Martonvásár Város Önkormányzata

Képviselő-testületének

17/2016. (X.12.) önkormányzati rendelete

a település rendjéről, a közösségi együttélés alapvető szabályairól és közterület-felügyelet létrehozásáról^[1][2]

Martonvásár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontjában, a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében, a nemdohányzók védelméről és dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2/A. §-ában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1., 2., 5. és 17. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a választási eljárásról szóló törvényben szabályozott plakát, hirdetmény kihelyezésre,

b) a környezeti zajvédelem szabályaira.

(2) ^[3]A rendeletben foglaltakat

a) a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény szerinti filmalkotás forgatása céljából történő igénybevétel esetén, a közterület filmforgatási célú használatáról, valamint

b) a Martonvásár Város Önkormányzata tulajdonában álló helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű- és egyéb építések, valamint az útburkolatbontások szabályozásáról (a továbbiakban: útrendelet)

szóló önkormányzati rendeletekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

1. Alkalmi vásár: legfeljebb 30 napos árusítás.
2. Cég- és címtábla: olyan tábla, amely

               ba) a kereskedelmi egység, iroda bejelentésben szereplő elnevezését, alapvető tevékenységére utaló feliratot, a cég jelképét, nyitvatartási idejét, valamint eltérő helyen lévő székhelyének címét tartalmazza,

               bb) összfelülete az egy m²-t nem haladja meg és

               bc) a tevékenység végzésére szolgáló helyiség bejáratánál helyezik el.

3. Engedélyes: a közterület használatára határozatban feljogosított személy.
4. Építési munkaterület: építkezés céljára ideiglenesen átadott, bekerített terület.
5. Helyi közút: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 32. § (1) bekezdésében meghatározott tulajdonlású utak.
6. Hirdető berendezés: minden olyan tárgy (pl. épület, építmény, berendezés, jármű) és a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben, illetve ágazati szabványban nem szereplő tábla, amelynek elsődleges funkciójánál fogva az a célja, hogy a közterületen tartózkodók figyelmét valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre, vállalkozásra, stb. felhívja, anyagától, megvalósítási módjától, elhelyezésétől függetlenül reklám vagy hirdetés közzétételére alkalmas. Nem minősül hirdető berendezésnek az olyan tábla, amely csak az építési adatokról, határidőkről, kivitelezőkről, felelős vezetőkről tájékoztat.
7. Hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv.) 2. § (1) bekezdésének 23. pontjában meghatározott tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.
8. Közterület: a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 27. § a) pontjában meghatározott terület.
9. Közterület rendeltetése: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 54. § (4) bekezdésében meghatározottak biztosítása.
10. Közterület rendeltetéstől eltérő célú használata: ha a használat a közterület vagy annak egy meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza.
11. Magánterület: a h) pontban meghatározottak közé nem tartozó terület.
12. Mozgóbolt: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 17. pontjában meghatározott jármű, illetve eszköz.
13. Pavilon: egyszerűen eltávolítható, szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2 m²-t meghaladó alapterületű építmény.
14. Út: a Kkt. 47. § 7. pontjában meghatározott közterület vagy magánterület.
15. Üzlet: a Kertv. 2. § 27. pontjában meghatározott épület, épületrész, helyiség.
16. Üzlet elé kitelepülés (árusítás): üzlettel rendelkező kereskedő közterületi árusítása az üzlete előtt.
17. Transzparens: hirdetés céljára szolgáló, nem merev anyagú kifeszített anyag.
18. ^[4]Városközponti terület: a város közigazgatási területén kiemelt turisztikai jelentőséggel bíró, e rendelet 2. mellékletében meghatározott közterület, (ahol – kiemelt jelentőségére tekintettel – a közterület gondozásával és rendben tartásával kapcsolatos lakossági feladatokat az önkormányzat látja el).

2. Fejezet

A közterületek használatának egyes szabályai

3. A közterület rendeltetéstől eltérő használata

3. § (1) A képviselő-testület a közrend, a környezet és a fogyasztók védelme érdekében a közterületek rendeltetéstől eltérő célú használatát (a továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati engedélyhez (a továbbiakban: engedély) köti. A jelen rendeletben foglaltak alapján kiadott engedély nem pótolja a külön jogszabályban előírt bejelentési, engedélyezési, hozzájárulási kötelezettséget.

(2) A közterület rendeltetésének megfelelő használata díjmentes.

