nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Kenderes Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018.(II.15.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-02-16 -tól
Kenderes Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2018.(II.15.) önkormányzati rendelete
Kenderes Város településképének védelméről

 Kenderes Városi Önkormányzat Képviselő-testületének

3/2018. (II. 15)

önkormányzati rendelete

Kenderes Város településképének védelméről


Kenderes Városi Önkormányzat Képviselő- testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28.§ (1) bekezdés szerinti partnerségi egyeztetéssel, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A § (6) bekezdés c.) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörében eljáró Jász–Nagykun–Szolnok Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


  1. I.Fejezet

Bevezető rendelkezések

                                                                                   1.  A rendelet célja

                                                                                            1. §


E rendelet célja Kenderes város épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti és természeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

2.A helyi védelem célja

  1. A helyi védelem célja az épített és természeti környezeti értékeinek védelme, fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése, melynek érdekében Kenderes Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) a város közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, képzőművészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.

  2. A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, település- és utcaképi, építészeti, történeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.


  1. II. Fejezet

Értelmező rendelkezések

  1. §

A rendelet alkalmazásában:

  1. cégtábla, cégfelirat: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, elérhetőségét, nyitva-tartását tartalmazó, az egységet magába foglaló épületen vagy az azzal érintett telken létesített világítás nélküli tábla, vagy legfeljebb 10 szóból álló világítás nélküli áttört vonalszerű felirat;

  2. citylight: önálló fényforrással rendelkező, rendszerint utasváró átlátszó felületei közé helyezett reklámok elhelyezésére szolgáló, legfeljebb 2 m2  felületű reklámhordozó;

  3. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, melynek mérete 7 – 9 m2, látható, papír- (vagy fólia) alapú nem ragasztott, hátulról megvilágított, reklám közzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;

  4. címtábla, címfelirat: a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó szervek (jellemzően: költségvetési szervek, alapítványok, egyesületek, egyéb társadalmi szervek, egyházak) megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – valamint egyéb adatait feltüntető világítás nélküli tájékoztató tábla, vagy legfeljebb 10 szóból álló világítás nélküli áttört vonalszerű felirat;

  5. egyéb védett érték: Az épített környezet olyan „egyéb” nem épületnek minősülő értékei (pl: tér, teresedés a hozzá tartozó hangulati elemekkel, térbútorokkal , padokkal, világító oszlopokkal, díszburkolattal, régi reklámfeliratok, hirdetőoszlopok, cégérek stb.) melyet a Képviselő – testület védetté nyilvánított.

  6. építményrész: minden olyan építményszerkezet, műszaki alkotás, berendezés, eszköz, információhordozó, kiegészítő elem, egyéb műszaki berendezés, amely az építmény közterületről látható homlokzatának vizuális megjelenését befolyásolja;

  7. fényreklám: saját fényforrással rendelkező, egy vagy többoldalú, világító reklámhordozó (pl. reklámdoboz, fénycsőreklám, futófény, led panel, videófal, monitor, stb.), mely állandó, vagy váltakozó fénykibocsátású;

  8. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklám közzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;

  9. földszínek: (más néven terraszínek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs-sárga-zöldessárga;

  10. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;

  11. kiemelten védett épület: a Képviselő – testület által védetté nyilvánított épületek közé tartozó azon épület, mely a helyi értékek között kiemelkedő értéket képvisel, és ezért nagyobb figyelmet, támogatást igényel.

  12. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

  13. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;

  14. más célú berendezés: pl. a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely

  15. megállító reklámhordozó: valamely vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül a vállalkozás bejáratánál, a terasz területén vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett, egy- vagy kétoldalas mobil hirdetőeszköz, egyéb eszköz;

  16. önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

  17. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

  18. pasztel szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs;

  19. reklám: a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény szerinti gazdasági reklám, kivéve: cégér; kirakat; járművön elhelyezett reklám; ingatlanon elhelyezett elidegenítésre vonatkozó ajánlati felhívás (hirdetés);

  20. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;

  21. Védett épület: A Képviselő – testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzés céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki, ipari, agrár szempontból jelentős alkotás.

