nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Tiszagyulaháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2014 (X.22..) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-10-29 -tól
Tiszagyulaháza Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2014 (X.22..) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Tiszagyulaháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:



I. fejezet


1.§


(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:        

Tiszagyulaháza Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

Székhelye: 4097 Tiszagyulaháza, Kossuth u. 73.


(2)  Az önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos elnevezése:

Tiszagyulaháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Székhelye: 4097 Tiszagyulaháza, Kossuth u. 73.


(3) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése:

Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal

Székhelye: 4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1. szám

                                                                      



II. fejezet


Tiszagyulaháza község Önkormányzatának

Feladat- és hatásköre


2.§


(1) A helyi közügy önálló megoldásának vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni. Ennek során meg kell határozni a feladat ellátásának anyagi, személyi, technikai feltételeit.


(2) Az előkészítő eljárást a testületi döntéstől függően lefolytathatja a polgármester, valamint az erre felkért, vagy külön e célra létrehozott bizottság.


3.§


(1) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában felsoroltakon túlmenően:


a) az önkormányzati ingatlant érintő – az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről alkotott rendeletben foglalt – vagyonügylete 100.000 Ft értékhatár felett,

b) helyi közügy megoldásának vállalása, és arról történő lemondás.


(2) Az önkormányzati államháztartási szakfeladatok megnevezését, és felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.



4.§


(1) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását rendeletben a polgármesterre, a bizottságára ruházhatja.


(2) A Képviselő-testület a hatáskör gyakorlás átruházásáról, vagy visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.


(3) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasítást adhat, döntését jogorvoslati szakban megsemmisítheti, megváltoztathatja.


(4) Ha az átruházott hatáskört az önkormányzat érdekét vagy jogszabályt sértő módon gyakorolják, a képviselő-testület intézkedik annak visszavonásáról


(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója a Képviselő-testület előtt évente egy alkalommal beszámol.



III. fejezet


A Képviselő-testület


5.§


(1) A Képviselő-testület önkormányzati feladatait a szervei közreműködésével látja el.


(2) Az egyes feladatok ellátásának sorrendi meghatározásánál a munkaprogram, az ellátáshoz szükséges anyagi eszközök tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.



6.§


(1) Tiszagyulaháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a polgármesterrel együtt 5 főből áll. Az önkormányzati képviselők nevét és lakcímét a 2. melléklet tartalmazza.



(2) Ha a Mötv-ben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen és a testület ülését 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalásával újra össze kell hívni.



A Képviselő-testület munkaprogramja, munkaterve


7.§


(1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi tevékenységét. A munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé, a tárgyévet megelőző év december 31-ig.


(2) A munkaterv tervezetére a tárgyévet megelőző év november 15-ig javaslatot tesznek:


a.) az önkormányzati képviselők,

b.) a bizottságok,

c.) a jegyző.


(3) A munkaterv tartalmazza:


a.) a testületi ülések időpontját, és az ülés kezdési idejét,

b.) a tervezett napirendek címét,

c.) az előterjesztők nevét,

d.) a napirendre meghívandók felsorolását,

e.) a napirendi pontot véleményező bizottság megnevezését.


(4) A munkaterv javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezetbe fel nem vett javaslatokról, ennek indoklásáról.




Előterjesztések


8.§


(1) Előterjesztést a polgármester, a jegyző, önkormányzati képviselő, és bizottság nyújthat be.


(2) Az Ügyrendi Bizottság nyújtja be a képviselők tiszteletdíjára és természetbeni juttatására vonatkozó rendelet-tervezetet, a kötelezettségeit megszegő képviselő tiszteletdíjának, természetbeni juttatása megvonásáról szóló előterjesztést és a Bizottság állásfoglalásával nyújtható be a közterület elnevezésére vonatkozó javaslat.


(3) Az előterjesztések elkészítésének rendjét, valamint azok tartalmi és formai követelményeit a 3. melléklet tartalmazza.


(4) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések lehetnek:


     a) a munkatervi napirendi pont,

     b) döntést igénylő javaslat rendeletalkotásra, módosításra,

               c) javaslat határozathozatalra, módosításra,

               d) beszámoló önkormányzati feladat elvégzéséről, intézmény tevékenységéről,

               e) tájékoztató jellegű anyagok.



