nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Izsák Város Képviselő-testületének 9/2014 (XII.4.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2015-08-11 -tól
Izsák Város Képviselő-testületének 9/2014 (XII.4.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Izsák Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d)pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1.§


I.FEJEZET


Általános rendelkezések


(1) Az Önkormányzat elnevezése: Izsák Város Önkormányzata


(2) Az Önkormányzat hivatala: Izsáki Polgármesteri Hivatal


(3) Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal székhelye: 6070.Izsák Szabadság tér 1.


2.§


A Képviselő-testület létszáma:  9 fő.


3.§


A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A város önkormányzata a nemzeti ünnepeken túlmenően évente megrendezi az Izsáki Sárfehér Napokat.


4.§


(1) Az önkormányzat kiadványaként jelenik meg havi gyakorisággal az  Izsáki Hírek újság, melynek szerkesztőbizottságát a Képviselő-testület választja meg.


(2) A lapban kell közzétenni a Képviselő-testület üléseiről szóló tudósításokat és az önkormányzati rendeletek teljes szövegét.


II.FEJEZET


Önkormányzati feladat-és hatáskörök


5.§


(1) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.


(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a jogosítottak a soron következő munkaterv szerinti Képviselő-testületi ülésen tájékoztatást adnak.


(3) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.


6.§


(1) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a jogi-pénzügyi és városfejlesztési bizottság véleményét ki kell kérni.


(2) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes

felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselőtestület elé, ha tartalmazza a

megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.


(3) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást

meghatározó pénzügyi tervben- a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.


III.FEJEZET


A helyi önkormányzat szervei és működésük


A Képviselő-testület működése


7.§


(1) A képviselő-testület évente a munkatervben meghatározott időpontokban 10 ülést tart.


(2) A Képviselő-testület összehívására, az ülés nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.


(3) Ha a Képviselő-testület ülését a települési képviselők ¼-ének, vagy a Képviselő-testület bizottságának indítványára kell összehívni, az ülés összehívására a rendkívüli ülés összehívásának szabályait kell alkalmazni.


8. §


(1) A képviselőtestület működésének alapja - a munkaprogram végrehajtását is célzó - munkaterv.


(2) A Képviselő-testület egy éves időtartamú munkatervet készít. A jegyző a munkaterv készítéséhez javaslatot kér a képviselőktől, a közszolgáltatást végző szervektől, az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek vezetőitől és a Polgármesteri hivatal csoportvezetőitől. A jegyző a javaslatokról akkor is tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha azokat a tervezetbe nem vette fel.


(3) A munkaterv tervezetét a polgármester terjeszti  jóváhagyás végett a képviselőtestület

elé. Ezt megelőzően gondoskodik, hogy a képviselőtestület és a bizottságok munkaterv

tervezetei között összhang legyen.


(4)       A munkaterv tartalmazza:


9.§


(1) A Képviselő-testület összehívására és vezetésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.


(2) Ha a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen vagy tartósan akadályoztatva vannak, az ülés összehívását és vezetését a Jogi- Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság elnöke látja el.


10.§


(1) A testületi meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét, idejét, az ülés jellegét,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) a napirendek előterjesztőit,

d) indokát abban az esetben, ha a Képviselő-testület ülését Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott indítvány alapján kötelező összehívni.


(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés napját megelőző legalább 6. napon megkapják. A meghívót a polgármester írja alá.


 (3) Az Izsáki Hírek önkormányzati lapban és a helyi televízió hirdetései között közzé kell tenni a képviselő-testületi ülés idejét, helyét és napirendjét. Az ülés meghívóját ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és közzé kell tenni a város honlapján.


(4)Azoknak az önszerveződő közösségeknek a felsorolását, melyeknek képviselőit tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testületi és a bizottsági üléseken a rendelet 2. melléklete tartalmazza.


11.§


(1) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben a rendkívüli ülést köteles összehívni.


(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót- amennyiben a rendkívüli ülés összehívását a polgármester kezdeményezi-, az ülés időpontját megelőzően legalább 4 nappal korábban kell megküldeni a képviselőknek a tárgyalásra kerülő előterjesztéssel együtt. Nem kell kiküldeni az előterjesztést, ha a meghívó megküldésének időpontjáig az előterjesztést a rendeletben és más jogszabályban meghatározottak, továbbá a szakmai szabályoknak megfelelően nem lehetett elkészíteni.


(3) Azokban az esetekben, amikor a rendkívüli ülés összehívása kötelező, a képviselők, a bizottság, vagy a kormányhivatal vezetőjének indítványával együtt a meghívót az ülés időpontját megelőzően legalább 4 nappal korábban ki kell küldeni.


(4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben, így különösen, ha az állampolgárok életét, testi épségét, vagyonát, az Önkormányzat vagyonát közvetlenül veszély fenyegeti a Képviselő-testület – a sürgősség okának közlésével- legkésőbb az ülés megkezdésének időpontját megelőző 24 órával is összehívható. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető.


(5) Ha a rendkívüli ülésre az előterjesztés a meghívóval együtt az ülés időpontját megelőzően legalább 4 nappal korábban kiküldésre került, az előterjesztéshez módosító indítványt az általános szabályok szerint lehet benyújtani. Ha az előterjesztés későbbi időpontban kerül kiküldésre, vagy a rendkívüli ülés sürgős, halasztást nem tűrő esetre tekintettel kerül összehívásra, módosító indítványt a képviselő-testületi vita lezárásáig szövegszerűen megfogalmazva lehet benyújtani.


12.§


(1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések:

a) rendelet-tervezet,

b) döntés tervezet határozati javaslattal,

c) beszámoló határozati javaslattal (továbbiakban együtt: határozati javaslat),

d) tájékoztató.


(2) A rendelet-tervezet és a döntés tervezet benyújtására a polgármester, az alpolgármester, a képviselő,az önkormányzat bizottsága, a jegyző, az aljegyző a rendelet szerint érintett bizottság véleményével jogosult.


(3) A beszámoló és tájékoztató előterjesztésére az érintett szerv, így különösen gazdasági társaság, költségvetési szerv, non-profit gazdasági társaság, közalapítvány vezetője, a (2) bekezdésben meghatározott személy vagy testület a rendelet szerint érintett bizottság véleményével jogosult.


13.§


A rendelet- tervezetet a rendeletben meghatározott eljárási rendnek és tartalmi követelményeknek megfelelően kell előterjeszteni.


14.§


(1) Határozati javaslat benyújtása esetén az előterjesztés két részből áll.