  22. Védett épületrész: A Képviselő – testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.

  23. Védett településrész: A Képviselő – testület által védetté nyilvánított településrész, ahol az épített környezet a maga építészeti egységében, hangulatában és karakterében élvez védelmet. A védett településrész értékét jelentheti a telekszerkezet, a beépítési mód és építési vonal, vagy a településkarakter, mely a települési építészetei jellegzetes elemeinek, szerkezeteinek, formáinak, anyagainak és színvilágának együttese.

  24. Védett utcakép: A képviselő – testület által védetté nyilvánított olyan épületegyüttes, ahol egy utca, vagy utcaszakasz a maga egységében képvisel helyi értéket. Ahol a helyi értéket képviselő épületek védelmén túl, a közbeékelődő ingatlanokkal, épületekkel kapcsolatosan is elvárható a védett karakterhez való igazodás.

  1. III. Fejezet

A helyi védelem

  1. A helyi építészeti örökség védettségi kategóriái

  1. A helyi védelem: a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére [helyi területi védelem], valamint egyes építményeire, ezek részleteire [helyi egyedi védelem] terjed ki.

  2. A helyi területi védelem:

  1. a településszerkezetre (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet),
  2. a településképre (külső településkép, belső településkép, utcakép),
  3. a település táji környezetére (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
  4. településkarakterre (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen) terjed ki.
  1. a helyi területi védelem a műemléki környezetet (MK) közvetlenül határoló terület, valamint a műemléki jelentőségű terület (MJT) közvetlen környezetének védelmére is kiterjeszthető.

  2. Az Önkormányzat a helyi védett településrészeket az építészeti örökség helyi védelméről szóló 16/2011. (V.19.) önkormányzati rendelet 7.§ (1)bekezdésében határolja le.

  3. A helyi egyedi védelem:

  1. építmény (épület és műtárgy), építmények együttesének egészére, vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
  2. az építészeti arculatot meghatározó építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
  3. az építészeti arculatot meghatározó szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére állapítható meg.
  1. A helyi védelem kategóriái:

  1. E1 teljes védelem,
  2. E2 tömeg, megjelenés védelme,
  3. E3 homlokzati védelem,


  1. E4 épületszerkezeti kialakítás védelme,
  2. E5 homlokzati díszítő elem védelme,
  3. E6 belső építészeti érték védelme,
  4. E7 műalkotás (utcabútor, szobor, stb.) védelme
  1. Az Önkormányzat által helyi védelem alá helyezett épített értékek felsorolását a 2. melléklet szerinti értékleltár tartalmazza.


  1. A védelemmel összefüggő korlátozások és kötelezettségek

  1. §


  1. A helyi védelem alatt álló objektum tulajdonosa, használója köteles a jó műszaki állapot, jó karbantartás fenntartását biztosítani.

  2. A helyi védelem alatt álló értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

  3. Helyi egyedi védelem alatt álló épület csak a védelem megszüntetése után bontható le.


  1. A helyi egyedi és területi védelem alá helyezési eljárás

  1. §


  1. A helyi védettség alá helyezésről, a települési főépítész véleménye alapján, Kenderes Városi Önkormányzat Képviselő- testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) dönt.

  2. A helyi védelem feladatait a Képviselő-testület a Kenderesi Polgármesteri Hivatal műszaki ügyintézőjének bevonásával, a települési főépítész, a helyi társadalmi-, civil- és egyéb szervezetek véleményének kikérésével látja el.

  3. A helyi védetté nyilvánításról, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a települési főépítész véleményének figyelembevételével a polgármester javaslata alapján a Képviselő- testület dönt.

  4. A helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati döntés szakmai megalapozására a helyi értékvédelmi vizsgálat szolgál alapul. A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítésébe a települési főépítészt be kell vonni.