(3) Engedélyt kell beszerezni:

1. a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), fényreklám, cég- és címtábla elhelyezéséhez,
2. hirdető berendezés, figyelmeztető- és tájékoztató táblák, transzparens elhelyezéséhez,
3. mobil elárusító fülke, egyéb fülke, pavilon ideiglenes elhelyezéséhez,
4. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezéséhez, ha a tárolás a 48 órát meghaladja,
5. alkalmi és mozgóbolti árusításhoz, javító-szolgáltató tevékenységhez,
6. kiállítás, sport- kulturális rendezvények, alkalmi vásár tartásához,
7. cirkusz és mutatványos tevékenységhez,
8. vendéglátó-ipari előkert létesítéséhez, kitelepüléshez, üzleti szállítás, illetve rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezéséhez,
9. települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény, valamint zöldhulladék komposztálására szolgáló, továbbá 300 literesnél nagyobb gyűjtőedény szállítási napokon kívüli időpontban történő elhelyezéséhez,
10. tüzelőanyag tárolásához, ha a tárolás a 48 órát meghaladja,
11. lakodalmi- és rendezvénysátor elhelyezéséhez,
12. bontási munkálatokhoz,
13. jármű közterületi tárolásához

(4) Nem kell engedélyt kérni, azonban a közterület-használat megkezdését megelőzően legalább 5 nappal előbb be kell jelenteni a közterületnek

1. a helyi önkormányzati alapítású költségvetési szervek,
2. az állami szervek,
3. a helyi civil szervezetek,
4. a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi törvény által meghatározott egyházak

által történő igénybevételét.

(5) Nem kell közterület-használati engedély:

1. ^[5]
2. üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető berendezés, cég és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be;
3. építési engedéllyel épült szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, közvilágítási lámpák és köztárgyak elhelyezésére;
4. magánszemélyek számára építőanyagok, építéshez szükséges szerkezetek, továbbá költözködés alkalmával bútorok és egyéb háztartási felszerelések, vagy tüzelőanyag 48 óránál rövidebb időtartamra való elhelyezéséhez, feltéve, ha az a tevékenység a közterület rendeltetésszerű használatát nem zavarja és a közlekedés rendjét nem akadályozza;
5. közvetlen élet- és balesetveszély elhárítása érdekében igénybevett közterület-használatért.

4. Az engedély iránti kérelem

4. § (1) Az engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2) Ha a közterület használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek kell kérnie.

(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.

(4) Ha a közterületet kiállítás, sport- kulturális rendezvények, alkalmi vásár tartása céljából kívánják használni, az engedélyt a rendezvény szervezőjének kell kérnie.

(5) Az engedély iránti kérelmet a rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell a közterület használatát megelőzően legalább 15 nappal benyújtani.

(6) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:

1. a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. vállalkozói igazolvány, működési engedély, cégkivonat) másolatát;
2. hirdető berendezés elhelyezésére vonatkozó kérelem esetén a reklámhordozó műszaki dokumentációját, esztétikai tervét, látványtervét;
3. mutatványos tevékenység esetén a jogszabályban meghatározott eszközök és berendezések érvényes műszaki vizsgáját bizonyító okirat másolatát;
4. kiállítás, vásár, egyéb rendezvény esetében a kérelmező terület takarítására vonatkozó nyilatkozatát;
5. zöldterület, közpark használata esetén a kérelmező terület helyreállítására vonatkozó nyilatkozatát.

5. Az engedélyezési eljárás

5.§ ^[6]A közterület-használatot a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző engedélyezi. Az engedélyezési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

6.§ (1)  A közterület-használat határozatlan vagy határozott időre engedélyezhető.

(2) A határozott időre szóló közterület-használat legrövidebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama 2 év, mely kérelemre többször meghosszabbítható.

(3) Az engedély meghosszabbítását 30 nappal az engedélyben megállapított határidő lejártát megelőzően, írásban kell kezdeményezni. Az engedély szüneteltetésére nincs lehetőség.

7.§ (1)  Közérdekből – különösen a közrend, a közbiztonság, a közegészség megőrzése, a fogyasztók, a szolgáltatások igénybevevőinek védelme, a csalás elleni küzdelem, a környezet és a városi környezet védelme, a nemzeti történelmi és művészeti örökség megőrzése – az engedély megadása feltételekhez köthető vagy megtagadható.

(2) Elutasítható a közterület-használat iránti kérelem, amennyiben

a) a közterület korlátozott nagysága, befogadóképessége indokolja vagy;

b) a tevékenység végzéséhez szükséges feltételek korlátozottsága indokolja vagy;

c) a már kiadott közterület-használati engedélyhez kötött tevékenységek mellett további tevékenység végzése nem biztosítható.