I. Vizsgálati és elemző részből, melyben pontosan meg kell határozni:


a) a napirendi pont tárgyát, valamint azt, hogy az adott témakör szerepelt-e már korábban is a testület napirendjén, és ha igen, milyen döntés született, azt milyen eredménnyel hajtották végre. 

b) a témakör tárgyilagos elemzését,

c) a javasolt döntés indokait,

d) mindazok körülményeket és összefüggéseket, amelyek indokolják a meghozandó döntést,

e) azokat a javaslatokat, amelyeket az előterjesztő nem vett figyelembe a döntés kialakításánál, véleménykülönbségeket, azok indokaival együtt.


II. Határozati javaslatból, melyben meg kell fogalmazni:


a) a döntési javaslatot,

b) az esetleges alternatív döntési javaslatot,

c) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését,

d) konkrét végrehajtási határidőt.


(2) A határozati javaslatok megjelölésére a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet rendelkezései az irányadók.


15.§


A képviselő-testületi előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:

1. az előterjesztés előkészítéséért, az érdekeltekkel való egyeztetések lebonyolításáért az előterjesztő a felelős,


2. a rendelet- tervezetet tartalmazó előterjesztés előkészítésének jogi és szakmai koordinációjáért a jegyző a felelős,


3. az előterjesztések kidolgozásakor figyelembe kell venni a hatályos jogi szabályozást. Az Európai Unió közösségi jogát is szem előtt kell tartani, továbbá a belső jogi normákat úgy kell értelmezni, hogy ne akadályozzák a közösségi jog érvényesülését,


4. az előterjesztés előkészítése során a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei az előterjesztést véleményezik, a kért adatokat az előterjesztő rendelkezésre bocsátják,


5. több szervezeti egységet érintő előterjesztés előkészítése során az aljegyző közreműködik a szükséges koordináció lebonyolításának folyamatában,


6. az előterjesztésen fel kell tüntetni az előterjesztőt, az előkészítésben részt vevő személyek és szervezetek nevét, és a törvényességi ellenőrzést végző köztisztviselő nevét.


16.§


(1) Az előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző 10. napon meg kell küldeni a jegyzőnek. A határidő letelte után megküldött előterjesztéseket – sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés kivételével- napirendi pontként a Képviselő-testület nem tárgyalja.


(2) Az Önkormányzati tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolójával és az adózott eredmény felhasználásával kapcsolatosan a tájékoztatónak tartalmaznia kell az érintett cégek éves beszámolójának sarokszámait, így különösen: mérleg főösszeget, jegyzett tőkét, saját tőkét, összes bevételt, összes ráfordítást, mérleg szerinti eredményt.


(3) Az állampolgároknak a képviselő-testületi előterjesztésekben történő betekintéssel kapcsolatos jogosultságára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.


17.§


(1) Az előterjesztésben megfogalmazott döntési javaslatot érintően annak módosítását, vagy kiegészítését ( továbbiakban együtt: módosító indítvány) kezdeményezheti a polgármester,  alpolgármester, képviselő, bizottság, a jegyző, az aljegyző és az előterjesztő.


(2) Az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos módosító indítványt,a Képviselő-testületi ülést megelőző harmadik munkanapon 16 óráig lehet írásban, indokolással ellátva benyújtani a jegyzőnek. Az előterjesztő módosító indítványát is a bekezdésben meghatározottaknak megfelelően lehet benyújtani.


(3) A jegyző a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 16.00 óráig megküldi a rendeletalkotáshoz benyújtott módosító indítványt a képviselőknek. A jegyző a testületi ülésig a módosító indítványról kialakítja jogi álláspontját.


18.§


(1) A kiküldött testületi előterjesztés tárgya által megfogalmazott körben, az előterjesztésben nem szereplő határozati javaslat meghozatalát (továbbiakban együtt: kiegészítő indítvány) indítványozhatja a polgármester, alpolgármester, képviselő, bizottság, jegyző, aljegyző és az előterjesztő.


(2) A kiegészítő indítványt a képviselő-testületi ülést megelőző munkanap 12.00 óráig kell írásban, indokolással ellátva benyújtani a jegyzőnek.


(3) A jegyző a kiegészítő indítvány benyújtásáról tájékoztatja a polgármestert, továbbá intézkedik a kiegészítő indítvány törvényességi vizsgálatáról.


19.§


(1) A Képviselő-testület elé indítványt nyújthat be a képviselő, bizottság. Az indítványt indokolással együtt írásban kell a polgármesterhez benyújtani, legalább 15 nappal az ülés előtt.


(2) Amennyiben a polgármester az indítvány tartalmával egyetért:

a) és a munkaterv szerinti következő képviselő-testületi ülésre az előterjesztés előkészítésére elegendő idő áll rendelkezésre, felkéri a jegyzőt, hogy koordinálja az előterjesztés előkészítését,


b) amennyiben az ügy bonyolultságára tekintettel az előterjesztés előkészítése hosszabb időt vesz igénybe, felkéri a jegyzőt, hogy a munkaterv szerinti következő képviselő-testületi ülésre gondoskodjon az előterjesztés előkészítéséről.


(3) Amennyiben a polgármestert az indítvány tartalmával nem ért egyet, ismerteti a Képviselő-testülettel az indítvány benyújtásának tényét és annak tartalmát. A polgármestert tájékoztatása alapján a Képviselő-testület dönt arról, hogy kívánja-e az indítványozott kérdést megtárgyalni. A Képviselő-testület igenlő döntése esetén a jegyző köteles gondoskodni az indítvány tartalmának megfelelő előterjesztés- a Képviselő-testület által meghatározott időpontra történő – előkészítéséről.


20.§


(1) Sürgősségi indítványt a polgármester, alpolgármester, képviselő, bizottság, jegyző, aljegyző, a Polgármesteri Hivatal csoportvezetője írásban terjeszthet elő. A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával, és az előterjesztéssel együtt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon, 12.00 óráig nyújtható be a polgármesternél. A sürgősségi indítványt a jegyző legkésőbb a testületi ülést megelőző munkanapon 16.00 óráig megküldi a 

képviselőknek.


(2) Sürgősségi indítvány benyújtása esetén az előterjesztett döntési javaslatot a feladatkörüknél fogva érintett bizottságoknak nem kell véleményezniük.


(3) A sürgősség kérdésében - ha szükséges, vita után – a Képviselő-testület dönt a napirend meghatározása előtt. A polgármester alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének ismertetésére. Ha a Képviselő-testület a sürgősségi indítványt elfogadja, a sürgősséggel megtárgyalni indítványozott napirendet a Képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja.


(4) Ha a sürgősséget nem ismeri el, a Képviselő-testület dönt arról, hogy a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztést mikor fogja megtárgyalni, vagy dönthet arról, hogy nem kívánja a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztést tárgyalni.


