nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest Főváros XXIII.kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2012.(IV.20.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-04-21 -tól
Budapest Főváros XXIII.kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2012.(IV.20.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata Képviselő-testületének

22/2012.(IV.20.) rendelete

az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeiről

(módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt)


Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdéseiben, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Képviselő-testülete a következőt rendeli el:


I. fejezet

Általános rendelkezések



1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra, tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatóak.


(2)[1]


(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)[2], és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény[3] vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.



II. fejezet

A lakások bérbeadásának jogcímei és általános feltételei



2. §[4] (1) A lakásokat

a) szociális bérletként,

b) piaci bérletként,

c) költségelven,

d) szolgálati lakás biztosítására,

e) helyi közérdekű, közszolgálati célú felhasználásra kijelölt lakás biztosítására,

f) a lakhatási körülményekben bekövetkezett hirtelen változás miatti (rendkívüli élethelyzet) lakás biztosítására

g) méltányosságból pályázaton kívül

lehet bérbe adni.

(2) A lakások bérbeadására

a) pályázat útján,

b) licitálásos versenytárgyalás útján,

c) bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján,

d) törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség alapján,

e) lakásbérleti jog folytatására,

f) a jogszabályban előírt - másik lakás biztosítására vonatkozó – kötelezettség alapján,

g) közérdekű feladatok megvalósítása céljából,

h) lakások cseréje alapján

a Képviselő-testület, vagy átruházott hatáskörben az adott Bizottság döntése alapján van lehetőség határozott vagy határozatlan időtartamra, vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig.


(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló üres vagy megüresedő lakások bérbeadásának módját az önkormányzat kötelezettségeinek teljesítése, gazdasági és szociális érdekeinek figyelembe vételével kell meghatározni. 


(4) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás jogszerű használója kérelmére lakásbérleti szerződés köthető vele, amennyiben megfelel a lakások bérbeadása általános-, illetve az egyes jogcímek esetén megkövetelt feltételeknek.


(5) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakást csak olyan személy részére lehet bérbe adni, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) A bérbeadás időpontjában cselekvőképes, kivéve, ha a szerződés bérleti jog folytatására irányul.

b) Nem használ jogcím nélkül lakást.

c) Akinek a bérleti szerződése nem a bérlőnek felróható okból szűnt meg bérbeadói felmondással.

d) Akinek nem áll fenn az önkormányzattal, illetve a közüzemi szolgáltatókkal szemben tartozása, kivéve, ha a tartozás megfizetésére részletfizetési megállapodást kötött, és azt teljesíti.

f) Az a bérlő, aki a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakik.


(6) A bérlő meglévő, illetve megváltozott vagyoni és jövedelmi helyzetének igazolására az alábbi okiratok alkalmasak, különösen:

a) a bejelentés benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolás,

b) tárgyévi nyugdíjról szóló igazolás,

c) társadalombiztosítási ellátás esetében a bejelentés benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény, vagy társadalombiztosítási szerv igazolása,

d) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó határozat,

e) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás,

f) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,

g) álláskereső esetén az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről szóló, a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központ Kerületi Hivatalainak Munkaügyi Kirendeltségei illetékes kirendeltségének igazolása, határozata,

h) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20.§ (4) bekezdésében szabályozott esetben a házassági anyakönyvi kivonat másolata.



Szociális bérlet


3.§ A szerződési ajánlat elfogadása, illetve a szerződés megkötése előtt vizsgálni kell a leendő bérlő szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetét.


4. § Szociális, jövedelmi és vagyoni helyzet alapján – pályázat útján – lehet a lakást bérbeadni annak a pályázónak

a) akinek, illetve aki házastársának (élettársának), illetve vele együtt költöző vagy együttlakó közeli hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében nincs másik beköltözhető lakása,

b) mind a bérlő, mind az együttköltöző közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, valamint

c) a bérlő, illetve az együttköltöző közeli hozzátartozók nem rendelkeznek olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250-szeresét meghaladja, ide nem értve a mozgáskorlátozottak vagy a velük együttköltözők tulajdonában lévő, gépjárműszerzési hozzájárulással vásárolt személygépkocsit.


5. § (1) A szociális alapú bérlakás esetén a méltányolható lakásigény felső határa a következő:

- egy személy esetén 1 lakószoba,

- két személy esetén 1 + 1/2 lakószoba,

- három személy esetén 2, vagy 1 + 2 fél lakószoba,

- négy személy esetén 2 + 1/2, lakószoba,

- öt személy esetén 3 lakószoba,

- hat személy esetén 3 lakószoba,

- hét és ennél több személy esetén 3+1/2 lakószóba

,

(2) A méltányolható lakásigény mértékének megállapításánál a szociális bérletre jogosultat és a vele állandó jelleggel együttlakó azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba.


(3) A méltányolható lakásigény vonatkozásában a (2) bekezdésben említett személyek közül nem vehető figyelembe az, aki

a) lakás tulajdonjogával, vagy ½-et elérő avagy meghaladó tulajdoni hányaddal,

b) lakóingatlan haszonélvezeti jogával, illetve

c) önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérleti jogával rendelkezi, kivéve, ha a bérleti szerződés megkötése és a pályázat benyújtása között legalább 5 naptári év eltelt és írásos nyilatkozattal vállalja, hogy nyertességük esetén az új lakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a pályázat benyújtásakor bérelt ingatlant beköltözhető, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban leadja.

