nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
RIGÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2019 (X.7.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Hatályos:2019-10-08 -tól
RIGÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2019 (X.7.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Rigács Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 60. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 63. §, 64. §, 92. § (1)-(2) bekezdésében, 115. §-ában, 132. § (4) bekezdésében, és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, a 29. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8., 8a  pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. Fejezet


Általános rendelkezések


1. Eljárási rendelkezések

 

 

  1. §


(1) Az e rendeletben szabályozott szociális és gyermekvédelmi ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4-16. §-a, és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. §-a határozza meg.


(2) A rendelet hatálya kiterjed Rigács község közigazgatási területén bejelentett lakóhelyén, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helyén életvitelszerűen élő személyekre az Szt. 3. §-ának figyelembevételével.


(3) A lakcím meghatározása szempontjából a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, illetőleg a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) szerinti közhiteles hatósági nyilvántartás adatai irányadók.


  1. §


(1) Az eljárást:

  1. kérelemre

     a) írásban,

     b) szóban előterjesztve,

     c) elektronikus úton elektronikus azonosítást követően:

               ca) hivatali kapun,           

     cb) Önkormányzati Hivatali Portálon keresztül,

  1. hivatalból                       

lehet megindítani.                



(2) A kérelmet az 1. melléklet szerinti „Kérelem települési támogatás megállapításához” megnevezésű, illetve az elektronikus felületén lévő nyomtatványon a jogszabályokban, illetve  e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani a Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatalnál, a kirendeltségeken, és Bazsi állandó ügyfélfogadási helyen.  


(3) A rendeletben szabályozott ellátás kérelemre és hivatalból is megállapítható az Szt. 45. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint, így különösen:  

a) a települési képviselő,

b) a polgármester,

c) a jegyző, az aljegyző,

d) egészségügyi szerv, háziorvos, védőnő,

e) nevelési-oktatási intézmény,

f) társadalmi szervezet és

g) szociális, gyermekjóléti intézmény

       kezdeményezésére.


  1. §


(1)  A kérelmező – figyelemmel az Szt. 4. (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott jövedelemre és vagyonra – a 2. §. (2) bekezdés szerinti kérelemben köteles saját maga, családja és háztartása jövedelmi, és meghatározott támogatások esetén vagyoni viszonyairól igazolást csatolni vagy amennyiben ez nem alkalmazható, akkor büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. Az eljáró hatóság ha a nyilatkozatban foglaltakat vitatja, annak valódiságát ellenőrizheti.


(2) Az eljáró hatóság a szociális ellátásokra vonatkozó kérelmet és a hivatalból indult eljárást – környezettanulmány felvételével támaszthatja alá. A környezettanulmány készítésére az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szemlére vonatkozó szabályai az irányadók. Az igénylő köteles együttműködni a szociális helyzetének feltárásában.


(3) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az igénylőnél a kérelem benyújtását megelőző egy évben belül már készült környezettanulmány.


(4) A kérelmező köteles a jogosultság megállapítása érdekében a jövedelemnyilatkozatában feltüntetett jövedelmekről, azok tartalmának megfelelő igazolást benyújtani, az alábbiak szerint:

a)  a  keresőtevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről munkáltatói igazolást, bérjegyzék/fizetési jegyzék másolatát;

b)  rendszeres pénzellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a folyósító szerv igazolását, pénzintézeti számlakivonatot, postai kézbesítési szelvényt;

c) az illetékes Kormányhivatal igazolását a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított pénzbeli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelmére vonatkozóan;

d)  a nyugdíjakról és egyéb járadékokról a folyósító szerv igazolását a havi teljes összegről, a tárgyhavi vagy előző havi igazolószelvény, illetve átutalási folyószámlára utalás esetén pénzintézeti számlakivonatot;

e)  a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból, őstermelői tevékenységből származó jövedelemről  az Szt. 10. § (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot;