(3) Amennyiben a közterületen folytatni kívánt tevékenységet jogszabály valamely hatóság vagy más szerv engedélyéhez, hozzájárulásához köti, a közterület-használati engedély csak az engedély, hozzájárulás megléte esetén adható ki.

8. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

1. a kérelmező (a továbbiakban: engedélyes) nevét, lakóhelyének vagy székhelyének (telephelyének) címét,
2. az engedélyes közterület-használatot érintő tevékenységében részt vevő bejelentett családtagjainak, alkalmazottainak, illetve megbízottjának nevét és lakcímét,
3. a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
4. a közterület-használat célját, időtartamát,
5. a közterületen elhelyezendő tárgyak (asztal, napernyő, hirdetőtábla stb.) megjelenésére (anyag, szín, forma stb.) és elhelyezésének módjára vonatkozó előírásokat,
6. a közterület-használati díj mértékét, fizetésének módját és határidejét,
7. a közterület-használattal járó járulékos költségek (közműdíjak) viselésének és megfizetésének módját,
8. a településképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírások betartására vonatkozó kikötéseket,
9. az engedélytől eltérő közterület-használat követelményeire való figyelmeztetést,
10. a közterület-használat közérdekből történő megszüntetésének lehetőségéről szóló tájékoztatást, valamint az engedély visszavonására való figyelmeztetést,
11. a közterület-használat időtartama alatt szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,
12. a közterület-használat során okozott kár megtérítésére vonatkozó előírást,
13. az engedély megszűnése esetén az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását.

(2) A jegyző által kiadott engedélyekről a polgármesteri hivatal (a továbbiakban: hivatal) nyilvántartást vezet.

6. A közterület-használat szabályai

9. § Mozgóbolt útján történő árusítás – az emberi erővel meghajtott eszközökről szezonális jelleggel történő árusítás kivételével – munkanapokon 8.00 és 18.00 óra között, valamint ünnepnapnak nem számító szombati napon 9.00 és 13.00 óra között történhet.

10. § (1) Hirdető berendezés, figyelmeztető- és tájékoztató tábla, valamint transzparens csak olyan módon helyezhető el, hogy az károkozás nélkül eltávolítható legyen.

2. Gondoskodni kell a hirdető berendezés, figyelmeztető- és tájékoztató tábla, valamint transzparens műszaki és esztétikai karbantartásáról, valamint elavult tartalom esetén eltávolításáról.
3. Tilos hirdető berendezést, figyelmeztető- és tájékoztató táblát, valamint transzparenst

1. élő növényzetre;
2. utcabútorra
3. középületre, annak kerítésére
4. közműoszlopra és –építményre a közműszolgáltató engedélye nélkül;
5. közösségi közlekedés céljára szolgáló épületekre, építményekre

elhelyezni.

11. § Tilos a közterületen dohányozni

1. játszótereken,
2. temető területén,
3. sportközpont területén,
4. közösségi közlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített, illetve erre kijelölt megállóban, várakozó helyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló, várakozó hely esetén annak külső határvonalától számított 10 méteres távolságon belül, azzal, hogy ha a dohányzási korlátozás alá tartozó terület külső határvonala nem állapítható meg egyértelműen, akkor a dohányzás a megállót vagy várakozó helyet kijelölő táblától vagy más jelzéstől számított 10 méteres sugarú körnek megfelelő körzetben,
5. közintézmények területén és azok 50 m-es körzetében, a dohányzásra kijelölt területek kivételével.

11/A. §^[7] (1)  A település teljes közigazgatási területén a buszok és 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek, vontatmányok közterületen és kijelölt parkolókban történő tárolása és parkolása

a)  az arra kijelölt és engedéllyel igénybevett helyek, valamint a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - este 20 és reggel 6 óra között nem megengedett,

b) az (1) bekezdésben foglalt időszaktól eltérő időszakban az erre kijelölt parkolókban megengedett.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak betartása alól a jegyző e rendelet 3. § (4) és (5) bekezdése szerinti esetekben egyedi engedély kiadása mellett felmentést adhat.

12. § Az engedélyes köteles

1. a közterületet kizárólag az engedélyben megadott célra és módon használni,
2. az igénybe vett közterületet és közvetlen környezetét tisztántartani,
3. a használat befejezését követően az eredeti állapotot helyreállítani,
4. a használatért az e rendeletben előírtak szerint díjat fizetni.