(5) A sürgősségi indítványhoz, vagy a sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító indítványt a képviselő-testület vita lezárásáig szövegszerűen megfogalmazva lehet benyújtani.



21.§


(1) A polgármester, az alpolgármester, a Jogi- Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke ( továbbiakban együtt: polgármester) feladata a képviselő-testületi ülés vezetésével kapcsolatban:

a) megállapítja, és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,

b) megnyitja az ülést,

c) a munkaterv szerinti ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet a benyújtott interpellációkról, kérdésekről,

d) ismerteti a sürgősségi indítványt, az általa támogatott, és nem támogatott indítványt,

e) előterjeszti a napirendi javaslatot,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a döntési javaslatot és kihirdeti a határozatot,

g) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

h) berekeszti az ülést.


(2) A polgármester az ülés vezetése során jogosult:

a) a szó megadására, megtagadására,

b) felszólítani a hozzászólót, hogy térjen a tárgyra,

c) a szó megvonására,

d) a vitában a hozzászólások időtartamának korlátozására,

e) figyelmezteti a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől való tartózkodásra,

f) annak a személynek a rendreutasítására, vagy a hallgatóság soraiból való kiutasításra, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,

g) az ülés félbeszakítására,

h) tárgyalási szünet elrendelésére,

i) napirendi pontok összevont tárgyalására vonatkozó javaslattételre,

j) a vita lezárásának kezdeményezésére,

k) napirendi pontok felcserélésére.


22.§


(1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. A polgármester ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben újra nem szólalhat meg.


(2) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármestert az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha a polgármester nem talál meghallgatásra, elhagyja a polgármesteri széket, az ülés ezzel félbeszakad, és a polgármesteri összehívásra folytatódik.


(3) A polgármester vagy képviselő javasolhatja a Képviselő-testület döntése előtt a napirendi pont újratárgyalását, elnapolását. Erről a testület vita nélkül határoz és megállapítja a napirendi pont tárgyalásának időpontját.


(4) A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja. A vita lezárásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a vita lezárására vonatkozó javaslatot a Képviselő-testület elfogadja, mindazokat, akik ezt megelőzően jelezték hozzászólási szándékukat 2 perces időkeretben megilleti a hozzászólás joga.



23.§

A tanácskozás rendje:

a) a Képviselő-testület – a polgármester előterjesztése alapján – napirend előtt dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról,

b) a polgármester előterjeszti a napirendi tervezetet, indokolja, ha az a munkatervtől eltér,

c) ha a napirendi javaslat a munkatervtől eltér, a napirendet a Képviselő-testület határozattal állapítja meg.


24.§


(1) A napirend előterjesztője a vita előtt szóban kiegészítést tehet.


(2) Ha bizottság az előterjesztés bizottsági megtárgyalásakor az előterjesztés szerinti döntési javaslathoz képest módosító indítványt fogalmazott meg, a bizottság határozatát a bizottság elnöke a vita megkezdése előtt ismerteti a Képviselő-testülettel.


25.§


(1) A napirend előterjesztőjéhez a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó rövid, tárgyszerű választ ad.


(2) A napirend tárgyalása során a hozzászólók sorrendjét – figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét is- a polgármester határozza meg.


(3) A polgármester és a napirendi pont előterjesztője több alkalommal is hozzászólhat, az előterjesztőt megilleti a zárszó joga is.


(4) A napirendi pont vitája során a képviselő általában egy alkalommal kap szót. Ismételt hozzászólásra legfeljebb 2 perces időtartamra, a polgármester adhat engedélyt. Ha a polgármester az engedélyt megtagadja a képviselő a Képviselő-testülettől kérheti a hozzászólás engedélyezését. A testület e tárgyban vita nélkül határoz.


(5) A napirend vitája közben a képviselő korábbi felszólalásával kapcsolatos másik felszólalásra történő viszontválasz céljából a képviselő 2 perces hozzászólásra szót kérhet. A viszontválasz elmondását a polgármester engedélyezheti.


(6) A tárgyalt napirendet érintően ügyrendi kérdésben bármely képviselő 2 perces szót kérhet és javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, azonnal dönt, azzal, hogy vita bezárása esetén alkalmazni kell a 22.§ (4) bekezdésének szabályait.


26.§


Az érdemi vita során:

a) a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kifejthetik a napirendi ponttal kapcsolatos észrevételeiket és a döntéstervezettel kapcsolatos javaslataikat,


b) a polgármester a megjelent állampolgároknak és közösségek képviselőinek hozzászólást engedélyezhet, annak időtartamát korlátozhatja,


c) a polgármester lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett személyek észrevételt tehessenek,


d) a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, ha a polgármester a javaslat nyomán a hozzászólások időtartamát nem korlátozza, az indítványról a testület vita nélkül határoz,


e) a vita lezárása után a polgármester a napirend előterjesztőjét válaszadásra kéri fel. A napirend előterjesztőjének nyilatkozni kell arra vonatkozóan, hogy befogadja-e a módosító, kiegészítő indítványokat,


f) a szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek szót ad, ha a jegyzőnek a döntési javaslat, módosító indítvány, kiegészítő indítvány, ügyrendi javaslat törvényességével kapcsolatban észrevétele van,


g) a polgármester először az írásban benyújtott és a vitában elhangzott módosító indítványokat külön- külön, mag a Képviselő-testület által elfogadott módosításokkal egybefoglalt döntési javaslatit teszi fel szavazásra. A kiegészítő indítványt a polgármester akkor teszi fel szavazásra, ha az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról a Képviselő-testület döntött,


h) a képviselők igenlő, vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban,


i) a szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.


27.§


A napirendek megtárgyalás után a polgármester az ülést berekeszti.


28.§


A Képviselő-testület ülésén történő felszólalás lehet:

a) interpelláció elmondása,

b) interpelláció elfogadásával kapcsolatos nyilatkozat, ha azt a rendelet lehetővé teszi,

c) kérdés elmondása,

d) kérdésre adott válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozat, ha ezt a rendelet lehetővé teszi,

e) felszólalás ügyrendi kérdésben,

f) napirendhez kapcsolódó felszólalás.


29.§


(1) A Képviselő a Képviselő-testületi ülésen – az Önkormányzat feladat-és hatáskörében- a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, az aljegyzőhöz, a bizottság elnökéhez felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhet, valamint magyarázat kérése céljából interpellációt terjeszthet elő. A képviselőhöz is lehet kérdést, vagy interpellációt intézni, feltéve, ha a polgármester, vagy bizottság elnökének megbízásából,  vagy valamely önkormányzati testület delegálása alapján önkormányzati feladatkörben járt el.


