²)

Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Épületeinek legnagyobb épületmagassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)

Legnagyobb megengedett terepszint alatti beépítettség (%)

3

K-k

SZ

K

K

30

12,0

60

20


K         kialakult állapot

SZ       szabadonálló beépítés




(6) K-k építési övezet építési telkein új épület a védett ősfák figyelembe vételével építhető.

(7) K-k építési övezet építési telkein új épület építése esetén a környezethez való illeszkedés látványtervvel igazolandó.

(8) [23]

(9) [24]K-k építési övezet építési telkein elhelyezett épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 15,0 m-t.

(10) K-k építési övezet építési telkein eltérő épületmagassággal meghatározott telekrész területén legfeljebb 9,0 épületmagasságú épület helyezhető el, melynek legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 10,5 m-t.



XI. FEJEZET

Beépítésre Nem szánt területek

45. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK


54.§ A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek:

  1. Zöldterület (Közkert)                                                        (Zkk)
  2. Erdőterületek

ba)  Védelmi                                                                       (Ev)

bb)  Gazdasági                                                                    (Eg)

bc)  Közjóléti                                                                      (Ek)

  1. Mezőgazdasági területek

ca)  Általános mezőgazdasági terület                             (Má)

cb)  Kertes mezőgazdasági terület                                      (Mk)

  1. Vízgazdálkodási terület:

da)  Vízfelszín                                                                    (V)

db)  Vízbázis                                                                       (Vb)

dc)  Horgásztó céljára hasznosítható terület                       (Vh)

e)[25] Természetközeli terület                           (Tk)

f)[26] Különleges beépítésre nem szánt terület

fa) Turisztikai terület                                   (Kb-tur)

fb) Kastély terület                                         (Kb-k)

g)[27] Közlekedési terület

ga) Közúti                                                      (Köu)

gb) Kötöttpályás                                            (Kök)



46. ZÖLDTERÜLET


55.§  (1) Zöldterület - közkert a Szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezet, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.

(2)     Zöldterület övezeteinek telkein föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, és annak műtárgyai – közvilágítás kivételével – nem helyezhetők el.

(3)     Zkk1 övezetben elhelyezhető

  1. a pihenést és testedzést szolgáló építmény,
  2. a terület fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges építmény.

(4)     Zkk1 övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 5,0 m-es épületmagassággal helyezhetők el, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén.

(5)     Zkk2 övezetben a megújuló energiaforrás műtárgyai közül a napelemes kiserőmű műtárgyai, s az ahhoz kapcsolódó épületek elhelyezhetők, egyéb épület nem helyezhető el.


47. ERDŐTERÜLET – VÉDELMI ERDŐ


56.§  (1) A védelmi rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt övezet, mely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.

(2)     Ev övezetben épületet elhelyezni nem lehet.


48. ERDŐTERÜLET – GAZDASÁGI ERDŐ


57.§  (1) A gazdasági erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt övezet, melyen a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.

(2)     Gazdasági erdőterület övezeteiben az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmények helyezhetők el.

(3)     Eg övezet telkein az építés feltételei:

  1. a beépíthető telek területe legalább 200.000 m2 (20 ha),
  2. a beépítés módja: szabadonálló,
  3. a beépítés mértéke legfeljebb: 0,5 %,
  4. a megengedett maximális épületmagasság: 4,5 m,
  5. közművesíttség mértéke: legalább részleges.

(4)     Eg övezetben a részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi ivóvízellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol az ivóvízellátás egyedileg, a népegészségügyi szakigazgatási szerv által elfogadott módon megoldott.

(5)     Eg övezetben a részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi villamosenergia-ellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol a villamos-energia ellátás egyedileg megoldott.


49. ERDŐTERÜLET – KÖZJÓLÉTI ERDŐ


58.§  (1) Közjóléti erdőterület a Szabályozási terven Ek jellel jelölt övezet, mely egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgál.

(2)     Ek övezetben elhelyezhető:

  1. erdő- és vadgazdálkodási célú, illetve ahhoz kapcsolódó;
  2. szállás, vendéglátó[28];
  3. oktatási, egészségügyi, szociális;
  4. kutatási;
  5. közösségi szórakoztató, kulturális;
  6. hitéleti;
  7. sportoláshoz kapcsolódó építmény.

(3)     Ek övezet telkein az épületek elhelyezésének feltételei:

  1. a beépíthető telek területe legalább 30.000 m2 (3 ha),
  2. a beépítés módja: szabadonálló,
  3. a beépítés mértéke legfeljebb: 5 %,
  4. a megengedett maximális épületmagasság: 7,5 m.
  5. közművesítettség mértéke: legalább részleges, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba történő bekötése mellett.



50. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET


59.§  (1) A Szabályozási terven Má1, Má2 jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.

(2)     Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein a megújuló energiaforrás műtárgyai elhelyezhetők, szélerőmű azonban csak a központi belterület határától legalább 1000 méterre helyezhető el.

(3)     Általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.

(4)     Má1 övezetben elhelyezhető:

  1. növénytermesztéshez kapcsolódó;
  2. állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
  3. az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei;
  4. lakó építmény.

(5)     Má1 övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők a művelési ág függvényében:



A

B

C

1


Szántó

Szőlő, gyümölcs

2

Kialakítható/beépíthető legkisebb telekméret

10 ha

2 ha

3

Kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség

80 m

50 m

4

Beépítési mód

szabadon álló

szabadon álló

5

Legnagyobb beépíthetőség

1,5%

(max. 1500 m2)

3%

(max. 1000 m2)

6

Legnagyobb épületmagasság

4,5 m

4,5 m

7

Közművesítettség mértéke

részleges

részleges



(6)      Má1 övezet telkein lakóépület csak gazdasági épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén építhető. Lakóépület legfeljebb 100 m2 alapterületű lehet.

(7)     Má1 övezetben földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3 m-rel túlléphető.

(8)     Má1 övezetben a részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi ivóvízellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol az ivóvízellátás egyedileg, a népegészségügyi szakigazgatási szerv által elfogadott módon megoldott.

(9)     Má1 övezetben a részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi villamosenergia-ellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol a villamos-energia ellátás egyedileg megoldott.

(10)   Má1 övezetben a beépíthető telekméretet el nem érő telken csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor létesíthető.

(11)   Má1 övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 50 ha (500.000 m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 5 ha (50.000 m2). A birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 15 %.

(12)   Má1 övezetben létesített birtokközpont csak közútról, vagy önálló helyrajzi számon nyilvántartott magánútról megközelíthető földrészleten alakítható ki.

(13)   Má1 övezetben létesített birtokközpont épületegyüttese körül 10 m széles takarófásítás létesítendő.

(14)   Má2 övezetben épület nem helyezhető el, a földrészleteken csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor létesíthető.


51. KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET


60.§  (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést illetve saját ellátás biztosítását szolgáló terület.

(2)     Mk övezetben elhelyezhető építmények:

  1. kertészeti termelés építményei;
  2. szőlőtermesztéshez kapcsolódó építmények;
  3. az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei.

(3)     Mk övezet telkein lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy nem helyezhető el.

(4)     Mk övezetben csak drótfonatos kerítés, vagy áttört léckerítés építhető. Tömör vagy tömör lábazatú kerítés nem építhető.

(5)     Mk övezetben az építmények elhelyezésének feltételei a következők:

  1. az övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 1500 m2
  2. a kialakítható legkisebb telekszélesség: 14 m
  3. a beépítés módja: szabadonálló
  4. legnagyobb beépíthetőség: 3% (max. 40 m2)
  5. legnagyobb épületmagasság: 4,5 m

(6)     Mk övezet telkein lakóépület nem építhető.

(7)     Ivóvízhálózatra történő rákötés csak a szennyvízkezelés egyidejű – a környezetet nem terhelő – megoldása esetén létesíthető.


52. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET


61.§  (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven V, Vb illetve Vh jellel jelölt övezet.

(2)     V övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.

(3)     Vb övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízmű-kutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.

(4)     Vh övezetbe a település területén horgásztó céljára hasznosítható vízfelület tartozik.

(5)     Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel – a vonatkozó jogszabályok szerint.

(6)     Vh övezet telkein legfeljebb 2%-os beépítettséggel, 4,5 m-es épületmagassággal elhelyezhetők a pihenést, kikapcsolódást szolgáló, valamint a terület fenntartásához szükséges építmények – a vonatkozó jogszabályok betartása mellett.


52/A. TERMÉSZETKÖZELI TERÜLET[29]


61/A.§ (1) Természetközeli terület a Szabályozási terven Tk jellel jelölt övezet, amely kialakulására az ember csekély mértékben hatott, és amely területen a természeteshez közelítő állapot jött létre.

(2)Természetközeli terület övezetében épület nem helyezhető el.


53. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET


62.§ Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

  1. turisztikai, rekreációs terület                                           (Kb-tur)
  2. kastély                                                                                (Kb-k)


54. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – TURISZTIKAI, REKREÁCIÓS TERÜLET


63.§  (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai, rekreációs terület a Szabályozási terven Kb-tur jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2)     Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai, rekreációs területen elhelyezhető építmény:

  1. turisztikai;
  2. szállás jellegű;
  3. közösségi szórakoztató, kulturális;
  4. oktatási, egészségügyi;
  5. hitéleti
  6. lakó;
  7. sport

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai, rekreációs terület övezeteinek telkein több épület is elhelyezhető.

(4)     Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai, rekreációs terület övezeteiben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(5)     Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai, rekreációs terület övezeteinek telkei részleges közművesítettség esetén építhetők be.

(6)     Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai, rekreációs terület övezeteiben a részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi ivóvízellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol az ivóvízellátás egyedileg, a népegészségügyi szakigazgatási szerv által elfogadott módon megoldott.

(7)     Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai, rekreációs terület övezeteiben a részleges közművesítettség feltételeként előírt közüzemi villamosenergia-ellátás kötelezettsége az övezet azon telkeit nem érinti, ahol a villamos-energia ellátás egyedileg megoldott.

(8)     Kb-tur1 övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:

  1. a kialakítható legkisebb telekméret                               10.000 m2;
  2. a kialakítható legkisebb telekszélesség                                   50 m;
  3. a beépítés módja                                                              szabadonálló;
  4. a beépítettség mértéke                                                    5%;
  5. legnagyobb megengedhető épületmagasság                        7,5 m;
  6. minimális zöldfelület arány                                            70%

(9)[30]


55. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – KASTÉLY


64.§  (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – kastély a Szabályozási terven Kb-k jellel szabályozott övezet, mely a védett kastélypark területe.

(2)     Különleges beépítésre nem szánt terület - kastély területen elhelyezhető építmény:

  1. idegenforgalmi;
  2. kutatás-fejlesztés;
  3. oktatási;
  4. közösségi szórakoztató, kulturális;
  5. szállás jellegű;
  6. lakó

rendeltetést is tartalmazhat.

(3)     Kb-k övezet telkein több épület is elhelyezhető.

(4)     Kb-k övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:

  1. a kialakítható legkisebb telekméret                               kialakult;
  2. a kialakítható legkisebb telekszélesség                                   kialakult;
  3. a beépítés módja                                                              szabadonálló;
  4. a beépítettség mértéke                                                    kialakult;
  5. legnagyobb megengedhető épületmagasság                        6,0 m;
  6. minimális zöldfelület arány                                            80%

(5)     Kb-k övezet telkei teljes közművesítettség esetén építhetők be.

(6)     Kb-k övezet telkein a 6,0 m-t meghaladó épületmagasságú épület felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, bővíthető a kialakult épületmagasság mértékéig.

(7)     Kb-k övezet telkein új épület a védett ősfák figyelembe vételével építhető.

(8)     Kb-k övezet telkein új épület építése esetén a környezethez való illeszkedés látványtervvel igazolandó.


56. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI


65.§ (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a Köu (közúti) és Kök (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.

(2)     Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű- és hírközlési létesítmények, valamint utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.

(3)     A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja:


Út

kategória

Közlekedési terület szélessége

Védőtávolság

(külterület)

M7 autópálya

Autópálya

Meglévő

(60-100 m)

100 m – 100 m

7.sz. főút

Országos főút

Meglévő

100 m – 100 m

6204 j. összekötő út

Országos mellékút

Meglévő

50 m – 50 m

81108 j. bekötő út

Országos mellékút

Meglévő

50 m – 50 m

7.sz. főút belterületi szakasza

(Budai út, Fehérvári út)

Települési gyűjtőút

Meglévő

-

6204 j. összekötő út belterületi szakasza
(Hunyadi út, Brunszvik út, Dózsa Gy. út)

Települési gyűjtőút

Meglévő

-

81108 j. bekötő út belterületi szakasza

(Szent László út)

Települési gyűjtőút

Meglévő

-

Lakó és kiszolgáló utak


Meglévő

-

Tervezett lakó- és kiszolgáló utak


12 m


MÁV 30a sz.

Budapest - Martonvásár - Székesfehérvár vasútvonal

-

Meglévő

(35-100 m)

50 m-50 m



(4)     Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szabályozási szélesség alatt nem alakítható ki.

(5)     8 méternél keskenyebb szabályozási szélességű út csak vegyes használatú útként építhető ki.

