nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Balatonboglár Város Önkormányzatának 9 /2004. ( III.05. ) KT. számú rendelete BALATONBOGLÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos:2016-02-25 - 2016-12-12
Balatonboglár Város Önkormányzatának 9 /2004. ( III.05. ) KT. számú rendelete BALATONBOGLÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
BALATONBOGLÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA


Balatonboglár Város Önkormányzatának

9 /2004. ( III.05. ) KT. számú rendelete

 

BALATONBOGLÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

 

A módosításokkal egységes szerkezetben

(Utolsó átvezetett módosítás 19/2015. (VIII.31.) önkormányzati rendelete Hatályos 2015.09.14-tól.)

 

Balatonboglár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Tervének (a továbbiakban BKÜTT) és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (a továbbiakban BTSZ) szóló 2000 évi CXII számú törvényre, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja.

 

I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.

 

(1)[1], [2]A rendelet területi hatálya a város közigazgatási területére terjed ki. 

 

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.

 

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

 

(4)[3],[4] A szabályozási terven kötelező, tájékoztató és irányadó szabályozási elemek jelöltek.

 

 (5) A szabályozási tervben:

a.)[5]  kötelező elemnek kell tekinteni:

-    a település igazgatási határát

-    a meglévő és tervezett belterületi határa szabályozási és védelmi vonalakat, területeket, az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait.


-    a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, és helyi védelmi szabályokat és kikötéseket.

-    az építési vonalat, építési határvonalat, előkertet, építési helyet,

-    megszüntető jelet,

-    közutat, gyalogutat, kerékpárutat,

-    megtartandó és kialakítandó zöldfelületeket,

-    beültetési kötelezettséget,

-    a telek erdővel fedett részét,

-    helyi védelem alatt álló területeket, építményeket, épületeket, védett fasort.

 

 

b.)[6]  tájékoztató elemnek kell tekinteni, a más jogszabályokban, előírásokban, magasabb rendű tervekben meghatározottakat, melyek lehatárolására, megváltoztatására csak a lehatárolásukat meghatározó jogszabályok megváltoztatása esetén van lehetőség:

-     meglévő külterületi határ;

-    műemlék, műemlék telke;

-    műemléki környezet;

-    régészeti lelőhelyek;

-    védőterületek, védőtávolságok, védősávok, Natura 2000 természet-megőrzési terület;

-    ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület;

-    felszínmozgás veszélyes területek,

-                     kedvezőtlen talaj adottságú területek.

c.)    6A szabályozási terv irányadó szabályozási eleme

-    a telekhatár;

-    javasolt telekhatár megszüntetés.

 

 

(6) [7]

(7)[8]

(8)[9]

 

(9)[10] A város közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK előírásai alapján, a helyi parkoló rendelet szerint kell biztosítani.

 

(10)[11]

(11) [12]

(12)[13]

 

(14)[14]

(15) A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.

 

(16) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

 

(17)[15]

 

(18)[16]

 

(19) A város belterületén az országos és a helyi természetvédelmi területeken valamint az ökologiai hálózattal érintett területeken adótorony nem létesíthető.

 

(20)[17]

(21) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a 2000 évi CXII törvény és az OTÉK valamint a vonatkozó rendeletek előírásait kell figyelembe venni, illetve az illeszkedési szabályokat kell alkalmazni.

 

(22)[18]

 

(23)[19]

(24)[20]

 

(25) A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg.

 

(26) A város beépítésre szánt területein különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületeken engedélyezhető. A további területeken a talajvíz és talajviszonyok figyelembe vétele mellett terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el oly módon, hogy a telekre előírt beépítettség nem növelhető.

 

(27) A település beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez illeszkedően kell elhelyezni

 

(28)[21]

 

(29)[22]

(30)[23] A vízparti rehabilitációs szabályozással érintett területen meghatározott építési határvonalon részben vagy egészben kívül eső, a közhiteles alaptérképen is feltüntetett, illetve szerkezet-kész állapotban lévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, hőszigetelhetők és burkolhatók,- maximálisan 30 cm vastagságban,- akkor is, ha az építési helyen kívüli területre átnyúlnak.

 

(31)[24] A beültetési kötelezettséggel érintett területeken háromszintes, gyep-, cserje-, és lombkoronaszinttel képzett növényzetet kell telepíteni és fenntartani. A beültetési kötelezettség teljesítését az építési engedélyben kell előírni, és a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig kell teljesíteni, megvalósítása a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(32) [25] Belterületen :

        a.) az országos és helyi természetvédelmi területeken,

        b.) az ökológiai hálózattal érintett területeke, valamint

        c.) lakóházak és üdülők 50 m-es körzetén belül terepszintre épített antennatartó

             szerkezet nem létesíthető. Az épületre telepített - elektromágneses jelek sugárzására

             szolgáló antenna – antennatartó szerkezete antennával együtt mért bármely irányú

             teljes mérete 6,0 m-t, az antenna tartó szerkezet tengelyében a tetősíktól mért

             magassága a 6,0 m-t nem haladhatja meg.


(33)25 A vasútvonal és Balaton közötti területen bármely övezetben, valamint üdülőövezetben a kerítés legalább 50 %-ban áttört felülettel és legfeljebb 1,8 m magasságban építhető. Az utcafronton elhelyezett kerítés kivételével a tömör kerítésszakasz hossza az 5,0 m-t nem haladhatja meg és az ezt követő áttört rész legalább a tömör szakasz hosszával kell hogy egyenlő legyen.     


(34)25 A gazdasági terület kivételével város belterületén szélerőmű, illetve 6,0 m-nél magasabb szélkerék nem létesíthető. A gazdasági területen és külterületen legfeljebb 10 m magas szélkerék létesíthető a telek beépíthető területén.

 

 

Felszínmozgás-veszélyes és kedvezőtlen talajadottságú

 területekre vonatkozó előírások[26]

1/A.§.

 

(1)   A felszínmozgás-veszélyes területeket a szabályozási tervek lehatárolják. Ezeken a területeken:

   E szakasz alkalmazásában:

a)      kőzettér a terepszint alatt elhelyezkedő szilárd állapotú ásványi nyersanyagokból álló kőzetek összessége, a Föld kérgének felszínhez közeli sávja, melyet talaj takarhat. 

 

b)      kőzetfal  olyan közel függőleges „falszerű” képződmény, ahol a kőzetteret alkotó rétegek sorrendisége és időbelisége követhető, a falat alkotó egyes rétegek települési viszonyai és aktuális állaga megállapítható.

 

(2)   A felszínmozgás veszélyes területeken:

 

a.)    az olyan építési tevékenység, telekalakítás, melynek során az építési hely 15o-nál meredekebb lejtőre vagy mesterséges teraszra kerül nem engedélyezhető;

b.)    2 m-nél magasabb nyitott kőzetfal közvetlen előterébe (a kőzetfal lábvonalától számított 5 m széles sávon belül) építmény nem építhető, kivéve a kőzetfal megtámasztását szolgáló támfal és tereplépcső;

c.)    a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület és a nyitott kőzetfal lábvonala közötti távolságnak minimum 5 méternek, de legalább az övezeti előírásokban meghatározott építménymagasságnak kell, lennie;

d.)    a területen szikkasztás, koncentrált víznyeletés még ideiglenesen sem folytatható, öntözéses műveléssel járó területhasznosítás tilos;

e.)    a felszíni vizek szakszerű elvezetéséről az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. Az építési engedélyezési eljárás során igazolni kell a felszíni vizek befogadóig történő erózió,- és akadálymentes elvezetésének megoldását, a vízelvezető nyomvonalának és szelvény méretének a helyszínrajzon történő feltüntetésével;

f.)     az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi elvárásainak megfelelő talajvizsgálati jelentést kell készíteni, a jogszabályban előírtakon túl akkor is, ha az építési tevékenység:

g.a.) az érintett telek teljes alapterületének 50 %-át meghaladóan, 2 m-nél nagyobb vastagsággal, véglegesen megváltoztatásra kerül (bevágás, feltöltés);

g.b.) a terepalakítás olyan mértékű, hogy 2 vagy több, egyenként 2 m-es magasságot elérő vagy meghaladó, továbbá a telek teljes szélességében építendő terasz (tereplépcső) kialakítására kerül sor;

g.c.) 10 m-nél nagyobb szintkülönbséggel létesülő teraszosítás, függetlenül a teraszok számától és a közvetlenül szomszédos tereplépcsők közötti magasság különbségektől;

g.d.) a bevágással létesülő építési helyen, ha 4 m-nél nagyobb vastagsággal kerül eltávolításra a kőzettér és az építés keretében megnyitásra került felület lejtőszöge a 60°-ot meghaladja.

 

(3)   Nem adható meg a használatbavételi engedély ha:

-          rendezetlen a felszíni vizek elvezetése,

-          nem épült meg az építés során függő helyzetbe jutott földtömegeket megtámasztó műtárgy.

 

(4)   A bontás engedélyezése iránti kérelemben be kell mutatni, hogy a bontási tevékenység:

-          nem vezet a megtámasztó funkció megszűnéséhez a felszínmozgásos jelenségek kialakulásához;

-          az építmény elbontása következtében keletkezik-e olyan instabilitás, mely veszélyhelyzetet okoz.

 

(5)   Ha az elbontandó építmény 2 m-es magassággal vagy ennél nagyobb mértékben közvetlenül érintkezik a kőzetfallal, akkor a bontási engedély iránti kérelemben be kell mutatni a nyitott kőzetfal megtámasztásának vagy lefedésének megoldását.

 

(6)   A bontási területen olyan terepfelszínt kell visszahagyni, amely eleget tesz a rendezett felszíni vízelvezetés kívánalmainak.

 

(7)   A 4 m-nél nagyobb magasságú vagy azt meghaladó és létével földtömeget is megtámasztó építmények elbontásához olyan talajvizsgálati jelentést (geotechnikai szakvélemény) kell a kérelemhez csatolni, amely tartalmazza, hogy:

-          a bontás következményeként nem alakulhat ki mozgás az érintett területen és annak közvetlen környezetében,

-          részletezi, egyedi paraméterek megadásával igazolja, hogy a bontási tevékenység során, – a kötelezően elvégezendő munkálatokkal, – biztosított marad a továbbiakban is a terület állékonysága.