A Képviselő-testület összehívása


9.§


A Képviselő- testület alakuló, munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülést tart.

                                                                   

10.§


(1) Az alakuló ülésen a polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad az önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről.


(2) Az önkormányzati képviselők, majd a polgármester esküt tesznek. Az eskü szövegét a polgármester esetében a Helyi Választási Bizottság elnöke, az önkormányzati képviselők esetében a polgármester olvassa elő.


(3) Az alakuló ülésen napirend előtti felszólalásra nincs lehetőség.



11.§


(1) A képviselő-testület évente legalább 6 rendes ülést tart. Az ülések ütemezett időpontját és napirendjét a munkaterv tartalmazza.


(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester hívja össze az Önkormányzat székhelyére.


(3) A polgármesteri, és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

           

                                                                      

12.§


(1) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzően 5 munkanappal kézhez kapják.


(2) A Képviselő-testület munkaterv szerinti ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát is tájékoztatni kell.


(3) Az ülés helyéről, idejéről, napirendjeiről a város lakosságát a meghívónak a helyi hirdetőtáblán való kifüggesztésével, a település honlapján tájékoztatni kell.


(4) Halasztást nem tűrő rendkívüli esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül is összehívható telefonon, e-mailen.


                                                          

A Képviselő-testület ülésére meghívandók köre


13.§


(1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:


a.) a képviselőket,

b.) a jegyzőt,

c.) önkormányzati bizottság nem képviselő tagját és 

d.) azokat a személyeket, akiknek meghívását törvény kötelezővé teszi, vagy akiknek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő és a polgármester megítélése szerint szükséges

e.) a 4. mellékletben szereplő önszerveződő közösségek képviselői, a tevékenységi körükbe tartozó napirendek tárgyalása alkalmával.


(2) A Képviselő-testületi ülésen valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan tanácskozási jog illeti meg az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban felsorolt meghívottakat.


(3) Az (1) bekezdés d)-e) pontja szerint meghívottakat az őket érintő napirendek tárgyalásánál illeti meg a tanácskozási jog.



A Képviselő-testület ülése


14.§


(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, és az ülésvezető engedélye alapján felszólalhat.


(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintettek vesznek részt az adott napirendi pontokhoz kapcsolódóan.


(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak a bizottság üléseire is értelemszerűen vonatkoznak.


(4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagjai, a jegyző tekinthetnek be.



A napirendek megállapítása


15. §


(1) A Képviselő-testület az előterjesztett napirendi javaslatról egyszerű többséggel, vita nélkül dönt.


(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, új napirend felvételére a polgármester, bármely képviselő és a jegyző tehet javaslatot. A javaslatot az ülésvezető felhívására indokolni kell, elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.


(3) Új napirend felvételére irányuló javaslat csak úgy tehető, ha az előterjesztést kezdeményező legalább a döntési javaslatot tartalmazó határozat, rendelet-tervezetet írásban a képviselő-testület rendelkezésére bocsátja.


(4) A napirendi pontok az elfogadott sorrend szerint kerülnek tárgyalásra.


16. §


(1) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót, a Képviselő-testület a napirendek tárgyalása előtt, - vita nélkül – tudomásul veszi.


(2) A Képviselő-testület dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatásról, az előző Képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.


17.§


A napirend sürgősségi tárgyalását indítványozhatja:


a) bármely képviselő,

b) az önkormányzat bizottsága,

c) a jegyző,

d) a polgármester ellenjegyzésével az önkormányzat intézményének vezetője.



18.§


(1) A sürgősségi indítványt, rövid indoklással az ülést megelőző nap 12,00 órájáig kell a polgármesterhez írásban  benyújtani.


(2) A sürgősség elfogadásáról vagy elutasításáról a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.


(3) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.


19.§


A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke (ülésvezetők) vezeti.


A Képviselő-testület vezetése


20.§


(1) Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:


a.) megállapítja, figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti az ülést,

b.) tájékoztatást ad a két ülés között történt fontosabb eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

c.) előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, majd lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

e) a hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,

f) hozzászóláskor megadja, megtagadja, vagy megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,

g) tárgyalási szünetet rendel el, az ülést meghatározott ideig félbeszakítja, vagy berekeszti.


