nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2011. (VI.9.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2019-07-05 - 2019-12-17
Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2011. (VI.9.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályairól, a lakbérek mértékének megállapításáról

Jászberény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az [1]Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3)-(4) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) és (6) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, és 84. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Jászberény Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2007. (XI. 5.) önkormányzati rendelet 22. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Humán Erőforrás Bizottság, Jogi, Ügy- és Közrendi Bizottság, Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy megállapítsa az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiségek) bérbeadásáról szóló törvényben (a továbbiakban: lakástörvény) nem szabályozott bérbeadásának részletes feltételeit és eljárási rendjét, biztosítva ezzel a lakásokkal és a helyiségekkel való eredményes gazdálkodást.

2. A rendelet hatálya

2. §[2]

Jászberény Város Önkormányzatának tulajdonában álló és a Jászberényi Vagyonkezelő és Városüzemeltető Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: JVV NZrt.) üzemeltetésében lévő lakásokra és helyiségekre terjed ki.

3. A bérbeadói jogok és kötelezettségek

3. §

(1) A Képviselő-testület a lakástörvény, valamint e rendelet keretei között

  1. megállapítja a lakások és helyiségek bérbeadási jogcímét,
  2. [3] [4]évente elfogadja a JVV NZrt. által készített, tárgy évre vonatkozó karbantartási és felújítási tervet, mely a 3. § (3) bekezdés f) pontja szerinti tájékoztató részét képezi,
  3. megállapítja a lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjait.

(2) A HEB lakástörvény, valamint e rendelet keretei között

  1. a közérdekből történő bérbeadás kivételével dönt a lakások szociális és költségalapon történő bérbeadásáról és a rendeletben foglaltak alkalmazásával meghatározza a bérleti jogviszony részletes feltételeit, dönt a bérlő személyéről,
  2. dönt a lakáscserére vonatkozó felajánlásról,
  3. [5]30 napon belül dönthet a JVV NZrt-nél a lakó által írásban kezdeményezett szociális alapon bérbe adott lakásbérleti díj tartozások elengedéséről bérlőnként és szerződési időszakonként, egyszeri 50.000 Ft értékhatárig.

(3)[6] A JVV NZrt. a rendelet keretei között

  1. nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő, és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról, helyiségekről, bérlőkről, a befizetett lakbérekről, hátralékokról, és ezekről negyedévente tájékoztatást küld a Polgármesteri Hivatal illetékes irodájának,
  2. köteles a rendeletben meghatározott feltételekkel és a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján bérbeadóként a saját nevében bérleti szerződést kötni a bérlőkkel, melyből egy példányt eljuttat a Polgármesteri Hivatal részére,
  3. ellátja azokat a feladatokat, amelyek lakáskezelési, fenntartási, üzemeltetési, hibaelhárítási, karbantartási és felújítási tevékenységgel, valamint a lakások
     rendeltetésszerű használatra átadásával, visszavételével, a lakbérek és egyéb
     szolgáltatási díjak közlésével, beszedésével (behajtásával) kapcsolatosak,
  4. a lakástörvényben meghatározott esetekben, az ott meghatározott határidőben kezdeményezi, a bérbeadó által történő aláírásra előkészíti, majd kibocsátja a lakástörvényben meghatározott figyelmeztetéseket, felhívásokat és felmondásokat,
  5. szükség szerint adatszolgáltatást, információt nyújt a Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a polgármester részére a döntéshozatal elősegítése érdekében a megüresedő lakásokról és fizetési hátralékkal rendelkező bérlőkről,
  6. köteles a Képviselő-testület részére minden év február 15-éig tájékoztatót készíteni az üzemeltetésében lévő lakások és helyiségek esetében a bérbeadói jogok gyakorlásáról és a bérlőkre és a bérbeadóra háruló kötelezettségek teljesítéséről,
  7. évente karbantartási, felújítási tervet készít, és a Képviselő-testület előtt beszámol annak végrehajtásáról, valamint a lakbérek beszedéséről, felhasználásáról és a lakbérhátralékokról,
  8. tájékoztatja a Képviselő-testületet a lakások és helyiségek lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítéséről,
  9. [7]jogosult a rendelet által ráruházott feladatai kapcsán felmerülő költségeinek finanszírozása okán a lakások és helyiségek bérbeadásából származó – beszedett – bérleti díj összegének 30 %-ára, jelen rendelkezés nem vonatkozik a 26. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségekre,
  10. évente felülvizsgálja a bérleti díjakat, és február 15-ig javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a rendeletben szabályozott díjak módosítására,
  11. [8] [9]köteles a helyiség kiürítése iránti eljárást megindítani a 100.000 Ft-ot, vagy 3 hónapot meghaladó bérleti, vagy közüzemi díj tartozás esetén, amennyiben a bérlő nem vesz részt a 19/A. § szerinti adósságrendezési eljárásban vagy 30 napot meghaladó jogcím nélküli használat esetén,
  12. a bérleti szerződés lejártát megelőzően köteles gondoskodni a bérlemény újbóli bérbeadása érdekében szükséges intézkedések megtételéről a Polgármesteri Hivatal illetékes irodájának közreműködésével,
  13. [10]jogosult a 19/A. § szerinti adósságrendezési eljárást lefolytatni,
  14. [11]jogosult társasházi közgyűléseken a tulajdonos képviseletében eljárni.

(4) Az önkormányzati tulajdonú, bérbeadás útján hasznosítható lakások és helyiségek bérbeadásával kapcsolatban a Polgármesteri Hivatal az alábbi feladatokat látja el:

  1. [12]kezeli a JVV NZrt-től kapott szerződéseket és tájékoztatókat,
  2. [13]a JVV NZrt. megkeresése alapján gondoskodik a bérlettel kapcsolatos pályázati felhívásoknak az önkormányzat lapjában történő megjelentetéséről,
  3. [14]gondoskodik a JVV NZrt. által előterjesztett ügyeknek a hatáskörrel rendelkező szerv elé történő előterjesztéséről, közreműködik az éves karbantartási és felújítási terv elkészítésében,
  4. [15]a gazdasági környezet változásaira tekintettel szükség szerint kezdeményezi az önkormányzati szabályozás és az üzemeltetési szerződés módosítását, illetve a vagyonelemek változása esetén kezdeményezi azok felülvizsgálatát,
  5. a (3) bekezdés l) pontja szerinti együttműködés keretében tájékoztatja a bérlőt és megkéri a jövedelemigazolásokat.

(5) [16] [17]A Gazdasági és Tulajdonosi Bizottság (a továbbiakban: GTB) a lakástörvény, valamint e rendelet keretei között dönt a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel pénzbeli térítés ellenében történő megszüntetéséről és a pénzbeli térítés mértékéről.

4. Az adatvédelemre vonatkozó rendelkezés

4. §

A bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbe adói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

II. Fejezet

Lakások bérbeadása

5. A lakásbérlet létrejötte

5. §

(1) Lakásbérleti szerződés – ha a lakástörvény vagy a rendelet másként nem rendeli – azzal a cselekvőképes természetes személlyel köthető, aki a (2) bekezdésben felsorolt jogcímek alapján önkormányzati bérlakásra jogosult.

(2) Lakás bérbe adható

  1. szociális alapon,
  2. költségelven,
  3. bérlőkijelölésre jogosult döntése alapján,
  4. törvényben előírt elhelyezési kötelezettség alapján,
  5. lakáscsere esetén,
  6. a rendeletben vállalt másik lakás bérbeadása alapján,
  7. a rendeletben meghatározott közérdekű célok – szakember ellátás – megvalósítása érdekében,
  8. [18]öregségi nyugdíjban, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő rászorulók, vagy fogyatékkal élők részére,
  9. [19]rendkívüli szociális krízishelyzet alapján.

(3) [20]A lakásbérleti szerződés 5 év határozott időtartamra köthető, a 9. § (4)-(5) bekezdésében és a 10. § (2) és (6) bekezdésében foglalt kivételekkel.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott időtartammal egyező vagy annál rövidebb, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig kell szerződést kötni

  1. lakásfelújítás, karbantartás miatt történő átmeneti kiköltöztetés esetén,
  2. ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisült, illetve az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni,
  3. bérlőkijelölési joggal rendelkező szerv döntése alapján,
  4. szükséglakás biztosítása esetén, legfeljebb 2 évre.

(5) [21]A bérleti szerződést a szociális alapon bérbeadott lakások esetében közjegyzői okiratba kell foglalni, melynek költsége a bérbeadót terheli.

6. Lakások szociális alapon történő bérbeadása

6. §

(1) [22]Szociális alapon bérbe adható önkormányzati bérlakásnak minősül

  1. a 2. melléklet szerinti bérlakás
  2. [23]a 3. melléklet szerinti olyan költségelvű bérlakás, melyet a JVV NZrt. javaslatára – tekintettel annak leromlott vagy elavult állapotára – a HEB a felújítás vagy korszerűsítés elvégzéséig szociálisan bérbeadhatónak minősített.

(2)[24] [25]A polgármester a megüresedő bérlakások bérbeadására pályázatot ír ki a jászberényi állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, települési szintű lakóhellyel rendelkező, vagy jászberényi székhelyű munkáltatónál legalább három éve foglalkoztatott szociálisan rászoruló személyek, családok részére.

(3) A szociális rászorultság alapján bérbe adható önkormányzati lakásra való jogosultságot a pályázó és a vele közös háztartásban együttlakó és költöző személyek jövedelmi és vagyoni viszonyainak, valamint szociális helyzetének vizsgálata alapján, a HEB állapítja meg az 5. mellékletben szereplő pontrendszer alapján.

(4) [26] [27] [28]Jövedelmi viszonyai szerint az a pályázó tekinthető rászorulónak, akinek esetében a vele együtt költöző személyeket számítva az egy főre jutó nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér nettó összegének 80%-át, egyedülálló esetében 110%-át.

(5)[29] Az egy főre jutó átlagjövedelem számításánál a pályázat benyújtását megelőző hat hónapra vonatkozó nettó jövedelmet kell alapul venni, beleértve az együttköltöző személyek pályázat benyújtását megelőző hat hónapra vonatkozó jövedelmét is.

(6) A szociális helyzet alapján – az egy főre jutó jövedelemtől függetlenül – nem adható bérlakás annak, aki a vele együtt költöző személyeket is figyelembe véve

  1. a pályázat benyújtásakor és az azt megelőző 3 éven belül beköltözhető lakástulajdonnal, üdülővel, beépíthető lakótelekkel, vagy üdülőtelekkel, rendelkezik, vagy rendelkezett, és annak jelzálogjog által biztosított terhekkel csökkentett értéke meghaladja, illetve meghaladta a mindenkori nyugdíjminimum ötvenszeresét,
  2. a szokásos használati és lakásberendezési tárgyakon túl a nyugdíjminimum hetvenszeresét meghaladó forgalomképes vagyontárggyal rendelkezik, kivéve a mozgássérült gépkocsi tulajdonát és a kereső tevékenységet biztosító munkaeszközöket,
  3. bérlakás bérleti jogáról a pályázat benyújtását megelőző 10 éven belül mondott le pénzbeli térítés ellenében vagy hozzátartozója javára, tekintet nélkül arra, hogy ki volt a bérbeadó,
  4. [30]a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül az önkormányzati bérlakásra fennálló bérleti jogviszonya alatt a bérlakással kapcsolatban három hónapot meghaladó hátralékot halmozott fel és bérleti jogviszonya ez okból került megszüntetésre, vagy bérleti jogviszonya ez okból nem került meghosszabbításra,
  5. a pályázat benyújtásakor önkormányzati bérlakásban lakik és azzal kapcsolatban hátraléka van,
  6. a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül az önkormányzati bérlakásra beadott pályázatában megtévesztő, félrevezető adatokat közölt.

(7) [31] [32]Az a pályázó, akinek esetében a vele együtt költöző személyeket is számítva az egy főre jutó nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér nettó összegének 35%-át, egyedülálló esetében a 60%-át, csak a 2. melléklet szerinti I-es számú kategóriába sorolt szociális alapon bérbeadható önkormányzati bérlakás vonatkozásában nyújthat be érvényes pályázatot.

