nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Kéthely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2012. (X.31.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-03-30 - 2018-08-31
Kéthely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2012. (X.31.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Kéthely Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése alapján, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § és 18. §-ára, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.-109. §-aiban foglaltakra, az alábbi rendeletet alkotja:


A rendelet hatálya

  1. §


(1) A rendelet hatálya kiterjed Kéthely Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

       tulajdonában lévő

       a) ingatlanokra, ingókra, (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra és követelésekre,

       b) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra és a pénzvagyonra.


(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, a nem lakás

       céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, valamint a közterület használatára         

       vonatkozó eljárásokra.


Az önkormányzat vagyona

  1. §


(1) Az önkormányzat vagyona a kizárólagos tulajdonában álló dolgok és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.


(2) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.


(3) A forgalomképtelen törzsvagyon a közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy  

        hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon részét képező kizárólagos önkormányzati vagyont e              

        rendelet 1. melléklete, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont e  

        rendelet 2. melléklete tartalmazza.


(4) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek lehetnek.


(5) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona e rendelet 3. mellékletében felsorolt vagyonelemek.


(6) Az önkormányzati üzleti vagyonelemei a 4. mellékletben felsoroltak.


Vagyongazdálkodás általános szabályai

  1. §


 (1) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos döntések során a nemzeti vagyonról szóló törvény  

       és e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.


(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását.


(3) Vagyon megszerzése előtt a javaslattevő (polgármester ) köteles gazdasági és célszerűségi számításokkal alátámasztani a vagyonszerzés pénzügyi hátterét, bemutatni annak jövőbeni fenntartásával, működtetésével kapcsolatos költségszámításokat is.


(4) Beépítésre alkalmas üzleti vagyon körébe tartozó földterületek haszonbérletbe, bérbeadása esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat figyelembe kell venni.  Bérbeadás esetén maximum 10 év köthető ki.


  1. §


 (1) Az önkormányzat által szerzett vagyonnak az önkormányzat intézményei használatba  

       adásáról a képviselőtestület dönt. Az intézmények által szerzett vagyon az önkormányzat  

       tulajdonába és a szerző intézmény használatába kerül.


(2)  Az önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva jogosultak és kötelesek a vagyoni  

        eszközök rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő  

        közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére az alapító okirat szerint.


(3) Az önkormányzat intézményei az önkormányzati ingatlanvagyont alapfeladatuk ellátásának  

       sérelme nélkül csak bérbeadás útján hasznosíthatják. A hasznosítás bevétele az intézményt   

       illeti meg, melynek bevételét éves költségvetésében terveznie kell. Az egy éven túli bérbe-

       adásról az intézményvezető írásban tájékoztatja a polgármestert.


(4) Az önkormányzat tulajdonában levő intézmények esetében, társulási megállapodás alapján a megállapodásban szabályozott feladatok ellátásához szükséges vagyonelemekre az önkormányzat ingyenes használati jogot biztosít a társulásban résztvevő önkormányzatok számára.


Forgalomképtelen törzsvagyon

  1. §


Forgalomképtelen vagyontárgyak a Nntv. 5. § (3) bekezdésének megfelelően

   a) a helyi közutak és műtárgyaik,

   b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

   c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére

       átadott - vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket,

   d)az önkormányzati tulajdonban lévő köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek),

   e) mindaz a vagyon, amelyet a képviselőtestület egyedi döntéssel forgalomképtelenné

     nyilvánít.                                                     


Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

  1. §


(1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak

a) az önkormányzat fenntartása alatt álló kulturális, egészségügyi, szociális és

    egyéb intézmények használatában ingatlanvagyon,

b) a hivatal elhelyezésére szolgáló ingatlan,

c) műemlékingatlanok

d) kül- és belterületi védett természeti területek és természeti emlékek

e) muzeális gyűjtemények és emlékek

f) játszóterek

g) közművek, vízi közművek

       h) köztemető

        i) sportpályák és sportcélú létesítmények,

        j) mindaz a vagyon, amelyet a képviselőtestület egyedi döntéssel korlátozottan

 forgalomképessé nyilvánít.


(2) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon tekintetében a rendelkezési jog   

        gyakorlása feltételekhez kötött. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatóak, megterhelhetőek,  

        törvényben és e rendeletben meghatározott feltételek szerint.


(3) A képviselőtestület az önkormányzat intézményei használatában levő korlátozottan forgalomképes  

      vagyonnak a tulajdonjog változásával és megterhelésével nem járó hasznosítását az alapító okirat  

      szerinti tevékenység keretében intézményeire bízza.