  1. Helyi érték védetté nyilvánítására bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében, vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

  1. a javasolt vagy érintett érték megnevezése,
  2. a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,
  3. a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,
  4. a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,
  5. a védelem fajtája,
  6. a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.
  1. A helyi védelem alá helyezés tényét a polgármester közli a védett érték tulajdonosával, vagy tulajdonosaival, az ingatlant érintő közművek tulajdonosaival, a védetté nyilvánítás kezdeményezőjével, a területileg illetékes építésügyi hatósággal, örökségvédelmi hivatallal és az ingatlan nyilvántartási bejegyzés érdekében a területileg illetékes földhivatallal. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

  2. A helyi védelem alá helyezés kezdeményezését a helyben szokásos módon közzé kell tenni 30 napra.

  3. A javaslattal érintett érték tulajdonosait írásban értesíteni kell a kezdeményezésről. Amennyiben az értesítés az érintettek felkutatása miatt aránytalanul nagy nehézségekbe ütközne, az értesítés közszemlére tétellel is történhet. Amennyiben az érintett ingatlant használó nem azonos az ingatlan tulajdonosával, a használó értesítése a tulajdonos útján történik.

  4. A védetté nyilvánítást megelőzően a védelemre javasolt értékről értékvédelmi vizsgálatot kell készíttetni, melynek elkészíttetéséről a Képviselő- testület gondoskodik, de annak költségeit a kezdeményezőre átháríthatja, amennyiben az érték magántulajdon.

  5. Nem kell ismételten értékvédelmi vizsgálatot készíttetni azon helyi értékek vonatkozásában, melyekről a hatályos településrendezési terv készítése keretében már készült ilyen tartalmú értékvédelmi vizsgálat.

  6. Az értékvédelmi vizsgálat során, a védelem alá helyezendő védett értékről részletes dokumentációt kell készíteni, amely fotódokumentációból, felmérési tervből, leírásból, fellelhető archív dokumentumokból áll. Ezen dokumentációhoz kell csatolni az értékvédelmi vizsgálat során esetleg keletkező szakvéleményeket is.


  1. A helyi egyedi és területi védelem megszüntetése

  1. §


  1. Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn: a védelem tárgy természeti katasztrófa során megsemmisült, vagy a védett érték helyreállíthatatlanul megrongálódott.

  2. A helyi védettség megszüntetéséről a települési főépítész véleménye alapján a Képviselő-testület dönt.

  3. A helyi védelem megszüntetése tényét a polgármester közli a védett érték tulajdonosával, vagy tulajdonosaival, az ingatlant érintő közművek tulajdonosaival, a védettség megszüntetésének kezdeményezőjével, a területileg illetékes építésügyi hatósággal, örökségvédelmi hivatallal és az ingatlan nyilvántartási bejegyzés érdekében a területileg illetékes földhivatallal. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti. A védelem megszüntetését nyilvánosságra kell hozni, és erről az érdekelt civil szervezeteket is tájékoztatni kell.

  4. A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték

  1. megsemmisül,
  2. életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,
  3. a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
  1. A védettség megszüntetésére irányuló javaslat melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:

  1. az érintett elem helyszínrajzát,
  2. épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás), a település építészeti arculatát meghatározó tájérték esetén a természeti tényező ismertetését
  3. fotódokumentációt.
  1. A helyi védett értékek nyilvántartása

  1. §


  1. A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték:

  1. megnevezését, védelmi nyilvántartási számát
  2. pontos helyét (utcanév, házszám, helyrajzi szám), területi védelem esetén kapcsolódó közterületek nevét, helyrajzi számát
  3. állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben,
  4. fotókat.
  5. védelem típusát
  6. a védett érték bemutatását, leírását.
  1. A helyi védelemre kijelölt értéket meg kell jelölni, mely táblával történik. A jelölő táblán fel kell tüntetni a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját. A tábla felirata: „helyi egyedi érték” vagy „helyi egyedi védettségű épület”, vagy „helyi területi védelem” „Védetté nyilvánította Kenderes Városi Önkormányzat – dátum”. A megjelölést a tulajdonos a hatályos jogszabályok alapján tűrni köteles. Ez alól kivételek a szobrok, a köztéri műalkotások, illetve az emléktáblák. A jelzés elhelyezéséről és fenntartásáról Kenderes Város gondoskodik, a védett objektum tulajdonosának előzetes – írásban történő – értesítése mellett.