7. A közterület-használati díj

13. § (1)  A közterület használatáért az engedélyes

     a)    a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), fényreklám, cég és címtábla esetében 1000,- Ft/ m²/hó;

     b)    hirdető berendezések, figyelmezető- és tájékoztató táblák esetében 800,- Ft/ m²/hó

     c)    transzparensek esetében 135,- Ft/m²/nap;

     d)    mobil árusítófülke, egyéb fülke, pavilon, alkalmi árusítás, javító-szolgáltató tevékenység esetében 95,- Ft/ m²/nap;

     e)    építési munkával kapcsolatos építőanyag és törmelék elhelyezése esetén, ha a tárolás a 48 órát meghaladja:

     ea) és az előírt közúti űrszelvény minimális méretét – a vonatkozó balesetvédelmi-, közlekedési jogszabályok figyelembevételével – nem lehet biztosítani: 1-7 napig 1000,- Ft/ m²/nap, 8 naptól 1500, - Ft/ m²/nap;

     eb)^[8] és az előírt közúti űrszelvény minimális méretét – a vonatkozó balesetvédelmi-, közlekedési jogszabályok figyelembevételével – biztosítani lehet:  az 1-2. napon - ingyenes, a 3-7. napig - tároló edényzetben, konténerben történő elhelyezés esetén ingyenes, egyéb esetben 3.000,-Ft/m²/nap, a 8. naptól - 3.000,-Ft/m²/nap;;

f)  mozgóbolti árusítás esetén 3000,- Ft/jármű/nap;

g)  kiállítás, sport, kulturális rendezvény, alkalmi vásár esetében 15,- Ft/m²/nap;

h)  cirkusz és mutatványos tevékenység esetében 50 m² foglalásáig  280,-Ft/m²/nap;

i)   cirkusz és mutatványos tevékenység esetében 50 m² foglalása felett 30,- Ft/m²/nap;

j)   vendéglátó-ipari előkert esetében 1100,- Ft/m²/hó;

k)  üzleti szállítás, rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezése, árukirakodás esetében 200,- Ft/m²/nap;

l)   települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény, valamint zöldhulladék komposztálására szolgáló, továbbá 300 literesnél nagyobb gyűjtőedény szállítási napokon kívüli időpontban történő elhelyezése esetében 700,- Ft/m²/hó;

m) tüzelőanyag tárolása, ha a tárolás a 48 órát meghaladja 1155,- Ft/m²/nap;

n)  lakodalmi- és rendezvénysátor elhelyezése 15,- Ft/m²/nap;

o) ^[9] közterület bontása esetében, ide nem értve az útrendlet hatálya alá tartozó utak és járdák bontását: 400.- Ft/m²/nap;

p)  jármű közterületi tárolása esetén 1500,- Ft/jármű/nap

díjat köteles fizetni.

(1a)^[10] A városközponti területen a 13. § (1) bekezdése szerinti díjak 150 %-át kell megfizetni.

(2) Aki ugyanazon tevékenysége miatt többféle kategóriában lenne díjfizetésre kötelezett, a legmagasabb díjtételt eredményező kategória szerint kell megfizetnie a közterület-használati díjat.

(3) A díjat az engedélyes a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül az engedélyben rögzített időtartamra és módon köteles megfizetni.

(4) A létesítményekkel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét és a hozzá tartozó – alapterületen túlnyúló – szerkezet (ponyva, tető stb.) területét együttesen kell számításba venni.

(5) Hirdető berendezés, figyelmeztető- és tájékoztató táblák, valamint transzparensek esetén azok hirdető- illetve tájékoztató felületét kell figyelembe venni.

(6) A díjszámítás szempontjából minden megkezdett négyzetméter, nap, hónap egésznek számít.

(7) Nem kell a közterület-használatért díjat fizetni az országos, vagy helyi védelem alatt álló műemlék épületek felújításával kapcsolatos közterület-használatért.

(8) A jegyző a közterület-használtért fizetendő díj  egy részét vagy egészét az engedélyes kérelmére elengedheti:

a) a társadalmilag hasznos, karitatív, jótékony rendezvény szervezésére, illetve adomány gyűjtésére irányuló közterület-használat;

b) Martonvásár kulturális és turisztikai vonzerejének növelését szolgáló rendezvény tartása

esetén.