(2) Az ülésvezető feladata a tanácskozások rendjének fenntartása:


a) figyelmezteti azt, aki a tárgytól eltér, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentéseket tesz,

b) rendje utasítja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít az ülés ideje alatt,

c) ismétlődő rendzavarás esetén azt a testület jegyzőkönyvében rögzíti.



(3) 

a) a nyilvános ülésen megjelent állampolgárok, a részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

b) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülésvezető rendre utasítja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén – képviselő kivételével – a terem elhagyására kötelezi.


Vita és döntéshozatal módja


21.§


(1) Az ülésvezető minden előterjesztés után külön – külön nyit vitát.


(2) A napirendi pont tárgyalását maximum 10-10 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a bizottság elnöke, vagy az általa megbízott bizottsági tag jogosult.


(3) A napirendi ponttal kapcsolatosan az előterjesztőkhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.


(4) A kérdések elhangzása után a válaszadás, majd a (2) bekezdésben említettek hozzászólása következik. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor, vagy többször is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a hozzászólást időben korlátozza, maximum két percben határozza meg.

Nem vonatkozik az időbeni korlátozás a napirendi pont előadójára, és arra, akihez kérdést intéztek.


22.§


(1) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.


(2) A testületi tagok és a tanácskozási joggal megjelentek hozzászólásai után a Képviselő-testület lehetőséget adhat a döntés meghozatala előtt a jelenlévő állampolgároknak, önszerveződő közösségek képviselőinek kérdés, vagy hozzászólás megtételére.


(3) A vita lezárása után és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintő észrevételt kíván tenni.


23.§


Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.


24.§


(1) A javaslat elfogadásához a Mötv.-ben meghatározott szavazata szükséges.


(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában foglalt ügyekben.


25.§


(1) A Képviselő-testület döntéseit – a Mötv.ben foglalt kivételekkel- nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.


(2) Ha a nyílt szavazás során a javaslat megkapja a jelenlévő képviselők – elfogadáshoz szükséges többségi igen szavazatát, akkor a testület elfogadta a javaslatot. Amennyiben a javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazatszámot, akkor a képviselő-testület elutasító határozatot hozott. Ha a jelenlevők fele igennel, fel nemmel szavazott, nincs döntés.


(3) Az egyszerű többséget igénylő ügyekben, amennyiben szavazategyenlőség miatt nem született döntés, az ülésvezető, még ugyanazon az ülésnapon elrendelheti a szavazás megismétlését.


(4) Az alternatívákat tartalmazó döntési javaslatok esetében, ha bármelyik javaslat a szavazás során megkapta a szükséges támogatást, úgy a többi javaslatot nem kell szavazásra bocsátani.

                                  

(5) A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának megállapítására irányuló kezdeményezés esetén, a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörében eljárva határozatban dönt a mulasztás megtörténtéről, melyben első alkalommal a mulasztót figyelmezteti, ismételt előfordulás esetén a mulasztást megállapító határozat az önkormányzat hivatalos honlapján elhelyezésre kerül.

                                                    

26.§


(1) A név szerinti szavazás elrendeléséről egyszerű többséggel dönt a testület.


(2) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti.


(3) A név szerinti szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.


(4) A nyílt szavazás eredményét az ülésvezető állapítja meg.


27.§


  1. A titkos szavazások lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi el. Amennyiben az Ügyrendi Bizottság nem határozatképes, a Képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására ideiglenes bizottságot hoz létre.
  2. A titkos szavazás erre alkalmas, elkülönített helyiségben, urna igénybevételével történik. A tárgyi feltételek biztosításáról a bizottság elnöke gondoskodik.
  3. Amennyiben a titkos szavazásra feltett határozati javaslat több változatot is tartalmaz, mindegyik változatot külön-külön kell szavazásra bocsátani.
  4. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a szavazás helyét, idejét, tárgyát, a szavazás eredményét és a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak aláírását.
  5. A szavazás eredményéről a bizottság elnöke ad jelentést a képviselő-testületnek.
  6. A titkos szavazásról szóló bizottsági jegyzőkönyv a képviselő-testületi jegyzőkönyv mellékletét képezi.


