nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2017. (I.27.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-07-10 -tól
Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2017. (I.27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról és elidegenítéséről, és a lakások béréről

Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 3. § (1)-(2), 4. § (3),5. § (3),12. § (5), 19. §, 20. § (3), 21. § (6), 23. § (3), 27. § (2), 31. § (2), 33. § (3), 34. §.(1)-(3), 35. § (2), 36. § (2), 42. § , 54. § (1)-(3), 58. § (1)-(3), 62. § (3), 68. § (2), 86. § (2), 91/A. § 18. pontjában kapott, valamint az önkormányzati tulajdonban álló lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásának lakbér-megállapítási elveiről, a lakásfenntartási támogatás elveiről, valamint a lakásépítés támogatásának rendszeréről szóló 17/2006. (IV.14.) Kgy. rendelet felhatalmazása alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról és elidegenítéséről, és a lakások béréről a következőket rendeli el.


ELSŐ RÉSZ


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet hatálya


1. §


(1) E rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló valamennyi


a) lakásra,


b) nem lakás céljára szolgáló helyiségre, az Önkormányzat tulajdonában levő piacokon, vásárcsarnokban és üzletközpontokban levő helyiségek kivételével.


(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonába tartozó helyiségekre e rendelet rendelkezéseit az Önkormányzat vagyonáról szóló rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.




2. Értelmező rendelkezések


2. §


E rendelet alkalmazásában:


1. eltartott: a bérlővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozó, akinek havi jövedelme nincs, vagy nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 50 %-át,


2. fogyatékkal élő: az értelmi fogyatékos, a látássérült, a hallássérült, a mozgáskorlátozott, a beszédben akadályozott, valamint a teljesítmény- és viselkedészavarokkal küzdő személy,


3. jövedelem: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bevétel, valamint az i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátás,


4. közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti magánszemély,


5. tartós beteg kiskorú: az a kiskorú, akire tekintettel szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül,


6. vagyon: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon,


7. vagyonkezelő: a képviselő-testület felhatalmazása alapján az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek kezelésével megbízott szervezet.



3. Egyéb általános rendelkezések


3. §


Az e rendeletben foglaltak megsértésével megkötött szerződés semmis.


MÁSODIK RÉSZ


LAKÁSOK BÉRBEADÁSA


I. Fejezet


A lakások bérbeadásának általános szabályai és módja


4. A lakások bérbeadásának általános szabályai


4. §


(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás kizárólag lakás céljára, rendeltetés szerinti használatra alkalmas állapotban pályáztatható és adható bérbe. Rendeltetésszerű használatra alkalmas a lakás, amelyben a vagyonkezelő által igazoltan


a) az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek,


b) a nyílászárók megfelelően záródnak,


c) a hideg- és melegburkolat megfelelően karbantartott, nem balesetveszélyes, és


d) a falak és a nyílászárók tiszta, festett vagy tapétázott állapotúak.


(2) Komfort nélküli lakásra és szükséglakásra új bérleti szerződés nem köthető, előbérleti jog alapján csak és kizárólag akkor lehet bérbe adni, ha a bérbeadó magasabb komfortfokozatú lakást cserelakásként nem tud felajánlani.


(3) A bérbeadó nem köt olyan megállapodást, amely alapján a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel.


(4) A bérlő a lakást a vagyonkezelővel kötött írásbeli megállapodás esetén alakíthatja át és korszerűsítheti; ezen munkák költségének megtérítését nem igényelheti, kivévekivételesen indokolt esetben, a képviselő-testület által előzetesen jóváhagyott megállapodás alapján.


5. §


(1) Lakás bérbe adható


a)pályázat útján


aa) szociális helyzet alapján,


ab) költségelven, vagy


ac) piaci feltételekkel,


b) pályázati rendszeren kívül


ba) bérlőkijelölési jog alapján,


bb) ideiglenesen, súlyos lakásproblémával küzdő személy részére,


bc) a Családok Átmeneti Otthonából kikerülő személy részére,


bd) a fennálló bérleti szerződés közérdekű lakásgazdálkodási feladatok, célok megvalósítása érdekében, vagy rendkívüli élethelyzet okán történő egyidejű megszüntetése esetén,


be) az önkormányzattal közszolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban álló, vagy az önkormányzat intézményénél, önkormányzati alapítású gazdasági társaságnál közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személy részére,


bf) a volt bérlő, jogcím nélküli lakáshasználó részére lakbér és közüzemi díj hátralékai rendezését követően,


bg) nyugdíjasházban megüresedő lakás esetében,


bh) lakáscsere esetén, vagy


bi) törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség esetén.


(2) Lakás annak adható bérbe,


a) aki nagykorú, a bérleti jog folytatásának esetét kivéve,


b) akinek nem áll fenn adó vagy adók módjára behajtható köztartozása, az Önkormányzattal vagy intézményével szemben fennálló tartozása,


c) aki a kérelme benyújtását megelőző öt éven belül nem költözött be önkényes módon bármely lakásba,


d) aki ellen nincs folyamatban lakbér, külön szolgáltatások díjának megfizetése miatt bírósági vagy végrehajtási eljárás,


e) akinek vagy a vele egy háztartásban élő személynek a bérleti szerződését szerződésszegés, jogszabálysértő magatartás miatt az Önkormányzat korábban nem mondta fel (a 24. §-ban foglaltak kivételével),


f) aki a családjában nevelt gyermeke kötelező óvodai nevelésének vagy iskolai tankötelezettségének eleget tesz,


g) aki, vagy akivel egy háztartásban élő személy a kérelme benyújtását megelőző öt éven belül nem szüntette meg az önkormányzati lakásra szóló bérleti jogviszonyát térítés ellenében, és


h) aki, vagy akivel egy háztartásban élő személy a kérelme benyújtását megelőző 10 éven belül az Önkormányzattól vásárolt lakását nem idegenítette el.


(3) A rendeletben előírt minimális jövedelemre vonatkozó előírás alól a képviselő-testület vagy a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szerve felmentést adhat.


6. §


(1) Lakás – ha törvény vagy e rendelet másként nem rendelkezik –


a) határozott időre, legfeljebb öt évre vagy


b) feltétel bekövetkeztéig


adható bérbe.


(2) A bérlőnek a határozott időtartamra kötött bérleti szerződés lejárta előtt legalább hatvan nappal korábban beadott írásbeli kérelme alapján a lakás számára ismételten bérbe adható (előbérleti jog), ha


a) a lakás bérbevételére továbbra is jogosult, és


b) eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek, a lakást rendeltetésszerűen használta, karbantartotta, a lakással kapcsolatosan bérbeadó felé semmilyen tartozása, továbbá közüzemi díj tartozása nincsen.


(3) Az előbérleti jog alapján másik lakást kell bérbe adni, ha a megszűnt bérleti jogviszonnyal érintett lakást önkormányzati érdek érvényesítése miatt nem lehet az előbérleti jog jogosultjának bérbe adni.


7. §


(1) A bérlő a bérleti szerződés időtartama alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.


(2) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot évente egyszer ellenőrzi, indokolt esetben többször is ellenőrizheti.


5. Lakások bérbeadása szociális helyzet alapján


8. §


(1) Lakás szociális helyzet alapján annak adható bérbe,


a) akinek a bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye legalább három éve Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata közigazgatási területén található, és ténylegesen, életvitelszerűen ott tartózkodik,


b) aki, és akinek házastársa, élettársa, vagy vele együtt költöző közeli hozzátartozója nem rendelkezik lakáscélú, beköltözhető ingatlan tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával,


c) aki, és akinek a vele együtt költöző közeli hozzátartozója nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének százötvenszeresét meghaladja,


d) aki, és a vele egy háztartásban élő személyek egy főre jutó havi nettó jövedelme az elmúlt 12 hónap átlagában meghaladja


da) „Szociális 1” kategória esetében az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét,


db) „Szociális 2” kategória esetében


dba) az egy háztartásban élők esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének három és félszeresét, vagy


dbb) egyedül élő bérlő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének négy és félszeresét, és


e) aki, és a vele egy háztartásban élő személyek egy főre jutó havi nettó jövedelme az elmúlt 12 hónap átlagában nem haladja meg


ea) „Szociális 1” kategória esetében


eaa) az egy háztartásban élők esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének három és félszeresét, vagy


eab) egyedül élő bérlő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének négy és félszeresét,


eb) „Szociális 2” kategória esetében


eba) az egy háztartásban élők esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének négy és félszeresét, vagy


ebb) egyedül élő bérlő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének öt és félszeresét.


