nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Dudar Község Önkormányzata
Hatályos:2014-01-29 - 2015-02-27
Dudar Község Önkormányzata
2/2014.(I.28.) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról

Dudar Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 26. §-ban, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, a  37. § (1) bekezdés d) pontjában, 37/A. § (3) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, az 55. § (1) bekezdés b) pontja és (3) bekezdésében, az 55/C § (1) bekezdés a) pontjában és az 55/C. § (4) bekezdésében 132. § (4) bekezdés a), b), c), f) és g) pontjában, 140/R. §-ban, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997 évi XXXI. törvény29§(2), 151§ (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az. Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


..

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy Dudar Község Önkormányzata a település lakosainak szociális körülményeire tekintettel, anyagi erőforrásainak a lehető leghatékonyabb felhasználása érdekében meghatározza a pénzbeli és a természetben biztosítható szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, igénybevételének módját, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.

2. A rendelet hatálya

2.§ (1) A rendelet hatálya Dudar Község közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) – (3) bekezdésében foglaltakra, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5.§ szerinti gyermekekre és fiatal felnőttekre jogosultakra terjed ki.

(2) A gyermek és fiatal felnőtt részére igényelt támogatás esetén a Gyvt. 18/A. §-ában meghatározott illetékességi szabályok szerint kell eljárni.

(3) Amennyiben a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

3.§ E rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt. 4.§-ában, a Gyvt. 5.§-ában foglaltakat kell alkalmazni.

3. Eljárási szabályok

4. §  A képviselőtestület a méltányossági ápolási díj, az önkormányzati segély, az étkeztetés, a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapításának és az adósságkezelési szolgáltatással megállapításával, felülvizsgálatával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át, aki e hatásköreit a Dudari Közös Hivatal (továbbiakban: hivatal) közreműködésével látja el.

5. § A polgármester e hatáskörben hozott döntéseiről szóló írásbeli beszámoló keretében, döntését követően, a képviselőtestület  soron következő rendes testületi ülésén tájékoztatja a képviselőtestületet arról, hogy ellátási formánként

a) összesen hány személy részesült segélyben, illetve támogatásban,

b) hány kérelmet utasított el és

c) mekkora összeg került a beszámolás időpontjáig felhasználásra.

6. § (1) Az e rendeletben foglalt ellátási formákra a kérelmet a hivatalhoz kell benyújtani. A hivatal az egyes ellátási formák igényléséhez formanyomtatványt biztosít.

7§ A rendszeres szociális segély, az önkormányzati segély egészben, vagy részben természetbeni ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

8§ A készpénzben megállapított önkormányzati segély a jogosult kérelmében tett nyilatkozata szerint, átutalással, postai úton, vagy a hivatal házipénztárában történő átvétellel kerül kifizetésre. Amennyiben a jogosult kérelmében a kifizetés módjáról nem nyilatkozik, a megállapított támogatást készpénzben, a hivatal házipénztárában veheti át.


II. Fejezet

Pénzbeli szociális ellátások

5. Aktív korúak ellátása

9. § (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja lakókörnyezete rendezettségének biztosítására köteles az alábbiak szerint:

a) a jogosult által életvitelszerűen lakott ingatlannak rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas  állapotban lévőnek kell lenni, az ingatlan állagmegóvását biztosítani kell.

b) az ingatlan (lakás vagy ház) rendszeres tisztán tartása, takarítása, az ingatlanban, valamint annak udvarán egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének biztosítása,

c) az ingatlanhoz tartozó udvar, kert, a kerítésen kívüli utcafronti rész rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található gaz, szemét és lom eltávolítására,

d) az ingatlan előtti járdának – ennek hiányában két méter széles területsávnak –, továbbá a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, valamint az ároknak a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, a hó eltakarítása, síkosság mentességről való gondoskodás, valamint az ingatlan előtti árok rendszeres tisztán tartása,

e) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó udvar, kert rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése.

(2) Az aktív korúak ellátásában részesülő személynek az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a jogosultság fennállása alatt folyamatosan biztosítania kell.

(3) A lakókörnyezet rendezettségét a Dudari Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője helyszíni szemlén szúrópróbaszerűen ellenőrzi.

(4) A kérelmet el kell utasítani, a már megállapított ellátást meg kell szüntetni, amennyiben a kérelmező a jegyzői felszólítás ellenére az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a felszólításban megállapított határidőn belül nem teljesíti.

6. Rendszeres szociális segély

10. § (1) A jegyző rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, akinek az egészségi állapota indokolja.

