nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2020. (VII.6.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2020-10-29 - 2020-12-31
Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2020. (VII.6.) önkormányzati rendelete
25/2020. (VII.06.) önkormányzati rendelete a lakások bérletéről és elidegenítéséről

Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) és (2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) és (3) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 54. § (1) és (3) bekezdésében, 68. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló, a kerület közigazgatási területén és azon kívül található lakásokra, a lakás céljára szolgáló házas ingatlanokra és a hozzátartozó földrészletre, az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanokban lévő lakások önkormányzati tulajdoni hányadára (a továbbiakban: lakások).  

(2) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), az önkormányzati tulajdonban álló lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásának lakbér-megállapítási elveiről szóló 42/2016. (XII.29.) Főv. Kgy. rendelet (a továbbiakban: fővárosi közgyűlés rendelete), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései megfelelően irányadóak.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt jogszabályok által nem szabályozott, de az önkormányzati vagyonra vonatkozó vagy azt érintő esetekben – eltérő rendelkezés hiányában – az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.


2. Értelmező rendelkezések


2. § E rendelet alkalmazásában:

1. beköltözhető lakás: életvitelszerűen nem lakott, legalább ½ tulajdoni hányadban lévő, haszonélvezeti joggal nem terhelt lakásingatlan. A lakástulajdon nem tekinthető beköltözhetőnek, ha az érintett lakástulajdon bontását az építésügyi hatóság véglegesen elrendelte vagy engedélyezte.

2. jogcím nélküli lakáshasználó: az Ltv. 91/A. § 13. pontja szerinti magánszemély.

3. jövedelem: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bevétel, valamint az i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátás.

4. Kezelő: a Képviselő-testület felhatalmazása vagy szerződése alapján önkormányzati tulajdonú lakások kezelésével megbízott szervezet.

5. közeli hozzátartozó: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti magánszemély.

6. önkényes lakásfoglaló: olyan magánszemély, aki az üres önkormányzati bérlakást önkényesen foglalja el és tartja birtokában.

7. valótlan adatközlés: kérelmében vagy pályázatában hamis adatot közöl, hamis adatokról valósan nyilatkozik, valamint a kérelemmel, pályázattal összefüggő valós adatot elhallgat, vagy hamis adatot, tényt valósként állít.

8. vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

a) külön-külön számított forgalmi értéke, valamint összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét, vagy

b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a százötvenszeresét meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

9. vis maior: különösen természeti katasztrófák (többek között földrengés, tűzvész, járvány, aszály, fagykár, árvíz, szélvihar, villámcsapás), továbbá bizonyos politikai-társadalmi események (többek között háború, forradalom, felkelés, szabotázs).


3. A tulajdonosi jogok gyakorlására jogosultak

3. § (1) A tulajdonosi (bérbeadói) jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A Képviselő-testület - a rendeletben meghatározott feladat-és hatáskör megosztás szerint - a lakások tulajdonosi (bérbeadói) jogainak gyakorlására átruházott hatáskörben

a) az Idősügyi és Lakásügyi Bizottságot; és

b) a polgármestert.

jogosítja fel.


(3) A rendeletben szabályozott hatásköri rendtől és bérbeadási feltételektől el lehet térni, ha vis maior miatt kell bérbeadói döntést hozni. Ebben az esetben minden bérbeadói döntést a polgármester hozhat meg, 90 napnál hosszabb időre szóló bérleti szerződés megkötéséről azonban nem dönthet. A döntéséről a Képviselő-testületet a soron következő rendes ülésén, vagy ha a döntésre egyébként az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság jogosult, a bizottságot a soron következő ülésén írásban tájékoztatnia kell.

(4)  Ahol a rendelet külön nem rögzíti a bérbeadói jogokat, valamint kötelezettségeket gyakorló szervet, ott a jogok és kötelezettségek gyakorlója a polgármester.

(5) A (2)-(4) bekezdésben foglaltak nem érintik a Képviselő-testület azon jogát, hogy bármely lakás tekintetében a tulajdonosi, valamint bérbeadói jogot közvetlenül gyakorolja.


II. Fejezet

A bérbeadás általános feltételei


4. A bérbeadás jogcímei


4. § (1) A pályázat útján megvalósuló lakás bérbeadás:

a) a szociális helyzet alapján, valamint a hiteladósok program keretében;

b) a költségelven;

c) a piaci alapon;

d) a Fecske-program keretében

történő bérbeadás.


(2) A pályázaton kívüli lakás bérbeadás:

a) közérdekű cél megvalósítása érdekében;

b) a jogcím nélküli lakáshasználók részére;

c) a bérlőkijelölési, valamint bérlőkiválasztási jog alapján;

d) a szolgálati lakásra jogosító jogviszony alapján;

e) a kényszerbérlők elhelyezése céljából;

f) a jogszabály alapján;

g) a végrehajtási árverés esetén;

h) a krízishelyzet alapján;

i) a lakásgazdálkodási célból;

j) lakáscsere jogcímén;

k) bérleti jogviszony folytatása alapján;

l) bérlőtársi jogviszony létesítése alapján

történő bérbeadás.



5. A bérbeadás általános feltételei

5. § (1) Lakást bérbe adni kizárólag természetes személynek (bérlő) vagy személyeknek (bérlőtársak) lehet.


(2) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, nem lehet lakást bérbe adni, annak a személynek, valamint a vele életvitelszerűen együtt lakó- és költöző személyeknek,


a) akiknél a pályázat vagy a kérelem benyújtása során valótlan adatközlés történt, annak megállapításától számított 5 éven belül;

b) akiknek jogerős bírósági ítélet végrehajtása miatt ki kell költözni az általuk jelenleg lakott lakásból és a végrehajtást kérő az Önkormányzat;

c) akiknek olyan tartozása van, melyre az Önkormányzat végrehajtási eljárást indított lakáskiürítés vagy pénzkövetelés vonatkozásában, annak lezárásától számított 5 éven belül;

d) akik az általuk határozatlan időtartamra bérelt önkormányzati bérlakás bérleti jogviszonyának megszüntetését közös megegyezéssel kezdeményezték, és a megszüntetéskor pénzbeli térítést kaptak, a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésétől számított 5 éven belül;

e) akiknek lakbér - vagy közüzemi díjhátraléka van az Önkormányzat felé;

f) akik önkényes lakásfoglalók voltak.


6. A pályázat útján megvalósuló lakásbérbeadás általános feltételei


6. § (1) A 4. § (1) bekezdése alapján történő bérbeadás érdekében az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság nyilvános pályázati felhívást tesz közzé.

(2) A bérlakások bérbeadására vonatkozó pályázatokról szóló hirdetményt 30 napra közzé kell tenni:

a) a Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztálya Ügyfélszolgálati Osztályának az ügyfélfogadására szolgáló helyiségében, valamint hirdetőtábláin,


b) az Önkormányzat helyi lapjában, az önkormányzati kábeltelevízió hirdetései között, az Önkormányzat honlapján.


(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a bérbeadás jogcímét,

b) a Kiíró megnevezését, székhelyét,

c) a bérbeadás útján hasznosítani kívánt önkormányzati lakások címét,

d) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, határidejét, módját,

e) a pályázati feltételeket, az elbírálás szempontjait és a Pályázók értesítésének módját,

f) a pályázat mellékleteként benyújtandó nyilatkozatok és igazolások pontos meghatározását,

g) az eredmény közlésének módját és időpontját,

h) a pályázat érvénytelenségének eseteit.


(4) A pályázatot a Kiíró által előre meghatározott tartalmú nyomtatványon kell benyújtani. Amennyiben a Pályázó több lakásra is nyújt be pályázatot, pályázatának tartalmaznia kell a lakások rangsorolását is.

(5) A pályázatokat az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság bírálja el a felhívásban meghatározott határidő lejártát követő 60 napon belül.

(6) Azt a pályázatot, amely a szükséges mellékleteket, igazolásokat, nyilatkozatokat nem tartalmazza, érvénytelennek kell tekinteni.

(7) A polgármester méltánylást érdemlő esetben egy alkalommal hiánypótlást engedélyezhet.


7. § (1) A pályázatok rangsorolásához szükséges pontrendszert a pályázati kiírás tartalmazza.

(2) Az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság határozatával megpályázható lakásonként rangsort állapít meg. Az egyes lakásokra megállapított rangsor első helyén lévő Pályázót kell felhívni a lakásbérleti szerződés megkötésére. Pontegyenlőség esetén az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság egyedi elbírálás alapján rangsorolja a Pályázókat.

(3) A nyertes Pályázó visszalépése esetén a rangsorban következő Pályázó lép előre.




III. Fejezet

A pályázat útján megvalósuló lakás bérbeadás feltételei

7. A szociális helyzet alapján, valamint a hiteladósok program keretében történő bérbeadás

8. § (1) Szociális helyzet alapján, valamint a hiteladósok program keretében kiírt pályázat feltételeiről, valamint a lakás bérbeadásról az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.

(2) Szociális helyzet alapján, valamint a hiteladósok program keretében meghirdetett önkormányzati lakás bérleti jogát az nyerheti el, aki megfelel a rendelet 9. §-ában meghatározott szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeknek.


9. § A szociális alapon bérbe adott lakásra az jogosult, akinek, valamint vele együtt költöző személyeknek


a) a tulajdonában, haszonélvezetében külön-külön, vagy együttesen nincs másik beköltözhető lakás;


b) lakásbérleti jogviszonya nem áll fenn, kivéve az Önkormányzattal fennálló lakásbérleti jogviszonyt, ha

ba) a pályázat benyújtásakor a már meglévő bérleményére lakbér- vagy közüzemi díjtartozással nem rendelkezik, és

bb) a Pályázó, valamint a vele együtt költöző hozzátartozó személy írásos nyilatkozattal vállalja, hogy nyertessége esetén az új lakás bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a pályázat benyújtásakor bérelt ingatlanát beköltözhető, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Kezelőnek leadja.


c) az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 360 %-át;


d) nincs a 2. § 8. pontjában meghatározott vagyona.


10. § (1) A hiteladósok megsegítése program keretében kiírt pályázaton az jogosult részt venni, aki


a) igazolja, hogy a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény alapján hiteladós vagy zálogkötelezett és a hitelszerződésben érintett ingatlant végrehajtás alá vonták, árverésre kitűzték;


b) igazolja, hogy a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény alapján létrehozott Nemzeti Eszközkezelőn keresztül nem tudott élni a törvényben biztosított azon lehetőséggel, hogy a tulajdonában álló ingatlant a Nemzeti Eszközkezelő megvásárolja, és bérlőként tovább használhatja a lakást, vagy nyilatkozik arról, hogy a vonatkozó kérelmét azért nem nyújtotta be a Nemzeti Eszközkezelőhöz, mert a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg.


(2) A lakbér mértéke a pályázó szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján kerül megállapításra.


11. § (1) Szociális bérlet esetén legfeljebb a méltányolható lakásigény mértékét meg nem haladó szobaszámú lakás adható bérbe.

(2) A méltányolható lakásigény mértéke az együtt lakó személyek számától függően:


a) két személyig legalább egy és legfeljebb két lakószoba,

b) három - négy személy esetében legalább egy és legfeljebb kettő és fél lakószoba,

c) öt személy esetében legalább másfél és legfeljebb három lakószoba,

d) hat személy esetében legalább kettő és legfeljebb három lakószoba,

e) hét személy esetében legalább kettő és fél és legfeljebb három és fél lakószoba,

f) hétnél több személy esetében legalább három lakószoba.


A méltányolható lakásigény elbírálásakor két fél szoba egy lakószobának számít.