Az önkormányzat üzleti vagyona

  1. §


(1) Önkormányzati üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a 5. §-ban és

      a 6. §-ban rögzített törzsvagyon körébe.


(2) Az üzleti vagyon tulajdoni viszonyának bármilyen változását eredményező jogügyletről

        a képviselőtestület dönt a 15. §-ban foglalt rendelkezési joggyakorlás szabályainak figyelembe

        vételével.


(3) A vagyontárgyak elidegenítése során a vételárat elsősorban a szerződés aláírásával

       egyidejűleg pénzben kell megfizetni. Amennyiben a vételár vagy annak egy része megfizetése

       nem a szerződéskötéssel egyidejűleg, hanem később történik, úgy a tulajdonjogot a vételár

       teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani, egyidejűleg elállási jogot kikötni arra az esetre, ha a  

       vételár megfizetésére határidőben nem kerül sor. Naptári éven túli részletfizetés szabályait,

       feltételeit a körülmények vizsgálata alapján egyedi döntéssel a képviselőtestület állapítja

       meg.


(4) A vagyonértékesítésből származó bevételek az önkormányzat mindenkori költségvetésének  

       céltartalékát képezi. A képviselőtestület határozza meg e céltartalék konkrét feladatokra

       történő felhasználását az éves költségvetési rendeletében.


(5) Az ötmillió értékhatárt meghaladó önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak

       versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlattevő részére, a szolgáltatás és  

       ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

       A versenykiírás konkrét feltételeit a képviselőtestület esetileg határozza meg.


(6) A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.


(7) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi és vezetékjoggal, valamint használati

     joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról

    a képviselőtestület dönt.


(8) Kivételesen, ellenszolgáltatás nélkül lehet szolgalmi jogot alapítani olyan közművezeték lefektetése céljából, amelynek során a szolgáltató kötelező önkormányzati feladatot valósít meg, valamint közművek csatlakozó vezetékének kialakítására (egyedi bekötések).


Az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározása

  1. §[1]


Az önkormányzat vagyonának kezelői és jogállásuk

  1. §


(1) Az Önkormányzat vagyonának kezelői (kijelöléssel) az alábbi jogi személyek lehetnek:

a) önkormányzati hivatal,

b) a helyi önkormányzat, önkormányzati társulás

c) az önkormányzat költségvetési szervei, intézményei,

d) az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.


(2) Az önkormányzat vagyonkezelőjét megilleti a működés feltételeként rájuk bízott vagyonra

       vonatkozóan az ingyenes használat joga.


(3) Az önkormányzat vagyonkezelője köteles a rá bízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás

      szabályai szerint használni és gyarapítani.


(4) Az önkormányzat vagyonkezelője jogosult, illetve köteles a működés feltételeként rá bízott

      vagyontárgyak:

a) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre,

b) a bérbeadásra és egyéb hasznosításra,

c) az ingó vagyontárgyak elidegenítésére,

d) a közterhek viselésére.


(5) A (4) bekezdésben meghatározott jogokat e rendelet szabályai szerint kell gyakorolni.


(6) A vagyonkezelő köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével,

       karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.


Eljárás a tulajdonos képviseletében

10.§


(1) A hatósági határozattal megállapított vezetékjogi engedély ingatlan-nyilvántartási

      bejegyzéséhez szükséges megállapodás megkötésekor egymillió forint ellenértékig a

      polgármester, egymillió forintot elérő vagy meghaladó ellenérték esetén a képviselő-

      testület dönt.


(2) A kétoldalú megállapodással létrejövő szolgalmi jogot vagy egyéb használati jogot

      (továbbiakban együtt: használati jog) alapító megállapodások megkötésekor egymillió

      forintot el nem érő egyszeri ellenérték, vagy éves használati díj és tíz évet meg nem haladó     

      időtartam esetében a polgármester dönt.

     Az egymillió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó egyszeri ellenérték vagy éves használati díj    

     esetén – függetlenül az időtartamtól – továbbá ellenérték vagy használati díj nélküli (ingyenes)  

     használati jogról szóló megállapodás megkötéséről a képviselőtestület dönt.