7. §

(1) A pályázati felhívást az önkormányzat lapjában és az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján az önkormányzat hivatalos lapjában történő megjelenést követő 15 napra ki kell függeszteni.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

  1. a meghirdetett lakás pontos címét - település, utca, házszám, lépcsőház, emelet, ajtószám,
  2. műszaki jellemzőit - szobaszám, alapterület, komfortfokozat, fűtési mód,
  3.  [33]a bérleti szerződés időtartamát, megkötésének módját,
  4. a lakbér összegét, a külön szolgáltatási díjakat,
  5. a lakbérkedvezményekre vonatkozó tájékoztatást,
  6. a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és várható költségeit,
  7. a pályázni jogosultak körét,
  8. a pályázati ajánlat benyújtásának határidejét, helyét és módját.

(3) A pályázati ajánlat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és a pályázati ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 15 nap különbség legyen.


8. §[34] [35]

(1) A pályázati ajánlatot zárt borítékban, írásban kell benyújtani a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon, amelyhez csatolni kell az egy főre jutó átlagjövedelem megállapításához szükséges igazolásokat.

(2) A pályázati ajánlat benyújtására rendelkezésre álló határidő leteltét követő 8 napon belül hiánypótlási eljárás lefolytatására egyszeri alkalommal van lehetőség, abban az esetben, amennyiben a Polgármesteri Hivatal pályázat bontására kijelölt köztisztviselői megállapítják, hogy a pályázati anyag hiányosan került kitöltésre, vagy a kötelezően előírt mellékletek hiányosan kerültek csatolásra.

(3) A hiánypótlás benyújtására rendelkezésre álló határidő lejártát követő rendes HEB ülés napirendjei között szerepelnie kell a pályázati ajánlatok értékelésének.

(4) Érvénytelen az ajánlat, ha

  1. azt a benyújtására meghatározott határidő után nyújtották be,
  2. az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek,
  3. az hiányos, mert adatokat nem közöl, a szociális rászorultság nem állapítható meg, a pályázó nem csatolta az előírt mellékleteket, vagy a pályázati ajánlat nem tartalmazza a szükséges nyilatkozatokat, aláírásokat,
  4. a pályázó a becsatolt jövedelemigazolások alapján folyamatos hat havi jövedelemmel nem rendelkezik
  5. a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak.

(5) A zárt borítékban beérkezett pályázatokat a jegyző által kijelölt 2 köztisztviselő bontja fel a benyújtásra rendelkezésre álló határidő leteltét követő 5 napon belül, és indokolt esetben a jegyző hozzájárulásával környezettanulmány készítését rendelhetik el. A HEB bármely pályázónál végeztethet környezettanulmányt.

(6) A HEB környezettanulmány végzésének elrendelése esetén a tanulmány elkészítését követő 15 napon belüli ülésén dönt a bérlő vagy bérlők személyének kiválasztásáról. A pályázók besorolásánál az 5. mellékletben foglalt pontrendszer, valamint a környezettanulmány során szerzett tapasztalatok, adatok az irányadóak.

(7) A HEB, amennyiben erre lehetősége van, a bérlőt, vagy bérlőket kiválasztó döntése során köteles legalább 1. és 2. helyezettet hirdetni. A HEB döntése alapján a pályázat nyertesének nevét a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 15 napra ki kell függeszteni.

(8) A HEB jogosult a pályázatot indokolás nélkül eredménytelennek nyilvánítani.

(9) A döntéssel kapcsolatban a kifüggesztés ideje alatt a jegyzőnél lehet észrevételt írásban benyújtani. Az észrevételeket a Polgármesteri Hivatal soron kívül kivizsgálja, s ennek eredményéről a jegyzőt, valamint a HEB tagjait tájékoztatja.

(10) Ha az észrevétel alapos, a HEB döntését felülvizsgálja. A HEB a felülvizsgálat eredményétől függően döntését módosíthatja, vagy visszavonhatja. Módosításnak, visszavonásnak akkor van helye, ha a javaslatban szereplő pályázóról kiderül, hogy nem jogosult bérlakásra, vagy pályázatában megtévesztő, félrevezető adatokat közölt.

(11) Ha a HEB bérlőt, vagy bérlőket kiválasztó döntésére észrevétel nem érkezik, a bérlővel a bérleti szerződés a kifüggesztést követő 16. naptól számított 10 munkanapon belül kerül megkötésre.

(12) Ha a meghirdetett lakásra érvényes pályázati ajánlat nem érkezik, a soron következő pályázati felhívás alkalmával kell a lakást ismételten meghirdetni.

9. §

(1) A szociális helyzet alapján megkötött bérleti szerződés legfeljebb 5 évre megállapított határozott időre szólhat. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező bérlő lakáscseréjére.

(2) A bérlő a határozott idő lejártát megelőző 60 napig kérheti lakása további szociális alapon történő bérbeadását.

(3) Aki a (2) bekezdés alapján kéri bérleti szerződésének meghosszabbítását a határozott idő lejártát megelőző 30. napon belül meg kell állapítania a Polgármesteri Hivatalnak, hogy a bérlő a jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászorulónak minősül-e.

(4) [36] [37]Szociális rászorultság változatlan fennállása esetén a lakásbérleti szerződést a bérlő kérelmére és a JVV NZrt. egyetértése valamint a (2)-(3) bekezdésekben szereplő feltételek fennállása esetén a HEB döntése alapján további minimum 1, legfeljebb 3 évi időtartamra lehet újra megkötni, amennyiben

  1. a bérlő nem rendelkezik lakbér és közüzemi díj hátralékkal és
  2. bérleti jogviszonya keletkezése óta egyszer sem volt 3 havit elérő, vagy azt meghaladó mértékű lakbérhátraléka, vagy a 19/A. § szerinti adósságrendezésről szóló megállapodást kötött és teljesítette a számára abban előírtakat.

(5) [38] [39]Ha a bérbeadó a Polgármesteri Hivatal illetékes irodájának közreműködésével azt állapítja meg, hogy a bérlő szociális rászorultsága megszűnt, de lakás hiányában a bérlőnek nincs hová költöznie, úgy a bérlővel – kérésére, melyet a határozott idejű lakásbérleti szerződés lejártát megelőző 15. munkanapig be kell nyújtania bérbeadónak – a HEB döntése alapján – 50 %-kal magasabb bérleti díj állapítandó meg 1 év időtartamra, mely időtartam különös méltánylást érdemlő esetben 1 éves időtartammal meghosszabbítható, amennyiben a bérlőnek nincs lakbér- és közüzemi díj tartozása. Ezt a bérleti szerződést a határozott idejű lakásbérleti szerződés lejárata utolsó napjáig meg kell kötnie szerződő feleknek.

 (6)[40] A bérlőnek a lakásbérleti szerződés időtartamának meghosszabbítására irányuló kérelme csak akkor teljesíthető, ha maradéktalanul eleget tett lakbér- és közüzemi díjfizetési kötelezettségeinek.

(7) Amennyiben a bérlő a bérleti szerződés lejártáig nem kéri a bérleti jogviszony folytatását, illetve (2)-(5) bekezdés szerinti kérelme elutasításra kerül a szerződés lejáratának napján bérleti jogviszonya megszűnik.

(8) Bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlőnek a bérlakásból a vele együtt lakó személyekkel együtt ki kell költöznie, azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az üzemeltetőnek át kell adnia. Ennek elmulasztása esetén jogcím nélküli lakáshasználóvá válik, és a jogcím nélküli lakáshasználattal érintett időszakra vonatkozóan használati díjfizetési kötelezettség terheli.

7. Lakás bérbeadása közérdekű célból


10. §

(1) A közérdekű célból, szakember biztosítása érdekében bérbe adható lakások köre megegyezik a költségelvű lakásbérleti díj megfizetése mellett bérbe adható lakások körével.

(2) Jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetüktől függetlenül – 3 tagú bíráló munkacsoport javaslata alapján – a polgármester dönt arról, hogy meghatározott időre a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, valamint munkaviszonyának fennállása alatt, de legfeljebb 10 év időtartamra lakásbérleti szerződést kell kötni

  1. [41] az önkormányzat által ellátott feladatok ellátása érdekében foglalkoztatott felsőfokú végzettségű, vagy
  2. a város gazdasági életében fontos szerepet játszó gazdálkodó szervezeteknél, vagy más közérdekű feladat ellátása érdekében foglalkoztatott –felsőfokú végzettségű szakemberekkel.

(3) A munkacsoport tagjait a polgármester kéri fel a Képviselő-testület a Jászberényi Gazdasági Tanács, a Jászsági Menedzser Klub tagjai, a Szent Erzsébet Kórház, Jászberényi Rendőrkapitányság vezetői és egyéb érintett szervezetek vezetői közül.

(4)[42] A lakásbérleti szerződést, az elhelyezést szerv vagy szervezet által megnevezett személlyel kell megkötni. A szerződés időtartamát, az elhelyezést kérő szerv kérelmében foglaltak figyelembevételével a polgármester határozza meg. A bérlő kérelmére a feltételek további fennállása esetében a polgármester a bérleti szerződést alkalmanként legfeljebb 3 évvel meghosszabbíthatja, amennyiben a bérlőnek nincs lakbér- vagy közüzemi díj tartozása. A bérlet időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg az (2) bekezdésben meghatározott maximális időkorlátot.

(5)[43] A közérdekű célból bérbe adott lakások bérleti díja az 1. mellékletben megjelölt költségalapú négyzetméterenkénti díj alapterülettel szorzott összege.

(6)[44] Ha a közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony, vagy munkaviszony nyugdíjazás miatt szűnik meg, a bérleti jogviszony a (3) bekezdésben meghatározott munkacsoport javaslata alapján a polgármester döntésével legfeljebb egyszeri alkalommal 2 éves időtartamra meghosszabbítható. A bérlet időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg az (2) bekezdésben meghatározott maximális időkorlátot.

(7) A (2) bekezdés a-b) pontjától eltérni csak a bíráló munkacsoport javaslata alapján lehet.

8. Bérlőkijelölési joggal érintett lakások bérbeadása


11. §

(1) [45]A 4. mellékletében szereplő lakásokra jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére bérlőkijelölési jog biztosítható, mely legfeljebb háromszori alkalomra szólhat.

(2) A bérlőkijelölési jog biztosítása térítés ellenében, vagy térítésmentesen önkormányzati érdekből történhet.

(3) A pénzbeli térítés mértéke évi 100.000,-Ft/lakás, mely összeg minden évben 5000 Ft-tal emelkedik.

(4) A bérlőkijelölési jog biztosításáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

(5) A bérlőkijelölési jog biztosítása – alkalmanként – 3-10 év időtartamra történhet.

(6) A bérlőkijelölési jog megváltása esetén a bérlőkijelölésre jogosult jelöli meg a bérlő személyét, akivel a polgármester a bérleti szerződést köteles megkötni a rendelet előírásainak megfelelően.

(7) Bérbeadó a felmondás jogát bérlőkijelölési jog esetén e jog jogosultjának kezdeményezése alapján, vagy – a jogosult egyidejű írásbeli értesítése mellett – önállóan is gyakorolhatja. Vétkes bérlői magatartásra alapított bérbeadói felmondás esetén a Képviselő-testület határozatában kimondhatja, hogy a bérlő kijelölési jog jogosultjának e jogát visszavonja. A bérlő által már megfizetett pénzbeli térítéssel az önkormányzat ez esetben elszámolni tartozik, a visszatérítendő összeg terhére azonban – biztosíték módjára – kielégítheti mindazon vagyoni kárigényét, amely felróható bérlői magatartással okozati összefüggésben keletkezett.

(8) A bérlő halála esetén a bérlőkijelölési joggal érintett lakás bérleti jogát a bérlőkijelölési jog jogosultja által meghatározott személy folytathatja.

(9) A bérbeadó lakás megüresedéséről és bérbe-adhatóságáról a jogosultat a megüresedéstől, illetve ha szükségessé vált, akkor a lakás rendbetételétől számított 5 munkanapon belül köteles értesíteni.