(3) A méltányolható lakásigény mértékének megállapításánál a szociális bérletre jogosultat és a vele együtt költöző élettársat, valamint azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba.

(4) Az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság a jogosultság mértékétől indokolt esetben (személyi-, szociális körülmények és egészségügyi ok folytán) eltérhet.


8. A költségelven, valamint a piaci alapon történő bérbeadás

12. § (1) A költségelven történő bérbeadás keretében kiírt lakáspályázat feltételeiről, valamint a lakás bérbeadásáról az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.

(2) A költségelven bérbe adott lakásra az jogosult,

a) akinek, valamint a vele együtt költöző személyeknek együttes havi jövedelme meghaladja a pályázat tárgyát képező bérlakás havi lakbérének háromszorosát,


b) akinek, valamint a vele együtt költöző személyeknek az egy főre eső havi nettó jövedelme meghaladja a pályázat tárgyát képező bérlakás havi lakbérének összegét,


c) aki, valamint a vele együtt költöző személyek a 9. § a) és d) pontjában megjelölt feltételeknek megfelelnek.


(3) A pályázat alapján azt a Pályázót kell a lakásbérleti szerződés megkötésére felhívni, aki a pályázati felhívás szerint a bérleti díj megfizetését a leghosszabb időre – legfeljebb öt évre – vállalja, és a vállalásnak megfelelő bérleti díjat a szerződéskötéssel egyidejűleg meg is fizeti.


13.§ (1) A piaci alapon történő bérbeadás keretében kiírt lakáspályázat feltételeiről, valamint a lakás bérbeadásáról az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.

(2) A pályázat alapján azt a Pályázót kell a lakásbérleti szerződés megkötésére felhívni, aki a pályázati felhívás szerint a bérleti díj megfizetését a leghosszabb időre – legfeljebb öt évre – vállalja, és a vállalásnak megfelelő bérleti díjat a szerződéskötéssel egyidejűleg meg is fizeti.


14. § (1) A költségelven, valamint a piaci alapon bérbe adott bérlakások esetében a bérlőt terhelő kötelezettségek biztosítására a bérlőnek a szerződés megkötésével egyidejűleg óvadékot kell fizetnie. Az óvadék a lakás havi bérleti díja kétszeresének megfelelő összeg.

(2) Az óvadékból a bérbeadó azon igénye elégíthető ki, amely a bérlőre háruló kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt, a bérlet fennállása alatt, vagy a bérlakás visszaadása, a bérleti jogviszony megszűnése során felmerült, ideértve a lakás helyreállításával kapcsolatos költségeket is.

(3) Az óvadékot az Önkormányzat számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán kell kezelni.

(4) Az igénybe nem vett óvadékot a szerződés megszűnésekor – a kezelési költségek levonásával – a (3) bekezdésben hivatkozott pénzintézet tárgyi óvadékra biztosított kamatával együtt 30 napon belül vissza kell fizetni a volt bérlő részére. A visszafizetésről az Önkormányzat intézkedik.

(5) Az óvadékot meghaladó mértékű helyreállítási költség megfizetésére vonatkozó igényét a bérbeadó a bérlővel, valamint a volt bérlővel egyezség útján fizetési megállapodásban, ennek eredménytelensége esetén polgári nemperes vagy peres úton köteles érvényesíteni.

(6) A bérleti jogviszony fennállása alatt az óvadék igénybevétele esetén a bérlő köteles az óvadék összegét az (1) bekezdésben meghatározott összegnek megfelelő összegre a bérbeadó felszólítását követő 30 napon belül kiegészíteni.

(7) A megsemmisült vagy életveszélyessé vált lakás bérlője a részére azonnali elhelyezésként biztosított lakásért óvadékot nem fizet.


9. A Fecske-program keretében történő bérbeadás

15. § (1) A Fecske-program keretében az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt a szociális helyzet alapján vagy költségelven kiírt lakáspályázat feltételeiről, valamint a lakás bérbeadásról.


(2) Fecske-program keretében lakás bérleti jogát azok a személyek nyerhetik el, akik


a) a 40. életévüket még nem töltötték be, házastársi kapcsolatban élnek, legfeljebb egy gyermeket nevelnek és


b) ingatlan tulajdonjogával, vagy haszonélvezeti joggal nem rendelkeznek, és


c) vállalják, hogy külön bankszámlán lakáscélú megtakarítást képeznek a bérleti szerződés fennállásáig.


(3) A Fecske-program keretében a lakások bérbeadására a költségelven meghatározott lakbérű bérlakás, valamint a szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakás pályáztatási rendjére és bérbeadására vonatkozó szabályok az irányadóak.


IV. Fejezet

A pályázaton kívüli lakás bérbeadás feltételei


10. Közérdekű cél megvalósítása érdekében történő bérbeadás

16. § (1) A közérdekű cél megvalósítása érdekében történő bérbeadásról az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.

(2) Közérdekből valósul meg a bérbeadás


a) ha az Önkormányzat kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás, valamint a kisajátítási eljárást megelőző megállapodás eredményeként kell lakást bérbe adni, függetlenül attól, hogy a lakás bérbeadásával egyidejűleg pénzbeli térítés kifizetésére kerül sor;


b) az Önkormányzat – koncepcióban, önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban megfogalmazott – céljainak megvalósítása érdekében;


c) az önkormányzati rendeletek, valamint határozatok végrehajtásához kapcsolódó járulékos elhelyezési kötelezettségek (különösen szabályozási tervek, tömb rehabilitáció, önkormányzati tulajdonú épületek szanálása) teljesítése esetén.


(3) A közérdekű célból történő elhelyezés esetén a cseréből adódó indokolt költségeket – a lakbéren kívül – az Önkormányzat viseli.

(4) A közérdekű célból történő elhelyezési kötelezettség esetén az Önkormányzat a jogosulttal való megállapodás alapján, másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet a rendelet 46. §-ában foglalt feltételek alapján.

(5) Az Önkormányzat, ha a jogosult részére nem tud a korábbi lakásának megfelelő bérlakást bérbe adni, akkor a másik lakás bérbeadása mellett arányosan pénzbeli térítés is fizethető.

(6) Az Önkormányzat a közérdekű cél megvalósítása érdekében biztosított másik lakás bérleti szerződésének feltételeit nem állapíthatja meg terhesebben a megszűnő bérleti szerződés feltételeinél.


10. A jogcím nélküli lakáshasználók részére történő bérbeadás

17. § (1) A jogcím nélküli lakáshasználók részére a lakás bérbeadásáról az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.

(2) Lakás bérbeadásra lehet ajánlatot tenni annak a jogcím nélküli lakáshasználónak, aki a bérlő halála után maradt vissza a lakásban feltéve, hogy

a) a lakás vonatkozásában lakbér- vagy közüzemi díjtartozása nem áll fenn, vagy ezen tartozás megfizetését az Önkormányzat hozzájárulásával átvállalja, és

b) ha a jogcím nélkül visszamaradt személy az elhunyt bérlő gyermeke, unokája, testvére, valamint az elhunyt bérlő házastársának gyermeke, unokája, amennyiben a bérlő halálát megelőzően több, mint 3 évig életvitelszerűen a lakásban lakott, és ott a fenti időszakban megszakítás nélkül bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezett, vagy

c) ha a jogcím nélkül visszamaradt személy a bérlő élettársa volt, és közjegyzőnél nyilvántartott élettársi nyilatkozattal rendelkezik, továbbá a bérlő halálát megelőzően több mint, 5 évig életvitelszerűen a lakásban lakott, és ott a fenti időszakban megszakítás nélkül bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezett.


18. § (1) Nem lehet a lakás bérbeadására ajánlatot tenni a rendelet 17. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén különösen abban az esetben, ha

a) a lakásbérleti jog folytatására jogosult lakik a lakásban,

b) szociális bérlet esetén, ha a visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználó – kiskorú esetében szülője – a rendelet 9. §-ában meghatározott szociális bérlakás bérbeadás feltételeinek nem felel meg.

(2) A rendelet 17. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén másik lakás bérbeadására akkor tehető ajánlat, ha a jogosult vállalja a lakásban lakó többi – másik lakás bérbevételére nem jogosult – személy lakásba történő állandó jellegű befogadását.

(3) Ha a rendelet 17. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén több jogosult van, részükre együttesen egy másik lakás bérbeadására lehet ajánlatot tenni. A jogosultak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszony mellett kell bérbe adni.

(4) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó a rendelet 17. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, de az általa használt lakás bérbevételére a rendelet 10. § (2) bekezdésében foglaltak alapján nem lennének jogosultak, részére másik, a méltányolható lakásigény mértékének megfelelő lakás bérbeadására tehető ajánlat.


19. § (1) A jogcím nélküli lakáshasználó, amennyiben a rendelet 17. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek nem felel meg, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 60 napon belül a lakást köteles elhagyni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó lakásban hátrahagyott ingóságait a Kezelő a jogcím nélküli lakáshasználó költségére és veszélyére a lakásból elszállíttatja, majd megsemmisíti.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználó amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott határidőig a lakást nem hagyja el, a Bérbeadó köteles a lakás kiürítése iránt pert kezdeményezni. A jogcím nélküli lakáshasználó a jogcím nélküli lakáshasználat 61. napjától kezdődően lakáshasználati díjat köteles fizetni. A használati díj mértéke megegyezik a lakásbérleti szerződés megszűnésekor érvényes bérleti díj 120 % -ának megfelelő összegű díjjal. 


11. A bérlőkijelölési, valamint bérlőkiválasztási jog alapján történő bérbeadás

20. § (1) A bérlőkijelölési jog

a) jogszabályon, vagy

b) a Képviselő-testület döntésén

alapulhat.

(2) A bérlőkijelölési, valamint bérlőkiválasztási jog biztosítható állami, államigazgatási, közhatalmi, más önkormányzati szerv, intézmény, többségi önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezet, valamint más önkormányzat részére.

(3) A bérlőkijelölési, valamint bérlőkiválasztási jog abban az esetben biztosítható, ha a szervvel a Képviselő-testület az önkormányzati érdekkörbe tartozó feladatellátást is magában foglaló együttműködési megállapodást kötött, valamint a szerv az általa ellátott feladat jellege alapján önkormányzati feladatot lát el. A megállapodásban rögzíteni kell, hogy

a) az Önkormányzat a szolgálati lakások lakbérére vonatkozó rendelkezések szerinti bérleti díj fejében biztosítja a bérlőkijelölési joggal érintett lakás bérletét;

b) a bérlőkijelölési jog gyakorlója köteles a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor a lakás kiürített és rendeltetésszerű állapotban történő visszaadása érdekében a bérlőnél eljárni.

(4) A bérlőkijelölési, valamint bérlőkiválasztási jog –a polgármester egyetértésével – a szerv vezetőjét illeti meg, aki az általa vezetett szervvel munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, azzal azonos tartalmú, rendszeres munkavégzésre irányuló jogviszonyban - ideértve a Budapest Főváros XVIII. kerületének közigazgatási területén területi ellátási kötelezettséggel járó házi- és fogorvosi praxist ellátó/működtető házi- és fogorvosi tevékenységet is - (a továbbiakban együtt: munkaviszonyban) álló személyt jelölhet bérlőnek. A bérlet ideje a jelölt személy jelölő szervvel fennálló munkaviszonya, valamint a házi- és fogorvosi praxis ellátásának idejéig tart.

(5) A (4) bekezdés alapján kijelölt bérlő részére a bérlakás bérbeadásáról – amennyiben megállapodás eltérően nem rendelkezik – az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.