(4)[5] A 24. és 25. §-okban meghatározott, szociális helyzet alapján megállapított bérleti díj mellett történő bérbeadás esetén az erre való jogosultságot minden év szeptember 15. napjáig felül kell vizsgálni. Igazoltnak kell tekinteni a jogosultságot, ha a bérlő rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, rendszeres szociális segélyben, vagy lakásfenntartási támogatásban részesül. A jogosultság igazolása alól mentesül az a bérlő, aki bérleti szerződésének megkötésére, meghosszabbítására a tárgyévben került sor. A jogosultság megállapítása iránti kérelmet és a 2.§ (6) bekezdése szerinti igazolást bérlőnek a Vagyonkezelési Osztályon (a továbbiakban: Osztály) kell előterjesztenie minden év augusztus 31. napjáig. A hiányos kérelmek esetében az Osztály egy alkalommal hiánypótlásra szólítja fel a bérlőt. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.


(5)[6] A (4) bekezdésben meghatározott esetben az Osztály minden év szeptember 15. napjáig felülvizsgálja bérlőnek a szociális helyzet alapján megállapított bérleti díjra való jogosultságát az általa bemutatott igazolások alapján. Amennyiben bérlő jogosultága megszűnik vagy a kérelem és mellékletei leadására a (4) bekezdésben megállapított határidőt elmulasztja akkor a bérleti díj piaci alapú díjra módosul a (7) bekezdésben meghatározott módon.


(6)[7] A 24. és 25. §-okban meghatározott, szociális helyzet alapján megállapított bérleti díj mellett történő bérbeadás esetén bérlő köteles a változás időpontját követően haladéktalanul írásban bejelenteni az Osztályon mindazon változásokat melyek alapján a továbbiakban nem jogosult a szociális helyzet alapján megállapított bérleti díjra.


(7)[8] Abban az esetben, ha a bérlő elveszti 24.-25. §-ban meghatározott, szociális helyzet alapján megállapított bérleti díjra való jogosultságát, akkor a bérbeadó a tudomására jutást követően a 27. §-ban meghatározott piaci alapú kikiáltási bérleti díjnak megfelelő bérleti díjat jogosult megállapítani a jogosultság megszűnésének bizonyított időpontjától, vagy intézkedhet a lakásbérleti szerződés felmondása iránt. Amennyiben a változás időpontja kétséges, a változás időpontjának a tudomására jutás időpontját kell tekinteni.


(8)[9]


A költségelvű lakásbérlet


6.§ A költségelvű lakásbérlet olyan kedvezményezett bérleti forma, ahol a lakás lakásbérleti díját a lakás alapvető jellemzői, valamint az Ltv. 10.§ és a 13.§ (1) bekezdésének rendelkezései alapján úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel és a lakással, a lakásberendezésekkel kapcsolatos szükséges, igazolt és indokolt ráfordításai megtérüljenek.


Piaci alapú lakásbérlet 


7.§ (1) A piaci alapon bérbe adott lakás lakbérének mértékét az Ltv. 34.§ (5) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy nyereséget is tartalmazzon.


(2)[10] A piaci alapon megállapított bérleti díjjal történő bérbeadásra kijelölt lakások bérbeadására vonatkozó felhívást bérbeadó a  Soroksári Hírlapban is meghirdeti.


(3)[11] Bérlő a 27.§ szerint megállapított bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű óvadékot köteles megfizetni a lakásbérleti szerződés megkötéskor a Ptk. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.


(4)[12] A piaci alapú lakásbérletek esetén a bérlő írásban kérheti megváltozott körülményeire tekintettel, hogy a bérbeadó döntsön a lakás más jogcímen történő bérbeadásáról.


Szolgálati lakás bérbeadásának szabályai


8.§ Ha a szociális intézményből elbocsátott  személynek az intézménybe utaláskor a Bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés nélkül mondott le, a Bérbeadó köteles olyan megfelelő és beköltözhető lakást részére bérbe adni, mint amilyen a lemondással érintett lakás volt.


9.§ (1)[13] Meglévő szolgálati lakás megüresedése vagy üresen álló szolgálati lakás céljára kijelölt lakás esetén a bérlő személyéről – a munkáltató javaslatának figyelembe vételével – a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság dönt.”


(2)[14] Szolgálati lakás bérlője csak a Polgármesteri Hivatallal, vagy az Önkormányzat valamely intézményével, vagy egyéb gazdálkodó szervezetével munkaviszonyban álló személy lehet, aki vállalja a lakásra megállapított lakbér, valamint a Bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások díjának megfizetését.


(3) A szolgálati lakásra a bérleti szerződés csak akkor köthető meg, ha a bérlő – közjegyzői okiratba foglalt – befogadó nyilatkozattal rendelkezik szolgálati lakásra jogosító munkaviszonyának bármely okból való megszűnése esetére. Továbbá a bérlő (a közjegyzői okiratban) kötelezi magát, hogy a szolgálati lakásból – a  munkaviszony megszűnését követő   15 napon belül –  elkötözik és önmaga, valamint jogszerűen vele lakó családtagjai elhelyezéséről saját maga gondoskodik.


(4)[15] 


(5)[16] A szolgálati lakásba csak azok a személyek fogadhatóak be, akik befogadására a bérlő az Ltv. alapján a bérbeadó hozzájárulása nélkül jogosult, továbbá a bérbeadó hozzájárulása esetén a bérlő élettársa.


(6) Szolgálati lakás csak lakás céljára használható, albérletként, továbbá a lakás egésze illetve egy része nem lakás céljára nem hasznosítható.


(7)[17] Lakás szolgálati lakásként történő kijelöléséről a polgármester értesíti a 9.§ (2) bekezdésében meghatározott szervezetek vezetőit.

(8)[18] A bérbeadás iránti kérelmet e rendelet 1. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon, az abban meghatározott mellékletekkel együtt kell az Osztályon benyújtani.