(2) A bérbe adható lakás nagysága a bérlő és az együttköltözők számától függően


a) 1-2 fő esetén 1-2 lakószoba,


b) 3 fő esetén 1,5-2,5 lakószoba,


c) 4 fő esetén 2-3 lakószoba,


d)[1] 5 fő esetén 2-3,5 lakószoba,


e)[2] 6 és több fő esetén 2-5 lakószoba.


9. §


(1)[3] A szociális helyzet alapján történő bérbeadás feltételeit a bérbeadó

a.) bármikor, eseti jelleggel felülvizsgálhatja, különösen, ha a bérleményellenőrzés tapasztalata alapján indokolt,


b.) megvizsgálja a bérbeadói döntések során, ha a kérelem benyújtását megelőzően 1 éven belül felülvizsgálatra nem került sor.


(2) Amennyiben


a) a szociális helyzet alapján történő bérbeadásra vonatkozó, 8. §-ban foglalt jogosultsági feltételek nem állnak fenn,


b) a bérlő a bérbeadó felhívására nem bocsátja rendelkezésre a kért adatokat, vagy


c) a bérlő valótlan adatokat közöl,


a bérleti szerződés költségelvű szerződésre módosul, amiről bérbeadó a költségelvű lakbér megállapításával egyidejűleg írásban tájékoztatja a bérlőt.


(3) Ha a bérlő jövedelmi és vagyoni helyzete ismételten megváltozott, kérelmére a felülvizsgálatot el kell végezni, és a feltételek fennállása esetén szociális bérbeadásra való jogosultságát meg kell állapítani. Ha a megállapítás a (2) bekezdés c) pontja szerint történt, akkor újbóli felülvizsgálat két évig nem kérhető.


6. Lakások bérbeadása költségelven


10. §


Lakás költségelven annak adható bérbe,


a) akinek a bejelentett lakó vagy tartózkodási helye legalább két éve Budapest Főváros XIX. Kerület Kispest Önkormányzata közigazgatási területén található, és ténylegesen, életvitelszerűen ott tartózkodik,


b) aki, és akinek házastársa, élettársa, vagy vele együtt költöző közeli hozzátartozója nem rendelkezik lakáscélú, beköltözhető ingatlan tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával,


c) aki, és akinek a vele együtt költöző közeli hozzátartozója nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének százötvenszeresét meghaladja,


d) aki, és a vele egy háztartásban élő személyek egy főre jutó havi nettó jövedelme az elmúlt 12 hónap átlagában meghaladja


da) az egy háztartásban élők esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének négy és félszeresét, vagy


db) egyedül élő bérlő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének öt és félszeresét,


e) de nem haladja meg


ea) az egy háztartásban élők esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatszorosát, vagy


eb) egyedül élő bérlő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hétszeresét.



7. Lakások bérbeadása piaci alapon


11. §


Lakás piaci alapon annak adható bérbe, akinek és a vele egy háztartásban élő személyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme az elmúlt 12 hónap átlagában meghaladja a versenytárgyaláson meghirdetett lakás induló bérleti díja szerinti bérleti díj háromszorosát.


II. Fejezet


A lakáspályázat szabályai


8. A lakáspályázat általános szabályai


12. §


(1) A pályázat nyilvános, hirdetménye tartalmazza:


a) a lakás


aa) címét, helyrajzi számát,


ab) műszaki jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat),


ac) megtekintésének időpontját,


b) a lakbér összegét,


c) a bérbeadás időtartamát,


d) a bérleti szerződés tervezetét,


e) azt a figyelmeztetést, hogy a pályázat kizárólag a kiírótól beszerzett, sorszámozott nyomtatványon nyújtható be, személyesen,


f) a pályázatban benyújtandó nyilatkozatokat és okiratokat,


g) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét.


(2) A lakások bérbeadásáról szóló pályázati hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján legalább 15 napra ki kell függeszteni, az önkormányzat honlapján és legalább egy helyi lapban meg kell jelentetni.


(3) A pályázattal kapcsolatos hiányosságok a benyújtási határidőig pótolhatók; erről – a hiányosságok megjelölésével – a pályázatot benyújtókat írásban, a pályázat átvételekor tájékoztatni kell.


(4) A pályázatok elbírálásáról minden pályázót írásban értesíteni kell.


(5) A nyertes pályázóval a pályázat eredményének kihirdetését követő 30 napon belül kell a bérleti szerződést megkötni. Ha a nyertes pályázó a szerződést 30 napon belül önhibájából nem köti meg, a soron következő pályázót kell a szerződés megkötésére felhívni.



13. §


A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó következő nyilatkozatait:


a) a lakbér és a közüzemi díjak megfizetését vállalja, a bérleti szerződés tervezetét elfogadja;


b) tudomásul veszi, hogy amennyiben a pályázatban olyan, a valóságnak nem megfelelő tényt vagy adatot közöl, melyet a benyújtandó igazolások, vagy az Önkormányzat által ellenőrzött adatok nem támasztanak alá, a lakáspályázatokból 5 évre kizárásra kerül.


14. §


Érvénytelen a pályázat, ha a pályázó:


a) a pályázati hirdetményben, illetve e rendeletben szereplő feltételeknek nem felel meg,


b) a pályázatot nem a hirdetményben meghatározott helyen, módon és határidőben nyújtotta be,


c) a pályázatot hiányosan nyújtotta be,


d) a pályázatban nem a valóságnak megfelelő tényt, vagy adatot közöl, hamis nyilatkozatot tesz, vagy tett a lakáspályázat hirdetményében meghatározott benyújtási határidő napját megelőző öt évben.


9. A szociális lakáspályázat különös szabályai


15. §


(1) Az együtt élő közeli hozzátartozók legfeljebb két lakásra nyújthatnak be pályázatot.


(2) A pályázatnak a 13. §-ban foglaltakon túl tartalmaznia kell a pályázó következő nyilatkozatait:


a) vállalja, hogy a saját és a vele együtt élők jövedelméről és vagyonáról évente igazolást nyújt be, akik a bérleti szerződés megkötésekor, illetve a bérleménybe költözéskor külön nyilatkozatban is hozzájárulnak ahhoz, hogy a vagyoni, jövedelmi viszonyukat az önkormányzat ellenőrizze,


b) vállalja, hogy a lakbért és külön szolgáltatás díjainak együttes összegét a bérleti szerződés megkötéskor hat hónapra előre megfizeti,


c) tudomásul veszi, hogy a lakbér mindenkori mértékét önkormányzati rendelet állapítja meg,


d) tudomásul veszi, hogy a lakás rendeltetésszerű állapotban történő átadásán túlmenően a bérlő igényei szerinti felújítási, karbantartási munka a bérlőre tartozó feladat, melyeket saját költségén végezhet el; az ilyen munkálatokból adódó költségek megtérítésére sem a lakásbérlet időtartama alatt, sem azt követően nem tarthat igényt, kivéve, ha erről előzetesen a bérbeadóval írásban megállapodást kötött



10. A költségelvű lakáspályázat különös szabályai


16. §


(1) A költségelven meghirdetett lakások pályázati hirdetménye a 12. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmazza az óvadék összegét.


(2) A pályázatnak a 13. §-ban foglaltakon túl tartalmaznia kell a pályázó nyilatkozatát, mellyel tudomásul veszi, hogy a lakbér mindenkori mértékét önkormányzati rendelet állapítja meg.