f)  az alkalmi munkából származó jövedelem esetében a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap jövedelmére vonatkozó nyilatkozatot és az alkalmi munkavállalói könyv másolatát, egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem esetében az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mellékletét képező munkaszerződés másolatát;

g)  a tartásdíjról a kérelem benyújtását megelőző havi összeg átvételéről szóló iratot vagy elismervényt, postai feladóvevényt, pénzintézeti számlakivonatot vagy a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokiratot vagy a teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítéletet, ennek hiányában nyilatkozatot;

h)  az állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a kérelem benyújtását   megelőző hónapra vonatkozóan a postai kézbesítési szelvényt, átutalási folyószámlára utalás esetén a pénzintézeti számlakivonatot;

i)  az ösztöndíj összegéről a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozóan a folyósító szerv igazolását.

(5) Rendkívüli települési támogatás igénylése esetén a kérelemhez csatolni kell a kérelem alapját szolgáló tények igazolására:

a) hat hónapnál nem régebben történt elemi kárról a katasztrófavédelmi feladatokat ellátó szerv által kiadott „Műszaki/mentési jelentés” másolatát, ennek hiányában az ügyfél nyilatkozatát;

b) betegségről vagy fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézményi ellátásáról hat hónapnál nem régebbi háziorvosi, vagy szakorvosi igazolást;

c) hat hónapnál nem régebben történt bűncselekmény elkövetéséről a rendőrségi feljelentés másolatát;

d) gyermekszületéssel kapcsolatos támogatás esetén a születési anyakönyvi kivonatot;

e) a temetéshez kapcsolódó rendkívüli települési támogatás igénylése esetén a kérelemhez csatolni kell a temetési költségről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozó nevére - a temetési szolgáltatást végző szerv által - kiállított számla eredeti példányát

f) iskolakezdési és óvodáztatási települési támogatáshoz a tanulói vagy hallgatói jogviszony igazolására  iskolalátogatási bizonyítványt mellékelni kell.


(6) A pénzbeli ellátás kifizetése a kérelmen feltűntetett nyilatkozat szerint folyószámlára történő utalással, vagy postai úton történik. A házipénztárból történő kifizetésre csak rendkívüli esetben van lehetőség, amennyiben az azonnali támogatás nyújtásának késedelme életét és testi épségét veszélyezteti.


(7) A települési támogatás kifizetése, támogatások nyújtása, a hatáskörrel rendelkező szerv döntését követően 8 napon belül történik.


  1. §


Rigács Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a települési támogatás felhasználását ellenőrizheti.


  1. §


A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével kapcsolatban az Szt. 17. §-a az irányadó.



  1. §


(1) A szociális és gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozó adatkezelés és adatvédelem az Szt. 18-24. §-a és a vonatkozó további jogszabályok szerint illeti meg az igénylőt, melyről adatkezelési tájékoztatásban részesül az 1.1. melléklet szerint.


(2) Egyebekben e rendelet szerinti adatkezelésre, az Ákr. adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.


2. A rendeletben szabályozott ellátási formák


  1. §


(1) A képviselő-testület e rendeletben szabályozza az alábbi pénzbeli és természetbeni települési támogatásokat, valamint személyes gondoskodás keretében nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátásokat:


(2) Pénzbeli és természetbeni települési támogatások:

a) általános települési támogatás,

b) rendkívüli települési támogatás,

c) születési települési támogatás,

d) iskolakezdési és óvodáztatási települési támogatás,

e) temetési települési támogatás,

f) köztemetés,

g) tűzifa települési támogatás.


(3) Személyes gondoskodás keretében nyújtott természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) gyermekjóléti szolgáltatás,

e) gyermekétkeztetés,

f) falugondnoki szolgáltatás.