  1. A tábla kihelyezése előtt az épület, vagy terület tulajdonosát a kihelyezésről értesíteni kell, amelyet az épület építészeti elemeihez igazodóan, annak jól látható részén kell elhelyezni.


  1. A helyi védelemmel összefüggő előírások

  1. §


  1. A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, ő köteles az érték jó karbantartásáról gondoskodni. Felújítás, korszerűsítés esetén a jelen rendeletben foglalt részletes előírásokat be kell tartani.

  2. Az eredeti rendeltetésnek megfelelő használatot előtérbe kell helyezni. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.

  3. A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni.


  1. A helyi védett utcaképre vonatkozó építészeti követelmények

  1. §


  1. A védett utcaképnél meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, a területre jellemző építményeket, kerítéseket és kapuformákat.

  2. A védett épületek közé ékelődő ingatlanokon új épület és más építmények csak a védett épületek építészeti hagyományaihoz és színvonalához igazodóan helyezhetők el. A helyi építési szabályzatban foglaltakon túl igazodni illetve illeszkedni kell a szomszédságban lévő védett épülete helyi védelmet jelentő építészeti sajátosságaihoz:

  1. utcavonalhoz viszonyított, és a telken belüli elhelyezkedéshez
  2. tömegarányaihoz, utcai homlokzatmagasságához
  3. tetőidomainak formájához, hajlásszögéhez, nyílászáróinak, homlokzatosztásainak, kapuinak, kerítéseinek arányaihoz
  4. homlokzatainak formai megoldásaihoz, anyaghasználatához és színvilágához


  1. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

  1. §
  1. A helyi egyedi védelem körébe tartozó épületeken, épületrészeken, építményeken külső vagy belső felújítási, bővítési, bontási munkát, továbbá olyan beavatkozást, amely azoknak megjelenésére bármilyen hatással van, csak jelen rendeletben foglaltak betartása mellett szabad végezni.


  1. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagával összhangban kell lennie.

  2. Törekedni kell a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg (homlokzati nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok, stb.) megtartására. Ezen változtatás csak igen indokolt esetben, megfelelő tervezői alátámasztással, a települési főépítésszel való egyeztetés mellett, jelen rendelet szerinti követelmények betartása mellett valósítható meg.

  3. A helyi egyedi védett épületeket, építményeket a hagyományos építészeti tömegükben meg kell őrizni. A védett épületek eredeti tetőformája megtartandó.

  4. A tetőhéjazat, az eredetihez hasonló színű, mintázatú és anyagú új építőanyaggal felváltható. Nem alkalmazható bitumenes zsindelyfedés, cserépmintázatú fémlemezfedés, vagy bármilyen anyagú hullámlemezfedés.

  5. A megfelelő homlokzati tagozatok megtartandók vagy esetlegesen fellelhető korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukban visszaállíthatók.

  6. A homlokzat burkolatai eredeti állapotra, vagy annak hatását keltve korszerű anyagok használatával cserélhetők.

  7. A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell meghatározni.

  8. A védett épületeken megtartandó:

  1. a homlokzati nyílásrend és a nyílások osztása
  2. a meglévő homlokzati tagozatok vagy korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukban visszaállítandók
  3. A homlokzat burkolata és felületképzése megtartandó. Simított vakolat nemes vakolattal, vagy fröcskölt vakolattal nem helyettesíthető.
  1. A helyi egyedi védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák lehetőleg az eredeti szerkezet és a belső értékek megtartásával végezhetők.

  2. A helyi egyedi védett épületen/építményen klíma- vagy légtechnikai berendezés, új parapet fűtőberendezés egysége, látható módon, védett utcai homlokzaton nem helyezhető el.