(8)   A kedvezőtlen talajadottságú területeket a szabályozási terv jelöli. Ezeken a területeken a talajok teherbírása beépítésre alkalmatlan.

 

 

II. FEJEZET

Településszerkezet, terület-felhasználás.[27]

2.§.

 

 

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterületek

3.§.

 

(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál.

(2) A város területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor:

 

(3)[28] A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv és a lakóterületek részletes előírásai tartalmazzák.

 

(4)[29] A lakóterületeken az oldalkert legkisebb szélessége szabadon álló és ikres beépítési mód esetén az adott övezetre megengedett legnagyobb építménymagasság felénél oldalhatáron álló beépítési mód esetén 4 méternél kisebb nem lehet.

 

(5)[30] Teleknyúlvánnyal határos telek teleknyúlvány melletti, oldalkertje 3 méternél kisebb nem lehet.

(6)[31]

 

(7)[32]

 

(8)[33] Oldalhatáron álló beépítésű övezetben, a legalább 20 méter széles telken, szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető úgy, hogy.

 

(9)[34]

 

Kisvárosias lakóterület

4. §.

 

(1)[35] A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lk" A szabályozási terven Lk1-Lk10 és Lk12, valamint Lk11* jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírását a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

 

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépítettség max %

kialakítható legkisebb telekméret m2

kialakítható telekszélesség min. m

kialakítható

 telekmélység min. m

Lk1

SZ

7,5

30

700



Lk2

IKR

6,0

60

350



Lk3

CS

6,0

60

350



Lk4

O

5,0

30

600



Lk5

SZ

5,0

30

700



Lk6

SZ

5,0

35

450

18

25

Lk7

CS

6,0

55

350



Lk8

SZ

6,0

25

700



Lk9

O

6,0

30

400



Lk10

Z

6,0

40[36]

400



Lk11*

SZ

9,0

40

4000



Lk12

SZ

6,0

40

400

K

K

*Tömbtelkes beépítés. A határértékek a tömbtelek egészére vonatkoznak.

beépítési módok: SZ szabadonálló, O oldalhatáros, IKR ikres, Cs csoportházas

 

(2) A legkisebb építménymagasság: egy szint

 

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 40 %-a

 

(4) A területen lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari létesítmény és kivételesen elhelyezhető: szálláshely szolgáló épület, igazgatási épület, termelő kertészeti építmény és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.
A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő, önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

 

(5)[37] Melléképítmények az OTÉK- ban felsoroltak helyezhetők el a siló, az ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló, valamint szélkerék, antenna oszlop, trágyatároló kivételével.

 

(6) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

 

Kertvárosias lakóterület

5. §.

 

(1)[38] A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lke". A szabályozási terven Lke1-Lke13 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

 

 

 

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépített-ség max %

kialakítható legkisebb telekméret m2

kialakítható telekszélesség min. m

kialakítható telekmélység min. m

Lke1

O

5,0

30

550



Lke2

SZ

5,0

30

450



Lke3

O

5,0

30

450



Lke4

SZ

4,5

30

550



Lke5

O

5,0

30

400



Lke6

O

5,0

30

700



Lke7

SZ

5,0

30

700



Lke8

Z

4,5

40

400



Lke9

SZ

5,0

25

700

18

45

Lke10

O

5,0

30

700

16

35

Lke11

IKR

5,0

30

400



Lke12

O

5,0

30

550

15

35

Lke13

SZ

6,0

30

550



beépítési módok: SZ szabadonálló, O oldalhatáros,Z zártsorú, IKR ikres

 

(2) A legkisebb építménymagasság: egy szint

 

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 50 %-a.

 

(4)[39]

 

(5)[40] A területen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló közbiztonsági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kivételesen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági épület, sportépítmény, 1 db négy szobaszámot meg nem haladó kereskedelmi szálláshely épület. A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő, egyéb közösségi szórakoztató, önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(6)[41]

 

(7) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

 

Falusias lakóterület

6. §.

 

(1)    [42]A szabályozási terven a lakóterület jele: „Lf”. A szabályozási terven Lf1-Lf6 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

 

 

 

 

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépített-ség max %

kialakítható legkisebb telekméret m2

kialakítható telekszélesség min. m

kialakítható telekmélység min. m

Lf1

SZ

5,0

25

1200

16

50

Lf2

SZ

5,0

30


18

40

Lf3

SZ

5,0

25

1500

18

60

Lf4

O

5,0

30

900

16

50

Lf5

O

5,0

30

800



Lf6

O

5,0

30

600



beépítési módok: SZ szabadonálló, O oldalhatáros

 

 (2)[43]

 

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 40 % -a.

 

(4) A területen elhelyezhető lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, sportépítmény.

 

(5)[44]

 

(6) A területet teljes közművel kell ellátni.

 

(7)[45]

 

Vegyes terület

7.§.

 

(1) A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek, vegyesen történő elhelyezésére szolgál.

 

(2) A város területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor:

 

 

(3) A területeket teljes közművel kell ellátni.

 

(4)[46]

 

Településközpont vegyes terület

8.§.

 

(1) A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakóépületek elhelyezésére szolgál.

 

(2)[47] A szabályozási terven a terület jele: "Vt". A szabályozási terven Vt1-Vt12 jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, a legnagyobb építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

 

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépítettség max %

kialakítható legkisebb telekméret m2

kialakítható telekszélesség min. m

kialakítható telekmélység min. m

Vt1

SZ

7,5

30

1500

30

50

Vt2

SZ

7,5

30

1000



Vt3

SZ

5,0

35

700

30

25

Vt4

SZ

6,0

35

650



Vt5

SZ

5,0

35

600



Vt6

SZ

7,5

35

450



Vt7

SZ

5,0

40

450



Vt8

Z

6,0

40

450



Vt9

SZ

6,0

40

Nem osztható



Vt10

SZ

5,0

25

800

20

40

Vt11

SZ

9,0

60

450



Vt12

Z

10,5

80

120



beépítési módok: SZ szabadonálló, Z zártsorú

 

 (3) A legkisebb építménymagasság: egy szint

 

(4) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 10 %-a

 

(5)[48] A településközpont vegyes területen (Vt) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény helyezhető el. A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő, egyéb közösségi szórakoztató, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

 

(6)[49] A Vt 12 jelű építési övezetben az utcai határvonalon kerítés nem építhető.

 

Központi vegyes terület.

9.§.

 

(1) A központi vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

 

(2)[50] A szabályozási terven a terület jele: "Vk". A szabályozási terven Vk1-Vk11 jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, a legnagyobb építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

 

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépítettség max %

kialakítható legkisebb telekméret m2

kialakítható telekszélesség min. m

kialakítható telekmélység min. m

Vk1

SZ

7,5

30

2000

35

50

Vk2

SZ

7,5

30

Nem osztható



Vk3

SZ

5,0

30

1200

 

 

Vk4

SZ

6,0

40

Nem osztható



Vk5

SZ

K

40

Nem osztható



Vk6

SZ

6,0

40

600

 

 

Vk7

SZ

6,0

40

600

30

20

Vk8

SZ

4,5

40

Nem osztható



Vk9

SZ

9,0

35

2000

 

 

Vk10

SZ

5,0

60

Nem osztható



Vk11

SZ

6,0

20

Nem osztható




(3)[51]

 

(4) A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a

 

(5)[52] A központi vegyes területen (Vk) igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások építhetők. A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, üzemanyagtöltő és önálló lakóépület.

 

Gazdasági terület

10.§.

 

(1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

 

(2) A város igazgatási területén:

kialakítására került sor.

 

(3)[53]

 

(4) A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem zavaró létesítmények helyezhetők el.

 

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület.

11. §.

 

(1) A területen kereskedelmi, szolgáltató és nem zavaró ipari építmények helyezhetők el

elsősorban. (Gksz).

 

(2)[54] A szabályozási terven Gksz1-Gksz6 jelű övezetek jelöltek A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód  legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, a szabályozási terven is jelöltek az alábbiak szerint:


Övezet jele


Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépített-ség max %

Kialakítható legkisebb telekméret m2

kialakítható telekszélesség min. m

kialakítható telekmélység min. m

Gksz1

SZ

7,5

40

2000

30

50

Gksz2

O

5,0

40

2000

 

 

Gksz3

SZ

6,0

40

600

 

 

Gksz4

SZ

6,0

30

2000

25

50

Gksz5

SZ

10,5

50

2000

30

40

Gksz6

SZ

6,0

40

900

20

40

beépítési módok: SZ szabadonálló, O oldalhatáros

 

(3)[55]

 

(4) A telken belüli zöldterület minimum a telek terület 25 %-a

 

(5) A területen mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, az épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi vendéglátó épület és egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el.

 

(6) Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.

 

(7) A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

 

(8)   [56]Az építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építmény (kémény, siló, stb.) magassága meghaladhatja az övezetben meghatározott épületmagasságot, ha az alkalmazott üzemi technológia szempontjából az szükséges. A technológiai építményekre a megengedett építménymagasság legfeljebb 25 méter lehet.


(9)   56

 

 

Ipari és mezőgazdasági üzemi gazdasági terület.

12. §.[57]

 

(1) Az ipari és mezőgazdasági üzemi gazdasági területek a város külterületén lévő, beépítésre szánt területként jelölt ipari (Gip) és mezőgazdasági üzemi területek (Gipm)

 

Beépítési előírásuk a következő:

 

Beépítési mód:                                             szabadon-álló

Építmény magasság legnagyobb: 7,5 m, legkisebb: egy szint

Beépítettség max:                                        30 %

Telek nagyság minimum:                             2.000 m2

Telekszélesség min:                                      25 m

Telekmélység min:                                       50 m

 

(2)[58] A területen történő beépítéseknél az OTÉK-ban felsorolt létesítmények helyezhetők el valamint állattartó és mezőgazdasági üzemi épületek

 

(3) A legkisebb zöldfelület a telek 40 %

 

(4)[59]

 

(5) Az utak mentén, minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani.