3. Hatáskörök gyakorlása


8. §


A képviselő-testülettől átruházott hatáskörben Rigács község polgármestere (a továbbiakban: polgármester) dönt az:

a) általános és rendkívüli települési támogatásról, a 9. § (5) bekezdésben   meghatározott támogatás kivételével,

b) születési települési támogatásról,

c) iskolakezdési és óvodáztatási települési támogatásról,

d) temetési települési támogatásról,

e) köztemetés,

f) tűzifa települési támogatásról.



II. FEJEZET


Pénzbeli és természetbeni települési támogatások


1. Általános és rendkívüli települési támogatás



  1. §


(1) Általános települési támogatásban azt a személyt indokolt részesíteni, aki önmaga, és családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező nem várt többletkiadások miatt, - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához anyagi segítségre szorul.


(2) Általános települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élőnél 250 %-át, 65 év feletti egyedül élő személy esetén 400 %-át.


(3) Az igénylőnek a kérelemben indokolnia kell a támogatásra való jogosultságát.


(4) A kérelemhez mellékelni kell a létfenntartást veszélyeztető többletkiadás igazolására szolgáló számlákat, iratokat.


(5) A képviselő-testület az éves szociális segélykeret figyelembe vételével jövedelmi viszonyokra tekintet nélkül általános települési támogatást nyújthat. A támogatás megállapítása hivatalból, a személyi- adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján történik.


(6) Az általános települési támogatás összege alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.



10. §


(1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani annak a személynek, aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint annak, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, egyedül élő esetén 600 %-át nem haladja meg.


(2) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha az igénylőnek olyan többletkiadása keletkezik, amely létfenntartását veszélyezteti, így különösen, betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, felhalmozódott közüzemi díj hátralék csökkentéséhez, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerüléséhez vagy az alapvető létfenntartáshoz szükséges költségek viseléséhez szükséges kiadások.


(3) A rendkívüli települési támogatás összege egy alkalommal legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-a.  


11. §


Különös méltánylást érdemlő esetben – pl. elemi kár, a létfenntartást veszélyeztető lopás, rablás, két hónapot meghaladó tartós betegség esetén – jövedelemhatáról függetlenül rendkívüli települési támogatást kell megállapítani, ha az igénylő a rendkívüli körülményt igazolja, arra vonatkozóan nyilatkozatot tesz, vagy ha az köztudomású.


12. §


(1) E rendelet 9-11. §-ban szabályozott általános és rendkívüli települési támogatás természetbeni települési támogatásként is megállapítható.


(2) A természetbeni települési támogatás nyújtható:

a) vásárlási utalvány 

b) önkormányzati vásárlási utalvány

       formájában.


(3) A vásárlási utalvány a rajta lévő kereskedelmi egységekben váltható be és az azon szereplő termékek vásárlására használható fel.


(4) A vásárlási utalvány előre sorszámozott, amely alapján kerül kiadásra és nyilvántartásra.


(5) Az önkormányzat által kiállított vásárlási utalvány tartalmazza:

- az önkormányzat megnevezését, címét, címerét,

- a „Vásárlási utalvány” elnevezést,

- sorszámát,

- névértékét,

- felhasználását és korlátozásokat,

- érvényességi idejét,

- felhasználásának helyét,

- kiállításának keltét,

- a kiállító aláírását és bélyegző lenyomatát.


(6) Az önkormányzati vásárlási utalvány a helyi vegyesboltban váltható be, amellyel az önkormányzat külön megállapodást köt.


(7) Az önkormányzati vásárlási utalvány 3.000,- Ft-os címletekben készül, előre sorszámozott szigorú számadású nyomtatványként kezelendő.


(8) Az önkormányzati vásárlási utalvány biankó mintáit az 1. függelék tartalmazza, amely közokiratnak minősül, ellenértékének megtérítésére az önkormányzat anyagi-pénzügyi felelősséget vállal.


(9) A (2) bekezdésben szabályozott utalvány a rajta lévő termékeken kívül egyéb célra nem használható fel, készpénzre nem váltható át, másra át nem ruházható.