(3) Az önkormányzati rendelettel elfogadott rendezési terv szerint lefolytatott telekrendezési eljárás

      során – a közterületből való kivonás megtörténtét követően – a közterületre vonatkozó telek-

      rendezési határozat végrehajtását szolgáló illetve közutak megnyitása során az érintett telek- 

      tulajdonosokkal szükségessé váló adás–vételi, csere és egyéb megállapodások megkötésekor,  

      egymillió forint értékhatárig a polgármester dönt. Egymillió forint értékhatárt elérő vagy  

      meghaladó adásvételi, csere és egyéb megállapodás megkötéséről a képviselőtestület dönt.


(4) A polgármester dönt:

a) önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozó fellebbezési jogról történő lemondásról,

b) önkormányzati tulajdonú ingatlanon történő építéshez tulajdonosi hozzájárulás megadásáról,

c) az önkormányzat által elrendelt jelzálogjog és elidegenítési, illetve terhelési tilalom feloldásáról,

d) az elővásárlási jog lemondásáról szóló nyilatkozat megadásáról,

      e) az  önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség

     megkötésére, egymillió forintot meg nem haladó perértékig, a polgármester jogosult.


(5)A Képviselőtestület dönt az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:

a) kötvénykibocsátásról,

b) kezességvállalásról,

c) közalapítvány létrehozásáról, alapítványhoz, társadalmi szervezethez való csatlakozásról.


(6) A behajthatatlan követelések törléséről az éves költségvetési rendeletben foglaltak szerint a

      Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a képviselőtestület dönt.


A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

11. §


(1) A képviselőtestület hatáskörébe tartozik a forgalomképtelenné minősítésre kerülő

       vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele és önkormányzati tulajdonban lévő

       vagyontárgynak forgalomképtelenné minősítése.


(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis.

      Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete.


(3) Az önkormányzat a forgalomképtelen vagyontárgyak fenntartását és működtetését e rendelet

       9. § (1) bekezdésében foglalt vagyonkezelőkre vagy egyéb gazdálkodó szervezetre bízhatja.

      A fenntartás és működtetés feltételeiről rendelkező megállapodást a képviselőtestület hagyja

     jóvá.


(4)[2] A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerződések megkötésekor:

-öt évet meg nem haladó időtartam esetén a polgármester,

-minden egyéb esetben a képviselőtestület dönt.


A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

12. §


(1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának megszerzése, elidegenítése,

      bérbeadása, használati jogának átengedése, megterhelése gazdasági társaságba és alapítványba

      való vitele a (2) bekezdés kivételével a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.


(2) Az önkormányzati intézmény használatában lévő ingatlan vagy ingatlanrész egy évet meg

      nem haladó időtartamú és további előjogokat nem biztosító bérbeadásáról és használatának

      átengedéséről az intézmény vezetője dönt.


(3) A műemlékileg védett, a természeti területek, természeti emlékek, és erdők elidegenítéséhez,

      megterheléséhez, gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása

      szükséges.


Az üzleti vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlása

13. §


(1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető üzleti vagyonnal vállalkozás végezhető.


(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja

      meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.


(3) Az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlan, ingóvagyon és vagyoni értékű jog megszerzéséről,  

      az önkormányzat tulajdonában lévő ugyanezek elidegenítéséről, bérbeadásáról, egyéb módon   

      történő hasznosításáról, megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről egymillió

      forint értékhatárig a polgármester, az ezt meghaladó érték felett a képviselőtestület dönt.


Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban és közhasznú társaságokban

14. §


(1) Gazdasági társaság és közhasznú társaság alapítására – az önkormányzati tulajdonrész

      mértékétől függetlenül – kizárólagosan a képviselőtestület jogosult.


(2) Ha többszemélyes gazdasági társaságban, közhasznú társaságban az önkormányzati tulajdonrész

      25 % vagy az alatti, úgy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági

      jogokat a polgármester gyakorolja. Ezt a jogát általa megbízott személy útján is gyakorolhatja.

     Amennyiben a társaság legfőbb szervének ülésén a megbízott személy az ott felmerülő kérdésben         

     felhatalmazással nem rendelkezik, a meghozandó döntéshez azt megelőzően, vagy indokolt  

     esetben utólagosan a polgármester hozzájárulása szükséges.