11. A piaci alapú lakáspályázat különös szabályai


17. §


A piaci alapon meghirdetett lakások bérbeadására az Önkormányzat versenyeztetési eljárásról szóló rendeletének versenytárgyalásra meghatározott szabályai szerint kell eljárni, a következő eltérésekkel:


a) a versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell a megfizetendő óvadék összegét, amellyel megegyező összeget kell ajánlati biztosítékként befizetni;


b) a versenytárgyaláson a pályázók a hirdetményben megjelölt induló összegről (a lakás havi bérleti díja) licitálhatnak a lakás bérleti díjára, a bérleti díjat legalább 1 000 forinttal kell emelni.




III. Fejezet


Lakások pályázati rendszeren kívüli bérbeadása


12. Lakás bérbeadása bérlőkijelölési jog alapján


18. §


(1) Bérlőkijelölési jog alapítása a kerületben végzett, a lakosság érdekeit szolgáló tevékenység támogatása vagy más, rendkívüli méltánylást érdemlő okból engedélyezhető. A bérlőkijelölési jog alapján csak meghatározott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig szóló bérleti szerződés köthető.


(2) A lakás megüresedése esetén a bérlő kijelölésére jogosultat fel kell hívni, hogy 30 napon belül közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadás azon feltételeit, amelyek meghatározására jogszabály vagy megállapodás feljogosítja. Ha a bérlőkijelölési jog jogosultja határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt feltételek alapján a bérleti szerződést nem lehet megkötni, illetve jogát nem a jogszabálynak megfelelően gyakorolja és emiatt a bérleti szerződés megkötése nem lehetséges, köteles a késedelem és a nem megfelelő adatközlés miatt kiesett, költségelven megállapított bérleti díjat és közüzemi, valamint társasházi költségeket bérbeadónak megfizetni. Bérbeadó köteles a jogosultat a bérlőkijelölési jog nem, vagy nem határidőben, illetve nem a jogszabályoknak megfelelően történő gyakorlásának a jogkövetkezményeire felhívni, a felhívás elmaradása esetén a bérbeadó a jelen bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket nem alkalmazhatja.


13. Lakás ideiglenes bérbeadása


19. §


(1)[4] Annak, aki további lakhatását nem tudja önerőből megoldani, a 8. § (1) bekezdés b-e) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén legfeljebb kétszobás lakás ideiglenesen, hat hónapra bérbe adható.


(2) A szerződés a Kispesti Szociális Szolgáltató Centrum vezetőjének indokolással alátámasztott javaslata alapján hat havonta meghosszabbítható, amennyiben a bérlő rajta kívül álló okokból nem tudta lakáshelyzetét rendezni, valamint az Önkormányzat által kiírt szociális lakáspályázatokon – nem a kérelmezőnek felróható okból – sikertelenül pályázott. A bérleti jogviszony teljes időtartama az öt évet nem haladhatja meg.


(3)[5]


14. Lakás bérbeadása a Családok Átmeneti Otthonából

kikerülő személy részére


20. §


(1)[6] A Családok Átmeneti Otthonából kikerülő személy részére, a Kispesti Szociális Szolgáltató Centrum vezetőjének javaslata alapján a 8. § (1) bekezdés b)-e) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén lakás egy évre bérbe adható.


(2) A szerződés a Kispesti Szociális Szolgáltató Centrum vezetőjének indokolással alátámasztott javaslata alapján évente meghosszabbítható, amennyiben a bérlő rajta kívül álló okokból nem tudta lakáshelyzetét rendezni, valamint az Önkormányzat által kiírt szociális lakáspályázatokon – nem a kérelmezőnek felróható okból – sikertelenül pályázott.


(3) A bérbeadó az e §-ban foglalt eljárás szerint évente legfeljebb három lakást adhat bérbe.



15. Lakás bérbeadása közérdekű lakásgazdálkodási feladatok,

célok megvalósítása érdekében, vagy rendkívüli élethelyzet esetén


21. §


(1) A lakásbérlet jogcímének megfelelő feltételekkel lehet lakást bérbe adni annak, akivel a bérbeadó közérdekű lakásgazdálkodási feladat végrehajtása, cél megvalósítása érdekében, vagy a (4) bekezdésben meghatározott okból úgy állapodott meg, hogy a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén részére másik lakást ad bérbe. Ebben az esetben az 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételtől a bérbeadói jog gyakorlója eltekinthet.


(2) A bérlő részére, kérelmére


a) alacsonyabb komfortfokozatú vagy kisebb alapterületű lakás,


b) nagyobb komfortfokozatú vagy nagyobb alapterületű lakás a bérbe adott és a bérbe adandó lakás forgalmi értéke közötti különbözet 50 %-ának megfizetése mellett


is bérbeadható.


(3) Az e szakasz szerinti jogcímen megszüntetésre kerülő lakás bérlője (bérlőtársak) és a vele életvitelszerűen legalább két éve jogszerűen együtt lakó és a lakásba be is jelentkezett házastársa, szülője, gyermeke, jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája kérelmére külön-külön lakás is bérbe adható, ha a szerződés legalább két szobás lakásra szűnik meg. A külön-külön történő bérbeadás esetén együttesen legfeljebb két lakás adható bérbe, ha a bérbe adandó lakások együttes forgalmi értéke nem haladja meg a meglevő lakás forgalmi értékének 130 %-át.


(4) Amennyiben másik lakás bérbevételét a bérlő kezdeményezi, a bérlő vagy az általa jogszerűen befogadott személy rendkívüli élethelyzete (különösen egészségi állapota) okán, bérlő esetleges fizetési kötelezettsége elengedhető.


16. Lakás bérbeadása szolgálati jelleggel


22. §


(1) Lakás szolgálati jelleggel annak adható bérbe,


a) aki az Önkormányzat intézményénél, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságnál közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll, és


b) aki, és akinek házastársa, élettársa, vagy vele együtt költöző közeli hozzátartozója nem rendelkezik beköltözhető lakáscélú ingatlan tulajdonjogával, haszonélvezeti vagy bérleti jogával Budapest területén.


(2) A szolgálati lakás bérbeadása iránti kérelem elbírálásához szükséges dokumentumokat a kérelmező a bérbeadó felhívására köteles benyújtani. Bérbeadó a kérelem elbírálása előtt beszerzi a kérelmező munkáltatójának véleményét.


(3) A kérelemhez csatolni kell a bérlő nyilatkozatát, hogy amennyiben bérleti díj vagy közüzemi díj hátraléka keletkezik, azt a munkáltató legfeljebb a nettó munkabér összegének egyharmadáig visszatarthatja.


(4) Szolgálati lakás bérbeadása a közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkaviszony időtartamára történhet. A bérleti szerződés nem szűnik meg, amennyiben a bérlő önkormányzati költségvetési szervhez áthelyezésre kerül, így közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkaviszonya folyamatos marad.


(5) A lakás lakbérét a szociális helyzet alapján bérbeadott lakások bérével egyezően kell megállapítani, ha a bérlő jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel a szociális lakbérre jogosult, egyébként a lakbér mértéke a költségelvű lakbér.


(6) A bérlő a lakást albérletbe nem adhatja, a lakásra tartási szerződést nem köthet, a bérleti jog nem folytatható. A bérlő írásbeli kérelmére a bérbeadó hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő élettársát a lakásba befogadja.


(7) Ha a foglalkoztatási jogviszony a munkáltató érdekkörében felmerülő ok miatt szűnik meg, a bérleti jogviszony egy évvel meghosszabbítható.


(8) Ha a bérleti jogviszony megszűnésére a bérlő halála miatt kerül sor, a bérleti jogviszony folytatására jogosult személlyel legfeljebb egy évre, határozott időtartamra szóló szerződés köthető.