  3. A helyi egyedi védett népi/képzőművészeti alkotásokat, emléktáblákat az eredeti állapotnak megfelelő formában és anyaggal az eredeti felállítási helyükön, amennyiben erre nincs lehetőség, úgy arra megfelelő helyen (pl.: múzeum, temető) kell fenntartani.


  1. A helyi védett épületrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

  1. §





  1. Ha a védett épületrészt az épület utcai homlokzata képezi, az épületet hagyományos építészeti tömegében meg kell tartani, megőrizve a homlokzati nyílásrendet, a nyílások osztását és a homlokzati tagozatokat.

  2. Egyéb védett épületrészeket (pl: kapu, vakolatdísz stb.) az eredeti állapotnak megfelelően megtartandók. Az épület átépítése esetén biztosítani kell a védett épületrész eredeti helyen történő megtartását.

  1. A helyi védett értékek bontása

  1. §


  1. Helyi egyedi védett érték csak a védettség törlése után vagy az életveszélyessé nyilvánítás esetén bontható el, a hatályos építésügyi jogszabályok figyelembevételével.

  2. A bontást megelőzően, a helyi védett érték tulajdonosának kötelessége a védett érték állapotrögzítő dokumentációjának elkészíttetése.

  3. Amennyiben a védett érték a bontást követően nem kerül visszaépítésre és a bontás során egyes elemei megmenthetőek, illetve méretei megengedik és arra a tulajdonos nem tart igényt, úgy azt a területileg illetékes múzeumba be kell szállítani megőrzés céljából.



  1. IV. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

  1. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

  1. §


  1. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

  2. Településképi szempontból meghatározó terület belterületen: Városközpont településrész.


  1. Településképi szempontból meghatározó belterületi területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti településképi követelmények

  1. §
  1. Új lakóépület építése esetén csak magastető alkalmazása lehetséges, 30- 45°-os tetőhajlásszöggel.

  2. Új lakóépület építése, meglévő lakóépületek héjazatának cseréje során nem megengedett a hullámpala, műanyag hullámlemez, trapézlemez, valamint a bitumenes hullámfedés. Lakóépületeknél zöld és kék tetőszín nem megengedett.

  3. A lakó- és középületek külső homlokzati felületképzésénél – a téglahomlokzatú épületrészek kivételével – csak pasztell színek alkalmazhatók, élénk színek csak kiegészítő színként alkalmazhatók.

  4. Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása során el kell érni, hogy az a környezet kialakult állapotához igazodjon.

  5. Az építési telken tervezett épület a településképbe illesztés biztosításához, igazodjon a környezetében lévő

  1. tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz;
  2. kialakult párkánymagasságokhoz;
  3. tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz;
  4. homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
  1. Az egyedi homlokzatkialakítás során is az illeszkedés szabályait kell betartani, az alábbiak figyelembevételével:

  1. Az illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá színezés veendő figyelembe.
  2. A tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is.
  3. Az épület-ornamentika (díszítőelemek), anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében az épülethez legyen arányos, illetve illeszkedő a környezetéhez.
  4. Magastetős épületen, utcaképben megjelenő napelem, napkollektor a tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el. Lapostetős épületen utcaképben megjelenő napelem, napkollektor takarás nélkül nem helyezhető el.


  1. A bejárati elő lépcső, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt és az utcai kerítést nem lehet úgy kialakítani, hogy az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.


  1. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése településképi szempontból meghatározó területeken


  1. §


  1. Épületen, építményen, előkertben az energiafogyasztást mérő berendezések és gépészeti berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el, továbbá műemléki környezetben lévő épület utcafronti homlokzatán, csak a műemléki érdeksérelem nélkül helyezhető el.

  2. Épületeken antenna, hírközlési berendezés – a hátsókertre néző homlokzat kivételével - nem helyezhető el.

  3. Épületeken klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.

  4. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas terület a külterület nem védett területei.

  5. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas terület a külterület védett területei, a településképi szempontból meghatározó területek.