(6)     Településközpont terület építési övezeteiben intézményi rendeltetés esetén, az OTÉK által előírt várakozóhelyek 100%-a, nem lakó rendeltetés esetén a várakozóhelyek 70%-a közterületen is biztosítható a jogszabályban előírt tartalmú közlekedési vizsgálat alapján. Vt6 építési övezetben az OTÉK által előírt várakozóhelyek 100%-a biztosítható a közterületen, rendeltetéstől függetlenül.

(7)     A koncentrált parkolási igények kielégítésére a település területén új parkolók létesíthetők a Szabályozási terven jelöltek szerint.

(8)     Közlekedési terület zöldfelületként fenntartandó részén felszíni parkoló legfeljebb a lehatárolás 20%-án létesíthető, kapubehajtó és bejárat megközelítési helye szilárd vagy nem szilárd burkolattal kialakítható.


HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


66.§  (1) E rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba.

(2)     Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3)     Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének

a) Martonvásár város helyi építési szabályzatáról szóló 43/2004. (XII.22)

b) Martonvásár város helyi építési szabályzatáról szóló 43/2004. (XII.22) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2010. (II.2.)

c) Martonvásár város helyi építési szabályzatáról szóló 43/2004. (XII.22) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 23/2011. (XI.10.)

önkormányzati rendelete.



                               dr. Szabó Tibor                             dr. Szabó-Schmidt Katalin

                                Polgármester                                                 Jegyző



Kihirdetve:

Martonvásár, 2014. november 26.



                                                                                         dr. Szabó-Schmidt Katalin

                                                                                                           Jegyző





[1]

Egységes szerkezetben a helyi építési szabályzatról szóló 21/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló, 2016.10.13-tól hatályos 19/2016. (XI.26.), valamint a 2016.12.30. napjától hatályos 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelettel.

[2]

Kiegészítette a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2016.12.30-tól

[3]

Kiegészítette a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[4]

A rendelet szövegét a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[5]

A rendelet szövegét a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. hatályos: 2016.12.30-tól

[6]

A rendelet szövegét módosította a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[7]

A szövegrészt módosította a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[8]

A szövegrészt a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[9]

A szövegrészt a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése módosította. hatályos: 2016.12.30-tól.

[10]

Kiegészítette a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 5. § (4) bekezdése. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[11]

A szövegrészt módosította a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 7. § (5) bekezdése. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[12]

A szövegrészt módosította a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 5. § (5) bekezdése. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[13]

​A szövegrészt módosította a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 5. § (5) bekezdése. hatályos: 2016.12.30-tól.

[14]

Kiegészítette a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 5. § (6) bekezdése. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[15]

A szövegrészt módosította a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 5. § (7) bekezdése. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[16]

A szövegrészt kiegészítette a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 7. § (7) bekezdése. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[17]

Kiegészítette a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 5. § (8) bekezdése. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[18]

Kiegészítette a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[19]

A szövegrészt módosította a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[20]

A szövegrészt módosította a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[21]

Kiegészítette a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[22]

A rendelet szövegét a 19/2016 (X.12.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2016.10.13-tól.

[23]

Hatályon kívül helyezte a 19/2016. (X.12.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2016.10.13-tól.

[24]

A (9) és (10) bekezdéseket beiktatta a 19/2016. (X.12.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos: 2016.10.13-tól.

[25]

Módosította a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[26]

Módosította a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[27]

Kiegészítette a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[28]

A szövegrészt módosította a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 10. §-a. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[29]

Kiegészítette a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos: 2016.12.30-tól.

[30]

Hatályon kívül helyezte a 21/2016. (XI.30.) önkormányzati rendelet 12. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2016.12.30-tól.


Csatolmányok

Megnevezés méret
HÉSZ 1 sz. melléklet
66.45 KB
HÉSZ 2. sz. melléklet
2.91 MB
HÉSZ 3. sz. melléklet
656.32 KB
HÉSZ 4. sz. melléklet
3.36 MB
HÉSZ 5. sz. melléklet
3.35 MB
HÉSZ állami főépítész
1.21 MB
HÉSZ kiegészítő melléklet - SZT-1A tervlap
3 MB
HÉSZ kiegészítő melléklet - SZT-1A, SZT-1B, SZT3 tervlap
570.5 KB
HÉSZ 1. függelék
261.05 KB
HÉSZ 2. függelék
267.39 KB
HÉSZ 3. függelék
246.98 KB
HÉSZ 4. függelék
499.54 KB
HÉSZ 2. melléklet - sajátos jogintézmények
318.98 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!