           

(9)[19] A kérelmek benyújtására a kiértesítéstől számított legalább 30 napos határidőt kell biztosítani.


(10)[20] A benyújtott kérelmek elbírálásánál a munkáltató véleményét ki kell kérni.

           

(11)[21] A kérelmek elbírálásánál előnyt jelent:

a) ha a munkavállaló határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkezik,

b) ha a munkavállaló lakáskörülményeinek javítására környezettanulmány alapján rászorul,

c) ha a munkavállaló hosszabb ideje áll a jelenlegi munkáltatónál munkaviszonyban.

           

(12)[22] A lakás nem adható bérbe annak,

a) akinek van a Főváros területén a tulajdonában vagy haszonélvezetében lakóingatlan (lakás, lakóház, üdülő, stb.), illetve másik önkormányzati bérlakásra kötött bérleti szerződése (egyedüli bérlőként, társbérlőként, bérlőtársként),

b) akivel szemben fegyelmi eljárás folyamatban van vagy fegyelmi büntetésben részesült.


(13)[23] A (11) bekezdés b) pontjában foglalt környezettanulmány beszerzése iránt az Osztály intézkedik.


(14)[24] Azt a benyújtott kérelmet, amely a szükséges mellékleteket nem tartalmazza, érvénytelennek kell tekinteni.


10.§ A szolgálati lakásra kötött bérleti szerződés megszűnik:

a) A bérlő halálával

b)[25] A bérlő munkaviszonyának a Polgármesteri Hivatalban, az önkormányzat egyéb gazdálkodó szervezetében, vagy az Önkormányzat adott intézményében történő megszűnésével. Elhelyezésére a 9. § (3) – (4) bekezdései az irányadók.


A helyi közérdekű, közszolgálati célú felhasználásra kijelölt önkormányzati bérlakások bérbeadása


11.§ (1) Az e rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeket – a Képviselő-testület által helyi közérdekű, közszolgálati célú felhasználásra kijelölt önkormányzati bérlakások tekintetében – az alábbiakban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.


(2) Az (1) bekezdésben megjelölt önkormányzati bérlakás annak adható bérbe, aki megfelel az alábbi együttes feltételeknek:

a)[26] aki a BRFK XX. és XXIII. Kerületi Rendőrkapitánysággal áll határozatlan idejű foglalkoztatási jogviszonyban és a Soroksári Rendőrőrsön teljesít szolgálatot (hivatásos állományba tartozik), vagy a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dél-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltséggel áll határozatlan idejű foglalkoztatási jogviszonyban és ott teljesít szolgálatot.

b) aki vállalja

ba) a lakásra megállapított lakbér megfizetését, és

bb) a nyújtott közüzemi és más szolgáltatások díjának megfizetését, továbbá

bc)szükség esetén a lakás saját költségen történő helyreállítását.

c) akinek nincs a Főváros területén

ca) a tulajdonában vagy haszonélvezetében lakóingatlan (lakás, lakóház, üdülő, stb.), illetve

cb) másik önkormányzati bérlakásra kötött bérleti szerződése (egyedüli bérlőként, társbérlőként, bérlőtársként).


(3)[27] A bérleti szerződést – a Budapest XX. és XXIII. kerületi Rendőrkapitányság, illetve a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dél-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője javaslatának figyelembevételével – a Polgármester köti meg.


(4) A helyi közérdekű, közszolgálati célú lakás bérbeadására kötött bérleti szerződés megszűnik:

a) a Bérlőnek az adott szervnél fennálló munkaviszonya megszűnésével, megszüntetésével,

b)[28] ha a Bérlőt 3 hónapot meghaladó időtartamra elvezénylik a Soroksári Rendőrőrsről, illetve a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dél-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltségről


(5) A bérlakást a Bérlő köteles

a) a munkaviszony megszűnését követő, illetve

b) [29]az elvezénylés napját megelőző

15 napon belül – minden elhelyezési igény nélkül – kiüríteni. Ezen kiürítési kötelezettség független attól, hogy a) pont esetén a munkaviszony megszűnése milyen érdekkörben merült fel (ide értve a nyugdíjazást is).


Rendkívüli élethelyzet alapján történő lakásbérbeadás


12.§     (1)[30] A rendkívüli élethelyzet alapján történő lakásbérbeadás lakhatási körülményekben bekövetkezett hirtelen változás miatt engedélyezhető e rendelet 22.§ (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

(2)[31]  

(3)[32] A lakás újbóli bérbeadása akkor engedélyezhető, ha

a) a bérleti jogviszony időtartama alatt nem merült fel a rendkívüli felmondásra okot adó[33] körülmény és

b) a szociális, jövedelmi és vagyoni feltételek indokolják:

- a bérlőnek vagy házastársának (élettársának), illetve a vele együttlakó vagy együttköltöző közeli hozzátartozójának tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs más beköltözhető lakása,

- a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a két és félszeresét.


Lakás méltányosságból, pályázaton kívül történő bérbeadásának szabályai[34]


12/A.§[35]  

(1) Bérlakás méltányosságból, pályázaton kívül csak a Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság döntése alapján, az e rendelet 5.§-ában foglalt méltányolható lakásigény mértékének figyelembe vétele mellett adható bérbe.


(2) Az (1) bekezdésbe foglaltak szerint annak a személynek a kérelme engedélyezhető, aki az e rendelet 4.§-a szerinti szociális bérletre jogosult, és ezen felül életkörülményei különös méltánylást érdemelnek.