  1. Településképi szempontból meghatározó külterületi területekre vonatkozó építészeti követelmények

  1. §


  1. A táj értékeinek megfelelő beépítési mód biztosítása érdekében, az épületek, építmények szabadon álló építési módban, telepszerűen helyezendők el. A telepszerű elhelyezésen belüli épület összeépítések csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

  2. Építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:

  1. az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületek hosszúkásan nyújtott tömeggel, magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
  2. az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül a nagyfesztávú ipari csarnoktól a félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
  1. Szociális, iroda, lakó és szállás épületek modern építészeti anyag és tömegkialakítással is építhetők. A manzárd tető kialakítás nem lehetséges.


  1. A majorsági/mezőgazdasági üzemi területeken a szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében az ingatlan határokon védőfásítás szükséges.


  1. V.Fejezet

Reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó előírások

  1. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható magánterületen

  1. §


Kenderes közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.


  1. §


  1. Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

  2. Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

  3. Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

  4. Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

  5. Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

  6. A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.


  1. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen

  1. §


Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.




  1. A reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezése helyi védett építmények esetében

  1. §


Az önkormányzati rendelet alapján helyi védett építményen, annak közterületről látható homlokzatán:

  1. cégfeliratot, üzletmegnevezést és egyéb reklámfeliratot különálló, az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangolt tábla, vagy különálló betűk felszerelésével, vagy az erre alkalmas homlokzatmezőkben való felfestéssel oly módon szabad megvalósítani, hogy a felirat ne takarjon el építészeti tagozatot;
  2. a felirat betűtípusának az épülethomlokzat stílusához kell igazodnia;
  3. felirati tábla csak a bejárat mellett szerelhető fel;
  4. konzolos cégérként az adott épülethez megtervezett és elkészített szerkezet alkalmazható, de nem szerelhető fel a homlokzathoz véleményezés nélkül valamely cég, üzletlánc tipizált reklámhordozója;
  5. fényreklám alkalmazása nem megengedett.


  1. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok

  1. §


  1. A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.

  2. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.


  1. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

  1. §


  1. Kenderes közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely megfelel az alábbi technológiai feltételeknek: feltételek meghatározása jogszabályi keretek között.

  2. Kenderes közigazgatási területén kizárólag olyan kioszk létesíthető, amely megfelel az alábbi technológiai feltételeknek: feltételek meghatározása jogszabályi keretek között.


  1. Kenderes közigazgatási területén a Móricz Zsigmond Művelődési Ház (5331 Kenderes, Szent István út 33.) közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosult. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

  2. Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

  1. az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
  2. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
  3. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
  4. idegenforgalmi és közlekedési információk;
  5. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő közérdekű információk.
  1. Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell tartalmazzon.

  2. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.


  1. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények

  1. §


  1. Kenderes közterületein reklámhordozók

  1. horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
  2. plexi vagy biztonsági üveg mögött;
  3. hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
  4. állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
  5. egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem
helyezhető el.
  1. A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán a Kenderes Városi Önkormányzat az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.




  1. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése

  1. §


  1. Településképi szempontból meghatározó közterületen - Szent István út (a Kenderesi Polgármesteri Hivataltól a Postáig) helyi védelem alatt álló fasor - nem helyezhető elő közművelődési célú hirdetőoszlop.

  2. A Móricz Zsigmond Művelődési Ház településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.


  1. VI. Fejezet

Eltérés reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól

  1. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

  1. §


  1. A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.


  1. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése

  1. §


  1. A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra /az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

  2. A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.


  1. Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.


  1. VII. Fejezet

Településkép- érvényesítési eszközök

  1. Településkép- védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

  1. §



  1. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Kormányrendelet hatálya alá esik és helyi területi védelem alatt áll, vagy helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, vagy településképi szempontból meghatározó területen található.

  2. A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység tervezett megkezdése előtt, illetve a településkép – védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kezdeményezésének írásban történő benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.

