nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018 (IV.13.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-04-14 -tól
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2018 (IV.13.) önkormányzati rendelete
Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat tulajdonában és kezelésében álló közterületek használatáról és rendjéről

Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének

5/2018.(IV.13.) önkormányzati rendelete

Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat tulajdonában és kezelésében álló közterületek használatáról és rendjéről



Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.




I. Fejezet

Általános rendelkezések


A rendelet célja

1. § 


(1) A közterületet a tulajdonos Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) a közösségi igények kielégítése érdekében, tulajdonosi jogainak érvényesítésével összhangban tartja fenn.


(2) A közterületet rendeltetésének megfelelően, - jogszabályok keretei között - állagának sérelme, forgalmának veszélyeztetése nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával bárki szabadon használhatja.


(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati hozzájárulásra van szükség.


(4) Közterület-használati hozzájárulás csak meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig adható.


A rendelet hatálya

2. § 


(1) A rendelet területi hatálya kiterjed az Önkormányzat közigazgatási területén az Önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő valamennyi közterületre és közhasználat céljára átadott magánterületre, továbbá a terület tulajdonosával kötött egyedi megállapodásban meghatározott területre (a továbbiakban: közterület).


(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a közterületet használó minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, egyéb szervezetre.


(3) A rendelet hatálya alá tartozó közterületek övezeti besorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.




Értelmező rendelkezések

3. § 


E rendelet alkalmazása szempontjából:


1. alkalmi rendezvény: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009.(IX.29.) Korm. rendelet 28. § a) pontja szerinti fogalom.

2. árubemutató hely: üzlet vagy pavilon előtti közterületen az üzletben vagy pavilonban forgalmazott áruk bemutatására kijelölt terület;

3. árusító hely: olyan, közterületen elhelyezkedő műszaki létesítmény, amely nincs egybeépítve a talajjal alapozás révén, illetve a talajtól elválasztva nem válik eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná. Az árusító hely fogalmába beletartozik az ott elhelyezett árusító asztal és annak tartozékai, a védő és árnyékoló berendezések, az árubemutatás célját szolgáló bútorzat, valamint az árusok és a vásárlók által elfoglalt terület;

4. dobogó: vendéglátó teraszoknál alkalmazott szintkiegyenlítő vagy szintemelő szerkezet, amennyiben a dobogó szintje a környező terepszintnél 0,40 méterrel magasabban van, a megközelítéshez szükséges lépcsőt és korlátot az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletnek megfelelően kell kialakítani;

5. építési reklámháló: épületek közterületről látható homlokzatának, tetőszerkezetének felújításához igénybe vett állványzatra rögzített, reklámot tartalmazó eszköz,

6. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 2. § 8. pontja szerinti fogalom.

7. épület: az Étv. 2. § 10. pontjával összhangban, jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából;

8. gazdasági reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontjában meghatározott fogalom.

9. hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe, a lakosság részére közérdekű információt közvetít;

10. hirdető berendezés:

  1. cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folytatott tevékenységet a helyiség bejáratnál vagy annak közelében feltüntető tábla,
  2. cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint műhely, üzlet bejárata fölé, a homlokzat síkjára merőlegesen kihelyezett, kifüggesztett tárgy, ábra, eszköz,
  3. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető, a homlokzat síkjára merőlegesen kihelyezett tábla (névtábla);

11. információs berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV.28.) Korm. rendeletben részben meghatározott fogalom.

12. megállító tábla: nyitvatartási időben a közterületre ideiglenesen elhelyezett (mobil), valamely kereskedelmi, vendéglátó vagy szolgáltató tevékenység végzését reklámozó vagy ilyen tevékenység végzéséről tájékoztató eszköz;

13. mozgóbolt: kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Ker. tv.) 2. § 17. pontjában meghatározott fogalom;

14. mozgóárusítás: olyan kézből történő árusítás, ahol a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak (pl. kosár, kézikocsi);

15. nyílt szerkezetű pult, állvány: térelemekkel nem határolt, talajhoz nem rögzített, ideiglenes, kereskedelmi célokat szolgáló szerkezet;

16. a közlekedésben részt nem vevő jármű: olyan közterületen vagy várakozóhelyen tárolt jármű, mely rendelkezik a közlekedésben való részvétel feltételeivel, azonban legalább 90 napon keresztül egy helyben tartózkodik;

17. a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező jármű: 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. § szerint;

18. közterület: az Étv. 2. § 13. pontjában meghatározottak szerint, közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván;

19. közterületbe nyúló átfeszítés: jellemzően a közterületet határoló építményekhez rögzített, információt közvetítő eszköz;

20. kikötői létesítmény: az úszólétesítmények kikötésére vagy egyéb mederhasználati vizilétesítmények partkapcsolata részére kijelölt vagy azok részére fenntartott partterület, amely alkalmas a víziközlekedéssel, személyek be- és kiszállításával, árukezeléssel, áruátrakással és elosztással, valamint az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának megőrzésével kapcsolatos tevékenység végzésére;

21. közszolgáltatási személyhajó-kikötő: Közszolgáltatási szerződés alapján helyi, helyközi vagy révhajózási hivatásforgalmú személyszállító szolgáltatást ellátó, jellemzően menetrend szerint közlekedő motoros nagyhajók fogadására (utascseréjére és rövid idejű tartózkodására) szolgáló közforgalmú kikötő és kapcsolódó létesítményei;

22. pavilon: szilárd térelemekkel részben vagy egészben körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, közterületen elhelyezett, legfeljebb 12 m2 alapterületű építmény, mely kereskedelmi- és szolgáltató tevékenység végzésére szolgál;

23. reklámberendezéshez nem kötődő reklámozási lehetőségek:

  1. szórólap: jellemzően A/5-ös vagy annál kisebb méretű, általában papíralapú, kizárólag kézbe osztható reklámhordozó,
  2. reklámkiadvány: a szórólapnál nagyobb méretű vagy több lapból álló ingyenes, reklámcélokat szolgáló kiadvány,
  3. szendvicsember: olyan személy, aki hirdetési céllal, testére erősített hirdetést, reklámcélú transzparenst hordoz, a hirdetés vagy transzparens anyagától függetlenül;

24. reklámberendezéshez kötődő reklámozási lehetőségek:

  1. vetített reklám: falra, úttestre, levegőbe vetített, figyelemfelhívó fényhatás, ide nem értve a díszkivilágítást,
  2. hangreklám: 10 m átmérőjű körzetnél nagyobb területen hallható, információt közvetítő hanghatás;

25. rendezvény kiszolgáló területe: a rendezvény idejére, annak teljes körű megvalósítását biztosító területek és az ahhoz kapcsolódó berendezések, felszerelések összessége, - különösen a bejáró, út, parkoló, büfé, vizesblokk, asztalok, székek, pult, italpult, vendéglátást előkészítő helyiség, mellékhelyiség, zenés-táncos szolgáltatást biztosító színpad, stb.- elhelyezésére szolgáló, a közterület-használati díj megállapításának alapját képező négyzetméterben megállapított területek;

26. óriásplakát: változó tartalmú, általában kereskedelmi célú hirdetések elhelyezésére alkalmas, maximum 12 m² felületű reklámberendezés;

27. utcabútor: minden olyan tárgy vagy eszköz, amely a közterületen elhelyezve használatra, térlehatárolásra, díszítésre alkalmas (például pad, szék, virágtartó, virágláda, díszhordó; szélfogó, stb.);

28. utcazenélés: elsősorban jövedelemszerzés céljából közterületen, hangszer igénybevételével végzett zenélés, éneklés, hangkeltés;

29. üzlet: a Ker. tv. 2. § 27. pontban foglaltaknak megfelelően: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak;

30. tiltott közterület használat: olyan jogosulatlan közterület-használat, melyre e rendelet 9. § alapján engedély nem adható;

31. Zenepavilon: a Budapest I. kerület 6529 helyrajzi számú ingatlanon létesített, zenés rendezvény, műsoros előadás, kórusfellépés tartására szolgáló építmény;

32. zöldterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet 27. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom.