23. §


Azokat a lakásokat, amelyek az Önkormányzat költségvetési szerve vagy állami intézményfenntartó által használt épületben vannak, csak a költségvetési szervvel közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkaviszonyban álló személynek lehet bérbe adni. Ezen lakás bérbeadói jogait és kötelezettségeit a Lakástörvény és e rendelet szabályainak megfelelő alkalmazásával a polgármester a lakást kezelő költségvetési szerv vezetőjének egyetértésével gyakorolja.


17. Lakás bérbeadása a volt bérlő, jogcím nélküli lakáshasználó részére

lakbér és közüzemi díj hátralékai rendezését követően


24. §


(1) A jogcím nélküli lakáshasználó részére az általa lakott lakás a tartozás maradéktalan rendezését követően – ha más szerződésszegést nem követett el – egy év időtartamra ismételten bérbeadható.


(2) A bérlőnek az egy éves határozott időtartamra kötött bérleti szerződés lejárta előtt legalább 60 nappal korábban beadott írásbeli kérelme alapján a lakás számára legfeljebb egy évre újra bérbe adható, ha


a) a lakás bérbevételére továbbra is jogosult, és


b) eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek, különösen a lakást rendeltetésszerűen használta, karbantartotta, a lakással kapcsolatosan bérbeadó felé semmilyen tartozása, továbbá közüzemi díj tartozása nincsen.


(3) A (1) bekezdés szerinti bérbeadás időpontját követő öt év elteltével legfeljebb öt éves határozott időtartamra is köthető szerződés.


18. Nyugdíjasházi lakás bérbeadása


25. §


(1) Nyugdíjasházban levő lakás bérlője az lehet, aki az igénylés napján betöltötte a 60. életévét, nyugellátásban részesül és önmaga ellátásáról gondoskodni tud, ha


a) az általa határozatlan időre bérelt, az Önkormányzat tulajdonában álló lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése mellett az Önkormányzatnak visszaadja,


b) adásvételi szerződés keretén belül a kizárólagos tulajdonában álló, per-, teher-, és igénymentes üres beköltözhető lakóingatlanát az ingatlan forgalmi értéke és a bérleti jog ellenértéke (3 000 000 forint) közötti különbözetnek megfelelő összegért az önkormányzatnak eladja, vagy


c) a lakásbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a vagyonkezelő számára térítésként
3 000 000 forintot megfizet.


(2) Nyugdíjasházi lakásba a bérlő házastársán vagy anyakönyvi nyilvántartásba bejegyezett élettársán kívül más személyt nem fogadhat be, a nyugdíjasházi lakás albérletbe nem adható, bérleti jogviszonya nem folytatható.


(3) Ha a bérlő a Nyugdíjasházi lakásra kötött bérleti szerződést felmondja, úgy részére


a) az (1) bekezdés a) pontja szerint létrejött bérleti szerződés esetében legalább olyan lakást kell bérbe adni, amilyet a bérbeadónak átadott,


b) az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint létrejött bérleti szerződés esetében, vagy ha az a) pont szerinti lakás bérbeadására nincs mód, a bérleti jog ellenértékének a nyugdíjasházban fennállott bérleti jogviszony minden évére számított 5 %-kal csökkentett értékét, de legalább 1 000 000 forintot kell megfizetni.


(4) A nyugdíjasházi lakás bérlete cserélhető. Feltétele a nyugdíjasházi lakás bérlőjének egészségi állapota, a cserélő fél jogosultsága a nyugdíjasházi lakásra, a csere tárgyát képező lakás hasonló minősége.


(5) A nyugdíjasházban a lakások bérbeadására „Szociális 1” alapon számított lakbérrel megegyező összeg fizetése ellenében kerül sor.



IV. Fejezet


A bérbeadói hozzájárulás szabályai


19. A bérbeadói hozzájárulás általános szabályai


26. §


Nem lehet bérbeadói hozzájárulást adni, ha a bérlőnek lakbér, külön szolgáltatási díj vagy közüzemi díj hátraléka van.


20. Bérbeadás bérlőtársak részére


27. §


(1) Bérlőtársi jogviszony keretében kell a lakást bérbe adni a Lakástörvényben meghatározott eseten túl közös írásbeli kérelemre a bérlő és


a) anyakönyvi nyilvántartásba bejegyzett élettársa,


b) a vele legalább öt éve együtt lakó


ba) szülője,


bb) gyermeke,


bc) jogszerűen befogadott gyermekétől született gyermeke


részére.


(2) A szociális alapon bérbe adott lakás esetében nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hozzátartozó a fővárosban másik beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti- vagy bérleti jogával rendelkezik.


(3) Az (1) bekezdésében megjelölteken kívül más személlyel bérlőtársi szerződés nem köthető.



21. Hozzájárulás befogadáshoz


28. §


(1) A bérlő köteles 8 napon belül írásban bejelenteni a bérbeadónak, ha olyan személyt fogad be a lakásba, akit a Lakástörvény alapján a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadhat.


(2) A bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő


a) nem befogadott gyermekének a gyermekét,


b) testvérét,


c) élettársát,


d) élettársa gyermekét,


e) gyermeke házastársát, élettársát,


f) gyermeke házastársának a gyermekét,


g) nagyszülőjét


a lakásba befogadja.


(3) A hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell a befogadandó személy közokiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelyben vállalja, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén a lakást elhagyja.


(4) A hozzájárulást akkor lehet megadni, ha a lakásba költözők, valamint a lakásban már jogszerűen lakók számát és a szobák alapterületét figyelembe véve a lakás egy használójára legalább 6 m2 jut.


22. Hozzájárulás albérletbe adáshoz


29. §


(1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás legfeljebb 50 %-át határozott időre, legfeljebb egy évre, kizárólag lakás céljára a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja, ha az írásban megkötött albérleti szerződést bérlő a bérbeadó részére benyújtotta.


(2) Ha a lakás bérlője átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben tartózkodik vagy olyan kiskorú, akinek máshol történő elhelyezéséről hatósági vagy bírósági határozat döntött, a bérbeadó hozzájárulhat ahhoz, hogy az intézeti elhelyezés időtartamáig, vagy a kiskorú nagykorúvá válásáig a lakást albérletbe adja.


(3) A hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell az albérlő közokiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelyben vállalja, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén a lakást elhagyja.


23. A lakás egy részének bérbeadása nem lakás céljára,

hozzájárulás székhely bejelentéshez


30. §


(1) A lakás egy részének nem lakás céljára történő bérbeadását a bérbeadó akkor engedélyezheti, ha


a) a bérlő egyéni vállalkozóként vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban gazdasági vagy szolgáltatási tevékenységet végezni,


b) legalább egy fél lakószoba a bérlő használatában marad, és


c) a lakásban jogszerűen lakók számát és a szobák alapterületét figyelembe véve a lakás egy használójára legalább 6 m2 jut.


(2) A bérlő kérelmére a bérbeadó engedélyezheti, hogy a bérlő vagy az általa jogszerűen befogadott személy a lakást a vállalkozás székhelyeként vagy telephelyeként bejelentse.


(3) A bérleti szerződés megszűnésével a bérlő köteles haladéktalanul a székhely (telephely, fióktelep) cégjegyzékből való törléséről gondoskodni és ezt bérbeadónak igazolni. Bérlő tizenöt nap elteltével mindaddig, amíg a bérlő ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadónak köteles napi 2 000 forint kötbért fizetni, amely követelését bérbeadó jogosult a bérlő által fizetett óvadékból levonni.


(4) A lakás más célra bérelt része a szerződés időtartama alatt a bérleti díj számítása szempontjából nem lakás céljára szolgáló helyiségnek minősül.


V. Fejezet


A lakásbérleti jogviszony megszűnésével kapcsolatos egyes rendelkezések


24. A jogcím nélkül visszamaradt személyek elhelyezése


31. §


(1) A bérbeadó azzal a személlyel, aki a Lakástörvény rendelkezései alapján a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult, az előző bérlővel azonos feltételekkel köti meg a lakásbérleti szerződést.