Interpelláció, felvilágosítás kérés


28.§


(1) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés, vagy problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az Önkormányzat által ellátott feladatokkal, a Képviselő-testület működésével, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységével.


(2) Az interpellációt a polgármesternél, az ülés előtt legalább három nappal kell benyújtani.


(3) Amennyiben az interpellációt a (3) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testületi ülésen nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.

Ebben az esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő, 15 napon belül írásban kell válaszolni.


(4) A válasz elfogadásáról először az interpelláló képviselő nyilatkozik. Ha azt nem fogadja el, a Képviselő-testület vita nélkül dönt.


(5) Amennyiben a Képviselő-testület a választ elutasítja, elrendeli a felvilágosítás kérés tárgyának, bizottság általi, részletes kivizsgálását, melyben a felvilágosítást kérő képviselő is részt vehet, és azt legkésőbb a következő ülésen újra kell tárgyalni.



A Képviselő-testület döntései


29.§


A Képviselő-testület


a.) rendeletet alkot,

b.) határozatot hoz.


A határozathozatal


30.§


A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:


-a napirendek meghatározásáról,

-az ügyrendi kérdésekről,

-a képviselői felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról.



31.§


(1) A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntéséta végrehajtásért felelős személy megnevezését és a végrehajtás határidejét.


(2) A több módosító indítvány előterjesztéséről, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés, szó szerinti megfogalmazásának idejére, az ülésvezető az ülést felfüggesztheti.



(3) A határozatok jelölése: a határozat sorszáma (évenként újra kezdődően) arab számmal, per évszám, zárójelben az ülés dátuma (hó, nap) számú. határozat

{pl.: 1/1995.(I.23.) számú határozat}.


(4) A határozatok érintettek részére történő megküldéséről a döntéshozatalt követően 15 napon belül a jegyző gondoskodik.


(5) A határozatokról a jegyző évenkénti határidős nyilvántartást vezet.


A rendeletalkotás


32.§


(1) Rendelet alkotását írásban kezdeményezheti bármelyik képviselő, a bizottság és a jegyző a polgármesternél.


(2) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.


(3) Ha a rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, az ülésvezető indítványozza, hogy a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, az előkészítés menetéről, és felelőséről.


(4) A Képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.


(5) Rendelet alkotás esetében a Képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat.


(6) A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző gondoskodik.


(7) A megalkotott rendeletek kihirdetéséről, és a rendeletek folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését.



33.§


(1) A képviselő-testület által elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.


(2) A rendelet az önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztés napján válik kihirdetetté.



A Képviselő-testület dokumentumai


34.§


(1) A jegyzőkönyvnek – az Mötv-ben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:

  1. az ülésről távolmaradt képviselők nevét,
  2. a képviselő-testületi ülésen végig, vagy az egyes napirendi pontok tárgyalásánál tanácskozási joggal megjelenteket, továbbá utalni arra, hogy a lakosság köréből hányan vettek részt a képviselő-testületi ülésen,
  3. A napirend tárgyalásának megkezdésekor napirendi pontonként a napirend sorszámát, az előterjesztés címét, az előadó nevét, amennyiben azt az Ügyrendi Bizottság véleményezte, a véleményezés tényét,
  4. az elhangzott bejelentések, valamint az önkormányzati képviselők kérdéseit és az ezekkel kapcsolatos válaszokat, valamint határozatokat.


(2) A Képviselő-testület egyszerű többséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy:

a.)valamely hozzászólás,

b.)a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselők véleménye, szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.


(3) A jegyzőkönyv mellékletei:

a.) meghívó,

b.) jelenléti ív,

c.) a megtárgyalt előterjesztések,

d.) az írásban benyújtott hozzászólások,

e.) egyéb írásos indítványok.


(4) A (3) bekezdés szerint felszerelt jegyzőkönyvről 2 példány készül, amelyből


a) az eredeti példányt a jegyző kezeli és elektronikusan továbbítja a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal vezetőjéhez az ülést követő 15 napon belül

          c) második példányt a művelődési ház kapja meg.


(5) A nyilvános ülésen készített jegyzőkönyvet és mellékleteit az önkormányzat székhelyén az állampolgárok számára hozzáférhetővé kell tenni.


(6) A közmeghallgatás jegyzőkönyvénél a nyilvános képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó előírásokat kell betartani.