21. § (1) A bérlőkijelölési jog, valamint a bérlőkiválasztási jog a Képviselő-testület döntése alapján lehet egyszeres, vagy többszörös, de 20 évnél hosszabb ideig nem gyakorolható. Az egyszeres bérlőkijelölési jog alapján megkötött bérleti szerződés 20 éven belüli, bármely okból történő megszűnése esetén a bérlakás az általános szabályok szerint adható ismételten bérbe.

(2) A bérlőkijelölési jog, valamint a bérlőkiválasztási jog fennállásának időtartama alatt, ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, valamint a bérlő kiválasztására jogosultnak felhívásra közölnie kell a bérlő személyét és a bérbeadásnak azokat a feltételeit, amelyre jogszabály vagy más megállapodás feljogosítja. Amennyiben a jogosult a bérlőkijelölési jogával a felhívás átvételét követően 30 napon belül nem él, úgy bérlőkijelölési jogát elveszti és a lakás az általános szabályok szerint adható bérbe.

(3) A jogosult figyelmét fel kell hívni, hogy ha határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, a lakás bérének megfelelő összeget és a bérbeadónak számlázott közüzemi, (társasházi) közös költségeit köteles megtéríteni az Önkormányzatnak.

(4) A bérlőkijelölési jog, valamint a bérlőkiválasztási jog jogosultja nem adhat hozzájárulást a lakás albérletbe adásához, vagy másnak a használatába adásához, a lakásbérleti jog folytatására irányuló tartási szerződéshez, továbbá a lakásra bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, annak a bérleti joga nem folytatható.


13. Szolgálati lakásra jogosító jogviszony alapján történő bérbeadás

22. § (1) A szolgálati lakás bérbeadásáról – a polgármester javaslata alapján - az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.

(2) A szolgálati bérlakás az Önkormányzattal, az Önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervvel, az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társasággal, valamint a kerület közigazgatási területén működő oktatási intézménnyel szolgálati- vagy munkaviszonyban álló személyeknek adható bérbe. A szolgálati bérlakásra vonatkozó bérleti jogviszony határozott időre, de – a 24. §-ban meghatározott esetet kivéve – legfeljebb a bérleti szerződés megkötésekor fennálló munkavégzésre irányuló munka- vagy jogviszony fennállásáig tart.

(3) A bérlő személyére – a polgármester egyetértésével – a feladatai ellátásához biztosított lakás vonatkozásában a (2) bekezdés szerinti szervezet vezetője tesz javaslatot.

(4) A szolgálati lakásba való befogadásra a 30. §-ban foglaltak az irányadóak.

(5) Szolgálati lakás csak lakás céljára használható, albérletként, valamint nem lakás céljára nem hasznosítható, továbbá szolgálati lakás esetében bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, a lakásbérleti jog nem folytatható.

(6) A szolgálati lakásra fennálló lakásbérleti jog megszűnését követően a volt bérlő köteles 30 napon belül a lakást kiüríteni és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Kezelőnek visszaadni.


23. § (1) Amennyiben jogszabály módosítása következtében a bérlőnek a szolgálati lakásra jogosító jogviszonya megváltozása miatt szűnik meg a bérleti jogviszonya, úgy a bérlő az általa bérelt lakás – szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetétől függően – szociális alapú vagy költségelvű pályázaton kívüli bérletére jogosult.

(2) A bérlő köteles a bérleti szerződés megkötésekor fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonyának bármely módon történő megszűnését a jogviszony megszűnésétől számított 15 napon belül írásban bejelenteni a bérbeadónak.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a lakáshasználót a rendelet szerint létrejött lakásbérleti szerződés megkötéséig a bérleti díj összegével megegyező mértékű használati díjfizetési kötelezettség terheli.


24. §(1) Amennyiben a bérlő vagy a lakáshasználó szolgálati jogviszonya öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzése következtében szűnik meg, – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén – kérelmére a lakás bérbeadásról az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakás bérbeadás feltétele, hogy

a) a kérelmező munkavégzésre irányuló jogviszonya a munkáltatónál a szolgálati jogviszonya megszűnését megelőzően legalább 15 évig folyamatosan fennállt, és

b) a lakásra vonatkozó bérleti jogviszonya legalább 10 éve fennállt, és


c) a tulajdonában, haszonélvezetében nincs másik beköltözhető lakás, és


d) a már meglévő bérleményre lakbér- vagy közüzemi díjtartozással nem rendelkezik, és


e) a vele együttlakó személyek nyilatkozatnak arról, hogy tudomásul veszik, hogy a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén kötelesek a lakásból elköltözni.

(3) Amennyiben az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság az (1) bekezdésben meghatározott lakás bérbeadásához nem járul hozzá, a bérlő vagy a lakáshasználó a lakást a bizottsági döntés kézhezvételét követő vagy a szolgálati jogviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles kiüríteni és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Kezelőnek visszaadni.


14. A kényszerbérlők elhelyezése céljából történő bérbeadás

25. § (1) A kényszerbérlet tekintetében a bérbeadói jogokat az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság gyakorolja.

(2) Azon magánszemélyek esetében, akik az Ltv. kényszerbérlőre vonatkozó szabályainak megfelelnek, de az elhelyezésüket az Ltv.-ben biztosított határidőn belül nem kérték, kérelemre az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság egy lakást ajánlhat fel bérbevételre. A kérelmezőnek a felajánlott lakás elfogadásáról a döntés közlését követő 15 napon belül írásban nyilatkoznia kell.


15. A jogszabály alapján történő bérbeadás

26. § (1) Az Ltv. 68. § (1) bekezdésében foglalt esetben annak, aki a szociális intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le a lakásbérleti jogviszonyáról, részére lakás bérbeadására, vagy pénzbeli térítésre tehető ajánlat.

(2) Az (1) bekezdés szerint az elhelyezésre jogosult részére jelen rendelet 46. §-ában foglalt feltételek alapján adható pénzbeli térítés.


(3) Az (1) bekezdés szerint az elhelyezésre jogosult részére legfeljebb a korábban lakott lakás bérleti feltételeinek megfelelő lakás biztosítható, melynek lakásbérleti szerződési feltételei nem állapíthatók meg terhesebben a korábban megszűnő bérleti szerződés feltételeinél.


(4) Az Ltv. 68. § (2) bekezdésében foglalt esetben annak, aki a szociális intézménybe utaláskor pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásbérleti jogviszonyáról az Önkormányzat vagy jogelődje javára, nem tehető másik lakás bérbeadására ajánlat.


16. A végrehajtási árverés esetén történő bérbeadás


27. § (1) Az Ltv. 85/F. § (1) és (2) bekezdésében biztosított elővásárlási jogot a Képviselő-testület gyakorolhatja az alábbi feltételek megléte esetén:


a) ha az adós, valamint zálogkötelezett saját háztartásban legalább két kiskorú saját, nevelt vagy örökbefogadott gyermeket nevel, és


b) a kérelmező és a vele életvitelszerűen együtt lakó személyek egy főre jutó havi jövedelme eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a két és félszeresét, és


c) a lakás legfeljebb 2,5 szobás, és az alapterület nem haladja meg a 75 m2-t, és


d) a kérelmezőnek és a vele életvitelszerűen együtt lakó személyeknek nincs bérleti jogviszonya, vagy tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakása.


(2) A lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követő 30 napon belül jelen rendeletben szabályozott feltételekkel az Önkormányzat határozott időre, 5 évre szóló bérleti szerződést köt az adóssal, valamint zálogkötelezettel.


(3) A lakóingatlanba a bérlővel – az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken túlmenően – azok a személyek költözhetnek, akik az Önkormányzat tulajdonszerzését megelőzően haszonélvezőként életvitelszerűen a lakóingatlanban laktak, és ott bejelentett lakcímmel rendelkeztek.


17. Krízishelyzet alapján történő bérbeadás

28. § (1) A krízishelyzet alapján történő bérbeadás esetében a lakás bérbeadásáról az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.

(2) A krízishelyzet alapján történő bérbeadás feltételei:

a) a kérelmező, vagy a vele együtt költöző családtagja Budapest, XVIII. kerületében bejelentett lakóhellyel rendelkezik;és

b) a kérelmező és vele együtt költöző családtagja külön- külön, vagy együttesen beköltözhető lakás tulajdonnal nem rendelkeznek; és

c) a kérelmező és vele együtt költöző családtagja a rendelet 9. §-ában meghatározott szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeknek megfelel; és

d) a kérelmezőnek, valamint a vele együttköltöző családtagjának jogerős bírósági határozat végrehajtása miatt ki kell költöznie az általuk jelenleg lakott lakásból (beleértve a munkásszállót, krízisszállót, Családok Átmeneti Otthonát), elhelyezésüket saját maguk nem tudják megoldani, lakásjuttatás nélkül hajléktalanná válnának; vagy

e) a kérelmezőnek, valamint a vele együttköltöző családtagjának előre nem látható ok következtében ki kell költöznie az általuk jelenleg lakott lakásból, elhelyezésüket saját maguk nem tudják megoldani, lakásjuttatás nélkül hajléktalanná válnának.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott családként az élettársi kapcsolatban élők akkor vehetők figyelembe, ha közös gyermeküket együtt nevelik, vagy közjegyzőnél nyilvántartott élettársi nyilatkozattal rendelkeznek.

(4) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetének vizsgálatakor figyelembe kell venni a mindennapi megélhetés igazolt költségeit, a rezsi költségeket, a lakhatásra fizetett legalább 3 havi albérleti díj átlagos összegét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket.

(5) A családon belüli és párkapcsolati erőszak felnőtt és gyermek áldozatai számára a polgármester az érdekképviseleti szervezet megkeresésére – krízishelyzet alapján – védett lakást (titkos menhely) biztosíthat.


18. Lakásgazdálkodási célból történő bérbeadás

29. § (1) Lakásgazdálkodási célból a bérlő közös megegyezéssel úgy állapodhat meg a bérbeadóval, hogy


a) a bérleti szerződés  megszüntetésekor a bérbeadó a bérlő részére pénzbeli térítést fizet; vagy


b) a bérleti szerződés megszüntetésekor a bérlő részére a méltányolható lakásigény figyelembevételével másik lakást biztosít.


(2) Az (1) bekezdés esetén a pénzbeli térítés szabályaira a 46. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.


(3) Ha a bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő csereként alacsonyabb szobaszámú, vagy komfortfokozatú üres lakásra tart igényt, a bérbe adható lakást a polgármester jelöli ki.


(4) Ha a bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő csereként nagyobb szobaszámú, vagy komfortfokozatú üres lakásra tart igényt, a bérbe adható lakást az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság jelöli ki.



V. Fejezet

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

19. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz


30. § (1) A bérlakásba az Ltv. 21. § (1)-(2) bekezdése által meghatározott bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadható személyeken kívül más személyt befogadni kizárólag a bérbeadó hozzájárulása alapján lehet.


(2) A lakásba csak annyi személy fogadható be, hogy a befogadás után a lakásban élők számának megfelelő – a 11. § (2) bekezdése szerinti – méltányolható lakásigény az eredeti igényjogosultság mértékének megfelelő lakásméretet legfeljebb egy szobával haladja meg.


(3) A bérbeadó a hozzájárulást abban az esetben adhatja meg, ha mind a bérlő (bérlőtársak), mind a befogadott személyek – a kérelem benyújtásával egyidejűleg – nyilatkoznak arról, hogy tudomásul veszik, hogy a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni.


(4) A befogadott személy a bérlő halála esetén csak a rendelet 17. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén tarthat igényt más elhelyezésre.