(2) A bérbeadó a bérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó azzal a jogcím nélküli személlyel köthet bérleti szerződést, akinek az elhelyezéséről a Lakástörvény vagy e rendelet alapján köteles gondoskodni; más személy elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.



25. A szerződés megszüntetése pénzbeli térítés mellett


32. §[7]


A határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén pénzbeli térítésben akkor lehet megállapodni, ha az közérdekű lakásgazdálkodási feladatok, célok megvalósítása érdekében indokolt. A pénzbeli térítés mértéke a lakás forgalmi értékének 60 %-a.


26. A bérleti szerződés megszűnésével kapcsolatos egyéb rendelkezések


33. §


A bérleti jogviszony felmondással történő megszüntetése érdekében – az erre vonatkozó feltételek fennállása esetén – az Önkormányzat lakásgazdálkodási feladatot ellátó szerve köteles a bérbeadói jogokat gyakorló részére előterjesztést tenni.



34. §


Amennyiben a szerződés megszűnésekor a lakás és a lakásberendezések nincsenek rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a bérlő és a vagyonkezelő a szerződés megszűnését, de legkésőbb a lakás kiürítését követő 60 napon belül megállapodhatnak abban, hogy a lakást és a lakásberendezéseket a vagyonkezelő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, ha a bérlő a várható költségeket a vagyonkezelőnél letétbe helyezi. Ennek elmaradása esetén a vagyonkezelő köteles a lakás és a lakásberendezések rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele kapcsán felmerülő igényét a volt bérlővel szemben érvényesíteni.


HARMADIK RÉSZ


A LAKÁSOK LAKBÉRE


27. A lakbér mértéke


35. §


(1) A lakások


a) szociális helyzet alapján megállapított bérét,


b) költség elven megállapított bérét,


c) piaci alapon megállapított kiinduló bérét


az 1. melléklet tartalmazza.


(2) A szociális helyzet alapján és költségelven bérbe adott lakások esetében a lakbér mértékét, a lakás minőségi állapota alapján növelő és csökkentő tényezőket a 2. melléklet tartalmazza; a 2. melléklet szerinti tényezőket a bérlő kérelmére, valamint a rendelet hatálybalépése után kötött szerződések esetében, a vagyonkezelő által végett felmérés alapján kell alkalmazni.



28. Lakbértámogatás


36. §


(1) A szociális helyzet alapján és költségelven bérbe adott lakás bérlőjét lakbértámogatás illeti meg, a 3. mellékletben meghatározott esetekben és mértékben.


(2) Nem jogosult lakbértámogatásra az a bérlő, aki


a) a lakás hasznosításával összefüggésben jövedelemhez jut,


b) a lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használja.


(3) A kérelmet a Polgármesteri Hivatal lakásgazdálkodási feladatot ellátó szervezeti egységéhez kell benyújtani, csatolva a bérlő és a vele egy háztartásban élők jövedelemigazolását, vagyonnyilatkozatát, a támogatás alapjául szolgáló egyéb dokumentumokat, igazolásokat.


(4) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben külön kérelemre a lakbér mértékéből további csökkentés, lakbértámogatás adható, melynek mértéke a rendelet szerint megállapított lakbér fennálló egyéb csökkentő tényezőkkel együtt számított legfeljebb 50 %-áig terjedhet, különösen ha


a) a bérlő vagy a vele egy háztartásban élők, igazolható módon rendkívüli élethelyzetbe kerültek, mely a létfenntartásukat veszélyezteti, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek (különösen munkahely elvesztése, tartós betegség, váratlanul fellépő egészségkárosodás, válás, hozzátartozó halála, elemi kár),


b) a bérlő 70 év feletti, egyedül élő,


c) a bérlő vagy a vele egy háztartásban élő személy szakorvos által kiadott igazolás alapján önmaga ellátására képtelen, állandó vagy tartós felügyeletre szorul, súlyos fogyatékos vagy rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásra jogosult.


(5) A méltányosságból történő lakbértámogatás megállapításához környezettanulmányt kell végezni.


(6) Nem részesülhet méltányossági alapon lakbértámogatásban az a bérlő, aki


a) lakását nem rendeltetésszerűen használja, nem tartja karban, vagy


b) bérleti díj, külön szolgáltatás díja vagy közüzemi díj tartozása van és nem működik együtt az önkormányzat adósságkezelést végző szervezeti egységeivel, intézményeivel.


(7) A lakbértámogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától egy éves időszakra kell megállapítani.


(8) A bérlő köteles 15 napon belül bejelenteni, amennyiben jövedelmi, vagyoni viszonyaiban változás áll be.



29. Külön szolgáltatások díja


37. §


(1) A külön szolgáltatások körébe tartozik a Lakástörvényben meghatározottakon túl különösen


a) a közös használatban lévő épületrész központi fűtés melegvíz-ellátás,


b) szellőző ventilátor működtetése,


c) gondoki, házfelügyelői szolgáltatás,


d) háztartási hulladék elszállítása,


e) szeméttároló tartály -mozgatás és tartály tisztítása,


f) épület-takarítás, és


g) rovar-és kártevő irtás.


(2) A külön szolgáltatások díja nem lehet magasabb


a) társasházi ingatlan esetén a felújítási alap képzésre, hitel visszafizetésre, ingatlan-biztosításra elkülönített összegek nélküli közös költségnél,


b) osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok esetében az előző naptári év tényleges adatai alapján számított költségnél.


30. Lakáshasználati díj


38. §


(1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni, valamint köteles megfizetni a bérlőre vonatkozó szabályok szerint a külön szolgáltatások díját is.


(2) A bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 60 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti eljárást megindítani.


(3) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó ellen a bérleti díj (külön szolgáltatás díja, közüzemi díj) meg nem fizetése miatt a peres eljárás folyamatban van, és a lakáshasználó a tartozásának 10 %-át egy összegben megfizeti és a fennmaradó hátralékra, valamint kamataira legfeljebb 24 havi részletfizetési megállapodást köt, az eljárást az Önkormányzat a tartozás és járulékainak teljes megfizetéséig, illetve a per jogerős befejezéséig folytatja, de a végrehajtási eljárást nem indítja meg, ha a végrehajtási eljárás már folyik, azt a tartozás megfizetéséig felfüggeszti.


(4) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó ellen a bérleti díj (külön szolgáltatás díja, közüzemi díj) meg nem fizetése miatt a végrehajtási eljárás folyamatban van, és a lakáshasználó a tartozását a végrehajtó által a lakás kiürítésére kitűzött napot megelőzően kiegyenlítette, az Önkormányzat a végrehajtási eljárást felfüggeszti.



31. Az óvadék


39. §


(1) A költségelven és piaci alapon történő bérbeadás esetén a lakás bérlője három havi lakbérnek megfelelő mértékű óvadékot köteles fizetni a vagyonkezelő részére.


(2) Az óvadékból a vagyonkezelő azon igénye elégíthető ki, amely a bérlőre háruló kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt merült fel, ideértve a lakás esetleges helyreállításával kapcsolatos költségeket is.


(3) A bérleti jogviszony fennállása alatt az óvadék igénybevétele esetén a bérlő köteles az óvadék összegét az (1) bekezdésben meghatározott összegnek megfelelően kiegészíteni, a vagyonkezelő felszólítását követő 15 napon belül.


(4) Az igénybe nem vett óvadékot a szerződés megszűnését követő 15 napon belül a bérlőnek kamat felszámítása nélkül vissza kell fizetni.


(5) A bérbeadó (a vagyonkezelő) az óvadékot meghaladó mértékű követelését (ide értve a lakás rendeltetésszerű állapotba hozatalához szükséges költségeket is) köteles a bérlővel szemben érvényesíteni.