 

(6)[60]

 

(7) [61]

 

(8) A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

 (9)[62] Az építési övezetben elhelyezésre kerülő technológiai építmény (kémény, siló, stb.) magassága meghaladhatja az övezetben meghatározott épületmagasságot, ha az alkalmazott üzemi technológia szempontjából az szükséges. A technológiai építményekre a megengedhető építménymagasság legfeljebb 25 méter lehet.


(10) 62

 

 

 

Üdülőterületek

13.§.

 

(1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésre szolgál.

 

(2) A város területén az alábbi üdülőterületek szabályozására kerül sor:

 

(3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és az üdülőterületek részletes szabályozása tartalmazza.

 

(4)[63]

 

(5)[64]

 

(6)[65] Oldalhatáron álló beépítésű övezetben a legalább 20 méter széles telken, szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető úgy, hogy az oldalhatáros beépítésnek megfelelő oldalon az oldalkert legkisebb szélessége 6,0 méter legyen.

 

(7)[66]

 

(8) [67]Az üdülőterületeknek a Balaton parttól számított első tömbjében különálló melléképület,- annak funkciójától függetlenül,- nem építhető

 

Üdülőházas üdülőövezet

14.§

 

(1)[68] 1) A szabályozási terven az üdülőházas üdülőterület jele: "Üü". A szabályozási terven Üü1- Üü 11jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

 

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépítettség max %

kialakítható legkisebb telekméret m2

kialakítható

telekszélesség min. m

kialakítható

telekmélység min. m

Üü1

SZ

6,0

20

600

 

 

Üü2

SZ

7,5

25

550

18

25

Üü3

SZ

7,5-K

20

1200

30

50

Üü4

SZ

7,5

20

1200

 

 

Üü5*

SZ

7,5

20

Nem osztható

 

 

Üü6

SZ

7,5

20

Nem osztható

 

 

Üü7

SZ

7,5

25

1600

 

 

Üü8

SZ

7,5

30

450

 

 

Üü9

SZ

6,0

30

Nem osztható

 

 

Üü10

SZ

7,5

30

Nem osztható

 

 

Üü 11

SZ

6,5

25

600

 

 

*Tömbtelkes beépítés. A határértékek a tömbtelek egészére vonatkoznak.

beépítési módok: SZ szabadonálló, K kialakult

 

 

(2) A legkisebb építménymagasság: egy szint

 

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 40 %-a.

 

(4)[69]

 

(5)[70] Az övezet területén az OTEK- ban szereplő létesítmények helyezhetők el.

 

(6)[71]

 

(7) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

 

Hétvégi házas üdülőterület

15.§.

 

(1)[72] A szabályozási terven az hétvégi házas üdülőterület jele: "Üh". A szabályozási terven Üh1- Üh8 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

 

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépítettség max %

kialakítható legkisebb telekméret m2

kialakítható

telekszélesség min. m

kialakítható

telekmélység min. m

Üh1

SZ

5,0

20

600

18

35

Üh2

SZ

5,0

20

550

 

 

Üh3

IKR

5,0

20

360

 

 

Üh4

O

3,5

20

360

 

 

Üh5

SZ

5,0

20

600

 

 

Üh6

O

4,5

20

450

15

30

Üh7

SZ

4,5

20

600

 

 

Üh8

SZ

4,5

20

550

 

 

beépítési módok: SZ szabadon álló, O oldalhatáron álló, IKR ikres

 

(2) A legkisebb építménymagasság: egy szint

 

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 60 %-a.

 

(4) A kialakult területeken beépítés minimum 12,0 m-es telekszélesség esetén lehetséges.

 

(5)[73] Az övezet területén az OTEK- ban szereplő létesítmények helyezhetők el.

Legfeljebb kétegységes üdülő építhető egy tömegben.

 

(6) A területen nem helyezhető el közösségi szórakoztató, kulturális építmény és 3,5 t önsúlynál nehezebb járművek részére garázs és parkolóhely kialakítás

 

(7)[74]

 

(8) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni.

 

Különleges területek

16.§.

 

(1)[75] A különleges területek közé a város területén a temetők (Kt), a kegyeleti parkok (Ktk), közműterület (KÖ),,  a sportterületek, (Ksp), kempingek (Kkp), kikötő (Kk) és a turisztikai fejlesztési övezet terület (KTu.), strandterületek (Kst), bányaterület (KB), a különleges mezőgazdasági terület (KMá)  a különleges mezőgazdasági terület övezetén belüli védelmi erdő alövezet soroltak. A beépítési előírásokat a szabályozási terv illetve az építési szabályrendelet tartalmazza.)

 

 

(2) A temető (Kt) és a kegyeleti park (Ktk) területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el. A lezárt területeket kegyeleti parkká kell nyilvánítani és e szerint kell kezelni.

 

(3) [76]A sportterületen (Ksp) a sportolással illetve a strandolással kapcsolatos építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás helyezhetők el. A telken belüli zöldterület minimum a telek terület 40 %-a.

A Ksp1 jelű övezetben az oldalkert minimális mérete terepszint feletti létesítményeknél 14 méter. A terep szint alatti létesítményeknél 9 méter. A terepszint alatti beépítésre kijelölt területrészt a szabályozási terv tartalmazza.



 

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépítettség max %

kialakítható

legkisebb telekméret m2

Ksp

SZ

10,5

25

Nem osztható

Ksp1

SZ

14

25

Nem osztható


(4)[77] A kempingek területén (Kkp) szállásférőhelyek, sportlétesítmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények helyezhetők el. A telek legnagyobb beépítettsége 15 %, a beépítési módja szabadon-álló, az építménymagasság legfeljebb 6,0 m lehet. Meglévő épületeknél a kialakult építménymagasság megtartható, illetve legfeljebb 6,0 m –ig növelhető. Az övezeten belül biztosítandó zöldfelület mértéke a telek területének 70 %. A területet teljes kőzművesítettséggel kell ellátni.

 

(5)[78] A kikötő területén (Kk) a hajózással és vitorlázással kapcsolatos építmények, valamint vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató építmények helyezhetők el. A területet teljes kőzművesítettséggel kell ellátni.

 

 

Övezet jele

Beépítési mód

Épímény magasság

max. m

Beépítettség max %

Kialakítható legkisebb telekméret m2

kialakítható

telekszélesség min. m

kialakítható

telekmélység min. m

Kk1

SZ

7,5

10

1200

25

50

Kk2

SZ

6

10

700

30

20


 

(6)[79] A turisztikai övezetben (KTu) 5 ha-nál nagyobb területek építhető be, 8 legfeljebb 10%-os beépítettséggel. A megengedhető maximum legnagyobb építménymagasság 7,5 m-es építmény magassággal, lehet. Az épületeket szabadon-álló beépítési móddal kell elhelyezni . A telek területének legalább 50 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani. kell borítani. Az M7-es út autópálya 250 méteres védőtávolságán belül épület nem helyezhető el. A területet legalább részleges kőzművesítettséggel kell ellátni.

A területen az alábbi funkciójú épületek helyezhetők el:

a)      a legeltetést biztosító állatállomány szállásául, a lovas turizmus bázisául szolgáló hagyományos istállóépület;

b)      egyéb turisztikai és sportépítmény;

c)      kereskedelmi szállásférő-helyek;

d)     vendéglátó, szolgáltató-;

e)      igazgatási-;

f)       kereskedelmi építmény;

g)      a tulajdonos, használó és a személyzet részére lakások;

h)      esőbeállók 4,5 m-es épületmagassággal;

i)        tűzrakóhely.

 

 

(7) A különleges területek szabad területeit fásítani kell.

 

(8)[80] A strandterületeken a strandolás célját szolgáló, valamint a strandoláshoz kapcsolódó kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató építmények helyezhetők el. A területet teljes kőzművesítettséggel kell ellátni.



Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépítettség max %

kialakítható

legkisebb telekméret m2

Kst

SZ

4,5

8

Nem osztható

beépítési mód: SZ szabadon álló

 

(9)[81] A bányaterületeken a bánya üzemszerű működésével összefüggő létesítmények, mobiliák helyezhetők el, ideiglenes jelleggel, a bánya működésének időtartamára.

     A bánya területére az alábbi beépítési előírásokat kell alkalmazni:

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépítettség max.

%

kialakítható

legkisebb telekméret m2

KB

SZ

5

10

1000


beépítési mód: SZ szabadon álló

 

(10)82 A különleges mezőgazdasági területbe a volt Gaál kúria és parkja tartozik. A területen meglévő értékes erdőterületet meg kell őrizni, az ingatlanon belüli építési helyeket a szabályozási terv kijelöli. Épületek, csak ennek határain belül helyezhetők el. A területen a vendéglátáshoz, az idegenforgalomhoz kapcsolódó létesítmények, szállásférőhelyek, továbbá a tulajdonos, a kezelő és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el. A területet teljes kőzművesítettséggel kell ellátni.

 

 

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépítettség max %

kialakítható

legkisebb telekméret m2

KMá

SZ

5,5

4

30.000

KMá-Ev

a telek nem beépíthető védelmi erdő része



(11)      82 A Különleges mezőgazdasági terület övezetének védelmi erdő alövezetében (KMá-Ev) a védelmi erdőterületekre vonatkozó 19/A. § előírásai érvényesek, azzal, az eltéréssel, hogy tulajdonosi és üzemeltetési szempontból a KMá építési övezettel együtt kell kezelni. A területen meglévő értékes faállományt meg kell őrizni.

(12)           83A közműterületeken a vízellátás, szennyvízelvezetés, elektromos- és gázközmű létesítményei helyezhetők el.

A közműterületekre az alábbi beépítési előírásokat kell alkalmazni:

 

Övezet jele

Beépítési mód

Építmény magasság max. m

Beépítettség max.

%

kialakítható

legkisebb telekméret m2

SZ

5

40

150

 

beépítési mód: SZ szabadon álló

 

 

 

 

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közmű területek

17.§.

 

(1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-vasút, KÖ-közmű)

 

(2)[82] A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK -ban előírtak alapján kell biztosítani.