 2. Születési települési támogatás


13. §


(1) Gyermekszületéshez kapcsolódó költségek viseléséhez települési születési támogatásra jogosult az a Rigács-i állandó lakosú szülő, aki a gyermek születését megelőzően legalább 1 éve a településen állandó lakóhellyel rendelkezett, vagy igazolhatóan életvitelszerűen élt. 


(2) A születési települési támogatás mértéke gyermekenként 35.000,-Ft.


(3) A jogosultság megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát is.


(4) A születési települési támogatás a gyermek születését követő 90 napon belül igényelhető.



 3. Iskolakezdési és óvodáztatási települési támogatás


14. §


(1) Tanévkezdés alkalmával települési iskolakezdési és óvodáztatási települési támogatás nyújtható annak az önkormányzat közigazgatási területén lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen  a településen élő szülőnek, akinek gyermeke rendszeresen óvodába jár, valamint általános és középiskolás nappali tagozatán, illetve nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytat és, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át.


(2) A tanulói vagy felsőoktatási jogviszonyt iskolalátogatási igazolással, illetve hallgatói jogviszony igazolással kell igazolni. A kérelem beadására tárgyév július 1. és augusztus 31. napja között, az igazolás benyújtására szeptember 30. napjáig van lehetőség. A beadási határidő elmulasztása jogvesztő.


(3) Az iskolakezdési és óvodáztatási települési támogatáshoz nyújtott támogatás összegéről a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzat figyelembe vételével a képviselő-testület dönt.


4. Temetési települési támogatás

  

15. §


(1) Temetési költségekre tekintettel egyszeri temetési települési támogatás nyújtható annak az igénylőnek, aki Rigács-i állandó lakóhelyű elhunyt hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott.


(2) Az (1) bekezdésben biztosított támogatás összege 35.000,-Ft.


(3) A temetési települési támogatás iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 60 napon belül lehet igényelni.  A kérelemhez csatolni kell a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot.



 5. Köztemetés



16. §


(1) Az önkormányzat gondoskodik a Szt. 48. §-ában, valamint a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.


(2) Köztemetésként csak a helyben szokásos legolcsóbb temetés rendelhető el.


(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege: 200.000,- Ft.


(4) A köztemetés költségének megtérítésére a polgármester méltányosságból részletfizetést engedélyezhet legfeljebb 12 hónapra, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családja megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.


(5) Megélhetést veszélyeztető vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át nem haladja meg, és az Szt-ben meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkeznek.



6. Tűzifa települési támogatás


17. §


(1) Az önkormányzat természetbeni ellátásként a szociálisan rászoruló kérelmező részére a téli fűtés kiegészítéseként tűzifát biztosíthat, amennyiben az az önkormányzatnak rendelkezésére áll.


(2) Tűzifát biztosíthat annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében 250 %-át és lakásában a fűtést fával biztosítja.


(3) A kérelem elbírálása során előnyben kell részesíteni, azt a kérelmezőt, aki aktív korúak ellátásában, időskorúak járadékában részesül, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családot.


(4) A tűzifa települési támogatás megítélt mennyisége az 5 m3-t nem haladhatja meg, de legalább 0,5 m3 mennyiség.



III. FEJEZET


Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások


18. §


(1) Az önkormányzat az Szt. és a Gyvt. értelmében az következő szociális alapszolgáltatásokat és ellátásokat nyújtja:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) gyermekjóléti szolgáltatás,

e) gyermekétkeztetés,

f) falugondnoki szolgáltatás.


(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti szociális alapszolgáltatások biztosítása a Marcal Vidéki Önkormányzatok Szociális Társulása által fenntartott intézmény Marcal Vidéki Önkormányzatok Szociális, Család és Gyermekjóléti Intézmény (a továbbiakban: MVÖSZCSGYI) útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az Intézmény Vezetőjéhez (8347 Ukk, Kossuth u. 39.) előterjeszteni szóban, írásban vagy elektronikus úton.