NEGYEDIK RÉSZ


A helyiségbérlet szabályai


VI. Fejezet


32. A helyiségek bérbeadásának általános szabályai


40. §


(1) Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás célú helyiségeket (a továbbiakban: helyiség) az önkormányzat bérbeadással, pályázat útján hasznosítja, kivéve az e rendelet 46. §-ában foglalt eseteket. Helyiséget bérbe adni az önkormányzat vagyonáról szóló rendelet, valamint e rendeletben megfogalmazott szabályok szerint lehet.


(2) A bérlő a helyiséget megtekintett és megismert műszaki állapotban veszi bérbe, a bérlőnek kell kialakítania a helyiség azon állapotát, amely tevékenységének gyakorlásához szükséges. A bérlő a helyiséget a vagyonkezelővel kötött írásbeli megállapodás esetén alakíthatja át és korszerűsítheti.


(3) A bérlő köteles gondoskodni:


a) a helyiség karbantartásáról, felújításáról,


b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, portál, kirakatszekrény, védőtető, előtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, felújításáról,


c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ vagy tart üzemben,


d) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztítása és megvilágítása, a hulladék elszállítása tekintetében azokról a feladatokról, amelyek az adott ingatlanhoz kapcsolódóan a tulajdonost terhelnék.


(4) A bérlő a (2)-(3) bekezdésben meghatározott munkák költségének megtérítését nem igényelheti, sem a bérleti szerződés fennállta alatt, sem annak megszűnését követően, abban az esetben sem, ha a vagyonkezelővel az átalakításról, korszerűsítésről nem kötött megállapodást.


(5) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor legalább az átadáskori állapotban és felszereltséggel - leltár szerint - köteles visszaadni.



41. §


(1) Helyiség annak adható bérbe,


a) akinek, vagy aki által képviselt, vagy tulajdonában álló jogi személynek nem áll fenn adó vagy adók módjára behajtható köztartozása, az Önkormányzattal vagy intézményével szemben fennálló tartozása;


b) aki ellen, vagy aki által képviselt, vagy tulajdonában álló jogi személy ellen nincs folyamatban helyiségbérleti díj megfizetése miatt bírósági eljárás, vagy bármely okból végrehajtási, csőd- vagy felszámolási eljárás;


akinek, vagy aki által képviselt vagy a szerződésszegés idején képviselt jogi személynek, vagy tulajdonában álló vagy a szerződésszegés idején tulajdonában állott jogi személynek a bérleti szerződését szerződésszegés, jogszabálysértő magatartás miatt az Önkormányzat korábban nem mondta fel.



42. §


(1) Helyiség – ha törvény vagy e rendelet másként nem rendelkezik –


a) határozott időre, legfeljebb öt évre vagy


b) feltétel bekövetkeztéig


adható bérbe.


(2) A bérlőnek az öt éves határozott időtartamra kötött bérleti szerződés lejárta előtt legalább hatvan nappal korábban beadott írásbeli kérelme alapján a helyiség számára legfeljebb öt évre újra bérbe adható (előbérleti jog), ha


a) a helyiség bérbevételére továbbra is jogosult, és


b) maradéktalanul eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek, a helyiséget rendeltetésszerűen használta, karbantartotta, a helyiséggel kapcsolatosan bérbeadó felé semmilyen tartozása, továbbá közüzemi díj tartozása nincsen,


kivéve, ha a bérleti jogviszonnyal érintett helyiséget önkormányzati érdek érvényesítése miatt nem lehet az előbérleti jog jogosultjának bérbe adni.


(3) Az előbérleti jog jogosultjával akkor köthető szerződés, ha a bérleti szerződés bérbeadó által közölt feltételeit elfogadja, a bérleti díj (amely a bérlő által a bérleti szerződés megszűnésekor fizetett bérleti díj, de – kedvezményes bérbeadás kivételével – legalább az Önkormányzatnak a nem lakás célú helyiségekre határozatában megállapított bérleti díj) megfizetését vállalja, és a bérleti szerződésben foglaltak betartására közjegyzői okiratban kötelezettséget vállal.



43. §


A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot évente egyszer ellenőrzi, indokolt esetben többször is ellenőrizheti.


VII. Fejezet


33. Helyiségbérletekre vonatkozó pályázati rendszer szabályai


44. §


(1) A pályázat nyilvános, hirdetménye tartalmazza:


a) a helyiség


aa) címét, helyrajzi számát,


ab) műszaki jellemzőit,


b) a bérbeadás időtartamát,


c) a versenytárgyalás helyét és időpontját,


d) a pályázó azon kötelezettségét, hogy legkésőbb a versenytárgyalás kezdetéig a jogalanyiságát és a versenytárgyaláson részt vevő személy képviseleti jogát igazoló okiratot köteles a kiíró részére benyújtani,


e) a versenytárgyalás induló összegét, ami az Önkormányzat képviselő-testületének határozatában meghatározott bérleti díj, és azt a tájékoztatást, hogy a bérleti díjat legalább 1 000 forinttal kell emelni,


f) a megfizetendő óvadék összegét,


g) egy havi bérleti díjnak megfelelő ajánlattételi biztosíték befizetésére vonatkozó kötelezettséget,


h) annak kizárását, hogy a szerződés a versenytárgyalás nyertesével a kihirdetéssel létrejön,


i) a nyertes pályázó azon kötelezettségét, hogy a bérleti szerződésben foglaltak betartására közjegyzői okiratban is kötelezettséget kell vállalnia.


(2) A helyiség bérbeadásáról szóló pályázati hirdetményt legalább 15 napra a vagyonkezelő hirdetőtábláján ki kell függeszteni, az önkormányzat honlapján meg kell jelentetni.


(3) A nyertes pályázóval a versenytárgyalás eredményének kihirdetését követő 30 napon belül kell a bérleti szerződést megkötni. Ha a nyertes pályázó a szerződést 30 napon belül önhibájából nem köti meg, a soron következő pályázót kell a szerződés megkötésére felhívni.


34. A helyiségek eredménytelen pályáztatását követő bérbeadás szabályai


45. §


(1) Két eredménytelen versenytárgyalást követően a helyiséget folyamatos hirdetés útján lehet bérbe adni; a bérbevételi kérelemmel egyidejűleg egy havi bérleti díjnak megfelelő összegű ajánlati biztosítékot be kell fizetni.


(2) Ha a bérbevételre írásban a korábbi versenytárgyalás induló összegét képező bérleti díjnál legfeljebb 10%-kal alacsonyabb ajánlat érkezik, a helyiség ezen a bérleti díjon bérbe adható.


(3) Ha a bérbevételre írásban – az első beérkezésétől számított 3 munkanapon belül – több ajánlat érkezik, amelyek közül legalább az egyik megfelel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, versenytárgyalást kell tartani.


(4) Ha a bérbevételre írásban érkezett ajánlat a (2) bekezdésben meghatározott (csökkentett) összegnél alacsonyabb, de legalább 70%-os bérleti díjat tartalmaz, a tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntése szerint


a) a helyiséget az eredeti bérleti díjjal kell tovább hirdetni,


b) a (3) bekezdésben foglaltak szerint nyilvános versenytárgyalásos eljárást kell lefolytatni, ahol az induló összeg az írásbeli ajánlatban meghatározott bérleti díj.


(5) A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott versenytárgyalás során kialakult bérleti díjon a bérleti szerződés megköthető, a kialakult bérleti díj nem minősül kedvezményes bérleti díjnak.




35. Helyiség bérbeadása pályázati rendszeren kívül


46. §


(1) A bérbeadó a helyiséget pályázati rendszeren kívül akkor adhatja bérbe, ha


a) közérdekű feladat végrehajtása miatt megszüntetésre kerülő helyiség bérlője részére kerül cserehelyiségként bérbeadásra,


b) az a vagyonrendeletben meghatározott feltételek szerint kedvezményesen kerül bérbeadásra.