(10) Ha a bérlő kijelölésére megállapodás, vagy lakástörvény hatálybalépésekor jogszabály meghatározott szervezetet jogosít fel, a jogosult köteles a lakás bérbe-adhatóságáról szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül közölni a bérbeadóval a bérlő személyét, a bérleti szerződés időtartamát és egyéb a rendelet szabályainak megfelelő feltételeit.

(11) Ha a bérlőkijelölési jog jogosultja – ide nem értve a térítésmentesen átadott bérlőkijelölési jog jogosultját – a (10) bekezdésben megjelölt határidőben az adatokat nem közli bérbeadóval, vagy az általa közölt adatok alapján a bérleti szerződés nem köthető meg, vagy nem gondoskodik a lakás bérlőjének kijelöléséről és a lakás üresen marad, az elmaradt bérleti díjat és a lakás fenntartásával járó valamennyi költséget köteles megfizetni.

(12) Egyszeres bérlőkijelölési jog esetén, ha a jogosult a bérlő kijelölésének jogával már élt, többé azt már nem gyakorolhatja.

(13) A bérlőkijelölési jog jogosultja, mint munkáltató a bérlői kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan – a bérlő nem teljesítése esetén – készfizető kezességet vállal.

(14) Az (1) bekezdésben nevesített bérlőkijelölési joggal rendelkezőket a 4. melléklet tartalmazza.

9. A költségelvű lakbérű önkormányzati lakások


12. §

(1)[46] A költségelvű lakbérű megüresedő lakásokat a 3. melléklet I. Kategória táblázata tartalmazza. A költségelvű lakbérű lakásokra a polgármester a bérlakások megüresedésétől számított 15 munkanapon belül pályázatot ír ki a megüresedett lakások költségalapon meghatározott bérbeadására.

(2) A pályázati felhívást az önkormányzat lapjában és a városi honlapon kell közzétenni és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján az önkormányzat hivatalos lapjában történő megjelenést követő 15 napra kell kifüggeszteni.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

  1. a meghirdetett lakás pontos címét – település, utca, házszám, lépcsőház, emelet, ajtószám,
  2. műszaki jellemzőit – szobaszám, alapterület, komfortfokozat, fűtési módja,
  3. a bérleti szerződés időtartamát,
  4. a lakbér összegét, a külön szolgáltatási díjakat,
  5. a pályázni jogosultak körét,
  6. a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését és várható költségeit,
  7. hogy érvényesen az pályázhat, aki vállalja legalább 2 havi bérleti díj előre történő egyösszegű megfizetését és 2 havi bérleti díjnak megfelelő összegű biztosíték egyösszegű megfizetését,
  8. tájékoztatást arról, hogy azonos pályázati ajánlat mellett a pályázatot az nyeri, aki a legtöbb havi lakbér egyösszegű megfizetését vállalja,
  9. a bérleti jogviszony idejét, amely maximum 5 év lehet,
  10.  [47] tájékoztatást arról, hogy érvényesen azok nyújthatnak be pályázatot, akikre nézve az alábbi feltételek közül legalább az egyik teljesül:

ja) Jászberény közigazgatási területén 2 éve lakóhellyel rendelkeznek

jb) 2 éves munkaviszonnyal rendelkeznek,

jc) olyan fiatal házaspárok vagy élettársi kapcsolatban élők, akik közül legalább az egyik kérelmező a 40. életévét nem töltötte be,

  1. tájékoztatást arról, hogy a szerződésben meghatározott határidő elteltével minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást a vele ott élőkkel együtt,
  2. a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját.

(4) A pályázati ajánlat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 15 napnak el kell telnie.

(5) A pályázati ajánlatot zárt borítékban, írásban kell benyújtani a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon, amelyhez csatolni kell az egy főre jutó jövedelem megállapításához szükséges igazolásokat.

(6) A pályázatok bontása és a pályázatok értékelése a pályázati határidő lejártát követő munkanapon történik, a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében a jegyző által kijelölt 2 köztisztviselő – egy fő jegyzőkönyvvezető és egy fő ügyintéző – együttes jelenlétében, A pályázatok bontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet minden jelenlévőnek alá kell írnia.

(6a)[48] A pályázati ajánlat benyújtására rendelkezésre álló határidő leteltét követő 8 napon belül hiánypótlási eljárás lefolytatására egyszeri alkalommal van lehetőség, abban az esetben, amennyiben a Polgármesteri Hivatal pályázat bontására kijelölt köztisztviselői megállapítják, hogy a pályázati anyag hiányosan került kitöltésre, vagy a kötelezően előírt mellékletek hiányosan kerültek csatolásra.

(7) Érvénytelen az ajánlat, ha

  1. azt a benyújtására meghatározott határidő után nyújtották be,
  2. az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek,
  3. hiányos – adatokat nem közöl, a pályázó nem csatolta az előírt mellékleteket, vagy a pályázat nem tartalmazza a szükséges nyilatkozatokat, aláírásokat,
  4. a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak.

(8) A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki – egy összegben – a legtöbb hónapra előre történő lakbér megfizetését vállalja.

(9) A jegyzőkönyvet felvevő köztisztviselőknek előterjesztést kell készítenie – a jegyzőkönyvet az előterjesztéshez mellékelni kell – a HEB részére a bontást követő 10 munkanapon belül, mely alapján a HEB kiválasztja a bérlőt vagy bérlőket. A HEB, amennyiben erre lehetősége van, a bérlőt bérlőket kiválasztó döntése során köteles legalább 1. és 2. helyezettet hirdetni.

(10)[49] Nem biztosítható lakás annak a pályázónak, akinél a bérleti díj rendszeres megfizetése nem látszik biztosítottnak, vagy az együtt költözők egy főre jutó nettó átlagjövedelmének 40 %-a a lakás havi bérleti díját nem éri el.

(11) [50] [51] [52] [53] [54]A költségelvű lakásbérleti szerződést – a bérlő kérelmére és a JVV NZrt. javaslatára – a HEB döntése alapján pályáztatás nélkül – legfeljebb egyszeri alkalommal 5 évre újra meg lehet kötni, amennyiben a bérlő nem rendelkezik lakbér és közüzemi díj hátralékkal.

(12)[55] A korábban szociális alapon bérbeadott lakás esetén, a szociális rászorultság megszűnése okán megkötött költségelvű lakásbérleti szerződést a bérlő kérelmére és a JVV NZrt. javaslatára – a HEB döntése alapján pályáztatás nélkül – minimum 1, legfeljebb 3 évi időtartamra újra meg lehet kötni, amennyiben a bérlő nem rendelkezik lakbér és közüzemi díj hátralékkal.


12/A. § [56]

(1) A költségelvű lakbérű önkormányzati lakások kategórián belül a felújítandó önkormányzati lakásokat a 3. melléklet II. Kategória táblázata tartalmazza. A felújítandó lakásokra a polgármester pályázatot ír ki.

(2) A pályázati felhívást az önkormányzat lapjában és a városi honlapon kell közzétenni és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján az önkormányzat hivatalos lapjában történő megjelenést követő 15 napra kell kifüggeszteni.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

  1. a meghirdetett lakás pontos címét – település, utca, házszám, lépcsőház, emelet, ajtószám,
  2. műszaki jellemzőit – szobaszám, alapterület, komfortfokozat, fűtési módja,
  3. a bérleti szerződés időtartamát,
  4. a lakbér összegét, a külön szolgáltatási díjakat,
  5. a pályázni jogosultak körét,
  6. a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett lakás esetén az elvégzendő munkák megjelölését
  7. hogy érvényesen az pályázhat, aki vállalja legalább 2 havi bérleti díj előre történő egyösszegű megfizetését és 2 havi bérleti díjnak megfelelő összegű biztosíték egyösszegű megfizetését,
  8. tájékoztatást arról, hogy azonos pályázati ajánlat mellett a pályázatot az nyeri, aki az Önkormányzat érdekeit szem előtt tartva az összességében legkedvezőbb - különös tekintettel az elvégzendő munkák tekintetében benyújtott árazott költségvetés tartalmára, illetve a pályázatában vállalt havi lakbérek számára - pályázati ajánlatot nyújtja be,
  9. a bérleti jogviszony idejét, amely maximum 5 év lehet,
  10. tájékoztatást arról, hogy a szerződésben meghatározott határidő elteltével minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást a vele ott élőkkel együtt,
  11. a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját
  12. tájékoztatást arról, hogy az illetékes bizottság érvényesen benyújtott pályázatok beérkezése esetén is eredménytelenné nyilváníthatja a pályázatot.

(4) A pályázati ajánlat benyújtására vonatkozó időpontot a pályázati kiírásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlat benyújtására megállapított időpont között legalább 15 napnak el kell telnie.

(5) A pályázati ajánlatot zárt borítékban, írásban kell benyújtani a 9. melléklet szerinti formanyomtatványon, amelyhez csatolni kell az egy főre jutó jövedelem megállapításához szükséges igazolásokat.

(6)[57] A pályázatok bontása a pályázati határidő lejártát követő munkanapon történik  a polgármesteri hivatal hivatalos helyiségében a jegyző által kijelölt 2 köztisztviselő – egy fő jegyzőkönyvvezető és egy fő ügyintéző – együttes jelenlétében, A pályázatok bontásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet minden jelenlévőnek alá kell írnia. A pályázatok bontását követően a benyújtott pályázat műszaki tartalmát a JVV NZrt. véleményezi és írásbeli javaslatot tesz a legkedvezőbb műszaki tartalmú pályázat tekintetében.

(7) Érvénytelen az ajánlat, ha

  1. azt a benyújtására meghatározott határidő után nyújtották be,
  2. az nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek,
  3. hiányos – adatokat nem közöl, a pályázó nem csatolta az előírt mellékleteket, vagy a pályázat nem tartalmazza a szükséges nyilatkozatokat, aláírásokat,
  4. a közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak.

(8) A jegyzőkönyvet felvevő köztisztviselőknek előterjesztést kell készítenie – a jegyzőkönyvet az előterjesztéshez mellékelni kell – a HEB részére, mely alapján a HEB kiválasztja a bérlőt vagy bérlőket. A HEB, amennyiben erre lehetősége van, a bérlőt bérlőket kiválasztó döntése során köteles legalább 1. és 2. helyezettet hirdetni.

(9) Nem biztosítható lakás annak a pályázónak, akinél a bérleti díj rendszeres megfizetése nem látszik biztosítottnak, vagy az együtt költözők igazolt havi átlag nettó összjövedelmének 40 %-a a lakás havi bérleti díját nem éri el.

(10) Jelen szakasz tekintetében a rendelet 12. § (11) bekezdése alkalmazandó.

10. Bérbeadás elhelyezési kötelezettség jogcímén


13. §

(1)[58] Ha a házassági bontóperben meghozott jogerős bírói ítélet alapján a volt házastárs saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül az önkormányzati lakás elhagyására köteles, elhelyezésre tarthat igényt.

(2) [59] [60]A HEB az elhelyezés során a volt házastárs részére – jogerős bírósági ítélet alapján – legfeljebb egy szobás másik önkormányzati lakást biztosíthat, amely a legszükségesebb bútorzatának és felszerelési tárgyainak elhelyezésére alkalmas.

(3)[61] A bérleti szerződést bérlő kérelmére a HEB döntése alapján pályáztatás nélkül egyszeri alkalommal legfeljebb 3 évre újra meg lehet kötni, amennyiben a bérlő nem rendelkezik lakbér és közüzemi díj hátralékkal.”

10/A. Bérbeadás öregségi nyugdíjban, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő rászorulók, vagy fogyatékkal élők részére


13/A. §


(1) Különös méltánylást érdemlő helyzetben, a HEB döntése alapján pályázati eljárás nélkül bérleti szerződés köthető öregségi nyugdíjban, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő, vagy fogyatékkal élő igénylővel legfeljebb 5 éves időtartamra amennyiben a rászoruló igénylő lakhatását másképp megoldani nem tudja és megfelel a 6. § (3) – (6) bekezdéseiben foglalt feltételeknek.

(2) A bérlő a határozott idő lejártát megelőző 60 napig kérheti bérleti szerződése meghosszabbítását.