(2) Egészségi állapota miatt jogosult az ellátásra, aki

a) a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH.) rehabilitációs szakigazgatási szerve, vagy annak jogelődje által kiadott, még érvényes szakvéleménye alapján egészségkárosodott és annak mértéke 30 %-40 %,

b) szakorvosi igazolás birtokában a várandós nő,

c) pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja, és erről szakorvosi véleményt csatol, vagy

d) a közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton 6 hónapon belül legalább 2 alkalommal „nem alkalmas” minősítést kapott.

11. § (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy (a továbbiakban: jogosult) részére együttműködésre kijelölt szerv: a Családsegítő Szolgálat (8420 Zirc, Alkotmány utca 14.).

(2) A Zirci Járás Szociális Szolgáltató Központtal - az együttműködés intézményi feltételeinek megteremtése érdekében - kötött együttműködési megállapodás a Rendelet 1. függelékét képezi.

12. § (1) A jogosult köteles:

 a) rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba vetetni magát.

b) a beilleszkedést segítő programról 60 napon belül írásban megállapodást kötni és

c) teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(2) A Családgondozó:

a) folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal, és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a programban foglaltak betartását, erről esetnaplót vezet,

b) évente írásos értékelés készítésével tájékoztatja a jegyzőt és

c) az együttműködési kötelezettség megszegéséről haladéktalanul tájékoztatja a jegyzőt.

13. § A Családgondozó a jogosult részére, szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alább felsorolt

beilleszkedést segítő programokat szervezi:

a) egyéni képességeket fejlesztő,

b) életmódot formáló,

c) egyéni életvezetési,

d) mentálhigiénés,

e) rehabilitációs,

f) álláskeresésre irányuló,

g) munkára-, pályára állítási,

h) továbbtanulási,

i) pályakorrekciós tanácsadások szervezése.

14. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult a 12. § (1) bekezdésben foglaltaknak számára felróható okból nem tesz eleget.

(2) Nem minősül felróhatónak az együttműködési kötelezettség megszegése, ha a mulasztás okát a jogosult hitelt érdemlően kimenti.

(3) A (2) bekezdés vonatkozásában fel nem róható ok:

a) betegség,

b) kórházi kezelés vagy

c) hozzátartozó halála.

(4) A mulasztás hitelt érdemlő igazolása történhet:

a.) orvosi igazolással,( zárójelentéssel),

b.) a hozzátartozó halotti anyakönyvi kivonatával,

c.) a bizonyítandó tény vagy körülmény bizonyítására alkalmas egyéb okirattal.

7. Önkormányzati segély

15. § (1)Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek és családok részére e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően önkormányzati segélyt nyújt, elsősorban a Szt. 45§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

16§ (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek,

a.) aki egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő, és akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg,

b.) akinek családjában a saját és a vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével az egy főre számított családi jövedelemhatár összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át nem haladja meg.

(2) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, kérelemre, évente legfeljebb egy alkalommal, az 1 főre jutó családi jövedelemhatárra való tekintet nélkül is megállapítható önkormányzati segély, a mindenkori öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-ig terjedő összegben.

(3) Az önkormányzati segély összege, rászorultsághoz igazodva, 2000. Ft-tól az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-ig terjedő összegben állapítható meg.

(4) Az önkormányzati segély adható egyszeri jelleggel, vagy meghatározott időszakra, havi rendszerességgel.

(5) Az önkormányzati segély pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is megállapítható.

17§ (1) Az önkormányzati segély természetbeni nyújtásának formái különösen

  1. Erzsébet utalvány,
  2. tankönyv, taneszköz,
  3. háztartási tüzelőanyag (tűzifa, szén, gázpalack),
  4. közüzemi díj kifizetése,
  5. gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

(2) A természetbeni ellátás formájáról, folyósításának módjáról, a nyújtott támogatás mennyiségéről, időbeli megoszlásáról, az azt megállapító határozatban kell rendelkezni.

18§ Az önkormányzati segély iránti kérelmet a rendelet 1. sz. mellékletét képező formanyomtatvány szerinti tartalommal, papír alapon lehet benyújtani a hivatalhoz.

7.1. Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtandó önkormányzati segély

19§ Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segély állapítható meg annak az eltemettetőnek, akinél a háztartásban élő családtagjait figyelembe véve az egy főre jutó családi jövedelemhatár összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

20§ (1) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege e rendelet hatálybalépésétől kezdődően 250.000. Ft.

(2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összegét a képviselőtestület az éves költségvetéséről szóló rendeletének megalkotásakor vizsgálja felül, és azt követően költségvetéséről szóló rendeletében határozza meg.