(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható az a)-d) pontban szereplő alapszolgáltatás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.


(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti falugondnoki szolgáltatások igénybe vétele iránti kérelmet  a falugondnoknál, vagy a polgármesternél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni oly módon, hogy a településen belüli szolgáltatási igényt minimum 2 munkanappal, a településen kívüli szolgáltatási igényt pedig minimum 3 munkanappal előbb kell bejelenteni.


1. Étkeztetés


19. §


(1) Az önkormányzat az étkeztetés keretében legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről gondoskodik azoknak -  az Szt. 62. §-ában meghatározott - szociálisan rászorult személyeknek,  akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel  nem képesek biztosítani.


(2) Szociálisan rászorultak azok a személyek, akik az étkeztetést     

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk

miatt kívánják igénybe venni.


(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben életkora miatt rászoruló az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.


(4) A (2) bekezdés b) pontja szerint egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut, vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.


(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül. Pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

  

(6) A § (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Szt. alapján hajléktalannak minősül.


(7) A (2) bekezdés a)-d) pontja alapján kérelmezett étkeztetés esetében a rászorultságot a nyugellátást megállapító határozat másolatával, orvosszakértői vélemény másolatával, háziorvosi igazolással kell igazolni.


(8) Az étkeztetés nyújtásának módjáról az intézmény és az igénybe vevővel kötött megállapodás (ellátási szerződés) rendelkezik.


(9) Az ellátás megállapításáról szóló értesítést a falugondnoknak is meg kell küldeni.


(10) Az étkeztetés történhet:

a) a jogosult általi elvitellel,

b) házhoz szállítással.


(11) Az étel házhoz szállítása a falugondnok közreműködésével történik.


(12) Az étkeztetésért az igénybe vevő térítési díjat fizet. A térítési díj megállapításra az   Szt.116-117. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók.


(13) A személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult, vagy a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy köteles egy összegben megfizetni havonta utólag.


(14) A jogosultság további feltétele, hogy az igénylő a településen állandó lakóhellyel rendelkezzen.



2. Házi segítségnyújtás



20. §


(1) A házi segítségnyújtás feladatellátása során az Szt 63. §-a és az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 25. §-ában foglaltak az irányadók.


(2) Az önkormányzat az ellátást a MVÖSZCSGYI útján biztosítja.



3.  Családsegítés



21. §


(1) Az önkormányzat a családsegítést az Szt. 64. §-ában meghatározottak szerint biztosít a MVÖSZCSGYI útján.


(2) A családsegítés térítésmentes.


4. Gyermekjóléti szolgáltatás


22. §


(1) A gyermekjóléti szolgáltatást a Gyvt. 14. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel biztosítja az önkormányzat.


(2) Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatást a MVÖSZCSGYI útján biztosítja.


(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.


(4) A szolgáltatás igénybevételére a Gyvt. az irányadó.



 5. Gyermekétkeztetés


23. §


(1) Az önkormányzat a gyermekétkeztetést a Gyvt. előírásai alapján természetbeni ellátásként biztosítja a településen.



6. Falugondnoki szolgáltatás


24. §


(1) Rigács Község Önkormányzat Képviselő-testülete Rigács község közigazgatási területén a szociális alapellátási feladatok megoldására Falugondnoki szolgálatot (a továbbiakban: Szolgálat) működtet.


(2) A Szolgálat célja az, hogy Rigács község területén élők intézmény hiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgálatáshoz, valamint egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az egyes szociális ellátásokra vonatkozó jogszabályokat.


(3) A falugondnoki szolgáltatás

a) szállítás,

b) megkeresés és

c) közösségi fejlesztés

szolgáltatási elemeket biztosít.