(3) Aki a (2) bekezdés alapján kéri bérleti szerződésének meghosszabbítását a határozott idő lejártát megelőző 30. napon belül meg kell állapítania a Polgármesteri Hivatalnak, hogy a bérlő a jövedelmi, vagyoni, egészségügyi helyzete alapján változatlanul rászorulónak minősül-e.

(4)[62] Szociális rászorultság változatlan fennállása esetén a lakásbérleti szerződést a bérlő kérelmére és a  JVV NZrt. egyetérése valamint a (1)-(3) bekezdésekben szereplő feltételek fennállása esetén  a HEB döntésével legfeljebb 5 év időtartamra újra meg lehet kötni, amennyibe a bérlő nem rendelkezik lakbér és közüzemi díj hátralékkal.

10/B. Bérbeadás rendkívüli szociális krízishelyzet alapján


13/B. §

(1)[63] [64]A rendkívüli szociális krízishelyzetbe került Jászberényben lakó- vagy tartózkodási hellyel, települési szintű lakóhellyel rendelkező igénylő – amennyiben lakhatását másképp megoldani nem tudja és megfelel a 6. § (4) – (6) bekezdéseiben foglalt feltételeknek – elhelyezése iránt kérelemmel fordulhat a polgármesterhez.

(2) A kérelemről és a lakásbérleti szerződés megkötéséről – 3 tagú bíráló munkacsoport javaslata alapján – a polgármester dönt. A lakásbérleti szerződés a rendkívüli szociális krízishelyzet fennállásáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra köthető meg.

(3) A munkacsoport tagjait a polgármester kéri fel a Képviselő-testület és a Polgármesteri Hivatal munkatársai közül.

(4) A lakásbérleti szerződés időtartamát a polgármester határozza meg.

(5) A rendkívüli szociális krízishelyzet alapján bérbe adott lakások bérleti díja az 1. mellékletben 1. pontjában meghatározott díj alapterülettel szorzott összege.

(6) A bérleti szerződés rendkívüli szociális krízishelyzet fennállása esetén a polgármester egyedi döntése alapján legfeljebb 3 esetben alkalmanként 6 hónapos időtartamra meghosszabbítható.

(7) [65]A (6) bekezdésben foglalt 3 esetben történő hosszabbítási lehetőség kimerítését követően a polgármester javaslata alapján a rendelet 9. § (4) bekezdése alkalmazható.

(8)[66] Amennyiben a kérelmező az (1) bekezdésben írt feltételeknek nem felel meg, különös méltánylást érdemlő esetben elhelyezése iránt egy alkalommal kérelemmel fordulhat a polgármesterhez, aki 3 tagú bíráló munkacsoport – társadalmi megbízatású alpolgármester, Humán Erőforrás Bizottság elnöke és Humán és Önkormányzati Igazgatási Iroda vezetője – javaslata alapján dönt. A kérelem benyújtásának előfeltétele, hogy a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül önkormányzati bérlakás tekintetében fennállt bérleti jogviszonya tekintetében hátralékkal nem rendelkezik. A lakásbérleti szerződés a rendkívüli szociális krízishelyzet fennállásáig, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra köthető meg. A kérelem elbírálására egyebekben a 13/B. § (4)-(7) bekezdéseit kell alkalmazni.


10/C. Szociális intézményből elbocsátott részére történő bérbeadás[67]


13/C. §

(1) Az a szociális intézményből elbocsátott személy, aki a lakásbérleti jogviszonyáról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le, a lemondással érintett lakással megegyező bérbeadási jogcímen, ahhoz hasonló adottságú lakás bérleti jogára jogosult. Amennyiben ilyen lakást a bérbeadó átmenetileg felajánlani nem tud, úgy a szociális intézményből elbocsátott személy átmeneti lakásra jogosult.

(2) Az a szociális intézményből elbocsátott személy, aki a lakásbérleti jogviszonyáról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés ellenében mondott le, a jelen rendelet szabályai szerint juthat lakás bérleti jogához. Ebben az esetben a 6. § (6) bekezdés c) pontja nem alkalmazható.

11. Bérbeadás lakáscsere jogcímén


14. §[68]

(1) A bérbeadónak az önkormányzati lakás elcseréléséhez való hozzájárulása a lakástörvény alapján történhet.

(2) [69] [70]A JVV NZrt. javaslatára a HEB döntésével, üresen álló önkormányzati lakás pályázati eljárás mellőzésével való bérbeadása történhet bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő kérelmére – közös megegyezéssel – legfeljebb a jogviszonyából hátralévő időtartamra történő új jogviszony létesítésével és a fennálló jogviszonya egyidejű megszüntetésével.

12. Lakásigény mértéke


15. §

(1) Szociális helyzet figyelembevételével legfeljebb az alábbi szobaszámú lakás adható bérbe:

                   1 fő                      =          1 szoba

                   2-4 fő                   =          2 szoba

                   5-6 fő                   =          3 szoba

(2) Nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

13. A lakásbérleti szerződés megkötése, tartalma


16. §

(1) [71]A bérbeadó írásbeli értesítésének kézhezvételét követő 15 napon belül a kijelölt bérlő köteles a bérbeadóval szerződést kötni.

(2) Ha a kijelölt bérlő mulasztása miatt a bérleti szerződés nem jön létre, a bérbeadó szerződéskötési kötelezettsége megszűnik. A bérbeadó erről a kijelölt bérlőt értesíti.

(3) Ha a bérlő a szerződésben megjelölt időpontban a lakást nem veszi birtokba, az a bérleti szerződéstől való elállásnak minősül. Ebben az esetben a bérbeadó a lakásra – a közérdekű elhelyezés, valamint bérlőkijelölési jog alapján biztosított lakást kivéve – más személlyel – a pályázat soron következő helyezettjével – köthet szerződést.

(4) A bérlő a lakbért a bérleti szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában másként nem állapodtak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

(5) Bérlő a bérleti szerződésben meghatározott idő elteltével – minden elhelyezési igény nélkül, a vele ott élőkkel együtt – köteles a lakást elhagyni, és a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó birtokába visszaadni.

(6) [72]A bérbe adott önkormányzati lakásba a bérlő, házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője személyén kívül más személyt, csak a bérbeadó kifejezett írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. Amennyiben bérlő fenti rendelkezést megszegi, úgy ez a bérbeadó oldalán megalapozza a lakásbérleti szerződés rendkívüli felmondására vonatkozó jog gyakorlását.

(7) Bérlő a bérleti jogot nem ruházhatja át vagy terhelheti meg, így különösen nem cserélheti el – kivéve a 14. §-ban leírtakat, albérletbe nem adhatja.

(8) [73] [74] [75] [76]A bérbeadót 15 napos felmondási idő illeti meg; ha bérlő a lakást fentiek ellenére albérletbe adja vagy a bérleti joggal egyébként a rendelet rendelkezéseibe ütköző módon rendelkezik; vagy 3 havi vagy ezt meghaladó mértékű bérleti, vagy közüzemi díj tartozását a JVV NZrt. írásbeli felszólítása ellenére sem rendezi és nem vesz részt a 19/A. § szerinti adósságrendezési eljárásban.

(9) A bérlő halála esetén a bérlőkijelölési joggal érintett lakásra vonatkozó bérleti jogviszonyt – az elhunyt bérlő egyetemleges jogutódaként – a bérleti jog jogosultja által meghatározott személy folytathatja.

(10) A bérbeadás további feltétele, hogy bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakjon. Bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban bejelenteni bérbeadó részére. A bérlő által bejelentett, méltányolható okból – különösen egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő – bekövetkezett távolléte alatt, a bérleti jogviszonyt a bérlői távollétre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést akkor sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okokból mulasztotta el, és erről a bérbeadót felhívásra, írásban tájékoztatja.

(11) Amennyiben a bérlő vagy a vele együtt költöző lakástulajdont szerez, úgy köteles azt 30 napon belül bejelenteni, a bejelentést követő legkésőbb 60. napon a lakásbérleti szerződés megszűnik. Amennyiben a lakást nem hagyja el úgy használati díjat köteles fizetni.


(12) [77]A szociális helyzet vagy rendkívüli szociális krízishelyzet alapján megkötött bérleti szerződésben –amennyiben a bérlő és vele közös háztartásban élő személy valamelyike időskorúak járadékában, aktív korúak ellátásában, lakásfenntartási támogatásban, ápolási díjban, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásban neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyereket - rögzíteni kell, hogy a bérlő szociális helyzetére való tekintettel a közüzemi szolgáltatóknál villany és/vagy gáz szolgáltatás esetén előre fizetős mérőórát köteles igényelni, amennyiben a bérbe vett ingatlanra nincs ilyen mérőóra felszerelve és a helyi illetékes közüzemi szolgáltató előre fizetős mérőóra felszerelését lehetővé teszi. A bérlő az előre fizetős mérő igénylését és a mérőóra felszereltetését a bérbeadónál igazolni köteles.


17. §

A bérleti szerződésnek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:

  1. a bérlet jogviszony időtartamát,
  2. a lakás azonosító adatait – címe, helyiségek felsorolása, alapterülete, komfortfokozata,
  3. a lakás helyiségeinek felszereltségét, berendezéseit,
  4. a bérlő vagy bérlőtársak személyazonosító adatait,
  5. a bérlővel együtt költöző személyek számát, személyazonosító adatait,
  6. [78] [79]ha a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges berendezések helyreállítását a bérlő vállalja, és írásban megállapodik a JVV NZrt-vel az ezzel összefüggő költségek beszámításáról, akkor ennek a bérleti díjba történő beszámítási módját
  7. a lakbér összegét és esedékességének időpontját, illetve az évenkénti valorizáció tényét,
  8. a birtokbaadás időpontját,
  9. a felek által szükségesnek tartott egyéb kikötéseket,
  10. szociális bérlakás esetén rendelkezést arról, hogy a bérleti szerződés lejárta előtt a bérlő köteles jövedelmi és vagyoni helyzetét igazoló okmányokat a Polgármesteri Hivatal illetékes irodája rendelkezésére bocsátani, valamint a figyelmeztetést az ezzel összefüggő mulasztás jogkövetkezményeire,
  11. [80]a 25. § (6) bekezdésében foglalt, bérlőt terhelő kötelezettségeket,
  12. [81] [82]szociális rászorultság alapján létrejött bérleti jogviszony esetén a JVV NZrt. és a bérlő megállapodását, mely szerint a bérlő vállalja a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselését, melyeket a bérbeadó csak kivételesen méltányolható esetben vállal át.

14. A lakbér mértéke


18. §

(1) A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza:

  1. a lakás, a lakáshoz tartozó helyiségek, és a közös helyiségek és területek használata,
  2. a lakás és az épület felújítása, felújítási alap képzése,
  3. a bérleti szerződések keletkezésével, szüneteltetésével, megszűnésével összefüggő bérbeadói feladatok ellátása,az ingatlanok, a lakások nyilvántartása, a szervezési és adminisztratív feladatok ellátása,
  4. a lakbérek közlése és beszedése.

(2) [83]A havi lakbérek mértékét az 1. melléklet tartalmazza. A lakbérek mértéke minden év március 31. napjáig a Képviselő-testület döntése alapján – legfeljebb KSH által közzétett infláció mértékével –emelhető.

(3) [84] [85]A bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásért a JVV NZrt-t külön díjazás – ide értendő a közös költség is – illeti meg, mely a lakbérrel együtt a bérleti szerződésben feltüntetett „összesen fizetendő díj” részét képezi. Minden, nem a bérbeadót terhelő üzemeltetési és egyéb kötelezettségek teljesítésére a lakásbérleti szerződés, társasházi közösség és az üzemeltető szervezet közötti külön megállapodás az irányadó.

(4) Külön szolgáltatásnak minősül különösen:

  1. a vízellátás és a csatornahasználat vagy a szennyvíz-elszállítás biztosítása,
  2. a központi fűtés és melegvíz-szolgáltatás,
  3. a szövetkezeti és társasházi lakások elfogadott, a lakások rendeltetésszerű használatával összefüggésben felmerült kiadások, a lakás m² -re vetített közös költsége, ide nem értve a felújítási alapot.