 

(3) A közutak, a vasút és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

 

(4)[83]

 

(5)83 A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK-ban felsorolt építmények helyezhetők el.

 

(6) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező.

 

(7)[84]

 

(8) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogon átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni. és a parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.

 

Zöldterületek

18.§.

 

(1) A város igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Zkp) és a part menti közpark és szabad strand területek (Z1) soroltak

 

(2) A közparkok (Zkp) a város állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

 

(3)[85] A közparkokban valamint a szabad strandok területén az OTÉK felsorolt építmények, helyezhetők el legfeljebb 2 %-os, beépítettségig. A területen épület csak akkor létesíthető, bővíthető, ha a keletkező szennyvíz a közcsatornára ráköthető. Az újonnan elhelyezhető épületek építménymagassága a 4,5 métert nem haladhatja meg

 

(4) A területek kialakítása, átépítése csak szaktervező (táj- és kertépítész) által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

 

(5)[86] A közparkok (Zkp) a zölddel való fedettség minimum 70 % , a Z1 jelű part menti területeken minimum  80% kell legyen.

 

 (6)[87] A parkolóhelyek, közmű létesítmények a meglévő és tervezett zöldfelületi elemeket nem károsíthatják.

 

Erdőterületek

19.§

 

(1)[88] A város igazgatási területén meglévő és tervezett erdők védelmi erdő (Ev), gazdasági erdő (Eg) és kiváló termőhelyi adottságú erdő (Eg-k) területbe soroltak.

 

(2)[89]

 

(3)90

 

(4)90

 

(5) 90

 

(6)[90]

 

(7) 90


(8)90  


(9)90  

 

Védelmi erdőterületek[91]

19/A.§


(1)     A védelmi rendeltetésű erdőterületen (Ev) épületet elhelyezni nem lehet.


(2)  A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény (továbbiakban: Btsz) szerint a védelmi erdők területét több,- a Btsz.-ben részletesen szabályozott- védelmi övezet érinti. A törvény övezeti előírásait az engedélyezési eljárások során érvényesíteni kell.  Érintettségük alapján a védelmi erdőterületek az alábbi övezetekbe soroltak, melyet a szabályozási terv is tartalmaz:


Övezet

jele


Érintettsége a Btv. alapján

Ev1

Ökológiai folyosó (Ö-2)

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Ev2

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Ev3

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1)

Ev4

Ökológiai folyosó (Ö-2)

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Földtani veszélyforrás területe (P-1)

Ev5

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Földtani veszélyforrás területe (P-1)

Vízeróziónak kitett terület (P-2)


 

Gazdasági erdőterületek[92]

19/B.§



(1)      A gazdasági rendeltetésű erdőterület (Eg) övezetében az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással összefüggő építmény létesíthető. Az övezet területén épületek a következő feltételekkel létesíthetők:

a)      a beépíthető telek területe a 10 ha-t meghaladja,

b)      a beépítettség mértéke a telekterület legfeljebb 0, 3 %-a,

c)      az épületek épületmagassága legfeljebb 4, 50 m,

d)     az épület a telekhatártól való távolsága legalább 20 m.

 

(1)               A gazdasági erdőterületeket az alábbi Btv védelmi övezetek érintik, ez alapján a gazdasági erdőterületek az alábbi övezetekbe sorolhatók, melyeket a szabályozási terv is tartalmaz, a törvény övezeti előírásait az engedélyezési eljárások során érvényesíteni kell:


Övezet

jele


Érintettsége a Btv. alapján

Eg1

Ökológiai magterület (Ö-1)

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Felszíni vízminőség-védelmi terület (F-1)

Ev2

Ökológiai folyosó (Ö-2)

 Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Eg3

Puffer terület (Ö-3)

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Eg4

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Eg5

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Földtani veszélyforrás területe (P-1)

Eg6

Ökológiai folyosó területe (Ö-2)

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Földtani veszélyforrás területe (P-1)

Eg7

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Földtani veszélyforrás területe (P-1)



(3)       A gazdasági erdőterületen – amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozásra – új épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvíz tisztítása és elhelyezése a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik.

 

(4)       A területen csak magastetős, 35-50º tetőhajlással kialakított nyeregtetős épület létesíthető. A tetőfedés természetes anyagú és természetes színű, égetett cseréppel, vagy azzal harmonizáló formájú és színű betoncseréppel, továbbá fazsindellyel és náddal történhet.

 

(5)      Kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdasági célból szabad.

 

(6)       A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, az erdőterület nem csökkenthető.

 

(7)   Erdőterületen terepmotorozás, terepautózás, vadaskert létesítése nem engedélyezhető.

 

 

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek[93]

19/C.§

 

(1)         A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek (Eg-k) egyben gazdasági erdőterületek, melynek beépítési, kezelési feltételei a 19/B.§.-ban szabályozott gazdasági erdőterületével megegyeznek.

(2)         A szabályozási terv a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket lehatárolja, az övezeteket az alábbi Btv védelmi övezetek érintik, a törvény övezeti előírásait az engedélyezési eljárások során érvényesíteni kell:

 

Övezet

jele


Érintettsége a Btv. alapján

Eg1-k

Ökológiai magterület (Ö-1)

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1)

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Eg2-k

Ökológiai folyosó (Ö-2)

Eg3-k

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Eg4-k

Ökológiai magterület (Ö-1)

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1)

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Földtani veszélyforrás területe (P-1)

Eg5-k

Földtani veszélyforrás területe (P-1)

Eg6-k

Ökológiai folyosó (Ö-2)

Földtani veszélyforrás területe (P-1)

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)


 

Mezőgazdasági területek

20.§.

 

(1) A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

 

(2) A város igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor:

·         Mezőgazdasági általános területek (Má)

·         Általános I. oszt szőlőkataszteri területek Má-C1

·         Kertes szőlő és gyümölcsös területek (Mk)

·         Be nem építhető mezőgazdasági általános területek (Má0)

·         Be nem építhető mezőgazdasági kertterületek (Mk0)[94]


(3)[95]


(4)95  Mezőgazdasági területen – amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakozásra – új épület csak akkor létesíthető, ha a keletkező szennyvíz tisztítása, ártalmatlanítása és elhelyezése a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik.


(5) 96

 

(6) [96]A 10 m-nél magasabb, vagy a 250 m2-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építéséhez, továbbá tájképvédelmi területre eső mezőgazdasági területen,- a tájkarakter védelme érdekében,- az épületek elhelyezéséhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.


(7) [97]Mezőgazdasági területen lakóépület, lakás csak akkor létesíthető, ha

a)      az állandó ott tartózkodást a gazdálkodási körülmények indokolttá teszik,

b)      a lakás, vagy lakóépület rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését,

c)      a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos, vagy használó biztosítani tudja.

 

 

 

Mezőgazdasági általános területek

21.§.

 

(1)[98] A mezőgazdasági árutermelő területek (Má, Má-C1) a szabályozási terven jelöltek.

 

(2)[99]

 

(3)[100] Szántóföldi művelés esetén a 20 ha-nál nagyobb telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető és a beépített alapterület a telek 0,3%-át illetve az   1000 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m.

 

(4) [101]Gyep művelési ágú, 5,0 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és lakófunkciót kielégítő épület építhető és a beépíthető alapterület a telek 1%-át illetve a  1000 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületnél 6,0 m.

 

(5)[102] Szőlő műveléssel hasznosított területen,- a (6) bekezdésben foglaltak kivételével,- a 2 ha-nál nagyobb telken a termelést és a borturizmust szolgáló és lakófunkciót is kielégítő épület építhető és a beépített alapterület a telek  2%-át illetve az 800 m2-t nem haladja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m.

 

(6) A Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlő műveléssel hasznosított telekkel rendelkező tulajdonos – ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb – a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja csak az egyik – a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő – telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1 %-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek övezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági területek övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem kerülő telkekre a tulajdonos érdekében – telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületnél 7,5 m.

 

(7)[103] Az Má-C1 szőlőkataszteri területeken az előző pontokban rögzítetteken túl a szőlőfeldolgozás, bortárolás és borturizmus célját szolgáló, lakófunkciót is kielégítő építmény helyezhető el, ha terület legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított.

 

(8)100

(9) [104]Az általános mezőgazdasági területet a szabályozási terv lehatárolja, az övezeteket az alábbi Btv. védelmi övezetei érintik, a törvény övezeti előírásait az engedélyezési eljárások során érvényesíteni kell:

 

Övezet

jele


Érintettsége a Btv. alapján

Má1


Má2

Ökológiai folyosó (Ö-2)

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Má3

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1)

Má4

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Má5

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Földtani veszélyforrás területe (P-1)

Má6

Ökológiai folyosó (Ö-2)

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Földtani veszélyforrás területe (P-1)

Má7

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1)

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Vízeróziónak kitett terület (P-2)


(10) [105]A szőlő termőhelyi kataszteri területet a szabályozási terv lehatárolja, az övezeteket az alábbi Btv. védelmi övezetei érintik, a törvény övezeti előírásait az engedélyezési eljárások során érvényesíteni kell.:

 

Övezet

jele


Érintettsége a Btv. alapján

Má1-C1

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Má2-C1

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1)

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Má3-C1

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Földtani veszélyforrás területe (P-1)

Má4-C1

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1)

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Vízeróziónak kitett terület (P-2)


 

 

Kert, szőlő és gyümölcsös területek.

22.§.

 

(1)[106] A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek (Mk).

 

(2)[107] A területeken kialakítható beépíthető legkisebb földterület 3.000  m2.

 

(3)[108]

 

(4)[109] Gazdasági épület,- művelt telekre,- legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, és 4,0 m-es építmény magassággal építhető oly módon, hogy legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 6,0 m-t. Művelt teleknek a legalább 80%-ban intenzív kertkultúrával rendelkező ingatlan tekinthető.

 

(5)[110]

 

(6)111

 

(7)111

 

(8) A területen egytömegű, szabadon-álló, vagy a kialakult állapot szerinti magas tetős, 35-45 fok közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők. Cserép vagy cseréphez igazodó karakterű és színű fedés vagy nádfedés alkalmazható

 

(9) Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el.