(2) A munkaterv szerint testületi ülés esetében a kérdést és az interpellációt a testületi ülést megelőző 6. nap 12.00 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesternek és a jegyzőnek. Rendkívüli ülés esetében a kérdést és az interpellációt a testületi ülést megelőző 3. nap 12.00 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesternek és a jegyzőnek.


(3) Egyebekben a felvilágosítás kérésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.


(4) A kérdés az interpelláció benyújtásáról, annak megküldésével a jegyző a munkaterv szerinti testületi ülést megelőző 5. nap 16.00 óráig tájékoztatja a képviselőket. Rendkívüli ülés esetén a jegyző a kérdés és az interpelláció benyújtásáról, annak megküldésével a testületi ülést megelőző 2. nap 16.00 óráig tájékoztatja a képviselőket.


30.§


(1) A kérdésre és az interpellációra adott választ meg kell küldeni valamennyi képviselőnek.


(2) Az interpellációra adott válaszról az interpelláló nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, a Képviselő-testület – külön vita nélkül – dönt. Írásban történő válaszadás esetén, ha azt a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület a következő munkaterv szerinti ülésen dönt. Írásbeli válaszadás esetén az interpellálónak a következő munkaterv szerinti ülés előtt nyilatkoznia kell arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja –e.


(3) A nyilatkozatot a 29.§ (2) bekezdésében meghatározott időpontig kell megküldeni a polgármesternek és a jegyzőnek. A nyilatkozatot a jegyző a 29.§ (4) bekezdésében meghatározott időpontig megküldi a képviselőknek. Amennyiben az interpelláló képviselő az előírt határidőben nem tesz nyilatkozatot, a választ elfogadottnak kell tekinteni.


(4) Ha az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, és a válasszal a Képviselő-testület sem ért egyet, az ügyet a polgármester kiadja vizsgálatra a feladatköre szerint érintett bizottságnak. Amennyiben az interpelláció valamely bizottság, képviselő tevékenységét érinti, az ügyet a Jogi- Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságnak kell vizsgálatra átadni. A bizottság a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a testületet, szükség esetén javaslatot tesz a Képviselő-testület felé döntés meghozatalára.


(5) A kérdésre adott válaszról a kérdező nyilatkozik. A nyilatkozatot a 29.§ (2) bekezdésében meghatározott időpontig kell megküldeni a polgármesternek és a jegyzőnek. Kérdés esetén a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem hoz döntést.



31.§


(1) A Képviselő-testület határozatképességére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése az irányadó.


(2) Ha a Képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén elnapolják a polgármester 8 napon belül újra összehívja.


32.§


(1) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből történő kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.


(2) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a Képviselő-testület azt megállapítja, a Képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.


33.§


A döntési javaslat elfogadására, a minősített többséggel meghozandó döntések körére, a minősített többség meglétére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.



34.§


(1) A szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazás közben a szavazatot indokolni nem lehet. A kisebbségi szavazatokat bármely képviselő kérésére név szerint kell nyilvántartani.


(2) Névszerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat, az indítványról a testület vita nélkül dönt. Névszerinti szavazás esetén a szavazatokat az ülésrend sorrendjében, szóban kell leadni, amelynek eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.


(3) A képviselő-testületi döntések nyilvánosságára vonatkozóan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.


35.§


(1) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiség és urna alkalmazásával történik. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját,

b) kezdetét és végét,

c) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

d) a szavazás során felmerülő körülményeket,

e) a szavazás eredményét.


(2) A titkos szavazással kapcsolatos teendőket a Jogi- Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság képviselő tagjai látják el. A szavazás lebonyolítására létrejött munkacsoport határozatképes, ha legalább a bizottság három képviselő tagja jelen van.


36.§


(1) Az önkormányzati rendelet alkotására az Alaptörvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, a jogalkotásról szóló törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet rendelkezései az irányadóak.


(2) Az Önkormányzat által nem szabályozott tárgykörben a 12.§ (2) bekezdésében meghatározottakon kívül rendeletalkotást kezdeményezhet:

a) nemzetiségi önkormányzat,

b) Izsákon székhellyel rendelkező civil szervezet.


(3) A kezdeményezést írásban – a rendelet alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével- a polgármesternél lehet benyújtani.


(4) A polgármester a kezdeményezéssel kapcsolatos döntési javaslatát – a jegyző véleményének kikérése után – a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül, vagy a legközelebbi munkaterv szerinti testületi ülésen terjeszti a Képviselő-testület elé. A rendeletalkotás szükségességéről a Képviselő-testület dönt.


37.§


(1) A Képviselő-testület az önkormányzati választást követően az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatát Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint végzi el. A jegyző gondoskodik az önkormányzati rendeletek kétévenkénti felülvizsgálatának előkészítéséről.


(2) Az önkormányzati rendeletek módosítását, kiegészítését, hatályon kívül helyezését a rendelet- tervezet előkészítésével a 14.§ (2) bekezdésében meghatározottak kezdeményezhetik.


38.§


A rendelet-tervezet előkészítése során meg kell vizsgálni:

a) törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezet esetén:

aa) a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabályokkal,

ab) rendelet alkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre,

ac) a szabályozási javaslat nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein.


b) feladatkörében törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokkal kapcsolatos rendelet alkotása esetén, hogy a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel,


c) vizsgálni kell az Európai Unió jogának való megfelelőséget:

ca) a b) pontban meghatározott rendelet-tervezet szerinti szabályozási javaslat nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az Európai Uniónak kizárólagos jogalkotási hatásköre van,

cb) a szabályozási javaslat nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi jogának érvényesülését,

cc) a szabályozási gyakorlat megfelel-e az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlata során kialakult jogelvekkel.


(2) A rendelet-tervezet előkészítése során a belső jogi normákat a közösségi jog elsőbbségére való tekintettel kell értelmezni.


(3) A rendelet hatályba lépésének idejét a jogalkotásról szóló törvény szabályainak megfelelően kell megállapítani.


39.§


Az előkészítés után a rendelet-tervezetet indokolással és a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálattal együtt  a Képviselő-testület elé kell terjeszteni. Az előterjesztő tájékoztatja a Képviselő-testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.


40.§


(1) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni. Az önkormányzati rendeletet aláírására és a kihirdetésével kapcsolatos feladatok ellátására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése az irányadó.


(2) Az Önkormányzat rendeleteit a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendeletet a város lapjában is közzé kell tenni. Az önkormányzati rendeletek kihirdetésük napjától kezdődően elérhetőek az Önkormányzat honlapján.


 (3) Az Önkormányzati rendelet megjelölésére a jogszabály kihirdetése során történő megjelöléséről szóló közigazgatási és igazságügyi miniszteri rendelet szabályai az irányadóak.