(5) A hozzájárulás megadására a polgármester jogosult.


(6) A hozzájárulást a bérbeadó megtagadja, amennyiben a bérlőnek lakbér– vagy közüzemi díjtartozása van, továbbá az Ltv. 25. §-ában, valamint a Ptk. 6:348 §-ában foglalt esetekben meghatározott magatartást tanúsít, vagy a lakást nem rendeltetésszerűen használja.


20. Hozzájárulás bérlőtársi jogviszony létesítéséhez


31. § (1) A bérbeadó közös írásbeli kérelem alapján a lakás bérlőtársi jogviszonyban történő bérbeadását elismeri, ha a kérelmezők


a) házastársak;


b) élettársak és közös gyermeküket együtt nevelik;


c) közjegyzőnél nyilvántartott élettársi nyilatkozattal rendelkeznek, és a kérelmező élettárs 5 éve életvitelszerűen a lakásban lakik, és ott a fenti időszakban megszakítás nélkül bejelentett lakóhellyel rendelkezik;


d) a bérlő és a vele legalább 3 éve életvitelszerűen együtt lakó, és a fenti időszakra megszakítás nélkül bejelentett lakóhellyel rendelkező 18. életévét betöltött gyermeke (örökbefogadott-, mostoha- és nevelt gyermeke), valamint szülője (örökbefogadó-, mostoha-, és nevelőszülő);


e) a bérlő és a vele legalább 5 éve életvitelszerűen együtt lakó, és a fenti időszakra megszakítás nélkül bejelentett lakóhellyel rendelkező 18. életévét betöltött, jogszerűen befogadott gyermekének gyermeke;


f) a bérlő és a vele legalább 5 éve életvitelszerűen együtt lakó, és a fenti időszakra megszakítás nélkül bejelentett lakóhellyel rendelkező nagykorú testvér.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben szociális bérlet esetén a bérlő szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyainak felülvizsgálatát a bérbeadó köteles elvégezni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a bérlőtársak a továbbiakban szociális bérleményre nem jogosultak, úgy a bérbeadó költségelven adja bérbe a bérlakást. 


(3) A lakásbérleti szerződés módosításához szükséges nyilatkozat megadására a polgármester jogosult.


(4) Ha a lakásbérleti szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, bérlőtársi jogviszony a szerződés módosításával az (1) bekezdés értelemszerű alkalmazásával jöhet létre.


21. Hozzájárulás tartási szerződés esetén


32. § (1) Az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön. A hozzájárulás megadása esetén a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja.


(2)A hozzájárulás megadásának együttes feltétele, hogy az eltartott a kora vagy egészségi állapota folytán a tartásra ténylegesen rászoruljon, és az eltartó személyi és anyagi körülményei biztosítsák az eltartás lehetőségét.


(3) Ha a tartási szerződést nem a bérleti jogviszony folytatása ellenében kötik, az eltartó lakásba való befogadásához jelen rendelet 30. §-a szerint járulhat hozzá a bérbeadó.


(4) Jogi személy eltartó esetében tartási szerződéshez hozzájárulás nem adható.



22. Hozzájárulás az albérletbe adáshoz


33. § (1) Önkormányzati bérlakás albérletbe adásáról – az Ltv. 33. §-ának figyelembevételével – az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.


(2) Albérletbe adáshoz a bérlő kérelmére akkor adható hozzájárulás, ha


a) a bérleti szerződés alapján a bérlő költségelvű vagy piaci alapú bérleti díjat fizet;


b) legalább egy fél lakószoba a bérlő használatában marad;


c) az albérleti szerződés megkötéséhez valamennyi bérlőtárs (társbérlő) hozzájárult;


d) az albérleti jogviszony alapján a lakásba költözők, valamint a lakásban már jogszerűen lakók számát figyelembe véve, a lakás egy használójára 6 m2-es lakószobarész jut;


e) a lakás bérlője vállalja az albérletbeadás időtartama alatt a mindenkori lakbére kétszeresének megfelelő összegű lakbér fizetését.


(3) Az albérletbe adáshoz történő hozzájárulás a lakásba történő tartózkodási hely létesítéséhez történő hozzájárulást is magában foglalja.


(4) A (2) bekezdésben foglalt feltételek esetén is kizárólag a határozott időre – legfeljebb egy évre – kötött albérleti szerződéshez adható hozzájárulás. A hozzájárulás ismételten is megadható.


(5) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó, valamint az albérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a volt albérlő önkormányzati lakásban való elhelyezésre nem tarthat igényt.


(6) A lakás fizetővendéglátás céljára nem hasznosítható.


(7) Amennyiben a lakás albérletbe adására a bérbeadó írásos hozzájárulása nélkül kerül sor, úgy a bérbeadó az Ltv. 25. §-ában, valamint a Ptk. 6:348 § -ában foglaltakra történő hivatkozással a bérleti jogviszonyt felmondhatja.



23. Lakásbérleti jog folytatása

34. § (1) Az Ltv. 32. §-ának figyelembevételével a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult részére, a bérlő halálától számított 45 napon belül a szükséges nyilatkozat megadására a polgármester jogosult.


(2) Aki az (1) bekezdésben hivatkozott bérleti jogviszony folytatására vonatkozó feltételeknek nem felel meg, az jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, melyre a rendelet 17. §-ában meghatározott előírások az irányadók.



24. A lakáscsere


35. § (1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás tulajdonjogára, vagy bérleti jogára cserélhető, amennyiben nem esik az Ltv. 29. §-ában meghatározott kizáró okok hatálya alá. A lakásokat akkor lehet elcserélni, ha mindegyik érintett bérbeadó hozzájárult a lakás, lakások elcseréléséhez.


(2) Az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság adja meg a hozzájárulást:


a) önkormányzati lakás bérleti jogának másik, az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérleti jogára való cseréje esetén,


b) az önkormányzati lakás bérleti jogának nem az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás vagy házas ingatlan bérleti jogára vagy tulajdonjogára való cseréje esetén.



25. Lakás bérbeadása nem lakás céljára


36. § (1) Önkormányzati tulajdonú lakás egészét vagy annak egy részét nem lakás céljára bérbe adni, használni nem lehet.


(2) Ha a rendelet hatálybalépésekor, vagy azt követően a lakás egészét, vagy egy részét nem lakás céljára használják, az erre vonatkozó felszólítástól számított 30 napon belül köteles a bérlő a kifogásolt állapotot megszüntetni. A felszólítás eredménytelensége esetén a bérbeadó a lakásbérleti jogviszony felmondását kezdeményezi.




VI. Fejezet

A bérleti jogviszony feltételei, időtartama és megszűnése


26. A bérleti jogviszony feltételei


37. § (1) Önkormányzati bérlakást – amennyiben jogszabály vagy megállapodás eltérően nem rendelkezik– csak határozott időre lehet bérbe adni, melyről az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.


(2) A lakásbérleti szerződést írásba kell foglalni, melynek tartalmaznia kell, hogy:


a) a bérlő köteles a lakbért, a külön szolgáltatások díját, valamint a közüzemi díjakat a bérbeadónak és a szolgáltatóknak megfizetni;


b) a bérlő a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét, annak időtartamát és okát köteles a bérbeadó részére írásban, előzetesen bejelenteni és azt megfelelő módon (különösen orvosi-, munkáltatói-, tanintézeti igazolással) igazolni.


Amennyiben fenti kötelezettségeinek a bérlő nem tesz eleget, az nem a szerződés szerinti használatnak minősül, és a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani.



(3) A bérbeadó a határozatlan időtartamú szociálisan bérbe adott lakások esetében vizsgálhatja a bérlő vagyoni és jövedelmi viszonyait. Amennyiben a bérlő vagyoni és jövedelmi viszonyai megváltoztak, és nem felelnek meg a rendelet 9. §-ában meghatározott feltételeknek, a bérlő részére költségelvű lakbért kell megállapítani.


(4) A bérlő a bérbeadónak írásban köteles bejelenteni a változást követő 30 napon belül, ha a rendelet 9. §-a szerinti vagyoni és jövedelmi viszonyai megváltoztak. Amennyiben a bérlő az előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentésben valótlan adatközlés történt, akkor költségelvű lakbért kell megállapítani részére.


(5) A bérbeadó a Kezelő útján naptári évenként legalább egyszer bérleményellenőrzést végez, melynek során köteles ellenőrizni a rendeletben és a bérleti szerződésben foglaltak betartását. A bérlő a lakásba történő bejutást köteles biztosítani.


27. A lakásbérleti szerződés időtartama


38. § (1) Szociális bérlet esetén a határozott időre szóló bérbeadás időtartama legfeljebb öt év. A bérleti szerződés meghosszabbítható, amennyiben


a) a kérelmező és családja esetében a rendelet 9. §-ában meghatározott szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek továbbra is fennállnak, 


b) a Ptk. 6:348 §-ában és az Ltv. 25. §-ában meghatározott felmondási okok a bérlővel szemben nem állnak fenn.


(2) A bérleti szerződés a bérlő kérelmére, pályázati eljárás nélkül ismételten, a bérbeadó döntésének kézbesítésétől számított 45 napon belül köthető meg. Amennyiben a szerződéskötésre rendelkezésre álló időtartam alatt a kérelmező nem köt szerződést, a bérleti jogát elveszti.

(3) Ha a bérlő a határozott idő lejártakor a – megváltozott jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel –


a) szociális bérletre ismételten jogosult, kérelmére a szociális bérletre vonatkozó rendelkezések szerint, 5 évre lehet a lakást pályázati eljárás nélkül bérbeadásra felajánlani;


b) szociális bérletre nem jogosult, kérelmére a költségelvű bérletre vonatkozó rendelkezések szerint lehet a lakást pályázati eljárás nélkül 2 év időtartamra bérbeadásra felajánlani.


Amennyiben a bérlő a lehetőséggel nem kíván élni, úgy a bérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül köteles a lakást rendeltetésszerű állapotban a Kezelőnek visszaadni;


(4) Ha a bérlő az újabb határozott időre megkötött bérleti szerződés lejártakor a – megváltozott jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel –


a) szociális bérletre ismételten jogosult, kérelmére a szociális bérletre vonatkozó rendelkezések szerint, 5 évre lehet a lakást pályázati eljárás nélkül bérbeadásra felajánlani.

b) szociális bérletre továbbra sem jogosult, kérelmére ismételten költségelvű bérletre vonatkozó rendelkezések szerint lehet a lakást pályázati eljárás nélkül 2 év időtartamra bérbeadásra felajánlani.


39. § (1) Fecske-program alapján bérbe adott lakásra legfeljebb 5 évre szóló bérleti szerződés köthető, amennyiben a házaspár vállalja, hogy külön bankszámlaszámon lakásmegtakarítást képez, melyet a bérbeadás időtartama alatt fenntart, és ezt éves rendszerességgel a bérbeadó részére igazolja.


(2) A határozott idő lejártát követően csak egy alkalommal van lehetőség a bérleti szerződés hosszabbítására, határozott időre, 5 év időtartamra az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság támogató határozata alapján.


40. § (1) A krízishelyzet alapján bérbe adott lakás bérleti szerződése egy évre köthető.


(2) Amennyiben az egy év lejártával a bérlő rajta kívül álló okokból nem tudja lakáshelyzetét rendezni, és nem rendelkezik lakbér- vagy közüzemi díjhátralékkal, akkor a bérleti szerződés három évre köthető.


(3) Ha a bérlő a (2) bekezdésben meghatározott szerződés lejártával továbbra sem tudja lakáshelyzetét rendezni, és nem rendelkezik lakbér- vagy közüzemi díjhátralékkal, akkor a rendelet 38. §-ában meghatározott szociális bérletre vonatkozó szabályok az irányadók.  