(3)[36] A Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság a bérlő személyéről való döntés meghozatala során eltekinthet e rendelet 2.§ (4) bekezdés b) pontjában meghatározott általános feltétel alkalmazásától.


Pályázat útján történő bérbeadás


13. § (1)[37] Szociális bérlakás csak pályázat útján adható bérbe. A kiírt pályázaton a meghatározott feltételeknek megfelelő személy vehet részt.”


(2) A pályázaton benyújtott lakásigények a lakatlan lakásállományból elégíthetőek ki.


(3) A pályázónak a pályázati feltételekben meghatározott igazolásokat is be kell nyújtania.


(4) A pályázatokat a pályázat kiírásától számított 30 napon belül kell az Osztályon benyújtani. A pályázatok benyújtását az Osztály elismervénnyel igazolja. A benyújtott pályázatokról az Osztály nyilvántartást vezet, amelyet a benyújtási határidő lejártakor az Osztály vezetője köteles lezárni.


(5) A szociális bérlakások bérbeadására vonatkozó pályázatokat a Soroksári Hírlapban kell közzétenni, valamint a kiírástól számított 30 napra az önkormányzat hirdetőtábláin is ki kell függeszteni.


(6)[38]


14. § (1) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) azt, hogy mely típusú bérbeadásra kerül sor,

b) a pályázati feltételeket,

c) az eredmény közlésének módját és időpontját,

d) a pályázat mellékleteként benyújtandó nyilatkozatok és igazolások pontos meghatározását.


(2) A pályázatot az előre meghatározott tartalmú nyomtatványon kell benyújtani.


(3)[39]  


(4)[40] A pályázatok elbírálása a pályázatok rangsorolásához szükséges bírálati szempontrendszer alapján történik.


(5) Pontegyenlőség esetén a Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésén a Bizottság elnöke választja ki azt a pályázót, akinek a bérleti szerződés megkötésére ajánlatot kell tenni.


(6) A döntést az Osztály függeszti ki saját és az önkormányzat hirdető táblájára a döntést követő 8 napon belül, valamint a nyerteseket postai úton is értesíti.


(7) A nyertes visszalépése esetén a rangsorban következő pályázó lép előre.


(8) A nyertes pályázat estében az Osztálynak a pályázat mellékleteként benyújtott igazolások tartalmát minden esetben, a szerződés aláírását megelőzően ellenőriznie kell. Amennyiben a benyújtott igazolásokban foglaltakat a Főosztály megalapozatlannak tartja, arról soron következő ülésén előterjesztésben tájékoztatja a Bizottságot. A Szociális és Egészségügyi Bizottság a Főosztály előterjesztése alapján a nyertes pályázatot érvénytelenné nyilváníthatja, a pályázat eredményéről szóló döntését módosíthatja, mely esetben a rangsorban a következő pályázó lép előre.


(9) A szociális bérletre pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy a bérleti szerződés hatályának fennállta alatt évente a szociális bérletre vonatkozó feltételek további fennállását az Osztály felé igazolja és tudomásul veszi, hogy amennyiben szociális bérletre való jogosultsága a bérleti szerződés hatályának fennállta alatt megszűnik vagy megváltozik, úgy az Önkormányzat a fizetendő lakbér havi összegét egyoldalúan, a Bérlő egyidejű  értesítése mellett – legfeljebb a piaci bérleti díjnak megfelelő bérleti díj összegére – módosítani jogosult. 


(10) A pályázónak pályázatában nyilatkoznia kell arra vonatkozólag, hogy ha a szerződés megszűnésekor a szociális bérletre vonatkozó feltételek hiányában részére a lakás nem adható bérbe és ha a piaci alapú lakásbérleti felajánlással élni nem kíván, úgy a lakást elhelyezési igény nélkül a szerződés megszűnését követő 15 napon belül kiüríti és a kezelő birtokába jegyzőkönyv felvétele mellett visszaadja.

(11) Azt a pályázatot, amely a szükséges mellékleteket, igazolásokat, nyilatkozatokat nem tartalmazza, érvénytelennek kell tekinteni.


Licitálásos versenytárgyalás


15.§ A lakások licitálásos versenytárgyalás útján történő költségelvű, és piaci alapú bérbeadása a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 43/2011. (XI.18.) önkormányzati rendeletben foglalt árverés szabályai szerint történik.


Bérbeadás bérlőkijelölési és bérlő kiválasztási jog alapján



16.§ (1) Az a szerv, amelyet jogszabály vagy megállapodás alapján az Önkormányzat tulajdonában álló lakásra bérlőkijelölési, illetve bérlő kiválasztási jog illet meg, ezen jogosultságát igazolni köteles.


(2) Ha a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, illetve a bérlő kiválasztására jogosultat fel kell hívni arra, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül - jogosultságának igazolásával - közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadás feltételeit e rendelet figyelembe vétele mellett.


(3) A jogosult figyelmét fel kell hívni, hogy ha határidőben nem válaszol, jogosultságát nem igazolja, vagy az általa közölt adatok alapján a lakásbérleti szerződést nem lehet megkötni, a lakás költségalapú bérének megfelelő összeget és a bérbeadónak számlázott közüzemi (társasházi) közös költséget - bérlőkijelölési joga gyakorlásáig - köteles megtéríteni.


Bérbeadás elhelyezési kötelezettség alapján


17.§[41]  (1) Az Ltv.-ben előírt bérbeadói elhelyezési kötelezettséget a bérbeadó az előírások szerint köteles teljesíteni.


(2) Az (1) bekezdés szerinti elhelyezési kötelezettséget - a jogosulttal való megállapodás alapján - pénzbeli térítéssel meg lehet váltani.