41.§


(1) A Képviselő-testület a (2) bekezdése foglalt kivételekkel alakszerű határozattal dönt.


(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvében történő rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt:

a) a feladat- meghatározást nem tartalmazó előterjesztés elfogadásáról,

b) interpellációra adott válasz elfogadásáról,

c) információs jelentés tudomásulvételéről,

d) az ügyrendi, kiegészítő, módosító javaslatok esetében.


(3) A határozat megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölését szabályozó közigazgatási és igazságügyi miniszteri rendelet szabályai az irányadóak.


(4) A Képviselő-testület normatív határozatait a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni.


(5) A Képviselő-testület a rendeletet megküldi:

a) Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak,

b) Szily Kálmán Könyvtárnak.


42. §


A jegyző gondoskodik a rendeletek hatályos jegyzékének vezetéséről, valamint a rendelet módosítását követően az egységes szerkezetű rendelet elkészítéséről.


43.§


(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvvezető által készített jegyzőkönyvet kell elkészíteni. Az ülésről szószerinti jegyzőkönyv nem készül, de a képviselő írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, valamint véleményét kérésére rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.


(2) A Képviselő-testület nyilvános üléseit az Izsáki Televízió élőben közvetíti. A képviselő kérésére a jegyzőkönyv téves bejegyzését a jegyző a felvétellel egyezően kijavítja.


(3) Az állampolgároknak a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe történő betekintéssel kapcsolatos jogosultságára, valamint a zárt ülésről készülő jegyzőkönyvvel kapcsolatos szabályokra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.


(4) A jegyzőkönyv tartalmazza Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül:

a) a képviselő- testületi ülés jellegét, kezdetét és végét,

b) az előre bejelentett távolmaradó képviselők nevét,

c) az elfogadott napirendi pontok előterjesztőit,

d) képviselői kérelem esetén külön rögzítve név szerint a kisebbségi szavazatokat, külön az ülésen elhangzott javaslatokra és külön az írásban előterjesztett javaslatokra adott szavazatokat.


44.§


(1) A jegyzőkönyv elkészítésére, és a jegyzőkönyv aláírására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.


(2) A jegyzőkönyvet négy példányban kell elkészíteni.


(3) A jegyzőkönyvekhez mellékelni kell:

a) a testületi ülés meghívóját,

b) a tárgyalt előterjesztéseket,

c) a megalkotott rendeleteket és elfogadott határozatok mellékleteit,

d) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet,

e) az interpellációk, kérdések, felszólalások szövege,

f) indítványok és sürgősségi indítványok szövegét és indokolását,

g) a népszavazást kezdeményező dokumentumokat.


(4) A jegyzőkönyveket a Polgármesteri Hivatal titkárságán meg lehet tekinteni.


(5) A nyilvános ülések jegyzőkönyvei megtekinthetők az Önkormányzat honlapján pdf formátumban.


(6) A Képviselő-testület által hozott határozatot kivonatban meg kell küldeni a határozatban érintetteknek.


Települési képviselő


45.§


(1) A települési képviselő – választói érdekek képviseletével kapcsolatos – jogaira és kötelezettségeire Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.


(2) A vagyonnyilatkozatokat a Jogi- Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság tartja nyilván, valamint ez a bizottság folytatja le a képviselő és a polgármester, alpolgármester összeférhetetlenségének kivizsgálásával és vagyonnyilatkozatának ellenőrzésével kapcsolatos eljárást.


46.§


Magyarország helyi önkormányzatairól és az egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről szóló törvény rendelkezései alapján az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat- tételre kötelezettek.


47.§


(1) A települési képviselőnek a Képviselő-testület és a bizottságok munkájában való részvételére, jogaira és kötelezettségeire Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.


(2) A képviselő- testületi ülésről való távolmaradást az ülés előtt a polgármesternél kell bejelenteni.


48.§


(1) A települési képviselő képviselői munkája során a Városháza helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti.


(2) A képviselőket, a nemzetiségi önkormányzat vezetőjét a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a Polgármesteri Hivatal dolgozói soron kívül fogadják.


49.§


(1) A települési képviselőnek a testületi munkában való részvételével összefüggően a munkavégzés alóli felmentésére, az így kiesett jövedelem megtérítésére, valamint költségeinek megtérítésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.


(2) A képviselőt képviselő-testületi, bizottsági tagsági, bizottsági elnöki, tanácsnoki feladatainak ellátásáért havonként az alábbi tiszteletdíj illeti meg:

a) a képviselő képviselő-testületi feladatainak ellátásáért:    50.000 Ft

b) a bizottság tagját

    ba) egy bizottsági tagság esetén                      +   20 %     10.000 Ft

    ba) két bizottsági tagság esetén                       +   40 %     20.000 Ft

c) a bizottság elnökét                                           +   70 %     35.000 Ft

d) a tanácsnokot                                                   + 100%      50.000 Ft.


(3) A bizottságok nem képviselő tagjainak tiszteletdíja havonként az alapdíj 20  %-a illeti meg.


(4) A tiszteltdíj kifizetésének alapbizonylata a képviselő- testületi, bizottsági ülésen aláírt jelenléti ív, amit a polgármester illetve a bizottsági elnök záradékol és látja el aláírásával.


Nemzetiségi önkormányzat


50.§


(1) Az Önkormányzat és a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat önálló jogi személyként egymás érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartva látják el a törvényben meghatározott feladataikat.


(2) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökét tájékoztatni kell a nemzetiségi önkormányzat működését érintő kérdésekről.


(3) A Városi Önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges helyiséghasználatot az Izsák Szabadság tér 16. szám alatti önkormányzati tulajdonú ingatlanban biztosítja.


(4) Az Önkormányzat a helyiséghasználat keretében a leltár szerinti tárgyi, technikai eszközök használatát is biztosítja és vállalja a helyiséghasználathoz kapcsolódó rezsi- és fenntartási költségek finanszírozását.



51.§


(1)A Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére:

a) a testületi ülések, döntések, tisztségviselői döntések előkészítésével,

b) a jegyzőkönyvek elkészítésével kapcsolatos-, a döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási-,

c) a nemzetiségi önkormányzat működésével összefüggő sokszorosítási-, postázási-, iratkezelési-,

d) a képviselő működésével kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal azon szervezeti egysége látja el, amely a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a képviselő-testületi jegyzőkönyv elkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásáról gondoskodik.

(2) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésével, annak végrehajtásával kapcsolatos döntés előkészítési-,gazdálkodásával összefüggő nyilvántartási-,adatszolgáltatási feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportja gondoskodik.


(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatokkal kapcsolatos költségek fedezetét az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal költségvetésében biztosítja.