 

Be nem építhető mezőgazdasági övezetek.

23.§.

 

(1)[111] A be nem építhető mezőgazdasági területek (Má0) a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek.

 

(2) A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható.

 

(3) A területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2

 

(4) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések ( a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

 

 

(5)[112] Az be nem építhető mezőgazdasági területet a szabályozási terv lehatárolja, az övezeteket az alábbi Btv. védelmi övezetei érintik, a törvény övezeti előírásait a hatósági eljárások során érvényesíteni kell:

 

Övezet

jele


Érintettsége a Btv. alapján

Má01

Ökológiai magterület (Ö-1)

Felszíni vízminőség-védelmi terület (F-1)

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Má02

Ökológiai folyosó (Ö-2)

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)


Má03

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (T-1)

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Má04

Ökológiai folyosó (Ö-2)

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)

Vízeróziónak kitett terület (P-2)

Má05

Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület (SZ-1)


Be nem építhető kertterületek[113]

23/A.§.


A be nem építhető kertterület (Mk0) Szőlőskislak belterületén, a Jamai patak partján helyezkedik el, a területen épület, építmény nem helyezhető el.

 

 

 

 

Vízgazdálkodási területek.

24.§.

 

(1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv jelöli (V),

 

(2) A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.

 

(3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni.

 

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

 

(5) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik.

 

III. FEJEZET.

Védelmi övezetek

25.§.[114]

 

 

Összevont védelmi övezetek

26. §.[115]

 

Önálló védelmi övezetek

27.§.116

 

 

IV. FEJEZET

Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem.

28.§.116

 

 

Környezetvédelem

29.§.

 

(1)[116] A környezetvédelmi előírások, - melyeket az 2. függelék tartalmaz,- a település igazgatási területére érvényesek.


(2)[117]


(3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b) megelőzze a környezetszennyezést
c)[118] kizárja a környezetkárosítást.

 

(4)[119] Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl.


(5) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.


(6) Védőfásításokkal gondoskodni kell – a szabályozási tervben beültetési kötelezettséget előíró helyeken - a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.


(7) Külterületen mezőgazdasági és egyéb üzemi létesítmény, telepítéséhez, vagy a már meglévő létesítmény használatának, technológiájának megváltoztatása esetén a környezetvédelmi-, egészségügyi- és az állategészségügyi szakhatóságok véleményét ki kell kérni.


(8) A szippantott szennyvizek csak a hatóságilag engedélyezett szennyvíztisztító telepre szállíthatók.


(9)[120] A település szennyeződés érzékenységi besorolása,- a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló jogszabály alapján „fokozottan érzékeny”.


(10)[121] A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó,- a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályi előírások,- a különböző funkciójú védendő területeken teljesüljenek .

 

(11) Zajvédelmi szempontból érzékeny övezet:

a)    a temető területe és csendes övezetei,

b)    a közparkok területe,

c)    védett természeti területek,

d)    turisztikai rendeltetésű erdők területe,


(12) Zajvédelmi szempontból közepesen érzékeny laza beépítésű övezet a településközpont vegyes terület, a kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületek (Vt, Lk, Lke, Lf) a hozzájuk kapcsolódó vegyes területekkel.


(13) Zajvédelmi szempontból nem érzékeny övezetek a központi vegyes területek (Vk), a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz), ill. ipari gazdasági (Gipm) területek övezetei.

 

(14)[122]

 

(15) Technológiai eredetű szennyvíz a közcsatornába, illetve az üzemek területén összegyűjtött csapadékvíz a csapadékcsatornába csak akkor vezethető, ha előtisztítása a vonatkozó jogszabályokban és hatósági előírásokban meghatározott mértékben az üzem területén megtörtént.

 

(16) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

 

(17) A közcsatornával még ellátatlan belterületen, illetve külterületen keletkező szennyvizek csak zárt gyűjtőben helyezhetők el. A külön pontban meghatározott feltételek szerint. A zárt gyűjtőt a csatornahálózat kiépítésével a rákötések után fel kell számolni.

 

(18) A szennyvíztisztító teleptől 300 m; a dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.

 

(19) [123]Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méter, továbbá közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méter, az autópálya tengelyétől mért 250 méteres távolságon belül lakóépület nem létesíthető.

 

(20) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

 

(21)[124]

 

(22) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.


(23)[125] A településen üzemanyagtöltő állomás közlekedési, gazdasági területen helyezhető el, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény.


(24) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

 

Természetvédelem

30.§.

 

(1)[126]

 

(2) Védett természeti terület állapotát és jellegét természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.

 

(3) Védett természeti területen, új adótorony, távközlési magas építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető.

 

(4)[127] Védett természeti területen a gazdálkodás környezet- és természetkímélő módszerek alkalmazásával történhet.

 

(5)[128] Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi jellegű, szálaló vágás és természetes felújítás megen­gedett. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet.

 

(6) Védett természeti területen új külszíni művelésű bánya nem létesíthető.

 

(7) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.

 

(8)[129]

 

(9)[130]

 

Tájvédelem

31.§.

 

(1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén.

 

(2) Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok nyomvonalában.

 

(3) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

 

(4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

 

(5)[131]

 

(6)[132] Az egyes gazdálkodási tevékenységek, területhasználatok, földhasználati módok, és az ezekhez kapcsolódó építési tevékenységek nem okozhatnak tájhasználati konfliktust, tájképi és ökológiai tájpotenciál csökkenést.

 

(7)133 A tájjelleg megőrzés, helyreállítás szakmai elveit a gazdálkodási tevékenységek, a terület és a földhasználati módok, valamint a járulékos építési tevékenységek során érvényre kell juttatni.

 

 

Helyi értékvédelemre- és településkép védelemre vonatkozó előírások

31/A.§[133]

 

 

(1)               A helyi értékvédelmi terület (-he-)  és a településkép-védelmi terület (-TK-) a szabályozási terven lehatárolt.


(2)               A településkép-védelmi területen belül kialakult településszerkezet megőrzendő, nem változtatható meg.


(3)               A helyi értékvédelmi terület az utcakép, a településkép, a környezettel való szerves, látványbeli kapcsolat megőrzendő. Új épület elhelyezésekor vagy meglévő épület homlokzatát, tetőformáját megváltoztató bővítése esetén a történeti településképhez való illeszkedés igazolására látványterv készítendő az érintkező közterület olyan pontja felöl, ahonnan az utcaképi változás a legmeghatározottabban észlelhető.


(4)               A településkép védelmi területen a tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni, a környezetre jellemző helyi karakter figyelembe vételével. A magas tetős épület pikkelyes, vagy ehhez hasonló megjelenésű fedéssel létesíthető – kivéve a közterületről nem látható, kiegészítő funkciójú épületeket. A tetőt csillogásmentes felülettel kell kialakítani, a településképbe illő, jellemzően piros, barna, szürke, vagy az égetett cserép színéhez hasonló árnyalatú (natúr) színben. A tetőfedés anyaga bitumenes szalaglemez nem lehet.


(5)               Hátsókert irányú épületszárnyak, kiegészítő funkciójú épületek, építmények gerincmagassága a közterület felőli épületénél magasabb nem lehet.


(6)               Az épület közterületről látható homlokzatán és tetőzetén is megjelenő több szintben elhelyezkedő tetőablak új épület építése esetén nem engedélyezhető.



(7)               A településkép védelem alatt álló területen és a védett épületeken az épület közterületről látható homlokzatán lévő nyílászárók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az eredetivel megegyező formák, osztások és színek alkalmazhatók.


(8)               A helyi értékvédelmi területen a meglévő és új épületeken közterületről látható homlokzatán technológiai létesítmény (ablakklíma berendezés- szellőztető, hűtő- és fűtőberendezés kültéri egysége és szerelvényei) nem helyezhetők el, az csak az adott épület alárendeltebb homlokzatára telepíthető.


(9)               A területen a műemlék épületek megtartása, karbantartása a meglévő állapot megőrzése elsődleges feladatnak minősül.


(10)           A műemléki környezetbe sorolt területeken csak olyan változtatás lehetséges, amely a műemléki terület felé néző és onnan látható homlokzatokon a kialakult állapothoz igazodó, kedvező változást eredményez.

 

(11)           Távközlési és hírközlési önálló adótorony a területen nem helyezhető el. Az elektromos légvezetékek átépítése esetén az új vezetékeket földkábellel lehet kiépíteni.


(12)         A városközpontban (Sétáló u., Vörösmarty tér ) és a helyi védett épületeken a homlokzat színezése, nem engedélyköteles megváltoztatása, (klíma, reklámtábla, napvédő árnyékoló elhelyezése) előzetes főépítészi egyeztetés után lehetséges.

 

Kulturális örökség védelme

32.§.

 

(1) A település műemlék és helyi védelem alatt álló építményeit, területeit valamint régészeti területeit a szabályozási terv tünteti fel.

 

(2)[134] A műemlékek és régészeti lelőhelyek listáját az 1. számú függelék, a helyi védelem alatt álló épületeket, területeket és egyéb objektumokat az 1. számú melléklet tartalmazza.

 

(3)[135]

 

(4)[136]

 

(5)[137] Régészeti leletek illetve objektumok előkerülése esetén a munkálatokat fel kell függeszteni, az illetékes Múzeumot és a régészeti szakhatóságot azonnal értesíteni kell.


(6)[138]

 

(7)[139] A helyi védelem alatt álló építményeknél a védett épület, épület részlet megóvására kell törekedni. Tetőtér beépítés, ráépítés csak a védett érték megóvásával történhet.

 

(8)[140]

 

(9)[141] A helyi védelem alatt álló építmények védettsége csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával,- a városi főépítész szakvéleményével igazoltan,- szűntethető meg.



Reklám, hirdetőtábla elhelyezésére vonatkozó rendelkezések

32/A.§.[142]

 

Hirdető berendezéseket, reklámtáblákat, feliratokat, plakátokat csak az önkormányzat erre vonatkozó rendelete szerint lehet elhelyezni.