(5) [86] [87] [88]A bérlő a közüzemi díjat a lakbérrel egy időben köteles megfizetni. Nem teljesítés esetén a jogkövetkezmények a lakbérfizetés elmaradásának jogkövetkezményeivel egyeznek meg. A bérlő köteles minden hónap 15. napjáig a közüzemi szolgáltatók felé fennálló aktuális folyószámla egyenlegét a JVV NZrt. részére igazolni.”

(6) A lakbért a lakás teljes alapterületének figyelembevételével kell megállapítani.

(7)[89] A lakbér közlése, beszedése valamint a kedvezményekről szóló tájékoztatás, továbbá a külön szolgáltatási díjak megállapítása és közlése a JVV NZrt. feladata.

15. Lakbérkedvezmény


19. §

(1) [90]Lakbérkedvezmény adandó – a lakások szociális alapon történő bérbeadása kivételével – a következő esetekben:

  1. 5 % a 3. emeleti lakások és
  2. 10 % a 4. emelet vagy a feletti lakások esetén.

(2) Az (1) bekezdésben nevesített lakbérkedvezmény, akkor adandó amennyiben az épületben nincsen felvonó.

(3) [91]A közérdekből szakember biztosítás céljából bérbe adott lakások esetén, kérelemre a HEB döntése alapján kedvezmény adható, melynek mértéke legalább 30 %, legfeljebb 50 %.

(4) Az (1) és a (3) bekezdésben szereplő kedvezmények együttesen nem alkalmazhatók.

15/A. Az adósságrendezési eljárás


19/A. §

(1) A három havi, vagy ezt meghaladó mértékű lakbérhátralékot felhalmozó bérlő kérelmére –a HEB döntése alapján –adósságrendezési eljárásban jogosult részt venni.

(2) Az adósságrendezési eljárást csak az 5. § a), h) és i) pontjaiban foglaltak szerint megkötött bérleti szerződéssel rendelkező bérlő veheti igénybe.

(3) Az adósságrendezési eljárásban részt vevő bérlővel szemben a 16. § (8) bekezdése szerinti bérbeadói felmondási jog nem alkalmazható.

(4)[92] A bérlő kérelméről 15 napon belül a HEB köteles döntést hozni. A HEB a kérelemnek helyt adó döntésében felhatalmazza a JVV NZrt.-t, hogy a bérlővel legfeljebb 12 hónapra szóló adósságrendezési megállapodást kössön.

(5)[93] A JVV NZrt. az adósságrendezésről szóló megállapodásban

  1. dönt a bérlő által lakbértartozásából visszafizetendő önrész mértékéről
  2. dönt az önrész legfeljebb 12 havi egyenlő nagyságú törlesztőrészleteiről
  3. meghatározza a HEB által – a b) pont szerinti teljesítést követően – adható adósságrendezési kedvezmény mértékét, melynek maximális mértéke a lakbérhátralék 40 %-a.

(6) Amennyiben a bérlő késedelem nélkül rendezte az adósságrendezésről szóló megállapodásban foglalt kötelezettségét a HEB soron következő ülésén dönt az adható adósságrendezési kedvezmény odaítéléséről.

(7) A bérlő bérleti jogviszonya időtartama alatt 1 alkalommal jogosult adósságrendezési eljárásban részt venni.

(8)[94] Amennyiben a bérlő az adósságrendezési eljárás során 30 napot meghaladó késedelembe esik lakbér, vagy adósságrendezésről szóló megállapodásba foglalt törlesztőrészlet fizetési kötelezettségével, az adósságrendezési eljárás megszűnik és a JVV NZrt. egy összegben köteles követelni a bérlő összes fennálló tartozását.

16. A lakásbérleti jogviszony megszűnése


20. §

(1) A lakásbérleti szerződés a lakástörvényben foglaltak szerint szűnik meg.

(2) A felmondásra alkalmazni kell a lakástörvényben foglaltakat.

(3) Ha a bérlő által a bérbeadó részére visszaszolgáltatott lakás nem alkalmas rendeltetésszerű használatra, a bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a szükséges munkákat, pótlást, cserét

  1. a bérlő új határidőre elvégzi, vagy
  2. a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

(5) Ha a bérlő a 6. § (3) bekezdése alapján rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több – de legfeljebb 12 havi – részletben is megtérítheti. Ennek konkrét feltételeit a megállapodásban rögzíteni kell.

(6) Megállapodás hiányában a bérbeadó a lakás átadásának, illetve átvételének megkísérlését követően az általános elévülési időn belül bírói úton érvényesíti a bérlővel szembeni kártérítési igényét.

(7) A visszaadott lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha a lakás és a hozzá tartozó helyiségek, valamint udvara üres, tiszta, esztétikailag elfogadható, és a szokásos, illetve leltár szerinti berendezési tárgyaiban hiány nem tapasztalható, és azok üzemképesek.

16/A. Megállapodás a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről[95]


20/A. §[96]

(1) [97] A felek a lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik úgy, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet. A másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető.

(2) Ha bérlő a bérleti jogviszony megszüntetését kezdeményezi pénzbeli térítés ellenében, a kérelemről a GTB dönt és döntésében az Önkormányzat hatályos költségvetési rendeletében a részére „Ingatlan vásárlás” címen nevesített előirányzat terhére – ingatlanforgalmi szakértő véleményének bekérését követően – megállapítja a pénzbeli térítés mértékét is.

(3) A másik lakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét önkormányzati lakás

a) komfortfokozatát,

b) alapterületét,

c) műszaki állapotát,

d) lakóhelyiségeinek számát,

e) településen és épületen belüli fekvését,

f) lakbérét.

(4) Ha a bérlő másik önkormányzati lakásként kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérletét is elfogadja, úgy a pénzbeli térítés mértéke az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított összeg. Ha a bérlőnek másik önkormányzati lakásként nagyobb alapterületű, több szobaszámú, magasabb komfortfokozatú lakás bérletét ajánlja fel bérbeadó, és bérlő ezt elfogadja, úgy a bérlő a az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított összeget köteles bérbeadónak megfizetni.

(5) Ha a bérlő másik lakás helyett pénzbeli térítést fogad el, úgy a pénzbeli térítés mértéke az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított összeg.

(6) Pénzbeli térítés csak akkor fizethető ki, ha

a) a bérlő a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozta, vagy hozzájárult ahhoz, hogy a fizetendő pénzbeli térítés összegéből ezen kiadásait a bérbeadó rendezze, így a pénzbeli térítés maradék összegére tarthat igényt, és

b) a lakást kiürítve, kifestve és kitakarítva a bérbeadónak átadta.

(7) Épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása, bontása miatti bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a bérbeadónak a lakást helyreállítatlanul, berendezési tárgyait a leltárnak megfelelően adja vissza.

(8) A pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a lakbérhátralékot, víz- és csatornahasználati díjtartozást, a települési szilárd hulladék elszállításának kötelező igénybevételével kapcsolatban felmerülő díjtartozást.

17. Lakásbérleti jogviszony szünetelése


21. §

A lakásbérleti jogviszony szünetelésének időtartama alatt megfelelően alkalmazandóak a lakásbérleti jogviszony folytatására, bérlőtársi jogviszony keletkezésére, lakáscserére, befogadásra, valamint a rendeltetésszerű használatra vonatkozó rendelkezések.

18. A bérlő fizetési kötelezettsége


22. §

(1) Az önkormányzati lakás bérlője köteles megfizetni:

  1. az általa bérelt önkormányzati lakásra 1. mellékletben megállapított lakbért, illetve annak 18. § (2) bekezdése szerinti emelt összegét,
  2. a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatás díját, amelyet önkormányzati rendelet, vagy más jogszabály keretei között a bérbeadó közöl.

(2) Az önkormányzati lakás bérlője a külön szolgáltatások körébe tartozó szolgáltatásokért – különösen, ha a szolgáltatást a bérbeadó harmadik személytől veszi igénybe, vagy harmadik személy közreműködésével nyújtja – köteles megtéríteni azt a díjat, amelyet az adott szolgáltatás nyújtása ellenértékeként a bérbeadó az önkormányzati lakás vonatkozásában a szolgáltatás nyújtójának megfizetett, illetőleg megfizetni lenne köteles. Ha a bérbeadó a szolgáltatást más jogalany közreműködésével nyújtja, a szolgáltatást nyújtóval úgy is megállapodhat, hogy a szolgáltatást nyújtó a szolgáltatásért esedékes díjat közvetlenül az önkormányzati lakás bérlőjétől szedheti be. E megállapodás hatálya – a bérlő erről szóló, a bérbeadó általi értesítését követően kiterjed a bérlőre.

19. A bérlőtársi szerződés


23. §

(1) Bérlőtársi szerződés megkötését a bérlő és a leendő bérlőtárs együttesen, írásban kezdeményezhetik a bérbeadónál.

(2) Bérlőtársi szerződést kell kötni – a házastárs önkormányzati lakásba történt beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére.

(3) Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

  1. a bérlő gyermeke, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője, örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője és
  2. a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik.


19/A. Társbérleti jogviszony[98]


23/A. §


(1) Lakásban lévő társbérleti lakrészre új társbérleti szerződést kötni nem lehet.

(2) A megüresedő társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlőnek fel kell ajánlani a már meglévő lakásbérleti szerződésének feltételeivel - kivéve a bérleti díj és a külön szolgáltatási díjak összegét - úgy, hogy az egész lakásra önálló bérleti jog keletkezzen.

(3) Amennyiben a társbérlő az egész lakás bérleti jogára nem tart igényt, a megüresedett társbérleti lakrész akkor sem adható ki önálló bérletként.”

20. Hozzájárulás a lakásba történő befogadáshoz


24. §

(1) [99]Az önkormányzati lakásba a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője személyén kívül más személyt – az e rendelet tiltó szabályait is figyelembe véve – csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell benyújtani.

(3) A kérelemhez csatolni kell:

  1. a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon belül bejelenti, és ezt a bérbeadó felé igazolja és,
  2. a befogadott személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bérlő és a bérbeadó között létrejött bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhagyja.

(4) A 15. § alapján előírtak szerint, a jogos lakásigény mértékét meghaladó befogadáshoz, albérletbe adásához nem adható bérbeadói hozzájárulás.

(5) [100]Bérlő kérelmére akkor adható hozzájárulás, ha:

  1. legalább egy lakószoba a bérlő használatában maradt, és a lakásba költözők, valamint a lakásban jogszerűen lakók számát figyelembe véve a lakás egy használójára legalább 6 m2-es lakószobarész jut,
  2. bérlő a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt befogadott elhelyezésére kötelezettséget vállal.

21. A bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei


25. §

(1) A bérbeadó és a bérlő a lakásbérleti szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. Az írásbeli megállapodásnak tartalmaznia kell a lakás helyreállításának költségeit, a munkálatok elvégzésének határidejét, a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját.

(2) Az (1) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét – a lakás műszaki átvételét követő 30 napon belül –az Önkormányzatnak egy összegben kell a bérlő részére megfizetni.

(3) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges indokolt többletkiadásainak megtérítésére tarthat igényt.

(4) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét – a bérlő kérésére – indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb további 30 nappal meghosszabbíthatja.

(5) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a külön megállapodásban meghatározott, vagy a (4) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül bármely okból nem végzi el, a bérbeadó a szerződést – a lakástörvény alapján – felmondhatja.