(9) A jegyző közterület-használatért fizetendő díj megfizetését az engedélyes kérelmére elengedheti, annak a természetes személy engedélyesnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

14. § A megállapított közterület-használati díjat az engedélyes:

1. az egy évet meghaladó vagy határozatlan idejű közterület-használat esetén a tárgyévi díjat az engedély kézbesítését követő 8 napon belül, a közterület-használat megkezdése előtt, azt követően pedig az éves díjat január 31-ig egy összegben köteles megfizetni, az engedélyben meghatározott számlaszámra;
2. havi vagy napi használat esetén az engedély kézbesítését követő 8 napon belül, a közterület-használat megkezdése előtt, majd azt követően minden hó 10. napjáig egy összegben köteles megfizetni, az engedélyben meghatározott számlaszámra.

8. A közterület-használat megszűnése, az engedély megvonása

15. § (1)  Megszűnik a közterület-használat:

1. az engedélyben meghatározott idő elteltével;
2. az engedélyes kérelmére;
3. az engedélyes halálával, jogutód nélküli megszűnésével;
4. az engedély megvonásával.

(2) Ha a közterület-használatot az engedélyes meg kívánja szüntetni, köteles az engedély visszavonását a használat megszüntetésének tervezett időpontját megelőző 30 nappal írásban kérni. Ebben az esetben a megfizetett közterület-használati díj időarányos részét az engedélyes részére vissza kell téríteni.

(3) A közterület-használati engedély közérdekből, kártalanítási és elhelyezési kötelezettség nélkül bármikor megvonható.

(4) Amennyiben a közterület-használati engedély megvonására az engedélyesnek nem felróható okból kerül sor, részére a megfizetett közterület-használati díj időarányos részét vissza kell téríteni.

(5) Meg kell vonni a közterület-használati engedélyt, ha az engedélyes:

1. a közterületet az engedélyben meghatározottaktól eltérően használja;
2. a használatot másnak átengedi;
3. a közterület-használati díjat az engedélyben meghatározott időpontig nem fizeti meg.

9. Ellenőrzés, a közterület engedély nélküli használatának következményei

16. § (1)  A közterületek rendjét, rendeltetésszerű használatát, állapotát, a közterület-használati engedélyek meglétét a jegyző a hivatal és a közterület-felügyelő(k) útján folyamatosan ellenőrizteti.

(2)     Az engedélyhez kötött, de engedély nélküli közterület-használat esetén a használót, az engedélytől eltérő használat esetén az engedélyest a közterület-felügyelő (a státusz betöltetlensége, tartós akadályoztatása, illetve szabadsága idején a jegyző), határidő tűzésével felhívja a közterület-használat megszüntetésére, a közterület-használati engedély beszerzésére, az engedély szerinti használatra, és a közterület – saját költségen, bárminemű kártalanítási igény nélküli – az eredeti állapotának megfelelő helyreállítására.

17. § (1) E rendelet II. fejezetében foglalt szabályainak megsértése esetén a jogsértővel szemben 50 000 forintig terjedő helyszíni bírság, illetve természetes személlyel szemben 200 000 forintig jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben 2 000 000 forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye. A bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó döntésben megállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezést ismételten megszegi.

(2)^[11] A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört:

1. helyszíni bírság esetén a közterület-felügyelő;
2. közigazgatási bírság esetén a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző

gyakorolja. A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárás során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Nem állapítható meg e rendeletben foglaltak megsértése, ha a tevékenységgel, mulasztással, jogellenes állapot fenntartásával szabálysértés vagy bűncselekmény valósul meg, vagy a tevékenység, mulasztás, jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását írja elő.

(4) Fiatalkorúval szemben helyszíni bírság törvényes képviselő jelenléte nélkül nem szabható ki.. Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírság kiszabásának akkor van helye, ha a fiatalkorú önként vállalja a közigazgatási bírság megfizetését.

(5) A kiszabott helyszíni, illetve közigazgatási bírságot Martonvásár Város Önkormányzata pénzforgalmi számlájára kell befizetni a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül.

3. Fejezet

A közösségi együttélés alapvető szabályai

18. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás az a tevékenység vagy mulasztás, vagy jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló magatartás, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, azt sérti vagy veszélyezteti, és amely e rendelet szerint közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősül.

19. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg

a) ^[12]a városközponti területeket kivéve, az az ingatlantulajdonos vagy -használó, aki nem gondoskodik az általa használt

aa) ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában 1 méter széles területsáv, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, akkor az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről,

ab) ingatlanról a járda vagy az úttest fölé nyúló, a közlekedést zavaró vagy akadályozó ágak megfelelő nyeséséről,

ac) ingatlan előtt a hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá vált járdaszakasz környezetet nem veszélyeztető síkosság-mentesítéséről,,

b) az az ingatlantulajdonos vagy –használó, aki nem gondoskodik tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és hulladékok eltávolításáról, a téli időszakban a hó eltakarításáról és a síkosság-mentesítésről,

c) ^[13]

d) az a kereskedelmi tevékenységet végző tulajdonos vagy használó, aki nem gondoskodik az üzletek és egyéb elárusítóhelyek, vendéglátó egységek előtti járdaszakasz, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területnek a nyitva tartás ideje alatt a tisztán tartásról, a keletkező hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról,

e)^[14] aki e rendelet 11/A. §-ában foglaltakat megsérti,

f) aki a temetőben keletkezett hulladékot nem a kijelölt helyen helyezi el, aki a nem a temetőben keletkezett hulladékot a temetőben helyezi el, illetve aki a magánterületen keletkezett hulladékot a közterületen helyezi el, kivéve a szelektíven gyűjtött hulladékot, ha azt a megfelelő, arra kijelölt gyűjtőedényben helyezi el,

g) aki belterületen, a kizárólagos tulajdonában álló ingatlanán kívül, az ingatlannal rendelkezésre jogosult hozzájárulása nélkül halotti hamvakat szétszór,

h) közforgalmú intézménybe vagy temetőbe kedvtelésből tartott állatot beenged vagy bevisz, ide nem értve, ha erre az intézményben szervezett ismeretterjesztő program, kulturális vagy más, közösségi, szabadidős célú rendezvény alkalmából kerül sor, továbbá ide nem értve a segítő kutyát, a közfeladatot ellátó őrző-védő kutyát, valamint a mentőkutyát,

i) állatot közterületen lévő közkifolyóban, vízmedencében, vízfolyásban, dísz-, köz-, illetve szökőkútban fürdet,

j) ^[15]az, aki háztartási igényeit kielégítő, zajt keltő tevékenységet

ja) a május 1. és szeptember 30. közötti nyári időszakban hétköznap reggel 6 óra és este 21 óra, szombaton reggel 8 óra és este 21 óra, vasárnap reggel 9 óra és 12 óra közötti időtartamon kívül végez,

jb) az október 1. és április 30. közötti téli időszakban hétköznap reggel 7 óra és este 18 óra, szombaton reggel 9 óra és este 18 óra, vasárnap reggel 9 óra és 12 óra közötti időtartamon kívül végez;

k) zöldterületre, különösen gyepfelületre, parkosított területre járművel behajt, arra beáll,

l) aki közterületeken lévő közkifolyót, vízmedencét, vízfolyást, dísz-, köz-, illetve szökőkutat a rendeltetésétől eltérően használ, vagy azt bármely módon beszennyezi,

m) aki közterületről látható módon magánterületeken hulladékot halmoz fel, valamint a növényzetet gondozatlanul tartja,

n) ^[16]aki Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének útrendeletében foglaltakat megsérti,

o) aki megsérti e rendelet V. és VI. fejezetében foglalt szabályokat,

q) ^[17]az, aki a város parkjainak, tematikus parkjainak, játszótereinek használata, ott tartózkodása során a jegyző által ezen közösségi területek használatára vonatkozó, elfogadott házirendben megállapított szabályokkal ellentétes cselekményt valósít meg.

20. § Nem állapítható meg a közösségi együttélés szabályait sértő magatartás megvalósítása, ha a tevékenységgel, mulasztással vagy jogellenes állapot fenntartásával bűncselekmény vagy szabálysértés valósul meg, vagy a tevékenység, a mulasztás vagy a jogellenes állapot fenntartása esetére más jogszabály egyéb jogkövetkezmény alkalmazását írja elő.

21. § (1) A közigazgatási hatósági eljárás

a) valamely cselekménnyel megvalósuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől,

b) mulasztásban megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától,

c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot megszűnésétől számított hat hónapon belül indítható meg.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a cselekmény elkövetésétől, a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától, valamint a jogellenes állapot megszűnésétől számított egy év elteltével felelősségre vonásnak helye nincs.

(3)^[18] Az eljárás lefolytatására az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

22. § (1) E fejezetben foglaltak megsértése esetén a jogsértővel szemben 50 000 forintig terjedő helyszíni bírság, illetve természetes személlyel szemben 200 000 forintig jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben 2 000 000 forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabásának van helye. A bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó döntésben megállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette, továbbá ha a meghatározott magatartásra vonatkozó rendelkezést ismételten megszegi.