 

V. FEJEZET

Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere.

Építésjogi követelmények

33.§.

 

(1) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési valamint zöldterületen történő építések.

 

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha:

-    a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

-    közérdeket nem sért,

-    az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.

(3)[143]

Tilalmak és korlátozások

34.§.

 

(1)[144] Az építési tilalommal terhelt ingatlanokat a 3. számú melléklet tartalmazza, az építési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

 

(2)     [145]A szabályozási terv a hidrológiai védőterületek „A”,- belső és „B”,- külső védőidomainak határát kijelöli. A védőidomok területére vonatkozó korlátozó intézkedéseket és a vízbázis védelmét szolgáló magatartási szabályokat a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabályi előírás tartalmazza.

 

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

35.§.

 

(1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az ép. hatóság kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulás nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

 

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

 

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

 

(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.

 

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

36.§

 

(1) A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani a telkeket kialakítónak.

 

(2)[146] A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja az épített környezet alakításának és védelmének szabályairól szóló törvény vonatkozó előírásai szerint.

 

Településrendezési kötelezések

37.§.

 

(1)[147] A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja, amennyiben az ingatlan tulajdonosa beépítési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, úgy kérésére az ingatlant ki kell sajátítani.

(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.

(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő.

(4)[148] Az előző bekezdésben irt kötelezettségeket az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(5)[149]

 

A rendelet szabályozási tervmellékletei[150]

37/A


5. melléklet                  1/M-9/M jelű Belterületi Szabályozási Terv

6. melléklet                  SZ-1/M jelű Külterületi Szabályozási Terv

7. melléklet                  SZ-2/M jelű Kertterületi Szabályozási Terv

8. melléklet                  SZ-3 jelű volt Gaál kúria  környezetének Szabályozási Terve

 

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések.

38.§.

 

(1)[151] E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK. irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2)[152]

(3)[153]

(4)[154] E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszítik a 6/1996.( IV.1.), a 19/1997.(XI.17), a 20/1998.(IX.25.) és a 45/1998.(XII.17.) számú képviselő - testületi rendeletek.

 

         Dr. Kovács Miklós                                                                  Dr. Illyés Erzsébet

              polgármester                                                                                 jegyző

 

Egységes szerkezetbe foglalva: 2015. szeptember 16.-án

                                                                                                            Dr Markó Péter

                                                                                                             jegyző

 

           

1.számú melléklet

 a 9/2004.(III.5.) Kt. rendelethez[155]


 

 

Helyi védett épületek, építmények, egyedi tájértékek, valamint védett területek[156]

 

S. sz.

Hrsz.

Megnevezés

Cím

Megjegyzés

Épületek, Boglári városrész

1.        [157]





2.         

1513

Épület és

Kerítés

Kodály Z. u. 55.

 

3.         

1515

Épület és kilátó ép.

Kodály Z. u. 53-54.

 

4.         

1516

Épület az utcai oldalon

Kodály Z. u. 50-52.

 

5.         

1516

Épület a vízparti oldalon

Kodály Z. u. 50-52.

 

6.         

1517

Épület a K-i oldalon

Kodály Z. u. 45-49.

 

7.         

1517

Épület a NY-i oldalon

Történeti emlék u.o.

Kodály Z. u. 45-49.

 

   8.

1519

Épület

Kodály Z. u. 42.

 

9.

1541/13

Épület

Kodály Z. u. …

 

10.

1564

Épület

Kodály Z. u. 6.

 

11.

1572

Épület

Kodály Z. u. 4.

 

12.

1573/2

Épület

Kodály Z. u. 3.

 

13.[158]

1594

Épület

Platán sor 1.

 

14[159]

1597, 1598

Épület

Platán sor 3.

 

15[160]

 

 

 

 

16[161]

1553

Épület

és melléképület

Báthory u. 8.

 

17.[162]

 

 

 

 

18.

1617

Kikötő főépület

Mahart Kikötő

 

19.

1617

Kikötő melléképület

Mahart Kikötő

 

20.

1706

Református templom

Széchenyi u. 6.

 

21.

1794

Épület

Hunyadi J. u. 12.

Utcaképileg is védelemre javasolt épületsor

22.

1792

Épület

Hunyadi J. u. 10.

23.

1791

Épület

Hunyadi J. u. 8.

24.

1788, 1787

Épület

Hunyadi J. u. 4.

25

1785

Épület

Kisfaludy u. 1.

 

26[163]

 

 

 

 

27

1797

Épület

Kisfaludy u. 9.

 

28

1798

Épület

Kisfaludy u. 9/a

 

29.

1801/1,1801/2

Épület

Kisfaludy u. 9/b

 

30.

1767

Épület

Kisfaludy u. 16.

 

31.

1762

Épület

Kisfaludy u. 20.

 

32.

1760

Épület

Balaton u. 11.

 

33.

 

 

 

 

34.[164]

2520

Épület

Dózsa Gy. u. 97.

 

35.[165]

 

 

 

 

36.[166]

 

 

 

37.[167]

 

 

 

38.[168]

 

 

 

39.[169]

 

 

 

40.[170]

 

 

 

 

41.

2590

Épület-homlokzat

Szabadság u. 2.

 

42.

19

Épület-homlokzat

Szabadság u. 5.

 

43.

 2

Épületek

Vörösmarty tér-Templom u.

 

44.

 9

Épület

Vörösmarty tér- Botond köz sarok.

 

45.[171]

658

Épület-homlokzat

Kinizsi Étterem

 

46.[172]

 

 

 

 

47.[173]

 

 

 

 

48.

72

Épület

Szabadság u. 37.

 

49.

107

Épület, utcai homlokzat

Szabadság u. 67.

 

50.[174]

113

Üzemi épület

Szabadság u. –Árpád u. sarok

 

51.

116

Épület

Árpád u. végén

 

52.

627/2

Épület és

Melléképület

Árpád u. 19.

 

53.[175]

 

 

 

 

54.

632

Épület

Árpád u. 15-17.

Javasolt műemléki védettség

55.

56

Épület

Árpád u. 20.

 

56.

55/4

Épület

Árpád u. 18.

 

57.

47

Plébánia és

melléképülete

Árpád u. 4.

Javasolt műemléki védettség

58

646

Épület

Árpád u. 1.

 

59.

674

Épület

Hétház u. 15.

 

60.

673

Épület

Hétház u. 13.

 

61.

672/1

Épület

Hétház u. 11.

 

62.

656

Épület

Hétház u. 6.

 

63.

659

Épület

Hétház u. 4.

 

64.

669

Épület

Hétház u. 5.

 

65.

668

Épület

Hétház u. 3.

 

66.

98

Épület

Mátyás király u. 5.

 

67.

178

Épület

Csokonai u. 3.

 

68.

2605/2

Épület

Erzsébet u. 12-14.

 

69.

2702

Épület

Berzsenyi u. 16-18.

 

 

Épületek, Jankovich-telep

70.

2116

Épület

József A. u. 18.

 

71.

2148

Épület

József A. u. 27.

 

72.

2100

Épület

József A. u. 34.

 

73.

2149

Épület

József A. u. 29.

 

74.

2151

Épület

József A. u. 33.

 

75.

2153

Épület

József A. u. 37.

 

76.

2155

Katolikus templom

József A. u. 41.

Javasolt műemléki védettség

77.

2093

Épület

Szabadság tér 2.

 

78.

2150

Épület

József A. u. 31.

 

79.

2181

Épület és

Kerítés

József A. u. 38.

 

80.

2159

Épület

József A. u. 47.

 

81.

2073

Épület

József A. u. 46.

 

82.[176]

2052

Épület

Radnóti M. u. 60.

 

83.[177]

2067

Épület

Radnóti M. u. 53.

 

84.[178]

2040

Épület

Radnóti M. u. 38.

 

85.[179]

2035

Épület

Radnóti M. u. 30.

 

86.[180]

2034

Épület

Radnóti M. u. 28.

 

87.[181]

2033

Épület és

Kerítés

Radnóti M. u. 26.

 

88.[182]

2032

Épület

Radnóti M. u. 24.

 

89.[183]

2105

Épület és

Kerítés

Radnóti M. u. 25.

 

90.[184]

2029

Épület

Radnóti M. u. 18.

 

91.[185]

2109

Épület

Radnóti M. u. 21.

 

92.[186]

2026

Épület

Radnóti M. u. 12.

 

93.[187]

2130

Épület

Radnóti M. u. 1.

 

94.

2137

Épület és

Kerítés

József A. u. 9.

 

Épületek, Kislaki városrész

95.

7206/3

Épület

Malom u.

Volt malom

96.

7206/5

Épület

Malom u.

Malomhoz tartozó lakóház

97.

7021

Épület és

melléképület

Fő u. 41.

 

98.

7045

Gazdasági főépület

Fő u. 47.

 

99.

7051/14

Épület

Epres u.

 

100.

7019/2, 7019/1

Épület

Fő u. 37.

 

101.

7068

Épület és

Melléképület

Fő u. 28.

 

102.

7096/1

Épület és

melléképület

Sógor u.

 

103.

7097/1

Épület-homlokzat

Fő u. 2.

 

 

Külterületi épületek

104.

0119/3

Épület

Jánoshegy

Hagyományos szőlőhegyi épület.

105.

0121/2

Épület

Jánoshegy

Hagyományos szőlőhegyi épület, pincéjében ásott kúttal

106.

0119/5

Épület

Jánoshegy

Hagyományos szőlőhegyi épületek

107.

0119/7

Épület

Jánoshegy

108.

8429/2

Épület

Bánomhegy

109.

0115/7

Épület

Landord

Egyéb védett építmények[188]

1.[189]

676

Xantus János Gömbkilátó

Várdomb közpark 676 Hrsz.

Helyi védettségű egyéb építmény

   2.

1517

Emlékmű maradvány

Kodály Z. u. 45-49.

Helytörténeti emlék

3.  

1

Emlékmű

Vörösmarty tér

Országzászló, helytörténeti emlék

4.

66

Feszület

Temető domb

 

5.

671

Kilátó építmény

Hétház u. 9.

 

6.