(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bérbeadás esetén az e rendeletben foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:


a) az óvadék mértékét a tulajdonosi jogkör gyakorlója határozza meg,


aa) a kedvezményes havi bérleti díj hatszorosa és a helyiségre a képviselő-testület 52. § (1) bekezdése szerinti határozata alapján meghatározott havi bérleti díj hatszorosa közötti mértékben,


ab) közfeladat ellátása esetében legfeljebb a képviselő-testület 52. § (1) szerinti határozata alapján meghatározott havi bérleti díj hatszorosa közötti mértékben,


b) a bérlő a helyiség bérleti jogviszonyát másnak nem adhatja át,


c) a helyiség albérletbe adásáról a képviselő-testület dönt azzal, hogy üzleti célú albérletbe adás esetén a 49. § (1) bekezdésében foglalt emelt összegű bérleti díjat a helyiségre a képviselő-testület határozata szerint irányadó általános bérleti díjat alapul véve kell meghatározni.



VIII. Fejezet


A bérbeadói hozzájárulás szabályai


36. A bérbeadói hozzájárulás általános szabályai


47. §


Nem lehet bérbeadói hozzájárulást adni, ha a bérlőnek helyiségbérleti díj vagy közüzemi díj hátraléka van.


37. Bérbeadás bérlőtársak részére, befogadás


48. §


(1) A helyiségre bérlőtársi jogviszony nem létesíthető.


(2) A bérlő a helyiségbe más személyt nem fogadhat be.


38. Hozzájárulás albérletbe adáshoz


49. §


(1) A helyiség részben vagy teljes egészében határozott időre albérletbe adható a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával, amennyiben a bérlő vállalja az albérletbe adott terület után a bérleti díj további 30%-ának megfelelő bérleti díj megfizetését.


(2) A hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell:


a) a bérlő nyilatkozatát, hogy felelősséget vállal az általa albérletbe adott rész szerződésszerű használatáért, az albérlő magatartásáért és vállalja, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén az albérleti szerződést felmondja,


b) az albérlő közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatát, hogy a bérleti, vagy az albérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati helyiséget elhagyja,


c) az albérlő nyilatkozatát, hogy tudomással bír a helyiség használatára vonatkozó, a bérlőre előírt kötelezettségekről, azokat betartja.


(3) Az albérleti szerződés időtartama a bérlő szerződésének határidejét nem haladhatja meg.



39. Hozzájárulás helyiség bérleti jogának átruházásához


50. §


(1) A bérlő a helyiség bérleti jogviszonyának átruházásáról szóló megállapodást, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadónak a hozzájárulás megadása érdekében megküldeni.


(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az átvevő nyilatkozatát arról, hogy vállalja


a) a helyiség forgalmi értéke 10 %-ának megfelelő térítés egy összegben történő megfizetését,


b) a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt bérleti szerződés aláírását.


(3) A bérbeadó a hozzájárulás megadását megtagadja, ha az átvevő


a) az átadás ellenértékeként előírt térítési díjat nem fizeti meg,


b) a 41. §-ban meghatározott feltételeknek nem felel meg.


40. Hozzájárulás székhely- , telephely bejelentéshez


51. §


(1) A bérlő kérelmére a bérbeadó engedélyezheti, hogy a helyiséget a vállalkozás székhelyeként vagy telephelyeként bejelentse.


(2) A bérleti szerződés megszűnésével a bérlő köteles a székhely (telephely, fióktelep) cégjegyzékből való törléséről gondoskodni és ezt bérbeadónak igazolni. Bérlő 30 (harminc) nap elteltével mindaddig, amíg ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadónak köteles napi 5 000 forint kötbért fizetni, amely követelését bérbeadó jogosult a bérlő által fizetett óvadékból levonni.


IX. Fejezet


41. Helyiségek bérleti díja


52. §


(1) A helyiségek bérbeadására irányuló versenytárgyalás kiinduló bérleti díja a képviselő-testület határozatában megállapított, az adott helyiségre vagy övezetre irányadó bérleti díj.


(2) A bérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a helyiség bérleti díja (a szerződéskötés évének kivételével) minden év április 01. napjával az előző évre közzétett lakossági fogyasztói árindex mértékének megfelelően növekszik.


42. Óvadék


53. §


(1) A bérlő hat havi helyiségbérleti díjnak megfelelő mértékű óvadékot köteles fizetni a vagyonkezelő részére.


(2) Az óvadékból a vagyonkezelő azon igénye elégíthető ki, amely a bérlőre háruló kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt merült fel, ideértve a helyiség, esetleges helyreállításával kapcsolatos költségeket is.


(3) A bérleti jogviszony fennállása alatt az óvadék igénybevétele esetén a bérlő köteles az óvadék összegét az (1) bekezdésben meghatározott összegnek megfelelően kiegészíteni, a vagyonkezelő felszólítását követő 15 napon belül.


(4) Az igénybe nem vett óvadékot a szerződés megszűnését követő 15 napon belül a bérlőnek kamat felszámítása nélkül vissza kell fizetni.


(5) A bérbeadó (a vagyonkezelő) az óvadékot meghaladó mértékű követelését (ide értve a helyiség rendeltetésszerű állapotba hozatalához szükséges költségeket is) köteles a bérlővel szemben érvényesíteni.


ÖTÖDIK RÉSZ


A lakások elidegenítésének szabályai


43. A lakások elidegenítésének általános szabályai


54. §[8]


Az önkormányzat tulajdonában levő lakások közül nem adhatók el a nyugdíjasházi lakások.



44. Az elővásárlási joggal terhelt lakások elidegenítése


55. §


(1) Az elidegenítésre kerülő lakás vételára:


a) szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetében a forgalmi érték 70%-a,


b) költségelven bérbe adott lakás esetében a forgalmi érték 100%-a,


c) piaci feltételekkel bérbe adott lakás esetében a forgalmi érték 100%-a,


d)[9] a szolgálati jelleggel bérbe adott lakás esetében a forgalmi érték 100%-a.


(2) A bérlő írásbeli kérelmére akkor köthető adásvételi szerződés, ha a bérleti jogviszony legalább 2 éve folyamatosan fennáll, mely időtartamba az időben összefüggő korábbi bérbeadás időtartamát is be kell számítani.


(3) Ha a vevő a szerződés megkötésekor a teljes vételárat egy összegben megfizeti, a vételár
10%-ának megfelelő árengedmény illeti meg.


(4) Ha a vevő a vételárhátralékot a szerződésben vállalt határidő előtt kiegyenlíti, a vételárhátralék 5%-ának megfelelő árengedmény illeti meg.


(5)[10] A részletfizetés ellenében elidegenített lakások vételárhátralékának fizetésénél a vevő a vételárhátralékra évi 5% kamatot köteles fizetni. A vételár 20%-át az adásvételi szerződés megkötésétől számított 8 napon belül kell megfizeni. A vételárhátralékra megállapított kamatot legfeljebb 15 éves futamidő mellett, havi egyenlő részleteben köteles megfizetni.


(6) A vevő a lakást a vételárhátralék teljes kiegyenlítése előtt nem idegenítheti el, nem köthet rá tulajdonjog változást eredményező szerződést.


(7) A vételárhátralék erejéig a lakásra az önkormányzat javára az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot, ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.


(8) Lakáscsere esetén a jelzálogjognak a tulajdonos kérésére az új lakásra történő átjegyeztetéséhez hozzájárulás adható, ha a cserelakás értéke meghaladja az eredeti jelzálogjoggal terhelt lakás értékét és jelzálogjogunk ranghelye megmarad.


(9) Az Önkormányzat a lakás eladásáról szóló döntést követő 60 napon belül köteles az eladási ajánlatot a jogosult részére megküldeni. Az ajánlatnak tartalmaznia kell:


a) az ingatlan legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más adatait (címe, helyrajzi száma, alapterülete, szobaszáma, komfortfokozata),


b) összetevőire bontott, tételes forgalmi értékbecslést,


c) az ingatlan vételárát és a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,


d) a tájékoztatót a vételár megállapításának módjáról,


e) a fizetési feltételeket.