41. § A költségelven bérbe adott bérlakásokat legfeljebb öt évre lehet bérbe adni. A határozott idő leteltét követően a szerződés a bérlő kérelmére, pályázati eljárás nélkül ismételten megköthető, ha a pályázatában foglalt vállalásának eleget tett. A bérlőt jövedelmi viszonyaitól függetlenül továbbra is költségelvű lakbérfizetési kötelezettség terheli.


42. § (1) A piaci alapon bérbe adott bérlakásokat legfeljebb öt évre lehet bérbe adni. Ha a piaci alapon bérbe adott lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a bérbeadás időtartama legfeljebb 10 év lehet.


(2) A határozott idő lejártát követően a lakást ismételten pályázat útján lehet bérbe adni.



43. § Ha a lakás megsemmisült, vagy életveszélyessé vált,


a) egy éves időtartamra lehet bérbeadást felajánlani, ha a lakásra vonatkozó bérleti szerződés határozott, vagy határozatlan időre szólt, és a korábbi lakás bérleti szerződés feltételeinek megfelelő lakást az Önkormányzat nem tud biztosítani. A bérleti szerződés a rendelet 38. §-ában meghatározott feltételek alapján köthető,


b) a korábbi lakás bérleti szerződés feltételeivel azonos időtartamra lehet bérbeadást felajánlani, ha a bérlőnek felajánlott lakás a megsemmisült, vagy életveszélyessé vált lakással megegyező szobaszámú és komfort fokozatú.


44. § (1) A lakbér- vagy közüzemi díjhátralékkal rendelkező bérlővel, amennyiben a rendelet 50. §-ában szabályozott lakásügyi hátralék rendezése érdekében kedvezményben részesült, egy éves időtartamú, a korábbival megegyező jogcímű bérleti szerződés köthető.

(2) A lakbér- vagy közüzemi díj(ak) meg nem fizetése okán történő felmondás miatt jogcím nélküli lakáshasználóval, amennyiben minden lakásügyi hátralékát, kamataival együtt, valamint a per- és végrehajtási költségeket kiegyenlítette, egy éves időtartamú, a korábbival megegyező bérleti szerződés köthető.

(3) A korábbival megegyező jogcímű, hosszabb időtartamú bérleti szerződés köthető azzal a bérlővel, aki az egy éves bérleti szerződés időtartama alatt valamennyi szerződésből eredő kötelezettségének – különös tekintettel a bérleti és közüzemi díjak havi rendszerességgel történő megfizetésére – maradéktalanul és határidőben eleget tett.


28. A lakásbérlet megszűnése, megszüntetése


45. § (1) A lakásbérlet megszűnik a szerződésben meghatározott határozott idő lejártakor, vagy meghatározott feltétel bekövetkezésekor, vagy a bérleti jogviszony bármely egyéb okból történő megszűnésekor.


46. § (1) Ha a határozatlan időtartamra bérbe adott lakásra szóló bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő a bérleti szerződést közös megegyezés alapján, pénzbeli térítés ellenében kívánja megszüntetni, és a lakást – a jelen rendeletben foglaltak szerint – kiürítve átadja, a bérlő által használt lakásra megállapított éves bérleti díjnak ötszörösét kell részére kifizetni.

A pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a lakbérhátralékot, az Önkormányzat által mögöttes felelősség alapján megfizetett távhődíj hátralékot és a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmatlansága esetén – a befizetett óvadék által nem fedezett- rendbehozatal költségeit.


(2) A pénzbeli térítés mértékéről az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.


47. § (1) A lakásbérlet megszüntetésre kerül, ha a bérlő


a) a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt lényeges kötelezettségének nem tesz eleget;


b) az Ltv. 25. §-ában, valamint a Ptk. 6:348 §-ában meghatározott magatartást tanúsít, vagy a lakást nem szerződésszerűen használja;


c) a rendeletben meghatározott lakásügyi hátralékkal rendelkezik és tartozását felszólítás ellenére sem fizeti meg, vagy a bérlő az óvadék megfizetésére részletfizetést kapott, és a részleteket határidőben nem fizeti meg;


d) a lakásban nem életvitelszerűen tartózkodik.


(2) A bérleti szerződés felmondásáról az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt.

(3) A bérbeadó a már kibocsátott felmondást visszavonhatja, amennyiben a bérlő lakbér-és közüzemi hátralékát a fizetési felszólításban megjelölt határidőben, de legkésőbb a kibocsátott felmondás hatályba lépését megelőző napig rendezi.


48. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnése, vagy megszüntetése esetén a bérlő köteles 30 napon belül a lakást kiüríteni és a vele lakó személyekkel együtt elhagyni, továbbá – a felek eltérő megállapodásnak hiányában – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban azt a Kezelő birtokába visszaadni.


(2) A lakásbérleti jogviszony megszűnése, vagy megszüntetése esetén, amennyiben a bérlő nem rendeltetésszerűen adja át a lakást a Kezelő részére, az Önkormányzat a rendbehozatal költségeinek megtérítése iránt bírósági eljárást kezdeményez.

(3) A bérlő köteles a bérlakás birtokbaadásának időpontjáig intézkedni a lakásba bejelentett valamennyi személy más lakcímre történő bejelentése iránt. A befogadott személyek kijelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén a Polgármesteri Hivatal a lakásba bejelentett, de ténylegesen nem ott lakó személy(ek) esetén a lakcím fiktiválása iránt eljárást kezdeményez.


VII. Fejezet

Lakásügyi hátralékkal rendelkező bérlőkre vonatkozó rendelkezések


28. Hátralékkezeléssel kapcsolatos szabályok

49. § A bérleti díjban, lakáshasználati díjban, különszolgáltatási díjban, közüzemi díjban és felújítási támogatásban keletkezett hátralék (a továbbiakban: lakásügyi hátralék) rendezése érdekében kedvezmény nyújtható annak a személynek, aki

a) önkormányzati lakás bérlője és lakásügyi hátraléka keletkezett, vagy

b) önkormányzati lakás jogcím nélküli lakáshasználója és lakásügyi hátraléka keletkezett, vagy

c) önkormányzati lakásnak már nem bérlője, viszont korábbi tartozása miatt lakásügyi hátraléka keletkezett.


50. § (1) A lakásügyi hátralék rendezése érdekében a következő támogatások vagy kedvezmények vehetők igénybe:

a) a mindenkor hatályos önkormányzati szociális rendelet alapján lakhatási támogatás, amennyiben a kérelmező a szociális rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek megfelel;

b) a mindenkor hatályos önkormányzati szociális rendelet alapján hátralékkezelési szolgáltatás keretében a Csibész Család- és Gyermekjóléti Központ szervezésében hátralékkezelési tanácsadás, valamint hátralékcsökkentési támogatás, amennyiben a kérelmező a szociális rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek megfelel;

c) részletfizetési kedvezmény;

d) kamat elengedés.

(2) A lakásügyi hátralék összegét a kérelem benyújtásakor megállapított hátralék – tőke és járulékai – mértéke szerint kell megállapítani.

(3) A lakásügyi hátralékkal rendelkező személyek az (1) bekezdésben felsorolt kedvezményeket akkor igényelhetik, ha az adósság legalább 3 hónapja fennáll, vagy a hátralék összege meghaladja az 50 ezer Ft-ot.

(4) A kedvezményre az a kérelmező jogosult, aki megfelel a rendelet 9. §-ában meghatározott szociális, jövedelmi és vagyoni feltételeknek.

(5) A lakásügyi hátralékkal rendelkező személy a rendelet 3. mellékletében foglaltak szerinti részletfizetési kedvezményre akkor jogosult, ha igényelte a lakhatási támogatást, valamint a hátralékkezelési támogatást.

(6) A részletfizetési kedvezmény biztosításának feltétele, hogy a kérelmező az értesítéstől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül megköti a részletfizetési megállapodást. A részletfizetési kedvezmény kamatmentes abban az esetben, ha bérlő a részletfizetési megállapodás szerint teljesíti a fizetési kötelezettségét.

(7) A lakásügyi hátralékra megkötött részletfizetési megállapodás egy alkalommal módosítható, ha a korábban megkötött megállapodásban előírt részletfizetést a lakásügyi hátralékkal rendelkező személy egészségügyi, munkahelyi okból nem tudja teljesíteni. További részletfizetési kedvezmény addig nem biztosítható, amíg a lakásügyi hátralékkal rendelkező személy a korábban megkötött részletfizetési megállapodásban előírt kötelezettségét nem teljesíti.

(8) Kamat elengedés kizárólag szociális bérlakás esetében a lakásügyi hátralék egyösszegű befizetése esetén engedélyezhető. A kamat elengedés mértéke azonos a befizetett tőketartozás arányával.


51. § (1) A lakásügyi hátralék rendezése érdekében a jelen rendelet 50. §-ában foglalt kedvezményekről a polgármester dönt.

(2) A polgármester 3 havonta tájékoztatja az Idősügyi és Lakásügyi Bizottságot a lakásügyi hátralékok alakulásáról, valamint a lakásügyi hátralékkal rendelkező személyek részére biztosított kedvezményekről.




VIII. Fejezet

A bérlakások műszaki feladataival kapcsolatos rendelkezések


30. A bérlakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba történő átadásának feltételei

52. § (1) A lakást a bérbeadó – az Ltv. II. fejezetében, valamint a 91/A. §-ában meghatározottak szerint – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérlő részére a lakásbérleti szerződésben meghatározott időpontban.

(2) A bérlő és a bérbeadó – a bérlő kérelme alapján és amennyiben a bérlő vállalja a (3) bekezdésben előírt feltételeket – megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a Kezelő folyamatos műszaki ellenőrzése mellett.

(3) A rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel költsége a Kezelő által kalkulált és a polgármester által elfogadott összeg, melynek a lakbérbe beszámítható mértékét a bérbeadás jogcíme határozza meg:

a) a költségalapon, valamint piaci elven bérbe adott lakás esetén az elfogadott összeg 50 %-a levonható a lakbér összegéből;

b) a közérdekű cél megvalósítása érdekében, a bérlőkijelölés, valamint bérlőkiválasztási jog alapján, a szolgálati lakásra jogosító jogviszony alapján történő bérbeadás esetén az elfogadott összeg 35 %-a levonható a lakbér összegéből;

c) a szociális alapon, valamint a hiteladósok megsegítése program keretében, továbbá krízishelyzet alapján bérbe adott lakás esetén az elfogadott összeg 20 %-a levonható a lakbér összegéből.

(4) A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételére vonatkozó megállapodásnak tartalmazni kell:

a) a lakás helyreállításának a Kezelő által kalkulált és a polgármester által elfogadott összegét,

b) az elvégzendő munkák megjelölését, minőségét,

c) a munkálatok elvégzésének határidejét, mely legfeljebb 6 hónap lehet,

d) a műszaki ellenőrzés módját,

e) a lakbérbeszámítás alapján azt az időpontot, ameddig a bérlő a megállapodás alapján a lakbér 50 %-áig a meghatározott összeg megfizetése alól mentesül.

(5) A bérbeadó a Kezelő javaslata alapján a munkálatok elvégzésének határidejét – a bérlő kérésére indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal – további 60 nappal – meghosszabbíthatja.

(6) A rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges további költségek a bérleti díjba nem számíthatók be. Amennyiben a felújítási munkák során olyan előre nem látható, de a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges munka válik indokolttá, mely a költség kalkulálásakor még nem volt ismert, a bérlő köteles erről haladéktalanul értesíteni a bérbeadót. A Kezelő javaslata alapján a polgármester dönt a lakás további rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételének indokoltságáról és összegéről, mely a továbbiakban nem a bérlő feladata.