665

„Mária-barlang”

Hétház u.-7-es főút sarok

Egyedi tájérték

7.[190]

 

 

 

 

8.

568/2

Feszület

Zrínyi-Attila u. sarok

Egyedi tájérték

9.

347

Pléh Krisztus

Zrínyi u. 91.

Egyedi tájérték, lakóház telkén

10.

7056

Feszület és harangláb

Fő utca

Egyedi tájérték

11.

7093

Feszület

Boglári utca-Sógor utca sarok

Egyedi tájérték, lakóház telkén

12.

0121/1

Szobor

Szőlőhegy (Jánoshegy )

Egyedi tájérték

13.

0128/2

Ledöntött feszület

Szőlőhegy (Bánomhegy)

Egyedi tájérték

14.

0113

Emlékmű-obeliszk

Külterületi erdőben (Jánoshegy)

Helytörténeti emlék, egyedi tájérték

15.

0147/9

Temető-kápolna

Kislaki temető mellett

Helytörténeti emlék, egyedi tájérték

16.

0147/2

Feszület

Kislaki öreg temető

Egyedi tájérték

17.

0147/2

Feszület

Kislaki temető

Egyedi tájérték

1.         

1515

Kilátó építmény

Kodály z. u. 53-54

Régi partvédőművön létesült korabeli kör alaprajzú raktár-kilátó építmény

Területi védettségek a belterületen

 

 

 

 

Táj- és településképi szempontból védett területek

1.         

676, 677, 634/1

Várdomb

 

2.         

66, 34, 75, 77, 47, 54, 76 teljes területe, valamint 48-54, 55/2, 55/3, 56 hrsz-ek szab.terv szerinti része

Temetődomb és plébánia kertje, valamint részlegesen érintett magántelkek

 

3.[191]

2726/12

(BB központ) Bárány kúriához tartozó park maradvány

Szabadság u. 28.

Helyi természetvédelmi terület

 

 

Területi védettségek a külterületen

3.         

0135/2, 0136 0137/1,2,6,4,

Kislaki kastély parkja

Szőlőskislak

Helyi természetvédelmi terület

4.         

0140, 0141

Landord-tó és környezete

Landord








 

 

Védett fasorok :

 

1.      Szabadság strand

2.      Parti sétány

3.      Platán sor

4.      Tinódi utca

5.      Kodály utca

6.      Kikötő utca.

 

 

 

 

 

 

2.számú melléklet

a 9/2004.(III.5.) Kt. rendelethez

 

A növényzet telepítésére vonatkozó előírások.

 

1) A legkisebb ültetési (telepítés) távolság az ingatlan határától:

a)[192] belterületen és külterületeknek a kertterületre (MK) és beépítésre szánt területnek minősített területek belső részén:

- szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 1,0 méter,

- 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,50 méter,

- 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 3,0 méter.

Az ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határa és a növény törzsének középvonala (bokor középpontja) között mérhető távolság.

b) külterületen a kertterületen, és beépítésre szánt területen kívül eső részén:

-    gyümölcsfa iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetén 0,80 m,

-    minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró) stb.) esetében 2,0 m,

-    birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetén 2,5 m,

-    törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetén 3,5 m,

-    vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetén 4,0 m,

-    cseresznyefa esetén 5,0 m

-    dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m,

c) külterületnek kertterületen és beépítésre szánt területen kívüli részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy kertterület, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

-    1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetén 0,80 m

-    2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,2 m

-    2 m-nél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m

-    fa esetében 8,0 m

2./ Közút és vasút területén – szőlőtől, gyümölcsöstől, kertterülettől és beépítésre szánt területtől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 m, 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

 

 

 

 

3.számú melléklet

a 9/2004.(III.5.) Kt. rendelethez

 

 

 

Építési tilalmak és korlátozások.

 

 

           

Cím:

HRSZ:

         Cél:

    Érdekeltség:

      Szelvény:

Attila, Pincesor u

419/1,420/1, 421/4, 424/4, 427     

temető bővítés                    

önkormányzat

5. 8.

Berzsenyi u.                           

2719

utcanyitás      

önkormányzat

4


 

4. számú melléklet

a 9/2004.(III.5.) Kt. rendelethez

 

Védelmi övezetek[193]

 

 

1.számú függelék

a 9/2004.(III.5.) Kt. rendelethez[194]

 

 

 

nYILVÁNTARTOTT MŰEMLÉKEK ÉS RÉGÉSZETI LELŐHELYEK


MŰEMLÉKEK:

 

 

S. sz.

törzsszám.

Megnevezés

Cím

hrsz

Megjegyzés

1.     

4399

Bárány-kúria műemléki környezete

 

Szabadság u. 28.

 

2726/1, 2726/10, 2726/13, 2726/14, 2726/15, 2726/2, 2726/3, 2726/4, 2726/5, 2726/6, 2726/7, 2726/8

25/2005. (IX. 16.) NKÖM

 

2.     

9133

volt Gaál-kúria parkja

 

SZŐLLŐSKISLAK, Epres utca

 

0137/1, 0137/2, 0137/3, 0137/4, 0137/6, 0137/7, 0135/2

17952-21/1979. OMF

 

3.     

4399

Bárány-kúria

 

Szabadság u. 14.-28.

 

2726/16



22509/1958. ÉM 120344/1958. MM, 25/2005. (IX. 16.) NKÖM

4.     

9053

Kék kápolna

 

Kápolna köz

 

64


14962/1979. OMF

5.     

9055

Vörös kápolna

 

Kápolna köz

 

76



14962/1979. OMF

6.     

9133

volt Gaál-kúria

 

SZŐLLŐSKISLAK, Epres utca

 

0137/1, 0137/2, 0137/3, 0137/4, 0137/6, 0137/7

17952-21/1979. OMF

 

7.     

9221

rk. templom

 

Templom utca 1

654


4471/1981. OMF

 


 

 

RÉGÉSZETI LELŐHELYEK

 

 

s.sz

azonosító

Név

Hrsz.

Fedettség

Lelőhely kora

1

19827

 

Berekre-dűlő

 

053/56, 053/6, 053/7, 053/8, 053/9, 054/1, 054/2, 055/10, 055/11, 055/12, 055/13, 055/14, 055/15, 055/16, 055/17, 055/18, 055/19, 055/2, 055/20, 055/21, 055/3, 055/4, 055/5, 055/6, 055/7, 055/8, 055/9, 060/1, 060/10, 060/11, 060/12, 045/8, 045/9, 046, 047/2, 047/4, 048/2, 045/6, 045/7, 049, 050, 051/2, 051/3, 051/4, 052, 053/1, 053/10, 053/11, 053/12, 053/13, 053/14, 053/15, 053/16, 053/2, 053/28, 053/3, 053/31, 053/32, 053/33, 053/34, 053/35, 053/36, 053/37, 053/38, 053/39, 053/4, 053/40, 053/41, 053/42, 053/43, 053/44, 053/45, 053/46, 053/47, 053/48, 053/49, 053/5, 053/50, 053/51, 053/54, 053/55, 060/13, 060/14, 060/16, 060/2, 060/27, 060/29, 060/9, 061/3, 062/1, 062/10, 062/3, 062/4, 062/5, 062/6, 062/9, 063/1, 063/10, 063/11, 063/12, 063/13, 063/14, 063/15, 063/16, 063/17, 063/18, 063/19, 063/2, 063/22, 063/27, 063/28, 076/20, 077/1, 078/3, 078/5, 078/8, 307/14, 307/15, 307/16, 307/17, 307/18, 307/19, 307/20, 307/21, 307/22, 307/23, 307/24, 307/25, 307/28, 307/29, 307/3, 307/33, 307/34, 307/35, 045/5, 063/29, 063/3, 063/30, 063/31, 063/32, 063/33, 063/35, 063/37, 063/38, 063/39, 063/4, 063/40, 063/6, 063/7, 063/8, 063/9, 064/1, 064/2, 064/3, 065/1, 065/2, 066/1, 066/2, 067/10, 067/3, 067/4, 067/6, 067/7, 067/8, 067/9, 068/1, 068/2, 069/1, 069/2, 069/3, 070/1, 070/10, 070/12, 070/13, 070/15, 070/16, 070/2, 070/6, 070/7, 070/8, 070/9, 071, 072/1, 072/12, 072/14, 072/15, 072/16, 072/18, 072/19, 072/2, 072/20, 072/21, 072/22, 072/23, 072/24, 072/25, 072/26, 072/27, 072/28, 072/29, 072/3, 072/30, 073/1, 073/2, 074/1, 074/2, 075, 076/10, 076/11, 076/12, 076/13, 076/14, 076/15, 076/16, 076/17, 076/18, 076/19, 076/6, 076/7, 076/8, 076/9, 077/2, 077/3, 078/10, 078/11, 078/12, 078/6, 078/7, 078/9, 079/1, 079/2, 080/2, 080/6, 081/1, 081/10, 081/11, 081/3, 081/4, 081/5, 081/6, 081/7, 081/8, 081/9, 082, 083/1, 083/2, 083/3, 09/1, 09/5, 2741/2, 2741/3, 2741/4, 2742, 307/10, 307/11, 307/12, 307/2, 307/30, 307/31, 307/36, 307/37, 307/40, 307/41, 307/43, 307/44, 307/45, 307/46, 307/48, 307/49, 307/50, 324/2, 324/3, 330/1, 330/2, 331, 332/1, 332/2, 333/1, 333/2, 333/3, 334, 335, 336, 337, 338, 340, 341/1, 341/2, 341/4, 341/5, 342, 345, 010/2, 012/139, 012/140, 012/32, 012/34, 012/36, 012/38, 012/80, 012/81, 012/85, 012/86, 013/1, 013/2, 014/4, 015/2, 028/10, 028/13, 028/8, 028/9, 033/1, 033/2, 033/3, 034/33, 034/34, 035, 044, 045/1, 045/10, 045/11, 045/12, 045/2, 045/3, 045/4, 307/39, 307/4, 307/6, 307/7, 307/8, 309, 310, 312, 313, 314, 315/1, 315/2, 316, 317, 321, 322, 323, 324/1, 326, 327, 328, 329, 339, 341/3, 343, 344, 346/1, 346/2, 346/3, 347/3, 348/1, 349/6, 350, 351, 352, 353, 354, 355, 359, 360, 361, 362, 363, 364/1, 364/2, 365/1, 365/2, 366/1, 366/2, 367/2, 368/1, 369/1, 370, 371, 372

 

nagy kiterjedésű lelőhely 12 különféle korszakból.