A Képviselő-testület bizottságai


52.§


(1) A Képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:

      a) Jogi- Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság       5 fővel,

      b) Közművelődési- Oktatási és Sportbizottság         5 fővel,

      c) Egészségügyi és Szociális Bizottság                    5 fővel,

      d) Mezőgazdasági Bizottság                                     3 fővel.


(2) A Képviselő-testület bizottságainak feladatkörét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.


(3) A Képviselő-testület a bizottság elnökének helyettesítésére és munkájának segítésére a képviselő bizottsági tagok közül alelnököt választhat.


(4) A bizottságok megalakulásától számított 30 napon megalkotják és elfogadják ügyrendjüket, melyben meghatározzák a bizottság  működésének rendjét, valamint a bizottság elnöke és alelnöke közötti feladatmegosztást.


53.§


A bizottság Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénnyel összhangban feladatkörében:


1. az Önkormányzat irányítása alatt álló és a Bizottság feladatkörét érintő közfeladatot, közszolgáltatást ellátó költségvetési szervek tekintetében:

a) javaslatot tesz a létesítéssel, átalakítással, megszűntetéssel, átvétellel és ellátottsággal kapcsolatos testületi döntésekre,

b) meghatározza az intézményvezetői álláshely betöltésre irányuló pályázat kiírásának feltételeit, és a köznevelési ágazat kivételével létrehozza a bíráló bizottságot,


2. véleményezi az Önkormányzat éves költségvetési rendelet- tervezetének szakterületüket érintő részét, javaslatot tesz szükség szerint annak évközi módosítására a Jogi - Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottsággal közösen,


3. Véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő az adott bizottság szakterületét érintő részét,


4. Előkészíti, vagy véleményezi a feladatkörét érintő önkormányzati rendelet- tervezeteket.


54.§


(1) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.


(2) A bizottság tagja:

a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésein,

b.) részt vesz a bizottság döntéseinek előkészítésében, javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartotó témakör napirendre tűzését, mely napirend tárgyalására a bizottság legközelebbi ülésén kerül sor.


(3) A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,

c) figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását,

d) a Képviselő-testület ülésén ismerteti a bizottság döntését.


55.§


(1) A bizottság ülését az elnök hívja össze. A bizottság meghatározza azokat a napokat, amikor munkaterv szerinti üléseit tartja.


(2) A bizottság elnöke rendkívüli ülést hívhat össze.


(3) A bizottság elnöke, tagjai részére a meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző 4. napon meg kell küldeni. Rendkívüli bizottsági ülés összehívása esetén az előterjesztést nem kell kiküldeni.


(4) A bizottsági ülés meghívóját e-mailben valamennyi képviselő részére meg kell küldeni.


(5) A bizottságot a bizottság elnöke összehívja, ha a polgármester vagy a bizottság tagjainak 1/3-a a napirend megjelölésével a bizottság ülésének összehívását kezdeményezi. Az elnök a bizottság ülését a kezdeményezés benyújtásától számított 8 napon belül összehívja. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak arra az esetre, ha a polgármester indítványozza a bizottsági ülés összehívását.


(5) A bizottsági ülés meghívóját ki kell függeszteni az Önkormányzat hirdetőtáblájára. Az előterjesztést annak kiküldésével egyidejűleg meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján.


(6) A bizottság üléséről a napirendi pontok megküldésével értesíteni kell a polgármestert, alpolgármestert, képviselőket és a jegyzőt.


56.§


(1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, működésére, a jegyzőkönyv tartalmára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.


(2) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.


(3) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntésekről külön nyilvántartást kell vezetni.


57.§


(1) A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra, általa meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.


(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.


Polgármester


58.§


(1)  A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.


(2) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatainak, hatáskörének ellátására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.


(3) A polgármester a város polgáraival való közvetlen kapcsolattartás érdekében fogadónapot tart a 4. számú mellékletben meghatározottak szerint.


59.§


Alpolgármester


Izsák Város Önkormányzat Képviselő-testülete tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.


Jegyző, aljegyző


60.§


(1) A jegyzőnek:

a) a Polgármesteri Hivatal vezetésével,

b) az önkormányzat működésével összefüggő feladatok ellátásával,

c) a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjének szabályozásával,

d) a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőit érintő munkáltatói jogok gyakorlásával,

e) a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével,

f) a hatáskörébe utalt ügyekben való döntéssel

kapcsolatos jogosítványaira és kötelezettségeire Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.


(2) A jegyzőnek a bizottsági üléseken, a Képviselő-testületi ülésén való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a Képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.


61.§


Az aljegyző kinevezésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.


62.§


A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a Polgármesteri Hivatal képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselője látja el.


Polgármesteri Hivatal


63.§


A polgármesteri Hivatal feladataira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.


Népszavazás


64.§


A Képviselő-testület köteles kitűzni a népszavazást, ha azt a választópolgárok 20 %-a kezdeményezte. 


Közmeghallgatás


65. §


(1) A képviselőtestület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart. 


(2) A közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.


(3) A közmeghallgatás helyéről és idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a település honlapján, a helyi televízióban és a Polgármesteri hivatal hirdetőtábláján keresztül a lakosságot a rendezvény előtt legalább 30 nappal tájékoztatni kell.


(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik. 


Lakossági fórum


66.§


(1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben az állampolgárok és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából – lakossági fórumot hívhat össze.


(2) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.


(3) A lakossági fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.


(4) A lakossági fórumról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.


Záró rendelkezések


67.§


A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

a) 1. melléklet:  A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolása.

b) 2. melléklet:  A Képviselő-testület és bizottságok ülésein tanácskozási joggal résztvevő

                          önszerveződő közösségek jegyzéke.

c) 3. melléklet:  A Képviselő-testület bizottságainak feladatai.

d) 4. melléklet:  A polgármester fogadónapja.

e) 5. melléklet:  Az Önkormányzat, mint törzskönyvi szerv alaptevékenységének

                          meghatározása.

f) 6. melléklet:  Az önkormányzat, mint törzskönyvi szerv alaptevékenységen belül szabad

                          kapacitás terhére végzett nem haszonszerzési célú tevékenységének

                          meghatározása.



68.§


(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) Hatályát veszti:Izsák Város Önkormányzata Képviselő-testületének Izsák Város önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2013.(VI.4.) önkormányzati rendelete.


I z s á k, 2014. december 2.



(: Mondok József:)                                (: Bagócsi Károly:)

                                                       polgármester                                       címzetes főjegyző


1. számú melléklet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2014.(XII.4.) önkormányzati rendelethez.


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖREINEK FELSOROLÁSA.


I.

A Képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a polgármesterre:


1. Dönt az önkormányzatok, önkormányzati költségvetési szervek számára kiírt pályázatok benyújtásáról a költségvetési rendeletben meghatározott feladatok, beruházások, felújítások körében.


2. Dönt az önkormányzati kötelezettségvállalást – ide értve a működési költséget is – nem igénylő pályázatok benyújtásáról.  


3. Gondoskodik az egészségügyi ellátással kapcsolatosan az ellátott panaszának törvényes keretek között történő kivizsgálásáról, és annak eredményéről a panaszt tevőt a törvényben meghatározott határidőn belül tájékoztatja.


4. A Magyar Orvosi Kamara Megyei Szervezete, a háziorvosi egyesület véleményének kikérését követően az egészségügyi alapellátás biztosítására vonatkozóan feladat-ellátási vagy feladatátvállalási szerződést köt az egészségügyi szolgáltatóval, továbbá megteszi a szerződéssel kapcsolatos egyéb jognyilatkozatokat.


5. Gondoskodik az ideiglenes elhelyezésről, ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisül, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő( használó)elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni.


6. Véleményezi a szomszédos települések településszerkezeti tervét.


7. Dönt a közfoglalkoztatott személyek foglalkozás-egészségügyi  vizsgálatának elvégzésére vonatkozó megállapodás megkötéséről.


8. Dönt a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló Kormány rendeletben meghatározott együttműködési megállapodás megkötéséről.


9. Dönt a pénzügyi kötelezettségvállalást nem igénylő együttműködési megállapodások jóváhagyásáról.


10. Dönt az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról.


11. Gyakorolja a korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyon feletti rendelkezés jogát – a

8/2013.(VII.12.) önkormányzati rendelet 9.§ (2) bekezdés c) pontjában leírtak kivételével – a 8.§ (1) bekezdése szerint bruttó 1 millió forint értékig


12.) Önkormányzati segélyt nyújthat  20.000 forint összegig.


II.


A Képviselő-testület Határkörei közül a következőket ruházza át a jegyzőre



Izsák Város Képviselő-testülete a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 3.§ (2) bekezdésében, a 7.§ (3) bekezdésében, a 12.§ (5) bekezdésében, a 14.§ (1) bekezdés a) pontjában, a 29/B. § (2) bekezdés a) pontjában, a 34.§ (3) bekezdésében, (4) és (6) bekezdésében, a 35.§ és 36.§ (1) bekezdésében, (3) és (4) bekezdésében, a 37.§ (1), (2) és (3) bekezdésében, 39.§-ában, 41.§ (1) és (2) bekezdésében, a 42.§ (3) bekezdésében, a 42/A. § (1) és (2) bekezdésében, a 43.§ (1) bekezdésében meghatározott hatásköreit a jegyzőre ruházza át:


2. számú melléklet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2014.(XII.4.) önkormányzati rendelethez.


A képviselőtestület és a bizottságok ülésein tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg az önszerveződő közösségeket, így

     a ) Ezüst Gólya Nyugdíjas Klub,

    b) Izsáki Sárfehér Polgárőr Egyesület,

    c) Sárfehér Sportegyesület,

    d) Mozgáskorlátozottak Izsáki Csoportja,

    e) Tegyünk Izsákért Egyesület képviselőit,

    f) Katolikus Karitász,

    g) Izsák és Környéke Erdélyi Magyarok Szövetsége,

    h) Sárfehér Néptánc Egyesület

    i) Hegyközség

   


3. számú melléklet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2014.(XII.4.) önkormányzati rendelethez.


A Képviselő-testület bizottságainak feladatai:


A rendelet 50.§-ában meghatározott feladatkörön kívül az alábbi feladatokat látják el:


I. Jogi  - Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság


1.)     elkészíti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatát,figyelemmel kíséri hatályosulását, javaslatot tesz a szükséges módosításokra, 


2.)     szükség szerint, de legalább kétévenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeleteket és javaslatot tesz azok módosítására, hatályon kívül helyezésére vagy újabb rendeletek megalkotására, 


3.)     közreműködik a testületi szavazások lebonyolításában, 


4.)     döntésre előkészíti a polgármesterrel, alpolgármesterrel szembeni összeférhetetlenségi, fegyelmi, anyagi-kártérítési ügyeket, 


5.)     javaslatot tesz a polgármester illetményének megállapítására, jutalmának meghatározására, 


6.)     elvégzi a polgármester és a képviselők által benyújtott vagyonnyilatkozatok nyilvántartását, ellenőrzését  és lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást és annak eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet, 


7.)     elvégzi a képviselők  összeférhetetlenségi ügyében keletkezett kezdeményezések vizsgálatát és annak eredményéről tájékoztatja  a polgármestert és a Képviselő-testületet, 


8.)     figyelemmel kíséri az önkormányzatnál és intézményeinél a költségvetési bevételek és kiadások alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (növekedés-csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat,


9.)     vizsgálja az önkormányzatnál és intézményeinél a hitel-felvétel indokait, gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és fegyelem érvényesítését, 


10.)   javaslatot tesz a képviselő-testületnek pályázatok benyújtására, 


11.)   döntésre előkészíti az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodás szabályait, 


12.)   felkérésre részt vesz a Polgármesteri Hivatal által végzett ellenőrzésekben, 


13.)   véleményezi a helyi adó és a gépjárműadó megállapítására irányuló előterjesztéseket, 


14.)   véleményezi a kötvénykibocsátást, az alapítványi források átadását és átvételét, 


15.)   ellátja a településfejlesztéssel kapcsolatos előkészítését,


16.)   véleményezi a városrendezési tervet


17.)   ellát minden olyan feladatot, melyre a Képviselő-testület felkéri.                                                               



II. Közművelődési –Oktatási és Sportbizottság:


1.)  figyelemmel kíséri az önkormányzat oktatási és művelődési intézményeinek munkáját

      és működését,


2.) előzetesen állást foglal a hatáskörébe tartozó önkormányzati intézmények vezetői

     állásaira kiírt pályázatok elbírálásánál,


3.) előzetesen megtárgyalja az oktatási- kulturális szférába tartozó intézmények beszámolóit,


4.) közreműködik a város sportéletének irányításában.

III. Szociális és Egészségügyi Bizottság:


1.)     folyamatosan elemzi és értékeli az egészségügyi és szociális ellátás helyzetét,


2.)     részt vesz a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó intézményvezetői álláshelyre benyújtott pályázatok véleményezésében, 


3.)     szakmailag véleményezi a szociális és egészségügyi beruházásokat, 


4.)     gyakorolja a képviselő-testület által részére átruházott hatásköröket,


5.)     részt vesz az egészségügyi és szociális koncepció kidolgozásában,


6.)     figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását és a családsegítési munkát.