(3) A (2) bekezdésben megjelölt pénzbeli térítés számításánál a tárgyi ingatlan ingatlanforgalmi értékbecslő által megállapított forgalmi értékét kell alapul venni.



Bérbeadás közérdekű feladatok megvalósítása érdekében


18.§ (1) A rendeletben meghatározott bérbeadási feltételeket nem kell figyelembe venni, ha az Önkormányzatnak kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként kell lakást bérbe adni.


(2) Nem kell figyelembe venni a bérbeadás feltételeit akkor sem, ha a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján kerül sor, vagy önkormányzati lakás használóját helyezik el.


(3)[42] A bérbe adott lakások szolgálati jellegét a bérlő kérelmére és a munkáltató javaslatára, a közérdek megszűnése esetén a képviselő-testület megszüntetheti.


III. Fejezet


A bérleti szerződés létrejötte és tartalma


19.§ A lakásbérleti [43]szerződés tartalmáról a közjegyző egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot állít ki, melynek költségei a bérbeadót terhelik.


20.§ (1) A lakást a bérbeadó rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérlő részére a lakásbérleti szerződésben meghatározott időpontban.


(2) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.


(3) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.


(4) A bérlő által bejelentett – különösen: egészségügyi ok, munkahely változása, tanulmányok folytatása miatt történő – távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót – felhívására – írásban tájékoztatja.


21.§     (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást a bérbeadó hozzájárulásával átalakíthatja, korszerűsítheti, rendeltetésszerű használatra alkalmassá teheti.


(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák

a) konkrét megjelölését,

b) befejezésének határidejét, és

c) költségeit és azok megfizetésének vagy meg nem fizetésének feltételeit, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni.


(3)[44]

A bérbeadás időtartama


22.§ (1) Ha jogszabály vagy megállapodás másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.


(2) A határozott időre szóló szociális alapú bérbeadás, legfeljebb 5 év, melynek lejártakor a bérbeadó a bérlő részére a lakást 1-5 évre 1 alkalommal újra bérbe adhatja, amennyiben továbbra is megfelel a szociális alapon történő bérbeadás feltételeinek és maradéktalanul eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek.


(3) Ha a bérlő a szerződés lejártakor a rendelet alapján - megváltozott jövedelmi, szociális, vagyoni helyzetére tekintettel - szociális bérletre már nem jogosult, részére a lakást a továbbiakban piaci szerződéssel lehet bérbe adni. Amennyiben a bérlő a [45] piaci alapú bérlet lehetőségével nem kíván élni, úgy a lakást a bérleti szerződés megszűnésekor köteles kiüríteni és a bérbeadó részére visszaadni.


(4) A költségelven létrejövő lakásbérleti jogviszony legfeljebb 5 évre szól, melynek lejártakor a bérbeadó a bérlő részére a lakást 1-5 évre 1 alkalommal újra bérbe adhatja, amennyiben az maradéktalanul eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek.


(5) A helyi közérdekű, közszolgálati célú felhasználásra kijelölt önkormányzati bérlakások biztosítására vonatkozó bérbeadás legfeljebb 5 év, melynek lejártakor a bérbeadó a bérlő részére a lakást 1-5 évre 1 alkalommal újra bérbe adhatja, amennyiben továbbra is megfelel a bérbeadás feltételeinek és maradéktalanul eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek.


(6)[46] A rendkívüli élethelyzet alapján történő lakásbérbeadás időtartama legfeljebb 6 hónap, amely a rendkívüli élethelyzet fennállásáig, de további legfeljebb 12 hónapos időtartamra meghosszabbítható, amennyiben továbbra is megfelel a bérbeadás feltételeinek és maradéktalanul eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek.

(6a)[47] A méltányosságból, pályázaton kívül történő bérbeadás időtartama legfeljebb 1 év, melynek lejártakor a bérbeadó a bérlő részére a lakást további 1-3 évre egy alkalommal újra bérbe adhatja, amennyiben a bérlő továbbra is megfelel a bérbeadás feltételeinek, és maradéktalanul eleget tett a korábbi szerződésben vállalt kötelezettségeinek.


(7) A bérlőnek a szerződés lejárta előtt legalább 30 nappal kell kérnie a lakás további bérbe adását.


(8) Feltétel bekövetkeztéig kell a lakást bérbe adni, ha a bérlőkijelölési vagy bérlő kiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.


(9) Határozatlan időre kell a lakást bérbe adni

a) határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkező részére, ha a fennálló bérleti szerződés úgy szűnik meg, hogy ugyanazon bérlő részére másik önkormányzati lakás bérbeadására kerül sor,

b) a lakás alapterületének megváltoztatása esetén a csatolt terület esetében, ha az eredeti alapterületű bérleményre a bérlő határozatlan időtartamú bérleti szerződéssel rendelkezik,

c) szolgálati lakás biztosítása esetén legkésőbb a munkaviszony megszűnésének a napjáig, vagy

d) piaci alapú bérlet esetén.


IV. FEJEZET


Lakbér


23.§ (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a lakás (valamint a lakáshoz tartozó egyéb helyiségek) használatáért, továbbá az e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott - jogszabályban megállapított - szolgáltatásokért a bérlő lakbért köteles fizetni.


(2) A lakbér részét nem képező külön szolgáltatások:

- víz-csatorna hálózat /szennyvíz elszállítás biztosítása,

- központi fűtés és melegvíz ellátás (valamint ezek járulékos költségei),

- közös használatra szolgáló helyiségekben lévő olyan berendezések használata, amelyek  egyedi fogyasztása mérhető,

- rádió és TV adó vételének biztosítása,

- szemétszállítás biztosítása,

- az épületben közösen használt villany biztosítása, továbbá

- az épületben közösen használt (kert, udvar locsolás, kocsimosás) víz és kéményhasználat biztosítása.