33. Vendéglátó terasz: közterületen vendéglátás céljára elhatárolt vagy szintkiegyenlítő szerkezettel (dobogó) ellátott, kereskedelmi egységhez kapcsolódó szabadtéri vendégtér, amelynek része a hozzá kapcsolódó napernyő, árnyékolástechnika. Kivétel ez alól a dohányzás céljára külön törvény előírásai szerint kialakított, 1 m2 területnagyságot meg nem haladó terület



Hatásköri szabályok

4. § 


(1) Az önkormányzat tulajdonában álló közterület rendeltetésétől eltérő használatáról első fokon (továbbiakban közterület-használati hozzájárulás) a Képviselő-testület átruházott hatáskörében az Önkormányzat Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) dönt.


(2) A közterület-használati hozzájárulást érintő hatósági eljárásban hozott döntés elleni fellebbezést az Önkormányzat Képviselő-testülete bírálja el.


(3) A közterület 1 éven túli használata kérdésében a döntést az Önkormányzat Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) javaslatának ismeretében a Polgármester hozza meg.


II. Fejezet

Eljárási szabályok


Közterület-használatra irányuló eljárás során alkalmazandó jogszabályok

5. § 


(1) A közterület-használati hozzájárulást érintő hatósági eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.


(2) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rendelkezéseit, Budapest Főváros Településszerkezeti Tervében, Budapest Főváros Rendezési Szabályzatában, a kerületi építési szabályzatban foglaltakat, továbbá a városképi, városrendezési, műemlékvédelmi, közlekedési, környezetvédelmi, közegészségügyi és köztisztasági előírásokat; a kereskedelmi és turisztikai szempontokat is.


A közterület használójának jogai és kötelezettségei, a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem benyújtása

6. § 



(1) E rendelet vonatkozásában a közterület használója:


a)        árusítás, mozgóárusítás: áru tulajdonosa, ha eltér az árusítást végzőtől, akkor az árusítást végző

b)        mozgóbolt: a gépjármű tulajdonosa, amennyiben eltér a tulajdonostól a jármű üzembentartója,

c)         árubemutatás: áru tulajdonosa,

d)        automata gép: tulajdonos, bérlő

e)        fogyasztópult: pult tulajdonosa, bérlője

f)         göngyölegtárolás: göngyöleg tulajdonosa,

g)        pavilon: a pavilon tulajdonosa, bérlője

h)        rendezvény: a rendezvényszervező,

i)          ernyőszerkezet: a létesítője vagy igazolható tulajdonosa, bérlője

j)          vendéglátó terasz, fogyasztópult: a létesítő vendéglátóegység tulajdonosa, bérlője,

k) cég- vagy címtábla, cégér: akire nézve információt tartalmaz,

l)          tűzijáték: szervező,

m)       közlekedésben való részvétel feltételivel rendelkező, közlekedésben való részvétel feltételivel nem rendelkező, a közlekedésben részt nem vevő jármű tárolása: jármű tulajdonosa, amennyiben eltér a tulajdonostól a jármű üzembentartója,

n)        építmény közterületbe nyúló része: építmény tulajdonosa,

o)        építési-munkálatokkal kapcsolatos közterület-használat: építtető

p)        kikötő: a kikötő létesítője,

q)        közterületen e rendelet szerint folytatható tevékenység: a tevékenységet végző.


(2) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon, - vagy azzal megegyező adattartalommal – az abban felsorolt mellékletek csatolásával együtt a Budapest Főváros I. kerület Budavári Polgármesteri Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) személyesen, írásban, illetve az - elektronikus ügyintézés szabályai szerint - elektronikus úton lehet előterjeszteni, a használat tervezett megkezdése előtt legalább 8 munkanappal. Soron kívüli eljárás esetén a kérelmet a használat tervezett megkezdése előtt legalább 3 munkanappal kell előterjeszteni. Az 1 éven túli közterület-használatra irányuló kérelmet a használat tervezett megkezdése előtt legalább 20 munkanappal kell előterjeszteni.


(3) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet a közterület tényleges használójának kell benyújtania. Építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében a kérelmet az építtetőnek vagy az általa meghatalmazott személynek kell benyújtania. Hirdetési tevékenységgel kapcsolatos közterület-használat esetében a közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie, akinek az érdekét a hirdetés szolgálja.


(4) A közterület-használati hozzájárulás jogosultja a közterület használója (a továbbiakban: jogosult). A hozzájárulás harmadik személy részére át nem engedhető, azonban a közterület-használathoz közreműködő igénybevételére kerülhet sor, a közreműködőért a jogosult felel.


(5) Települési szilárd hulladék képződésével járó tevékenység esetén az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelem mellékletét képezi annak igazolása, hogy a kérelmező a települési szilárd hulladék elszállítására jogosult közszolgáltatótól a szolgáltatást igénybe veszi.


  1. Építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre – különösen állvány,

felvonulási terület – közterület-használati hozzájárulás csak az építési munka végzésének tartamára adható.


(7) Építési munkával kapcsolatos konténer valamint települési szilárdhulladék-gyűjtő konténer közterületen történő elhelyezéséhez legfeljebb 3 napra adható közterület-használati hozzájárulás.


(8) Közterület- használati hozzájárulás idényjellegű árusítás és alkalmi árusítás (pl. ünnepek előtti vásár) esetén legfeljebb 30 napra adható.


(9) A közterület-használati hozzájárulás – az ügy egyedi körülményei alapján – a kérelemben foglaltaktól eltérő mértékű területre vagy eltérő időszakra is adható.


(10) A kérelem benyújtásakor az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerinti általános tételű eljárási illetéket kell megfizetni.


(11) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatát kizárólag véglegessé vált hatósági határozat alapján lehet megkezdeni. A közterület-használati hozzájárulás nem pótolja a jogszabályban előírt egyéb (egészségügyi, építésügyi, rendészeti stb.) hatósági, szakhatósági engedélyek, hozzájárulások, vélemények, nyilatkozatok beszerzését.


(12) Olyan közterület-használat esetén, ahol az igénybevett területet, az ott levő növényállományt, az épített környezetet a tervezett használat károsíthatja, a Polgármester óvadékfizetési kötelezettséget állapíthat meg a használó terhére. Az óvadék mértéke a közterület használója részére megállapított közterület használati díj 300%-ig terjedhet, de minimum 60 000 Ft.


(13) Az óvadék mértékéről a közterület-használati hozzájárulásról szóló döntésben kell rendelkezni.


(14) A (13) bekezdésben meghatározott óvadék Önkormányzat letéti számlájára történő megfizetése a közterület rendeltetéstől eltérő használata megkezdésének a feltétele.


(15) Amennyiben a közterület-használati hozzájárulással érintett rendezvény befejezését követő 24 órán belül a jogosult nem gondoskodik az általa használt közterület takarításáról, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításáról, azt a költségére, az óvadék terhére az Önkormányzat elvégezteti. Ha a helyreállítás költségei nem érik el a befizetett óvadék összegét, akkor a helyreállítás igazolt költségeivel csökkentett összegű óvadékot az Önkormányzat a jogosultnak 15 napon belül visszafizeti. Ha a helyreállítási költségek meghaladják az óvadék összegét, a különbözetet az Önkormányzat a jogosulttal szemben érvényesíteni fogja. Ha a jogosult a helyreállítási kötelezettségének eleget tesz, az óvadékot az Önkormányzat a közterület használatának befejezését követő 15 napon belül visszafizeti.