(6) [101]A bérlő köteles:

  1. a lakás burkolatait, ajtóit, ablakait és berendezéseit karbantartani,
  2.  tartózkodni az épületen és a lakáson belüli berendezések rongálásától,
  3. a lakást és az ahhoz tartozó helyiségeket járvány és közegészségügyi szempontoknak is megfelelően tisztántartani,
  4. a szükséges rovar és rágcsálóirtást rendszeresen elvégezni,
  5. az épületre vonatkozó házirendet betartani,
  6. az együttélés szabályait betartani,
  7. a közüzemi szolgáltatókkal a szolgáltatási szerződéseket megkötni,
  8. a közüzemi szolgáltatókkal kötött szerződéseket maradéktalanul betartani,
  9. tartózkodni a jogtalan energiavételezéstől,
  10. a bérlemény e rendelet szabályai szerint előírt bérbeadói ellenőrzését tűrni,
  11. a bérleményt életvitelszerű lakás céljára használni, ezzel összefüggésben a 2 hónapot meghaladó távollét tényét és a távollét időtartamát a bérbeadó felé bejelenteni,
  12.  megakadályozni, hogy a lakásban a jogszabályi rendelkezések alapján befogadott és bejelentkezett személyeken túlmenően más személy életvitelszerűen tartózkodjon,
  13. az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt keletkezett kár esetén a hibát kijavítani, vagy az okozott kárt a bérbeadó részére megtéríteni.

(7) [102]A (6) bekezdésben felsorolt kötelezettségek bármelyikének be nem tartása megalapozza a bérbeadó részéről a bérleti jogviszony rendkívüli felmondásának jogát.


26. §

(1) A bérbeadó a bérleti díj ellenében köteles gondoskodni:

  1. az épület karbantartásáról,
  2. az épület központi berendezéseinek a állandó, üzemképes állapotáról,
  3. a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről,
  4. a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek pótlásáról és cseréjéről, amennyiben ezek nem használhatók eredeti funkciójuknak megfelelően.

(2) Az épülettel, illetőleg a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő – nem a bérbeadót terhelő – minden üzemeltetési és egyéb kötelezettség teljesítéséről a lakásbérleti szerződésben kell rendelkezni. A társasházi közösség és az üzemeltető szervezet közötti jogviszonyt külön megállapodás szabályozza.

(3)[103] Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerinti szerződéseket a JVV NZrt. vezérigazgatója köti meg.

(4) A lakbér összege a bérlő által átvállalt kötelező bérbeadói feladatok elvégzésének költségeivel csökkenthető.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek finanszírozásáról az Önkormányzat éves költségvetésében rendelkezik.


27. §

(1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti a HEB előzetes döntése alapján. A bérlő által megállapodás hiányában végzett bármilyen átalakítás vagy korszerűsítés ellenértéknek utólagos megtérítésére vagy bérleti díjként történő elszámolására a bérbeadó nem köteles.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

  1. konkrét megnevezését,
  2. befejezésének határidejét,
  3. a költségeit és azok megfizetésének feltételeit, módját, valamint azt, hogy a megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt – amennyiben jogszabály alapján kötelező – a bérlő köteles megkérni.

(3) A bérbeadó – a bérlő kérésére – csak a rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalja.

(4) A bérbeadó a (3) bekezdésben foglaltak alapján a számlákkal igazolt költségeket – a munkák befejezését követő 30 napon belül – egy összegben köteles a bérlő részére megfizetni.

(5) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a lakás felújítása, átalakítása, korszerűsítése költségeinek összegét, a bérbeadó a lakbérbe való beszámítással is kiegyenlítheti.

(6) A bérbeadó a munkálatok elvégzésének határidejét – a bérlő kérésére – indokolt esetben, legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja.

(7) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott, és a munkák költségeit a bérbeadó viseli, vagy bérbeszámítással elismeri a bérlő által elvégzett felújítást.

22. A lakáshasználati díj


28. §

(1) Az a személy, aki az önkormányzati tulajdonú bérlakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakás vonatkozásában irányadó lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 3. hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt összegű használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, vagy a lakástörvény rendelkezései alapján elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3)[104] [105]A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 4. hónaptól a lakás lakbérének 1,5-szerese.

(4) Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak – a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott – egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartáshoz szükséges mértéken felüli ingó-, valamint forgalomképes ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni lehet. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének kétszeres összegénél. A használati díj csökkentéséről a HEB jogosult dönteni.

(5) A bérbeadó a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználatról való tudomásszerzésétől számított 30 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti eljárást megindítani.

23. A bérlemény ellenőrzése


29. §[106]

(1)[107] A JVV NZrt. és a Polgármesteri Hivatal a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a bérleti jogviszonyból fakadó bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő szükségtelen háborítása nélkülönállóan is jogosultak ellenőrizni. Ha nem állapítható meg rendeltetésellenes lakáshasználat és nem merül fel mulasztás a bérlői kötelezettségek teljesítése körében sem, az adott évben legfeljebb 2 alkalommal tartható ellenőrzés. Rendszeresen tartható bérleményellenőrzés, ha alapos okkal a rendeltetésellenes lakáshasználat tényére, vagy a bérlői kötelezettségek elmulasztására lehet következtetni.

(2) A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

(3)[108] Amennyiben a bérlő a lakásba történő bejutást, a 3. leegyeztetett alkalommal sem teszi lehetővé, a bérleti szerződés felmondásra kerül.


III. Fejezet

A helyiségek bérbeadásának szabályai

24. A bérbeadás módja


30. §

(1) Önkormányzati tulajdonú üres helyiséget elsősorban pályázat útján kell hasznosítani.

(2) Üres helyiségnek minősül a helyiség, ha a helyiség bérletére kötött határozott idejű bérleti jogviszony időtartama lejárt, illetve a határozatlan idejű bérleti jogviszonyt valamely szerződő fél rendes vagy rendkívüli felmondással felmondta, avagy a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében a felek megállapodnak, és a szerződés megszűnéséig kevesebb, mint 2 hónap van hátra.

(3) Bérleti jogviszony megszűnése esetén az ingatlanból a bérlőnek a megszűnés napjáig ki kell költöznie, azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az üzemeltetőnek át kell adnia. Ennek elmulasztása esetén jogcím nélküli használóvá válik, és a jogcím nélküli használattal érintett időszakra vonatkozóan használati díjfizetési kötelezettség terheli.

25. Bérbeadás pályázat útján


31. §

(1)[109] A pályázatot a JVV NZrt. írja ki a polgármester jóváhagyását követően, melyet az önkormányzat lapjában, a város honlapján és Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján az önkormányzat hivatalos lapjában történő megjelenést követő 15 napi kifüggesztés útján közzé kell tenni.

(2) A pályázati kiírásnak legalább tartalmaznia kell:

  1. a meghirdetett ingatlan pontos címét,
  2. [110]a JVV NZrt. által meghatározott pályázati feltételeket és az előre egy összegben megfizetendő, 3 havi bérleti díjnak megfelelő összegű biztosíték mértékét,
  3. a meghirdetett helyiség műszaki állapotát, felszereltségét, és egyéb lényeges jellemzőit,
  4. a bérleti szerződés időtartamát,
  5. a pályázat benyújtásának, és elbírálásának határidejét,
  6. pályázati indulóárat,
  7. a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításának feltételével meghirdetett ingatlan esetén az elvégzendő munkák megjelölését és várható költségeinek a bérleti díjba történő beszámítás módját,
  8. az egyéb pályázati feltételeket, mely során jelezni kell azt, hogy a pályázat kiírója jogosult eredménytelennek nyilvánítani a pályázati eljárást.

(3) A pályázati eljárás során biztosítani kell, hogy a pályázók a bérbeadás jogi feltételeiről részletes tájékoztatást kapjanak.

(4)[111] A pályázatokat a JVV NZrt. részére postai úton, vagy személyesen zárt borítékban, 2 példányban írásban és 1 példányban CD-n kell eljuttatni.


32. §

(1)[112] A pályázati ajánlat érvényességének feltétele, hogy a pályázó a pályázati kiírásban meghatározott összegű biztosíték 20 %-nak megfelelő összeget a JVV NZrt. által a pályázati kiírásban megjelölt számlára befizet és annak pályázati díjként történő befizetését igazolja.

(2)[113] Azoknak a pályázóknak, akik a bérleti szerződés megkötésére jogosultságot nem szereztek, a pályázati eljárás lezárását követően 15 napon belül a pályázati díjat a JVV NZrt-nek vissza kell téríteni. A pályázat nyertese által befizetett pályázati díjat a 31. § (2) bekezdés b) pontja szerinti biztosítékba be kell számítani.

(3) [114]A GTB az eljárást lezáró döntése során –amennyiben arra lehetősége van – második helyezettet is köteles megjelölni.

(4)[115] A JVV NZrt. írásbeli értesítésének kézhezvételét követő 8 napon belül a pályázat nyertese köteles a bérleti szerződést kötni.

(5)[116] Ha a pályázat nyertesének mulasztása miatt a bérleti szerződés nem jön létre, a JVV NZrt. szerződéskötési kötelezettsége megszűnik.

(6)[117] Ha a pályázat nyertese a szerződésben megjelölt időpontban az ingatlant nem veszi birtokba, az a bérleti szerződéstől való elállásnak minősül. Ebben az esetben a JVV NZrt. a pályázat soron következő helyezettjével köthet szerződést.

(7)[118] A pályázat nyertese a bérleti díjat a bérleti szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. A bérleti díj havonta előre egy összegben a JVV NZrt. által kiállított számla alapján, legkésőbb a tárgyhó 15. napjáig esedékes.


33. §

(1) [119] [120]A beérkezett pályázati ajánlatokat a JVV NZrt. által készített előterjesztés alapján a GTB bírálja el.

(2)[121] Eredménytelen pályázat esetén a JVV NZrt. új pályázatot írhat ki.

26. Hasznosítás pályázat nélkül


34. §

(1) [122]A helyiség pályázati kiírás nélkül is bérbe adható a GTB döntésével, ha:

  1. a határozott időre kötött bérleti szerződés megszűnése után a helyiséget az eredeti célra ugyanannak az érdekeltnek célszerű bérbe adni,
  2. a helyiségre az önkormányzat hivatalának, vagy intézményének, vagy gazdasági társaságának van szüksége,
  3. a korábban hatályos jogszabályok szerint kötött szerződés értelmében a bérlőnek előbérleti joga van,
  4. arra közérdekből, a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló, illetve kötelező elhelyezési feladat megoldásához van szükség.

(2) Helyiség ingyenes használatba adásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

(3) [123]Helyiség alkalmai célra történő, 30 napot el nem érő használatba- vagy bérbeadására, a GTB döntése és az általa meghatározott eseti igénybevételi feltételek alapján kerülhet sor.

27. A bérleti szerződés megkötése


35. §

(1) A helyiség bérletére vonatkozó szerződést azzal kell megkötni:

  1. akinek a helyiségre előbérleti joga van,
  2. aki a helyiség bérletére a bérbeadóval kötött, másik helyiség biztosítására vonatkozó megállapodás alapján jogosult, vagy egyébként a lakástörvény rendelkezései alapján cserehelyiségre jogosult,
  3. aki a bérleti jogot pályázati úton nyerte el,
  4. [124]aki számára a GTB az újbóli bérbevételt lehetővé teszi,
  5. [125]akit a GTB eredménytelen pályázat esetén, vagy pályázat nélkül kiválaszt,
  6. akinek javára az ingyenes használatba adásról a Képviselő-testület határozott.

(2) A bérleti szerződésben bérlő részére maximum egyszeri alkalommal előbérleti jog biztosítható, mely időtartama nem lehet hosszabb, mint a határozott időre szóló bérleti szerződés eredeti időtartama.

(3) A (2) bekezdés felhatalmazása alapján előbérleti jog akkor biztosítható, ha bérlő olyan beruházás – bérleti szerződés megkötését követő 1 éven belüli – megvalósítását vállalja, mely előbérleti jog biztosítása nélkül tőle nem lenne elvárható. Különös tekintettel azon beruházások esete, amikor a havonta fizetendő bérleti díj összegének tizenkétszerese nem fedezi a megvalósítani tervezett – épület értékét növelő – számlával igazolt beruházás összköltségének 50 %-át.

(4) Biztosíték fizetésére kötelezettel a bérleti szerződés, csak a biztosíték teljes összege befizetésének igazolása után köthető meg.

28. A bérleti szerződés elemei


36. §

(1) [126] [127]Helyiség legfeljebb 15 év határozott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig adható bérbe. A határozott idő mértékéről a JVV NZrt. javaslatára a GTB dönt.