(2a)[48] A bérlő köteles az égéstermék-elvezető (kémény) pótdíját megfizetni abban az esetben, ha a szolgáltató az éves kötelező kéményellenőrzést a bérlőnek felróhatóan nem tudja elvégezni.”


24.§[49] A szociális, szolgálati, helyi közérdekű, közszolgálati célú felhasználásra kijelölt,továbbá a rendkívüli élethelyzet biztosítására és méltányosságból pályázaton kívül történő bérbeadásra kijelölt önkormányzati bérlakások havi bérleti díjának mértéke (alapterület és komfortfokozat alapján):[50]


a) összkomfortos lakás esetén                 179,- Ft/m2/hó

b) komfortos lakás esetén                        153,- Ft/m2/hó

c) félkomfortos lakás esetén                        74,- Ft/m2/hó        

d) komfort nélküli lakás esetén                    46,- Ft/m2/hó

e) szükséglakás esetén                               28,- Ft/m2/hó


25.§[51]  A mindenkori lakbér legkisebb összege:


a) összkomfortos lakás esetén                   926,- Ft/hó

b) komfortos lakás esetén                         427,- Ft/hó

c) félkomfortos lakás esetén                      695,- Ft/hó

d) komfort nélküli lakás esetén                  719,- Ft/hó

e) szükséglakás esetén                             719,- Ft/hó


26. §[52]


27. §[53] A piaci alapon bérbe adott lakások havi bérleti díja a Vagyonrendeletben meghatározott árverés útján egyedileg kerül kialakításra, a kikiáltási bérleti díj nem lehet kevesebb a 24-25.§-ban fogalt, a lakás komfortfokozatának megfelelő bérleti díj ötszörös összegénél. Bérbeadó Képviselő-testülete döntése alapján a lakás birtokbaadását követő naptári évben jogosult első alkalommal az árverés során kialakult bérleti díj emelésére az előző évi infláció mértékének megfelelő összeggel.”


28.§[54]  A rendelet 11. §-ában meghatározott közérdekű, közszolgálati célú lakás bérbeadása esetén a fizetendő lakbér, valamint a lakbéren felüli (lakásra vonatkozó) közüzemi és más szolgáltatások díjának mértékét – a 24.-25. §-ban foglaltaktól eltérően – az alábbiak szerint kell megállapítani:

- Az 1144 jelű Soroksár – Újtelepen lévő lakóépület lakása után lakbér címén bérlőnként 2000,- Ft/hó kell fizetni.    

 - Annak a lakásnak a lakbére, amely egyedüli bérlővel kerül megkötésre, lakbér címén bérlőnként 2000,- Ft/hó + a közüzemi és más szolgáltatások díját kell fizetni.”


29.§ A bérbeadó az új lakbérről a bérlőt írásban köteles értesíteni a rendelet hatálybalépésétkövető 30 napon belül.


30.§     Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérét és a mindenkori lakbér legkisebb összegét a Képviselő-testület minden évben felülvizsgálja.


31.§[55]  (1) A bérbeadó a bérlő kérelmére különös méltánylást érdemlő esetben egyszeri alkalommal engedélyezheti, hogy a fennálló

a) bérleti díj,

b) külön szolgáltatás(ok) hátraléka

tekintetében a bérlő - az esedékes lakbér és külön szolgáltatás díjának folyamatos fizetése mellett - részletfizetést kaphasson.


(1.a)[56] Amennyiben a bérlőnek felróható okból megszűnt a részletfizetési megállapodás és bérbeadó még nem kezdeményezte fizetési meghagyásos eljárás megindítását, akkor különös méltánylást érdemlő esetben lehetőség van további egyszeri alkalommal részletfizetési megállapodás megkötésének engedélyezésére, amennyiben adós a tőketartozás 25%-át a kérelem benyújtásával egyidejűleg megfizeti.”


(2) A részletfizetés időtartamát a részletfizetési kérelemben foglalt indokok, a bérlő anyagi lehetőségei mérlegelésével bérbeadó állapítja meg.


(3) A kérelemhez csatolni kell a bérlő, illetve a bérleménybe befogadott személyek 1 hónapnál nem régebbi - a beadvány benyújtását megelőző 6 hónapra vonatkozó -  jövedelemigazolásait. Ha a kérelem nem felel meg e § követelményeinek, akkor a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – a bérbeadó hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet.


(4) A bérbeadó a (3) bekezdésében megjelölt igazolás(ok) hiányában a benyújtott kérelmet érdemi tárgyalás nélkül elutasítja.


V. Fejezet

A lakáshasználat különös esetei


Lakás bérbeadása nem lakás céljára


32.§ 1) Lakás nem lakás céljára történő hasznosítása csak közfeladat ellátása, valamint az önkormányzat önként vállalt feladatának az ellátása érdekében történhet.


(2)[57]


Bérbeadás bérlőtársak részére


33.§ (1) Önkormányzati lakásra, ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik a   házastársak közös kérelmére, bérlőtársi szerződést kell kötni.


(2) A lakásba később beköltöző házastárs a házasságkötéssel és a lakásba történő beköltözéssel nem válik bérlőtárssá. A bérlőtársi szerződés megkötését a bérlőnek és a később beköltöző házastársnak közös nyilatkozattal kell kérnie.


(3) Ha a szerződés a rendelet hatályba lépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1) bekezdésben meghatározott esetben jöhet létre.