(7) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a megállapodásban meghatározott, vagy a bérbeadó által az (5) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérleti szerződés nem kerül meghosszabbításra.

(8) A bérlő a lakásbérleti jogviszony öt éven belüli megszűnése esetén jogosult a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges költség részbeni megtérítésére.

Ha a lakásbérleti jogviszony

a) egy éven belül szűnik meg, a megtérítés összege a polgármester által elfogadott, a bérlő által elvégzett munkálatok igazolt költségének az 50 %-a;

b) egy éven túl, de két éven belül szűnik meg, a megtérítés összege a polgármester által elfogadott, a bérlő által elvégzett munkálatok igazolt költségének a 40 %-a;

c) két éven túl, de három éven belül szűnik meg, a megtérítés összege a polgármester által elfogadott, a bérlő által elvégzett munkálatok igazolt költségének a 30 %-a;

d) négy éven túl, de öt éven belül szűnik meg, a megtérítés összege a polgármester által elfogadott, a bérlő által elvégzett munkálatok igazolt költségének a 10 %-a.

A megtérítés összegéből le kell vonni a bérlőnek a lakásbérleti jogviszonnyal összefüggésben fennálló lakbér- és közüzemi díjtartozását, az általa esetlegesen okozott kár megtérítésére szolgáló összeget, valamint – a lakás bérlő részére történő elidegenítése kivételével – a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges munkálatok költségét.



31. A bérlakás felújításához és karbantartásához biztosított támogatás feltételei

53. § (1) Az Ltv. 13. §-a szerint a bérlőt terhelő, a lakás felújításával és karbantartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez – a bérlő kérelmére – kamatmentes visszatérítendő támogatást nyújtható, ha a bérlő

a) lakbér- vagy közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik, és

b) határozott, valamint határozatlan időtartamú bérleti szerződéssel rendelkezik.

(2) A támogatás összegéről az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt. A támogatás összege legfeljebb bruttó 500.000,-Ft.

(3) A támogatás a mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározott keretösszeg erejéig nyújtható. A támogatás visszafizetése havi egyenlő részletekben, legfeljebb öt év időtartam alatt lehetséges.

(4) A felújítási támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán beszerezhető és az Önkormányzat honlapjáról letölthető formanyomtatványon, valamint a nyomtatvány elválaszthatatlan részét képező csatolandó dokumentumokkal kell benyújtani az Önkormányzathoz.

(5) A támogatásban részesítettel a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül támogatási szerződést kell kötni. A szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a támogatás összegét, célját, jogalapját és a visszafizetés határidejét;

b) a havi törlesztőrészlet összegét, amely nem lehet kevesebb 5.000,- Ft-nál, és amelyet a teljes futamidőre – az utolsó részlet kivételével – egyformán kell megállapítani úgy, hogy a törlesztő részleteket minden hónap tizedik napjáig kell teljesíteni;

c) a támogatás törlesztésének kezdő időpontját, amely legkésőbb a szerződés megkötését követő hónap tizedik napja lehet;

d) a támogatás szabálytalan felhasználása esetén az Önkormányzat azonnali hatályú felmondási jogát és a támogatottat terhelő azonnali, Önkormányzat által már bérlő részére kifizetett részletre vonatkozó visszafizetési kötelezettséget, az Önkormányzat által már folyósított támogatási összeg utáni, a folyósítástól számított Ptk. szerinti késedelmi kamatokkal együtt; mely esetben a támogatás esetlegesen még fennálló további részletei nem folyósíthatóak;

e) a támogatás igénylése során valótlan adatközlés, vagy lényeges adat eltitkolása esetére az Önkormányzat azonnali hatályú felmondási jogát, mely esetben a támogatás estlegesen még fennálló további részletei nem folyósíthatóak, továbbá a támogatottat terhelő azonnali, az Önkormányzat által már folyósított, bérlő által megfizetendő részletekre vonatkozó egyösszegben történő visszafizetési kötelezettségét, az Önkormányzat által már folyósított támogatási összeg utáni, folyósítástól számított Ptk. szerinti késedelmi kamatokkal együtt.

(6) A támogatást a támogatási szerződés megkötésétől számított 6 hónapon belül kell felhasználni. A felhasználásra megállapított határidőt – erre irányuló kérelemre – a polgármester egy alkalommal legfeljebb 3 hónappal meghosszabbíthatja. Ez utóbbi határidő jogvesztő.

(7) A támogatás összegének 50%-aa szerződés megkötését követő 15 napon belül előre kerül kifizetésre a támogatott részére, mely összeg felhasználását köteles igazolni. A támogatás fennmaradó 50%-os összege az előző résztámogatás szabályszerű felhasználásáról szóló elszámolások elfogadása esetén, az elfogadástól számított 15 napon belül történik. A támogatás csak a megállapodást követően elvégzett munkálatokhoz vehető igénybe.

(8) Gáz, víz, valamint elektromos vezetéket érintő felújítások és átalakítások esetén a beruházás csak a Kezelő szervezet szoros műszaki felügyelete mellett végezhető.

(9) A Kezelő a támogatás felhasználását a felújítási és karbantartási munkák befejezését követően műszakilag ellenőrzi.



32. A bérlakás átalakításához és korszerűsítéséhez biztosított támogatás feltételei

54. § (1) A polgármester engedélyével a bérlő írásbeli kérelmére – megállapodás alapján - a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) az elvégzendő munkák:

aa) konkrét megjelölését;

ab) befejezésének határidejét;

ac) a vonatkozó műszaki terveket;

ad) költségeit és azok megfizetésének feltételeit, módját,

b) azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni.

(3) A bérbeadó megtagadja a hozzájárulást, ha

a) a tervezett munkák a vonatkozó szakhatósági állásfoglalásokkal, építésügyi és egyéb jogszabályokkal ellentétesek;

b) a munka elvégzése az ésszerűség követelményeivel ellentétes;

c) az eredeti állapot helyreállítása lehetetlenné válik.

(4) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell, hogy a bérbeadó a bérlő átalakítással, korszerűsítéssel kapcsolatos költségeit nem téríti meg, de kötelezettséget vállal arra, hogy a bérleti szerződés hatálya alatt a bérleti díj összegét a komfortfokozat esetleges változására tekintettel nem emeli meg.

(5) A bérbeadó előzetes hozzájárulása nélkül végzett beruházás szerződésszegő magatartás, a bérbeadó nem köteles a bérlő részére utólagosan megtéríteni a bérlő által elvégzett beruházás összegét, és a bérlő köteles a bérbeadó részére a bérlakást eredeti állapotába helyreállítani.


33. A bérlakás rongálása

55. § (1) Ha az Ltv. 13. §-ában foglalt munkák szükségességét a lakás nem rendeltetésszerű használata, valamint a lakás berendezési tárgyainak rongálása idézte elő, azok elvégzését, valamint a költségek megtérítését a bérlő a bérbeadótól nem követelheti, és a Kezelő által elvégzett munkák ellenértékét köteles a bérbeadónak az erre vonatkozó felszólítást követő 30 napon belül megfizetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkák ellenértéke – amennyiben azokat a Kezelő elvégeztette – a rendelet 14. §-a szerint befizetett óvadék terhére kiegyenlíthető. Erről a bérlőt írásban, haladéktalanul értesíteni kell.




34.

A bérlakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásának feltételei

56. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakás helyreállítása a volt bérlő kötelezettsége. A volt bérlő e kötelezettségének – amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik – a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles eleget tenni, mely időszakra lakáshasználati díjat és a felmerülő közüzemi költségeket köteles megfizetni bérbeadó részére. E határidőt a Kezelő a volt bérlő erre irányuló kérése esetén, indokolt esetben, legfeljebb további 30 nappal meghosszabbíthatja.

(2) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a volt bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodás költségelven, valamint piaci alapon bérbe adott bérlakások esetében csak akkor köthető meg, ha a volt bérlő által a rendelet 14. §-a alapján befizetett óvadék összege a lakás helyreállítására elegendő.

(4) Megállapodás hiányában, valamint amennyiben a bérlő a lakás helyreállítására vonatkozó kötelezettségének az (1) bekezdésben meghatározott határidőben nem tesz eleget, a bérbeadó a helyreállítási költség megtérítése iránt köteles peres vagy nem peres eljárást indítani.


35. Lakás összevonása, lakásállományból törlés

57. § (1) A bérlakás megüresedése esetén a közvetlenül szomszédos lakás bérlője (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére a bérbeadó hozzájárulhat a kérelmező bérlakásának a megüresedett helyiségcsoporttal történő bővítéséhez.

(2) A kérelmezőnek előzetesen a bérbeadóhoz összevonás iránti kérelmet kell benyújtania. A kérelemhez csatolni kell az összevonásra vonatkozó műszaki tervdokumentációt, be kell szereznie a Kezelőnek a lakás összevonására elkészített tervdokumentációról szóló műszaki véleményét és esetleges előírásait.

(3) Az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt – az (1) és (2) bekezdés figyelembevételével – a végleges hozzájárulás megadásáról.

(4) Az átalakítással, valamint társasházak esetén az Alapító Okirat módosításával kapcsolatban felmerült költségek a kérelmezőt terhelik.

(5) A bérlőnek a kialakított lakás után kell lakbért fizetnie, korábbi bérleti szerződésének egyidejű módosítása mellett. Amennyiben az összevonás során az eredetileg bérbe adott lakás komfortfokozata megváltozik, úgy a magasabb összegű bérleti díj megfizetésének kezdő időpontjára a bérlő és a bérbeadó erre vonatkozó megállapodása az irányadó. A bérleti szerződés módosítása során figyelemmel kell lenni a bérlőnek a lakás összevonás során felmerült, a lakás komfortfokozatának megváltozásával kapcsolatos igazolt költségeire.


58. § (1) Az Ltv. 91/A. § 5. és 6. pontja szerint meghatározott nem megfelelő műszaki állapotú, lakhatatlan komfort nélküli és szükséglakás megüresedése esetén az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság dönt a bérlakás állományból való törléséről, és a lakás bontásáról.

(2) Az épület bontásával kapcsolatos műszaki dokumentációk összeállítása, valamint a bontás folyamatos műszaki ellenőrzése a Kezelő feladata.



IX. Fejezet

A lakbérre vonatkozó rendelkezések


36. A lakbér


59. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője, használója köteles az általa bérelt vagy használt önkormányzati lakásra megállapított


a) lakbért, valamint használati díjat, és


b) a külön szolgáltatások díját


fizetni.


(2) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét


a) szociális helyzet alapján, vagy


b) költségelven, vagy


c) piaci alapon


lehet meghatározni.


60. § (1) A szociális helyzet alapján létrejött lakásbérlet olyan kedvezményezett bérleti forma, ahol a lakásnak a bérleti díját az Ltv. 34. § (2) bekezdésében és a fővárosi közgyűlés rendelete 2.§ és 3. §-ában meghatározott lakbér-megállapítási elvek alapján kell képezni.


(2) A költségelven létrejött lakásbérlet olyan kedvezményezett bérleti forma, ahol a lakás bérleti díját az Ltv. 34. § (4) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban kell megállapítani.


(3) A piaci alapon bérbe adott lakás bérleti díjának mértékét az Ltv. 34. § (5) bekezdése alapján kell megállapítani. 


(4) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, komfortfokozatában, vagy a lakbér mértékét növelő, valamint csökkentő tényezőkben változás következik be.