(2) Bérleti szerződés feltétel bekövetkeztéig akkor köthető, ha

  1. a helyiség rendeltetése részletes rendezési terv miatt megváltozna, vagy az ingatlan bontását, felújítását, korszerűsítését határozták el, de ennek időpontja nem ismert, vagy
  2. a helyiségre az önkormányzat hivatalának, intézményének, gazdasági társaságának van szüksége, de az igény teljesítésének időpontja a szerződés megkötésekor nem határozható meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérni a Képviselő-testület egyedi döntése alapján, a bejegyzett és Jászberényben tevékenységet végző társadalmi szervezeteknek történő bérbeadás esetén lehet.


37. §

A bérleti jogot pályázat útján megszerző bérlővel a pályázati ajánlatában szereplő bérleti díj összegével lehet megkötni a szerződést.

38. §

(1) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítsa, felszerelje, vagy berendezze.

(2) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek birtokba adni, melynek időpontját a bérleti szerződésben rögzíteni kell.

(3) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor – kifejezett eltérő megállapodás hiányában – az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.

(4) A bérlet tartama alatt a bérbeadó gondoskodik a bérlő tűrési kötelezettsége mellett,

  1. a lakástörvényben foglaltakról,
  2. az életveszélyt okozó, az ingatlan állagát veszélyeztető, a helyiség rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák kijavításáról.

(5) A bérlet tartama alatt a bérlő köteles gondoskodni

  1. az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról, megvilágításáról, a tevékenységével kapcsolatban keletkező kommunális hulladék elszállításáról,
  2. a helyiségben lévő, leltárban rögzített felszerelések felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,
  3. az épület és a bérlő által kizárólagosan használt, illetve üzemben tartott központi berendezésének karbantartásáról,
  4. a helyiség nyílászáróinak, burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,
  5. a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény védő- (elő-) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról.

39. §

A helyiségbérlet megszűnésére a lakástörvénynek a lakásbérlet, továbbá a helyiségbérlet megszűnésére vonatkozó szabályait egyaránt alkalmazni kell.

29. Befogadás


40. §

(1) A bérlő részére más személynek a helyiségbe történő befogadásához akkor adható hozzájárulás, ha:

  1. bérlő által végzett és befogadni kívánt személy tevékenysége együttes gyakorlását jogszabály nem tiltja,
  2. befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének megszűnésének esetén cserehelyiségre nem tart igényt,
  3. befogadott személy tevékenysége a bérlő tevékenységével összefügg, azt kiegészítő tevékenység.

(2)[128] A bérbeadói hozzájárulást írásban kell megadni. A hozzájárulás feltétele, hogy a bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződést közös megegyezéssel módosítsa. A szerződés módosításakor a bérleti díj 25 %-os megemelésében kell megállapodni, és rögzíteni kell, hogy a befogadott személy a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, illetve cserehelyiségre való igény nélkül köteles a helyiséget elhagyni. A bérbeadói hozzájárulás megadására a JVV NZrt. jogosult.

(3) Albérletbe adás esetében a befogadás szabályait kell alkalmazni az (1) bekezdés c) pontjának kivételével.

30. Bérleti jog átruházása és cseréje


41. §

(1)[129] A bérlő az önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát – kizárólag a JVV NZrt. írásos hozzájárulása alapján a Képviselő-testület döntését követően – írásba foglalt megállapodás alapján másra átruházhatja, vagy elcserélheti.

(2) A bérlő a bérleti jog átruházására, vagy cseréjére irányuló megállapodást az annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bérbeadói hozzájárulás teljesítése céljából a bérbeadónak megküldeni. A bérbeadói hozzájárulást írásban kell megadni.

(3) A bérleti jog átruházására, vagy cseréjére vonatkozó megállapodás tartalmazza

  1. a helyiség fekvési helyét (település, helyrajzi szám, utca, házszám), alapterületét, az addig fizetett bérleti díjat,
  2. a bérleti jogot megszerző által folytatni kívánt tevékenység megjelölését,
  3. a bérleti jogot megszerző nyilatkozatát arról, hogy az átruházás vagy csere ellenértékeként az e rendeletben meghatározott díj (átruházási díj) megfizetését vállalja.

(4) A bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a bérleti jog átvevője által a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet jogszabály ne tiltsa, ne álljon ellentétben a helyiség hasznosításának céljával, továbbá, hogy a bérleti jog átvevője a helyiség forgalmi értékének 40 %-át megfizesse az Önkormányzat részére.

31. A bérbeadás különös feltételei


42. §

(1) A belváros esetében a fejezetet az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)[130] E szakasz alkalmazásában belváros: a Jászberény Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 4/2017. (II. 20.) önkormányzati rendelet 44. §-a szerinti Belvárosi településközpont vegyes építési övezetbe (a továbbiakban: Vtk.) tartozó, Vtk. övezeti jellel jelölt ingatlanok.

(3) A belvárosban található üzlethelység esetén a pályázati kiírásnak a rendelet 31.§ (2) bekezdésén túl tartalmaznia kell a végezni kívánt tevékenység, illetve a forgalmazni kívánt árucikkek körét részletesen bemutató szöveges és grafikus tájékoztató benyújtási kötelezettségét, melynek az üzletberendezésen túl ki kell terjednie a kirakatra, a portálra és a homlokzati, reklám megjelenésre is.

(4) A pályázatnak tartalmaznia kell:

  1. a pályázóra vonatkozó információkat,
  2. a pályázathoz szükséges becsatolni jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, melyben a cég főtevékenysége megfelel az üzlethelyiségben végzendő profilnak, referenciát az eddigi tevékenységről,
  3. pénzügyi háttér igazolását, a pályázó előző évre vonatkozó gazdasági adatai alapján (amennyiben rendelkezik a pályázati ajánlat benyújtója azzal)
  4. nyilatkozatot a pontozásra kerülő vállalások betartásáról, a pályázatban szereplő adatok valódiságáról.

(5) [131] [132]A GTB a belvárosban a 8. mellékletben szereplő pontozási rendszer alapján választja ki a nyertes ajánlattevőt a JVV NZrt. javaslatára. A pályázati ajánlatok benyújtói közül az összeségében legelőnyösebb ajánlatot tevővel – aki a legmagasabb összesen pontszámot éri el – kell szerződést kötni. Visszalépése esetén a második helyezettel. A pályázat kiírója fenntartja a jogot a pályázat eredménytelenné nyilvánítására.

(6) [133] [134]A pályázati ajánlatban vállalt és a bérleti szerződésben is rögzített pontozás szerinti feltételek szerződéskötést követő megváltoztatása megalapozza a bérleti szerződés azonnali hatályú felmondásának jogát. Ettől eltérni csak a 2-es és 4-es sorszámú értékelési szempont esetén lehet. Ez esetben az eltérés a JVV NZrt. javaslatát követően a GTB döntése alapján történhet meg.

(7) Amennyiben a 2.a) értékelési szempont alapján plusz pontszámot kapott a szerződő fél és a vállalt nyitva tartástól (minden hétköznapon 19:00 órát elérő és minden hétvégi napon 18:00 órát elérő) lefelé eltér, úgy a bérleti díj automatikusan 10 %-al emelkedik.

(8) Amennyiben a 2.b) értékelési szempont alapján plusz pontszámot kapott a szerződő fél és a vállalt nyitva tartástól (minden hétköznapon 21:00 órát elérő és minden hétvégi napon 20:00 órát elérő) lefelé eltér,úgy a bérleti díj automatikusan 20 %-al emelkedik.

(9) Amennyiben a 4.a) értékelési szempont alapján plusz pontszámot kapott a szerződő fél és az általa használt közterület 20 m2 alá csökken úgy a bérleti díj automatikusan 20 %-al emelkedik.

(10) Amennyiben a 4.b) értékelési szempont alapján plusz pontszámot kapott a szerződő fél és az általa használt közterület 40 és 20 m2 közé csökken úgy a bérleti díj automatikusan 30 %-al emelkedik, amennyiben 20 m2 alá csökken úgy a bérleti díj automatikusan 40 %-al emelkedik.

(11) Pontszám azonosság esetén a nyertes pályázó a magasabb bérleti díjra ajánlatot tevő.

(12) Amennyiben a belvárosban a bérlő beruházást vállal úgy a beruházás megkezdését követően legfeljebb 30 napra jogosult térítésmentesen használni a helyiséget.

32. A használati díj


43. §

(1)[135] Az a jogi vagy természetes személy, aki az önkormányzati tulajdonú helyiséget jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől az üzlet vonatkozásában használati díjat köteles minden hónapban fizetni a JVV NZrt. részére.

(2) [136]Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 1 hónap türelmi időt követő:

  1. 1. hónap végéig a piaci alapon meghatározott helyiség bérleti díj ötszörös összege,
  2. a 2. hónaptól kezdve a piaci alapon meghatározott helyiség bérleti díj tízszeres összege.


33. Bérleti díjkedvezmények


44. §

(1)[137] A bérlők a JVV NZrt. javaslatára a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával a bérbevett ingatlanon felújítást, beruházást végezhetnek. A helyiség értékét növelő beruházás igazolt költségei összegének 50 %-át – mely nem lehet több, mint az előzetes írásbeli hozzájárulásban megállapított összeg – a bérbeadó a bérleti díjba beszámítja. A beszámítás havi mértéke nem lehet több, mint a havonta fizetendő bérleti díj 50 %-a. Amennyiben a bérleti szerződés lejártáig nem kerül sor a teljes beruházási összeg 50 %-ának beszámítására, úgy a különbözet megtérítésére az Önkormányzat nem kötelezhető.

(2) [138] [139]A helyiségek esetében lehetőség van legfeljebb 12 havi időtartamra, legfeljebb 20 %-os bérleti díj csökkentésre, mely hozzájárulás a GTB állásfoglalását követően a JVV NZrt. hatásköre.

34. A bérlemény ellenőrzése


45. §

(1)[140] A JVV NZrt. önállóan vagy a Polgármesteri Hivatallal közösen a rendeltetésszerű használatot, valamint a bérleti jogviszonyból fakadó bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizheti. Ha a bérlemény ellenőrzés során nem állapítanak meg rendeltetésellenes használatot és nem merül fel mulasztás a bérlői kötelezettségek teljesítése körében sem, úgy éven belül legfeljebb 2 alkalommal tartható ellenőrzés. Ha a bérlemény ellenőrzés során rendeltetésellenes használatot vagy a bérlői kötelezettségek elmulasztását állapítják meg, havonta lehet bérleményellenőrzést tartani.

(2) A bérlő az ingatlanba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

(3)[141] Amennyiben a bérlő a helyiségbe történő bejutást, a 3. leegyeztetett alkalommal sem teszi lehetővé, a bérleti szerződés felmondásra kerül.

IV. Fejezet


Záró rendelkezések


46. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

47. §

A rendelet hatályba lépését megelőzően kötött bérleti szerződések esetében az 1. mellékletben meghatározott bérleti díjakat 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

47/A. §[142]

E rendeletnek az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének szabályairól, a lakbérek mértékének megállapításáról szóló 22/2011. (VI. 9.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 29/2018. (XII. 13.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Ör.) megállapított rendelkezéseit az Ör. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

48. §

A rendeletet a Jászberény Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 25/2007. (XI. 5.) önkormányzati rendelet 22. § (9)-(10) bekezdései alapján kell kihirdetni és közzétenni.



[1]

A rendelet szövegét a 9/2019. (IV. 10.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. április 11-től.

[2]

A 2 §-t módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[3]

A 3. § (1) bekezdés b) pontját módosította a 9/2012. (II. 16.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2012. február 17-től.

[4]

A 3. § (1) bekezdés b) pontját módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdés 1. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[5]

A 3. § (2) bekezdés c) pontját módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdés 2. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[6]

A 3. § (3) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdés 3. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[7]

A 3. § (3) bekezdés i) pontját módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (3) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[8]

A 3. § (3) bekezdés k) pontját módosította a 9/2012. (II. 16.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2012. február 17-től.

[9]

A 3. § (3) bekezdés k) pontját módosította a 43/2012. (X.. 11.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2012. október 12-től.

[10]

A 3. § (3) bekezdés m) pontját megállapította a 9/2012. (II. 16.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2012. február 17-től.