                                                                      

35.§


(1) A zárt ülés jegyzőkönyveinek formai és tartalmi követelményei megegyeznek a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvek követelményeivel, azzal a különbséggel, hogy azok


a) nem nyilvánosak,

b) önkormányzati rendelet(ek)et nem tartalmazhatnak, és

c) egy példányban készülnek


(2) A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe az érintetteken, és a 14.§. (4) bekezdésében felsoroltakon kívül más csak a külön törvény szerinti közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerése céljából tekinthet be. A zárt ülés jegyzőkönyvét és írásos anyagait az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni és megőrizni.



IV. fejezet


A bizottságok


36.§


(1) A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre.


(2) Az ideiglenes bizottságot meghatározott időre, vagy feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik.


(3) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.



37.§



(1) A Képviselő- testület 3 fős Ügyrendi Bizottságot hoz létre. A bizottság tagjainak nevét és feladatait a rendelet 5. melléklete tartalmazza.


(2) A bizottság elnökének személyére a bizottság képviselő tagjai, míg a külső tag személyére a bizottság elnöke tehet javaslatot. Bármelyik képviselő javasolhatja más, külső tag bevonását is a bizottságba.


(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.



38.§


(1) A bizottság ülését az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 2 nappal kézhez kapják.


(2) A bizottságot 8 napon belül össze kell hívni a polgármester és a bizottsági tagok 1/4-ének, napirendi javaslatot tartalmazó indítványára.


(3) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.


(4) A bizottsági ülésekre a polgármestert, és a jegyzőt meg kell hívni, azon tanácskozási joggal vesznek részt.


39.§


(1) A bizottság a Képviselő-testület feladat-és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki.


(2) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi vélemények ismertetésére a Képviselő-testületi ülésen lehetőséget kell biztosítani.


(3) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott személy.


(4) A bizottság döntésének végrehajtásáról, továbbá a működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző – a hivatal útján gondoskodik.


(5).


V. fejezet


A polgármester


40.§


(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.


(2) A polgármester jutalmazására az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.


(3) A Képviselő-testület törvényes képviselője a polgármester, aki a képviseleti jog esetenkénti ellátásával a képviselőt is megbízhatja.


(4) A polgármester a lakosság részére minden hétfőn és szerdán 08,00-12,00 óráig fogadóórát tart.


41.§


(1) A polgármester feladatai a Képviselő-testülettel, vagy annak szerveivel kapcsolatban a testület által elfogadott munkaprogram céljaival összhangban a következők:


a.) biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,

b.) segíti az önkormányzati képviselők, bizottságok munkáját,

c.) együttműködik a gazdasági, társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszervező működésével,

d.) biztosítja a Képviselő-testület ülésének munkatervben meghatározott időpontban való megtartását,

e.) iránymutatást ad a határozatok végrehajtásának szervezéséhez, és a végrehajtás ellenőrzéséhez,

f.) tájékoztatja a Képviselő-testületet a fontosabb tárgyalásokról és azok eredményéről,

g.) beszámol a Képviselő-testületnek a két ülés között végzett munkáról,

h.) gondoskodik a Képviselő-testület munkatervének összeállításáról.


(2) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester az alábbi ügyekben a döntést meghozhatja:


a)  maximum 200.000 Ft önkormányzati önerőt igénylő pályázatok benyújtása,

b) pályázatok hiánypótlásainak benyújtása,

b) ingatlanvagyon értékesítésére, bérletére irányuló pályázat kiírása 5 Mft értékhatárig,

c)  civil szervezetek támogatási kérelme 100.00 Ft-ig,

d) önkormányzati rendezvény fedezetének biztosítása maximum 150.000 Ft értékhatárig, vagy

e) intézményvezetői pályázat kiírása.