61. § (1) A költségelvű lakbér mértéke a lakás komfortfokozata szerint:

a) összkomfortos lakás esetén                                          525,-Ft/ m2/hó;

b) komfortos lakás esetén                                                 472,- Ft/ m2/hó;

c) félkomfortos lakás esetén                                             262,- Ft/ m2/hó;

d) komfort nélküli lakás esetén                                        210,- Ft/ m2/hó;

e) szükséglakás esetén                                                      157,- Ft/ m2/hó.

(2) A szociális alapon bérbe adott lakások bérlői részére a lakbér mértéke a (1) bekezdésben meghatározott lakbér 80 % -a.

(3) A piaci alapon bérbe adott lakások bérlői részére a lakbér mértéke a (1) bekezdésben meghatározott lakbér kétszerese.

62. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérleti díját csökkentő és növelő tényezők figyelembevételével kell megállapítani.


(2) A havi lakbér mértékét 10 %-kal csökkenteni kell


a) a lakás településen belüli elhelyezkedése alapján:

aa) az Erzsébet-telepen lévő lakásoknál,

ab) a Béla-telepen lévő lakásoknál,

ac) a Gyömrői út mentén lévő lakásoknál,

ad) a Havanna lakótelepen lévő lakásoknál.


b) a lakás épületen belüli fekvése alapján:


ba) alagsorban, a lakószobák padlószintje legalább 15 cm-rel a terepszint alatt van,

bb) a lapostetős házaknál közvetlenül a tetőszint alatti lakás,

bc) az Üllői útra és a Nemes utcára néző lakószobával rendelkezik,

bd) a falazata nedves, szigetelése nem megfelelő.


c) a Budapest Főváros Kormányhivatal Állami Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által kiadott – egy hónapnál nem régebbi – hivatalos szakvéleménye alapján a lakás egészségre ártalmas állapotú, e helyzet fennállásának időtartamára.


(3) A havi lakbér mértékét 5 %-kal csökkenteni kell a lakás belső adottságai alapján, ha:


a) a fürdőszoba helyett zuhanyozó-, mosdófülke van,


b) összkomfortos vagy komfortos, de közlekedő helyiség nincs.


(4) A lakbér csökkentésének mértéke a csökkentő százalékok összeadása után sem haladhatja meg a 30%-ot.




63. § A megállapított lakbér mértéket 10 %-kal növelni kell, ha az alábbi tényezők közül együttesen legalább kettőnek a lakás megfelel:


a) olyan egy- vagy kétlakásos lakóépületben van, amelyhez legalább 150 m2 nagyságú udvar, vagy kertterület tartozik,


b) olyan épületben van, amelyhez parkosított pihenésre, gyermekek tartózkodására alkalmas udvar tartozik,


c) olyan épületben van, amelynek udvara vagy egyéb helyisége gépkocsik parkolására alkalmas,


d) legfeljebb négy-lakásos épületben található,


e) zárt, fűtött közlekedőből nyílik.


37. A külön szolgáltatások díjai


64. § (1) A külön szolgáltatások díjának mértékét a szolgáltatásért mindenkor fizetendő árak, szolgáltatási díjak figyelembevételével kell megállapítani.


(2) Társasházban vagy szövetkezeti formában működő házban (a továbbiakban együtt: társasház) lévő lakás esetében a külön szolgáltatások díjának mértékét a társasház közösségének határozata vagy a társasház közössége által alkalmazott számítási módszer alapján, a társasház által közölt adatok figyelembevételével kell megállapítani. Amennyiben az épület nem társasházként működik, a külön szolgáltatások díjának mértékét a tulajdonosok közössége által meghatározott mérték szerint állapítja meg a bérbeadó.


(3) A nem társasházban lévő lakások esetében az egyes lakásokra jutó vízellátás- és csatornahasználat vagy szennyvízelszállítás díját – ha a bérlő e szolgáltatások díjait nem közvetlenül a közüzemi szolgáltatók részére fizeti meg –a bérbeadó által meghatározott mérték szerint a bérlő fizeti meg.


(4) A bérlő közvetlenül a közüzemi szolgáltatónak köteles megfizetni azt a közüzemi szolgáltatási díjat, amelyet részére a közszolgáltató egyedi fogyasztói szerződés alapján kiszámlázott. E kötelezettsége a bérlőnek akkor is fennáll, ha a közüzemi szolgáltatás díját a bérbeadó mögöttes felelőssége alapján a bérlő helyett fizeti vagy fizette meg.

65. § A bérleti díjon felül a bérlő viseli különösen a következő külön szolgáltatások költségeit, díjait:


a) a vízellátás- és csatornahasználat díját, a közcsatornába be nem kötött ingatlanon keletkezett házi szennyvíz elszállításának díját, valamint a technikai vízfogyasztás és hozzá tartozó szennyvíz-elszállítás díját a társasház szervezeti és működési szabályzata vagy határozata alapján,


b) a nem társasházi formában működő épületekben a technikai vízfogyasztást és hozzá tartozó szennyvíz-elszállítás díját a lakásban lakóknak a főórával ellátott épületben összesen lakó személy hányadosa arányában kell a bérlőnek megfizetnie,


c) a lakás hőellátásának és meleg víz ellátásának díját, és annak üzemeltetési költségét,


d) a közös használatra szolgáló területeken lévő olyan berendezések használatának díját, amelyek egyedi fogyasztása mérhető,


e) az épület előtti járda és a telken belüli közlekedő utak síkosság mentesítésének díját,az épülethez tartozó zöldfelület rendben tartásának, gyommentesítésének, kaszáltatásának költségét, valamint az épület takarításának és a társasház gondnokának költségét, ha ezeknek a munkáknak az elvégzése szerződés alapján a bérlőkötelezettsége és azt felszólítás ellenére sem végzi el,


f) a kéményseprési közszolgáltatás szolgáltató által meghatározott kiszállási díját, amennyiben a bérlő a közszolgáltató bejutását a lakásba a szolgáltató vagy a bérbeadó másodszori írásbeli felszólítását követően sem biztosítja,


g) a mellékvízmérő óra hitelesítésre jogosult személy kiszállási díját, amennyiben a bérlő a hitelesítést végző személy bejutását a lakásba a szolgáltató vagy a bérbeadó másodszori írásbeli felszólítását követően sem biztosítja,


h) a lakásban keletkezett háztartási hulladék gyűjtésének és elszállításának díját,


i) a kéményseprés díját,


j) a közös használatú helyiségek elektromos áram fogyasztását,


k) a felvonó működtetésének költségeit, beleértve a felvonó működtetéshez használt elektromos áramot is,


l) a ház közös használatú helyiségeiben és a bérlő által használt lakásban elvégzett rovar- és rágcsálóirtás költségét.


66. § A távfűtéssel ellátott lakás bérlője (használója) amennyiben korábban együttes kérelemmel fordul a távhőszolgáltatóhoz, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 44. § (3) bekezdésében foglaltak szerint közvetlenül a szolgáltató irányába köteles a távhődíj összegét megfizetni. Amennyiben nem a bérlő (használó) részére kerül kiszámlázásra a távhődíj összege, a bérlő a Kezelő révén köteles utólagosan megfizetni a távhőszolgáltatás díját a bérbeadó részére különszolgáltatási díjként.


38. A fizetési kötelezettség teljesítése


67. § (1) A rendelet szerinti lakbér és külön szolgáltatások díjának fizetési kötelezettsége (a továbbiakban együtt: fizetési kötelezettség) a lakásbérleti szerződés hatályba lépésének napjától a lakásbérleti szerződés megszűnésének napjáig áll fenn.


(2) A bérleti díj összegével megegyező mértékű használati díj és külön szolgáltatások díjának fizetési kötelezettsége a lakáshasználat első napjától a lakáshasználat megszűnésének napjáig áll fenn.


(3) A rendelet szerinti fizetési kötelezettségnek a bérlő minden hónapban egy összegben, legkésőbb a számlán megjelölt fizetési határidőig köteles eleget tenni a Kezelő részére.


(4) A külön szolgáltatásokért fizetendő díj nemfizetésének, vagy késedelmes megfizetésének jogkövetkezményei megegyeznek a lakbér nemfizetésének, vagy késedelmes megfizetésének jogkövetkezményeivel.


(5) A lakás jogcím nélküli használata esetén - használati díjként - a rendelet alapján megállapítható havi lakbérnek megfelelő összeget, valamint a lakásra megállapított külön szolgáltatások összességét kell alapul venni.


68. § (1) A társasházban lévő önkormányzati tulajdonú lakások esetében az Önkormányzat a (2) bekezdésben foglalt feltételek szerint előzetesen megfizeti a társasházi közös költséget.


(2) A vegyes – önkormányzati és magántulajdonú – társasházak esetében a bérlők kötelesek az Önkormányzatnak megfizetni az Önkormányzat által a társasház részére kifizetett külön szolgáltatások díját a Kezelő által kiállított számla alapján.



X. Fejezet

Lakások elidegenítése


39. A lakások elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása


69. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás elidegeníthető


a) elővásárlási joga alapján a bérlőnek vagy az Ltv. szerint arra jogosult személynek,


b) üresen, lakásgazdálkodási célok megvalósítása érdekében.


(2) Az üres lakások elidegenítése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlója jogszabály eltérő rendelkezése hiányában


a) amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke az 5 millió Ft-ot nem haladja meg, a polgármester,


b) amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke 5 és 20 millió Ft között van, az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság,


c) amennyiben a vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió Ft-ot meghaladja, a Képviselő-testület. A Képviselő-testület az illetékes szakmai bizottság előzetes véleményének figyelembevételével, minősített többséggel dönt.


(3) Az Ltv. alapján elővásárlási joggal érintett lakások forgalmi értéken történő elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.


(4) Az Ltv. hatálya alá tartozó, nem értékesíthető lakásokat a rendelet 1. melléklete, az Ltv. hatálya alá tartozó, a tulajdonosi jogok gyakorlójának döntése alapján értékesíthető lakásokat a rendelet 2. melléklete tartalmazza.


70. § (1) Ha a lakást az elővásárlásra jogosult bérlő, bérlőtárs vagy együttesen a bérlő és a bérlőtárs vásárolja meg, a lakás vételára – az Ltv. 52. §-ában meghatározott szempontokra figyelemmel – a minimum hat hónapnál nem régebbi értékbecslésben meghatározott forgalmi érték 95 %-a.


(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő üres lakás értékesítésére az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet önkormányzati ingatlan vagyonra vonatkozó, árveréssel történő versenyeztetési szabályait kell alkalmazni. Az induló ár az értékbecslésben meghatározott forgalmi érték.


(3) A forgalmi érték megállapítása során - kizárólagos önkormányzati tulajdonú ingatlan esetén - a vagyon értékének meghatározásakor figyelembe kell venni a telekingatlan esetleges megoszthatóságát.

71. § (1) Amennyiben a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a megállapított vételár 20%-át az adásvételi szerződés megkötésekor kell készpénzben megfizetnie.


(2) A vételár hátralékot a vevő havi egyenlő részletekben köteles törleszteni, a mindenkori jegybanki alapkamattal növelten. A vételár hátralék megfizetésére legfeljebb 15 év biztosítható.


72. § (1) Amennyiben az elővásárlásra jogosult vevő a szociális alapon bérbe adott lakás jogosultsági feltételeinek megfelel, a vásárlástól számított 2 évig kamatmentes törlesztési lehetőséget kap, azzal a feltétellel, hogy ez idő alatt kifizeti a vételár hátralékát.