(16) Az óvadék visszafizetésének módja megegyezik a befizetés módjával.


(17) Nem adható közterület használati hozzájárulás azon kérelmező részére:

a) akinek korábbi közterület-használatból származó, közterület-használati díj tartozása, vagy az önkormányzat felé adótartozása, vagy lejárt teljesítési határidejű helyiség bérleti díj tartozása illetve bírságfizetési kötelezettsége áll fenn, a tartozás megfizetéséig,

b) akivel szemben a közterület-felügyelet egy éven belül legalább három alkalommal eljárt a közterület-használati hozzájárulásban foglaltak be nem tartása, illetve jogosulatlan közterület-használat miatt,

c) akivel szemben a közterület jogosulatlan használatával összefüggő szabálysértési vagy bűntető eljárásban marasztaló döntés született.


(18) Megtagadható a közterület használati hozzájárulás azon kérelmezővel szemben:

a) akinek helyiség bérleti jogviszonya akár a bérbeadó, akár a bérlő felmondása alapján felmondás alatt van, illetve a helyiség bérleti jogviszonyából eredően az Önkormányzattal peren kívüli vagy felperesként, alperesként, beavatkozóként vagy bármely módon peres jogvitában áll,

b) akinek az Önkormányzattal szemben igazolt tartozása van,

c) akivel szemben az Önkormányzatnak kártérítés jogcímen fennálló követelése van.


Engedélyköteles közterület-használat

7. § 


(1) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni:


a) közterületbe nyúló, közterületen álló ernyőszerkezet, elhelyezéséhez, fennmaradásához, továbbá a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó hasznosításához (például: vendéglátó terasz, fogyasztópult), őszi-téli időszakban a vendéglátó teraszok fenntartásához,

b) hirdető-berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához; közterületbe nyúló átfeszítés, építési reklámháló, cég- vagy címtábla elhelyezéséhez, fennmaradásához; szórólaposztáshoz, bármilyen képek közterületre történő vetítéséhez, hangreklámokhoz és az ezekhez szükséges berendezések, eszközök közterületre történő elhelyezéséhez, fennmaradásához,

c) utcabútor, virágtartó, virágláda, díszhordó, pad, köztéri óra, reklámnak nem minősülő zászló, kivetítő- és videófal-berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához,

d) pavilon, szélfogó létesítéséhez, fennmaradásához,

e) közterületi árusítóhely létesítéséhez, fennmaradásához, árubemutató kihelyezéséhez, fennmaradásához, 5 m2-t meg nem haladó nyílt szerkezetű pultról történő árusításhoz vagy szolgáltatás nyújtásához, göngyölegtároláshoz, mozgóbolt, mozgóárusítás közterület használatához, alkalmi rendezvényen történő árusításhoz,

f) utcai árusító és egyéb automaták (különösen: pénzváltó, italautomata, BKV-jegy, bankautomata) felállításához, fennmaradásához,

g) utcazenéléshez, a Zenepavilon használatához, szórakoztató, mutatványos tevékenység folytatásához, portré, grafikai rajz vagy festmény helyben (az igénybevett közterületen) készítéséhez,

h) közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyeken várakozóhelyiség létesítéséhez, fennmaradásához,

i) üzemanyagtöltő állomás, üzemanyag-egységárat jelző berendezés létesítéséhez, fennmaradásához,

j) a postai létesítmények, köztisztasággal kapcsolatos építmények és berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai,

k) építési munkával kapcsolatos létesítmények, például: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, konténer, (iroda, lakó, tároló, törmelék, és tartozékai stb.) elhelyezéséhez, fennmaradásához, valamint építőanyag és törmelékek elhelyezéséhez, tárolásához szükséges felvonulási területhez, az építési tevékenységhez szükséges jármű által (pl.: daru, beton-mixer, betonpumpa) közterület foglalásához, mobil illemhely elhelyezéséhez,

l) települési szilárdhulladék-gyűjtő konténer 24 órát meghaladó időtartamra közterületre történő kihelyezéséhez,

m) sport-, közösségi, kulturális és családi eseményekkel, adománygyűjtéssel kapcsolatos rendezvények, kiállítások, vásárok, piacok (a továbbiakban együtt: rendezvények) megtartásához szükséges közterületek használatához, a rendezvényhez kapcsolódó jármű közterület-foglalásához,

n) a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező jármű tömegközlekedés által nem használt mellékútvonalon történő, 10 napot meghaladó, de legfeljebb 90 napig tartó elhelyezéséhez,

o) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 12. §-ban meghatározottak szerint a közterületi értékesítési tevékenység végzéséhez,

p) a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.)  34. § (1) bekezdése szerint filmalkotás, forgatás céljából történő közterület használathoz.

q) a Duna-partot érintő kikötői létesítmény, ezen belül a dunai rakparton hajók kikötését szolgáló rögzítő eszközök, feljárók létesítéséhez, fennmaradásához.


(2) A kérelmek elbírálása során elsőbbséget kell biztosítani az építmények építésével, javításával és karbantartásával kapcsolatos közterület-használatra irányuló igénybevételnek.


(3) A közterület-használati kérelmek elbírálása során figyelembe kell venni a kerületi építési szabályozás előírásait, a városképi, városrendezési, műemlékvédelmi, közlekedési, környezetvédelmi zajterhelési, közegészségügyi és köztisztasági, kereskedelmi és turisztikai szempontokat és azokat a közterület-használati hozzájárulásban érvényesíteni kell.


A hozzájárulás nélkül végezhető közterület-használat

8. § 


(1) Nem kell közterület-használati hozzájárulás:


a) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) elektronikus hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez, maximum 120 óra időtartamban,

d) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez, maximum 120 óra időtartamban,

e) politikai rendezvényekhez, kivéve az ahhoz kapcsolódó kereskedelmi, vendéglátó és reklám tevékenység végzését; továbbá választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés közterületen történő elhelyezéséhez, fennmaradásához;

f) a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. által meghirdetett éves lomtalanítási munkálatokhoz,

g) fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához,

h) közigazgatási hatóság hivatalos hirdetményének elhelyezéséhez, továbbá az önkormányzat által létesített lakossági ingyenes hirdetőtáblára hirdetések elhelyezéséhez,

i) filmalkotás, továbbá filmalkotásnak nem minősülő fénykép- és hangfelvétel magáncélra, saját használatra történő készítéséhez akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát nem akadályozza;

j) árusítási, jövedelemszerzési, adománygyűjtési cél nélkül, 2 m² nagyságú alapterületnél nem nagyobb területen történő, a tájat különböző művészeti technikákkal megörökítő tevékenységhez, amennyiben a közterület rendeltetésszerű használatát nem akadályozza.


(2) Az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározott közterület igénybevételét a közterület használója köteles a tevékenység megkezdése előtt 48 órával bejelenteni a Hivatalhoz. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínrajzot, az esemény rövid leírását, műszaki hiba esetén az elhárításhoz szükséges intézkedések felsorolását.