(3) Ha többszemélyes gazdasági társaságban, közhasznú társaságban lévő önkormányzati

      tulajdonrész 25 %-nál nagyobb (vagy 25 % + 1 szavazati jog esetén), a társaság legfőbb

      szervének hatáskörébe tartozó alábbi kérdésekben meghozandó döntést megelőzően, vagy       

      különösen indokolt esetben utólagos jóváhagyással az önkormányzat képviselőtestülete dönt:

a) az alapító okirat (társasági szerződés, alapszabály) megállapítása (jóváhagyása) és módosítása,

b) az alaptőke (törzstőke) felemelése és leszállítása,

c) az egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatása,

d) a társaság más társasággal való egyesülésének, beolvadásának és megszűnésének,

     valamint más társasági formába átalakulásának elhatározása,

e) a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 31. §-ban foglaltak kivételével

    a felügyelő bizottság tagjai, valamint az igazgatóság és a könyvvizsgáló megválasztása,

    visszahívása,

f) döntés mindazokban a kérdésekben, melyekkel a társaság igazgatósága, felügyelő bizottsága

    és könyvvizsgálója a képviselőtestülethez fordul,

g) a társaság ügyvezető igazgatójának kinevezése, felmentése,

h) üzletrész, részvény elidegenítése.


(4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes tulajdonú gazdasági társaság,

      közhasznú társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, a (3) bekezdésben felsorolt jogokat,

     a képviselőtestület gyakorolja.


(5) A társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, a (2)-(3) bekezdésben fel nem sorolt egyéb

      kérdésekben a polgármester dönt.


Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

15.§


(1) Az önkormányzat vagyonát a hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.


(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon

       kataszterben kell nyilvántartani.


(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő

       ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben

       való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.


(4) Ha az önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél  

      fogva jelen rendelet szerint a forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon    

      körébe tartozna, a szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő testületi ülésen kell dönteni

      a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.


[3](5) A jegyző gondoskodik arról, hogy a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonban bekövetkezett változások az 1., 2., 3. és 4. mellékleten átvezetésre kerüljenek, és a nyilvántartásban szereplő közérdekű adatokhoz bárki szabadon hozzáférjen.


Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár

[4]15/A §


(1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:

a)    törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes) és

b)   forgalomképes vagyon bontásban tartalmazza.

(2) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül

a)    az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,

b)   az ingó vagyontárgyakat vagyonhasználónként összesített mérleg szerint értékben,

c)    a portfolió vagyont tételesen és értéken veszi számba.

(3) A vagyonleltár tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az Önkormányzatot megillető követeléseket is.

(4) A vagyonleltárt évenként kell elkészíteni és az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.



Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

15/B §[5]


Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értéke

    a.) ingatlan és ingó vagyon esetében 6 hónapnál nem régebbi összehasonlító értékbecsléssel; az

        önkormányzat által vásárolt ingatlan vagyon esetén a beszerzési érték alapulvételével; vagy

        az aktuális, helyben érvényes forgalmi értékek alapján; indokolt esetben 6 hónapnál nem

        régebbi, ingatlanforgalmi szakértő által készített értékbecsléssel,

   b.) értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes érték- 

        papírtípusok piacán az értékesítés-, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,

  c.) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén 6 hónapnál nem

       régebbi könyvvizsgálói értékelés alapján vehető figyelembe.



Vagyongazdálkodás irányelvei

[6]15/C §


(1)   A polgármester négy évente elkészíti és a képviselő-testület elé terjeszti a következő négy évre tervezett vagyongazdálkodási irányelveket.

(2)   A Vagyongazdálkodás Irányelveinek tartalmaznia kell az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, fejlesztésére és gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket, a kiemelt feladatok meghatározását és azok végrehajtásának eszközét és módját.

Záró rendelkezések

16.§


 (1) A rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) Hatályát veszti az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló, a     

      17/2008.(XI.27.) és a 14/2009.(VIII.31.) önkormányzati rendelettel módosított 5/2004.(IV. 15.)     

      önkormányzati rendelet.   


(3) E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés   

       kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival     

       összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.


(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK  

       irányelvnek való megfelelést szolgálja.





[1]

Hatályon kívül helyezte a 12/2015.(V.28.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2015. május 28. 16,30 órától.

[2]

Megállapította a 12/2015.(V.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2015. május 28. 16,30 órától.

[3]

Módosította a 8/2014. (V.23.) ör. Hatályos 2014. május 24-től.

[4]

Módosította a 8/2014. (V.23.) Ör. Hatályos 2014.  május 24-től.

[5]

Megállapította az 5/2017.(III.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2017. március 30. 17,55 órától.

[6]

Módosította a 8/2014. (V.23.) Ör. Hatályos 2014.  május 24-től.



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
20.69 KB
2. melléklet
11.91 KB
3. melléklet
12.02 KB
4. melléklet
14.57 KB
1. melléklet
21.39 KB
4. melléklet
17.26 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!