(2) A vételár 10%-ának megfelelő egyösszegű árengedményt kap az a vevő, aki vállalja a vételár – szerződés megkötését követően legfeljebb 3 hónapon belül – készpénzben történő kifizetését.


(3) A vételár hátralék 10%-ának megfelelő egyösszegű árengedményt kap az a vevő, aki vállalja a vételár hátralék – szerződés módosítását követően legfeljebb 3 hónapon belül – készpénzben történő kifizetését.

73. § (1) A vétel feltételeit és a lakás vételárát tartalmazó ajánlatot az Önkormányzat, valamint megbízásából a Kezelő a Képviselő-testület döntésétől számított 30 napon belül küldi meg a jogosultnak.


(2) A vételre jogosult - a kézbesítést követő - 30 napon belül nyilatkozhat a vételi ajánlat elfogadásáról. Ennek eredménytelen eltelte után az ajánlat hatályát veszti. A késedelem miatt nincs helye igazolásnak. Az önkormányzati lakás értékesítésére vonatkozó szerződést a vételi ajánlat elfogadását követő 30 napon belül kell megkötni.

74. § (1) Az ingatlanforgalmi értékbecslést a Kezelő készíti el a vele kötött megállapodásban foglaltak betartásával. Az értékbecslés alapján a vételárról a Képviselő-testület dönt.


(2) Az önkormányzati lakások elidegenítését a Polgármesteri Hivatal, vagy megbízásából a Kezelő készíti elő és végzi a rendeletben, valamint a Kezelővel kötött megállapodásban foglaltak betartásával.

(3) Amennyiben a lakás vételárának megfizetése nem egy összegben történik, a részletfizetési kedvezmény teljes idejére az önkormányzat a követelését jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével biztosítja.


(4) A vevő tulajdonjogának bejegyzéséről az Önkormányzat gondoskodik azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel járó költségek a vevőt, az adásvételi szerződés előkészítésével és ellenjegyzésével kapcsolatos költségek az Önkormányzatot terhelik.


75. § (1) Az Ltv. alapján az elővásárlási joggal érintett lakások harmadik személynek történő értékesítéséről a Képviselő-testület dönt abban az esetben, ha az elidegenítéshez a bérlő írásban hozzájárult és a bérlő (bérlőtárs) az Ltv.-ben biztosított elővásárlási jogával nem él. Ebben az esetben a forgalmi érték, a lakottság tényének figyelembe vételével megállapított, a minimum hat hónapnál nem régebbi értékbecslésben meghatározott ár.

(2) Az elővásárlási joggal érintett lakásokat harmadik személy részére a mindenkor hatályos, az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet önkormányzati ingatlan vagyonra vonatkozó versenyeztetési eljárás szabályairól szóló rendelkezéseinek megfelelőn kell értékesíteni. Az induló ár az értékbecslésben meghatározott forgalmi érték.


XI. Fejezet

Záró rendelkezések

76. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) A rendeletben foglalt rendelkezéseket a hatálybalépésekor fennálló bérleti jogviszonyokra is megfelelően alkalmazni kell. A vagyonkezelői jog alapján e rendelet hatálybalépését megelőzően bérbe adott lakásokra megkötött bérleti szerződésekre a szerződésben meghatározott feltételeket kell alkalmazni.


(3) A 2019. évben benyújtott bérbevételi ajánlatok alapján felállított névjegyzékben szereplő ajánlattevők esetében a felállított névjegyzék alapján önkormányzati bérlakás bérbeadására a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 19/2011. (V.31.) önkormányzati rendelet 2019. december 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a Népjóléti Bizottság hatásköreit az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság gyakorolja.


(4) Hatályát veszti a lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 19/2011. (V.31.) önkormányzati rendelet.


Budapest, 2020. július 2.





Szaniszló Sándor

dr. Ronyecz Róbert

polgármester

jegyző




INDOKOLÁS

Általános indokolás

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott feladatkör, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján a Képviselő-testület határozza meg az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletére és elidegenítésére vonatkozó rendelkezéseket.

A lakásrendelet célja a lakásokkal kapcsolatos bérlői kötelezettségek tulajdonosi ellenőrzése, a követelés-állomány csökkentésével a lakásgazdálkodás likviditásának javítása, olyan lakásgazdálkodási rendszer irányának meghatározása, mellyel az Önkormányzat a vagyongazdálkodási szabályok betartásával, önfenntartó módon, a legjobb, leggazdaságosabb kihasználtsággal tudja működtetni a lakásállományt, miközben érvényesülnek a lakások bérletére és elidegenítésére vonatkozó törvényi előírások, amelyekkel kezelhetők a társadalmi elvárások, a szociális és krízis helyzetek valamint a piaci igények egyaránt.

További cél, hogy a lakásállomány ösztönözze a társadalmi mobilitást, vagyis az önkormányzati tulajdonban álló lakások nagy része átmeneti, határozott idejű lehetőséget biztosítson azoknak, akik lakhatási problémájukat átmenetileg nem tudják más módon megoldani.

Fontos szempont továbbá a rendelkezésre álló lakásvagyon állagának megőrzése, megfelelő színvonalon történő tartása, valamint ennek érdekében az, hogy a felmerülő kiadásokat fedezze az éves költségvetési előirányzat, azaz a lakások bérbeadásából befolyt lakbér, valamint az elidegenítésből származó bevétel.

A lakásrendelet biztosítja annak lehetőségét, hogy a krízishelyzetben (szükséghelyzetben) lévő családok, akik önállóan lakáshelyzetüket megoldani nem tudják, a szociális bérlakás feltételeinek megfelelő elbírálásban részesüljenek kizárólag az Idősügyi és Lakásügyi Bizottság döntése alapján. A krízishelyzet alapján történő bérbeadás szabályainak alkalmazása a veszélyhelyzet időszakában nehéz helyzetbe került családok számára segítséget jelenthet.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján a Rendelet megalkotásának várható hatásai előzetesen megvizsgálásra kerültek.

A Rendelet megalkotásának társadalmi hatása pozitív, a lakásügyi helyzetüket önállóan megoldani nem tudó bérlők számára az Önkormányzat lehetőséget teremt lakásproblémájuk rendezésére. A rendelet a bérlők számára kedvezményt biztosít a lakásügyi hátralékok visszafizetésére, biztonságot teremtve a családok lakhatására.

A rendelet megalkotásának gazdasági, költségvetési hatása, hogy az Önkormányzat bérleti díjra, a lakás elidegenítéséből származó bevételre jogosult, mely fedezetet nyújt a bérlakások műszaki állapotának fenntartására, szociális lakhatási támogatásokra.

A rendelet megalkotásának környezeti és egészségügyi következményei nincsenek.

A rendeletben foglaltak végrehajtása az adminisztrációs terheket nem változtatja.

A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.

Az önkormányzati rendelethez tartozó indokolás közzétételének mellőzése nem indokolt.


Részletes indokolás


1. § - 3. §-hoz: Az általános rendelkezések körében meghatározza a rendelet hatályát, a rendelet egészére vonatkozó fogalmak magyarázatát (értelmező rendelkezések), valamint a tulajdonosi jogok gyakorlására jogosultak körét.

4. §-7. §-hoz: A bérbeadás jogcímeiről, a bérbeadás általános feltételeiről, a pályázat útján megvalósuló lakásbérbeadás általános feltételeiről rendelkezik.


8. §- 11. §-hoz: A szociális helyzet alapján, valamint a hiteladósok program keretében történő bérbeadás feltételeit, a méltányolható lakásigény mértékét szabályozza.


12. §-14. §-hoz: Meghatározza a költségelven, valamint a piaci alapon történő lakásbérbeadás feltételeit, továbbá rendelkezik az óvadék fizetési kötelezettségről.


15. §-hoz: A Fecske-program keretében történő bérbeadás feltételeiről rendelkezik.


16. §-hoz: A közérdekű cél megvalósítása céljából történő lakásbérbeadás feltételeit szabályozza.


17. §-19. §-hoz: A jogcím nélküli lakáshasználók részére történő lakásbérbeadás feltételeit határozza meg.


20. §- 21.§-hoz: A bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jog alapján történő lakás bérbeadás feltételeiről rendelkezik.


22. §-24.§-hoz: A szolgálati lakásra jogosító jogviszony alapján történő bérbeadás feltételeit szabályozza.


25. §-hoz: Meghatározza a kényszerbérlők elhelyezése céljából történő lakásbérbeadás feltételeit.


26. §-hoz: A jogszabály alapján történő lakás bérbeadás feltételeiről rendelkezik.


27. §-hoz: A végrehajtási árverés esetén történő lakás bérbeadás feltételeit szabályozza.


28. §-hoz: A krízishelyzet alapján történő lakás bérbeadás feltételeit határozza meg.


29. §-hoz: Meghatározza a lakásgazdálkodási célból történő bérbeadás feltételeit.


30. §-hoz: Az önkormányzati lakásba történő befogadás szabályairól rendelkezik.


31. §-hoz: A bérlőtársi jogviszony létesítéséhez szükséges hozzájárulás feltételeit szabályozza.


32. §-hoz: A tartási szerződés megkötéséhez szükséges hozzájárulás feltételeit határozza meg.


33. §-hoz: Az albérletbe adás feltételeiről rendelkezik.


34. §-hoz: A lakásbérleti jog folytatására vonatkozó feltételeket szabályozza.


35. §-hoz: Meghatározza a lakáscserére vonatkozó szabályokat.


36. §-hoz: A lakás nem lakás céljára történő bérbeadásának feltételeiről rendelkezik.


37. §-hoz: A bérleti jogviszony feltételeit szabályozza.


38. §- 44. §-hoz: A bérleti jogviszony időtartamára vonatkozó szabályokat határozza meg.


45. §- 48. §-hoz: A lakásbérlet megszűnésére, valamint megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.


49. §- 51. §-hoz: A lakásügyi hátralékkal rendelkező bérlőkre vonatkozó, valamint a hátralékkezeléssel kapcsolatos szabályokról rendelkezik.


52. §-hoz: Meghatározza a bérlakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba történő átadásának feltételeit.


53. §-hoz: A bérlakás felújításához és karbantartásához biztosítható támogatás feltételeiről rendelkezik.


54. §-hoz: A bérlakás átalakításához és korszerűsítéséhez biztosított támogatás feltételeit határozza meg.


55. §-hoz: A bérlakás rongálása esetén követendő eljárást szabályozza.


56. §-hoz: A lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba történő visszaadásának feltételeit határozza meg.


57. §- 58. §- hoz: A lakás összevonására és a lakásállományból való törlésre vonatkozó szabályokról rendelkezik.


59. §- 63. §-hoz: A lakbérre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.


64. §- 66. §-hoz: A külön szolgáltatások díjára vonatkozó rendelkezéseket határozza meg.


67. § - 68. §-hoz: A fizetési kötelezettségek teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket szabályozza.


69. §- 75. §-hoz: A lakások elidegenítésével kapcsolatos szabályokat határozza meg.


76. §-hoz: A záró rendelkezéseken belül került szabályozásra a rendelet hatálybalépése, az alkalmazandó átmeneti rendelkezések, valamint a hatályon kívül helyező rendelkezések. Az átmeneti rendelkezések a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel kerültek megállapításra. A Jat. 7. § (1) bekezdése szerint a jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet.


Budapest, 2020. július 2.



Szaniszló Sándor

dr. Ronyecz Róbert

polgármester

jegyző


A rendelet kihirdetve: 2020. július 6.



dr. Kóródi-Juhász Zsolt

főosztályvezető

                       Jogi, Testületi és Pályázati Főosztály



Csatolmányok

Megnevezés méret
2020R025_melléklet
1.9 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!