Közterület-használati hozzájárulást kizáró esetek (tiltott közterület használat)

9. § 


Nem adható közterület-használati hozzájárulás:

  1. tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, vagy az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja,
  2. olyan járdaszakaszra, ahol a rendeltetéstől eltérő használat miatt a járda a minimum 1,5 méteres szélességben nem áll a gyalogos közlekedés rendelkezésére, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,
  3. zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területen húzódó közművek javítását, létesítését, fenntartását,
  4. a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,
  5. reklámhordozó és reklám elhelyezéséhez, a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről hozott rendeletében foglalt kivételekkel
  6. közterületen elhelyezett berendezés, eszköz használatával fények, lézersugár levegőbe vetítéséhez,
  7. jármű közterületen történő, iparszerű javításához,
  8. a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező jármű főútvonalon vagy tömegközlekedés által használt mellékútvonalon történő elhelyezéséhez 90 napot meghaladóan,
  9. a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 7. §-ában foglalt esetben,
  10. a közlekedésben való részvétel feltételeivel rendelkező, a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező, vagy a közlekedésben 90 napot meghaladóan részt nem vevő járművek reklámhordozó vagy jövedelemszerzési céllal, közterületen történő tárolásához,
  11. olyan tevékenység gyakorlására, amely a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,
  12. az Ör. 3. mellékletében jelzett területeken tiltott közterület-használathoz,
  13. belső vendégtérrel nem rendelkező és szeszesitalt forgalmazó vendéglátó egységekre, valamint ezek előtti terasz létesítésére,
  14. zöldség és gyümölcs üzlethelyiséghez kapcsolódó, annak homlokzatával érintkező közterületen történő kirakodott árusításához, amennyiben a használt közterület nagysága az 5 m²-t meghaladja,
  15. használtcikk-piac tartásához,
  16. közterületen állatforgalmazási tevékenységhez,
  17. olyan közterület használatának engedélyezéséhez, melyet annak tulajdonosa egyéb céllal kíván hasznosítani, használni,
  18. mozgóárusításhoz és mozgóbolt működéséhez a világörökségi területen,
  19. adománygyűjtési tevékenység folytatásához a világörökségi területen,
  20. olyan létesítmények és berendezések elhelyezéséhez, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg,
  21. építési reklámháló elhelyezéséhez olyan épület vonatkozásában, amelynek homlokzat-felújítása okán 10 éven belül építési reklámháló már kihelyezésre került; kivéve, ha az időközben szükségessé váló felújítási munkákat kiemelt városképi, műemlékvédelmi, élet- és balesetvédelmi szempontok indokolják,
  22. a Zenepavilonban zenés rendezvény, műsoros előadás, kórusfellépés tartásához a Mátyás templomban folyó szent mise idején,
  23. utcazenélés céljára az alábbi helyszíneken:

a) Szent György téren és a határoló utcákban,

b) Dísz téren,

c) Tárnok utcán,

d) Szentháromság téren és a Halászbástya teljes területén,

e) Schulek-lépcsőn, Jezsuita lépcsőn,

f) Batthyány téren,

g) közintézmények, templomok és iskolák 50 m-es körzetében,

  1. kikötői létesítmény létesítéséhez, fennmaradásához, kivéve közszolgáltatási személyhajó-kikötőt.


Közterület használati hozzájárulás kötelező tartalmi elemei

10. § 


(1) A közterület használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell:


a) természetes személy jogosult nevét, lakcímét, elérhetőségét vagy a nem természetes személy székhelyét, képviseletre jogosultjának a nevét és értesítési tárhelyének a megjelölését,

b) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,

c) a közterület-használat pontosan körülírt helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását, a hozzájárulástól eltérő célra vagy mértékben történő használat tilalmát,

d) a jogosult közterületet érintő tevékenységben részt vevők nevét és elérhetőségét

e) a közterület-használati jog átruházásának tilalmát,

f) közterület-használati díj mértékét és megfizetésének módját, vagy a díjmentesség tényét, vagy díjkedvezmény jogalapját, a díjfizetés határidejét, ütemezését, a díjfizetési határidő elmulasztásának jogkövetkezményeit,

g) arra való figyelmeztetést, hogy az Önkormányzat a jogosulatlan használóval szemben a használati jogosultság megszűnését követő naptól az eredeti állapot helyreállításáig a közterület-használati díj tízszereséig terjedő díjat jogosult érvényesíteni,

h) a hozzájárulás megszűnése esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállítására irányuló kötelezettséget,

i) annak előírását, hogy a jogosult köteles a közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát és a közterület-használati díj időszerű befizetését igazoló okiratot a közterület-használat helyszínén tartani,

j) annak előírását, hogy a közterület-használati hozzájárulás nem pótolja a jogszabályokban a tevékenység folytatásához előírt egyéb engedélyek beszerzését és csak ezekkel együtt érvényes,

k) annak előírását, hogy a jogosult köteles az igénybevett területet és környezetét tisztán tartani, a közegészségügyi feltételeket betartani, a keletkezett hulladék elszállításáról gondoskodni, szükséges állagmegóvási, karbantartási munkákat elvégezni,

l) annak előírását, hogy a jogosultat a közterületet úgy kell használnia, hogy ne zavarja sem a közterület más részeinek, sem pedig a szomszédos ingatlanoknak a rendeltetésszerű használatát.


(2) A közterület-használati hozzájárulásról szóló hatósági döntést közölni kell:

a) a kérelmezővel,

b) a Hivatal Közterületfelügyeleti Irodájával,

c) a Hivatal pénzügyi-gazdasági feladatot ellátó szervezeti egységével,

d) közterületen végzett kereskedelmi, vendéglátó, vagy élelmiszer árusítására irányuló tevékenység esetén a Hivatal kereskedelmi és iparkereskedelmi feladatot ellátó szervezeti egységével.


(3) A rendezvények tartására irányuló kérelmek esetén a közterület-használati hozzájárulással kapcsolatos hatósági döntésről értesíteni kell a Budapesti Rendőr-főkapitányság I. kerületi Rendőr-kapitányságát.


(4) A közterület-használati hozzájárulás elutasításáról szóló döntést közölni kell:

a) a kérelmezővel,

b) a Hivatal Közterületfelügyeleti Irodájával,

c) közterületen végzett kereskedelmi, vendéglátó, vagy élelmiszer árusítására irányuló tevékenység esetén a Hivatal kereskedelmi és iparkereskedelmi feladatot ellátó szervezeti egységével,


A közterület használati díjra vonatkozó általános rendelkezések

11. § 


(1) A közterület-használati hozzájárulás jogosultja köteles közterület-használati díjat fizetni.


(2) A közterület-használati díj mértékét – filmforgatási célú, ahhoz kapcsolódó technikai, stáb parkolási vagy kiürítési célú, továbbá a pályázat útján nyert használatot kivéve – az övezeti besorolása és a közterületen folytatni kívánt tevékenység jellege figyelembevételével e rendelet 3. melléklete tartalmazza. A közterület-használati díj mértéke az általános forgalmi adót nem tartalmazza.


(3) A soron kívüli eljárás esetén a közterület-használati díj 125%-át kell megfizetni.


A közterület-használati díj megállapítása

12. § 


(1) A közterület használati díj megállapításánál figyelembe kell venni mindazon terület nagyságát, amelyet a használó ténylegesen igénybe vesz a közterületből. A közterület-használat díjának alapja az építmény homlokzati síkján túlnyúló szerkezet merőleges vetülete szerint kerül megállapításra.


(2) A ténylegesen használt közterület nagyságának számításakor minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.


(3) Amennyiben az igénybe venni kívánt közterület több övezetet is érint, akkor a 3. mellékletben feltüntetett, magasabb övezeti besorolás díjtételét kell alkalmazni és előírni.


(4) A közterület-használati díjként – annak jellegétől függően – évi, havi, napi díjak kerülnek megállapításra, minden megkezdett év, hó, nap esetén teljes évi, havi, napi díj fizetendő.


(5) A közterület-használattal járó kötelezettségek – így különösen a közterület-használati díj megfizetése – szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.


(6) A jogosulatlan közterület-használó a közterület-használati díjat a megfizetésre kötelező határozat alapján a használat mértékére és időtartamára tekintettel köteles megfizetni.


