nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2015 (VIII.27.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2015-08-28 -tól
Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2015 (VIII.27.) önkormányzati rendelete
az állattartás helyi szabályairól

Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. A rendelet célja és hatálya


1. § (1) A rendelet célja, hogy elősegítse az állattartáshoz fűződő lakossági érdekek érvényesülését, s egyben biztosítsa, hogy az állattartás mások nyugalmát ne zavarja, biztonságát ne veszélyeztesse.

(2) A rendelet hatálya Kulcs Községi Önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

A rendeletben foglaltakat – a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak kivételével - minden állattartó köteles betartani.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki az állategészségügyi intézmény, kísérleti és kutató intézet, cirkusz, állatkert (vadaspark), gyepmesteri telep, állatforgalmi és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedés, valamint fegyveres erők és rendészeti szervek állattartására és a nagy létszámú állattartó telepekre.

(4) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakásszövetkezetekre és társasházakra, valamint a többlakásos ingatlanokra, amennyiben a lakásszövetkezet vagy a társasház szervezeti és működési szabályzata illetve házirendje, vagy a lakásingatlan tulajdonosainak megállapodása a polgári jogi jogviszony alapján az ingatlanhasználók részére a kedvtelésből tartott állatok tartására (tilalmára vagy tartható állatok számára) vonatkozó szabályokat tartalmaz.

(5) Az állatok tartásának szabályaival összefüggő önkormányzati hatáskör gyakorlását Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) Kulcs Község  Jegyzőjére (továbbiakban: Jegyző) ruházza át.

 (6) E rendelet alkalmazása során történt eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) szabályai az irányadóak.


2. Értelmező rendelkezések


2. § E rendelet alkalmazásában:


1. Haszonállat: minden olyan állat, amelyet fogyasztásra, vagy haszonszerzés céljára tartanak, illetve tenyésztenek.


2. Kedvtelésből tartott állat: rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék - védelem és - eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat és a vadászatra használt állat.


3. Állattartás: az a tevékenység, amely arra irányul, hogy biztosítsa az állat számára életkörülményeinek, fajtájának, korának, fizikai jellemzőinek megfelelő elhelyezését, táplálását, gondozását, nevelését, felügyeletét.


4. Állattartó: Az  állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény Ávt. 3. § 1. pontjában meghatározott fogalom.


5. Többlakásos ingatlan: legalább két önálló lakással rendelkező lakóépület.


II. Fejezet

Az állattartás szabályai


3. A trágyatárolásra és az elhullott állatokra vonatkozó szabályok


3. § (1) Állat csak a közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi előírásoknak megfelelő körülmények között tartható.

(2) Az állattartás során keletkező trágya, hígtrágya és a csurgalékvíz csak zárt rendszerű, jól zárható fedlappal ellátott, szivárgásmentes tárolóban gyűjthető. A trágyalé a kommunális csatornarendszerbe nem vezethető.

(3) Az almostrágya tárolása az ingatlan udvarán csak kiépített, elfolyás és szivárgásmentes átmeneti gyűjtőben megengedett.

(4) A keletkezett trágya kezeléséről, ártalmatlanításáról, elszállításáról – a környezet szennyezése nélkül – rendszeresen, szükség szerint (május-október közötti időszakban hetente) gondoskodni kell.

(5) Az elhullott állatok tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az állattartó saját költségén – külön jogszabályban előírt módon – köteles gondoskodni.


4. A kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó rendelkezések


4. § (1) A település egész területén a kedvtelésből tartott állatok száma kizárólag szaporulat esetében, és legfeljebb a szaporulat számával, a szaporulat 3 hónapos koráig haladhatja meg a jelen rendeletben meghatározott számot.

(2) A település területén kertes családi házaknál legfeljebb 3 db eb tartható, oly módon, hogy az állattartónak gondoskodni kell arról, hogy az ebek szükségtelen ugatással ne zavarják a szomszédos ingatlan lakóinak nyugalmát.

(3) Az állattartó halála esetén az állatok elhelyezéséről (további gondozásáról) a mindenkori örökös köteles gondoskodni.