(3) A polgármester az alábbi, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyekben hozhat döntést a testület utólagos tájékoztatása mellett:


  a) olyan megállapodás-módosítás vagy szerződés-módosítás tárgyában, amely a megállapodás vagy a  

  szerződés tárgyát nem érinti, az önkormányzat érdekeit nem sérti, azaz bevétel-kieséssel vagy költség-

  növekedéssel nem jár, valamint az önkormányzat részére - az esetleges adminisztratív terheken kívül -

  többletkötelezettséget nem keletkeztet,

  b) dönt olyan 100%-os támogatású pályázatok benyújtása, hiánypótlása tárgyában, amelyek a pályázati

  kiírás szerint képviselő-testületi döntést nem igényelnek, valamint utófinanszírozás esetén a projekt

  összköltségvetése nem haladja meg az 1 millió forintot.

            c) dönt érték nélkül nyilvántartott önkormányzati vagyontárgyak értékesítéséről.


(4) A polgármesterre átruházott hatáskörök:


a) közterület használat engedélyezése,

b) közútkezelői hozzájárulás kiadása,

c) települési támogatások elbírálása,

d) a tulajdonosi jogok gyakorlása az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokban

e) a munkáltatói jogkör gyakorlása az önkormányzat közalkalmazottai, munkavállalói felett, benyújtja és végrehajtja az önkormányzati közmunkaprogramra irányuló pályázatokat.

f) esetenként 100.000 Ft értékhatárig dönt forrás felhasználásáról, melyről a soron következő ülésen tájékoztatja a testületet és

g) önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást érintő döntéseket hoz 100.000 Ft értékhatárig.

h) köztemetéssel kapcsolatos fealadatok


VI. fejezet


Az alpolgármester


42.§


(1) A Képviselő-testület tagjai közül egy fő alpolgármestert választ.


(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.


(3) Az alpolgármester konkrét feladatainak meghatározása a közöttük lévő munkamegosztás kialakítása, a helyettesítés sorrendjének kimunkálása, a polgármester feladata.


43.§



Az önkormányzati képviselő



44.§


(1) Az önkormányzati képviselők akadályoztatásukat előre, legkésőbb az ülést megelőző napon 20 óráig be kell jelenteniük a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének.


(2) A képviselő főbb jogai:

a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,

b) döntéshozatalt kezdeményezhet a rendelet 15.§ (2), 18.§ (1)-(3), 31.§ (1) bekezdéseiben meghatározott rend szerint.

(3) A képviselő főbb kötelességei:

a) köteles olyan magatartás tanúsítására, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választó bizalmára,

b) felkérés alapján részt vesz a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

c) a testületi és bizottsági ülésen köteles tartózkodni az olyan kijelentésektől, megnyilvánulásoktól, mellyel másokat, különösen képviselő-társait, vagy az ülésen jelenlévő más személyt személyiségi jogaiban sértene,

d) a testületi és bizottsági üléseken csak akkor szólalhat fel, ha a levezető elnöktől szót kért és megkapta, más hozzászóló felszólalását félbe nem szakíthatja,

e) kapcsolatot tart a község lakosságával, és önszerveződő közösségeivel,

f) köteles bejelenteni személyes érintettségét,

g) összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló lemondó nyilatkozatát benyújtja az Ügyrendi Bizottsághoz.


(4) Amennyiben a képviselő a Mötv-ben és az SZMSZ-ben meghatározott kötelezettségeit megszegi, a képviselő-testület az Ügyrendi Bizottság előterjesztése alapján dönt a képviselő tiszteletdíja, természetbeni juttatása megvonásáról.


(5) Az (5) bekezdésben meghatározott döntés meghozatala előtt a testület lehetőséget ad az érintett képviselőnek arra, hogy a kötelességszegéssel kapcsolatos álláspontját a testülettel ismertesse. Ezt követően a testület az elkövetett kötelezettségszegés körülményeit mérlegelve dönt a megvonás mértékéről.


VII. fejezet


A Közös Önkormányzati Hivatal


45. §


(1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre, amelynek hivatalos neve: Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).


(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, amennyiben a döntésük, működésük jogszabálysértő.


(3) A Hivatal kirendeltségvezetője állandó megbízottként részt vesz Tiszagyulaháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és bizottsága ülésein és azokon tájékoztatást, felvilágosítást ad. Emellett az kirendeltségvezető koordinálja a Hivatal Tiszagyulaházai Kirendeltségén dolgozó köztisztviselők munkáját.


(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a helyettesítési feladatokkal a polgármesterek a Hajdúnánási Közös Önkormányzati Hivatalban kinevezett - jegyző kinevezésére vonatkozó követelményeknek megfelelő képesítéssel rendelkező - közszolgálati tisztviselőt bízzák meg legfeljebb hat hónap időtartamra.”