(10) Az Önkormányzat az ajánlathoz 90 napig kötve van.


(11)[11] A szolgálati jelleggel bérbeadott lakás bérlőjével akkor köthető adásvételi szerződés, ha a bérleti jogviszony legalább 5 éve folyamatosan fennáll, mely időtartamba az időben összefüggő korábbi bérbeadások időtartamát is be kell számítani.


(12)[12] Ha a szolgálati jelleggel bérbeadott lakás bérlője

a) betöltötte a 60. életévét és nyugellátásban részesül, vagy

b) a foglalkoztatási jogviszonya a munkáltató érdekkörében felmerülő ok miatt szűnik meg, akkor az adásvételi szerződés a (11) bekezdésben foglaltaktól eltérően megköthető.


45. Üres lakások elidegenítése


56. §


(1) Bérleti és más jogviszonnyal nem terhelt üres lakás elidegenítésére a versenytárgyalásra meghatározott szabályokat kell alkalmazni, a nemzeti vagyonról szóló törvényben a versenyeztetésre kötelezően előírt értékhatárt el nem érő lakásingatlanok tekintetében a következő eltérésekkel:


a) két eredménytelen versenytárgyalást követően a lakásingatlant folyamatos hirdetés útján lehet értékesíteni;


b)  ha a vételre írásban a korábbi két eredménytelen versenytárgyalás induló összegét képező forgalmi értéknél legfeljebb 10%-kal alacsonyabb ajánlat érkezik, a lakásingatlan ezen a vételáron értékesíthető;


c) ha a vételre írásban több ajánlat érkezik, amelyek közül legalább az egyik megfelel a b) pontban meghatározott feltételeknek, versenytárgyalást kell tartani.


(2) Ha a vételre írásban érkezett ajánlat a (1) bekezdés b) pontja szerint meghatározott (csökkentett) összegnél alacsonyabb, a tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntése szerint


a) a lakást az eredeti forgalmi értéken kell tovább hirdetni,


b) versenytárgyalásos eljárást kell lefolytatni, ahol az induló összeg az írásbeli ajánlatban meghatározott összeg, vagy


c) új értékbecslést kell készíteni és versenytárgyalásos eljárást lefolytatni, ahol az induló összeg az értékbecslésben meghatározott forgalmi érték.



57. §


(1) A szükséglakások pályázaton kívül értékesíthetők. A szükséglakás értékesítését – forgalmi értéken – először a társasházközösség számára kell felajánlani.


(2) Amennyiben a szükséglakást a társasházközösség nem kívánja megvásárolni, vagy nem nyilatkozik, vagy a szükséglakás osztatlan közös tulajdonban van, azt a tulajdonostársak részére kell – forgalmi értéken – értékesítésre felajánlani. Ha több tulajdonostárs nyilatkozik arról, hogy a szükséglakást meg kívánja vásárolni, versenytárgyalásos eljárást kell lefolytatni azzal, hogy a felhívást a tulajdonostársak számára kell megküldeni.


(3) A (2) bekezdésben meghatározott eljárás eredménytelensége esetén a szükséglakást versenytárgyalás útján kell értékesíteni azzal, hogy a tulajdonostársakat az ingatlanra elővásárlási jog illeti meg. Erről az ajánlattevőket a versenytárgyalási felhívásban tájékoztatni kell.



HATODIK RÉSZ


Az önkormányzati tulajdonú helyiségek elidegenítésének szabályai


46. A helyiség elidegenítésének általános szabályai


58. §


(1) Elidegenítésre az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek a vagyonrendelet, valamint a versenyeztetés szabályairól szóló rendelet és e rendelet szabályozása szerint kerülhetnek.


(2) Elidegenítésre a tulajdonosi jogkör gyakorlója által hozott döntés szerinti helyiségeket, továbbá a lakóingatlanokon álló gépkocsi tárolására alkalmas, önálló albetétként feltüntetett, illetve osztatlan eszmei hányaddal bíró helyiségeket lehet kijelölni.


(3) Nem idegeníthetők el azok a helyiségek, amelyek


a) olyan épületben találhatók, amelynek közcélú hasznosítását, lebontását, vagy funkcióváltását már jóváhagyott rendezési, fejlesztési tervek tartalmazzák,


b) az önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgálnak.


47. A helyiségek elidegenítése és forgalmi értéke


59. §


(1) A helyiség elidegenítéséről a vagyonrendelet szerint az értékbecslés figyelembe vételével kell dönteni.


(2) A helyiség helyi piaci forgalmi értékét ingatlanszakértői értékbecslés alapján, különösen a helyiség településen és épületen belüli fekvése, felszereltsége, műszaki állapota figyelembevételével, és hasonló adottságú helyiségek eladása során elért összehasonlító értékekkel történő összevetés útján kell meghatározni.


48. A helyiség vételára és megfizetésének szabályai


60. §


(1) A helyiség vételára – a 62. § (2) bekezdésében meghatározott esetet kivéve – a forgalmi értéknél nem lehet kevesebb.


(2) Az eladott helyiség tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését csak a teljes vételár kiegyenlítését követően lehet engedélyezni.


(3) A vételár megfizetésére részletfizetési kedvezmény nem adható, a szerződés a vételár
100%-a, egy összegben történő megfizetésével egyidejűleg köthető meg.


(4) Amennyiben a versenytárgyalás bármely helyiség esetében – egy naptári éven belül - két alkalommal eredménytelenül zárul, úgy az adott helyiség a forgalmi értéke 80%-án meghatározott induló árral versenyeztethető.


49. A kézbesítés szabályai


61. §


Bérbeadó és a vagyonkezelő a bérleti szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatait a bérlő részére a bérlemény címére küldi meg. A postai úton megküldött jognyilatkozatokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek, ugyanakkor annak tartalmát közöltnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a feladóhoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), vagy az a feladóhoz „elköltözött”, vagy a „címzett ismeretlen” jelzéssel érkezett vissza, az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek, annak tartalmát pedig közöltnek kell tekinteni.


HETEDIK RÉSZ


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


62. §


(1) Ez a rendelet 2017. április 1-jén lép hatályba.


(2) Azokat az önkormányzati tulajdonban levő lakásokat, amelyekre az Ltv. alapján vételi jog állt fenn – azaz a bérlő 1995. november 30-ig vételi szándékát bejelentette -, de a szerződés önhibáján kívül nem köttetett meg (tulajdonjog rendezés, földhivatali ügyintézés miatt), az akadály megszűnte után az önkormányzat elidegeníti a jogosult(ak)nak.


(3)[13]



Gajda Péter s. k.

dr. Béja Julianna s. k. 

polgármester

jegyző


Kihirdetési záradék: 2017. január 27.








[1]

A rendelet szövegét a 30/2017 (IX.29.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2017. szeptember 30-tól

[2]

A rendelet szövegét a 30/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2017. szeptember 30-tól

[3]

A rendelet szövegét a 7/2018. (II.26.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2018. február 27-től

[4]

A rendelet szövegét a 24/2018. (VII.9.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2018. július 10-től

[5]

Hatályon kívül helyezte a 30/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatálytalan: 2017. szeptember 30-tól

[6]

A rendelet szövegét a 30/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2017. szeptember 30-tól

[7]

A rendelet szövegét a 15/2017. (IV.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2017. április 29-től

[8]

A rendelet szövegét a 21/2018. (V.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2018. május 31-től

[9]

A rendelet szövegét a 21/2018. (V.30.) önkormányzati rendelet 2. §-a iktatta be. Hatályos: 2018. május 31-től

[10]

A rendelet szövegét a 30/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2017. szeptember 30-tól

[11]

A rendelet szövegét a 21/2018. (V.30.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2018. május 31-től

[12]

A rendelet szövegét a 21/2018. (V.30.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése iktatta be. Hatályos: 2018. május 31-től

[13]

Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján. Hatálytalan: 2017. április 2-től


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
17.01 KB
2. melléklet
13.31 KB
3. melléklet
12.03 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!