           

(4) Kiskorú gyermekkel bérlőtársi szerződést kötni a gyámhivatal, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat írásbeli kérelmére lehet a kiskorú gyermek érdekében. A kérelemről a Bérbeadó – a szerződés megkötése előtt – a gyámhivatal illetékesének meghallgatásával dönt.


(5)[58] Bérlőtársi szerződés köthető azzal a személlyel, aki

a) a bérlő gyermeke, befogadott gyermekének gyermeke, szülője, valamint élettársa és

b) a bérlővel legalább egy éve életvitelszerűen együtt lakik.

  VI. Fejezet

A bérbeadói hozzájárulás szabályai


Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz


34.§ (1)[59] Önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét, más személy befogadásához bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges.


(2) A Bérbeadó – mindegyik fél által aláírt – kérelemre akkor járul hozzá a befogadáshoz [60](állandó lakcím vagy tartózkodási hely létesítéshez), ha azt

a) a Bérlő ápolása, ellátása szükségessé teszi, vagy

b) a befogadást kérő személyi körülményei indokolják.


(3)[61] 

           

(4) A Bérbeadó a gyámhivatal írásbeli kérelmére hozzájárul

a) gyám és gyámolt esetén a gyámság megszűnéséig,

b) gondnok és gondnokolt esetén a gondnokság megszűnéséig a befogadáshoz (tartózkodási hely vagy lakóhely létesítéséhez).

           

(5) A bérbeadó köteles elutasítani a befogadást, ha

a) az önkormányzati érdeket sértene,

b) az a bérlő megélhetését veszélyeztetné.

 Hozzájárulás tartási szerződéshez


35.§ (1) A bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön. Hozzájárulás esetén a bérlő az eltartót a lakásba befogadhatja.


(2) A bérbeadó megtagadhatja a tartási szerződéshez való hozzájárulását, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes.


(3) A Bérbeadó – az (1) bekezdésben foglaltakat – a  hozzájárulás megadását, illetve megtagadását megelőzően  köteles tisztázni.


(4) A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha

a) a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, és

b) az  eltartó  a  szerződésben  vállalt  tartási –  vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti – kötelezettségét teljesítette, továbbá

c) a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt.


Lakáscseréhez hozzájárulás


36. § (1) A Bérlő a lakás bérleti jogát – a Bérbeadó hozzájárulásával – elcserélheti. A csereszerződést írásba kell foglalni.


(2) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető.


(3) Lakáscseréhez történő hozzájárulás megadása során az Ltv. 29-30. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.


VI. fejezet

A használati díj


37. § (1) A lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.


(2) A használati díj megegyezik az egyébként megállapítható bérleti díj összegével.


(3)A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj emelkedik. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.

           

(4) A használati díj  mértéke háromtól – tizenkét hónapig a lakbér kétszeres összege.


(5)[62] Egy év után a használati díj mértéke évente a (4) bekezdés szerint megállapított lakbér 0,5-szeresével emelkedik.



Bérleményellenőrzés


38. § (1) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, az ellenőrzést tűrni.


(2) Indokolt esetben a bérbeadó a lakásban évente több alkalommal is tarthat bérleményellenőrzést.


Adatvédelmi szabályok


39. § (1) A tulajdonos, illetve megbízottja a törvény keretei között - a szerződés fennállásáig - jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a Tv. és e rendelet alapján a bérbeadás feltételének megállapítása, illetőleg a tulajdonosi hozzájárulásról való döntés érdekében szükségesek.


(2) A jövedelmi helyzet megállapításához a személyijövedelemadó-bevallás alapjául szolgáló adatokat kell szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettség az együtt élő nagykorú hozzátartozóktól származó jövedelemre is kiterjed.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározottak azért nem teljesíthetők, mert az érintettek munkanélküliek, a munkanélküli ellátásra vonatkozó adatokat kell szolgáltatni.


(4) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a tulajdonos Önkormányzat jogszabályban rendszeresített saját nyilvántartásában szerepel.


(5) A kötelezett közokirat esetén csak annak bemutatására hívható fel.


Záró rendelkezések


40. § (1) E rendelet 2012. május 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

           

(2) A rendelet 5.§ (4) bekezdésében foglaltakat csak a rendelet hatályba lépését követően határozott időre megkötött szerződéseknél kell alkalmazni.


41. § Hatályát veszti a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának feltételeit szabályozó 39/2004. (V.26) számú, valamint az önkormányzat tulajdonában álló lakások lakbérének megállapításáról szóló 58/2004. (IX.26.) számú rendelete.





dr.  Laza Margit s.k.

Geiger Ferenc s.k.

jegyző

polgármester





[1] Hatályon kívül helyezte a 16/2013.(IV.19.) önkormányzati rendelet 24. § a) pontja Hatályos: 2013. április 20-tól

[2] A szövegrészt módosította a 13/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 15. § Hatályos: 2015. március 28-tól

[3] A szövegrészt módosította a 13/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 15. § Hatályos: 2015. március 28-tól

[4] Módosította a 10/2016.(III.26.) önkormányzati rendelet 7. § Hatályos. 2016. március 27-től

[5] Módosította a 13/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2018. április 21-től

[6] Módosította a 13/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2018. április 21-től

[7] Módosította a 13/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2018. április 21-től

[8] Módosította a 13/2018.(IV.20.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2018. április 21-től

[9] Hatályon kívül helyezte a 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet 12. § a) pont Hatályos: 2014. február 1-től

[10] Módosította a 10/2016.(III.26.) önkormányzati rendelet 9. § Hatályos: 2016. március 27-től

[11] Módosította a 10/2016.(III.26.) önkormányzati rendelet 10. § Hatályos: 2016. március 27-től