VIII. fejezet


A társulások


45/A. §


Tiszagyulaháza Község Önkormányzata részvételével működő társulások, azok jogállása, feladatai:


a) Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás (4024 Debrecen, Piac utca 20.)

Jogállása: helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása

Feladatai: nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása, hulladék újrahasznosítása; már nem működő települési szilárd hulladéklerakóinak rekultivációja; a rekultivációt követő utógondozási és monitoring feladatok ellátása; a  Társulás működési területén keletkező hulladékok és egyéb megújuló energiaforrások hasznosításának elősegítése,  a hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását segítő célokra pályázat benyújtása; a  tagok az európai uniós és a hazai támogatás megszerzése esetén a Társulási feladatok között felsorolt területeken együttműködnek, különösen a hulladékgazdálkodási rendszer létesítése és működtetése, valamint a hulladékszállító eszközök beszerzése, működtetése érdekében, ezen belül felelősségük fennáll a célok érdekében megvalósuló rendszer előkészítéséért, megvalósításáért, működtetéséért, illetve kiterjed a kivitelezéshez kapcsolódó biztosítékok szolgáltatására, fenntartására is.

b) Hajdúnánás-Folyás-Tiszagyulaháza-Újtikos Szociális és Gyermekjóléti Önkormányzati Társulás (4080 Hajdúnánás, Köztársaság tér 1.)

Jogállása: helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása

Feladatai: családsegítés; tanyagondnoki szolgálat; gyermekjóléti szolgáltatási feladatok; bölcsődei alapellátás, gyermekjóléti központ.

c) Hajdúsági Szilárd Hulladéklerakó és Hasznosító Társulás (4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 1.)

Jogállása: helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása

Feladatai: nem veszélyes hulladék gyűjtése.

d) Tiszadobi Családsegítő és Gyermekjóléti Térségi Intézményfenntartó Társulás (4456 Tiszadob, Andrássy út 37.)

Jogállása: helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása

Feladatai: házi segítségnyújtás; szociális és gyermekjóléti ellátás.



IX. fejezet


A lakossággal való kapcsolati formák


46.§


(1) A Képviselő-testület a költségvetésében meghatározott összeg erejéig anyagilag is támogatja a lakossági önszervező közösségek tevékenységét, és a közösségekkel együttműködik.


(2) A Képviselő-testület évente egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, melynek időpontját és tárgyát minden év második félévére, eseteként határozza meg. A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a lakosság hirdetmény útján kap tájékoztatást.


X. fejezet


Az önkormányzati gazdálkodás


47.§


A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről 1 millió forint értékhatáron belül – a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével a Képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön.


XI. fejezet


Záró rendelkezések


48.§


(1) Ez a rendelet 2014. október 25-én lép hatályba.


(2) Hatályát veszti Tiszagyulaháza Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (IV. 01.) Önkormányzati Rendelet, és az e rendelet módosításáról szóló a 14/2011. (IX.09.) önkormányzati rendelete, a 15/2011. (X. 28.) önkormányzati rendelete, a 18/2011. (XII. 16.) önkormányzati rendelete, a 4/2012. (III. 30. ) önkormányzati rendelet.


(3) Hatályát veszti az önkormányzati képviselők tiszteletdíja, juttatása és költségtérítése megállapításáról szóló 5/1995.(III.30.) önkormányzati rendelet, valamint az e rendelet módosításáról szóló 3/1998.(II.5.) Önkormányzati Rendelet, a 10/1999.(XI.25.) Önkormányzati Rendelet, a 4/2001.(II.15.) Önkormányzati Rendelet, a 10/2001.(VI.28.) Önkormányzati Rendelet, a 2/2003.(II.13.) Önkormányzati Rendelet  és a 7/2003.(VII.31.) Önkormányzati Rendelet.



Tiszagyulaháza, 2014. október 21.




Mikó Zoltán                                                                                           Dr. Kiss Imre

polgármester                                                                                                jegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
3. melléklet
29 KB
4. melléklet
23 KB
1. sz. melléklet
15.68 KB
2. melléklet
30 KB
5. melléklet
32 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!