(2)^[19] A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos hatáskört:

a) helyszíni bírság esetén a közterület-felügyelő;

b) közigazgatási bírság esetén a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a jegyző

gyakorolja. A közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárás során a Ksztv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Fiatalkorúval szemben helyszíni bírság törvényes képviselő jelenléte nélkül nem szabható ki. Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírság kiszabásának akkor van helye, ha a fiatalkorú önként vállalja a közigazgatási bírság megfizetését.

(4) A közigazgatási bírságot az azt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni.

4. Fejezet

Közterület-felügyelet

10. A közterület-felügyelő jogállása, feladatai, feladatellátási eszközei

23. § A közterület-felügyelő ellátja az országos jogszabályokban, valamint az e rendeletben előírt feladatokat, különösen tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása. Feladatellátása során különösen:

a) ellenőrzi és jogsértés esetén szankcionálja:

1. a közterületek és helyi közutak jogszerű használatát;
2. a közterület-használati engedélyhez kötött közterület-használati tevékenységek szabályszerűségét;
3. a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtását;
4. a közterületek rendjére, tisztaságára, felújítására, rendeltetésszerű használatára vonatkozó szabályok betartását;
5. a helyi közútkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségét,
6. a tűzgyújtási szabályok betartását;
7. a dohányzási tilalomra vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartását;
   2. közreműködik:
      1. a közlekedésrendészeti;
      2. az állategészségügyi;
      3. a társadalmi bűnmegelőzési;
      4. a közbiztonsági és a közrendi;
      5. a katasztrófavédelmi;
      6. az épített és természeti környezet védelmi;
      7. az önkormányzati vagyon védelmi;
      8. az állategészségügyi és ebrendészeti (az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48/A. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével);

feladatok ellátásában,

3. intézkedik:
   1. jogszabályba ütköző cselekmények elkövetésének megelőzése, meggátlása érdekében,
   2. kezdeményezi – hatáskör hiányában - az ilyen cselekmények elkövetőinek - jogszabályok keretei között való - szankcionálását,
   3. üzemképtelen és a közterületen szabálytalanul elhelyezett gépjárművek közterületről történő eltávolításában,
4. Ha az eljárás más hatóság (szerv) hatáskörébe tartozik, akkor jelenti és kezdeményezi a jogellenes jelenség észlelését, a szükséges intézkedések megtételét;

24. § (1) A hivatalba érkező közérdekű bejelentés, javaslat, panasz ügyében a felügyelő szükség szerint haladéktalanul, de legkésőbb 1 munkanapon belül helyszíni szemlét tart, illetve intézkedik, intézkedést kezdeményez.

(2) Amennyiben a bejelentés tárgya nem tartozik hatáskörébe, azt haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül megküldi a hatáskörrel rendelkező hatósághoz, szervhez.

11.A feladat végrehajtásának eszközei

25. § A közterület-felügyelő feladatainak ellátásához az önkormányzat járművet, digitális kép és hang felvételére alkalmas eszközt, kényszerítő eszközt (rendőrbotot, vegyi eszközt) biztosít.

26. § A közterület-felügyelő feladatát a jogszabálynak megfelelő egyenruhában végzi. A település jelképét karjelzésként viseli.

27. § (1) A közterület-felügyelőt fényképes szolgálati igazolvánnyal, jelvénnyel kell ellátni, mely igazolja, hogy annak jogos birtokosa a közterület-felügyelő, aki hivatalos személy és jogosult a Kftv.-ben meghatározott intézkedés megtételére.

2. A közterület-felügyelő az igazolványt munkavégzése során köteles magánál tartani.
3. A közterület-felügyelő közterületen, közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon képfelvevőt helyezhet el, és felvételt készíthet. A képfelvevő elhelyezéséről, valamint a képfelvevővel megfigyelt közterület kijelöléséről a közterület-felügyelő előterjesztésére a képviselő-testület dönt.