IV. Mezőgazdasági Bizottság


1.) képviseli a helyi állattartók, mező- és erdőgazdálkodók érdekeit a képviselő-testület előtt,


2.) együttműködik a hegyközséggel és a falugazdásszal,


3.) együttműködik a gazdakörrel,


4.) közreműködik a szóló- és gyümölcsértékesítés megszervezésével,


5.) véleményezi a külterületi útépítési beruházásokat és karbantartási munkákat.


4. számú melléklet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

9/2014. (XII.4.) önkormányzati rendelethez.


A polgármester bejelentkezés alapján előzetesen egyeztetett időpontban tart ügyfélfogadást.


- A polgármesteri fogadónap időpontját az Izsáki Hírekben és az Izsáki Televízióban kell közzétenni.

- A bejelentkezés a Polgármesteri Hivatal titkárságán személyesen vagy elektronikusan történik.

- Ha az ügyfelek magas száma nem teszi lehetővé a kitűzött időpontban történő fogadást, akkor a Polgármester személyre szóló időpontot határoz meg.

- A fogadónappal kapcsolatos adminisztratív feladatokat a titkársági ügyintézők látják el.


5. számú melléklet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 92014.

(XII.4.) önkormányzati rendelethez.


Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai.


Egészségügyi feladatok:

1.) háziorvosi ellátás (ellátási szerződéssel)

2.) házi gyermekorvosi ellátás ( ellátási szerződéssel)

3.) fogorvosi ellátás ( ellátási szerződéssel)

4.) alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás ( társulás keretében)

5.) védőnői ellátás ( ellátási szerződéssel)

6.) óvoda- egészségügyi ellátás ( feladat-átvállalási szerződéssel)

7.) költségvetési intézménye: Egészségügyi Szolgáltatás


Szociális ellátás:

1.) köztemetés

2.) önkormányzati segély megállapítása, folyósítása

3.) szociálpolitikai kerekasztal működtetése,

4.) temetési segély megállapítása, folyósítása,

5.) közfoglalkoztatás,

6.) családsegítés biztosítása (Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat)

7.) nappali ellátás biztosítása ( Gondozási Központ keretén belül)

8.) szociális étkeztetés biztosítása( Gondozási Központon belül)

9.) házi segítségnyújtás biztosítása(Gondozási Központon belül)


Gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok:

1.) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása,

2.) gyermekjóléti szolgálat működtetése( Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat)


Köznevelés:

1.) Óvodai nevelés ( Általános Művelődési Központ )

2.) Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése.


Közművelődési, közgyűjteményi feladatok:

1.) települési nyilvános könyvtári feladat ellátás ( ÁMK. Szily Kálmán könyvtár)


2.) közművelődési tevékenység ellátása, közösségi tér biztosítása ( ÁMK. Művelődési ház)

3.) nemzeti ünnepek programjainak megrendezése.


Környezetvédelmi feladatok:

1.) a környezeti állapot figyelemmel kísérése, adatnyilvántartás és szolgáltatás teljesítése,

2.) környezetvédelmi program kidolgozása,jóváhagyása, az illetékességi terület környezeti állapotának elemzése, értékelése, a lakosság tájékoztatása,a környezetvédelmi programban foglaltak végrehajtása, folyamatos felülvizsgálata.

3.) helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartása, állapotának fejlesztése, őrzése.

4.) hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése és fenntartása,

5.) szilárd hulladék szelektív gyűjtésének megszervezése,

6.) közterületen elhagyott hulladék elszállítása, hasznosítása, illetve ártalmatlanítása,

7.) közterület tisztántartása,

8.) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területek kijelölésében való közreműködés.


Kommunális feladatok:

1.) egészséges ivóvízellátás,

2.) vízrendezés, csapadékvíz- elvezetés,

3.) belvízvédekezés,

4.) helyi vízkárelhárítás,

5.) belvízmentesítés,

6.) csatornázás,

7.) közvilágítás,

8.) helyi közutak kezelése,

9.) helyi közterületek fenntartása, köztisztaság, településtisztaság biztosítása,

10) települési szilárd hulladékok kezelése,

11) települési folyékony hulladékok kezelése,

12) parkoló- hálózat működtetése.


Lakásgazdálkodás, ingatlangazdálkodás:

1.) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek, valamint egyéb forgalomképes ingatlanok bérletére, üzemeltetésére, valamint elidegenítésére vonatkozó feladatok.


Településfejlesztési feladatok:

1.) településfejlesztés és településrendezés,

2.) helyi építészeti örökség értékeinek védelme,

3.) egyéb településrendezési sajátos jogintézmények.


Sportfeladatok:

1.) A települési sport hosszú távú fejlesztése, a sport- szervezetekkel való együttműködés biztosítása, sportlétesítmények fenntartása.


Egyéb feladatok:

1.) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése, a helyi nemzetiségi önkormányzatok munkájának segítése.



ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOK:


Szociális feladatok:

1.) lakossági szilárd hulladékkezelési közszolgáltatási díj támogatás (nagycsaládosok, egyedül élők),

2.) HPV vírus elleni védőoltás.


Gyermekjóléti, gyermekvédelmi feladatok:

1.) gyermekétkeztetési kedvezmény megállapítása, folyósítása.


Közművelődési, közgyűjteményi feladatok:

1.) városi nagyrendezvények szervezése, támogatása, lebonyolítása,

2.) művészeti csoportok támogatása.



Környezetvédelmi feladatok:

1.) helyi jelentőségű természeti terület védetté nyilvánítása, ill. helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartására terv készítése.


Kommunális feladatok:

1.) közterület- felügyeleti tevékenység.


Településfejlesztési feladatok:

1.) Részvétel az Új Széchenyi Terv Operatív program végrehajtásában projektjavaslatok benyújtása által az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és kohéziós Alap támogatási forrásainak elnyerése és felhasználása érdekében.


Sportfeladatok:

1.) sporttámogatások nyújtása ( sportegyesületek költségvetési támogatása, sport létesítmények fenntartása)


Egyéb feladatok:

1.) a lakosság önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések) tevékenységének segítése, támogatása, az együttműködés biztosítása.

2.) nemzetközi kapcsolatok ápolása,

3.) kitüntetések adományozása,

4.) közbiztonság helyi feladatainak ellátása ( a Bács - Kiskun Megyei rendőr-főkapitánysággal kötött együttműködési megállapodás alapján),

5.) Izsáki Televízió működtetése,

6.) Izsáki Hírek városi lap kiadása,


6. számú melléklet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2014.(XII.4.) önkormányzati rendelethez.



Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!