  3. A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a Kenderesi Polgármesteri Hivatal műszaki ügyintézője emlékeztetőt készít.


  1. Településképi bejelentési eljárás

  1. §


  1. Az építésügyi hatósági engedélyezéshez nem kötött építési- kivitelezési munkák, a településképi követelmények érvényesítése érdekében, továbbá reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében Kenderes Városi Önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: polgármester) településképi bejelentési eljárást folytat le.

  2. A településképi bejelentési eljárást az ügyfél írásbeli bejelentés formájában a polgármesternek címezve, a Kenderesi Polgármesteri Hivatal Műszaki ügintézőjénél kell kezdeményezni.

  3. A településképi bejelentési eljárásban a településképi követelmények érvényre juttatása céljából, a polgármester kikéri a települési főépítész szakmai véleményét.

  4. A településképi bejelentési eljárás alapján a tervezett tevékenység megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül határozatban tudomásul veszi.

  5. A polgármester településképi bejelentési eljárás alapján hozott döntésével szemben Kenderes Városi Önkormányzat Képviselő- testületéhez lehet fellebbezni.



  1. Településképi véleményezési eljárás

  1. §


  1. A polgármester az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően, a településképi követelmények teljesítésével kapcsolatban településképi véleményezési eljárást folytat le.

  2. A településképi véleményezési eljáráshoz az ügyfél papír alapon írásbeli megkeresést, kérelmet nyújt be a polgármesterhez címezve, a Kenderesi Polgármesteri Hivatal Műszaki ügyintézőjénél jogszabályban előírtak szerint.

  3. A polgármester településképi véleményének kiadásához kikéri a települési főépítész szakmai álláspontját.


  1. Településképi bejelentési és településképi véleményezési eljárás közös szabályai

  1. §


A polgármester településképi véleményét, az alábbi helyi sajátosságok figyelembevételével hozza meg:

  1. a kialakult utcahálózat, a beépítés módja, meglévő utcakép fennmaradásának érvényesülése;
  2. a tervezett reklám, reklámhordozó és cégér esztétikus kialakítása, tömegformálása, homlokzat képzése és színezése.
  3. A városközpont és történelmi településrészen új épület elhelyezési során az épület/épületrész kialakítására vonatkozóan: világos pasztell falszín, világos lábazatburkolat, magastetős kialakítás, piros cserépfedés engedélyezett, a meglévő épület tömegformálásának figyelembevétele mellett.
  4. az épületek építészeti megjelenése a kialakult beépítésnek megfelelően környezetbe illő legyen, a fellelhető stílusjegyeket hordozza, hagyományos építőanyagok felhasználásával (tégla, cserépfedés, stb.) készüljön.


  1. §


  1. Az önkormányzati rendelet alapján helyi védett építményen, annak közterületről látható homlokzatán reklám, reklámhordozó és cégér elhelyezése esetén a polgármester az alábbiakat vizsgálja:

  1. cégfeliratot, üzletmegnevezést és egyéb reklámfeliratot különálló, az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangolt tábla, vagy különálló betűk felszerelésével, vagy az erre alkalmas homlokzatmezőkben való felfestéssel oly módon szabad megvalósítani, hogy a felirat ne takarjon el építészeti tagozatot;


  1. a felirat betűtípusának az épülethomlokzat stílusához kell igazodnia;
  2. felirati tábla csak a bejárat mellett szerelhető fel;
  3. konzolos cégérként az adott épülethez megtervezett és elkészített szerkezet alkalmazható, de nem szerelhető fel a homlokzathoz véleményezés nélkül valamely cég, üzletlánc tipizált reklámhordozója;
  4. fényreklám alkalmazása nem megengedett.