(7) A jogosult erre irányuló kérelme alapján a Polgármester engedélyezheti a díj részletekben történő megfizetését.


Mentesség a közterület-használati díj fizetés alól

13. § 


(1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért, berendezésekért,

b) cég- vagy címtábla, cégér elhelyezéséért, fennmaradásáért,

c) postai levélszekrény elhelyezésével kapcsolatos közterület-használatért,

d) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,

e) a taxi-szolgáltatás céljára kijelölt állomáshelyekért,

f) szelektív hulladékgyűjtő sziget elhelyezéséért, fennmaradásáért,

g) futóversenyek megvalósításához, útvonal kijelöléséhez szükséges berendezések által igénybe vett közterületért,

h) az önkormányzat vagy szervei, illetőleg az önkormányzat intézményei által szervezett rendezvénnyel kapcsolatos közterület-használatért,


(2) Nem terjed ki az (1) bekezdésben meghatározott mentesség:

a) a közforgalmú közlekedési vállalatok közterületen elhelyezett állomáshelyein, fedett várakozóhelyein és jegypénztáraiban lévő árusító és vendéglátó helyiségek, teraszok által elfoglalt területekre,

b) az ott meghatározott létesítményeken, illetve berendezéseken elhelyezett, valamint az építési, kivitelezési tevékenység során elfoglalt közterületen megjelenő hirdetési felületekre, reklám elhelyezésére.


A közterületi-használati díj mérséklése, elengedése

14. § 


(1) Közérdekből vagy méltányolható közösségi-, üzleti-, gazdasági- vagy magánérdekből a jogosult a díj mérséklése vagy elengedése érdekében indokolással ellátott kérelmet nyújthat be.


(2) A díjmérséklés és díj elengedés kérdésében a Polgármester dönt. A döntést megelőzően a Bizottság előzetes véleményét kérheti.


(3) Amennyiben a felületeken megjelenő információ közvetlenül a kivitelezést szolgálja és magas grafikai színvonalon az érintett létesítményt mutatja be, de reklám felületet is tartalmaz, úgy a reklámfelület után fizetendő közterület-használati díjat a közérdekű információt tartalmazó felületek nagyságának csökkentésével kell megállapítani.  


A közterület-használati díj megfizetésének módja


15.§

A közterület használati díjat a közterület-használati hozzájárulás közlésétől számított 15 napon belül, de legkésőbb a közterület rendeltetéstől eltérő használatának megkezdését megelőző napig kell a jogosultnak megfizetni. A díj megfizetését az Önkormányzat által kiadott készpénz-átutalási megbízással, vagy az Önkormányzat „közterület használati díj” számlájára történő átutalással kell teljesíteni.




A közterület használat megszűnése, szünetelése; a közterület használati hozzájárulás visszavonása

16.§


(1) A közterület-használat megszűnik:

a) a hozzájárulásban meghatározott idő elteltével,

b) a hozzájárulásban meghatározott feltétel bekövetkeztével,

c) a jogosult halálával, vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, egyéb szervezet esetén jogutód nélküli megszűnéssel,

d) a bejelentés napján, ha a használó bejelenti a tulajdonos önkormányzatnak, hogy a közterület használatával – érdekkörében felmerült méltányolható okból – felhagy,

e) ha a használatba adott közterület, vagy annak közterületi besorolása az ingatlan-nyilvántartásban megszűnik,

f) a közterület-használati engedély visszavonása esetén.


(2) Közérdekből a közterület-használati engedély visszavonása vagy a közterület használat szünetelése rendelhető el. A közterület-használat szünetelésének ideje nem számít bele a közterület-használat időtartamába, és nem lehet hosszabb, mint a hozzájárulás lejártáig még hátralevő idő.


(3) Amennyiben az érintett közterületre annak használója 1 évet meghaladó közterület-használati hozzájárulással rendelkezik, úgy az eljáró hatóság legalább 3 hónappal korábban értesíti a jogosultat arról, hogy a tulajdonos a közterületet egyéb célra kívánja hasznosítani, használni.


(4) Vissza kell vonni a közterület használati hozzájárulást:

a) ha a közterület használatára a hozzájárulástól eltérő módon kerül sor, különösen

aa) ha a közterületet nem a hozzájárulásban meghatározott személy használja,

ab) ha a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületen kerül sor a közterület igénybevételére és a jogosulatlan használat megszüntetésére a hatóság felhívása ellenére sem került sor,

b) ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvényessége megszűnik, vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszíti,

c) ha a jogosult díjfizetési kötelezettségét nem, vagy nem megfelelő módon teljesíti és annak az erre irányuló felszólítás kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül sem tesz eleget.


(5) A közterület-használat megszűnése vagy szünetelése esetén rendelkezni kell – az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésére is figyelemmel – a már megfizetett közterület használati díj időarányos részének visszafizetéséről.


(6) A közterület használatának megszűnéséről, szüneteléséről, továbbá a hozzájárulás visszavonásáról a 4. § (1) bekezdését kell alkalmazni.


(7) Ha a közterület-használati hozzájárulás megszűnik vagy szünetel a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotát – különösen annak tisztaságát – haladéktalanul helyreállítani. Amennyiben a jogosult a közterület eredeti állapotba történő helyreállítási kötelezettségét nem teljesíti, úgy az önkormányzat a jogosult helyett, annak költségére és veszélyére a helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti.


A jogosulatlan közterület-használat jogkövetkezményei

17.§


(1) Aki a közterületet:

a) hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületen használ,

b) e rendeletben tiltott területen vagy tiltott tevékenységet folytat,

c) a végleges közterület-használati hozzájárulásban meghatározott fizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget


jogosulatlan közterület-használatot valósít meg.


(2) Aki közterület jogosulatlan használatát valósítja meg írásbeli felhívásra vagy a közterület-felügyelő felszólítására köteles a közterület-használatot azonnali hatállyal megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterületet eredeti állapotának megfelelően helyreállítani, az elhelyezett dolgokat eltávolítani. E kötelezettség elmulasztása esetén a tulajdonos az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére és veszélyére elvégeztetheti.


(3) Aki a közterületet közterület-használati hozzájárulás nélkül vagy az abban foglaltaktól eltérően használja, a közterület-használati díj tízszereséig terjedő díj megfizetésére kötelezhető az 3. mellékletben meghatározott díjtételek szerint, amíg a felszólításban foglaltaknak eleget nem tesz, vagy az eredeti állapotot helyre nem állítja.


(4) Az a jogosult, aki a közterület-használati hozzájárulásban meghatározott határidő lejártát megelőzően közterület-használatra irányuló újabb kérelmet nem nyújtott be, és a közterületet továbbra is szakadatlanul használja, az újabb kérelem benyújtásáig az e rendelet szerint megállapítható közterület-használati díj ötszörös összegét köteles megfizetni. Amennyiben a jogosulatlan közterület-használat megkezdésétől számított 15 napon belül nem nyújt be újabb kérelmet, a (3) bekezdésben megállapított díjat kell megfizetnie.


(5) Az eredeti állapot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállítható, ha a jogosulatlan közterület-használó személye nem állapítható meg, vagy az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Amennyiben a jogosulatlan közterület-használó személye ismertté válik, az eredeti állapot helyreállításának költségeit az ismertté vált jogosulatlan közterület-használó köteles viselni. Ha a közterület-használó személye nem állapítható meg, akkor az Önkormányzat viseli a helyreállítás költségeit.


(6) Jogosulatlan közterület-használat esetén a 13. §-ban meghatározott közterület használó is köteles az 3. mellékletben felsorolt alapul vételével megállapítható közterület-használati díj tízszereségig terjedő összegű közterület-használati díjat megfizetni.