[11]

A 3. § (3) bekezdés n) pontját megállapította a 10/2013. (III. 14.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2013. március 15-től.

[12]

A 3. § (4) bekezdés a) pontját módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 4. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[13]

A 3. § (4) bekezdés b) pontját módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 5. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[14]

A 3. § (4) bekezdés c) pontját módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 6. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[15]

A 3. § (4) bekezdés d) pontját módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (4) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[16]

A 3. §-t az (5) bekezdéssel kiegészítette a 31/2012. (VI.14.) Ör. 1.§-a. Hatályos: 2012. június 15-től.

[17]

A 3. § (5) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 6. § (1) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

[18]

Az 5. § (2) bekezdés h) pontját megállapította a 9/2012. (II. 16.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2012. február 17-től.

[19]

Az 5. § (2) bekezdés i) pontját megállapította a 9/2012. (II. 16.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2012. február 17-től.

[20]

Az 5. § (3) bekezdését módosította a 35/2011. (X. 13.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2011. október 14-től.

[21]

Az 5. § (5) bekezdését megállapította a 9/2012. (II. 16.) Ör. 5. §-a. Hatályos: 2012. február 17-től.

[22]

A 6. § (1) bekezdést módosította a 9/2012. (II. 16.) Ör. 6.§-a. Hatályos: 2012. február 17-től.

[23]

A 6. § (1) bekezdés b) pontját módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 7. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[24]

A rendelet szövegét az 1/2016. (I. 21.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016. január 22-től.

[25]

A 6. § (2) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (5) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[26]

A 6. § (4) bekezdését módosította a 10/2013. (III. 14.) Ör. 2.§-a. Hatályos: 2013. március 15-től.

[27]

A 6. § (4) bekezdését módosította a 27/2014. (IX. 11.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2014. szeptember 12-től.

[28]

A 6. § (4) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (6) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[29]

A 6. § (5) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (6) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[30]

A rendelet szövegét a 10/2016. (IV. 14.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2016. április 15-től.

[31]

A 6. § (7) bekezdését megállapította a 10/2013. (III. 14.) Ör. 3.§-a. Hatályos: 2013. március 15-től.

[32]

A 6. § (7) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (7) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[33]

A 7. § (2) bekezdés c) pontját módosította a 9/2012. (II. 16.) Ör. 7. §-a. Hatályos: 2012. február 17-től.

[34]

A 8. §-t módosította a 35/2011. (X. 13.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2011. október 14-től.

[35]

A 8. §-t módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (8) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[36]

A 9. § (4) bekezdését módosította a 9/2012. (II. 16.) Ör. 8. §-a. Hatályos: 2012. február 17-től.

[37]

A 9. § (4) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör 1. § (9) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[38]

A 9. § (5) bekezdését módosította a 29/2012. (VI. 14.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2012. június 15-től.

[39]

A 9. § (5) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (9) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[40]

A 9. § (6) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (9) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[41]

A 10. § (2) bekezdés a) pontját módosította a 35/2011. (X. 13.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2011. október 14-től.

[42]

A 10. § (4) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (10) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[43]

A 10. § (5) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (10) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[44]

A 10. § (6) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (10) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[45]

A 11. § (1) bekezdését módosította a 35/2011. (X. 13.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2011. október 14-től.

[46]

A rendelet szövegét a 24/2017. (XI. 16.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2017. november 17-től.

[47]

A 12. § (3) bekezdés j) pontját módosította a 35/2011. (X. 13.) Ör. 5. §-a. Hatályos: 2011. október 14-től.

[48]

A 12. §-t (6a) bekezdéssel kiegészítette a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (11) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[49]

A 12. § (10) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (12) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-tól.

[50]

A 12. § (11) bekezdését megállapította a 35/2011. (X: 13.) Ör. 6. §-a. Hatályos: 2011. október 14-től.

[51]

A 12. § (11) bekezdését módosította a 9/2012. (II. 16.) Ör. 9.§-a. Hatályos: 2012. február 17-től.

[52]

A 12. § (11) bekezdését módosította a 43/2012. (X. 11.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2012. október 12-től.

[53]

A rendelet szövegét a 19/2015. (X. 15.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2015. október 15-től.

[54]

A 12. §-t (11) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (12) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[55]

A rendelet 12.§-át (12) bekezdéssel a 13/2019. (VII. 4.) Ör. 1. § (1) bekezdése egészítette ki. Hatályos: 2019. július 5-től.

[56]

A rendelet 12/A. §-át megállapította a 24/2017. (XI. 16.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos: 2017. november 17-től.

[57]

A 12/A. § (6) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 8. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[58]

A 13. § (1) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (13) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[59]

A rendelet szövegét a 19/2015. (X. 15.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2015. október 15-től.

[60]

A 13. § (2) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (13) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[61]

A 13. § (3) bekezdését megállapította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (13) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[62]

A 13/A. § (4) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 9. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[63]

A rendelet szövegét a 10/2016. (IV. 14.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2016. április 15-től.

[64]

A 13/B. § (1) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (14) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-jén.

[65]

A 13/B. § (7) bekezdését megállapította a 10/2013. (III. 14.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2013. március 15-től.

[66]

A rendelet szövegét a 10/2016. (IV. 14.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2016. április 15-től.

[67]

A rendeletet 10/C. alcímét a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (15) bekezdése állapította meg. Hatályos: 2019. január 01-től.

[68]

A 14. §-t módosította a 9/2012. (II. 16.) Ör. 11.§-a. Hatályos: 2012. február 17-től.

[69]

A 14. § (2) bekezdését módosította a 43/2012. (X. 11.) Ör. 3. §-a. Hatályos: 2012. október 12-től.

[70]

A 14. § (2) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 10. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[71]

A 16. § (1) bekezdését módosította a 43/2012. (X. 11.) Ör. 4. §-a. Hatályos: 2012. október 12-től.

[72]

A 16. § (6) bekezdését módosította a 43/2012. (X. 11.) Ör. 5.§-a. Hatályos: 2012. október 12-től.

[73]

A 16. § (8) bekezdését módosította a 9/2012. (II. 16.) Ör. 12.§-a. Hatályos: 2012. február 17-től.

[74]

A 16. § (8) bekezdését módosította a 43/2012. (X. 11.) Ör. 6. §-a. Hatályos: 2012. október 12-től.

[75]

A 16. § (8) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 11. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[76]

A rendelet szövegét a 9/2019. (IV. 10.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2019. április 11-től.

[77]

A 16. § (12) bekezdését megállapította a 12/2014. (IV. 17.) Ör. 1. §-a. Hatályos: 2014. április 18-tól.

[78]

A 17. § f) pontját módosította a 43/2012. (X. 11.) Ör. 7. §-a. Hatályos: 2012. október 12-től.

[79]

A 17. § f) pontját módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 12. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[80]

A 17. §-t a k) ponttal kiegészítette a 43/2012. (X. 11.) Ör. 8. §-a. Hatályos: 2012. október 12-től.

[81]

A 17. §-t az l) ponttal kiegészítette a 43/2012.  (X. 11.) Ör. 9. §-a. Hatályos: 2012. október 12-től.

[82]

A 17. § l) pontját módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 13. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[83]

A 18. § (2) bekezdését módosította a 9/2012.  (II. 16.) Ör. 13. §-a. Hatályos: 2012. február 17-től.

[84]

A 18. § (3) bekezdését módosította a 43/2012. (X. 11.) Ör. 10. §-a. Hatályos: 2012. október 12-től.

[85]

A 18. § (3) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 14. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[86]

A 18. § (5) bekezdését módosította a 35/2011. (X. 13.) Ör. 7. §-a. Hatályos: 2011. október 14-től.

[87]

A 18. § (5) bekezdését módosította a 43/2012. (X. 11.) Ör. 11. §-a. Hatályos: 2012. október 12-től.

[88]

A 18. § (5) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (16) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[89]

A 18. § (7) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 15. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[90]

A 19. § (1) bekezdését módosította a 35/2011. (X. 13.) Ör. 8. §-a. Hatályos: 2011. október 14-től.

[91]

A 19. § (3) bekezdését módosította a 35/2011. (X. 13.) Ör. 9. §-a. Hatályos: 2011. október 14-től.

[92]

A 19/A. § (4) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 16. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[93]

A 19/A. § (5) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 17. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[94]

A 19/A. § (8) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 18. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[95]

A 16/A. alcímet megállapította a 31/2012. (VI. 14.) Ör. 2. §-a. Hatályos: 2012. június 15-től.

[96]

A 20/A. §-át módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (17) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[97]

A 20/A. § (1) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

[98]

A 19/A. alcímet megállapította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (18) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[99]

A 24. § (1) bekezdését módosította a 43/2012. (X. 11.) Ör. 12. §-a. Hatályos: 2012. október 12-től.

[100]

A 24. § (5) bekezdését módosította a 9/2012. (II. 16.) Ör. 15. §-a. Hatályos: 2012. február 17-től.

[101]

A 25. § (6) bekezdését módosította a 43/2012. (X. 11.) Ör. 13.§-a. Hatályos: 2012. október 12-től.

[102]

A 25. § (7) bekezdését módosította a 43/2012. (X. 11.) Ör. 14. §-a. Hatályos: 2012. október 12-től.

[103]

A 26. § (3) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 19. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[104]

A rendelet szövegét az 1/2016. (I. 21.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2016. január 22-től.

[105]

A 28. § (3) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (19) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[106]

A 29.§-t módosította a 43/2012. (X. 11.) Ör. 15. §-a. Hatályos: 2012. október 12-től.

[107]

A 29. § (1) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 20. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[108]

A 29. § (3) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (20) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[109]

A 31. § (1) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 21. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[110]

A 31. § (2) bekezdés b) pontját módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 22. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[111]

A 31. § (4) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 23. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[112]

A 32. § (1) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 24. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[113]

A 32. § (2) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 25. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[114]

A 32. § (3) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

[115]

A 32. § (4) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 26. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[116]

A 32. § (5) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 27. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[117]

A 32. § (6) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 28. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[118]

A 32. § (7) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdés 29. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[119]

A 33. § (1) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

[120]

A 33. § (1) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdés 30. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[121]

A 33. § (2) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdése 31. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[122]

A 34. § (1) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

[123]

A 34. § (3) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

[124]

A 35. § (1) bekezdés d) pontját módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

[125]

A 35. § (1) bekezdés e) pontját módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

[126]

A 36. § (1) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

[127]

A 36. § (1) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdés 32. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[128]

A 40. § (2) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdés 33. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[129]

A 41. § (1) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdés 34. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[130]

A rendelet szövegét a 3/2019. (III. 14.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2019. március 15-től.

[131]

A 42. § (5) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

[132]

A 42. § (5) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdés 35. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[133]

A 42. § (6) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

[134]

A 42. § (6) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdés 36. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[135]

A 43. § (1) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdés 37. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[136]

A 43. § (2) bekezdését módosította a 9/2012. (II. 16.) Ör. 16. §-a. Hatályos: 2012. február 17-től.

[137]

A 44. § (1) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdés 38. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[138]

A 44. § (2) bekezdését módosította a 34/2014. (XI. 20.) Ör. 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2014. november 20-tól.

[139]

A 44. § (2) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdés 39. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[140]

A 45. § (1) bekezdését módosította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (2) bekezdés 40. pontja. Hatályos: 2019. január 01-től.

[141]

A 45. §-t (3) bekezdéssel egészítette ki a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (21) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.

[142]

A 47/A. §-t megállapította a 29/2018. (XII. 13.) Ör. 1. § (22) bekezdése. Hatályos: 2019. január 01-től.


Csatolmányok

Megnevezés méret
22_2011_1_melléklet
35.5 KB
22_2011_8_melléklet
40 KB
22_2011_4_melléklet
18.11 KB
22_2011_9_melléklet
49 KB
22_2011_2_melléklet
20.76 KB
22_2011_3_melléklet
17.68 KB
22_2011_5_melléklet
16.09 KB
22_2011_6_melléklet
21.92 KB
22_2011_7_melléklet
15.1 KB
22_2011_r_2_melléklet
22.28 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!