  1. A településképi kötelezés és a településkép-védelmi bírság

  1. §


  1. A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre – ellenőrzést követően településképi kötelezést bocsát ki.

  2. A rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése, a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlan birtokosa, használója, vagyonkezelője, ezek hiányában tulajdonosa (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

  3. A polgármester az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében - az ingatlan beépítésére, építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására határozatban kötelezi egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

  4. A településképi bírság összege:

  1. helyi védett utcaképet, vagy helyi védett egyedi építészeti értéket érintő mulasztás esetén minimum 5000 forint; maximum 200 000 forint,
  2. településképi szempontból meghatározó területet érintő mulasztás esetén minimum 5000 forint; maximum 150 000 forint,


  1. reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó mulasztás esetén minimum 5000 forint; maximum 100 000 forint.
  1. A kötelezettség érvényesítésére a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt.

  2. A polgármester elrendeli a településképet rontó reklámok, reklámhordozók és cégérek megszüntetését, és a reklám elhelyezője kártalanítási igény nélkül köteles azt elbontani, ha:

  1. a települési főépítész szakmai véleménye alapján nem javasolt;
  2. a reklámozott vállalkozás megszűnt;
  3. lejárt, idejétmúlt a reklám, vagy műszakilag kifogásolható állapotba került;
  4. nincs érvényes – külön önkormányzati rendelet szerinti – közterület-használati megállapodás.
  1. A reklámokat, reklámhordozókat elsősorban a kihelyező, ha a kihelyező szűnt meg, akkor az köteles eltávolítani 30 napon belül, akinek az érdekében a kihelyezés történt, ezek hiányában az ingatlan tulajdonosa.

  2. Magántulajdonban lévő ingatlanon elhelyezett reklámhordozók, nem az engedélyeknek megfelelő kivitelezéséből eredő lebontásáért az ingatlan tulajdonosa a reklámhordozó elhelyezőjével egyetemlegesen felelős.


  1. VIII. Fejezet

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

  1. Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere

  1. §



  1. Kenderes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyileg védett értékek megfelelő színvonalú fenntartásához és megjelenéséhez a tulajdonosokat – pályázat útján – anyagi támogatásban részesítheti. Ennek mértékét minden évben a költségvetés készítésekor kell meghatározni. Ugyanekkor kell meghatározni a tárgyévi támogatásra történő benyújtás határidejét és eljárási rendjét.

  2. A támogatás odaítéléséről a települési önkormányzat képviselő- testülete dönt.



  1. IX.Fejezet

Záró rendelkezések

  1. Hatályba lépés

  1. §


  1. Ez a rendelet 2018. február 16-án lép hatályba.

  2. A rendelet előírásait a rendelet hatályba lépésének napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, a településképi törvényben alkalmazott eltérésekkel, valamint a Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2004.(V.7.) önkormányzati rendeletében foglalt szabályok betartása mellett.


  1. Hatályon kívül helyező rendelkezések

  1. §


  1. Hatályát veszti az építészeti örökség helyi védelméről szóló 16/2011. (V.19.) önkormányzati rendelet, valamint a reklámokra, reklámhordozókra és a cégérekre vonatkozó településképi követelményekről szóló 24/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelet.

  2. Hatályát veszti a Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2004. (V.7.) számú önkormányzati rendelet 5.§ (4) bekezdése, 6.§ (2) bekezdés d) és i) pontja, 6.§ (3) bekezdés h) pontja, 6.§ (4) bekezdés g) pontja, 6.§ (5) bekezdés g) pontja, 6.§ (6) bekezdés g) pontja, 6.§ (7) bekezdés g) és i) pontja, 7§ (2) bekezdés e), i) pontja, 7.§ (3) bekezdés e) és h) pontja, 8.§ (5) bekezdés e) pontja, 10.§ (15) bekezdése, 13§ (8) bekezdés c) pontja, 13§ (9) bekezdés h) pontja, 13§ (10) bekezdés f) pontja.


Kenderes, 2018. február 14.



Pádár Lászlóné

polgármester

Dr. Gaszparjan Karen

jegyző



Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetésre került a Városháza hirdetőtábláján 2018 év.02. hó.15.napján.


                                                                                                          Dr. Gaszparjan Karen

                                                                                                                   jegyző








Csatolmányok

Megnevezés méret
1.számú melléklet
632 KB
2.számú melléklet
16.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!