2

19832

 

Borkombinát

 

033/3, 012/35, 013/1, 012/139, 012/85, 012/34, 012/36, 012/33, 013/2, 012/140, 012/38, 012/32, 012/31

1

 

különféle őskori leletek

3

19850

 

Balatonboglár-Balatonlelle közti határárok

 

010/3, 010/4, 012/138, 012/39, 012/40, 012/42, 012/43, 012/45, 012/46, 012/47, 012/48, 012/49, 012/50, 012/51, 012/52, 012/53, 012/54, 012/55, 012/56, 014/1, 03/12, 03/3, 03/6, 03/9, 09/31, 058/200, 058/201, 057/1, 057/2

 

Őskor, késő középkor (törökkor)

4

19825

 

Temetődomb

 

34, 25, 62, 63, 66, 75, 53, 54, 55/2, 64, 65, 47

 

Árpád-kori Szent György templom  és temető

5

19828

 

Várhegy (kiemelten védett, I.bírságkategória,védése:1620-33/1951 VKM)

 

634/1, 635, 675, 676, 677

 

őskori földvár, őskori telep

6

19826

 

Tatai u. 5.

 

1289, 1294/1, 1282, 1283, 1260, 1294/2, 1313, 1320, 1322, 1325, 1331, 1326, 1324, 1323, 1292, 1293, 1290, 1291, 1288, 1297/1, 1281, 1299, 1296/2, 1295, 1306, 1312, 1296/1, 1314, 1317, 1297/2, 1298/2, 1318, 1316, 1311, 1319, 1315, 1310, 1334, 1335/1

 

őskori telep

7

19829

 

Kertészeti Szakközépiskola

 

538, 539, 540/1, 540/2, 541, 544, 545, 546

 

őskori, középkori

8

19830

 

Zrínyi utca 12.

 

346/3, 346/1, 346/2, 133/25, 133/24, 133/18, 133/14, 127, 133/13, 126, 133/12, 125, 119, 122, 123, 120, 118, 124, 568/2, 568/1, 567, 566, 565, 564, 563, 562, 117/2, 117/1, 117/3, 133/1, 133/5, 133/7, 133/6, 133/28, 133/27, 133/29, 133/9, 133/10, 133/8, 121, 133/26, 133/11

 

középkori és őskori lelőhely

9

19836

 

Téglagyár

 

1261,12662/2-3, 1262/5,1262/7-14, 1262/16-17, 860, 681,683, 691, 700, 701, 703, 704, 714, 724, 727-728, 730, 731, 739, 747, 755, 763-770, 773

 

őskori, római kori lelőhely

10

19839

 

Úttörő utca

 

216, 217, 218, 219, 220, 221, 222, 223, 224, 225, 226/1, 226/2, 227, 202, 228/7, 301, 283, 284/2, 285/2, 286, 288, 291, 292, 293, 295, 296, 297

 

őskori telep

11

19846

 

Kilátó utca 4.

 

677, 673, 672/2, 672/1, 671, 647/1, 674

 

középkori, X. XI. századi temető

12

19849

 

Singer-dűlő

 

076/20, 077/1, 078/3, 078/5, 078/8, 307/14, 307/15, 307/16, 307/17, 307/18, 307/19, 307/20, 307/21, 307/22, 307/24, 307/25, 307/28, 307/3, 307/33, 307/34, 307/35, 307/36, 307/37, 307/40, 307/41, 307/43, 307/44, 307/45, 307/46, 307/48, 307/49, 307/50, 324/2, 324/3, 330/1, 330/2, 331, 307/23, 332/1, 332/2, 333/1, 333/2, 333/3, 334, 335, 336, 337, 338, 340, 341/1, 341/2, 341/4, 341/5, 342, 345

 

kora középkori sírok

13

42321

 

Berekre-dűlő, Csere-csárda

 

072/29, 072/18, 072/21

 

őskori, középkori lelőhely

14

49228

 

Szőlőskilak - Bugaszeg

 

0164/1, 0164/5, 0164/7, 0165, 0166/1, 0167/1, 0167/10, 0167/11, 0167/12, 0167/13, 0167/14, 0167/15, 0167/2, 0167/3, 0167/4, 0167/5, 0167/6, 0167/7, 0167/8, 0167/9, 0168, 034/1, 034/2, 034/3, 034/39, 034/4, 034/40, 034/5, 034/7, 7170, 7171, 7172, 7173, 7174, 7175, 7176, 7177, 7178, 7179, 7180, 7207, 7257/2, 7257/3, 7257/4, 7257/5, 7257/6, 7257/7, 7257/8, 7257/9

 

különféle őskori telepek

15

49250

 

Szőlőskislak - Kishegy - dűlő

 

062/108, 062/109, 062/67, 062/19, 062/99, 0172/33, 0172/34

 

római út

16

49251

 

Szőlőskislak - Méhesi - dűlő

 

0133, 0139/10, 0139/12, 0139/13, 0139/17, 0139/19, 0139/2, 0139/20, 0139/21, 0139/22, 0139/23, 0139/24, 0139/25, 0139/5, 0140/1, 0140/2, 0140/8, 0143, 0144/4


középkori lelőhely (templom és templom körüli temető)

17

49254

 

Szőlőskislak - Jamai patak I.

 

7010-7014


őskori, középkori lelőhely

18

49256

 

Szőlőskislak - Jamai - patak II.

 

0149/1, 0149/10, 0149/12, 0149/3, 0149/4, 0149/5, 0149/6, 0149/7, 0149/8, 0149/9, 7034, 7035, 7036, 7037, 7038, 7039, 7040, 7045

 

római kori lelőhely


II. Régészeti érdekeltségű területek :

 

12./ Szőlőskislak, Landort II .:  HRSZ : 0115/2-13, 0115/21, 0142/5-9, 0132

13./ Gaál kúria kertje :            HRSZ : 2726/12 egy része.

 

III. Nyilvántartott, de mára megsemmisült, illetve nem azonosítható régészeti lelőhelyek:

 

 

14./ Dénes puszta, Szárító árok.

15./ Határárok.

16./ Forró árok (Balatonlelle területén! )

 

2.számú függelék

a 9/2004.(III.5.) Kt. rendelethez[195]


FONTOSABB ZAJ-, LEVEGŐVÉDELMI ÉS VÍZVÉDELMI HATÁLYOS

 JOGSZABÁLYOK


1.      A környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X. 29.) Korm. rendelet,

2.      A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet,

3.      A zaj és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007.(XII.18) KvVM rendelet,

4.      A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet,

5.      A levegőterhelési szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet,

6.      A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet,

7.      A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18) Korm. rendelet,

8.      A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet,

9.      A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet,

10.  A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (KvVM-EüM-FVM együttes rendelet

11.  A vizek mezőgazdasági nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet.


 

 





[1]              Szövegét megállapította a 11/2005.(V. 2.) KT számú rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2005. 05.10-től.                

[2]              Szövegét megállapította az 1/2014. (I. 14.) KT. rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos 2015.01.15-től.

[3]              Szövegét megállapította az 1/2010. (II. 15.) KT. rendelet 2.§ (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2010.02.23-tól.

[4]              Szövegét megállapította a 18/2014. (IX 15.) KT. rendelet 1.§ (1) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól.

[5]              Szövegét megállapította az 18/2014. (II. 15.) KT rendelet 1.§ (2) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól.


[6]            Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 1.§ (3) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól.

[7]              Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

[8]              Hatályon kívül helyezte a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 2.§ (1) bekezdése Hatálytalan 2005.05.10-től

[9]              Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

[10]             Szövegét megállapította a 19/2015. (VIII.31.) önkormányzati rendelet 1.§  Hatályos 2015.09.14-tól.

[11]             Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) KT. rendelet 2.§ (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól.

[12]             Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

[13]             Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) KT. rendelet 2.§ (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól.

[14]             Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) KT. rendelet 2.§ (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól.

[15]             Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

[16]             Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

[17]             Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

[18]             Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

[19]             Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

[20]             Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

[21]             Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) KT. rendelet 2.§ (1) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól.

[22]             Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) r KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

[23]             Szövegét megállapította az 1/2014. (I. 14.) KT. rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatályos 2014.01.15-től.

[24]             Szövegét megállapította az 1/2014. (I. 14.) KT. rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatályos 2015.01.15-től.

[25]             Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 1.§ (5) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól.

[26]             Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 2.§ (5) Hatályos 2014.10.16-tól.

[27]             Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

[28]             Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 3.§ (1) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól.

[29]             Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 3.§ (2) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól.

[30]             Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 3.§ (3) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól.

[31]             Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

[32]             Hatályon kívül helyezte a 18/2014 (IX.15.) KT. rendelet 34.§-a. Hatálytalan 2005.05.10-től

[33]             Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 3.§ (4) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

[34]             Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (XI.15.).) KT. rendelet 34.§-a. Hatálytalan 2014.10.16-tól

[35]             Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 4.§ (1) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól.


[36]             Mértékét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 4.§ (1) bekezdése. Hatályos 2005.05.10-től

[37]             Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 4.§ (2) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

[38]             Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 5.§ (1) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

[39]             Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

[40]             Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 5.§ (2) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól

[41]             Hatályon kívül helyezte a 26/2009. (IX. 11.) KT. rendelet 1.§ (2) bekezdése. Hatálytalan 2009.10.01-től.

[42]             Szövegét megállapította a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 6.§ (1) bekezdés Hatályos 2014.10.16-tól


[43]             Hatályon kívül helyezte a 18/2014. (IX. 15.) KT. rendelet 34.§ Hatálytalan 2014.10.16-tól

[44]             Hatályon kívül helyezte a 26/2009. (IX. 11.) KT. rendelet 4.§-a. Hatálytalan 2009.10.01-től.