A hatóságok közötti együttműködési és értesítési kötelezettsége, a közterület-felügyelők intézkedési kötelezettsége

18.§


(1) Az Önkormányzat tulajdonában álló közterülettel kapcsolatban jogszabályi felhatalmazás alapján feladatot ellátó, vagy a használóval hatósági jogviszonyban álló érintett hatóságok, szervezetek együttműködni kötelesek. Az egymás közötti együttműködési (értesítési és jelzési) kötelezettségnek kötelesek eleget tenni.


(2) A jelen rendeletben foglaltak betartását a Hivatal Közterület-felügyeleti Irodája munkatársai és a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek ellenőrzik.


(3) A közterület-felügyelő jogosult:

a) ellenőrizni a közterület-használati hozzájárulás meglétét, az abban foglaltak betartását,

b) szabálytalanság esetén köteles a használó figyelmét felhívni az engedélyben foglaltak betartására,

c) jogosulatlan közterület-használat esetén a használóval szemben eljárni,

d) szükség esetén eljárást kezdeményezni az arra jogosult szervnél



(4) Amennyiben az eredeti állapot helyreállítására a 17. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nem kerül sor a közterület-felügyelő a közterület jogosulatlan használóját, ha jelen van közvetlenül, egyébként (az ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodó használót hirdetményben) felhívja a közterület-használat során a közterületen elhelyezett illetve a közterületen hagyott dolog haladéktalan eltávolítására a 4. melléklet szerinti jegyzőkönyv kitöltésével, melyhez képfelvételt is készít. A jegyzőkönyv egy példánya a használót illeti.


(5) A felhívásnak tartalmaznia kell, hogy a megjelölt határidő elmulasztása esetén a közterületre elhelyezett dolgot a közterületről a jogosulatlan használó költségére a közterület-felügyelő jogosult eltávolítani.  


(6) A közterületen elhelyezett dolog közterületről történő eltávolításáról jegyzőkönyvet kell felvenni, és az eltávolított dolgokról nyilvántartást kell vezetni, továbbá a jelenlévő jogosulatlan közterület-használót – az ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó közterület-használót hirdetményi úton – tájékoztatni kell a tárolás helyéről.


(7) Az eltávolított dolgokat - figyelemmel a jelen rendeletben foglalt eltérésekre - a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti felelős őrzés szabályai szerint kell őrizni.


(8) A jogosulatlan közterület-használó és a közterületről eltávolított dolgait csak a jogosulatlan közterület-használatért megállapított közterület-használati díj, az eltávolítás, tárolás és az ezzel kapcsolatos eljárás költségeinek megfizetése után veheti át.


(9) Ha a rendelkezni jogosult a (6) bekezdés szerinti értesítés közlésétől számított 60 napon belül nem jelentkezik a közterületről eltávolított dologért, vagy jelentkezik ugyan, azonban a (8) bekezdésben meghatározott költségeket nem fizeti meg, a Hivatal a dolgot értékesítheti. Ha az értékesítés eredménytelen volt, vagy ha az elérhető bevétel feltehetően nem haladja meg a tárolás és az értékesítési eljárás költségét, a Hivatal jegyzőkönyv felvétele mellett megsemmisítheti a közterületről eltávolított dolgot.


III. Fejezet

A pályázati eljárás

19.§


(1) Jelen fejezet szabályait kell alkalmazni a közterület-használati hozzájárulás megszerzése vonatkozásában

a) idényjellegű árusítás,

b) egyéb turisztikai célra történő hasznosítás (fiáker-állomás, távcső, stb.),

c) portré, grafikai rajz vagy festmény helyben (az igénybevett közterületen) készítése,

d) pavilon létesítése,

e) nem önjáró, kereskedelmi tevékenységre átalakított lakókocsiból és utánfutóból történő árusítás.


(2) A pályázati kiírás feltételeit a Bizottság véleményének ismeretében a Polgármester határozza meg, melynek keretében kijelöli a kerület területén pályáztatással használatba adható közterületeket, az ott folytatható tevékenységeket és meghatározza a közterület-használattal összefüggő egyedi feltételeket.


(3) A felhívást, valamint a közterület-használatra és a pályázat benyújtására vonatkozó részletes szabályokat a pályázat benyújtásának határideje előtt legalább 15 nappal a Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni, a honlapon meg kell jeleníteni, valamint két országos napilapban közzé kell tenni.


(4) A pályázatokat írásban, jeligével ellátott, zárt borítékban kell benyújtani a megajánlott közterület-használati díj összegének megjelölésével a pályázati felhívásban megjelölt módon és időben.


(5) A pályázatok bontását 3 tagú bizottság végzi a pályázati felhívásban meghirdetett időpontban. A pályázat eredményéről a Polgármester a bontás időpontjától számított 30 napon belül dönt a Bizottság véleményének ismeretében.


(6) Az egyenlő ajánlatot (azonos díjat) tartalmazó pályázatok esetében versenytárgyalásra kerül sor.


(7) A pályázati eljárás célja, hogy a nyertes pályázó kizárólagos jelleggel jogosult a kiírásban szereplő helyszín az ott megjelölt tevékenység folytatása céljából közterület-használati kérelmet benyújtani. Más személy kérelmét el kell utasítani.


IV. Fejezet

A közterület-használat különös szabályai



A közterület filmforgatási célú használata

20.§


(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeknek filmalkotás forgatása céljából történő igénybevételére (a továbbiakban: filmforgatási célú közterület-használat) a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) IV. Fejezetére, és a települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatához kapcsolódó részletes szabályokról szóló 205/2013.(VI.14.) Korm. rendeletre figyelemmel a rendelet szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.


(2) A filmforgatási célú közterület-használati hozzájárulás megadását követően bekövetkező, a filmforgatást akadályozó, a kérelmezőnek fel nem róható ok, esemény; valamint a rendkívüli természeti események elhárulását követő 15 napon belül a közterület-használatot a kérelmező részére biztosítani kell. Amennyiben az akadály megszűnését követően helyreállítási munkák válnak szükségessé, a közterület-használat a helyreállítási munkálatok befejezését követő 5 napon belül válik lehetségessé.


(3) A közterület-használati díjat az Mktv. 3. mellékletében foglalt díjtételek mindenkori mértéke alapján kell meghatározni.



(4) A (3) bekezdésben meghatározott közterület-használati díjjal összefüggésben legfeljebb 50%-os kedvezmény akkor adható, ha a filmforgatás közérdekű (oktatási, tudományos vagy ismeretterjesztő témájú, vagy állami felsőoktatási képzés keretében készülő alkotás) célokat szolgál.


(5) A hatósági szerződés megkötéséhez szükséges előzetes hozzájárulás megtagadható, amennyiben a kérelmezőnek az Önkormányzat felé meg nem fizetett közterület-használati díjból eredő tartozása van.


Zenepavilon használata, utcazenélés

21.§


(1) A Zenepavilon utcazenélés céljára kizárólag akkor használható, amennyiben zenés rendezvény, műsoros előadás, zenekari- vagy kórusfellépés, céljából nem kerül igénybevételre.


(2) Utcazenélés céljára közterület-használati hozzájárulás legfeljebb 2 főből álló csoport részére adható, a tevékenység naponta 9.00 órától 19.00 óráig folytatható.


(3) Azonos helyszínre és időszakra több kérelmező esetén legfeljebb két kérelmező részére adható hozzájárulás, napi felbontásban vagy naponta 9.00 órától 14.00 óráig, illetve 14.00 órától 19.00 óráig tartó időszakokra.