(4) A többlakásos lakóépületekben lévő lakásokban legfeljebb 1 db kutya és 2 db macska tartható és azok egyszeri szaporulata 3 hónapos korig, kivéve akkor, ha a lakásszövetkezet vagy a társasház szervezeti és működési szabályzata illetve házirendje, vagy a lakásingatlanok tulajdonosainak megállapodása eltérő szabályokat állapít meg a kedvtelésből tartott állatok tartásának tilalmára illetve tartható állatok számára vonatkozóan.

 (5) Eb és macska erkélyen, loggián nem tartható.

 (6) Ebet, macskát és más kedvtelésből tartott állatot többlakásos épületek közös használatú helyiségeiben, illetve közterületen tartani, etetni, szabadon engedni tilos.

(7) Zártkerti ingatlanon legfeljebb 2 db eb és 2 db macska tartható, ha az állattartó biztosítani tudja az állat számára a biztonságos elhelyezési feltételeket és az állat gondos ellátását.

(8) Kutyát – vakvezető, mozgáskorlátozottat segítő kutya kivételével - vendéglátó egységbe, bölcsődébe, óvodába, napközi otthonba, kulturális, oktatási, szociális és egészségügyi intézménybe, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe bevinni, illetve beengedni tilos.


5. Az ebtartás kiegészítő szabályai


5. § (1) Az állattartó köteles ebét az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogokra vonatkozó és az állattartó felelősségét szabályozó jogszabályok keretei között úgy tartani, hogy az a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.

(2) Többlakásos lakóépület közös udvarán ebet csak az összes tulajdonostárs hozzájárulásával lehet tartani.

(3) Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét ne hagyhassa el.

(4) Az eb tartási helyének tekintetében a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/25010. (II. 26.) Kormányrendelet 14. § (5) bekezdésének rendelkezései az irányadóak. Ha az állattartó az ebet kennelben tatja, a kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 m távolságot be kell tartani.

(5) Abban az esetben, ha kennel nem létesíthető, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 m huzalhoz csatlakozó, legalább 2 méter hosszú lánccal lehet az ebet kikötni.

(6) Bekerített ingatlanon az eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át, oda kinyúlni, kiharapni ne tudjon.

(7 A bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.

(8) Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebet a kiszabadulását megakadályozó, mások testi épségét nem veszélyeztető módon kell tartani, és a telek, a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni.

(9) A bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos.


6. § (1) A gazdátlan kóbor ebet a gyepmester befogja és elszállítja a gyepmesteri telepre, ahol az állatot 14 napig őrzi.

(2) Az így befogott ebet az állattartó a fenti időpontot belül, az oltási igazolás bemutatásával, a befogási és tartási költségek megtérítése mellett kiválthatja. A gyepmester köteles a chip alapján megkísérelni az eb tulajdonosát megkeresni. A  14 napon túl ki nem váltott gazdátlan eb értékesíthető vagy elaltatható.




6. Eljárási szabályok


7.§  (1) E rendelet szabályainak megsértése esetén - amennyiben az intézkedésre jogszabály nem más szervet jogosít fel – a jegyző az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozhatja vagy megtiltja.

(2) E rendelet alkalmazása során történt eljárásra a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai az irányadóak.



7. Záró rendelkezések


8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, és rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult eljárások során kell alkalmazni.

(2) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet, az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, a méhészetről szóló 15/1969. (XI: 6.) MÉM rendelet, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeleteinek vonatkozó rendelkezései az irányadóak.


           Jobb Gyula sk.                                                               Dr. Árva Helga sk.

            polgármester                                                                    jegyző


Záradék:

A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetése 2015. július 27. napjától 2015. augusztus 24.    

napjáig a Kulcsi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel megtörtént.


A rendelettel kapcsolatosan bejelentés, észrevétel nem érkezett.


Kulcs, 2015. augusztus 27.



A rendeletet kihirdettem: 2015. augusztus 27.  napján.






Dr. Árva Helga sk.

   jegyző                                                                                                        


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!