(4) A falugondnoki szolgáltatás keretében ellátandó feladatok:


  1. A falugondnoki szolgáltatás közvetlen, személyes szolgáltatások körébe tartozó alapfeladatai: közreműködés

aa) az étkeztetésben,

ab) a házi segítségnyújtásban,

ac) a közösségi és szociális információk szolgáltatásában.

  1. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így

ba) a háziorvosi rendelésre szállítás,

bb) az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás, személyenként legfeljebb havi 3 alkalommal,

bc) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása;

  1. A bölcsődés, óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása, így

ca) az óvodába, iskolába szállítás,

cb) az egyéb gyermekszállítás.


(5) A falugondnoki szolgáltatás közvetlen, személyes szolgáltatások körébe tartozó kiegészítő feladatai a lakossági szolgáltatások, így:

a) a közösségi, művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek segítése,

b) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása,

c) az egyéb lakossági szolgáltatások, illetve az (4) bekezdés a) pontjában  meghatározottakon kívüli egyéb alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés.

d) Az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatások, így:

e) az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére,

f) a falugondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása,

g) bevásárló utakat szervez,

h) részt vesz az önkormányzati, illetőleg helyi rendezvények lebonyolításában.


(6) A falugondnoki szolgálat igénybevételét a kérelmező előzetes bejelentése alapján a polgármester engedélyezi.


(7) A falugondnok munkakörét a képviselő-testület által jóváhagyott Rigács Község Önkormányzata Falugondnoki Szolgálatának szakmai programjában meghatározottak, a működési engedélyben foglaltak szerint, és a munkaköri leírás alapján köteles ellátni.


(8) A falugondnok távolléte esetén annak helyettesítéséről a munkáltatói jogkört gyakorló személy gondoskodik.


(9) A falugondnoki szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.


(10) A falugondnoki szolgálat feladatellátásához szükséges gépjármű igénybevételét Gépjármű Üzemeltetési Szabályzat rögzíti.


(11) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 8. számú melléklete szerinti tevékenységi napló 9. oszlopában a szolgáltatás igénybevételét az igénylőnek nem kell aláírásával igazolnia. 



 7. A személyi térítési díjak megfizetése


25. §


(1) A személyi térítési díjat havonta utólag kell megfizetni.


(2) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell bejelenteni az intézményvezetőnél.



 8. Az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodás


26. §


(1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

            a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

            b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

            c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

            d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az

                 előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

            e) az ellátás megkezdésének időpontjára

            f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre;

            g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.



   9. A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnésének, megszüntetésének esetei


27. §


(1)  A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megszűnik:

a) az ellátást igénybe vevő halálával,

b) annak megállapításával, hogy az ellátás igénybevételének feltételei már nem állnak fenn.



(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátást meg kell szüntetni:

a) az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselőjének az ellátás megszűntetésére vonatkozó bejelentését követően.                       

b) amennyiben az ellátást igénybe vevőnek hat hónapon át folyamatos térítési díj tartozása áll fenn és ennek összege a két havi térítési díj összegét meghaladja.



 10. Korlátozó rendelkezések


28. §


E rendelet 7. § (2) bekezdésének a) és g) pontjában meghatározott települési támogatás egy naptári évben két alkalommal adható.



IV. FEJEZET


Záró rendelkezések


29. §


(1) E rendelet  a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 2/2015. (II.28.) önkormányzati rendelet, a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 8/2005. (X. 28.)  önkormányzati rendelet.


(3) Jelen rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.




                            Tóth Józsefné                                                             Bencze Gyöngyi

                             polgármester                                                                   jegyző



Záradék:


Jelen rendelet    2019. október 7-én  kihirdetésre került.

                                                                                                             Bencze Gyöngyi

                                                                                                                     jegyző


 


Csatolmányok

Megnevezés méret
1 függelék
21.02 KB
1. melléklet
25.89 KB
1.1. melléklet
25.65 KB
Rendelet indokolás
16.97 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!