Utcabútorok elhelyezésének közös szabályai

22. §


(1) Utcabútort közterületen csak úgy lehet elhelyezni, hogy a közterület rendeltetésszerű használatát ne akadályozza. Amennyiben lekerített teret képez, az elhatárolt terület után közterület használati díjat kell fizetni. Vendéglátó teraszon elhelyezett utcabútorért külön közterület használati díjat nem kell fizetni.


(2) Utcabútor elhelyezésére a járdán vagy a gyalogosforgalom számára meghatározott közterületen úgy adható közterület-használati hozzájárulás, hogy a gyalogosforgalom részére minimum 1,5 méter szélesség biztosított legyen.


(3) A kihelyezett utcabútorok folyamatos karbantartásáról, felújításáról, illetve gondozásáról a közterület használója köteles gondoskodni.


(4) A kihelyezett utcabútor a járművezetők kilátását nem gátolhatja, a közúti forgalmi jelzések felismerését nem akadályozhatja, a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti.


(5) A kihelyezett utcabútor a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozhatja.


(6) Az utcabútorokat úgy kell rögzíteni, hogy azok különleges időjárási körülmények között se mozdulhassanak el, balesetet ne okozhassanak.



A vendéglátó teraszok közterület-használatának általános szabályai

23.§


(1) A vendéglátó teraszok létesítése során fokozottan kell ügyelni a városképi szempontokra. Alapvető követelmény az igényes kialakítás, az épülethez, illetve a tágabb környezetbe való megfelelő illeszkedés, amely mind az anyag-, a stílus- és a színválasztásban meghatározó szempont.


(2) A városképi és az esztétikai megjelenés kérdésében be kell szerezni a főépítész írásbeli véleményét.


(3) A vendéglátó teraszok kialakítására vonatkozó szabályok:

a) kizárólag olyan helyen létesíthető, ahol a gyalogosforgalom részére a járda legalább 1,5 méter szélességben rendelkezésre áll a terasz kialakítását követően is,

b) a burkolatot könnyen tisztántartható, pormentes módon kell kialakítani, szükség esetén – kizárólag szintkiegyenlítés céljából - dobogót lehet alkalmazni,

c) a cégtábla kivételével reklámot, hirdetést elhelyezni tilos,

d) a berendezés, az elhelyezett utcabútor a járművezetők kilátását nem gátolhatja, a közúti forgalmi jelzések felismerését nem akadályozhatja, a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti,

e) ernyő-, napellenző és esővédő szerkezeteknek illeszkedniük kell a környezethez, mely reklámot, terméknevet nem tartalmazhat, kizárólag a vendéglátó-egység neve szerepelhet rajt,

f) a közművek elhelyezését, megközelítését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozhatja,

g) az épület homlokzata mentén elhelyezkedő vendéglátó terasz nem nyúlhat át a szomszédos épület homlokzata elé, kivéve a szomszédos lakóépület valamennyi tulajdonosa, bérlője hozzájárulása esetén,

h) a közterületen őrzés nélkül hagyott tárgyakat úgy kell rögzíteni, hogy azok különleges időjárási körülmények között se mozdulhassanak el,

i) közterületen semmilyen energiaforrást és közműcsatlakozást nem szabad hozzáférhetően hagyni nyitvatartási időn kívül,

j) a teraszon használt bútoroknak, berendezéseknek, kiegészítőknek illeszkedni kell a környezethez és az épülethez,

k) a vendéglátó teraszok sötétedés utáni használatához a megfelelő műszaki és jogi feltételek fennállása esetén világítás helyezhető el, a rendeltetésszerű használat biztosítása érdekében a világítás kialakítását az Önkormányzat kötelezővé teheti. Villogó, vakító, váltakozó fényű vagy tükröző hatást elérő világítás elhelyezése tilos. A világító berendezéseken csak az érintett vendéglátó egység nevét lehet feltüntetni,

l) a vendéglátó teraszokon fáklya kihelyezése és használata nem megengedett,

m) legfeljebb 2 db 0,3x0,6 m méretű, a terasz berendezéséhez, stílusához igazodó, reklámot nem tartalmazó étlap (itallap) és 1 db 0,6x1,2 m nagyságú felvilágosító tábla (pl.: napi ajánlat, specialitások feltüntetése) helyezhető el a teraszon.


Az árusító és árubemutató helyek közterületi kialakításának, használatának

általános szabályai

24.§


(1) Egy árusító hely helyfoglalásához az eladó és a vevő számára az árusításhoz szükséges berendezés teljes hosszában 0,5-0,5 m-t hozzá kell számítani, mely az árukészlet elhelyezéséhez szükséges hellyel együtt sem lehet több 8 m2-nél nagyobb.


(2) Az árusító hely kialakítására vonatkozó szabályok:

a) a jogosultnak gondoskodnia kell a használt közterület tisztántartásáról, hulladékmentesítéséről a környezethez illeszkedő szeméttárolók elhelyezésével,

b) a téli időszakban gondoskodnia kell a hó eltakarításáról és a síkosság-mentesítésről,

c) közterületen semmilyen energiaforrást és közműcsatlakozást nem szabad hozzáférhetően hagyni,

d) az árusító és az árubemutató helyekről nyitvatartási időn kívül az árukészletet és az igénybe vett eszközöket, berendezéseket el kell távolítani a közterületről. Ellenkező esetben a közterület használójának kell gondoskodnia az árusító hely őrzéséről, az őrzés elmaradásából származó károkért az Önkormányzatot semmilyen felelősség nem terheli.


V. fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések

25.§


(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a Budavári Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 7/2014.(V.30.) számú rendelete hatályát veszti.

(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.









INDOKOLÁS


Általános Indokolás



Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdésének 2. pontja értelmében a kerületi önkormányzat feladata a tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása.


Az Alaptörvényben deklarált eredeti jogalkotói hatáskörre tekintettel az Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. május 29-én elfogadta a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról és rendjéről szóló 7/2014. számú rendeletet (a továbbiakban: Ör.).


A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 21. § (2) bekezdése alapján a jegyzőnek figyelemmel kell kísérnie a jogszabályok hatályosulását és le kell folytatnia azok utólagos hatásvizsgálatát, aminek során össze kell vetni a szabályozás megalkotása idején várt hatásokat a tényleges hatásokkal.


A Jat. 22. § -a szerint a jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve gondoskodni kell, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében

a) az elavult, szükségtelenné vált,

b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,

c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,

d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy

e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.


E szempontok figyelembe vételével, valamint a gyakorlatban felmerült problémák kezelésének igénye mellett szükségessé vált a rendelet teljes felülvizsgálata.


A felülvizsgálat eredményeként az Ör. hatályon kívül helyezésére és új rendelet megalkotására kerül sor.


Az új rendelet megalkotásának legfontosabb szempontja a jogszabály strukturált, rendszerezett, átlátható és logikus kialakítása volt. Ennek keretében az eljárási szabályok egyértelművé tétele és egyszerűsítése, az eljárásrend gyakorlatias, tapasztalatokon alapuló kidolgozása, és a fogalmak pontosítása is kiemelkedő szerepet játszott.


Az elmúlt évek tapasztalata szerint a jogellenes magatartást tanúsító személyek túlnyomórészt nem kerületi lakosok voltak és a jogosulatlan közterület-használat általában az építkezésekhez valamint a turisták által kedvelt helyeken megjelenő adománygyűjtési és árusítási tevékenységekhez köthetők.


Szükségessé vált a jogosulatlan közterület-használat esetén alkalmazható közterület-használati díjak jelentős emelése, hogy a kerületünkben a rend és a közbiztonság fenntartható legyen és a lakosság közérzete javuljon.


A Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő–testülete 2017. szeptember 29. napján alkotta meg a településkép védelméről szóló 18/2017. (IX.29.) önkormányzati rendeletet. A rendelet jelentősen változtatott a kerületben a reklámhordózók és reklámok elhelyezésének szabályain. Ezen szabályozásból eredő változtatások átvezetése szükségessé vált az Ör.-ben.