[12] Beiktatta a 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet 2. § Hatályos: 2014. február 1-től

[13] Módosította a 10/2017.(IV.21.) önkormányzati rendelet 3. § Hatályos: 2017. május 1-től

[14] Módosította a 37/2013.(IX.20.) önkormányzati rendelet 2. § Hatályos: 2013. szeptember 21-től

[15] Hatályon kívül helyezte a 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet 12. § b) pont Hatályos: 2014. február 1-től

[16] Módosította a 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet 3. § Hatályos: 2014. február 1-től

[17] Beiktatta a 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2014. február 1-től

[18] Beiktatta a 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2014. február 1-től

[19] Beiktatta a 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2014. február 1-től

[20] Beiktatta a 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2014. február 1-től

[21] Beiktatta a 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2014. február 1-től

[22] Beiktatta a 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2014. február 1-től

[23] Beiktatta a 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2014. február 1-től

[24] Beiktatta a 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2014. február 1-től

[25] Módosította a 37/2013.(IX.20.) önkormányzati rendelet 3. § Hatályos: 2013. szeptember 21-től

[26] Módosította a 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet 5. § Hatályos: 2014. február 1-től

[27] Módosította a 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet 6. § Hatályos: 2014. február 1-től

[28] Módosította a 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet 7. § Hatályos: 2014. február 1-től

[29] Szövegrészt módosította a 10/2016.(III.26.) önkormányzati rendelet 15. § c.) pontja Hatályos: 2016. március 27-től

[30] Módosította a 16/2013.(IV.19.) önkormányzati rendelet 15. § Hatályos: 2013. április 20-tól

[31] Hatályon kívül helyezte a 16/2013.(IV.19.) önkormányzati rendelet 24. § c) pontja Hatályos: 2013. április 20-tól

[32] Módosította a 16/2013.(IV.19.) önkormányzati rendelet 16. § Hatályos: 2013. április 20-tól

[33] A szövegrészt módosította a 13/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 15. § Hatályos: 2015. március 28-tól

[34] Alcímet beiktatta a 13/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 6. § Hatályos: 2015. március 28-tól

[35] Beiktatta a 13/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 6. § Hatályos: 2015. március 28-tól

[36] Beiktatta a 21/2015.(V.22.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2015. május 23-tól

[37] Módosította a 16/2013.(IV.19.) önkormányzati rendelet 17. § Hatályos: 2013. április 20-tól

[38] Hatályon kívül helyezte a 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet 12. § b) pont Hatályos: 2014. február 1-től

[39] Hatályon kívül helyezte a 16/2013.(IV.19.) önkormányzati rendelet 24. § d) pontja Hatályos: 2013. április 20-tól

[40] Módosította a 16/2013.(IV.19.) önkormányzati rendelet 18. § Hatályos: 2013. április 20-tól

[41] Módosította a 10/2016.(III.26.) önkormányzati rendelet 11. § Hatályos: 2016. március 27-től

[42] Módosította a 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet 8. § Hatályos: 2014. február 1-től

[43] Szövegrészt módosította a 10/2016.(III.26.) önkormányzati rendelet 15. § d.) pontja Hatályos: 2016. március 27-től

[44] Hatályon kívül helyezte a 16/2013.(IV.19.) önkormányzati rendelet 24. § e) pontja Hatályos: 2013. április 20-tól

[45] Szövegrészt (költség- vagy) hatályon kívül helyezte a 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet 12. § d) pont Hatályos: 2014. február 1-től

[46] Módosította a 13/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 7. § Hatályos: 2015. március 28-tól

[47] Beiktatta a 13/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 8. § Hatályos: 2015. március 28-tól

[48] Beiktatta a 13/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 9. § Hatályos: 2015. március 28-tól

[49] Módosította a 16/2013.(IV.19.) önkormányzati rendelet 19. § Hatályos: 2013. április 20-tól

[50] Szövegrészt módosította a 21/2015.(V.22.) önkormányzati rendelet 2. § Hatályos: 2015. május 23-tól

[51] Módosította a 16/2013.(IV.19.) önkormányzati rendelet 20. § Hatályos: 2013. április 20-tól

[52] Hatályon kívül helyezte a 16/2013.(IV.19.) önkormányzati rendelet 24. § f) pontja Hatályos: 2013. április 20-tól

[53] Módosította a 10/2017.(IV.21) önkormányzati rendelet 4. § Hatályos: 2017. május 1-től

[54] Módosította a 16/2013.(IV.19.) önkormányzati rendelet 21. § Hatályos: 2013. április 20-tól

[55] Módosította a 10/2016.(III.26.) önkormányzati rendelet 12. § Hatályos: 2016. március 27-től

[56] Beiktatta a 10/2017.(IV.21.) önkormányzati rendelet 5. § Hatályos: 2017. május 1-től

[57] Hatályon kívül helyezte a 16/2013.(IV.19.) önkormányzati rendelet 24. § g) pontja Hatályos: 2013. április 20-tól

[58] Beiktatta a 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet 9. § Hatályos: 2014. február 1-től

[59] Módosította a 10/2016.(III.26.) önkormányzati rendelet 13. § Hatályos: 2016. március 27-től

[60] Szövegrészt módosította a 10/2016.(III.26.) önkormányzati rendelet 15. § e.) pontja Hatályos: 2016. március 27-től

[61] Hatályon kívül helyezte a 10/2016.(III.26.) önkormányzati rendelet 18. § b) pontja Hatályos: 2016. március 27-től

[62] Beiktatta a 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendelet 10. § Hatályos: 2014. február 1-től




Csatolmányok

Megnevezés méret
1.sz.melléklet
15.55 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!