28. § A közterület-felügyelő feladatkörében eljárva jogosult, illetve köteles:

a) hatósági ellenőrzést végezni;

b) a jogszabályba ütköző cselekmények elkövetőit figyelmeztetni, a magatartás megszüntetésére felszólítani, helyszíni bírsággal sújtani, feljelentés vagy a hatáskörébe tartozó egyéb intézkedés céljából igazoltatni;

c) azt a személyt, aki a jogszabályba ütköző cselekményt követ el és személyazonosságát nem igazolja, személyazonosságának megállapítása érdekében a legközelebbi rendőri szervhez - ellenszegülés esetén a rendőrség közreműködésével – előállítani;

d) azt a személyt, aki jogszabály megsértésével szabálysértést követ el, tettenérés esetén az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési hatósághoz a szabálysértési eljárás azonnali lefolytatása érdekében - ellenszegülés esetén a rendőrség közreműködésével – előállítani;

e) azt a dolgot, amelynek elkobzását a szabálysértésről szóló jogszabály kötelezővé, illetőleg lehetővé teszi, átvételi elismervény ellenében visszatartani és a szabálysértési hatóságnak átadni.

V. Fejezet

Avar és kerti hulladékok nyílt téri égetésének szabályai

29. § (1) Az ingatlanon keletkezett avart és kerti hulladékot csak megfelelően kialakított tűzrakó helyen és az ingatlanon belül (kert, udvar) szabad égetni úgy, hogy az, az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

(2) Közterületen avart és kerti hulladékot égetni tilos.

(3) Az égetés csak szélcsendes időben végezhető. Amennyiben az égetéssel járó hatásokat (füst, bűz, pernye, hőtermelés) felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést azonnal be kell fejezni.

(4) Tilos a kerti hulladék égetése párás, ködös, esős időben.

(5) Az égés folyamatának gyorsítására légszennyező vagy bűzös segédanyag nem alkalmazható.

(6) Tüzet rakni csak a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, lakó és gazdasági épülettől kellő távolságra, nagykorú, cselekvőképes személy folyamatos felügyelete, a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarása mellett szabad.

(7) Az avar és kerti hulladék égetése csak úgy végezhető, hogy az a környezetre tűz- és robbanás veszélyt ne jelentsen.

(8) Az avar és kerti hulladékkal együtt kommunális és ipari eredetű hulladék, veszélyes anyag, illetve nagy mennyiségű papír égetése tilos.

(9) A tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.

30. §^[20]​ (1) A lakosság egészségének és a levegő tisztaságának védelme érdekében az avar és kerti hulladék nyílt téri égetése – az ünnepnapokat kivéve –

a)      a szeptember 1. és április 30. közötti időszakban, minden páros hét péntekén és szombatján,

b)      a május 1. és augusztus 31. közötti időszakban minden hónap első péntekén és szombatján

engedélyezett.”

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott napokon kívüli hétköznapokon, szombatokon, vasárnap és ünnepnapokon az avar és kerti hulladék égetése tilos

(3) Az étel készítésére szolgáló tűz rakása egész évben fa vagy faszén égetésével engedélyezett.

VI. Fejezet

Növények telepítése

31. § (1) A legkisebb ültetési, telepítési távolság az ingatlan határától belterületen és kertes mezőgazdasági területen:

1. szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor, élő sövény esetében 0,50 méter;
2. 3 m-nél magasabbra nem növő fa esetében 1,00 méter;
3. 3 méternél magasabbra növő fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor, élő sövény esetében 2,00 méter.

2. (2) A legkisebb ültetési, telepítési távolság az ingatlan határától külterületen:
   1. gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, gyümölcstermőbokor esetében 1,00 méter;
   2. minden egyéb gyümölcstermőbokor esetében 2,00 méter;
   3. birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter;
   4. törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,00 méter;
   5. vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi esetében 3,00 méter;
   6. cseresznyefa esetében 4,00 méter;
   7. dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 6,00 méter.
3. (3) Egyéb bokor vagy fa esetében, illetve amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertes mezőgazdasági területen, az alábbi ültetési távolságok érvényesek:
   1. 1 méternél magasabbra nem növő bokor, élő sövény esetében 0,80 méter;
   2. 2 méternél magasabbra nem növő bokor, élő sövény esetében 1,20 méter;
   3. 2 méternél magasabbra növő bokor, élő sövény esetében 2,00 méter;
   4. fa esetében 8,00 méter.

7. Fejezet

Záró rendelkezések

32. § (1)  Ez a rendelet 2016. november 15. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a település rendjének szabályairól és közterület-felügyelet létrehozásáról szóló 24/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete.

            Dr. Szabó Tibor                                                                     Miklósné Pető Rita

              polgármester                                                                                 aljegyző

Kihirdetve: 2016. október 12.

             Miklósné Pető Rita

aljegyző

Csatolmányok