A rendelet függelékei a rendelet mellékleteiként kerültek beemelésre.


A jogalkotás európai uniós jogot nem érint.



Részletes Indokolás


1.§


A rendelet célját határozza meg, azt, hogy a megalkotására milyen indokok alapján került sor.


2.§


Meghatározza a rendelet területi és személyi hatályát, valamint rögzíti azt, hogy a hatálya alá tartozó közterületek övezeti besorolását.


3.§


Az értelmező rendelkezések a rendeletben alkalmazott kifejezések pontos meghatározását tartalmazzák az alkalmazás során felmerülő értelmezési problémák elkerülése érdekében.


4.§


A közterület használatával kapcsolatos eljárás során alkalmazandó hatásköri szabályokat rögzíti.


5.§


Meghatározza, hogy a közterület használatával kapcsolatos eljárás során mely eljárási jogszabályokat kell alkalmazni, valamint azt, hogy az egyes ügyek elbírálása során mely anyagi jogszabályokat és általános elveket kell figyelembe venni.


6.§


A közterület-használati hozzájárulás jogosultjának és ebből következően a kérelem benyújtására jogosultak körének meghatározása, továbbá a kérelem benyújtására vonatkozó szabályozás került rögzítésre.

Az óvadékfizetési kötelezettség szabályozása, mely fedezetet biztosít az esetlegesen a közterületben okozott károk megtérítésére. 

Kizáró rendelkezés rögzítésére is szerepel a jogszabályban, amelyben meghatározásra kerül, hogy milyen személyi feltételek esetén nem adható közterület használati hozzájárulás a kérelmező részére.


7.§


A közterület-használati hozzájáruláshoz kötött esetek taxatív felsorolása.

Az új rendeleti szabályozás lehetőséget ad arra, hogy az épített terasszal rendelkező kérelmezők, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy a turista szezonon kívül a közterületen az eredeti állapotot visszaállítsák egy kedvezőbb díjszabás szerint „fenntartási díjat” fizessenek a közterület-használatért.


8.§


A közterület-használati hozzájáruláshoz nem azonban a közterület használatbavételének előzetes bejelentéséhez kötött esetek taxatív felsorolása.


9.§


Azon esetek taxatív felsorolása, melyek esetén nem adható ki közterület-használati hozzájárulás.


10.§


A közterület-használati hozzájárulás minimális tartalmi elemeit meghatározó rendelkezés. Azon tartalmi elemek felsorolása, amelyek a közterület használat jogosultjának a közterület használata során felmerülő jogait és kötelezettségeit, valamint a közterület-használattal érintett szervek értesítésének kötelezettségét tartalmazzák.


11 – 13.§


A közterület használatához kapcsolódó díj megfizetésével kapcsolatos rendelkezések, melyek tartalmazzák a részletfizetéssel kapcsolatos eljárást is.


14 .§


A közterület-használati díj mérséklésével és elengedésével kapcsolatos eljárás szabályozását tartalmazó rendelkezés.


15.§


A közterület-használati díj megfizetésének határidejét és módját szabályozó rendelkezés.

16.§


A közterület-használat megszűnésének rendes és rendkívüli eseteit részletező rendelkezések.

17.§


A közterület jogosulatlan használatának szankcionálása kiemelkedően fontos annak érdekében, hogy a használók jogkövető magatartása biztosítottá váljon, valamint a kerület lakosságának a közérzete javuljon. A rendelkezés meghatározza a jogosulatlan közterület-használat fogalmát valamint a szankcionálását, valamint az észlelését követő eljárási rendet. 


18.§


A rendelkezés az egyes hatóságok és szervek együttműködési kötelezettségét határozza meg, valamint a Közterület-felügyelet közterület-használattal kapcsolatos intézkedési lehetőségét alapozza meg. A szabályozás meghatározza a közterületen közterület-használati hozzájárulás nélkül elhelyezett dolgok észlelése esetén alkalmazandó eljárás rendjét.


19.§


A közterület-használatával kapcsolatos pályázati eljárás lefolytatásának esetei, valamint a pályázati eljárás lefolytatására vonatkozó rendelkezések.


20.§


A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény lehetővé teszi a települési önkormányzatok számára, hogy a törvény keretei között a filmforgatással kapcsolatosan rendelkezzenek a forgatást akadályozó eseményekkel, a díjfizetéssel, valamint a kedvezményekkel és a mentesség kapcsolatos szabályozásról.


21.§


Kerületünkben, különösen a Budai Vár területén, az utcazenélés nagy népszerűséggel bíró jövedelemszerzési forrás. A rendelkezés célja a tevékenység jogi kereteinek a meghatározása.


22.§


Az utcabútorok, ezen belül pedig a virágtartók elhelyezésének szabályozása nagy jelentőséggel bír a városkép szempontjából. A kerületi lakosok valamint a vendéglátó-ipari egységek előszeretettel szépítik a környezetüket virágokkal, növényekkel. A rendelkezés az utcabútorok közterületen történő elhelyezésének szabályozását tartalmazza.


23.§


A vendéglátó-ipari teraszok az utcakép és a közterület meghatározó elemét képezik, így ezek kialakítása során fokozottan ügyelni kell a városképi szempontokra. A településkép védelméről szóló 18/2017. (IX.29) önkormányzati rendelet szabályai szigorítottak a vendéglátó-ipari teraszok vonatkozásában is a korábban alkalmazott szabályozáson. A jelen rendelet a szigorúbb szabályokat alkalmazza, összhangot teremtve ezáltal a két rendelet között, ezáltal növelve a jogbiztonságot.


24.§


Az árusító helyek és árubemutató helyek közterületi szabályozásával kapcsolatos rendelkezések.


25.§


A hatályba lépést és a korábbi rendelet hatályon kívül helyezésre vonatkozó rendelkezések.



A Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat tulajdonában és kezelésében álló közterületek használatáról és rendjéről szóló ……./2018. (IV.12) önkormányzati rendelet mellékletei:


  1. melléklet: a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat tulajdonában álló közterületek övezeti besorolása
  2. melléklet: a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat tulajdonában levő közterület használatához szükséges kérelem nyomtatvány
  3. melléklet: közterület-használati díjak meghatározása
  4. melléklet: jegyzőkönyv a közterület használatának ellenőrzéséről



Hatásvizsgálat

(a Jat. 17.§-a alapján)


A vizsgált kritériumok

A vizsgálat eredménye

A tervezett rendelet társadalmi hatásai

A közterület használatának rendeleti szabályozása a kerület közrendjének és közbiztonságának növelését célozza, ezáltal a lakosság közérzetének javulása várható.

A tervezett rendelet gazdasági, költségvetési hatásai

A rendeleti szabályozás eredményeképpen az önkormányzat bevételeinek növekedése várható.

A tervezett rendelet környezeti következményei

A rendeletben foglaltak végrehajtásának környezetre gyakorolt hatása nincs.

A tervezett rendelet egészségügyi következményei

A rendeletben foglaltak végrehajtásának egészségügyi követelményei nincsenek.

A tervezett rendelet adminisztratív terheket befolyásoló hatásai

A tervezet elfogadása esetén a rendelet alkalmazása a jelenlegihez képest többlet személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételt nem igényel, a szükséges feltételek rendelkezésre állnak.

A rendelet megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei

A korábbi rendelet hatályba lépés óta eltelt idő tapasztalatai alapján annak teljes körű felülvizsgálata, és új rendelet megalkotása vált szükségessé

A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek

A szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.



Csatolmányok

Megnevezés méret
Mellékletek
694.78 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!