21§ (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet előterjeszteni.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

  1. az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát,
  2. a temetés költségeit tartalmazó névre szóló számlát,

b.)       a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy:

-nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban,

-családjában az egy főre jutó családi jövedelemhatár összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%át.

7.2. Krízis segélyként nyújtandó önkormányzati segély

22§ (1)Krízis segélyként önkormányzati segélyben lehet részesíteni azt a személyt, aki önmaga, vagy családja létfenntartásáról azért nem tud gondoskodni, mert létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe ( krízishelyzetbe) került.

23§ Krízishelyzetbe került személy különösen:

  1. aki egy éven belül legalább két alkalommal kórházi fekvőbeteg ellátásban részesült,
  2. aki bűncselekmény áldozatává vált,
  3. akinek, az általa lakott lakását elemi kár sújtotta.

24§ A krízis segélyként nyújtandó önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell,

  1. a 23§ a.) pontja esetében a kórházi kezelések időpontjáról szóló orvosi igazolásokat,
  2. a 23§b.) pontja esetében a rendőrhatóság által kiállított közokiratokat,
  3. a 23§c.) pontja esetében, az elemi kár tényét megállapító hatósági, szakértői okiratokat.

25§ (1)A krízis segélyként nyújtandó önkormányzati segély, összege nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-a.

(2) Amennyiben a krízishelyzet feloldása valószínűsíthető kár enyhítésére irányul, az önkormányzati segély összege nem haladhatja meg, a kérelem benyújtásakor valószínűsíthető kár összegét.


III. fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

9. Közgyógyellátás

26§(1) Közgyógyellátásra jogosultság állapítható meg 1 év időtartamra (méltányossági jogcímen megállapított közgyógyellátás) annak a rászoruló személynek, akinek:

  1. családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében 200%-át,
  2. a havi rendszeres gyógyító ellátásának a területileg illetékes egészségbiztosító szerv által elismert költsége, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-át meghaladja.

27§ A közgyógyellátás iránti kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006 (III.27.) Korm. rendelet 9. sz. mellékletében megállapított formanyomtatványon kell benyújtani.


IV. fejezet

Szociális szolgáltatások

10. Étkeztetés

28§ (1)A szociálisan rászoruló nagykorú személyek részére, az önkormányzat napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít, akik azt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Az étkezést a rendelet 2. számú mellékletét képező formanyomtatványon benyújtott kérelemben lehet kérni.

(2) Az étkeztetés kapcsán szociálisan rászorultnak tekinthetők, akik koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedély betegségük, vagy hajléktalanságuk miatt nem tudják biztosítani maguk, vagy családjuk részére a napi egyszeri meleg étkezést.

(3) A jogosultság megállapítása szempontjából

  1. életkora miatt rászoruló személy az, aki 65. életévét betöltötte,
  2. egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut betegsége miatt önmaga ellátásáról részben, vagy egészében nem tud gondoskodni
  3. fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. torvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül,
  4. pszichiátriai betegsége, vagy szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelésre nem szorul, önmaga ellátására részben képes,
  5. hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(4) A (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállását az ellátás igényvételét kérelmező nyilatkozatával, illetve a kérelem „Egészségi állapotra vonatkozó igazolás” részében a háziorvos igazolja. Az igazolásnak ki kell térnie, a megbetegedés, mozgáskorlátozottság fennállásának várható időtartamára. Az étkezésre való jogosultság erre az időtartamra, határozott időre állapítható meg. A jogosultság lejártát megelőzően, az ellátás folyamatos biztosításának jogszabályi feltételeihez igazodó időben az egészségi állapotot felül kell vizsgálni, és amennyiben a jogosultság továbbra is fennáll, az ellátás, a megfelelő orvosi igazolás csatolásával meghosszabbítható.

11. Adósságkezelési szolgáltatás

29. § (1) Adósságcsökkentési támogatásban részesíthető az a család vagy személy, aki, illetőleg akinek:

a)         a Sztv. 55. § (1) bekezdés aa), ab) pontjaiban meghatározott adóssággal rendelkezik,

b) a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi teljes nyugdíj legkisebb havi összegének 150 %-át, egyedül élőknél 200 %-át nem haladja meg és a Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal nem rendelkezik,

c) a lakása az Sztv. 38. § (4) bekezdésében elismert lakásnagyságot nem haladja meg és

d) vállalja az adósság és az adósságcsökkentési támogatás közötti különbözet önrészként történő megfizetését, valamint az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható lakhatással kapcsolatos tartozások:

  1. áramdíj tartozás;
  2. víz - és csatornadíj tartozás;
  3. szemétszállítási díjtartozás;
  4. vezetékes gázdíj tartozás;
  5. a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

(3) Az adósságkezelésbe bevonható adósság legmagasabb összege 267.000.-Ft, illetve lakáscélú hitelhátralék esetén 534.000 Ft.

4) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke legfeljebb az adósság 75 %-a, azaz legfeljebb 200.250,- Ft, illetve lakáscélú hitelhátralék esetében legfeljebb 400.500,- Ft.

(5) Az adós által vállalt önrész befizetése történhet:

a) egy összegben vagy

b) legfeljebb 18 havi részletben, amely az adósságkezelési tanácsadó (a továbbiakban: tanácsadó) javaslata alapján indokolt esetben egy alkalommal, 6 hónappal meghosszabbítható, ha az adós a fizetési kötelezettségének rajta kívül álló okból átmenetileg nem tud eleget tenni, de reális esély van arra, hogy az adósságkezelés a módosított feltételekkel eredményes lesz,

c) amennyiben a lakáscélú hitelhátralékból fennálló tartozás a b) pont szerinti időtartam alatt nem kezelhető, a Sztv. 55. § (6) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

(6) Az adós köteles a tanácsadó által megjelölt helyen és időpontban az adósságkezelési tanácsadáson részt venni. A tanácsadásról való távolmaradását köteles igazolni, azt előzetesen jelezni és a tanácsadáson való részvételét pótolni. A távolmaradás igazolására elsősorban orvosi igazolás fogadható el.

(7) Az adósságcsökkentési támogatás folyósításának időtartama megegyezik az adós által a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően vállalt önrész megfizetésének időtartamával. Az adósságcsökkentési támogatás egy összegben történő kifizetésére kizárólag az önrész megfizetését követően kerülhet sor.

(8) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható és a kifizetett összeget vissza kell téríteni a Sztv. 55/B. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.

30 § (1) Az önkormányzat az adósságkezelési tanácsadást a Zirci Járás Szociális Szolgáltató Központon keresztül biztosítja.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatásban való részvétel feltétele a tanácsadóval való előzetes együttműködés, amelynek időtartama három hónap. Az együttműködés tartalmát az adós és a tanácsadó között írásban létrejövő együttműködési megállapodás határozza meg.

(3) Amennyiben az adós nem tesz eleget az előzetes együttműködési megállapodásból eredő kötelezettségeinek, a tanácsadó egy alkalommal felszólítja a vállalt kötelezettségei teljesítésére.

(4) A tanácsadó feladata vizsgálni az adós háztartásának helyzetét (bevételeit és kiadásait), az adósság felhalmozódásának okát, valamint mértékét és időtartamát, az adós háztartásának fizetőképességét és fizetési hajlandóságát, adósságrendezési tervet kidolgozni az adóssal közösen, megvizsgálni, hogy az adós háztartása mindezek alapján bevonható-e az adósságkezelési szolgáltatásba.

(5) A kérelem benyújtását követő 15 napon belül a tanácsadó az előzetes együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítésére is tekintettel javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatás megállapítására vagy a kérelem elutasítására.

(6) A tanácsadó javaslatának tartalmaznia kell:

  1. az előzetes együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítésének értékelését,
  2. a kezelendő adósság típusát és összegét,
  3. a javasolt adósságcsökkentési támogatás összegét;
  4. az adós által vállalt önrész összegét, megfizetésének módját és időtartamát,
  5. adósságkezelési szolgáltatásra tekintettel folyósítandó lakásfenntartási támogatás felhasználásnak módját és
  6. az adós számára a hitelező által biztosított egyéni kedvezmények körét és mértékét.

(7) A tanácsadó köteles az adósságcsökkentési támogatás megállapítását követően az adóssal adósságkezelési megállapodást kötni, amelyben meghatározza a konkrét esetben alkalmazandó együttműködési feltételeket.

(8) A tanácsadó figyelemmel kíséri a megállapodásban foglaltak megvalósulását, és a megállapodás rendelkezéseinek megszegését a tudomására jutástól számított 15 napon belül jelzi a hivatal felé. A jelen rendelet 25. § (8) bekezdésében meghatározott esetekben javaslatot tesz az adósságcsökkentési támogatás megvonására.

(9) A tanácsadó az eredményes adósságkezelést követően hat hónapon keresztül utógondozást végez az ismételt eladósodás megelőzése érdekében.

(10) Azon család vagy személy, aki adósságkezelési szolgáltatásban részesült és az adott adósságtípus teljes összege kiegyenlítésre került a szolgáltató felé, ugyanazon adósságtípusra vonatkozóan adósságkezelési szolgáltatásban a kiegyenlítést követő 12 hónapon belül ismételten nem részesülhet.

31. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmeket a Családsegítő Szolgálatnál folyamatosan lehet benyújtani.

(2) Amennyiben a kérelmező a formanyomtatványt hiányosan töltötte ki, vagy az előírt mellékleteket nem csatolta, a jegyző hiánypótlásra szólítja fel. Ha a hiányt a felszólítást követő 8 napon belül a kérelmező nem pótolja, úgy a kérelmet el kell utasítani.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

  1. a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelemigazolásait, illetve vagyonnyilatkozatát,
  2. a háztartásban élő tanköteles gyermek, valamint a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú gyermek esetében iskolalátogatási igazolást, amely utóbbi esetében tartalmazza a folyósított ösztöndíjat is,
  3. munkanélküli esetén a munkaügyi központ által kiállított igazolást a regisztrálás tényéről és a folyósított ellátásról,
  4. elvált vagy különélő családi állapotú kérelmező esetében a gyermektartásdíjról rendelkező jogerős bírói ítéletet,
  5. a háztartásban élő tartósan beteg vagy fogyatékos személy esetében a fogyatékosságról vagy rokkantságról szóló igazolást,
  6. a hátralék összegéről, keletkezésének idejéről, a kezelendő adósság összegéről szóló, a hitelező által kiállított igazolást, és
  7. az adósságcsökkentési támogatással érintett lakás nagyságára, valamint a lakáshasználat jogcímére vonatkozó nyilatkozatot.

(4) Az adósságcsökkentési támogatás folyósításának ideje alatt ezen a jogcímen újabb jogosultságot megállapítani nem lehet.

(5) Az adósságcsökkentési támogatást a tanácsadó javaslata alapján a kérelem beérkezését követő hónap első napjától kell megállapítani.

(6) Az adós köteles:

  1. az adósságcsökkentési támogatás megállapításáról szóló határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a tanácsadóval együttműködési megállapodást, a hitelezővel részletfizetési megállapodást kötni,
  2. az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt együttműködni a tanácsadóval;
  3. a tanácsadóval kötött megállapodásban foglaltakat betartani és
  4. az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt a körülményeiben bekövetkezett változásról a tanácsadót 8 napon belül tájékoztatni.

11. Szociálpolitikai Kerekasztal

32§.§ (1) A Képviselő-testület az Szt. 58/B. §.(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre (a továbbiakban: kerekasztal).

(2) A kerekasztal feladata:

a) részt vesz a szolgáltatástervezési koncepció kidolgozásában,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri a koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulását, végrehajtását,

c) véleménynyilvánítási joggal részt vesz a helyi foglalkoztatási terv előkészítésében

d.) az önkormányzat költségvetési koncepciójának tárgyalásához kapcsolódóan jelentést készít a tárgyévi segélyezési tevékenységről, javaslatot tesz a tervévi előirányzat tervezési feladataihoz

(3) A kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

(4) A kerekasztal tagjai:

a) Dudar Község Polgármestere

b) háziorvosok, védőnő,

d) az oktatási nevelési intézmények gyermekvédelmi felelősei

e.) Dudari Közös Önkormányzati Hivatal gazdálkodási vezető

(5) A kerekasztal vezetője: Dudar Község Polgármestere, aki a Dudari Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik a kerekasztal üléseinek összehívásáról.

12. Személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátások

Gyermekjóléti szolgálat

33§ (1) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el,a védőnői szolgálattal együttműködve.

(2) A szolgálat feladatai különösen:

  1. a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése,
  2. a gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás, az ehhez való hozzájutás segítése,
  3. a védelembe vett gyermekek gondozási- nevelési tervének elkészítése,
  4. a nevelési oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatai ellátásának segítése,
  5. felkérésre környezettanulmány készítése, illetve az örökbe fogadni szándékozók körülményeinek vizsgálata

(3) A gyermekjóléti szolgálat feladatait az önkormányzat a Zirci Járás Önkormányzati Társulása keretében biztosított szolgáltatások igénybevételével látja el.

(4) A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.


V. Fejezet

Záró rendelkezések

34. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napját követő napon. napján lép hatályba.

(2)A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Dudar Községi Önkormányzati Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 10/2007. (XI.01.) számú, valamint, A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 5/2007 (II.27.) számú önkormányzati rendelete


Tóth Edina Kitti                                                                   Szafner József

polgármester                                                                                    jegyző



Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetése megtörtént 2014. január 28-án.


Szafner József

jegyző




Csatolmányok

Megnevezés méret
1 melléklet a 2/2014 (01.28.) rendelethez
72.5 KB
2. melléklet a 2/2014 (01.
99.06 KB
1.függelék a 2/2014 (01.28.) rendelethez
1.36 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!